Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-30 / 77. szám, kedd

1954. március 20. 113 S

Z

O 3 Á népsport és ss testnevelés további fejlődésének feltételes cs töniegsierység és az egység Az állami testnevelési és sportbizottság elnökségének bővített ülése A Spartak Praha KOH-I-NOOR vršovicei testnevelési csarnokában v itatták meg március 27-én az állav ; testnevelési és sportbizottság elnökségének kétnapos Ülését, melyen rr;zt vettek a köztársaság egyes kerületeinek és központi szakosztályainak v'-zető dolgozói is. A csehszlovák és a szovjet himnuszok elhangzása után az ülést dr. Jútr;s Viktory, a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság elnöke nyitotta meg, majd František Janda tábornok, az ATSB elnöke tartott beszámolót. Az ATSB elnökének beszámolója után vita kezdődött, melynek során délelőtt felszólaltak az Önkéntes Sportszervezetek, a testnevelés és sport többi ágazatainak élenjáró dolgozói. A délutáni tárgyalás megkezdésekor a testnevelés és sport dolgozói lelkesen üdvözölték körükben pártunk képviselőit. A felszólalók túlnyomó része a vita során rámutatott a városokban, a falvakon és egész köztársaságunkban a tömegtestnevelés általános fejlődésére. De rámutattak^az egyes hiányoságokra is, amelyek a testnevelési munka egész szervezetének átépítésében és szervezésében előfordulnak és rámutattak ezek kiküszöbölésének módjára is. 16 óra után az állami testnevelés és sportbizottság elnökségének bővített ülésére megérkezett Antonín Zápotoc- ký elvtárs köztársasági elnök. A vršo- vicei KOH-I-NOOR nemzeti vállalat üzemi klubjának épülete előtt a köztársasági elnököt dr. Alexej Čepiika hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök első helyettese, Václav Kopecký közművelődésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes, Karol Bacilek, Szlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, František Janda tábornok, az állami testnevelési és sportbizottság elnöke és a polgárság, valamint az ifjúság csoportjai várták. A ,,Libuša" harsonahangjainak elhangzása után a köztársasági elnököt František Vála, az állami testnevelési és sportbizottság elnökségének tagja köszöntötte. Utána František Janda tábornok, az állami testnevelési és sportbizottság elnöke Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek és a többi kitüntetetteknek átadta a tiszteletbeli MHK-jelvényt. Az ülés részvevői táviratban üdvözölték a CsKP Központi Bizottságát és Viliam Široký miniszterelnököt. Az ülés befejező részében Antonín Zápotocký köztársasági elnök emelkedett szólásra. PÁRTÉLET Az agitációs munka eredményei a mladá-boSesSavI járásban Antonín Zápotocký elvtárs, köztársasági eínök beszéde Tisztelt testnevelési és sportdolzók, elvtársnök és elvtársak! Nagy örömmel fogadtam a mai konferenciára szóló meghívást. A testnevelés és sport számomra nem idegen. Tanoncéveimben a mélnicei Sokolban végeztem testgyakorlást és tevékenyen részt vettem több Sokolnapon; az első világháború előtt a kladnói Spartak elnöke és a Cseh Labdarúgó Szövetség választmányi tagja voltam. Egész politikai pályám alatt érdeklődtem a testnevelés és sport iránt. A testnevelést és sportot fontos tömegmozgalomnak tartom. A testnevelési sportszervezetek a politikai életben is fontos szerepet játszanak. A testnevelés és sport hatalmas haladó erő lehet, azonban reakciós célokr

