Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-12 / 61. szám, péntek

4 III SZO 1954. március 12. Az állami költségvetés nemzetgyűlési megtárgyalásáról A Nemzetgyűlés szerdán, márci­us 10-én folytatta az állami költ­ségvetés és az állami zárszámadás tárgyalását. A vitában Štefánik, Jozef Janouä képviselő beszédében többek között ezeket mondotta: ,,A költségvetési bizottság az 1952. évi állami zárszámadás megtárgyalásá­nál helyesen állapította meg, hogy az 1952. évi zárlatot is az 1953. évi események szemszögéből kell meg­ítélni. Egyrészt a piac egységesíté­sének és ä jegyrendszer kiküszöbö­lésének szükségessége, a pénzreform megvalósítása és másrészt az 1953. évi szeptember 15-1 kormánynyilat­kozatból eredő feladatok már ezt megelőzően keletkeztek és azok az okok, hogy ezt, vagy azt miért kel­lett, vagy lehetett végrehajtani, részben benne foglaltatnak az 1952­es év gazdálkodásában is. A zárszám­adás elemzése segítségünkre lehet ab­ban, hogy jobban és gyorsabban ki­küszöböljük a hiányosságokat és ta­nuljunk a hibákból, hogy azok töb­bé ne ismétlődjenek. Ha így vizsgáljuk az 1052. évet, látjuk, hogy az első gottwaldi öt­éves tervnek negyedik évében nem­zetgazdaságunk fejlődése ismét emelkedő irányzatú. Az ipari termelés egész térfogata, ösz­ezehasonlltva az 1937. évvel csak­nem kétszeresére emelkedett. A szo­cialista szektorban csupán az ipari termelés bruttó térfogata 18 száza­lékkal emelkedett az 1951. évhez viszonyítva. Az új munkamódszerek, újítójavaslatok, a szocialista munka­verseny és az élmunkások munká­ja teljes 10 százalékkal fokozták a munkatermelékenységet. Továbbra is helyes Irányban halad iparunk át­építése és kiépítése ügy, hogy ösz­szetétele erősítette köztársaságunk biztonságát és függetlenségét és biz­tosította az életszínvonal további emelkedését. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőeszközök termelése az 1951. évhez viszonyítva 24 száza­lékkal emelkedett, vagyis csaknem egy negyedével, a fogyasztási áru­cikkek termelése pedig 9.8 százalék­kal. A nemzetgazdaságban alkalma­zottak száma az 1951. évhez viszo­nyítva 4.2 százalékkal emelkedett. Az emberről, kulturális életéről való gondoskodás és egészségének védelme terén ls sokat tettünk, amit bizonyít iskolaügyünk, a színművészet fejlődése, az új könyvek többezer példányszáma, a számos új mozgó­képszínház, amelyekből az 1937. év­hez viszonyítva 87 százalékkal több volt, stb. A kulturális és szociális intézkedésekre fordított kiadások összege is, ami régi pénzben 57 mil­liárd 712 millió koronát tett ki, mu­tatja azt a nagy munkát, amit ezen a téren végeztünk. Ezért joggal di­csekedhetünk az 1952. év végén az­zal, hogy a kórházi ágyak száma az 1937. évhez viszonyítva 66 szá­zalékkal emelkedett. Nem állt meg a fejlődés a lakás­építés terén sem. Több mint 25.000 új lakást adtak át használatra és kürUlbelül 30.000 volt az épülőfél­ben lévő lakások száma. Az 1952. év e pozitív eredményei még na­gyobb mértékben érvényesek a szlo­vákiai fejlődésre. Ott az ipari terme­lés teljes 24 százalékkal növekedett. A cseh országrészek és Szlovákia iparosítása közti különbségek ki­egyenlítése még jobban megszilár­dítja nemzeteink testvéri együtt­élését. Mindezeket a sikereket nem­csak dolgozóink jobb munkaigyeke­zetének köszönhetjük, hanem a Szov­jetunió önzetlen támogatásának is, amelyben minden téren részesített minket. A többi népi demokratikus országokkal való együttműködés is jelentős segítségünkre volt igyeke­zetünkben. A nemzetgazdaság em­lített fejlődéséből és a többi előfel­tétel jkből jött létre egyike legna­gyobb költségvetési fölöslegeinknek, amelyeket a munkásosztálynak 1948 februári dicső győzelme utón Vojanec, Fleyberk, Drda, Klokoč képviselők és mások vettek részt. A képviselők beszédeiből kivonatokat hozunk. elértünk. A 34 milliárd 833,073.336.