Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-12 / 61. szám, péntek

4 III SZO 1954. március 12. Az állami költségvetés nemzetgyűlési megtárgyalásáról A Nemzetgyűlés szerdán, március 10-én folytatta az állami költségvetés és az állami zárszámadás tárgyalását. A vitában Štefánik, Jozef Janouä képviselő beszédében többek között ezeket mondotta: ,,A költségvetési bizottság az 1952. évi állami zárszámadás megtárgyalásánál helyesen állapította meg, hogy az 1952. évi zárlatot is az 1953. évi események szemszögéből kell megítélni. Egyrészt a piac egységesítésének és ä jegyrendszer kiküszöbölésének szükségessége, a pénzreform megvalósítása és másrészt az 1953. évi szeptember 15-1 kormánynyilatkozatból eredő feladatok már ezt megelőzően keletkeztek és azok az okok, hogy ezt, vagy azt miért kellett, vagy lehetett végrehajtani, részben benne foglaltatnak az 1952es év gazdálkodásában is. A zárszámadás elemzése segítségünkre lehet abban, hogy jobban és gyorsabban kiküszöböljük a hiányosságokat és tanuljunk a hibákból, hogy azok többé ne ismétlődjenek. Ha így vizsgáljuk az 1052. évet, látjuk, hogy az első gottwaldi ötéves tervnek negyedik évében nemzetgazdaságunk fejlődése ismét emelkedő irányzatú. Az ipari termelés egész térfogata, öszezehasonlltva az 1937. évvel csaknem kétszeresére emelkedett. A szocialista szektorban csupán az ipari termelés bruttó térfogata 18 százalékkal emelkedett az 1951. évhez viszonyítva. Az új munkamódszerek, újítójavaslatok, a szocialista munkaverseny és az élmunkások munkája teljes 10 százalékkal fokozták a munkatermelékenységet. Továbbra is helyes Irányban halad iparunk átépítése és kiépítése ügy, hogy öszszetétele erősítette köztársaságunk biztonságát és függetlenségét és biztosította az életszínvonal további emelkedését. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőeszközök termelése az 1951. évhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett, vagyis csaknem egy negyedével, a fogyasztási árucikkek termelése pedig 9.8 százalékkal. A nemzetgazdaságban alkalmazottak száma az 1951. évhez viszonyítva 4.2 százalékkal emelkedett. Az emberről, kulturális életéről való gondoskodás és egészségének védelme terén ls sokat tettünk, amit bizonyít iskolaügyünk, a színművészet fejlődése, az új könyvek többezer példányszáma, a számos új mozgóképszínház, amelyekből az 1937. évhez viszonyítva 87 százalékkal több volt, stb. A kulturális és szociális intézkedésekre fordított kiadások összege is, ami régi pénzben 57 milliárd 712 millió koronát tett ki, mutatja azt a nagy munkát, amit ezen a téren végeztünk. Ezért joggal dicsekedhetünk az 1952. év végén azzal, hogy a kórházi ágyak száma az 1937. évhez viszonyítva 66 százalékkal emelkedett. Nem állt meg a fejlődés a lakásépítés terén sem. Több mint 25.000 új lakást adtak át használatra és kürUlbelül 30.000 volt az épülőfélben lévő lakások száma. Az 1952. év e pozitív eredményei még nagyobb mértékben érvényesek a szlovákiai fejlődésre. Ott az ipari termelés teljes 24 százalékkal növekedett. A cseh országrészek és Szlovákia iparosítása közti különbségek kiegyenlítése még jobban megszilárdítja nemzeteink testvéri együttélését. Mindezeket a sikereket nemcsak dolgozóink jobb munkaigyekezetének köszönhetjük, hanem a Szovjetunió önzetlen támogatásának is, amelyben minden téren részesített minket. A többi népi demokratikus országokkal való együttműködés is jelentős segítségünkre volt igyekezetünkben. A nemzetgazdaság említett fejlődéséből és a többi előfeltétel jkből jött létre egyike legnagyobb költségvetési fölöslegeinknek, amelyeket a munkásosztálynak 1948 februári dicső győzelme utón Vojanec, Fleyberk, Drda, Klokoč képviselők és mások vettek részt. A képviselők beszédeiből kivonatokat hozunk. elértünk. A 34 milliárd 833,073.336.