Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

f UJSZ0 1954. március 11. Az 1954. évi állami költségvetésünk népi és békés jellege gata 1937-hez viszonyítva 4.5-szeresen, sőt a nehéziparban 7-szeresen növekedett. Szlovákia ipari termelése az 1937. évi 100/o-hoz viszonyítva 1954-ben a Csehszlovák Köztársaság ipari termelésének 16.4 százalékát képezi. Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság beruházási építkezéséből az 1953. évi 25.5 százalékhoz viszonyítva 29 százalékban veszi ki a részét. A gazdaság fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére 1949-ben fordított költségvetési kiadások Szlovákiában ľ milliárd 937 millió koronát tettek ki 1954-re 10 milliárd 922 millió koronára terveztük e kiadásokat. Ezenkívül a bányákra, kohászati-, vegyi-, gép-, energetikai Iparra, honvédelemre és egyebekre fordítandó nagyszabású kiadásokat csak az egészállami költségvetés foglalja magában. Szlovákia nemzeti jövedelme az ötéves terv alatt az országos átlaghoz viszonyítva sokká! nagyobb mértékben növekedett. Szlovákia része a Csehszlovák Köztársaság nemzeti jövedelmében állandóan növekszik. Az ötéves terv alatt a szlovákiai ipari munkások át'agos keresete 47.5 százalékkal növekedett. Szlovákia kiskereskedelmi forgalma 1949-ben 8 mil'íárd 189 millió koronát tett ki, 1953-ba

n pedig 15 milliárd 65 millió koronára, azaz 84 százalékkal növekedett. Mindezek a nagy vá'tozások, a tertermeljen a dolgozó népnek. 1953ban 1952-hez viszonyítva 78 százalékkal több húst 27 százalékkal több zsírt és vajat, -307 százalékkal több hüvelyes veteményt hozattunk be, főleg a Szovjetunióból. 1954.-ben 1953hoz viszonyítva egynegyeddel nagyobb gabonabehozata t vettünk tervbe. A mezőgazdaságban is érvényesül a szocializmus alapvető gazdasági törvénye az életszínvonal emeléséről, a terme és szüntelen növeléséről és a legfejlettebb technika alapján való tökéletesítésével. Hogyan tudjuk teljesíteni azonban ezt az alapvető törvényt, ha egyes helyeke

n egyáltalában nem művelik meg a földet — a mezőgazdaság legfontosabb termelési eszközét és ha az egyéni'eg gazdálkodó parasztok, az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok sem használják k; teljesen a több; földet. Ha az iparban keressük a felhasználatlan tartalékokat, akkor fokozott mértékben vonatkozik ugyanez mezőgazdaságunkra is. Ezért van kevés mezőgazdasági termékünk és ez nemcsak az élelmiszerek árának, hanem az ipari termékek árának csökkentését is akadályozza ami a parasztok rovására is megy földműveseinknek meg kell érteniök. hogy ha nem teljesítik hús- és egyéb terménybeadásaikat, ezzel általában akadályozzák az árcsökkentést. Ezért a parasztokon , az egységes föld melőeröknek és Szlovákia dolgozói művesszövtkpzeteken az állami ga? életszínvonalának rendszeres és terv- daságok és traktorállomások alkalma szerű fejlesztése nemcsak egységesiti zottain áll a falvak életszínvonalának ,jét, hogy szi'árdan biztosítsuk közA fold, mint termelési eszköz azoké, akik rajta dolgoznak, ezért népgazdaságunk szakaszán senki más nem tudhatja biztosítani ezeket a feladatokat. A munkások és parasztok testveri szövetsége a munkásosztály és a szocialista ipar segítsége lehetővé teszik, hogy mezőgazdaságunk egész gazdaságunknak és maguknak a parasztoknak érdekében behozza mindazt, amiben a mezőgazdaság népgazdaságunk általános fejlődése mögött elmaradt. Elvtársak, kifejtettem, hogyan irányul pártunk és kormányunk minden igyekezete népünk életszínvonalának további emelésére, az ipari és mezőgazdasági terme'és további növelésére. Az említett számadatokbó' k'tűnik költségvetésünk békés és építő jellege A honvédelmi és biztonsági kiadások a költségvetés kiadásaiban az 1951. <'vi 9.7 százalékról 1954-ben 8.9 százalékra csökkentek Ezzel szemben az Egyesült Államokban a kaionai célú kiadások az 1949 évi 32-7 s/áza'ékró' 1954-ben 68.4 százalékra emelkednek. Ezért egy percig sem feledkezhetünk meg arról hogy léteznek a világon háborúra vágyó reakciós Prők. amelyek kísérleteket tesznek békés építésünk megzavarására és el szeretnék pusztítani azt, amit dolgozó népünk munkájával és verejtékével felépített Hadseregünk és biztonságunk e hazánk védelméhez szükséges minden pszközzel r?ndelkezik Tovább fogjuk /ilárdítan' népünk honvédelmi ereköztársaságunk gazdasági alapját, hanem a szocia'izmus építésének ebben a közös folyamatában megszilárdítja nemzeteink testvéri szövetségét is. Mezőgazdaságunk komoly lemaradása gátolja a népgazdaság fejlődésének, a városok és falvak do'gozói életszínvonala emelkedésének ütemét. további emelése. 1 társaságunk biztonságát. IV, A nemzeti jövedelem növekedése és a dolgozók életszínvonalának további emelkedése »A szocialista iparosítás összered ményei az ipani termelés eddig ismeretlen fejlődése, valamint a pénzAz 1953. szeptember 15-i kormány- reform és ,a jegyrendszer eltörlésének nyilatkozat értelmében további nagy eredményei lehetőséget nyújtanak száösszegeket fordítunk a mezőgazdasági munkra, hogy pártunk és kormányunk termelés fejlesztésére. A fö'dművesek és az egységes földművesszövetkezetek jövedelme 1954ben az eddigi árcsökkentéssel, a mezőgazdasági termékek begyűjtési árainak emelésével a mezőgazdasági begyűjtési normák csökkentésével, a gépes traktorállomások által végzett munkák olcsóbbátételével, a határvidéknek nyújtott segítség eredményeképpen 2 milliárd 700 millió koronával növekszik. Ezenkívül a parasztoknak és az egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott hitel visszafizetésének elhalasztásával, vetőmagok és egyebek vásárlására nyújtott hitel eredményeképpen több mint 344 millió korona összegű segélyt kapnak. Harmadszor, az ál

