Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-04 / 54. szám, csütörtök

proletárjai egyesüljetek. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 4, csütörtök 30 íällér VII. évfolyam, 54. szám Az állam politikai ereje mindenekelőtt a dolgozók egységétől, a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szilárd szövetségétől, köztársaságunk nemzetei és nemzetiségei megbonthatatlan barátságától, az államszervek és a dolgozó nép szilárd és elválaszthatatlan kapcsolatától függ. Viliam Široký Az űj törvények és a nemzet! bizottságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket Tisztelt Nemzetgyűlés, Elvtársak, Testvérek! A Csehszlovák Köztársaság kormánya a Nemzetgyűlés elé terjesztette a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvény tervezetét, a nemzeti bizottságokról és a nemzeti bizottságokba való választásokról szóló törvényjavaslatot, hogy tárgyalják meg és hagyják jóvá. Engedjék meg, hogy felkérjem a Nemzetgyűlés képviselőit: tárgyalják meg az előterjesztett törvényjavaslatokat népi demokratikus államrendszerünk további fejlődésében, állaanunk további gazdasági és kulturális építésében való történelmi jelentőségük tudatában. Köztársaságunk dolgozóinak nagy tömegei alkotóan kivették részüket a törvényjavaslatok kidolgozáséiból. A tőrvényjavaslatok mostani megfogalmazásukban visszatükrözik az országos vita értékes eredményeit. Az a tény, hogy a választásokat a demokratikus választási rendszer legkövetkezetesebb betartásával készítjük elő, hogy lényegesen fokozzuk a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek jelentőségét éf végrehajtjuk a nem^-eti bizottságok reformját, amely a hazánk felszabadulása óta szerzett tapasztalatokra, valamint a legdemokratikusabb államrendszernek, a Szovjetunió államrendszerének tapasztalataira, továbbá arra a tényre támaszkodik, hogy a törvényjavaslatokat országos vitára bocsátották a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségiek elé, azt bizonyítja hogy népi demokratikus államunk építésében és a demokrácia fejlesztéséiben köztársaságunkban fontos határkőhöz érkeztünk, hogy a szocializmus építésének útján rendszerünk demokratikus alapjai további elmélyítésének időszakába lépünk. A népi demokratikus rendszer hatalomrajutása köztársaságunkban annak az elszánt küzdelemnek eredménye volt, amelyet a munkásosztály és a dolgozó nép az államhatalomért, az igazi népi kormány biztosításáért vívott. A dolgozó nép Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével hősiesen harcolt a náci megszállók ellen és még elevenen élt emlékezetében a cseh és szlovák burzsoázia gyalázatos árulása, ezért olyan államrendszer megteremtésére törekedett a felszabadult köztársaságban, amely biztositékát nyújtja annak, hogy a hatalom nem. jut ismét a kapitalista kizsákmányolók maroknyi csoportjának kezébe mint az első világháború után. A polgári demokrácia és a néptől idegen bürokratikus államapparátus nem lehetett ilyen államforma. A népi demokratikus államban leltük meg azt az űjtípusű államformát, amely az új történelmi feltételek közepette megfelelt a dolgozó nép szükségleteinek és követelményeinek. A nemzeti bizottságok a nép; demokratikus rendszer egyik alappillérévé váltak, szervezték a harcot a megszállók ellen és a felszabadulás után az államhatalom helyi szerveivé váltak. Népgazdaságunk kulcsfontosságú ágainak államosításával létrejött a népi demokratikus államnak, annak az újtípusú államiak gazdasági i-iapja, amelyben a Viliam Široký miniszterelnök nemzetgyűlési beszéde nép maga hozza, és képviselői által maga hajtja végre törvényeit és ellenőrzi végrehajtásukat. A népi demokratikus rendszer megteremtéséért és a népi demokratikus államnak a kassai /kormányprogrammban elfogadott alapelvek sze. rint való következetes felépítéséért folytatott harc, az a harc, amelynek élén Csehszlovákia Kommunista Pártja állott, megteremtette a dolgozók 1948 februárjában aratott győzelmének és a munkásosztály, mint a kis- és középparasztokkal és a dolgozó értelmiséggel szövetkezett uralkodó osztály hatalma végleges megszilárdításának legkedvezőbb előfeltételeit. A kapitalista rendszerben kizsákmányolt, jogfosztott és elnyomott dolgozó nép népi demokratikus köztársaságunkban az egész államhatalom egyedüli forrásává vált. Népünk felszabadulása után a Szovjetunió szüntelen segítségével hazánk szocialista építésének győzelmes útjára lépett. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a Nemzeti Arcvonal vezető ereje, Gottwald elvtárs vezetésével továbbra is a legfőbb figyelmet szentelte a népi tfe.jiv.kratikľis állam építésének. Abból az alapelvből indult ki, hogy fontos a gondoskodás az állani megszilárdításáról, politikai és gazdasági erejének fokozásáról, mert erŐ3 állam nélkül nem tudjuk viszszavet-ni belső és külföldi ellenségeinek fondorlatait és nem valósít hatjuk meg a szocializmus építését. A párt továbbá a marxizmus-leninizmusnak abból a fontos tanításából indult ki, hogy az állam politikai ereje mindenekelőtt a dolgozók egységétől, a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szilárd szövetségétől, köztársaságunk nemzetei éf nemzetiségei megbonthatatlan barátságától, az államszervek és a dolgozó nép szilárd és elválaszthatatlan kapcsolatától függ. A népi demokratikus állam építésében felette nagyjelentőségű feladat jutott osztályrészül a nemzeti bizottságoknak, mint az áHamhatalom helyi szerveinek. Az állam jelentősége népgazdaságunk építése és átépítése első ötéves tervének jóváhagyásával még jobban növekedett, mivel a népi demokratikus állam a szocializmus építésének legfőbb eszköze. Az állam gazdasági-szervezési és kulturális nevelői funkciója a fokozatos gazdasági és kulturális építéssel és a szocialista termelési viszonyok lényeges fejlesztésével a népgazdaság összes ágaiban még jobban előtérbe lépett. Üj meg új követelményeket támasztottunk az államszervekkel, az államapparátussal szemben. E követelmények szellemében hajtottuk végre a kormányban és a központi hivatalokban foganatosított szervezési intézkedéseket is. Kitűnt, hogy a nemzeti bizottságok eddigi szervezési alkata nem felel meg hazánk szocialista építése egyre növekvő feladatainak. Ez különösen a mult év szeptember 15-i, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala gyors emelésének biztosításáról szóló kormánynyilatkozattal kapcsolatban tűnt ki. A nemzeti bizottságok, amelyek becsülettel teljesítették feladataikat a munkásosztály hatalmáért vívott harcban és jelentős szerepet töltöttek be népi demokráciánk sében, most a szocializmus építésében új feladatok előtt állnak, melyek megkövetelik ? nemzeti bizottság és a nép kapcsolatának elmélyítését. A nemzeti bizottságok e téren eddig nem töltötték be kielégítően jelentős funkciójukat népi demokratikus rendszerünkben, amit főleg az okozott, hogy nem kapcsolták össze kellőképpen az államigazgatás szerveit a dolgozó nép legszélesebb tömegeivel. A Szovjetunió tapasztalataiból tudjuk, hogy a szovjetek ereje és tekintélye -éppen a tömegekkel való felbonthatatlan kapcsolatukban, mindennapi munkájukban, a tömegek szervezésében és alkotóképességeiknek a kommunizmus építésére való serkentésében van. Az alapvető különbség a szovjetek, és a tömegek fölött álió, a néptől idegen és a néptől elidegenedett, — Sztálin elvtárs szerint — „a lakosságtól áthághatatlan válaszfallal elválasztott" burzsoá államapparátus között éppen a tömegekkel való elválaszthatatlan kapcsolatban rejlik. A szovjet apparátus ereje abban van, hogy egyenesen összeforr a tömegekkel. A kormány ezért elhatározta, hogy a népi demokratikus állam építésében további jelentős lépést tesz előre és a szocialista építés