— korona, ha régi pénzről is van szó — tiszteletreméltó összeg. Emlékezzünk csak vissza a München előtti burzsoá köztársaság időszakára. Hogyan ujjongott akkor a burzsoázia, ha a parlamenthez sikerült benyújtania olyan költségvetést jóváhagyás végett, amely legalább látszatra egyensúlyban volt, de amely a gazdasági év végén mindig hiánnyal és az államadósságok növekedésével zárult. Akkor ez nem is ment másképp: A gyárosoknak és a többi kapitalistáknak leírták az adóját, a szegényeknek pedig elvették az utolsó kecskéjüket is, és a tetőt is a fejük felől. Az ezekből a végrehajtásokból befolyt kis összegek részben az állami pénztárba kerültek. Ezekből aztán ismét kiadásokat tettek, de nem lakások építésére, vagy más, a népet szolgáló berendezésekre, hanem a terjedelmes' állami apparátus fenntartására, amely az uralkodó burzsoáziát szolgálta. A költségvetési bizottság megállapította, hogy az 1952. évi állami költségvetés ugyan lényegében pénzügyileg biztosította a nemzetgazdaság fejlődésének nagy és merész feladatait, de ennek ellenére is szükséges, hogy a költségvetési gazdálkodás eredményeiből levonjunk néhány tanulságot és következtetést. A fölösleg nem mindig egészséges ós kívánatos. Annál inkább érvé nyeis ez az ilyen nagy költségvetési fölöslegre. Az 1952. évben elflször közvetlenül az állami' költségvetésbe voltak bekapcsolva a nemzeti és városi közüzemek is. így az állami költségvetés egységes állami pénz ügyi terv volt- De nem volt alapo san összekötve és összhangba hozva a termelési tervvel. Ezért nem hatott úgy, mint elég hatékony eszköz nem. zetgazdaságunkban a pénzügyi gaz dálkodás irányítására. A pénzügyi és költségvetési fegyelem az 1952. évben seim volt elég szilárd, és gyakran meg i

a szegték. A tervezésben elő fordiuló egyes hibák és a keletkezett aránytalanságok közvetlenül a költségvetési fölöslegben tükröződnek viszsaa. Nem sikerült az állami költségvetés segítségével megakadályozni az aránytalanságok keletkezését. Ha elértünk is jelentős költségvetési fölösleget, nem teljesítettük az álla mi bevételek képződésének tervét ott és úgy, ahogyan azt az állami költségvetés föltételezte. Ugyanez érvé nyes a költségvetési kiadásokra is. Nem teljesítettük őket ott és úgy, ahogy azt a költségvetés föltételezte. Ez tehát azt jelenti, hogy vagy nem találtuk el elég pontosan a bevételek forrásait és a kid'áisok szükségességét, vagy pedig nem tudtuk őket biztosítani, ami azt jelentené, hogy munkánkban még sok gyengeség van. Mindebből folyik, hogy még nem volt olyan pénzügyi, költségvetési és adórendszerünk vagy szervezetünk, amalyenre a feladatok teljesítéséhez szükségünk volt és végül, hogy az állami kiadások megvalósításában nem jártunk el mindig és mindenütt óva. tjosan, takarékosan és célszerűen, vagyis hogy nem tudtuk mindig és mindenütt érvényesíteni elnökünknek, Antonín Zápotocký elvtársnak alap elvét; legyünk jó gazdák munkahelyünkön. J. Janouš képviselő ezek után a is'- 3tés bizot* ' /"rak '-et a megállapításait konkrét adatokkal támasztotta alá és beszédének befejező részében ezeket mondotta: A felsorolt hiányosságok a nemzetgaz daság gyors fejlődésének nehézségei voltak. Az 1952. évben elért kétség, telen sikereink, amelyek az elér.t fölöslegben jutottak kifejezésre, jó aia. pul szolgáltak az 1953. évi gazdálkodáahoz. Ondrej Klokoč képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy az 1954. évi állami költségvetésünk mennyire kifejezi a csehek és szlovákok elválaszthatatlan testvéri szövetségét, hogyan teljesíti továbbra is következetesen pártunk és korma nyunk irányvonalát a haladottabb cseh országrészek és a gazdasági és kulturális téren elmaradt Szlovákia közötti különbségek kiegyenlítésének kérdésében. Rámutatott arra, hogy mennyire hozzájárul költségvetésünk köztársaságunk gazdaság-; megszilárdításához. A továbbiakban Ondrej Klokoč képviselő, a szlovák és cseh burzsoáziának a München előtti köztársaság idején való piszkos szerepéről beszélt, amely burzsoázia kiagyalta az egyetlen és egységes csehszlovák nemzetről szóló elméletet. Szlovákiának kellett voma az olcsó munkaerők tartaléktárának és köztársaságunk iparnélküli agrárfügge.ékének lennie. „Az ellenzéki" ludák és nemzetieskedő burzsoázia a csehek ellen izgatott, de emellett a cseh kapitalistáktól súlyos milliókat kapott, amit a cseh és szlovák népből préselt ki népbankjának szanálására. De a csehek és szlovákok Igazi testvérisége — mondotta Klokoč képviselő, — már akkor, az elsö köztársaság idején megszületett és megszilárdult a cseh és szlovák népben a cseh és szlovák munkásság között, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt tömörült a közös ellenség ellen indított közös harcba. Utána Kiokoč képviselő Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi jelentőségű össz-szlovákiai konferenciájáról be szélt, amelyet 1937-ben tartottak Besztercebányán, ahol Široký elvtárs arról beszélt, hogyan kellene kiemelni Szlovákiát évszázados nyomárból és elmaradottságából. A továbbiakban a képviselő ezeket mondotta: Mit jelentett a fel. szabadítás Szlovákia haladása szempontjából, láthatjuk például csupán abból a tényből, hogy egyetlen év alatt minden kár ellenére, amelyet a szlovák gazdaságban a náci rablás, később pedig. front A Nemzetgyűlésben lefolytatott vitában részt vett Ján Drda író, képviselő is, aki többek között ezeket mondotta: „Költségvetésünkben a kultúra szakaszán, ezek nagy és dicső számok, amelyek mögött jól elképzeljük munkásosztályunk szabad alkotó munkájának eredményeit, az egyszerű alkotóknak azon százezreit, akik számunkra ezeket az értékeket alkották és egyúttal a kultúra dolgozóinak tízezreit is a vidéki tanitótól kezdve egészen a világhírnévvel bíró tudósig — ez a győzedelmes munkásosztály hatalmának és a legszebb nemzeti értékeket terjesztő küldetésének nagy és dicső bizonyítéka. Mi a műveltségben és a kultúrában hatalmas szövetségesünket látjuk, ezért fejlődését minden erővel támogatjuk. Hihetetlenül sötétnek és embertelennek tűnik fel előttünk az olyan eset, hogy az amerikai szenátorok egyike nemrégen kérdést tett fel, hogy szükség van-e arra és előnyös-e ez a társadalom részére (értsd a kapitalista társadalmat), hogy az összes amerikai gyermekek megtanuljanak olvasni és számolni. Nem volna-e jobb, ha a gyermekek egy része úgy nőne fel, hogy nem tudna írni és olvasni. Állítólag hegedűn sem kell tudni mindenkinek játszani, akkor miért kell tudnia írni-olvasni ? Tehát ide jutott a burzsoá ideológusok téves gondolkodása. Hát hogyne lennénk mi, csehszlovák kulturális dolgozók és egyáltalán a Köztársaság becsületes polgárai büszkék arra, hogy gyermekeink szabadon és teljes mértékben hozzá jutnak az emberi tudás és ismeretek legtisztább forrásaihoz, hogy minden egyes gyermeknek nemcsak az elemi tudást adjuk meg, hanem a ma már a teljes középiskolai müokozott, már 1946-ban 21.4 százalékkal magasabb volt az ipari termelés Szlovákiában, mint 1937 ben; két évvel később, 1948-ban