Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-20 / 69. szám, szombat

JJJSZCL 1954. m&rciufi 2Q. Ini ? V: * A Megbízottak Testületének a kerületi választási bizottságok és a Magas Tátra választási bizottsága tagjainak jóváhagyásáról szóló határozata A Megbízottak Testülete a nemze- I kerületi akcióbizottságának titkára, tl bizottságokba való választásokról ezóló törvény 33., illetve 22. és 23. §-ának határozata alapján jóváhagyja az illetékes kerületi nemzeti bizottság,' a központi nemzeti bizottság és az egységes nemzeti bizottság tanácsai által kinevezett kerületi és városi választási bizottságokat a következő összetételben: Bratislavai kerületi választási bi. zottság: elnök: Michal Zápotocký, a kerületi nemzeti bizottság alelnöke, alelnök: dr. Kornel Haim, a nemzetgyűlés képviselője, titkár: Štefan Kačáni, a kerületi nemzeti bizottság titkára, tagok: Jozef Staudinger tiszt, a Csehszlovák Hadsereg tagja, Jozef Dočkal nemzetgyűlési képviselő, a Szlovák Megújhodás pártjának funkcionáriusa, Ján Bandžák mérnök, a Közlekedésügyi Megbízotti . Hivatal dolgözója, a Szabadság Párt funkcionáriusa, dr. Frida Kolárová orvosnő, Jozef Kordik, a VB tagja FrantiSka Mravková, Szlovákia Kom. munlsta Pártja kerületi bizottságának dolgozója, Ján Horváth, a kerületi bíróság dolgozója, Andela Záturecká, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a Békevédők kerületi bizottságának funkcionáriusa, Michal Troska, a CsISz kerületi bizottságának dolgozója, Štefan Šiška, a kerületi szakszervezeti tanács kerületi bizottságának titkára. Nyitrai kerWeti választási bizottság: elnök: Eduárd Hrivnák, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának titkára, alelnök: Mikulás Andris, a Kerületi Nemzetj Bizottság elnöke, titkár: Ján Križan, a Kerületi Nemzeti Bizottság titkára, tagok Lukáč Okenka, a Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke, Dániel Futej, a Csiga kerületi bizottságának titkára, Xudevít Mičik, a CsSzBSz kerületi bizottságának titkára, Jozef Haša tanár, a Szlovák Megújhodás Pártjának funkcionáriusa a kerületi nemzeti bizottság előadója, Ondrej Sulety, a Kerületi Nemzeti Bizottság dolgozója, a Szabadság Párt funkcionáriusa, Ján BeIák, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Františka Kováčková, a Csehszlovák Vöröskereszt titkárnője, Mária Hajčušová tanítónő, a Békevédök járási bizottságának tagja, Anton Pachinger tiszt, a Csehszlovák Hadsereg tagja. Besztercebányai kerületi választási bizottság: elnök: Viktor Strmeň, a Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke, alelnök: Silvester Bušniak, a Csehszlovák Hadsereg tagja, titkár: Gustáv Balkovitz, a kerületi nemzeti bizottság titkára, tagok: Pavel Kováčik, a královai EFSz elnöke, Zuzana Styková, a CsSzBSz kerületi bizottságának "dolgozója, Zuzana Králiková, breznói munkásnő, Martin Dorot zootechnikus, az očovai EFSz dolgozója, Emil Saidl, a CsSzBSz kerületi bizottságának titkára, Hedviga Caliková, Szlovákia Kommunista Pártja zólyomi járási bizottságának dolgozója, Margita Weisová, a Slovenka kötöttáruüzem munkásnője, Ján Kubek, a dmá mytnai EFSz tagja, Adolf Htfsár, a Csehszlovák Automobilközlekedés soffőrje, Martin Hraško, a kerületi nemzeti bizottság pénzügyi előadója, a Szlovák Megújhódás Pártjának funkcionáriusa. Žilinai kerületi választási bizottság: elnök: Ján Plaštiak, a kerüle. ti nemzeti bizottság előadója, alelnök: Ján Duži, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának titkára, titkár: Jozef Durina, a