Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-12 / 61. szám, péntek

I UJSZO 1954. március 12. Amire visszagondolni se jó Ktránkélô ember volt Prokst 'józsel világéleté ben. Megszokta már gyermekkorában, amikoi a Serényi grófok uradalmába n napszá­moskodott. Iskolaköteles sorban volt még akkor. A gróf intézője azonban nem volt tekintettel zsenge gyermek­korára. Hajnali három órakor a töb­biekkel, a felnőttekkel együtt talpra kellett ugrania, aztán hol a kapa hol a kasza mellé ki a harmattól lucskos tzántóföldekre. , Nagyon sok nehézsorsú, a múlt­ban súlyos gondokkal küzdő ember élete változott a felszabadulás óta gondtalanná, anyagi nehézségektől mentessé. Ezek közé tartozik Proksi József is. Mindig szeret/e a munkát Széles tenyeréről gyermekkora óta nem multak el a serény rtiunko okozta börkeményedések Vállas, zömök em­ber. Ereje, egészsége párosult munka­szeretettével. Mégis r milyen nehezen tudta a múltban családja számára a bete ró falatot előteremteni, a ruházkodásról nem is beszélve. Pedig soha sem volt munka nélkül, Megbecsülték az ura­dalmak, meg a kvlákok a dolgos cselédet, Már úgy értendő a meg­becsülés, hogy munkát adtak neki, kihasználták az erejét, szorgalmát. Hogy mégis miért hiányzott sok. szor még a legszükségesebb U a szor. gos, igyekvő cselédember házából, miért volt olyan sovány az ebéd, q. vacsora, arra beszédes feleletet ad az a néhány adat, amit Proksz bácsi felesége mond el. — Amikor Vargáéknál, a királyi kuláknál ssdgált az uram, egyszo­bás lakást kaptunk a gazdától — pedig több szoba volt a eselédlakásban. Azt a másik szobát, amit konyhának használhattunk volna, kiadta a ku. Iák bérbe. Kommerwióba kaptunk nyolc méter fát, tíz kiló sőt, meg ugyanny i juhsajtot egy évre, három köböl (1 köböl kevesebb eav mázsánál) búzát negyedévenként egy liter tejet. naponta, no meg há­romszáz korom készpénzt az egész esztendőre. Ehhez járt még egy anya­sertés legeltetési engedélye és né­hány négyzetméter föld. ahol egy kis hagyma, zö'dség megtermett, már amit ki nem kapartak a tyúkok. Ilyen jövedelemből még a leggon­dosabb beosztással is nehezen lehe­tett megélni A cselédembernek ala­posan élére kellett raknia minden garast, mieiőtt kiaclla. Nehéz élet volt: , , Ha most Proksz bácsi meg .a fe­lesége, az igyekvő, dolgon anz­szony, akinek az erején,' felüli mun­ka, u tok harmados föld kapálása alá­ásta az egészségét, visszagondolnak erre az időre, szinte csodálkoznak azon, hogyan tudtak ilyen sovány keretiből megélni, Azóta vált könnyebbé, gondtata­mbbá az életük, amióta Proksz bácsi otthagyta a cselédkenyeret, munkás lett Tornaiján a Földműves Raktár. szövetkezetnél. Bizony más a havi fizetés, mint a cseléák mmenció. Azóta telik is mindenre, amióta min­den hónapban leszámolja a felesége kezébe a fizetését. Senki sem foghatná ri Proksz bácsira, hogy büszke ember, Aki cse lédsorban töltötte el az éleie nagy­részét, annak nem volt alkalma rá­tartiságot tanulni. Néhány év óta azonban Proksz bácsi nagyon büsz­ke arra a két hatalmas muraközi lóra, amelyeket a Raktárszövetkezet a kezére bizott. Olyan ember számá ra, aki gyer­mekkora óta lovakkai dolgozik, va lóban nagy őröm Vytn szép lovakat gondozni Meg is látszik raituk a jó gazda i/ondon keze nemcsak abban, hogy tiszták, keféltek, hanem abban is, hogy teherbírásukról legendákat beszélnék a vállalat dolgozói. Nagyobb terhei elvisz ez a két ló, mint akármelyik trakior ^ - hangoz­tatja gyakran önérzetesen Józsi bácsi és pattini egyet az ostorral a lovak feje felett A hatalmas lovak olyan könnyen