pedig csaknem kétszeresét érte el annak, ami 1937-ben volt. Klokoč képviselő kiemelte, hogy a csehek és sz ovákok testvérisége a hazánk építésében végzett hatalmas építőmunkában edződik és kovácsolódik és így foiytatta: Szlo vákia már megszűnt a köztársaság agrár, félgyarmati függeléke lenni, ahogy ezt a kapitalisták akarták. A köztársaság összipari termelésében való részvétele már kétszeresére emelkedett és 1954-ben, össze, hasonlítva az 1937. évvel az orszá. go3 termelés 16.4 százaiékát éri el. így az elsö köztársaság idején elhanyagolt és elmaradt, Hitler által sarcolt, az úgynevezett szlovák állam idején a ludák fasiszta báboktól kifosztott Szlovákiából fejlett, modern ipari ország fejlődött, amelynek fiai és iányai nem kény. telenek és soha többet nem tesznek kénytelenek kenyér után vándorolni a világ minden részébe, ahogyan ezt valamikor tlzezerszámra tették. Csehszlovákia Kommunista Pártja Szlovákia iparosítására vonatkozó terveinek megvalósítása jelentősen megváltoztatta lakosságának összetételét. A megélhetés szempontjából a ' földtől függő la kosság száma Szlovákia összlakosságához viszonyítva mostanáig az eddigi háború előtt-; csaknem ,57 százalékáról 41.9

1 százalékra csökkent. Utána Klokoč képviselő a Szlovákiában elért mezőgazdasági sikerekről beszélt és arról, hogy Szlo vákia milyen mérföldes léptekkei halad a ku túra, az iskolaügy felödése, ď tudomány, technika és művészet terén; Abban a részben, ahol Klokoč képviselő az 1954. évi költségvetéssel foglalkozott, a következőket mondotta: Az állami költségvetés szlpvákiai kiadásait az 1954. évben 13.1 százalékkal magasabbra tervezték, mint az 1953. évben, ami 10 milliárd, 922 millió koronával jelent többet. Szlovákia gazdaságának fejlődését a költségvetés be| veltséget is! Két akadémiánk, a j Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia alapításuk után már egy évvel számos tudományos szakmában megmutatták, hogy milyen jelentőségük van, lesz és lehet hovatovább tudományunk szocialista fejlődésében és ezzel a szocializmus felé vezető útunk meggyorsításában is. A Szlovák Tudományos Akadémia megszervezése biztosítja a fiatal szlovák alkotómunka részvételét a csehszlovák kutatások tudományos fejlődésében. Ma már . világhírű tudósaink vannak. Valamennyiük közül legalább Heyrovszky tanárt nevezem meg. Es lesz szocialista, a néppel, Köztársaságunkkal és szükségleteivel szilárd kapcsolatban lévő, az új nagy feladatokkal merészen fejlődő, világszínvonalon álló szocialista tudományunk is. Nézzük csak egész hazánk kulturális helyzetét. Voltak olyan idők, amikor azt mondták, hogy Prágán kívül nincs kultúra. Most több mint 15.000 népművé szeti együttes szolgálja a népet lelkes, és önzetlen kulturális munkájával. Több mint 20 millió könyvet kölcsönöznek évente könyvtáraink és csaknem 52 millió könyvet adtunk ki a mult évben. Népművelésünknek ma 4.400 népművelési köre van vetítőgépekkel felszerelve. A műemlékeinkről gondoskodó állami igazgtóság 139 első kategóriához tartozó várról és erődítményről gondoskodik. egész városok és városnegyedek gótikus és reneszánsz jellegű, nagyszerű épületét újította meg. Említsük akár Telčet, Krumlovot. vagy Chebet. Ma 12 állami múzeumunk van, amelyek a nép igazi nevelő központjaivá váltak. Nyolc állatkertünk van és ebben az évben . Bratislavában megnyitják a kilen- j cediket. Prágában, Liberecben, Par-1 ruházásokkal biztosítja, amelyek összege 1954-ben 13.6 százalékkal nagyobb, mint az 1953. évben várt eredmény. A kulturális és szociális beruházások az 1954. évben 13 százalékkal emelkednek. Az orszá gos