a is föl lehet használni. A forradalmi munkáspártnak, amely a jobb ég igazságos rendszerért folyó harc élén akar állni, a tömegekre kell támaszkodnia. Ez. ért kel] gondot fordítania a tömegszervezetekre Hogyha azt akarjuk, hogy a tömegszervezetek, vagyis a szakszervezetek, a szövetkezetek, sport és egyéb szervezetek a forradalmi munkásosztály támogatói legyenek az új rendszerért folyó harcban, úgy azoknak egységeseknek kell lenniök. A tömegszervezetek felaprózása lehetővé teszi, hogy őket a burzsoá reakció érdekében használják fel. Ezen szervezeteknek az egysége biztosíték arra, hogy tényleg tömegszerüek és haladók legyenek. Éppen ezért az összes burzsoá pártok, a reformista és megalkuvó munkáspártok programmjában benne volt a tömegszervezetele felaprózása. Egyedül a mi kommunista pártunk harcolt következetesen a tömegszervezetek felaprózása ellen, rzok egységéért. A testnevelés és ••port terén is céljáuj tűzte ki a káros politikai és versenybeli fel. aprózódás megszüntetését és az egységes testnevelés és sportszervezet kiépítését. Nem tagadjuk, hogy ezt a célt mé? tagjaink soraijjan sem sikerült gyakorlatilag mindig és minden esetben teljesen megvalósítanunk. Nálunk ls voltak elhajlók, akik szektáriug és megalkuvó haj. lama

:k áldozatai lettek. Ezek gyakran nem tartották be, sőt megszegték az egységért folyó harc helyes elveit. Sok esetben sikerült is helytelen taktikájukat érvényre juttatni a pŔrt elvi álláspontjával szemben. Néha úgy látszik, mintha ^forradalmibb dolog« volna felaprózni és szétverni, mint egységesíte. ni. A tömegszervezetek szétaprózása kényelmesebb is, mint a türelmes és kitartó egységesítő munka és az egyes tömegszervezetek keretében a helytelen törekvések ellen folytatott harc. Azonban nem akarom önöket untatni azzal, hogy részletezzem harcainkat, melyeket a tömegszervezetek egységesítésének vonalán, a testnevelési és sportmozgalom egységesítésének megvalósításáért foly. tattunk. Ma már megvan nálunk ez az egység. Kiharcoltuk azt a februári győzelemmel. A bukott reakciósoknak, Zenklnek, Šrámeknek, Lettríchnek, stb. puccskísérletét levertük és ezzei meghiúsítottuk csel. szövényeiket is, amelyekkel akadályozták a testnevelés és sport egységesítését. A kommunista párt, amely a megújhodott Nemzeti Arcvonal vezető pártja, hü maradt elveihez. Ezért a februári győzelem után a testnevelés és sport terén is megszüntettük a felaprózódást. Ezzel megnyílt a széles út köztársaságunkban a testnevelés és sport sokoldalú fejlődése előtt. A testnevelés és sportmozgalom Február után széles alapokra helyeződött, Azonban nem szabad azt hinnünk, hogy ezzel már gyökerestül kiirtottuk egyeseknek önző érdekeit, vagy bizonyos versenyző csoportok érdekeit, melyek szektárius irányokat követtek. Ezeket különböző helyeken megtaláljuk, ahol arr

a törekszenek, hogy fönntartsák és testnevelésünkbe, sportunkba behurcolják a régi csökevényeket és egészségtelen viszonyokat. A szektáriug hajlamoktól egyes esetekben olyan régi kommunista elvtársaink sen> tudtak szabadulni, akik egységes testnevelésünk, ben vezető helyeket töltenek be. Ezért ezen beteges tünetek ellen, akárhol és akármikor mutatkoznak ls, népi testnevelésünk és sportunk sikeres fejlődése érdekében tovább ls harcolnunk kell. A tömegszerűség és az egység ne. csak jelszó legyen, hanem testnevelési ég sportmunkánk, valamint szervezési működésünk mindennapi gyakorlata. A tömegszerüség és egység a népi testnevelés és sport jellemző alapvonásai. A tömegszerüség biztosítja a fejlődést és az állandóan fokozódó teljesítményeket. Csak a tömegből nőhetnek ki kimagasló egyének és csúcstartók. Hogyha elhagynánk a tömegalapot és csak egyes versenyzők nevelésével törőd, nénk, akkor végül is a hivatásos sporthoz és primadonnák neveléséhez Jutnánk. Az elsőbbséget nem lehet megvásárolni, XNnagától nem jön, hanem kl kell harcolni. A legkitűnőbb technika és akrobatik