indítják a súlyon zsákokkai magasan megrakott tá szekeret., mint u pelyhet, Pedig jó méiyen besüpped a kocsi kereke a ragadós tavaszi sárba. Az ötvennyolc év, amint maga mö­gött hagyott, meg sem látszik Józsi bá­csin, amikor megrakja kocsiját, avagy kocsijáról adogatja a nehéz zsákokat, háákat és ládákat uz emberek vál­laira. És jónéhányszáz zsák vagy bála megfordul -a kezén egy nap. Az állo­másra befutó vagonokat hama> ki kell üríteni, máskülönben fekbért kell utánuk fizetni, Meg aztán jól tudja, milyen kárt okoz, ha a vas­úti kocsik feleslegesen vesztegelnek az állomásokon. Este hat ára körül szokott ha­zajárni a munkából. Vann úgy, hogy előbb ls otthon van, máskor mty jóval később ér haza Aszerint, hogy mennyi munka van « raktárban. ,Sole fiatal ember, aki szabódik, mentege.tődzik, hogy nincs ideje ol­vasásra, tanulásra, példát vehetne •lózxi bácsitól. Alig érkezik haza, máris aziránt érdeklődik, megjoitek-e az újságok Mert nagy újságolvasó ám az öreg! Négyféle is jái a házhoz Az ff j Szó, Üj Ifjúság, Pártélet, meg a Csehszlovákiai Sport, mert nagy sport­kedvelő ember Józsi bácsi: kenne van a sportszervezet vezetőségében is Lelke s drukkolója a helybeli labda­rúgó csapatnak. Elkíséri a mérkőzé­i,ekre a kerület másik vegébe is. Most megteheti, .Valamikor, amikor még a közeli pusztákon cselédkcdett még Tornaijára is ritkán jutott be a mérkőzésre. Mennyi könyörgését be került, míg a gazda megengedte, hogy vasárnap délután két-három órára elmehessen A mérkőzés után meg ugyancsak kellett igyekeznie vissza, hogy az állatok Itatására ha­zaérjen, mert külön ben a gazda „le­szakította volna az eget." Bizony le volt kätve a cselMem­b(-r minden perce Vasárnapja éj­jele, nappala. Sokan azl mondhat­nák erre, hogy ez már túlzás Az éjjel arra való, hogy pihenjenek. Máskülönben hogy bírt volna más­nap dolgozni. Nem ismeri igazán a cselédember életét az, aki ezt gon­dolja. Mert igaz, hogy az éjjel pi. henésre való, A legtöbb cselédember azonban az igen szűkre szabott éjt­szakát sem tölthette családjánál, istállóban deszkából összerótt kemény ágyon kellett hálnia a tehenek, lo­vak mellett. Szegődtetéskor külön kikötötte a gazda, hogy a cseléd az istállóban aludjék. Fiatal házasember korában egy ízben emiatt kellett ot­hagynía állását. Zsigmond molnár­nál szolgált akkor A gazda kijelen­tette neki• ,,Fiam. ha nem hálst az ólban, fel is út, le ls út." Olyan időben történt ez amikor ( már el­nefiödtek a cselédek. Minden hely be volt töltve a közelben• Hetekig kellett új hely után szaladgálni• S'kszor szóba kerül a mult Prak­száknál is. Kivált olyankor, amikor a gyerekek hazajönnek látogatóba. Ilyen­kor a legboldogabb az apa, ez anya Illetve néhány hónapja már nagyapa, meg nagyanya, mert megszületett az első unoka, egy édes klsleányka. Bi zony, nagy az öröm, amikor a szülők azzal a tudattal nézhetnek gyermeke­ikre, hogy mindnyájuknak biztosítva van a jövőjük A három idősebb lány már fírjnéí van a legfiatalabbik meg szakmát tanul, Esztergályos lesz. Most készül a vizsgákra. Azt mondják, hogy aki sokat van Meggyorsítják a lakóházak építését A rima sasomba ti járási építészeti üzem dolgozói 19B8«ik évi tervüket 117 százalékra teljesítették, Ezt a teljesítményüket február folyamán ls megtartották, Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kon­gressziHH tiszteletére kötelezettségei vállaltak, hogy meggyorsítják a lakástömbök építését. Vállalásuk szerint a T—42 típusú lakóházakat 14 nappal, a T—.">2 típusúakat pe­dig 7 nappal elftbb adják át. Félévi tervüket június 20-ig