beruházások keretében a szlovákiai beruházások összege az 1953. évi 25.5 százalékáról 1954-ben 29.2 százalékra emelkedik. A gazdasági, kulturális és szociális szakasz csaknem minden ága. zatában gondoskodás történik az 1954. évi költségvetésben Szlovákia fejlődéséről éppen úgy, mint a mult években, arány,ag magasabb százalékgyarapodással, mint amilyen a cseh országrészekben vagy orszá. gos viszonylatban is van. Például az egészségügy-; gondoskodás terén: míg Szlovákiában 1954. évben a kórházakban és a szülészotthonok, ban az ágyak száma 9.4 százalékkal emelkedik az 1953-ik évhez viszonyítva, addig a cseh országrészekben a gyarapodás csak 4.1 százalékot tesz ki. Sziovákiában 1954ben a betöltendő orvosi helyek szá ma az 1953. évhez viszonyítva 19.4 százalékkai lett magasabb, mig országos méretben 11.6 százalékkal emelkedik. A kormánynak Szlovákiáról való gondoskodása még kifejezőbben megnyilvánul az ambulanciák berendezéseire fordított gondoskodás fokozásában, amelyekben az orvosi helyek száma az 1953. évhez viszonyítva Szlovákiában 28.2 százalékkal emelkedik, míg az országos gyarapodás 11.8 százalék lesz. A cseh nép soha, az első köz. társaság idején sem tekintett szlovák testvérére a közmondás alapján, hogy a szegény rokon terhet jeient és a szlovák dolgozó ember ezt jól tudta. Ezért 10 évvel ezelőtt fegyveres felkelést inditott cseh testvérével együtt közös otthonuk felszabadításáért, a Csehszlovák Köztársaság felújításáért. A Szovjet Hadsereg győzelme valóra váltotta áimait és ma a csehek és szlovákok közös testvéri munkájával felszabadítójuknak, a Szovjetuniónak támogatásával megnövekedett gyönyörű hazájuk dicsősége és ereje a szocialista béketábor egyik rohambrigádjának ereje és becsülete. dubicén és Usti nad Labemben, de Ostravában is új kultúrparkjaink vannak. Dolgozó népünk megtanulta a kultúrát és művészetet értékelni. Kultúránknak ezek a nagy és nem véletlen sikerei nem jöttek létre és nem jönnek létre önmaguktól. A kormány és a dolgozó nép megértő és céltudatos gondoskodásának eredményei, melyet kultúránk fejlődésére és sikerthozó feltételeinek biztosítására fordítanak és egyben képet adnak arról, hogy népünk a kultúra jelentőségét mennyire értékeli és hogy milyen jelentőséget tulajdonít neki. Bennünket, a csehszlovák kultúra dolgozóit, sem a tudósokat, sem a művészeket természetesen nem szabad, hogy ezek a sikerek önelégedettekké tegyenek. Mi tudjuk, még sokkal tartozunk népünknek, mozgósítanunk kell legjobb alkotó erőinket, hogy színházaink, amelyek oly nagy szerepet játszanak nemzeti életünkben, az új erkölcs és emberi érzés kimagasló tanintézeteivé, népünk életerejének és örömének forrásaivá váljanak, hogy képeink és szobraink, operáink és dalaink, költeményeink és regényeink szoros összhangban népünk gondoskodásával és szívével visszatükrözzék korunk dicsőségét és nagyságát, népünk lelkesédésének-és szeretetének erejét. Visszatükrözzék erejét annak a gyűlöletnek, amit az aljas ellenséggel szemben, a sötétség és sikertelenséggel szemben táplálunk, amelyeket új világosságunk ellen küld gyűlöletében a megsemmisülésre ítélt régi kapitalista világ. Megteszünk mindent, hogy a munkásosztály által alkotott anyagi értékekből, amelyeket népi kormán nyunk kultúránkra és fejlődésünkre fordít, a legkisebb részt sem fecséreljük el céltalanul. Jozef Janouš képviselő, előadónak az 1952. évi állami zárszámadásra vonatkozó beszédéből Az állami költségvetés — Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági és kulturális különbségek kiegyenlítésének eszköze Népünk rohamos kulturális fejlődése é