kerületi nemzeti bizottság harmadik referátusának főnöke, , tagok: Rudolf MikuS, a CsSzBSz kerületi bizottságának titkára, Jozef Stenz, a kerületi nemzeti bizottság előadója, Ján Meluš, kerületi kereskedelmi felügyelő, František Cerno, a CsISz kerületi bizottságának titkára, Ján Pročka, a Fogyasztási Szövetkezetek kerületi igazgatóságának elnöke, Miroslav Masopust tiszt, a Csehszlovák Hadsereg tagja, Jozef Demián, a VB tagja, Jozef Hančik, az Autórenova vállalat üzemvezetője, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusa, Mária Sirotná, az Egységes Nemzeti Bizottság dolgoJárási kultúrverseny Királyhelmecen Dolgozóink életszínvonalának emelése szép és nagy feladatokat tűz a népmüvelődés terén munkálkodók elé is. Nincsen szebb és nemesebb feladat, mint nevelni és tanitani az új nemzedéket, mint kinevelni az új embert, a szocializmus építésének lelkes hívét. Az idén megrendezett járási kultúrverseny bizonyítéka népünk nagy alkotó erejének, bizonyítéka egyúttal annak is, hogy dolgozó népünk soraiban rendkívül sok eredeti tehetség van. Pioníregyütteseink fellépése nagy meglepetéssel járt. Különösen jő eredményeket ért el a királyhelmeci tizenegyéves magyar tannyeivü középiskola együttesének énekkara és táncegyüttese a koszorútánccal, színköre pedig a „János vitéz" egyik részletével. A közönség tetszését különösen a mesejáték két fősze. rejlőjének, Sipos Lajosnak és Pándl Flórának éneke nyerte meg. A tanító elvtársaknak fokozott figyelmet kell szenteinlök e két fiatal további fejlődésének, s nem szabad túlterhelni őket olyan feladatokkal, amelyek a felnőttek tudását is próbára teszik. Ugyanennek az iskolának CsISzszlnköre is sikert aratott az ,,Ügyviteli sorrend" című egyfelvonásos bemutatásával. Eredményesen mutatkozott be a nagytáirkányi nyolcéves magyar nyelvű iskola CsISz-színköre a „Kakastojás" című játékkal. Ez a játék hatásosan mutat rá szocialista építésünk fékezőinek, a falusi gazdagoknak aljas mesterkedése!, re. A legjobb eredményt a leľeszi mezőgazdasági szakiskola CsISztánccsoportja érte el, amelyen látszott, hogy gondosan felkészült a kul túrversenyre. Falusi együtteseink közül az első helyre a Csemadok bodrugencrdahelyi szervezetének tánccsoportja került „Körcsárdás" c. táncával Ered ményesen lépett fel a szentesi Csemadok- és CsISz.csop^rtok közös együttese. Eredményes közös munkájuk példát adhat többi falusi szervezetünk kultúrmunkásainak. A CsISz bélyi helyi szervezete a „Vödör" című egyfelvonásossal szerepelt sikeresen. A hatásos egy. felvonásos kidomborította a szovjet kolhozparaszt ragaszkodását kolhozához. A' kis színműnek a szocialista tulajdonról is van megszívlelendő mondanivalója. A bélyiek megérdemelten arattak játékukkal nagy sikert. A járás üzemei közt sikerrel szerepeit a versenyen a Járási közüzemek ipari kombinátjának ROHkultúrcsoportja. Fáradságot nem kímélve, munkaidő után, heteken át minden este próbáltak. A kitartó munka meg is hozta gyümölcsét, mert a „Lélekvándorlás" climü színmüvei az első helyen végeztek, táncegyüttesük pedig második díjat nyert. A szólisták közül Sipos Lajos és Kerekes Gizella énekét, Nemes Klára táncát és Tancsák Jutka szavalatát díjazták. Eredményesen szerepeltek még Pándi Flóra, Kopasz Lili, Szabó Éva. Pásztor Gyurka, Palkóvá és Csonka Marika. Megállapíthatjuk, hogy az idei kultúrverseny küldetésének nagyjában eleget tett. Bizonyítékát adta népünk alkotó erejének és tehetségének. A jövőben sűrűbben kell látogatnunk együtteseink próbáit is, hogy