teljesítik. A rimaszombati járási építészeti üzem dolgozói sikeresen dolgoznak felajánlásuk teljesítésén, A T—42­es építkezéseken ma már készen ál­lanak a kösfalak és az ablakok ls beszerelésre várnak, A T -C2-es éplt» kezéseken a közfalak felhúzása fo­lyamatban van. Külön dicséretet érdemelnek Tankó Jrtzsef ácscsoport­jának tagjai, akik a tető befejezé­sén dolgoztak szép eredménnyel. Agonás János, Osgyán magában, elszokik a szótól- Józsi bá­csi természete rácáfol erre Mert ő bizony sokat volt egyedül életében, hajnaltól napestig a mezőn tartózko­dott kél lova társaságában — már pe. dig azt mindenki tudja, hogy a lo­vakkal nem lehet társalogni — még sem vesztette el beszélő kedvét Csa­ládi körben esténként órákig elbeszél­get az életéről, fiatalságáról• Az apja pásztorember volt. Hatan voltak testvérek. Nem volt rózsás a pásztorember élete sem csakúgy, mint cselédé. Iskolaköteles sorban volt még, amikor már kereset után kellett néznie. Először napszámos volt egy grófi uradalomban. Aztán, amikor fel­cseperedett, a málai téglagyárba ke­rült, Erejét meghaladó munkát vég­zett itt tizenhatéves korában- Behordó­ként dolgozott. Tizenhét éves volt, amikor beleke­rül az első világháború vérgivatará­ba. Nem volt még katonaköteles. Az urak ravaszsága sodorta bele. A szentkirályi jegyző, meg a bíró vitet­te el a fejletlen ifjút, mint trénko­csist a frontra az egyik falubeli ku­lák helyett. Könnyen ment ez akkor Demeter, a gazdag ku'ák le tudta ke­nyerezni a» elöljáróságot, a. nincste­len cselédgyereket meg elvitték. Tengernyi szenvedés árán vergőd­tek keresztül a havas Kárpátokon A fiatal fiú kezére két ló Is volt bízva. Elszakítva a családtól, a szülőföldtől más helyett szenvedve, de sokszor szorult tehetetlenül ökölbe a keze! Pfemyslnél esett orosz fogságba. Ak­kor már rend>e* katona volt. Besoroz­ták a 14-es huszárok közé. Amikor a fogságból § hazakerült, ugyancsak szegény világ várta itthon. Ezen még a nélkülözésekhez szokott cselédfiú is elcsoddlkdzott Néhány sült krumpli volt az első vacsorája odahaza. Másnrtp már munkába is állt. Nem lehetett meglenni egy napig sem kereset nélkül, Huszonkét éves volt. amikor első ízben szegődött el béres­nek a Hámos-féle uradalomban Tor• nalján. Aztán egyik gazdától a másik­hoz vetődött. Legtovább Vargánál. egy királyi kuláknál szolgált. Tíz évet Mielőtt a tizedik év letelt volna, on­nan is kitették családjával együtt, ne­hogy az egy helyen eltelt tíz év alap ián illetőségi jogot szerezzen a falu ban. Ez o jog ugyanis azzal járt vol na, hogy öregség, vagy rokkantság esetén a falura hárultak volna eltar fásának költségei. Varga, mint a fa• lu bírája, így védte a falu péivéU H'igy mi volt a cselédember fi­zetése, azt már előbb említettük. Hogy mit kellett érte dolgozni? Arra már így felel Józsi bácsi: — H ajaj! Sokat, nagyon sokat! Nigy lova, nyolc darab szarvatmarhája volt a gazdának. Ezenkívül hat fejőstehén gondja, meg hetven hold föld megmü velése szakadt rám. Hajnali háromkor már talpon kellett lenni, este tizen egyig, nyáron még tovább is tartott a munka megállás nélkül. így a rádió mellett, barátságos me leg szobában is nem jó érzéssel gon­dol vissza arra a rideg életre, amire a szegényembert a múltban a gazda­gok kényszerítették. És az emberölő robot mellett mennyi megaláztatást kellett elviselni/ Vargáéknál történt az is, hogy valami ártatlan gyermek­csíny miatt arra kényszerítene gazda, hogy egyik kisleányát — isko­lásgyermek volt még akkor — előtte megvesszőzze. Mit tehetett a szegény ember. Ha nem teljesíti a gazda