— korona, ha régi pénzről is van szó — tiszteletreméltó összeg. Emlékez­zünk csak vissza a München előtti burzsoá köztársaság időszakára. Ho­gyan ujjongott akkor a burzsoázia, ha a parlamenthez sikerült benyúj­tania olyan költségvetést jóváha­gyás végett, amely legalább látszat­ra egyensúlyban volt, de amely a gazdasági év végén mindig hiánnyal és az államadósságok növekedésé­vel zárult. Akkor ez nem is ment másképp: A gyárosoknak és a többi kapitalistáknak leírták az adóját, a szegényeknek pedig elvették az utolsó kecskéjüket is, és a tetőt is a fejük felől. Az ezekből a végre­hajtásokból befolyt kis összegek részben az állami pénztárba kerül­tek. Ezekből aztán ismét kiadáso­kat tettek, de nem lakások építésé­re, vagy más, a népet szolgáló be­rendezésekre, hanem a terjedelmes' állami apparátus fenntartására, amely az uralkodó burzsoáziát szol­gálta. A költségvetési bizottság megál­lapította, hogy az 1952. évi állami költségvetés ugyan lényegében pénzügyileg biztosította a nemzet­gazdaság fejlődésének nagy és me­rész feladatait, de ennek ellenére is szükséges, hogy a költségvetési gaz­dálkodás eredményeiből levonjunk néhány tanulságot és következtetést. A fölösleg nem mindig egészséges ós kívánatos. Annál inkább érvé nyeis ez az ilyen nagy költségvetési fölöslegre. Az 1952. évben elflször közvetlenül az állami' költségvetésbe voltak bekapcsolva a nemzeti és vá­rosi közüzemek is. így az állami költségvetés egységes állami pénz ügyi terv volt- De nem volt alapo san összekötve és összhangba hozva a termelési tervvel. Ezért nem hatott úgy, mint elég hatékony eszköz nem. zetgazdaságunkban a pénzügyi gaz dálkodás irányítására. A pénzügyi és költségvetési fegyelem az 1952. évben seim volt elég szilárd, és gyakran meg i a szegték. A tervezésben elő fordiuló egyes hibák és a keletkezett aránytalanságok közvetlenül a költ­ségvetési fölöslegben tükröződnek visz­saa. Nem sikerült az állami költ­ségvetés segítségével megakadályoz­ni az aránytalanságok keletkezését. Ha elértünk is jelentős költségvetési fölösleget, nem teljesítettük az álla mi bevételek képződésének tervét ott és úgy, ahogyan azt az állami költ­ségvetés föltételezte. Ugyanez érvé nyes a költségvetési kiadásokra is. Nem teljesítettük őket ott és úgy, ahogy azt a költségvetés föltételezte. Ez tehát azt jelenti, hogy vagy nem találtuk el elég pontosan a bevételek forrásait és a kid'áisok szükségessé­gét, vagy pedig nem tudtuk őket biz­tosítani, ami azt jelentené, hogy munkánkban még sok gyengeség van. Mindebből folyik, hogy még nem volt olyan pénzügyi, költségvetési és adórendszerünk vagy szervezetünk, amalyenre a feladatok teljesítéséhez szükségünk volt és végül, hogy az ál­lami kiadások megvalósításában nem jártunk el mindig és mindenütt óva. tjosan, takarékosan és célszerűen, vagyis hogy nem tudtuk mindig és mindenütt érvényesíteni elnökünknek, Antonín Zápotocký elvtársnak alap elvét; legyünk jó gazdák munkahe­lyünkön. J. Janouš képviselő ezek után a is'- 3tés bizot* ' /"rak '-et a megállapításait konkrét adatokkal támasztotta alá és beszédének befe­jező részében ezeket mondotta: A felsorolt hiányosságok a nemzetgaz daság gyors fejlődésének nehézségei voltak. Az 1952. évben elért kétség, telen sikereink, amelyek az elér.t fö­löslegben jutottak kifejezésre, jó aia. pul szolgáltak az 1953. évi gazdálko­dáahoz. Ondrej Klokoč képviselő beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az 1954. évi