szakszerű tanácsokkal javítsuk munkájukat. Ezen a téren több figyelmet és segítséget várunk a kerületi népművészeti tanácsadótól is, hogy népművészetünket a szocialista kultúra magas színvonalára emelhessük. aeAedck Gyuía, Kíftályhetmec. zója, Jozef Bäláž, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a Szlovák Megújhodás Pártjának funkcionáriusa Krivá nad Oravou-n. Kassai kerületi választási bizottság: elnök: Štefan Fabik, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának dolgozója, alelnök: František Haduich, a kerületi nemzeti bizottság előadója, titkár: Rudolf Blaho, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának' dolgozója tagok: František Sokolovič, a kerületi szakszervezeti tanács alelnöke, a Prefa-üzem igazgatója, Ján Pokorný, a CsSzBSz kerületi bizottságának titkára, Ján HsuSko, a rankovcei EFSz tagja, a Szlovák Megújhodás Pártjának funkcionáriusa, Ján Gvot tiszt, a csehszlovák hadsereg tagja Mária Ondzíková, a bányászfakultás titkárnője, Mikuláš Saloň, a VB tagja, Alžbeta Chovanová, a krásná nad hornádom-i nöbizottság elnöknője, Vojtech Šmid, a CsISz kerületi bizottságának dolgozója Eperjesi kerületi választási bizottság: elnök: Vasil Bilag, Szlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottságának titkára, alelnök: Michal Špak, a CsSzBSz titkára, titkár: Michal Špiilka, a kerületi nemzeti bizottság dolgozója* tagok: Ludevit Faluba tiszt, a csehszlovák hadsereg tagja, Ladislav Krempa, a VB tagja Anton Choma, a CsISz kerületi bizottságának titkára, Ján Uhrinovský, a nemzeti biztosítóintézet dolgozója, a Forradalmi Szak. szervezeti Mozgalom funkcionáriusa, dr. Michal Fedorčák, az eperjesi nemzeti egészségügyi intézet orvosa, Juraj Kozlovský tanító, a Szlovák Megújhodás Pártjának funkcionáriusa, Katarína Prevužftáková, a Krížik-Dukla-tlzem munkásnője, dr Ondrej Harazin. a kerületi bíróság elnöke, Ondrej Matranský, a haniskói EFSz elnöke. Magas Tátra-I városi választási bizottság: elnök: Ján Oros, a tátrai nemzeti park igazgatója alelnök: Ján Brejčák, a Svä^rrn járási bizottságának elnöke, titkár: Jozef Labuda, Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságának dolgozója, tagok: Katarina Botková, a nöbizottság funkcionáriusa, Ľudmila Vajdová, az újtátrafüredi gyógyintézet dolgozóinője, a CsISz funkcionáriusa, Gustáv Bača munkás, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi tanácsának elnöke, František Jakubek. a Sväzarm dolgozója, Ján Meseršmidt, a Turista nemzeti vállalat dolgozója, Anton Kozáčlk, járási statisztikai dolgozó. A NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE A nemzeti bizottságok szervezésének és működésének alapvető eivei Á nemzeti bizottságok szervezése ás működése öt alapvető elvre támaszkodik. Az első a dolgozó nép tömegeinek' részvétele az állam igazgatásában. A nemzeti bizottságokról szóló törvény a „Kapcsolat a néppel" círr.ű fejezetében rögzíti jogi, törvényes formában ezt az elvet. Mit mond lényegében ez a fejezet? Elsősorban azt, hogy a nemzeti bizottságok, amellett,'hogy az államhatalom helyi szervei, végrehajtó szerveikkel együtt a dolgozók legszélesebb tömegszervezetét alkotják. Másodszor kialakítja annak előfeltételeit, hogy új módszerek és munkaformák bevezetésével, az államigazgatás leegyszerűsítésével a lehető legnagyobb számú dolgozó kapcsolódhasson be tevékenyen a nemzeti bizottságok munkájába. Harmadszor pedig ez a fejezet törvényesíti az államgépezet széleskörű társadalmi ellenőrzését A második alapelv a nemzetiségek