1 ami költségvetésből 6 milliárd 381 millió koronát azaz 1953-hoz viszonyítva 33 száza'ókka'többet fordítunk a mezőga?daságra. A mezőgazdasági beruházásokra 1953hoz viszonyítva kétszer annyit fordítunk. Ezenkívül beruházási építkezésre több mint 1 milliárd 600 millió korona összegű hitelt nyújtunk az EFSz-eknek, ami 140 százalékka' több mint 1953-ban. Az 1954. évre kivetett mezőgazdasági adó emellett csak S70 millió koronát tesz ki. Az államnak nagy kiadásaival és a munkásosztály mezőgazdaságunknak nyújtott nagy segítségével az a célja hogy meggyorsítsa a mezőgazdasági termelés fejlődését, ame'y elmarad az ipar mögött és nem képes fedezni a városok és falvak dolgozóinak egyre növekvő szükségletét. Nemzeti jövedelmünk ,az ötéves terv alatt 1949-től 1953-ig kétharmaddal növekedett. A mezőgázdasásban sokkal lassabban növekszik a nemzeti jövedelem. Ezért a mezőgazdaság része a nemzeti jövedelemben az ipari termelés gyors növekedése mellett csökken. Ez a tény azt mutatja, hogy a termelés növekedése és ezzel földműveseink jövedelmének növekedése nem oldható meg a termelésnek és a nemzeti jövedelemnek csupán az iparban való növelésével, az állami költségvetésből és az árkedvezményekkel. A nemzeti jövedelembő' bármilyen nagy részt fordítanánk a lemaradó mezőgazdádra, mit sem segítene addig míg a mezőgazdaság nem teljesítené azt a küldetését a népgazdaságban, hogy fcéllő mennyiségű élelmiszert gazdasági politikáját a munkásosztály dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség életszínvonalának gyorsabb emelésére irányítsák:; • — mondotta Siroky elvtárs miniszterelnök 1953 szeptember 15-én a Nemzetgyűlésben Az 1954. évi állami költségvetés továbbra is biztosítja ezeknek a feladatoknak megvalósítását. A nemzeti jövedelem állandó rohamos növekedése az ötéves terv idején, összehasonlítva a kapitalista köztársaság idején elért fejlődésével, világosan mutatja a szocialista gazdasagi rendszer teljes fölényét. A nemzeti jövedelem az ötéves terv idején kétharmadával emelkedett. Az 1954. évben további 7.7 százalékos emelkedést tervezünk. A nemzeti jövedelem rohamos növekedését elsősorban az ipar! termelés növekedése idézte elő, ame'y az ötéves terv idején 10?.2<Vb-kal emelkedett. Magasan emelkedett a fogyasztási árucikkek termelése is. a könnyűipari minisztérium üzemeiben 43%kal, az éle'miszeriparj minisztérium vállalataiban pedig 86 6%-kal. A nemzeti jövedelem növekedéséhez jelentősen hczzájáru't a munkatermelékenység állandó fokozódása, amely az ötéves terv idején až ipari munkásoknál 60 százalékkal emelkedett. A termelésnek és a nemzeti jövedelemnek ez az állandó növekedése lehetővé tette a pénzreform végrehajtását, a jegyrendszer eltörlését és a kormánynyilatkozat irányelveinek a'apján a dolgozók életszínvonalának gyorsabb* emelkedésétMit adott népünknek mostanáig a kormánynyilatkozat megvalósítása? Az eddigi árleszállítással a nőtlenek és gvermekte'enek jövedelmi adójának csökkentésével, a mezőgazdasági termékek begyűjtési árának felemelésével, a begyűjtési normák csökkentésével a mezőgázdaságban, a mezőgazdasági termelés fejlődését szolgáló további intézkedésekkel a karácsonyi jutalékkal, az ipari adó csökkentésével a határvidék támogatásával és pártunk és kormányunk további intézkedéseive

