Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-20 / 69. szám, szombat

1954. március 20. 113 SZO 3 PÁRTÉLET A lenini hármas jelsző betartásával a szövetkezetek megszilárdításáért Az ipolysági küldötteit a konfe­rénoián beszámoltak arról, mit tet­tek az elmúlt évben azért, hogy ha­zánk a békének és a szocializmus­nak, dolgozóink jólétének, gyerme­keink boldog jövőjének erős *ára legyen. Az ipolyviski, nyéki, ipolysági kommunisták és szövetkezeti tagok arcáról a jól végzett munka büszke öntudatának pirja sugárzik. Érez­zük, hogy a béke további megőrzé­sére, a háborús uszítók elleni harcra és szövetkezetük megszilárdítására, a szovjet tapasztalatok még széle­sebbkörű alkalmazására, a tavaszi munkák időben való elvégzésére, a keresztsoros vetésre és még az eddi­ginél ia jobb és szervezettebb mun­kára gondolnak. Arra gondolnak, hogy a közelgő nemzeti bizottsági választásoknál az új nemzeti bizott­ság megválasztásával és a X. párt­kongresszusra való méltó felkészü­léssel is súlyos csapást mérnek ha­zánk minden ellenségére. Megszilár­dítják a munkások és parasztok szö­vetségét, hazánk népi demokratikus rendszerének szilárd alapját. ' Az ipolysági járásban a kommu­nisták munkáját — á járás földmű­ves jellegénél fogva — a mezögaz­vizsgálták a pártszervezet tevékeny­ségét és rájöttek arra, hogy a hiba gyökere a kommunisták munkájában van. Hozzáfogtak téhát a párttagok és a pártszervezet aktivizálásához. Rendszeresen tartottak gyűléseket, alaposan megtárgyalták a felmerülő problémáitat és a határozatok telje­sítéséért mindig felelőssé tettek va­lakit, hogy az elvégzetté munkát könnyebben ellenőrizhessék. Átszer­vezték az EFSz vezetőségét és a nemzeti bizottságot is. Az új vezető­ség aztán nagyobb támogatást adott a szövetkezetnek. Megértették, hogy a párttagok eredményes munkája elméleti tudásuk fokozásában rejlik. Ezért emelték a pártiskolai előadá­sok színvonalát és 21 pártonkívülit vontak be a pártoktatásba. A pár­tonkívüliek bevonásával megjavult a párt és a tömegék közötti kapcsolat. Ma a párt- és a községi gyűléseken megtelik az előadói terem, söt az ablakok alatt is érdeklődéssel, figye­lemmel kísérik az előadást. A szövetkezeti alapszabályok be­tartásán a nemzeti bizottság is őr­ködött. A szövetkezet vezetősége ugyancsak szigorúan ragaszkodott az alapszabályok pontos betartásá­hoz. A beadási és pénzügyi tervet dasági termelésben, az EFSz-ek épí- | hetenként ellenőrzik. Mindezek kö­tésében, az új szocialista falu arcu- i vetkeztében a mult évben a Járás­lat.ának kiformálásában elért ered- ! ban Ipolynyék teljesítette elsőnek a mények szertat értékelhetjük. A já- j beadást. A szövetkezet már osztalé­Békés rendezés vagy a háború kiterjesztése? rás 27 ni. és IV. típusú EFSz-e a járás szántóföldterületének 59.25 százalékán gazdálkodik. Gazdálkodá. suk sikere attól függ, hogy a párt­szervezetek, a kommunisták hogyan törődnek az EFSz munkájával, tudá­suk állandó fejlesztésével, hogyan távolították el az akadályokat és a nehézségeket az előrehaladás útjá­ból. A hektárhozamok átlagos emelke­désének egyéves mérlege ezeket mu­tatja: búzából az 1952-es évi 18.17 mázsáról 1953-ban 19.20 mázsára emelkedett az átlagos 'hektárhozam. Rozsból 14 mázsáról 16.17 mázsára. Ott azonban, ahol az ÉFSz-ek bát­ran alkalmazták a szovjet tapaszta­latokat és bétartották az új terme­lési eljárásokat, az agrotechnikai határidőket, az eredmények még szebbek. Így ért el a gyűgyi EFSz keresztsoros vetéssel búzából 4 hek­táros területen 41.60 mázsás termés­hozamot hektáronként. Az ipolynyé­ki EFSz tavaszi árpából 32 mázsás hektárhozamot. Az egyházmaróťi EFSz 21 hektáros területen 38.50 mázsás hozamot. Az ipolyviski EFSz 10 hektár területen tavaszi árpából 28.10 éa őszi árpából 30 mázsás hek­tárhozamot. Azok az EFSz-ek, ahol a párt­szervezet jól dolgozott, segítette az EFSz-t a nehézségek leküzdésében, beadási tervüket jóval túlteljesítet­ték éa így a terven felüli beadások szép bevételekhez