egyenjogúsága a nemzeti bizottságok rendszerében. A nemzeti bizottságok rendszere, amint tudjuk egyrészt a május 9-i alkotmányon, másrészt pedig az új alkotmánvtörvényen épül. Ebből eredőleg a nemzeti bizottságok új megszervezésére is vonatkoznas alkotmányunk ezzel kapcsolatos megállapításai, elsősorban az, hogy a törvény előtt valamennyi polgár egyenlő. Éppen ez biztosítja az ország mipden nemzetének és nemzetiségének egyen, lő jogát ezen a téren is. Ugyanakkor az alkotmány egy másik fejezetében megengedhetetlennek tartja a nemzeti sovinizmus és a burzsoá-nacionalizmus bármiféle módo

n való terjesztését. A 36. paragrafus pedig minden közéleti szerv kötelességévé teszi, hogy munkájában a népi demokratikus rendszer elveihez igazodjék. Már pedig tudjuk, hogy államépítésünK egyik sarkalatos elve a proletárnemzetköziség. Ezt az elvet teljes mértékben szem előtt tartja az új választási törvény is. A harmadik alapvető elv a demokratikus centralizmus Mit jelent ez a fogalom? A szocialista állam irányítása, feladatainak teljesítése megköveteli az' egységes politikát, egységes igazgatást. Az államigazgatás nálunk a nép kezében van, tehát demokratikus. Az állam szerveit a nép vagy a nép képviselői választják, ezek a szervek a népnek felelősek és a nép által visszahívhatók. A végrehajtó szervek az államhatalom szerveinek vannak alárendelve. A demokratikus centralizmus fogalmának másik része a centralizmus. Centralizmus alatt a nemzeti bizottságok munkájában azt értjük, hogy egy központból, centrumból irányítják őket. Nálunk valamennyi fokú nemzeti bizottság munkáját végső fokon a konjr.ány irányítja és ellenőrzi. Ugyanakkor az alacsonyabb szerv a m»-' gasabb szerv alárendeltje, például a helyi nemzeti bizottsága járási nemzeti bizottságé stb. A demokratikus centralizmus elvével szoros összefüggésben van a kettős alárendeltség elve, amelyet egy további cikkünkben fejtünk ki. A negyedik alapvető elv a szocialista törvényesség. Lényegét Klement Gottwald elvtárs. így fogalmazta ir.eg:«„Őrködni kell afölött, hogy a népnek és államának a törvényekben rögzített akarata és érdeke mindig és mindenütt a népi demokrácia szellemével, és a nagy szocialista célokkal teljes összhangban érvényesüljön". Ez az elv tehát annyit jelent, hogy valamennyi állair-i szerv, minden hivatalos személy és polgár köteles pontosan betartani törvényeiket és a törvények alapján, azok szellemében kiadott rendeleteket és határozatokat. A nemzeti bizottságokról szóló alkotn)ánytörvény ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a nemzeti bizottságok nemcsak betartják a törvényeket, hanem ügyelnek a törvények, a kormány rendeletei és a határozatok betartására, őrködnek a polgárok jogai felett. A szocialista törvényesség elve is kifejezi azt a ir.ély demokratizmust, amelyen államigazgatásunk épül. A nép adja a törvényeket, a nép ellenőrzi betartásukat. A szocialista törvényesség elvével szorosan összefügg az ötödik alapve-í tő elv, a szocialista tervezés elve. Alkotmányunk megállapítja, hogy az állami gazdasági terv törvény. Ez a megállapítás érvényesül a nemzeti bizottságok munkájában is, és így a szocialista tervezés elvének megsértése a nemzeti bizottságok által egyben a szocialista törvényesség megszegését is jelentené. A nemzeti bizottságoknak nemcsak az állami gazdasági terv teljesítését kell szem előtt tartaniok, hanem a saját munkájukban is ér-: vényesíteniök kel] a tervszerűséget. A nemzeti bizottságokról szóló törvény „A munkafolyamat