1 munkásaink, földműveseink és dolgozó értelmiségünk évi átlagban az 1954. évre M00 'millió koronát nyertek. Az egysége, földművesszövetkezetek és > a földművesek ezekkei az intézkedésekkel évente 2700 millió, koronát nyernek. A munkások és a többi alkalmazottak reálbéreinek és fizetéseinek növekedésével és a földművesek jövedelmének eme kedéséve) az 1954 évben a munkások, földművesek és dolgozó értelmiség anyagi színvonala 15 számlákkal emelkedik Ebben az évben nemzeti összjövedelemből a do'go/ személ.s szükségleteire 620/o es'k j 1953 é\ i0% hoz viszonyítva a/ előzetes adatok alapján. Ezenkívül a társadalmi fogyasztásra fordított kiadások is emelkednek Ennek alapján az 195-f évben a kiskereskedelmi forgalom további 10.9 százalékkal emelkedik vidéken pedig 24 százalékkal Ezért az 1954. évi állam- kö'tségvetéá fontos jellegzetessége a kormánynyilatkozat gyors megvalósítása lesz. A kultúra iskolaügy, egészségügy fejlődésére, a jutalékbiztosításra, a betegsegélyzőre és az állam' munkaerőtartalékok tanintézeteire magában a költségvetésben hata'mas összeg van előirányozva, több mint 27 milliárd 381 millió korona, ami azt jelenti, hogy ez 17%-kal több mint az 1953. évi összehasonlítható tényleges összeg Összesen az anyagi, kultúrális. egészségügyi és szociális intézkedésekre a dolgozók érdekében az 1954 évben több mint 36 milliárd koronát fordítunk az állami költségvetésből Az emberről való gondoskodás, az iránt való tisztelet és szeretet, gazdag anyagi és kulturális fejődéséről való gondoskodás a szocializmus alapelveihez tartozik. A szocializmus lényegéhez tartozik a termelőerők, a technika tudomány és az emberi értelem állandó fejlesztése. Csak a kapitalizmus fél az emberi értelem fejlődésétől, mivel e| akarja pa'ástolni korhadtságát és a dolgozók parazita kizsákmányolását. Még az 1952. évben a New-York Times adatai alapján az Egyesült Államokban 3,500.000 gyermek nem átogatta rendesen a nyilvános iskolát tanítók és iskolák és az iskolaügyre fordított anyagi eszközöknek hiánya következtében. Az amerikai világalmanach és az 1953 évi tények könyve szerint a 14 éven felülj lakósok közül 2,800.000 'volt az írni és olvasni nem tudó Az 1954/55 évben az iskolákra, közművelődésre fordított kiadások az országos költségvetésnek csupán 0.34%-át képezik. Az imperializmus parazita jellegét bizonyítja az a ténv hogy az Egyesült Államok sötétbőrű lakosságának 41 százaléka nem tud írni és olvasni és hogy Görögországban az antik kultúra dicső bölcsőjében, ma a nemzetek imperialista elnyomása idején kb. 50 százalék az ími és olvasni nem tudók száma. Ezzel szemben hazánkban már nem kell foglalkoznunk az írni és olvasni nem tudás problémájával. Az egész ifjúság kötelezően jár középisko'ákba. Ma 39 főiskolánk van 90 szakkal és 47 ezer hallgatóval, míg a kapitalizmus idején 9 főiskolánk volt 19 ezer hallgatóval Több mint <0 ezer főiskolás internátusokban lakik, a főiskolások 56%-a ösztöndíjak formájában 118 millió koronát kap. míg az első köztársaság idején csak 9 millió korona jutott ösztöndíjakra. Nem is szükséges, hogy különösképen kiemeljük, kinek fiai és lányai tanulnak ezeken a főiskolákon. Városaink és falvaink dolgozó népe összehasonlítja hogy mennyien járnak ma a színházakba és mozgóképszínházakba. 1953-ban az egész estét betöltő filmelőadásokat 144 millió személy látogatta.. A 59 á'landó színházban 1953-ban több mint 10 millió látogató volt. Számos adatot hoztunk fel már az egészségügyben és az emberről va'ó szociális gondoskodásban beál'ott nagy változásról, hogy mennyire csökkent a gyermekhalandóság, miiven magasra emelkedett a járadékosok száma, hány dolgozó vesz részt s rekreációkon, hogyan válik egyre tökéletesebbé az egészségügyi gondoskcdás stb. A gyermek és csecsemőhalandóság csökkentésével 1946-óta köztársaságunkban 115 ezer csecsemő és gyermek életét mentettük meg. A csecsemőhalandóság az 1937 évhez viszonyítva 62%-ka