mai szükségletei és a dolgozók képviselői szovjetjeinek nagy példaképe szerint végrehajtja a nemzeti bizottságok új, törvényes átszervezését. A törvényjavaslatok legfőbb alapelve a nemzeti bizottságok tagjai és a dolgozó nép következetes, mindennapi kapcsolatának alapelve. A törvényjavaslatok, mint ismeretes, a május 9-i alkotmányból indulnak ki és nem érintik az alkotmánynak az egységes államhatalom legfőbb szerveinek államunk szervezetére vonatkozó alapvető rendelkezéseit. A nemzeti bizottságokat már a mult év szeptember 15-én elfogadott alkotmánytörvény alárendelte a kormánynak. A javasolt tőrvények célja éppen az alkotmány ama rendelkezéseinek következetes megvalósítása, melyek szerint a nemzeti bizottságok a községekben, járásokban és kerületekben az államhatalom képviselői és végrehajtói, a nép szabadságának és jogainak őrei, a nép által választott, ellenőrzött és viszszahívbatró, a népnek felelős szervek. A javasolt törvények ezen alapelvek szellemében megállapítják, hóigy a nemzeti bizottságok Csehszlovákia dolgozó népe államhatalmának helyi szervei. A kormány utasításai -és a köztársaság törvényei alapján, működési területükön irányítják a szocializmus gazdasági és kulturális építését. Gondoskodnak a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb és tökéletesebb kielégítéséről. Minden irányú működésükkel gondoskodnak az emberről és az ember I jólétéről. A nemzeti bizottságokról szóló új törvények jelentősége és tartalma A nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek alapvető feladata a gazdasági és kulturális építésben tehát szoros és állandó kapcsolatot fenntartani a dolgozók legszélesebb rétegeivel. Minél jobban kiveszi részét a nép a nemzeti bizottságok munkájából, annál jobb lesz a nemzeti bizottságok munkája. Ez az az út, amelyen a nemzeti bizottságok megtízszerezhetik államapparátusunk erejét. A dolgozók részvételét az állam igazgatásában a' nemzeti bizottságok nagyszámú tagjain kívül a legkülönféléb formákban, úgymint állandó albizottságokban, az állandó albizottságok körüli aktívákon, a bizalmiak testületében, értekezleteken, beszélgetéseken és gyűléseken szervezik meg. A nemzeti bizottságok mindennapi munkájában kell, hogy kapcsolatuk a néppel megnyilvánuljon. Ha a nemzeti bizottságok figyelmesen és készségesen fognak reagálni a dolgozók szükségleteire, ha a dolgozóknak kellőképpen megmagyarázzák a fontos párt- és kormányhatározatokat, ha minden fontosabb döntésük előtt tanácskozást folytatnak a dolgozókkal, rendszeresen jelentést tesznek és beszámolnak működésükről, akkor el várhajtják, hogy a dolgozók legnagyobbfokú támogatására találnak. Nem kevés olyan nemzeti bizottságunk van, amely a 'gazdasági és kulturális építés szervezésében gazdag tapasztalatokat szerzett, a dolgozókkal szoros kapcsolatban elsajátította a szervező és irányító tevékenység helyes módszereit. Sok példát említhetünk a dolgozók szükségleteiről való mintaszerű gondoskodásról. A nemzeti bizott Ságokban már sok funkcionárius fejlődött népi demokratikus rendszerünk méltó képviselőjévé, megállták a helyüket mint becsületes és a szocializmus ügyéhez határtalanul ragaszkodó funkcionáriusok, mint olyan emberek, akiket az a törekvés hat át, hogy minaen képességüket és munkaerejüket a nép szolgálatának szenteljék, mint olyan emiberek, akik a iegmegtisztelöbb és legfel el ősségtel jesebb feladatnak tekintik funkciójuk betöltését, akik nem ismernek sógor, ságot, komaságot és protekciót, karrierizmust, funkciójuk kihasználását személyes érdekekre, . vagy más, a polgári társadalomtól örökölt aljasságot. Látnunk kell azonban, hogy a nemzeti bizottságokban olyan funkcionáriusok is vannak, akik meggyőzés helyett diktálnak, a mindennapi tömegszervezési munkát hivataloskodással és rendelkezések kiadásával helyettesítik és ezzel bürokratizmusba