Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-10 / 59. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 10, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 59. szám A mai számban: A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájálmn (2—3. old.) A Nemzetközi Nőnap szlovákiai ünnepségén (3. old.) A Szovjetunió németországi főbiztosának levele Fran-cjaország, Anglia és az Egyesült Államok föbiztosáttoz (4. old.) A sárospataki gépállomás küldöttei Trebisovban (5. old.) Svéd sajtóvélemények a Szovjetunió—Kanada mérkőzésről (6. old.) A plzeni V. I. Lenin-üzem kommunistái az új építösikerekért folytatott harc élén A plzeni V. I. Lenin-üzemek üzemi klubjában tartották meg vasárnap, március 7-én Csehszlovákia Kommunista Pártja összüzemi konferenciáját, amelyen részt vettek Karel Polaöek gépiparügyi miniszter, a CsKP KB képviselője és Jan Hlina, a CsKP kerületi bizottságának vezető titkára. A plzeni V. I. Lenin.üzemek kommunistáinak konferenciája nemcsak azoknak a sikereknek büszke mérlege volt, amelyeket a dolgozók az ötéves terv idején, főleg annak utolsó évében elérték, hanem leleplezte azokat a hiányosságokat is, amelyek főleg az üzemi tömegpolitikai munkában előfordultak. A bírálat és önbírálat, szellemében folytak le a tárgyalások, melyeknek keretében 30 küldött szólalt fel. Utána Karel Polafiek gépiparügyi miniszter, a CsKP KB képviselője beszélt. A konferencia befejező részében pedig Ján Hlina, a CsKP kerületi bizottságának vezető titkára, szólalt fel. Kiemelte, hogy a plzeni V. I. Lenin-üzemek összes kommunistáinak legfontosabb feladata az agitációs munka elmélyítése, főleg most, a nemzeti bizottságokba való választások idején. A konferenciáról üdvözlő táviratokat küldtek Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának. A kechneci szövetkezeti tagok 80 ezer liter tejet szolgáltatnak be terven felül A kassai járáshoz tartozó kechneci szövetkezet tagjai 1953-ban a szerződésen felüli beadásokkal 162 ezer koronás jövedelmet értek el az állattenyésztésben, a növényi termelésben pedig több mint 255 ezer koronát. Mindezt az állatállomány nagyobb hasznosságának és a hektárhozamok növelésének köszönhetik. Erre az évre tervbevették, hogy az állatok hasznosságát tovább fokozzák, hogy emelhessék a munkaegység értékét és ezzel együtt a szövetkezet összes tagjainak jövedelmét. A termelési terv szétírásának alapján kötelezték magukat, hogy a szemesternjények hektárhozamát átlagosan 2 mázsával növelik, 7 és félliter átlagos tejhozamot és egy juhtól 4 kg gyapjúhozaimot érnek el. A hozamok és hasznosság növelése lehetővé teszi számukra, hogy az 1954. évben az állami felvásárlás céljaira felemelt árakon többek között 200 q sertéshúst és 80 ezer liter tejet adjanak el. Csupán a terven felül beadott tejért legkevesebb 175 ezer korona bevétellel számolnak, ami több mint mult évben a szerződésen felüli állati termékek összes beadásaiért befolyt összeg. A mult évben a nagy beruházási kiadások mellett is 12.70 fillért fizetett munkaegységenként tagjainak az EFSz és 4 és fél kg terményt. Ebbén az évben tervbevették, hogy a további építkezési beruházások ellenére is a munkaegység értékét 22 koronára emelik. I Dr. Balázs Mária példás dolgozó A kassai kerület példás dolgozó női közé tartozik Balázs Mária jogi doktor is a kassai főiskolán a marxltninizmus tanszékének szakasszisztensnője. Már mint a bratislavai jogi fakultás hallgatónője agilis tagja volt a CsISz-nek és a marx-ieninizmus tanszékén segéd-asszisztensként dolgozott 1946-óta a kommunista párt tagja. Balázs elvtársnő a kassai főiskola összes fakultásain előadja a marx-leninizmutet. Gazdag ismereteit átadja a hallgatóknak és példásan vezeti a szemináriumokat. A tanszéken végzett munkán kívül a kerületi pártbizottság lektomője, a járási esti iskola vezetője és a kerületi politikai iskolában is előad. Balázs elvtársnő segíti a marx-lehinizmus kerületi tanácsadójainak lektorait is, a szünidőben és a nyári hónapokban pedig a politikai iskolában tart előadást a propagandisták részére. Népi demokratikus rendszerben a nő egyenjogú tagja a társadalomnak Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnöknek a Csehszlovák Nők küldöttségéhez intézett beszéde A képen dr. Balázs Mária az állatorvosi fakultáson vezeti a szemináriumot. Tisztelt elvtársnök és testvérek, a csehszlovák nők képviselői! Szívélyesen "üdvözöllek benneteket a prágai Várban nagy ünnepétek, a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Köszöfiöm látogatástokat és ígéreteteket is, mely szerint megtesztek mindent, hogy a Nemzetközi Nőnap jelszava „Hazánk további felvirágzásáért és a világbékéért" megvalósuljon, E jelszó megvalósítása kell, hogy köztársaságunk egész dolgozó népe mai céljává váljék. Minden nőnek és férfinak, akár az ipari, akár a mezőgazdasági termelésben, vagy az állam, vagy a közigazgatásban, akár háztartásban dolgozik, szorgalmas munkával kell hozzájárulnia hazánk felvirágoztatásához és a béke megőrzéséhez az egész világon. A népi demokratikus köztársaságban 'megvalósítottuk a nők nemcsak formális, hanem tényleges egyenjogúságát. Ezzel megteremtődtek a föltételek' ahhoz, hogy a csehszlovák hazafias érzésű nők. aktív dolgozókká váljanak a boldog- és örömteli jelen építésében és népünk még boldogabb és örömtelibb jövőjének építésében. Csak a becsületes és szorgalmas munka járul hozzá a nemzeti jövedelem gyarapításához és az ország gazdagságának emeléséhez. Ennek tudatában van Csehszlovákia Kommunista Pártja, a kormány és az egész Nemzeti Arcvonal. Ezért a népi demokratikus alkotmányban is minden polgár részére biztosítjuk a munkához való jogot. Az alkotmány ezt a teljes jogot megadja a nőknek is. A nők egyenjogúsága nálunk nem üres frázis. Törvényben jut kifejezésre és a gyakorlat igazolja. Az egyenjogúság alapja elsősorban a gazdasági önállóság és függetlenség. A kapitalista rendszer, amely a nőt besorozta a munkába és a nő munkáját kihasználta, munkáját egyúttal értéktelenebbnek tekintette. Azért tette ezt, hogy a női munkát jobban kihasználhassa és a nőt rabságban tarthassa. Amikor mi, ma a nőt besorozzuk a munkába, egyidejíileg értékeljük munkáját, becsüljük és egyenjogúnak ismerjük el. Egyedül ez az út visz" a nők kisza. badításához hagyományos elnyomottságtikból és függőségükből. Valóban büszkék lehetünk arra, hogy népi demokratikus köztársaságunkban milyen nagy munkát végeztünk a nők egyenjogúságához vezető úton. Nálunk a nők százezrei kapcsolódtak be a termelés legkülönbözőbb ágazataiban és a legkülönfélébb szakmákban a munkába. Ezzel önállókká és fügetlenekké válnak. De sem a munkára való egyenlő jog, sem az „ugyanolyan munkáért ugyanazt a bért" jelszó még nem elegendő teljes mértékben az egyenjogúsághoz. Ha azt akarjuk, hogy á nö valóban egyenjogú legyen, nem szabad hagynunk, hogy csak alsóbbrendű munkákat végezzen. Kell, hogy joga és lehetősége legyen a felelősségteljes feladatok és vezető funkciók végzésére is. Ehhez emelni kell a nők kulturális színvonalát és szakképzettségüket. Lehetővé kell tenni a nőknek, hogy valóban minden téren művelődhessenek és sza-ki'skolázáisban részesülhessenek. A nők képzettsége emelésének nagy jelentőségére felhívta a figyelmet az elhunyt emök, Klement Gottwald elvtárs is. Nem feledkezünk meg tanácsairól. Büszkék vagyunk arra, hogy müvünk sikerrel jár és meghozza gyümölcsét. Nézzétek meg ma ipari üzemeinket. Kísérjétek figyelemmel az egységes földmüvesszövetkezetek életét és az állami birtokok munkáját. Figyeljétek meg egészségügyünk, kereskedelmünk és gazdasági, köz- és kulturáis életünk többi ágazatainak fejlődését. A nők ma mindenütt érvényesülnek. Ma már nemcsak alsóbbrendű munkát végeznek és tevékenységük nem jelentéktelen, aa-a csonyabbértékü tevékenység. A nőkbői élmunkások, élenjáró és vezetőszerepet betöltő dolgozók lesznek. A nők egyenjogúsítása nélkül és munkaiképességeik felhasználása és fejlesztése nélkül a szocializmus építésében nem haladhatnánk olyan ütemben, mint ahogy haladunk. Az első gottwaldi ötéves terv megvalósításában is nagy érdemük van női dolgozóinknak és teljesítményeiknek. Jogosan hordja ma asszonyaink egész sora a köztársaság legmagasabb rendjeleit. Államdíjak birtokosai ök és szakmájuk érdemes dolgozói. Mindezzel dokumentálhatjuk azokat a nagy forradalmi változásokat, amelyek nálunk az utóbbi időszakban végbementek. A népi demokratikus rendszer, mely a szocializmust építi, megszabadít a kapitalista rabság, munkanélküliség, nyomor és éhség bilincseitől. Felszabadítja a nőt is a régi elnyomás alól s a ..társadalom egyenjogú tagjává teszi. Csalás és igazságtalanság lenne, ha azt gondolnánk és állítanánk, hogy ezek a nagy-fordulatok egyszerre, egyszerű oroklamációra, vagy törvénybeiktatásra