a se™ pótolhatja azt a szilárd akaratot é

8 lelkesedést, hogy a győzelmet kiharcoljuk Ügy gondolom, hogy ezen a téren már elég sok tapasztalatunk van. A szilárd akarat és lelkesedés a tömegből nő ki és nem üvegházban nevelődik. Állandóan követendő példaképünk minden esetben a szocialista Szovjetunió sportolói legyenek. Testnevelésünk és sportunk tö. m egszer üs égén ek továbbf ejlődésére és egységének megszilárdítására kedvező alkalom lesz az 1955. évi I. országos Spartakiáda. Ez hazánk a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója alkalmával tartandó ünnepségek egyik része lesz. Csak ez a győzelem "!*£te lehetővé nemzeteinknek a szégyenletes német megszállás után a halottaiból való dicső feltámadást. Azonban nem mulaszthatom el ez alkatommal aggodalmamat kifejezni, hogy a Spartakiádára va. ló előkészülettel kissé már megkéstek. Ügy gondolom, hogy Itt ís szerepet játszott még számos ki nem irtott helytelen és szektárlus nézet. A Spartakiáda előkészítésére mozgósítani kell a sportolók tömegét. Az előkészítésnek kapcsolatban kell lennie a tömegszerüség, a népiesség és egység minden, bár régi, de jó és bevált nemzeti hagyományával. Azonban nem szabad mellőznünk, sőt ellenkezőleg, át kell vennünk mindent, ami eddigi sokolnapjalnkon, spartakiád ánkon és olimpiai játékainkon jó és tömegszerű je. lenség volt. Mindent, ami azokon bevált, összhangba kell hozni és föl keli használni. Az első országos Spartakiádát vezesse az a gondolat, hogy mondén tekintetben felülmúljuk és túlhaladjuk azt, amit eddig az előző sokolnapokon, olimpiai játékokon és Spartakládokon láttunk. Ehhez minden feltétel és lehetőség meg. van. A Spartakiádára való élőké, szülét mozgósítsa egész testnevelési és sportközönségünket. Öntsön életet és élénkséget tornacsarnokainkba, játszótereinkbe, üzemi klubjainkba, Sokol, egyesületeinkbe, munkaerőtartalék-iskoláinkba, fegy. veres alakulatainkba és tanintézeteinkbe. Az alapos előkészületekhez a tömeges nyilvános fellépések terén mintaképül szolgálhat az az alapo: és szakszerű előkészítés, amely min. dig megelőzte a sokolnapokat. Mintaképül szolgáljon a késedelem okozta akadályok leküzdésében, az a nagy lelkesedés, amellyel 1921 ben az első munkás.spartakiáda előkészítése történt. Akkor a munkástömegek lelkesedése és szilárd akarata valóban csodákat müveit és — ahogy mondják — hegyeket mozgatott meg. Minden pénzbeli támogatás nélkül, 3Őt az akkori burzsoá kormány üldözésének és zaklatásainak kitéve, a munkások tömege erkölcsi erejével, áldozatkészségével, önzetlen munkájával é

s hangyaszorgalmával a semmiből megteremtette a maninai stadiont. Betöltötte ezt a stadiónt nemcsak többezer fiatal buzgó versenyzővel, hanem százezrekre menő lelkes nézővé] ls, akik hazánk minden rfiszéből saját költségükön, büszkén eljöttek, hogy harciasan tüntessenek a régi rend ellen és az új élet és a test. nevelés kiépítése és fejlődése mellett. Ma köztársaságunkban a testnevelés és sportmozgalom nincs kitéve üldözésnek, ellenséges indulatnak, vagy a kormány részéről emelt mesterséges akadályoknak. Ellenkezőleg, biztosítva van számára minden tekintetben a jóindulat, az erkölcsi és anyagi támogatás. Megvan a lehetősége, hogy nagy mintaképünknek, a "zovjet testnevelésnek tapasz-t^in (Folytatás a 4. oldalon.) A mladá-boleslavi járás kommu nistámak X. értekezlete Különösen nagyjelentőségű. Mladá Bolesiavot a jó autók városát, mint hazánk más ipari gócpontját is, nemcsak köztársaságunkban, d

e az egész világon ismerik. Noha jók az eredmények, és befejezték az első ötéves tervet Pospišil elvtárs, a járási pártbizottság vezetötitkára beszámolójában mégis konkrét elemzését adta az elmúlt év munkájának és felhívta a küldötteket a páitszerű kritikára és önkritikára. A járási pártbizottság munkájában a párt- és kormányhatározatokból és a IX. járási párt. értekezlet határozataiból indult ki. Miután a terv teljesítését az iparban biztosították, a minőségi munkára helyezték a fő súlyt. A kosmonosi autójavító-üzem és a gázgyár kivételével, minden üzem teljesítette tervét, némelyik Sztálin elvtárs születése napjáig. De a járási pártbizottság ennek ellenére sincs megelégedve. Különösen azt kifogá. solta, hogy az egyes előírt feladatokat nem teljesítették pontosan és hogy a Carborundum csiszolókoronggyár, mely kivitelünk szempontjából igen fontos üzem, nem helyez kellő súlyt a kifogástalan minőségre. Ha sok a s

e'

ejt> emelkedik az előállított termék ára. A selejt köz. vetlenül hat az árakra, a bérekre és egész életszínvonalunkra. A selejt elleni harc fontos láncszem az automöbllgyár további fejlődésében is. „A gyári Jelzés becsületéért" nemrég kezdeményezett tömegakció nagyban hozzájárul ahhoz, hogy autóink még jobbak, még híresebbek legyenek. A beszámoló rámutatott arra, hogy a politikailag fejlettebb ipari munkásoknak, különösen azoknak, akik falun élnek, segíteniök kell a mezőgazdasággal foglalkozó elvtársakat. Az ilyen politikai, egyé. ni, vagy megszervezett patronázs, üzemi segítség a legjobb út a munkás-paraszt szövetség megszilárdítására. Ennek a politikai munkának — ha Jó eredményeket aka. runk — állandó jellegűnek és nem alkalomszerűnek kell lennie. Ilyen patronázs segítséget nyújt az auto. mobilgyár több járásbeli EFSz-nek, a benátki Carborundum pedig az állami gazdaságoknak. A járási pártbizottság nagyobb súlyt fektet a polltiaki segítségre, mint a fizikai munkára. Szövetkezeti dolgozóink ugyanúgy, mint kis. és középparasztjaink megérdemlik és nagyrabecsülik a párt segítségét. Az el. múlt évben kiélesedett az osztályharc, erősödött a szövetkezeti demokrácia és Javultak a termelési eredmények ott, ahol betartották a szövetkezeti alapszabályzatot. A semőicei EFSz-ben 30 Kčs.t kaptak a tagok munkaegységenként. Itt is 'beigazolódott, hogy könnyebb a mezsgyék felszántása, mint az űj ember megteremtése. A kétkedőket és főleg azokat a kis. ég középparasztokat, akik még nem győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, nem tekintették re. akciósoknak, hanem osztályhelyzetük helyes mérlegelése, jellemvonásaik és termelési eredményeik, hazaszeretetük alapján Ítélték meg őket, aszerint alkalmazták náluk a tömegpolitikaí munkát. Csak kevés helyen mutatkozott a párt vonalának elferdítése és a ku lákok iránti engegztelö magatartás. A gép- és traktorállomások a tervet ugyan 102 százalékra teljesítet, ték, de itt meg a politikai munka volt gyengébb. Nem elég a jó gép, politikailag felkészült ember is kell, aki szak. és politikai tanáccsal szolgál és jő irányban befolyásolja a dolgozó parasztságot. A begyűjtési apparátus alkalmazottainak arra kell törekedniök, hogy szocialista hazaszeretetre neveljék a parasztságot, hogy minden termelő tisztán lássa: becsületébe vágó ügy gazdagon megteríteni a városi dolgozók asztalát. Ezek a jő munkaeredmények a párt meggyőző politikájának és a jó káderek kitartó munkájának kö vetkezményei. Nehézségek, fogyatékosságok és hibák ott merültek fel, ahol nem tartották be pontosan az alapszabályzatot és elhanyagolták a pártok tatást. Nincsen oiyan területe Doldog életünknek, melynek képviselője ne mondta volna el, mi jót alkottunk az elmúlt évben é.s mi nem megy úgy, ahogy szeretnénk. Knor elvtárs, a dobro vicei fogyasztási szövetkezet pártszervezetének küldötte elmondotta, hogy a falusi szövetkezetek is olyan szép, tiszta üzletekben óhajtanák kiszolgálni a fogyasztót, mint az állami üzletek a városokban. Ehhez termé, szetesen a dolgozók eszmei-politikai színvonalának további lényeges emelése és a fogyagztók támogatása szükséges. A legtöbb felszólaló az automobilgyár, a többi ipari üzem, az EFSzek, a gép- és trak. torállomások, az állami gazdaságok párt- és gazdasági munkájával foglalkozott. A gyengébb alapszervezetek — és ez a helyes is — nagyobb segítséget kérnek, önkiritkát gyakorolva ad. ják a járás tudomására, hogy bántja őket a lemaradás, nagyobb színvonal elérésére vágynak. Ezen tud a járás segíteni. Az űj bizottság bizonyása meg ig adja majd a segítséget, hogy a helyi Armabeíon példájára mások is megkaphasgák a kormány vörös zászlaját. A felszólalók beszéltek a tömegszervezetekben dolgozó kommunis. ták és külön a dolgozó nők feladatairól. Az ifjúsági szövetség képviseletében felszólaló elvtárs helye, sen _ tette fel a kérdést. „Miért gyenge aránylag az ifjúsági szövet, ség?" Azért, mert sok kommunista szülő nem tartja szükségesnek, hogy gyermekeit a pionírok kö. zé, az Ifjúsági szövetségbe küld. je, ami aztán abban ls megnyilvánul, hogy kevés a fiatal kommunista az alapszervezetekben. Elsősor. ban a kommunista szülök kötelessége ezt a lényeges kérdést megoldani. Ha otthon, saját gyermekemet nem tudom meggyőzni a szervezett politikai munka fontosságáról, hogyan tudok meggyőzni másokat? Hogy még nagyobbak legyenek eredményeink, Javítani kell módszereinken Az Ideológiai színvonal emelésén kívül ez most a legfontosabb küszöbön álló feladat. A falusi pártszervezet küldöttei felvetették az éberség kérdését. No. votný žernicej küldött szerint a kuláknak sokszor jő összeköttetései vannak a magasabb hivatalokban. Következetesnek kell lenni az osztályharcban. A falu népe tudja legjobban, ki az igazi kulák. Sok szó esett még t