állami költségvetésünk mennyire kifejezi a csehek és szlovákok el­választhatatlan testvéri szövetsé­gét, hogyan teljesíti továbbra is következetesen pártunk és korma nyunk irányvonalát a haladottabb cseh országrészek és a gazdasági és kulturális téren elmaradt Szlo­vákia közötti különbségek kiegyen­lítésének kérdésében. Rámutatott arra, hogy mennyire hozzájárul költségvetésünk köztársaságunk gazdaság-; megszilárdításához. A továbbiakban Ondrej Klokoč képvi­selő, a szlovák és cseh burzsoáziá­nak a München előtti köztársaság idején való piszkos szerepéről be­szélt, amely burzsoázia kiagyalta az egyetlen és egységes csehszlo­vák nemzetről szóló elméletet. Szlo­vákiának kellett voma az olcsó munkaerők tartaléktárának és köztársaságunk iparnélküli agrár­függe.ékének lennie. „Az ellenzéki" ludák és nemzetieskedő burzsoázia a csehek ellen izgatott, de emellett a cseh kapitalistáktól súlyos millió­kat kapott, amit a cseh és szlovák népből préselt ki népbankjának sza­nálására. De a csehek és szlovákok Igazi testvérisége — mondotta Klokoč képviselő, — már akkor, az elsö köztársaság idején megszületett és megszilárdult a cseh és szlovák népben a cseh és szlovák munkás­ság között, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt tömörült a közös ellenség ellen in­dított közös harcba. Utána Kiokoč képviselő Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja történelmi jelentőségű össz-szlovákiai konferenciájáról be szélt, amelyet 1937-ben tartottak Besztercebányán, ahol Široký elv­társ arról beszélt, hogyan kellene kiemelni Szlovákiát évszázados nyomárból és elmaradottságából. A továbbiakban a képviselő eze­ket mondotta: Mit jelentett a fel. szabadítás Szlovákia haladása szempontjából, láthatjuk például csupán abból a tényből, hogy egyet­len év alatt minden kár ellenére, amelyet a szlovák gazdaságban a náci rablás, később pedig. front A Nemzetgyűlésben lefolytatott vitában részt vett Ján Drda író, képviselő is, aki többek között eze­ket mondotta: „Költségvetésünkben a kultúra szakaszán, ezek nagy és dicső számok, amelyek mögött jól elképzeljük munkásosztályunk sza­bad alkotó munkájának eredménye­it, az egyszerű alkotóknak azon százezreit, akik számunkra ezeket az értékeket alkották és egyúttal a kultúra dolgozóinak tízezreit is a vidéki tanitótól kezdve egészen a világhírnévvel bíró tudósig — ez a győzedelmes munkásosztály hatal­mának és a legszebb nemzeti érté­keket terjesztő küldetésének nagy és dicső bizonyítéka. Mi a műveltségben és a kultúrá­ban hatalmas szövetségesünket lát­juk, ezért fejlődését minden erővel támogatjuk. Hihetetlenül sötétnek és embertelennek tűnik fel előttünk az olyan eset, hogy az amerikai sze­nátorok egyike nemrégen kérdést tett fel, hogy szükség van-e arra és előnyös-e ez a társadalom részé­re (értsd a kapitalista társadalmat), hogy az összes amerikai gyermekek megtanuljanak olvasni és számolni. Nem volna-e jobb, ha a gyerme­kek egy része úgy nőne fel, hogy nem tudna írni és olvasni. Állítólag hegedűn sem kell tudni mindenki­nek játszani, akkor miért kell tud­nia írni-olvasni ? Tehát ide jutott a burzsoá ideológusok téves gondol­kodása. Hát hogyne lennénk mi, csehszlo­vák kulturális dolgozók és egyálta­lán a Köztársaság becsületes polgá­rai büszkék arra, hogy gyermekeink szabadon és teljes mértékben hozzá jutnak az emberi tudás és ismeretek legtisztább forrásaihoz, hogy min­den egyes gyermeknek nemcsak az elemi tudást adjuk meg, hanem a ma már a teljes középiskolai mü­okozott, már 1946-ban 21.4 száza­lékkal magasabb volt az ipari ter­melés Szlovákiában, mint 1937 ben; két évvel később, 1948-ban pedig csaknem