valósulnak meg. Hiszen tudjuk, hogy hazánkban a nőknek egyre szélesebb méretű és egyre fokozódó bekapcsolása a jrjunkamenetbe és j^z aktív munkában nem folyt és néhol még ma sem folyik simán. Kellett és gyakran még most is harcolnunk kell az előitéletek, a konzervatív helytelen nézetek el-^ len. Nemcsak a régi reakcionáriusok azok, akiknek a munkával szemben megnyilvánuló ellenszenvét meg kellett törnünk és le kellett győznünk. Ilyen újonnan épített társadalmunk számos felelős tényezője is. Ilyen államosított termelésünk számos igazgatója, az iize. mi tanácsok, az EFSz-ek vezetői is, akik — bár kommunisták — nem mentesültek még teljes mértékben a régi előítéletektől. A nőknek a munkába való besorolásánál fontos kérdés például a család és gyermeknevelés problémá. ja. Nagyon gyakran hallottátok és halljátok ma is az »eilenvetést«, a nőnek besorolása a munkáiba szét. bomlasztja a családot«. Állíthatja-e m

a valaki, hogy népi demokratikus köztársaságunkban a család és a gyermeknevelés kérdésére kevesebb gondot fordítunk, mint az első köztársaság idején? A fordítottja igaz ennek. Olyan gondoskodásból és tá. mogatásról, amilyet ma népi demokratikus köztársaságunk a családalapításra, az ifjú házasok támogatására és a gyermekekre fordít, a burzsoá köztársaság idején senkisem álmodott. Az anyák és szülőnők védelmére és a csecsemők és gyermekekre fordított gondoskodásnak olyan kiépítését, mint amil\4n népi demokratikus köztársaságunkban néhány rövid év alatt valósult meg,a burzso

a köztársaság é v tize. deken keresztül nem épített kí. Az igazság azonban az, hogy a mostani fokozott gondoskodás sem elegendő még. A család, a rendezett családi élet és a jövő nemzedék rendes nevelése a szocialista társadalmunk alapja Ezért sokkal gyorsabb ütemben keli kiépítenünk az összes szükséges bölcsődéket, gyermekotthonokat, óvodákat, szülőotthonokat, más egészségügyi és nevelő intézeteket. A szocializmus építésében visszautasítjuk a régi hamis burzsoa erkölcsöt és családot, amely a nő gazdasági függőségén és alárendeltségén alapult. Üj, magasabb szocialista erkölcsű családot nevelünk, ahol az egyenjogú házasfelek, a rendes elégedett család és a reményteljes, testben és lélekben fejlődő gyermekek támaszai az új, jobb élet építésében vetett reményünknek és hitünknek. Az-iskolai csoportok a pionír és ifjúság-; szervezetek ma valóban nagy segítséget jelentenek Ifjúságunk nevelésében. De ez nem men. tesíti h szülőket, a nőket ugyanolyan mértékben, mint a férfiakat, alapvető kötelességeik alól — őr. ködni a családi kör boldogsága fölött és gondoskodni arról, hogy gyermekeikből az új népi társadalom hasznos tagjai váljanak. Mai feladatunkat ezen a téren következőképpen foglalhatjuk öszsze: Olyan viszonyokat kell teremtenünk, amelyekben a nők, mint a dolgozó nők és mint anyák teljesítik kötelességeiket és a férfiak is teljesítik munka, és apai kötelességüket. További kérdés a nőnek a politikai és a közéletben való érvénye, sülése. A nö egyen jo gú sítása á politikai, köz. és szervezési élet terén nálunk teljes. A nőnek korlátlan és teljes joga van a közéletben való részvételre. Vá^szthat és megválasztható bármilyen funkcióba a tömegszervezetekben, a köz- és államigazgatásban. Ebben az esetben sem elegendő csupán megadni a jogot, mert ha valakinek jogot adunk, lehetővé kell tennünk, hogy ezt a jogot tel. jes mértékben fel. is használhassa. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben az irányban sem elégedtünk meg az elméleti proklamációkkal. Nem korlátozódtunk csupán a törvények kiadására. Igyekeztünk és igyekszünk a nőknek alkalmat és lehetőséget nyújtani, hogy a közéletben való részvételre a gyakorlatban előkészülhessenek és politikailag képezhessék magukat. Hodinová elvtársnö itt a nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok tevékenységéről beszélt. Ezek a bizottságok' 13.295 községben léteznek és 110.875 nö; dolgozó működik bennük. Számos ilyen bizottság van, óriási, eredményes munkát végeztek a nők. A nöbizottságokban való tevékenység a nők százai és ezrei részére kiváló iskola volt a közéletben való gyakorlati részvételre. Hiszek abban, hogy a nemzeti bizottságokba való választások is gyarapítani fogják a nép kormányának és hatalmának ezen szerveit új, tehetséges és kötelességüket tudatosító bevált női dolgozók soraival, (Folytatás a 2. oldalon.)