pa­rancsát, egész családjával együtt ke­nyér nélkül, marad. Hányszor gúnyol­ták a gyerekeket a gazdagabbak az iskolában szegényes ruházatuk miatt. Mert bizony hiába volt minden igye­kezete a cselédembernek Hiába adta el az utolsó tojást, cairkét, hiába dol­gozott, kapált az asszony erején felül, rendes ruhára alig tellett. Elment a kereset nagy része az élelemre. Arra is kevés volt. • — Mészáruzéki hús háromszor sem került az asztalra évpnle Cukornak hírét sem látták, — mondja az asz­szony, * Mm jókora hízott s értés húsa. kolbásza, szalonnája van a padláson Még is ritka hét. hogy kétszer-há-om­szor friss húst nem hozatnak Bőven jut cukorra, ruházatra is Megenge­detten gond nélkül élnek és n mult emlék' rxak arra jók. hogy tis?tn szíwe' :'ienek a napfényes mának. Gál László A PÁRTÉLET HÍR EI Beszélnek a járási pártkonferenciák küldöttei Boros József, a pAlóei pártszer vezet küldötte büszkén jelenti majd be a járási pártkonferencián: szö­vetkeztünk eUá a járásban. Terven felül adtak be 220 q gabonát, 70 q disznóhúst és 3000 liter tejet. A szövetkezetben jó a munkafegye. lem. Az eredményeket úgy érték el, hogy minden munkaszakaszra szétosztották a kommunistákat, akik mozgósították a pártonkívüli szövetkezeti tagokat is a munkák elvégzésére. A taggyűléseken fog. a'.koztak a szövetkezet problémái­val, megvitatták a munka menetét és az egyes párttagokkai egyénen ként közölték, milyen feladatokat kelj megoldaniok és a kővetkező taggyűlésen kiértékelték munkáju. kat. Ez a módszer jól bevált! mert fokozták a párttagok egyént fele­lősségét a feiadatok megvalósítási, ért. A kommunisták élenjártak a munkában és a pártonkivülleket is magukkal ragadták a tervfelada­tok teljesítésére, A jói végzett mun kapták jutalmukat ls. Maesali Fe­renc pl. 18 q búzát, 9 q árpát és 14.000 Kčs. t kapott a mult évre. A pártszervezet magáévá tette a Központ; Bizottság határozatát ar­ra vonatkozólag, hogy a párt sorait fiatai káderekkel kell felfrissíteni. Ebben az évben hét fiatal tagjelöl, tet vettek fel a pálóci pártszerve, zet tagjai sorába. A februári tag­gyűlésen foglalkoztak a tavassá munkák agrotechnikai időben való elvégzésével is. A munkálatok biz­tosítására minden munkaszakaszon meg bíztak egy-egy kommunistát agitációs munkávai. A mezei mun. kacwport már megkapta a földjét és a /elszerelését. A vetőmagot kitisztí­tották. A gépek készen állnak, s csak a kedvező időre várnak és tel­jes gőzzel neki fognak a tavaszi munkáknak. A pálóci pártszervezet a jövőben még jobban meg fogja javítani munkáját, hogy a szövetkezet to. vábora ín az első helyen áujon a ka után a szövetkezeti tagok meg- , galántai járásfoan. Kevesebb gyűlést, fokozni a párttagok egyéni felelősségét \ A szenei helyi pártkonferencián a tagoknak csak egyharmada vett részt. A konferencia nem volt jól előkészítve és a vita is nagyon gyenge volt. A tagok nem mutattak rá e'.ég mélyen a hibá* gyökerére. Azonban a beszámolóból és az egyes vitafeiszólalásokból kitűnt, hogy a hiányosságok egyik fő oka, hogy a párttagok nem éreznek felelős­séget az egyes problémák megöl dásáért. A he'yi pártvezetöségben felütötte fejét a szociá'demokratiz­mus. Nyakra-főre hozták 3 hatá­rozatokat, de genki sem voit fele­lős az egyes pontok megvalósítá sáért. így a határozatok túlnyomó részét nem valósították még a gya. korlatban és ennek következtében az alapszervezetek a mult évben e'ég gyengén dolgoztak, főleg a szenei EFSz pártszervezete, ahol még most i» nagy hiányosságok vannak, mert a tavaszi munkaia­tokra még nem készültek fel. Ne essünk