kétszeresét érte el annak, ami 1937-ben volt. Klokoč képviselő kiemelte, hogy a csehek és sz ovákok testvérisége a hazánk építésében végzett hatal­mas építőmunkában edződik és ko­vácsolódik és így foiytatta: Szlo vákia már megszűnt a köztársaság agrár, félgyarmati függeléke lenni, ahogy ezt a kapitalisták akarták. A köztársaság összipari termelésé­ben való részvétele már kétszere­sére emelkedett és 1954-ben, össze, hasonlítva az 1937. évvel az orszá. go3 termelés 16.4 százaiékát éri el. így az elsö köztársaság idején el­hanyagolt és elmaradt, Hitler által sarcolt, az úgynevezett szlovák ál­lam idején a ludák fasiszta bábok­tól kifosztott Szlovákiából fejlett, modern ipari ország fejlődött, amelynek fiai és iányai nem kény. telenek és soha többet nem tesznek kénytelenek kenyér után vándorol­ni a világ minden részébe, aho­gyan ezt valamikor tlzezerszámra tették. Csehszlovákia Kommunista Pártja Szlovákia iparosítására vo­natkozó terveinek megvalósítása jelentősen megváltoztatta lakossá­gának összetételét. A megélhetés szempontjából a ' földtől függő la kosság száma Szlovákia összlakos­ságához viszonyítva mostanáig az eddigi háború előtt-; csaknem ,57 százalékáról 41.9 1 százalékra csök­kent. Utána Klokoč képviselő a Szlo­vákiában elért mezőgazdasági sike­rekről beszélt és arról, hogy Szlo vákia milyen mérföldes léptekkei halad a ku túra, az iskolaügy fe­lödése, ď tudomány, technika és mű­vészet terén; Abban a részben, ahol Klokoč képviselő az 1954. évi költségvetés­sel foglalkozott, a következőket mondotta: Az állami költségvetés szlpvákiai kiadásait az 1954. évben 13.1 százalékkal magasabbra ter­vezték, mint az 1953. évben, ami 10 milliárd, 922 millió koronával je­lent többet. Szlovákia gazdaságá­nak fejlődését a költségvetés be­| veltséget is! Két akadémiánk, a j Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadé­mia alapításuk után már egy évvel számos tudományos szakmában megmutatták, hogy milyen jelentő­ségük van, lesz és lehet hovatovább tudományunk szocialista fejlődésé­ben és ezzel a szocializmus felé ve­zető útunk meggyorsításában is. A Szlovák Tudományos Akadémia megszervezése biztosítja a fiatal szlovák alkotómunka részvételét a csehszlovák kutatások tudományos fejlődésében. Ma már . világhírű tu­dósaink vannak. Valamennyiük kö­zül legalább Heyrovszky tanárt ne­vezem meg. Es lesz szocialista, a néppel, Köztársaságunkkal és szük­ségleteivel szilárd kapcsolatban lévő, az új nagy feladatokkal merészen fejlődő, világszínvonalon álló szocia­lista tudományunk is. Nézzük csak egész hazánk kulturális helyzetét. Voltak olyan idők, amikor azt mond­ták, hogy Prágán kívül nincs kultú­ra. Most több mint 15.000 népművé szeti együttes szolgálja a népet lel­kes, és önzetlen kulturális munkájá­val. Több mint 20 millió könyvet kölcsönöznek évente könyvtáraink és csaknem 52 millió könyvet ad­tunk ki a mult évben. Népművelé­sünknek ma 4.400 népművelési köre van vetítőgépekkel felszerelve. A műemlékeinkről gondoskodó állami igazgtóság 139 első kategóriához tartozó várról és erődítményről gon­doskodik. egész városok és városne­gyedek gótikus és reneszánsz jelle­gű, nagyszerű épületét újította meg. Említsük akár Telčet, Krumlovot. vagy Chebet. Ma 12 állami múzeu­munk van, amelyek a nép igazi ne­velő központjaivá váltak. Nyolc ál­latkertünk van és ebben az évben . Bratislavában megnyitják a kilen- j cediket. Prágában, Liberecben, Par-1 ruházásokkal biztosítja, amelyek összege 1954-ben 13.6 százalékkal nagyobb, mint az 1953. évben várt eredmény. A kulturális és szociá­lis beruházások az 1954. évben 13 százalékkal emelkednek. Az orszá gos beruházások keretében