alapszabályai" című fejezetben ezt Így fogai-' mazza meg-. „A nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik terv szerint dolgoznak, amélynek teljesítését rendszeresen ellenőrzik." A továbbiakban pedig a törvény felsorolja a nemzeti bizottságok munkafolyamatának alapszabályait. Ez az öt filv magátiati kifejezi a szocialista és a burzsoá állair.igazgatáo közti óriási különbséget. Meg kell á'lapítanunk azt, hogy ezek az elvek szervesen összefüggnek és csak ebben a kölcsönös kapcsolatukban érvényesülnek Egységük adja meg a nemzeti bizottságok rendszerének újtipusú, szocialista jellegét. Gály Ivánt A „

Nová Doba" a moszkvai csehszlovák művészeti kiállításról , „A Nová Doba" szovjet hetilap ú,j 11. száma cseh nyelven hozza A. Clenovnak cikkét a csehszlovák művészeti kiállításról, melyet ja. nu árban és februárban Moszkvában, most pedig Leningrádban rendeztek. A szerző nagyrabecsüli Jozef Mánesnek, a cseh festészet klasszikusának müveit ég a legkifejezőbbnek Aleá történelmi müveit tartja. Továbbá kíemeľi a csehszlovák zsánerfestészetet és dicsérően nyilatkozik a cseh szobrászok müveiről is, Mysbekk.ei az élen. A kiállítás értékei közé tartoznak az idősebb generációból való Jelenkori művészek müvei is, akiknek művészi egyénisége elsősorban a formalizmus elien folytatott harcban alakult ki, mint Max Švabinský, O takar Španiel, Ludivik Kuba és mások. A. Členov a továbbiakban azt írja, hogy minden dicséretet meg. érdemel a jelenkori grafika és szobrászat is, melyet a Jő és élethű szakismeret, a formák világos átdolgozása, a merész igazság és a lélektani mélység jellemez. Cikkének további részében a szerző jelenkori festészetünkkel foglalkozik és elragadtatását feje. zi ki felette. Azt írja hogy a ké. pekben még nem jelentkeznek azok a valóban nagy témák, amelyek annyira jellemzik a klasszikusokat és-a festői mesteriesség is hiányzik belőlük. „A csehszlovák festőknek — folytatja — rendelkezésükre áll nagy elődeik felbecsülhetetlen öröksége. Nagy segítséget jelentenek számukra a szovjet művészek tapasztalatai, akiknek művészete a szocialista realizmus felé vezető úton halad. De természetesen nagy kár, hogy az egyes művészek, akik még nem jutottak el a szakkultúra y terén a kívánt fokra, nem érték még el a megfelelő realista formát, a jellemzés mélységét és a színezés gazdagságát; mindezt helytelenül felfogott korszerűséggel próbálják pótolni. Első heiyre állítják a különféle technika ábrázolását és elhanya golják a zsánerfestészetet, amely eddig az összes nagy realista iskolák szilárd alapja volt. A szocialista realizmus központi problémája és jellemző vonása nem termelési folyamatok ábrázolása, hanem az a képesség, hogy be ~ tud tekin. teni az egyszerű ember lelkébe, meg tudja mutatni örömeit és bánatát, nehézségeit és győzelmét." A cikk befejező részében a szerző arról a kevésszámú képről emiékezik meg, arpelyekben a festők igyekeznek megújítani a zsánerfestészetet, tehát egyszerűen és élethűen szólni az ember érzéseiről. Ilyen például Ján Blažek „Üj nem. zedék" című müve, ilyenek Mária Medvecká és Ján Čumpelíknek „A februári nap hajnalán" című müve. Megemlékezik továbbá Jozef Lada, Jozef Liezler és mások sikerült Illusztrációiról és gratulál Adolf Zábranskýnak vázlatához, melyet a „Szovjetunióval örök időkre'' című hatalmas grafikai műhöz készített. „A csehszlovák művészeti kiállítás — Írja A. Členov — jelentős esemény volt a szovjet főváros kulturális életében és a közvélemény, meleg érdeklődéssel fogadta." v