Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 11, csütörtök 30 fillér VH. évfolyam, 60. szám A mai számban: Az 1954. évi állami költség-vetésünk népi és békés jel­lege (1—2—3—4. old.) Ausztria és Európa biztonsága (5. old.) A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk paraszt politikájában (6—7. old) A mezőgazdasági termelés fejlesztéséért (7. old.) A szovjet jégkorongozó-válogatott győzelmének vissz­hangja (8. old.) Az 1954. évi állami költségvetésünk népi és békés jellege A' Nemzetgyűlés Antonín Zápotocký köztársasági elnök jelenlétében tárgyalja a költségvetést A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése kedden, március 9-én délután 83. gyűlésére ült össze, A képvi­selők megtárgyalták ezen az ülésen az 1954. évi állami költségvetést és az 1952. évi állami zárszámadásokat. A gyűlésen jelen volt Antonín Zápotocký köztársa­sági elnök. A köztársasági elnököt megérkezésekor a nemzetgyűlés épülete előtt összegyűlt nagyszámú lakos­ság üdvözölte. A köztársasági elnököt Zdenek Fier­linger, a Nemzetgyűlés elnöke, Viliam Široký minisz­terelnök, Antonin Novotný képviselő, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titká­ra, Karol Bacilek képviselő, Szlovákia Kommunista P&rtja Központi Bizottságának első titkára, dr. Jaro­mil Dolansky, a miniszterelnök első helyettese, dr. A. Čepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese, dr. D. Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke és Jozef Kováčik, a nemzet­gyűlés főtitkára üdvözölték. Antonín 'Zápotocký köztársasági elnököt, aki dr. D. Polanský nemzetgyűlési alelnök kíséretében lépett be az elnöki páholyba, Smetana „Li'busa" operájának ak­kordjaival üdvözölték. A Nemzetgyűlés ülésén résztvett Viliam Široký mi­niszterelnök helyetteseivel és a kormány többi tagjai­val. A díszpáholyokban a prágai diplomáciai testület tagjai, köz- és kulturális életünk képviselői foglaltak helyet. A gyűlést Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a képviselők nevében szívélyesen üdvözölte Antonín Zápotocký köztársasági elnököt. Utána a Nemzetgyűlési megkezdte az 1954. évi állami költségvetés tárgyalását. J. Valov képviselő előadó a Nemzetgyűlés költség­vetési Bizottságának elnöke jelentést tett az állami költségvetésnek a Nemzetgyűlés bizottságaiban való megtárgyalásáról. J. Janouš előadó az 1952, évi zár­számadásokhoz szólt hozzá. Ďuriš pénzügyminiszter magyarázatot fűzött az 1954. évi állami költségvetés­hez és az 1952. évi zárszámadásokhoz. Ezzel a Nemzetgyűlés keddi tárgyalása véget ért. A Nemzetgyűlés az állami költségvetés és az állami zárszámadások tárgyalását szerdán március 10-én folytatta a vitával. Antonin Zápotocký köztársasági elnököt az üléste­remből és a Nemzetgyűlés épületéből való távozása­kor újból lelkesen üdvözölték. Július Ďuriš pénzügyminiszter beszéde I. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdaságának fejlődése az első ötéves tervben Sz állami költségvetés központi or­szágos pénzügyi terv. Szilárdan össze­függ egész népgazdaságunkkal és dol­gozó népünk építő törekvésével. Biz­tosítja az állami népgazdasági terv teljesítésének, a termelés további fej­lesztésének, a dolgozók anyagi és kul­turális színvonala emelésének kellő anyagi eszközeit úgy, ahogyan azt az 1953. szeptember 15-j kormánynyilat­kozat meghatározza. Az előterjesztett 1954. évi állami költségvetés első gottwaldi ötévé tervünk sikereiből indul ki. Vissza­tükröződnek* benne azok a gyökeres változások, amelyek népgazdaságunk ban a szocializmus építése folyamán beállottak. Az ötéves tervben nemcsak kétsze­resére növeltük az ipari termelést, hanem a szocialista iparosítás alap­vető irányvonalának szellemében meg­változtattuk iparunk szerkezetét is. A termelési eszközök gyártása 1948­hoz viszonyítva az előzetes adatok szerint 119 százalékkal növekedett és ma az ipari termelés 62 százaléka. Szlovákiában 1948-hoz viszonyítva a termelési eszközök gyártása előzetes adatok szerint 146 százalékkal