esnek. Ezek a módszerek természetesen elidegenítik a tömegeket a nemzeti bizottságoktól. A dolgozók nem látják és nem is tátiiaják saját hatalmi szervüket az ilyen nemzeti bizottságokban, ellenkezőleg, ezek a nemzeti bizottságok elmossák a dolgozók előtt a burzsoá köztársaság hajdani bürokratikus apparátusa és a nemzeti bizottságok közötti különbségeket és bizalmatlanságot keltenek népi demokratikus szerveinkkel szemben. A nemzeti bizottságok akkor teljesíthetik jól alapvető feladatukat, ha állandóan ügyelni fognak a törvényekben kifejezett alapelv betartására, ha a kerületekben, járásokban és községekben kifejtett működésükben a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek szövetségéire támaszkodnak, e szövetségnek szervei fia őrei lesznek és teljes felelősséget viselnek azért, hogy helyi viszonylatban senkinek se sikerüljön megbontania ezt a szövetséget, — népi demokratikus rendszerünk alapját. Aa üj törvények minden előfeltételt megadnak a demokrácia kiterjesztésére és elmélyítésére a falvakon, a földmű, ves tömegek fokozottabb bekapcsolására a közéletbe és a munkások a kis. és középparasztok szövetségéinek megszilárdítására. A Nemzeti Arcvonal, a munkások, parasztok és dolgozó értelmi, ségiek szövetsége, a kommunisták és pártonkívüliek és a Nemzeti Arcvonalba tömörült más politikai pártok tagjai tömbjének politikája gyakorlatilag a nemzeti bizottságokban nyer kifejezést. A nemzeti bizottságok gondoskodni fognak arról, hogy az állandó albizottságok és más szervek átján minél több polgárt bevonjanak a baráti együttműködésbe és a szocialiwmis aktív, kezdeményező építőivé neveljék őket. A nemzeti bizottságok fe a cíp kapcsolatának szilárdítására és elmélyítésére irányul a nemzeti bizottságok tagjai számának növelésére vonatkozó rendelkezés is. Nagyjelentőségű politikai értelmű intézkedés ez, amelynek az az alap. vető értelme, hogy a nemzeti bizottság megválasztott tagja gyakori és szoros kapcsolatot tartson fenn összes választóival, hogy tá. jékoztathassa őket a nemzett bizottság működéséről ós tolmácsolhassa a nemzeti bizottságoknak a Választók kéréseit és igényeit. A nemzeti bizottságok tagjainak tízezreiből alakítandó állandó albizottságokra vonatkozó rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy minél nagyobb számú polgárt vonjon be aktív együttműködésre az állandó albizottságokkal és ezzel megteremtse a munkatársak nagy aktiváit. Az előterjesztett törvényjavaslatok kiemelik a nemzeti bizottságok, mint hatalmi szervek helyzetét és ezért következetesen elválasztják a nemzeti bizottságokat, mint az ál. Iarnhatalom szerveit végrehajtó szerveiktől. A nemzeti bizottság, mint az államhatalom szerve, képviselőtestület, amely a szocia izmus építése összes feladatainak megvalósítója és felelős teljesítésükért. Funkciója abban van, hogy biztosítja e feladatok teljesítését, a dol. gozókat mozgósítja e feladat teljesítésére, alárendelt szerveket alakít melyeket igazgat és irányít. A törvényjavaslatok következetesen alkalmazzák a demokratikus centralizmus alapelveit. A nemzeti bizottságokat felsőbb szervek irányítják, azaz a felsöbbfokú nemzeti bizottságok és a kormány, te. hát a nemzeti bizottságok felelő, sek ezeknek a szerveknek. A felsőbb szervek határozatai feltétlenül kö. telezik az alsóbbfokú szerveket, emellett azonban meghagyják az alsóbbfokú szervek legszélesebbkörü kezdeményező jogát. Ez azt jelenti, hogy a fő kérdések központi irányítását és megoldását egybekötik az állami végrehajtó hatalom legszélesebbkörü decentralizálásával. Ez az az alapelv, amely lehetővé teszi a szocializmus építése egységes vonalának megvalósítását és egyúttal kellőképpen, te. kintetbe veszi a helyi szükséglete, ket és sajátosságokat. A nemzeti bizottságok ilymódon haniMu-ir^an összekötik az országos a o*!yl érdekeket. Egyrészt országot, fel.