t pártokta. tásról, a kereskedelemről, az államapparátus munkájáról, szóval mindenről, ami a járás életében szerepet játszik. Svoboda elvtárs, a CsKP Központi Bizottságának tagja zárószavaiban hangsúlyozta, hogy munkásosztályunk büszke lehet a gépiparra é

s az automobiüparra. Javasolta, hogy a legfontosabb alapszervezetnek kell a legnagyobb segítséget adni, mert ennek eredménye megmutatkozik aztán a Járás többi üze. meiben és természesen a falun ls. Ilyen értelemben, a párt- éa kor. mányhatározatok feladatainak szem előtt tartásával, de a helyi viszonyokra való pontos alkalmazásával fogadták el a határozatot. Többet kellett volna az értekez. leten beszélni az emberről való gondoskodásról. Az ember áll vég. eredményben politikánk középpontjában. A járási pártvezetőség, de főleg a járás kommunistái mun. kájának legjobb eredménye ( a káderek állandósága A mladá.boleslavi elvtársak megértették, hogy »a világ összes értékes tőkéi közül a legértékesebb és legdöntőbb jelentőségű töke — az ember, a káder. Meg kell érteni, hogy a mi jelenlegi viszonyaink között sminden a káderektől függ«. Ha jó ég nagyszámú kádereink lesznek az iparban, a mezőgazdaságban, a közle. kedésben, a hadseregben — országunk legyőzhetetlen lesz Ha ilyen kádereink nem lesznek — mind a két lábunkra sántítani fogunk.« Jó Sándor.