növe­kedett. A termelőerőknek ez a nagy fejlő­dése összefügg népgazdaságunk szo­cialista szektorának fejlődésével és szi­lárdulásával. Az ötéves terv végén a szocialista szektor része az ipari ter­melésben 99.6 százalék, az építészet­ben 99-8 százalék, a kereskedelemben 99.7 százalék, a mezőgazdaságban pe­dig 45.4 százalék volt. A szocialista ipar ezen ereje a nép­gazdaságunk további építéséhez szük­séges pénzügyi eszközök á'landó nö­vekedésének anyagi alapját képezi. Az ötéves terv folyamán az egész népgazdaságba befektetett beruházá­sok növekedése a következő volt­A beruházások 1949-ben lo milli­árd 116 millió koronát tettek ki. A beruházások 1950-be n 140 százalékra, 1951-ben 181 százalékra. 1952-ben 204 százalékra, 1953-ban 196 száza­lékra növekedtek 1954-ben pedig elérik a 231 százalékot Az állami költségvetés gyors növe­kedése, valamint az állami költség­vetésből népgazdaságunk további fej­lesztésére, a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának emelésére for­dított eszközök gyors növekedése dol­gozó népünk sikeres építő munkáját bizonyítja. A költségvetési kiadások 1949­ben egy összehasonlító alapra átszá­llta 41 milliárd 700 millió, 1950-ben 51 milliárd, 1951-ben 60 milliárd 500 tniffió. M52-bei\67milliárd 700 millió, 1953-ban 73 milliárd 900 millió ko­ronát tettek ki, 1954-ben pedig 87 müliárd 500 millió összegre tervez­zük a költségvetési kiadásokat. Városaink és falvaink dolgozó népe, ennek az államnak egyedüli gazdája, megelégedéssel veszi tudomásul, hogy állami költségvetésünk az ötéves terv éveiben aktív volt és felesleggel zá rult. örömmel < értékeljük azt a jelentős tényt is, hogy nemzeti jövedelmünk az ötéves terv éveiben kétharmaddal nö­vekedett és törvényszerűen tovább nő mert a nemzeti jövedelemnek ál­landó növekedése megfelel a szocia­lizmus alapvető gazdasági törvényének. Biztos és szilárd csehszlovák koronánk is a nemzeti jövedelem állandó nö vekedésére, a termelés állandó foko­zódására és' tökéletesedésére támasz­kodik. Ezeket az eredményeket dolgozó népünk kitartó törekvése, a nép, a kormány és a Nemzeti Arcvonal élén hazánk építését pártunk bizton irá A Szovjetunió fejlett technikai se­gítsége, nyersanyagszállítása, a szovjet élelmiszerszállítmányok. a szovjet tapasztalatok nélkül elképzelhetetlen lenne építésünk ilyen üteme A szov­jet segítség építésünk döntő fontos­ságú támasza. A termelés további növelése és né­pünk életszínvonala gyorsabb emelése feladatának sikeres teljesítése a pénz­reform végrehajtására és a közellátás jegyrendszerének megszüntetésére tá­maszkodott. Ez lehetővé tette az árak csökkentését és ilymódon a dolgozók reálkeresetének növelését a csehszlo­vák korona vásárlóerejének fokozását. Ezeket a dolgozó népünk javát szol­gáló intézkedéseket népgazdaságunk fejlődése, valamint az előterjesztett 1952. évi állami zárszámadás szerint a megfelelő anyagi és pénzügyi tar­talékok megteremtése, továbbá az 1953. évi költségvetési gazdálkodás jó ered­ményei 'tették lehetővé. A költségve­tési többlet 1952-ben 6 milliárd 967 millió koronát tett ki. 1953-ra vo­natkozóan még nincsenek végleges nyitó szilárd egysége teremtette . adataink) a20 nb a n elmondhatjuk, hogy meg. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és kormányunk vezetéséve] sok nehézséggel megküzdöttünk, sok hiá­nyosságot és ellenség okozta kárt ki­küszöböltünk. A Szovjetunió sokoldalú és min­dennapi segítsége nélkül elképzelhe­tetlen lenne az építés ilyen üteme. 1953. évi gazdálkodásunk is terven felül elért felesleggel zárult. A pénzreform eredményei és a jegy­rendszer megszüntetése megteremtet­ték az 1953 szeptember 15-i kor­mánynyilatkozatban bejelentett nagy­jelentőségű intézkedések végrehajtá­sának előfeltételeit. II. A Csehszlovák Köztársaság 1954. évi állami költségvetése Az 1954. évre előterjesztett állami költségvetés folytatja népgazdaságunk szüntelen fejlesztésének irányvonalát és biztosítja dolgozó népünk életszín­vonalának gyorsabb emelkedését. Az állami költségvetés a szükséges pénzeszközöket 1954. évi állami nép­gazdasági tervünk fokozott feladatai­nak teljesítésére, népgazdaságunk, kü­lönösen a fűtőanyagiparban, energetiká­ban és a mezőgazdaságban mutatkozó legfőbb hiányosságainak kiküszöbölé­sére fordítja. Az állami költségvetés továbbá szilárdítja a pénzreform ered­ményeit, lehetővé teszi az 1953. szep­tember 15-i kormánynyilatkozatból eredő feladatok teljesítését. Az 1954. évi állami költségvetés kiadásai 87 milliárd 573 millió koro­nát tesznek ki és 1953-hoz viszonyít­va 18 százalékkal nagyobbak Ez azt jelenti, hogy a kiadások oly nagy­mértékben növekszenek, hogy biztos­sításuk a költségvetés bevételeiből meg­követeli -egész dolgozó népünk kitar­tó törekvését az állami népgazdasági tery feladatainak teljesítésében, Egye­dül így tudjuk biztosítani a 87 mil­liárd 803 millió koronát kitevő költ­ségvetési bevételek és a 230 millió korona összegre tervezett felesleg tervének teljesítését. Ezek a bevéte­lek emellett nem használják fel nép­gazdaságunk minden, kimerítetlen le­hetőségeit. Államunkban mindnyájunk­nak tudatosítanunk kell ezt a jelentős tényt, mert dolgozó népünk életszínvo­nala emelkedésének lendülete e további belső gazdasági források mozgósításá­tól függ. Az állami költségvetés évenkénti rohamos növekedése az ötéves terv folyamán és feleslegei a szocialista­népgazdaság szakadatlan fejlődésének törvényszerűségéből erednek. A döntő fontosságú termelési esz­közök szocialista tulajdona lehetővé teszi, hogy állami költségvetésünk bevételi részében és pedig 80.6 szá­zalékban nem a lakosság álta' fizetett adókra, hanem elsősorban a szocia­lista vá'lalatok gazdálkodásának be­vételeire és eredményeire támaszkod­jon, A kapitalista államokban, ahol a termelési eszközök tulajdonosa nem az állam, a* költségvetések bevételei nem a gazdaságra, hanem a lakosság­tól befolyó adókra támaszkodnak. A szocialista költségvetésnek ez a népgazdasági jellege szervesen össze­forrott költségvetésünk termelő jel­legével Az állami költségvetés bevé­telei nálunk ugyanis tervszerűen visszakerülnek a népgazdaságba, hogy a szocializmus alapvető gazdasági tör­vénye szerint a népgazdaság szünte­len fejlesztésével biztosítsák a dolgozó nép életszínvonalának állandó emel­kedését. A kapitalizmus alapvető gazdasági törvénye'—'a maximális profit biz­tosítása — rendszertelenséget okoz a termelésben, megakadályozza a ter­melőerők szüntelen fejlődését, a dol­gozók kizsákmányolására és gazda­sági válságokra vezet. Azzal, hogy állami költségvetésünk az állami nép­gazdasági tervből indul ki, összhang­ban áll az állami népgazdasági terv­vel és népgazdaságunk szakadatlan növekedésére támaszkodik, a kapita­lista államoktól eltérően bevételeink egyre jobban felülmúlják' kiadásain­kat. Az elmúlt 10 év alatt az USA ál­lami költségvetése háromszor zárult veszteséggel. A háború befejezése óta Franciaország és Olaszország egyetlen állami költségvetése sem volt aktív. Ezért állandóan növekszik az USA államadóssága, amely 1954. január­jában elérte a 274 milliárd dollárt, azaz 1,973.000.000.000 koronát, emel­lett az USA egész évi költségvetési bevételei az 1954—55. években 62 mil­liárd 600 millió dollárt tesznek ki. A kapitalista gazdaság és a kapita­lista állam költségvetése a kapitaliz­mus egyre mélyülő általános válságá­nak bélyegét viselik magukon. A könyörtelenül közeledő gazdasági vál­ság a gazdasági süllyedés távlatával fenyeget. Vezető amerikai közgazdászok né­zete szerint az Egyesült Államok nemzeti jövede'me 1954-ben 5 száza­lékkal, ipari termelésének mutató­száma 10—15 százalékkal csökken. Legelőször a fogyasztási cikkek ter­melése kezdett csökkenni mert csök­ken a munkanélküliek és a dolgozók fogyasztása. Csökkennek a mezőgazda­sági termékek felvásárlási árai. A mezőgazdasági termékek nagykeres­kedelmi árai már 10—20 százalékkal csökkentek Újra kezdődik az ameri­kai farmerek százezreinek ismert tra­gédiája, akik tönkremenésre vannak kárhoztatva azért, mert nem tudják kinek eladni termékeiket. A különféle termékek értékesíthe­tetlen készletei már meghaladják a 80 milliárd dollárt, azaz az 576 milliárd csehszlovák koronát. Állandóan csök­ken a dollár vásárló ereje. Újra kez­cődik a kitermelt áruk elpusztításá­nak ismert kapitalista módszere. A kapitalisták a maximális profit érde-i kében, nem pedig fogyasztásra ter­minek és nem érdekük a profit nél­kifti és a kizsákmányolás nélküli ter­melés és fogyasztás. , Ezze! szemben kormányunk minden törekvése az egyre fokozódó szük­séglet biztosítására, a fogyasztási áru­cikkek termelésének állandó növelé­sére és minőségének javítására, a me­zőgazdasági termelés állandó fokozá­sára irányul. Ott, ahol a tervezési és termelési hiányosságok következtében egyes termékek feleslegessé válnak, nem pusztítjuk el őket, hanem ala­csonyabb áro n eladjuk a dolgozóknak, mert mi az embernek és szükség­leteinek kielégítésére, nem pedig a profitért termelünk Ezért nálunk ál­landóan fokozódni fog a fogyasztás, növekedni fognak a lakosság takarék­betétei, emelkedni fog az életszínvonal, állandóan fokozódni fog a termelőerők fejlődése. Külkereskedelmünk is ezért fejlő­dik állandóan. A béketábor országai­val folytatott árucsere 1948-hoz vi­szonyítva 1953-ban £07 százalékkal növekedett. Ipari termelésünk nagyfokú növe­kedése elképzelhetetlen lenne a kü­lönleges és sehol a világon nem gyár­tott modern gépek és egész gyárbe­rendezések, valamint a kellő nyers­anyagok Szovjetunióból való mai be­hozatala nélkül. Tudjuk, hogy a Szovjetunióból való élelmászerbeho­zatal nélkül nem tudnánk fedezni az egyre növekvő élelmiszerfogyasztást. A kapitalisták ártani akartak épí­tésünknek. megnehezítették külkeres­kedelmünket, 61 százalékkal csök­kentették a velünk folytatott keres­kedelmük térfogatát. Ma ez a rövid­látó politika kezdeményezői ellen for­dul, akik az összezsugördott tőkés piacon egymás közt vetekednek a piacokért. Nincs a világnak még egy olyan gazdag piaca mint amilyen a szocia­lista piac a maga határtalanul nagy építkezésével és fogyasztásával. Olyan piac ez, amely a teljes egyenlőség, a kölcsönös kedvezményezés alapján és két társadalmi rend nyugodt, bé­kés versenyzése mellett lehetővé te­szi a kölcsönös gazdasági kapcsolatok széleskörű fejlesztését bármelyik or­szággal. A tőkés államok egyre jobban tudatára ébrednek ennek a ténynek. Ezt bizonyítják új, meg új nyugati kereskedelmi küldöttségek moszkvai látogatásai és az egyes kapitalista ál­lamokkal megkötött kereskedelmi szer­ződéseink. Ez újra igazolja a szocia­lista gazdaság nagy fölényét. III. Az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlesztéséért Az állami költségvetés kiadása^ el­sősorban oda összpontosulnak, ahcl a legjobban biztosítják a szocializmus alapvető gazdasági törvényének és a népgazdaság arányos fejlődése törvé­nyének érvényesülését. A költségvetési kiadásokból 55.4 százalék a népgazdaságra, 31.2 szá­zalék az iskolaügyre, kultúrára, egész­ségügyre és szociális intézkedésekre, •9 százalék a honvédelemre és biz­tonságra, 4.3 százalék a közigazgatás­ra, 0.2 százalék pedig az államadós­ságra megy. A gazdasági beruházásokra fordított kiadások 20 milliárd koronát tesznek ki Az 1953-ban eszközölt beruházá­sokhoz viszonyítva ez 5.5 százalékos növekedést jelent. A fütoanyagipar­ban, energetikai és kohászati iparban eszközölt összberuházások összege 5 milliárd 291 millió koronát tesz ki. A műszaki fejlődésre 1 milliárd 913 millió koronát fordítunk. Kormányunk és pártunk törekvése dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelésére, kellő mennyiségű fogyasztási cikk termelésére, a fütö­anyagipar az energetikai ipar és a mezőgazdaság lemaradásának kikü­szöbölésére irányul. Szlovákia építése ékesszóló bizonyí­téka annak, milyen nagy jelentőségük van ezeknek a beruházásoknak a nép­gazdaság fejlődésében a dolgozók élet­színvonala további emelkedésének szempontjából. Szlovákia ipari termelésének térfog

Next

/
Thumbnails
Contents