pesszimizmusba. A gyűlésen elhangzott vitában csupa ki a vitából, hogy itt minden rossz. Pedig a kommunisták túlnyomó ré­sze a gazdasági élet minden szaka­szán harcolt a tervfeladatok teljesíté­séért. Több üzem túlteljesítette a ter­vet Az áľaml birtok például megkap­ta a kormány vörös zászlaját. A konferencia konkrét határoza­tokat hozott a munka megjavításá­ra. Szükséges, hogy fokozzuk mind a helyi vezetőség tagjainak, mind a párttagok egyéni felelősségét az egyes feladatok megvalósításáért, A pártszervezet munkájáért nem­csak az elnök, vagy a vezetőcég fe'e'ős, hanem az egész tagság. Ha a vezetőig és minden párttag meg­teszi kötelességét, akkor nem lesz szükség sok gyűlésre, hanem rö. vid, operatív gyűléseken megvitat­hatják a hibákat, konkrét határo­zatokat hozhatunk kiküszöbölésük­re és a kommunisták egyéni rele­lösségük tudatában teljesíteni fog. ják megbízatásaikat. Ez a nArt­mimka megjavításának egy' 1, lé­negatlvum volt és azt érezhettük | nyeges előfeltétele. A kollektív vezetés megsértéséről A felsöszeli pártszervezetben & kollektív vezetés körül voltak a legnagyobb hiányosságok. Nagy elvtárs, a pártszervezet elnöke telj­hatalmúlag intézkedett, sokszor a vezetőség tudta nélkül hozott ha­tározatot. Ennek a helytelen mód. szernek lett a következménye, hogy a bizottsági tagok nem dolgoztak j<Vi. Nagy elvtárs nemcsak a bizott­sági tagok munkáját végezte, ha­nem beavatkozott a nemzeti bi. zottság hatáskörébe tartozó ügyek­be is. ' Az évzáró taggyűlésen megvitat­ták a kollektív vezetés körül fel merült hiányosságokat. Üj vezető­séget választottak és á munka ls megjavult. A felsöszeli pártszerve­zet egyre szorosabbra fűzi kapcso­latát a tömegekkel. Az egyénileg dol­gozó parasztok körében egyre nagyobb (ért hódít a nagyüzemi gazdálko­dás gondolata. 1954. ben már 20 egyénileg dolgozó paraszt lépett a szövetkezetbe. Az űj pártbizottság kollektíven megbeszé'i a vitás kér. déseket és konkrét feladatokkal bízza meg a népneveidet és a pártcsoportokat. Munkában az új pártbizottság Az évzáró gyűlés előtt Alsósze­lin a pártmunka nem volt kielégí. tö. A taggyűlésekre a tagoknak csak 50 százaléka jart és a párt­csoportok csak papíron voltak meg­alakítva. Az évzáró gyű;és konkrét határozatokat hozott a munka meg. javítására. A pártbizottság már el­ső ülésén foglalkozott azzal a kér. déssel, hogy a határozatokat milyen módszerekkel valósították meg a gyakorlatban. Elsősorban foglalko. zott azzai, hogy biztosítsa a tagok részvételét a taggyűléseken. Ezt úgy oldotta meg a pártbizottság, hogy minden tagot személyesen ér. tesített' a csoportvezetők segítsé. gével. hogy mikgr sez taggyü és. így elérték, hogy s tagok 95 szá­za'éVo részt vett n taggyűlésen. A t agg*""' ésen fogi"lkoztak a szocia lista köteiezettségváila'ásokksi is. Ezen a téren szintén szén r.rétim.'­nyoket értek el. A X. kongresszus ti»zteletére a szövetkezet 20 q gyap­jút, 100 q rizst és 300 q zöldséget ad be terven felül. Az asszonyok kötelezettséget vál a tak, hogy bri­gádban ledolgoznak 200 munkaegy­séget. A pártbizottság második fon­tos feladata a pürtegoportok akti­vizálása volt. Ezt úgy oldották meg, hogy a taggyűlésen átszer. vezték a pártesoportokat munka­szakaszok szerint. A vezetőség min­den második ülésen összehívja a csoportvezetőket és megbeszéli ve­ilk, hogy mivé- foglalkozzanak a csoportgyű'ésekan. A pártbizottság az ifjúsággal, a tömegszervezetek kel és a pártok tatással is törődik, azonban ezen a téren még nem ér. tek el kellő eredményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents