Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-10 / 59. szám, szerda

UJSZ0 1954. március 10. A Szovjetunió németországi főbiztosának levele Franciaország, Anglia és az Egyesölt Államok főbiztosához V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbiztosa március 6­án az alábbi Jevelet intézte Fran­ciaország, Anglia és az Egyesült Államok németországi főbiztosá­hoz: „Igazolom, hogy megkaptam az ön 1954. február 22-én kelt leve­lét, amelyben javasolja, hogy a négy hatalom németországi főbizto­sa vizsgáljon meg néhány kérdést, amely a német lakosságnak a Nyu­gat- és Kelet-Németország közötti demarkációs vonalon át való uta­zásával és a teherforgalommal, va­lamint a Németország két része közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokkal függ össze. Szük­ségesnek tartom kijelenteni a kö­vetkezőket: Kelet- és - Nyugat-Németország kapcsolatában sok fontos kérdés van, grnelyek megoldása a német lakosság halaszthatatlan ügye. A szovjet kormány, figyelembe véve ezt, — a külügyminiszterek berlini értekezletén — mi­után kiderült, hogy lehetet­len összeegyeztetni az érte­kezlet részvevőinek álláspontját a Németország egyesítésére és a bé­keszerződés megkötésére vonatkozó lényeges kérdésekben — javaslatot terjesztett az értekezlet elé arról, hogy ajánlják Kelet- és Nyugat­Németország megfelelő szerveinek: 1. Alakítsanak össznémet bizott­ságot a kereskedelemmel, pénzügyi elszámolásokkal, a közlekedéssel, a határforgalommal és más gazda­sági jellegű kapcsolatokkal össze­függő kérdések összehangolására; 2. alakítsanak össznémet bizott­ságot a kulturális-, tudományos- és sportkapcsolatok elmélyítésére, szem előtt tartva a német nemzeti kultúra fejlődésének útjában álló akadályok eltávolítását. ^ Az említett össznémet bizottsá­gok megszervezése fontos hozzájá­rulást jelentene Nyugat, és Kelet­Németország közeledéséhez, előse­gítené kedvezőbb feltételek megte­remtését Németország egyesítése szempontjából. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya hivatalosan kije­lentette, hogy hajlandó azonnal tárgyalásokat kezdeni az összné­met bízottságok megalakításáról. A szövet hatéságok pedig készek mindenben elősegíteni az említett össznémet bizottságok megalakítá­sát és tevékenységét. V. M Molotov fogadta a kanadai nagykövetet Befejeződött a szovjet tengeri és folyami flotta dolgozóinak országos értekezlete Március 7-én befejeződött a szov­jet tengeri és folyami flotta dol­gozóinak hatnapos országos érte­kezlete. Az értekezletre a tenger­járóhajók kapitányai, a Szovjetunió tengerhajózási dolgozói, révkalau­zok, gépészek, kormányosok, az északi-tengeri utak jégtörőinek és szállítási flottáinak dolgozói, a tu­dományos élet képviselői, hajóépítők és a vízi közlekedéssel kapcsolatos sok egyéb szakma dolgozói küldték el képviselőiket. Az értekezlet munkájában részt vett G. M. Malenkov elvtárs, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsev elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának első titkára, L. M. Kaganovics elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Az értekezlet Z. A. Saskovnak, a Szovjetunió tengeri és folyami flottaügyi miniszterének beszámoló­jával kezdődött. Saskov értékelte a vízi szállítások 1953. évi eredmé­nyeit és vázolta azokat a felada­tokat, melyek ebben az esztendő­ben állnak a vízi szállítás dolgo­zói előtt. A vízi utak kiépítése terén a tör­ténelemben eddig ismeretlen ered­mények születnek. A Lenin nevét viselő Volga—Don­csatorna megteremtése az ország európai részének öt tengerét se­gített vízi úton összekötni, egysé­ges szállítási rendszerré alakítani. A napokban kezdik meg a Mo­lotov és Gorkij nevü új, hatalmas vízi csomópontok építését. Ezt kö­vetően befejeződik ,a világ legna­. gyobb vízierömüvelnek, a kujbisevi, I sztálingrádi, kahovkai, novoszi­| birsžki, angarszki és más vízierő­müveknek az építése. Sikeresen hajtják végre a flotta új technikai berendezéssel való to­vábbi ellátását. A háború idején sú­lyos veszteségeket szenvedett folya­mi flotta kapacitása jelenleg csak­nem másfélszeresen múlja felül a háború előtti kapacitást. 1953-ban a vízi közlekedés dol­göZói túlteljesítették ^záilítási ter­vüket. Másfélszer annyi terhet szál­lítottak a tengereken és folyókon, mint 1950-ben. A befejező ülésen az értekezlet részvevői nagy lelkesedéssel hall­gatták meg L. M. Kaganovicsnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, nagy beszédét. A belga szenátus „az európai védelmi közösségiről tárgyal A belga szenátus folytatta az úgynevezett »európai védelmi kö­zössége megalakításáról szóló szer­ződés tárgyalását. Március 6-án Jean Taillard kom­munista szenátor nagy beszédet mondott. Taillard elutasította azo­kat a kísérleteket, amelyekkel Bel­giumra rá akarják kényszeríteni ezt a szerződést, amely ellenkezik Belgium alkotmányával,- megfosztja őt szuverenitásától és nemzeti füg­getlenségétől és felújítja az agresz­szív német militarizmust a belga határok közvetlen közelében. Taillard kijelentette, hogy nem­csak a kommunisták tudatosítják azt a veszélyt, amely az »európai védelmi közösség« megalakításáról szóló szerződésben rejlik. Ez a szer. ződés a belga burzsoá pártok nagy-/ számú tagjának erős ellenállásába is ütközik. Az »európai. védelmi közösséget« azért létesítik, — jelentette ki Tail­lard — hogy Belgiumot és a többi országokat még erősebben bevon­ják az új háború előkészítésének politikájába, amelyet az amerikaiak folytatnak. Taillard hánsúlyozta, hogy a bel­ga nép szembehelyezkedik az »eu­rópai védelmi közösséggel«. Emlé­keztetett arra, hogy népszavazást ta.-tottak az xeurópai védelmi kö­zösség«-ről. 76.770 belga lakos kö­zül, akit megkérdeztek, hogy óhajt­ják-e a »közösség« létesítését, 70 százalék tagadólag felelt, 26,9 szá­zalék nem válaszolt és a szavazás­ban részvevő személyek közül csak 3,1 százalék szavazott a védelmi közösség megalakítására. Ha ratifikálják az európai védel­mi közösségről szóló szerződést, Belgium területét idegen csapatok által való megszállás veszélyének teszik ki — hangsúlyozta Taillard. A bennünket fenyegető veszélyre való tekintettel felhívom az összes belga hazafiakat, — mondotta be­széde végén Taillard — hogy egye­süljenek a haza védelmére és ne adják beleegyezésüket ahhoz, hogy Belgiumot megfosszák szuverén jo­gaitól. Az ^európai védelmi közösség« megalakításáról szóló szerződés ra­tifikálásának vitája a belga sze­nátusban tovább folyik. Az Izvesztyija című lap az USA iraki intrikáiról Az Izvesztyija március 9-én kö­zö'te M. Novikov cikkét az USA iraki intrikáiról. Az amerikai katonai „segély" nyújtása Pakisztánnak és a török­pakisztáni egyezmény visszhangja, senkit sem hagy kétségben affelöl, hogyan fogadta a közvélemény eze­ket az amerikai uralkodó körök ál­tal történt intézkedéseket. Minde­nütt és főleg az ázsiai országok­ban, Közel- és Középkeleten a leg­szélesebb körök elítélik Pakisztán­nak amerikai támaszponttá való átalakítására irányuló terveit és azokat a kísérleteket, hogy ezt az országot „trójai ló"-ként használ­ják fel arra, hogy az arab orszá­gokat bevonják az imperialista há­borús tömbbe. Ezzel kapcsolatban annál fur­csább az iraki uralkodó körök ál­lásfoglalása az arab nemzetek ér­dekei ellen irányuló imperialista tervekkel szemben. Amint az amerikai sajtó nem egyszer rámutatott, az USA ural­kodó körei úgy vélik, hogy a pa­kisztáni-török szerződés és a Pa­kisztánnak nyújtott „katonai segít­ség 1' után katonai csoportosulás megalakulása, következik, amelyben V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere március 8-án fo­gadta J. 'B Watkin's Szovjetunió­beli kanadai nagykövetet, aki azu­tán megbízólevelét átadía a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa e'nöksá­ge elnökének. Ünnepi gyűlés Moszkvában a Nemzetközi Nőnap alkalmából ' Pakisztán. Törökország és Irak vesznek részt. Ezt a csoportosulást azután ki­terjesztenék a Közel- és Középke­let többi országaira. Ezen országok közvéleménye azonban határozottan elítéli azt az amerikai javaslatot, hogy a pakisztán-török tömböt Irakkal és egyéb arab keleti or­szágokkal kibővítsék. Mindenki előtt világos, hogy Iraknak Török­országgal és Pakisztánnal együtt a Közel- és Középkelet amerikai ag. resszív rendszerbe való bekapcso- 1 lása még jobban fokozza a/z. arab országokat fenyegető veszélyt. A Szovjetunió dolgozói méltókép­pen megünnepelték március 8-át, az egész világ nőinek ünnepét. A moszkvai Nagy Színházban a szov­jet főváros párt-, szovjet- és köz­szervezetei gyűlést tartottak a Nemzetközi Nőnap alkalmából. A színház nézőtere ünnepi díszt öltött. Megjelentek itt a moszkvaý és a Moszkva-területi nők képvise­lői, kiváló ipari és mezőgazdasági újító nők, állami és közéleti dolgo­zók, orvosnők, tanítónők, főiskolai hallgatók, művészeti dolgozók, rend­jelekke? kitüntetett hős anyák. A gyűlést Jekateriná Furceva, az SzKP moszkvai városi bizottságá­nak titkára nyitotta meg és beszé­dében A rámutatott • a szovjet nők óriási szerepére a kommunizmus építésében, a Kommunista Párt és a szovjet kormány intézkedéseinek megvalósításáért folyó harcban va­ló részvételükre. A szovjet nők lel­kesen támogatják a szovjet kormány békeszerető külpolitikáját és tevé­kenyen részt vesznek a békehívek nemzetközi mozgalmában. Ezután Júlia Dombrovska, a Szov­jetunió Orvostudományi Akadémiá­jának rendes tagja szólalt fel. „A szovjet főiskolák kapui nyitva álla­nak a nők előtt", — mondotta Dom­brovska tanárnő ... „A fiatal nők — a szakértők' és tudományos dolgo­zók ezrei lépnek évente a munka dicsőséges útjára a Szovjetunióban. Az ülésen továbbá felszólaltak a kiváló ipari és mezőgazdasági dol­gozók, értelmiségiek, stb. Az ülés végén nagy hangversenyt tartottak, amelyen a legjobb moszk­vai művészek léptek fel. A Demokratikus Németország Nemzeti Arc­vonala berlini szervezetének értekezlete Március 7-én Berlinben a De­mokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának berlini szervezete ér­tekezletet tartott. Az értekezleten 586 küldött vett részt, közöttük 185 küldött a város nyugati szek­toraiból. F. Girl, a Nemzeti Arcvonal ber­lini bizottságának első titkára a szervezet tevékenységéről beszélt és elemezte legközelebbi feladatait. Hangsúlyozta, hogy a berlini la­kosság körében most a Nemzeti Arcvonal 20.000 aktivistája dolgo­zik. A 12 millió német közül, akik aláírták Németország békés egyesí­tésének követelését, 850.000 a ber­lini. Girl élesen elítélte Adenauer kor­mányának népellenes politikáját, amely figyelmen kívül hagyja a békeszerető németek akaratát és nem válaszol a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának Né­metország egyesítésére tett javas­lataira. Az értekezleten felszólaltak nyu­gatberlini képviselők is. Főleg a nyugatberlini dolgozók harcának fokozódására mutattak rá a bonni kormány háborús politikája ellen a német kérdésnek a berlini értekez­leten előterjesztett szovjet javasla­tok alapján való békés megoldásá­ért. Az értekezieten elhangzott be­szédekben hangsúlyozták, hogy V. M. Molotovnak, az össznémet sza­vazás megtartására tett javaslata kell, hogy az egész berlini lakosság követelésévé váljék. E. Honisoh, Németország Szocia­lista Egységpártja berlini szerve­zete titkárának beszéde után az értekezlet részvevői határozatot hagytak jóvá, amelyben hangsú­lyozzák, hogy fokozni kell a Nem­zeti Arcvonalnak a nyugatberlini lakosság körében végzett tevékeny­ségét. A Francia Kommunista Párizsban lesz A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága március 5-én és 6-án Arcueilben tartott ülésszakán elhatá­rozta, hogy június 3-tól 7-ig XIII. országos kongresszusát Párizsban tart­ja meg. A kongresszus tárgysorozatának pontjai a következők: 1. Jelentés a központi bizottság •tevékenységéről; Párt XIII. kongresszusa június 3—7-ig 2. a párt szervezéséi® összefüggő ügyek, 3. a Francia Kommunista Párt és a francia ifjúsági mozgalom kapcso­lata: 4. a központi bizottság és a köz­ponti pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak újjáválasztása. öt angol szerszámgépgyáros utazik Moszkvába A „Financial Times" cimű lap j tárgyalásokra, a Szovjetunió meg­jelenti: Anglia, öt vezető szerszám- j hívására. gépgyárának igazgatói és műszaki i Mind az öt cég az angol szer­vezetői Moszkvába repültek üzleti ' számgépgyárak szövetségének tagja. Ha az európai védelmi közösségről szóló szerződést r a ti fi kálná k A „Franc Tireur" című lap írja, hogy egész Tunisz területén tovább folyik az úgynevezett „reformok" elleni tiltakozó sztrájkmozgalom. A francia gyarmati igazgatás ve­zette be ezeket a reformokat és M. Zali kormánya állította össze őket. A l'Humanité" cimü lap jelen­tése szerint a tuniszi általános A tuniszi helyzet szakszervezeti szövetség bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amely le­leplezi ezeket az úgynevezett „re­formokat", amelyeket bevezettek „anélkül, hogy előzetesen megtár­gyalták volna a tuniszi nép igazi képviselőivel''. , „A francia kormány elutasította népünk nemzeti követe'éseit és így ellenőrzése alatt tartja az egész közigazgatást és megőrzi gazdasá­gi, valamint pénzügyi előjogait," írja a nyilatkozat. E hírhedt „reformok" ellen til­takozó határozatot hoztak az ál­lami alkalmazottak is, akik tagjai a tuniszi dolgozók általános szö­vetségének, valamint a tuniszi ál­talános szakszervezeti szövetség­nek. —Vigyázz Á . r >i-m dig 1944-ben élünk? v ó/.ii ~ tiszt ura' ? Azt hiszi, hogy még min­(A Drapeáux Rouge belga lapból) /

Next

/
Thumbnails
Contents