a szlo­vákiai beruházások összege az 1953. évi 25.5 százalékáról 1954-ben 29.2 százalékra emelkedik. A gazdasági, kulturális és szo­ciális szakasz csaknem minden ága. zatában gondoskodás történik az 1954. évi költségvetésben Szlovákia fejlődéséről éppen úgy, mint a mult években, arány,ag magasabb szá­zalékgyarapodással, mint amilyen a cseh országrészekben vagy orszá. gos viszonylatban is van. Például az egészségügy-; gondoskodás terén: míg Szlovákiában 1954. évben a kórházakban és a szülészotthonok, ban az ágyak száma 9.4 százalék­kal emelkedik az 1953-ik évhez vi­szonyítva, addig a cseh országré­szekben a gyarapodás csak 4.1 szá­zalékot tesz ki. Sziovákiában 1954­ben a betöltendő orvosi helyek szá ma az 1953. évhez viszonyítva 19.4 százalékkai lett magasabb, mig országos méretben 11.6 százalékkal emelkedik. A kormánynak Szlová­kiáról való gondoskodása még ki­fejezőbben megnyilvánul az ambu­lanciák berendezéseire fordított gon­doskodás fokozásában, amelyekben az orvosi helyek száma az 1953. évhez viszonyítva Szlovákiában 28.2 százalékkal emelkedik, míg az országos gyarapodás 11.8 százalék lesz. A cseh nép soha, az első köz. társaság idején sem tekintett szlo­vák testvérére a közmondás alap­ján, hogy a szegény rokon terhet jeient és a szlovák dolgozó ember ezt jól tudta. Ezért 10 évvel ezelőtt fegyveres felkelést inditott cseh testvérével együtt közös otthonuk felszabadításáért, a Csehszlovák Köztársaság felújításáért. A Szov­jet Hadsereg győzelme valóra vál­totta áimait és ma a csehek és szlo­vákok közös testvéri munkájával fel­szabadítójuknak, a Szovjetuniónak támogatásával megnövekedett gyö­nyörű hazájuk dicsősége és ereje a szocialista béketábor egyik ro­hambrigádjának ereje és becsülete. dubicén és Usti nad Labemben, de Ostravában is új kultúrparkjaink vannak. Dolgozó népünk megtanulta a kultúrát és művészetet értékelni. Kultúránknak ezek a nagy és nem véletlen sikerei nem jöttek létre és nem jönnek létre önmaguk­tól. A kormány és a dolgozó nép megértő és céltudatos gondoskodá­sának eredményei, melyet kultúránk fejlődésére és sikerthozó feltételei­nek biztosítására fordítanak és egy­ben képet adnak arról, hogy népünk a kultúra jelentőségét mennyire ér­tékeli és hogy milyen jelentőséget tulajdonít neki. Bennünket, a cseh­szlovák kultúra dolgozóit, sem a tu­dósokat, sem a művészeket termé­szetesen nem szabad, hogy ezek a sikerek önelégedettekké tegyenek. Mi tudjuk, még sokkal tartozunk népünknek, mozgósítanunk kell leg­jobb alkotó erőinket, hogy színhá­zaink, amelyek oly nagy szerepet játszanak nemzeti életünkben, az új erkölcs és emberi érzés kimagasló tanintézeteivé, népünk életerejének és örömének forrásaivá váljanak, hogy képeink és szobraink, operáink és dalaink, költeményeink és regé­nyeink szoros összhangban népünk gondoskodásával és szívével vissza­tükrözzék korunk dicsőségét és nagyságát, népünk lelkesédésének-és szeretetének erejét. Visszatükrözzék erejét annak a gyűlöletnek, amit az aljas ellenséggel szemben, a sötét­ség és sikertelenséggel szemben táp­lálunk, amelyeket új világosságunk ellen küld gyűlöletében a megsem­misülésre ítélt régi kapitalista világ. Megteszünk mindent, hogy a mun­kásosztály által alkotott anyagi ér­tékekből, amelyeket népi kormán nyunk kultúránkra és fejlődésünkre fordít, a legkisebb részt sem fecsé­reljük el céltalanul. Jozef Janouš képviselő, előadónak az 1952. évi állami zárszámadásra vonatkozó beszédéből Az állami költségvetés — Szlovákia és a cseh országrészek közötti gazdasági és kulturális különbségek kiegyenlítésének eszköze Népünk rohamos kulturális fejlődése é

Next

/
Thumbnails
Contents