1 csökkent, a gyermekhalandóság pedig 66%-kal. A kapitalista államokban a gyógykezelés továbbra is magánüzlet Az Egyesült A'lamokban az egészségügyi kiadások 8 5%-át maga a lakosság fedezi, ha módjába

r

i áll Eínlítsük meg, hogy ezzel szemben a gyógyszerek magas árától való nagy fé'elem, amely^ valamikor nálunk is megvolt, ma a gyógyszerekkel való pazarlássá és azok meg nem becsü'ésévé változott. 1948-tól amikor törvénybe iktatták a fiatal házasok állami támogatására vonatkozó törvényt, kormánvur.k az ifjú házasoknak 1200 mil'ió korona kölcsönt nyújtott mi mellett az állam minden egyes megszületett gyermek után magára vállalja a kölcsön egyhatodát. A pénzrefoim megvalósítása óta az 1953, év végéig olcsó búto'rhitelre 526 millió korona összeget fordítottunk. A kormánynyilatkozat alapján nagyon előnyös hitelt nyujtunk családi házak építésére és meggyorsult a lakásépítés üteme. 70 ezer lakás és 15 ezer családi ház építésére tavaly és ebbe

n az évben négy és egy negyed milliárd koronát fordítunk. 1954-ben a lakásépítésre 1400 millió koronával többet fordítunk, mint 1953-ban. Tudjuk, hogy mily nagy és állandó gondót fordít kormányunk az élelmezés, a kereskedelem a közös étkezés, a fogyasztási szövetkezetek, a helyi gazdaság és a városi közüzemek munkájának és szolgálatainak megjavítására, a termékek minőségének és választékának megjavítására A kormánynyi'atkozat sikeres teljesítését bizonyítja az is, hogy a dolgozók bankbetétei egyre * nagyobbak és hogy újév óta több mint 200 millió koronával emelkedtek. Valósággal forradalmi vá'tozások történtek Szlovákiában az iskolaügy, a kultúra egészségügy és a szociális gondoskodás terén a szlovák magyar és ukrán do gozó nép boldogságának és jólétének érdekében. V. A költségvetési bevételek fő forrása A dolgozó nép életszínvonalának emelkedése a nemzeti jövedelem állandó növekedésével van kapcsolatban, vagyis az előállított társadalmi produktumnak növekedésével az elfogyasztott és felhasznált termelési eszközök értékének leszámításával. A nemzeti jövedelem a lakosság személyi és táisadalmi szükségleteire eső részének növekedésével, különösen gyors ütemben növekednek 'a személyi szükségletre való kiadások, amelyek 1953-ban 57%-ot tettek ki, 1954-ben pedig a nemzeti jövedelem 62%-át teszik ki. Nemzeti jövedelmünk ezért dolgozó népünk jövedelmét jelenti. A r.etnzeti jövedelemnek azon része is amelyet nem fogyasztási célokra használnak fel, hanem további beruházásokra és a terme'és kiszélesítésére, a dolgozók életszínvonala további emelését szolgálja. Kapitalista államban a nemzeti jövedelem nem képezi a dolgozó nép jövedelmét! A Skoda-üzemek mérlege alapján, melyet csak a Zivno-bank ismerhetetett, 1928-ban a munkások nére Í69 mülió koronát tett ki, a*z adminisztratív apparátus 'dolgozóinak bére 35 millió koronát, a kapitalisták nvereaége pedig 295 millió koronát. Hogy milyen szerepet játszott ebben a kapitalista nemzetgazdaságban a nép, a nemzet és az állam, mutatja egy példa abbó' az időből amikor köztársaságunk védelméről és_ sorsáról volt szó. A 2ivno-bank 1936 október 6-' igazgatósági ülésének jegyzökönyvében szó szerint ez áll: » A közepes harckocsikná' lehetetlen biztosítani, hogy továbbra is megfeleljenek. Ebből az okból Ružička mérnök vezérigazgató úrnak az a véleménye, hogy erre mutassanak ugyan rá, de kérjék, hogy a javítások az állam terhére történjenek, legvégső esetben fele részben terheljék az államot fele részben pedig az automobil-üzemet, ami mellett ezeknek a javításoknak kétszeres költségét számítanánk fel-« A népnek és az államnak a kapitalisták érdekében való ilyen megrablása ma már a soha vissza nem térő múlté. Népünk ma a nemzeti jövedelmet már csak saját maga részére teremti meg. Az a szép, de nehéz feladat ál] előttünk hogy megteremtsük a jövedelmet a do'gozó nép állandóar növekvő szükségleteire és ezért fel kell tárnunk az összes eddig felhasználatlan tarta ekokat. Meg ke l emútenünk, hogy nemzetgazdaságunk fejlődésével állandóan új meg új lehetőségek és tarta,ékok keletkeznek, ame yek dolgozó népünk alkotó kezdeményevésével felhasználhatók Abból a tényből kell kiindulnunk, hogy összes feladatainkat csupán saját forrásainkból fedezhetjük és hogy csak azt oszthatjuk -szét, amit termeltünk. A szocialista gazdasági rendszerben és a termelőeszközök szocialisu tulajdonában az á'lami költségveté' gfontosabb jövedelmei a szocialista izeinek gazdálkodásának eredményt Ezek a bevételek a beterjesztett költségvetésben az összes költségvetési bevéte ek 80.6%-át teszik ki Legfontosabb bevétel a forgalmi adó, amely az állam: bevételek 53%át teszi ki. A forgalmi adó az 1953. évhez viszonyítva csak 4%-ka emelkedik, mivel a tavalyi árleszállítással a forgalmi adó is több mint 4500 millió koronával csökken- A további árleszállítással a forgalmi adó tovább csökken. Az állami kö'tségvetés második fő bevétele a vállalatok n vereséi eiből van, ameyek a beruházásokra és a forgalmi eszközökre "fordított összegek leszámítása után a költségvetés' bevételeknek 19%-át teszik ki. További, de természetesen sokkal kisebb bevételt képeznek a lakosság adói. Ezek az adók az á'lami bevéte'eknek csupán 11 2%-át teszik ki. Az 1953, évhez viszonyítva a nőtleneknél és gyermekteleneknél a iövedelmi adó. valamint az ipari adó is 'ényegesen csökken A forgalmi idő és a nyereségátutalások a szocialista vállalatok gazdálkodásának eredménvei az államot i'letik meg. mint ezen vállatok tulajdonosát, csak különféle formában kerülnek be az á"ami költségvetésbe az egész társadalom szükségleteinek kielégítésére Ezért, amint a vállalatokban a terme'ési terv teljesítése a pénzügyi terv teljesítésének és a dolgozók részesedésének döntr tényezője a válla'at gazdálkodásának eredményeiben, a termelés állandó növelése, tökéletesítése és gazdaságossá tétele is az állami pénzügyi terv, azaz az állami költségvetés teljesítésének. a nemzeti jövedelem növelésének és a nemzeti jövedelemben való részesedésnek döntő tényezője. Ez azt jelenti, hogy a bevételek tervét minden körülmények között teljesíteni kell és hogy minden egyes vállalatban és minisztériumban továb\