juttatták a szö­vetkezetet. Emelkedett a munkaegy­ség értéke és a tagok jövedelme. Ezek közé tartozik az ipolyviski, ipolynyéki, ipolysági EFSz. A vitában 51 kiküldött vett részt, akik értékes felszólalásaikban a kri­tika és önkritika hangján szóltak a beszámolóhoz. Beszéltek munkájuk­ról és azokról a hiányosságokról, amelyek fékezik a további előreha­ladást. Hogy a pártszervezet és a kommunisták jó munkájának ered­ményei milyen kézzelfoghatóan mu­tatkoznak a nemzeti bizottságok munkájában, a 'falu fejlődésében, az EFSz-ek politikai és gazdasági meg­szilárdulásában, az legjobban az Ipolynyéki pártszervezet munkájából látható. Az ipolyviski EFSz Szlová­kia legjobb szövetkezetei közé küz­dötte fel magát és gazdálkodásában kimagasló eredményeket mutatott fel, állandóan javította tagjai élet színvonalát — ennek titkát kezdték tanulmányozni az ipolynyéki EFSz tagjai. Az elvtársak rájöttek arra, hogy a helyi pártszervezet és a kommunisták munkájában és mun­kamódszereiben rejlik a szövetkezet jó gazdálkodásának titka. Mindezeket Bornstein Oszkár, az Ipolynyéki szövetkezet agronómusa vítafelszólalásában mondta el. Az 1952-es év elszámolásánál a szövet­kezet nem tudott osztalékot fizetni tagjainak. A szövetkezet gazdálko­dásában sok nehézség volt. Felül­kot is fizethet: £ koronát és 3 és fél kg búzát minden ledolgozott munka­egység után. A fordulat nagyban elősegítette a munkafegyelem megjavulását. Ez abban nyilvánult meg, hogy minden egyes tag átlag 503 munkaegységet dolgozott. Bartal Lajos, az ipolyviski EFSz elnöke felszólalásában elmondja, hogy szövetkezetük azért ért el szép eredményeket, mert a helyi pártszer­vezet és a nemzeti bizottság lelki­ismeretesen törődnek fejlődésével. A szövetkezet gazdálkodásában szigo­rúan betartják a mintaalapszabályzatot, mint a szövetkezet törvényét. A munkákat mindig idejében elvégzik. Az ipolyviski EFSz a X. párt­kongresszus tiszteletére terven felül 200 mázsa búzát, 116 mázsa rozsot, 1080 mázsa cukorrépát, 315 mázsa paprikát, 180 mázsa sertéshúst, 41 ezer liter tejet és 18 mázsa juhsaj­tot ad be. Nevetséges — mondja Bartal elvtárs — hogy vannak olyan szövetkezeti tagok, akik azt kérde­zik, hogy a kormány emeli-e a mun­kaegység értékét. Ezek nem tudják, hogy a munkaegységek értéke egye­dül az ő munkájuktól függ. Bartal elvtárs bejelentette, hogy az ipoly­viski szövetkezet már holnap meg­kezdi a tavaszi munkálatokat. Lekér elvtárs, a JNB IX. osz. tályának előadója, elismeri, hogy az ügyosztállyal kapcsolatban el hangzott kritika helytálló volt. A járási előadói testület nem dolgo. ztk kielégítően és nem ellenőrzi a határozat teljesítését. A munka azonban már kezd javulni. Klfogá. solja, hogy a tavaszi munkákra való felkészülésről nem beszélnek eleget a felszólalók, Konkrétan rá­mutatott az egyes pártfunkcioná­riusok hibájára, különösen Hanusz k a elvtárs, a traktorállomás igaz­gatójának hibáira, amelyeket sür­gősen ki kell küszöbölni. Novotný elvtárs a központi bi­zottság decemberi Illésén beszámo­lójában rámutatott a párttagok ideológiai színvonala emelésének szükségességére. Ehhez a legbizto­sabb út a pártoktatás évének jő megszervezése éa a hallgatók részvételének biztosítása. A nyéki és az ipolyviski pártszervezet ki­vételével több alapszervezet nem harcolt kellő módon ezen pártha­tározat keresztülviteléért. Ezért nem tudták a szociáldemokratiz­mus megnyilvánulását és az egyen­lősdlséget leküzdeni. A pártoktatás megszervezéséért, vezetéséért é s ellenőrzéséért Sztan­csik elvtárs, a járási pártszervezet agitáclós.propagációs osztályának vezeitöje f^leJös. Felszólalásában arra hivatkozott, hogy nem tudta következetesen végrehajtani a ráháruló feladato­kat, mivel egyedül van és az ál­tala vezetett osztály még nincs kiépítve. Sztanosik elvtársnak tu­datosítania kell, hogy neki a párt­tagság legszélesebb aktíváját kell kiépítenie és ezeknek segítségével biztosítania a pártoktatási év sike. rét. Annál könnyebb a helyzete, mivel a járásban sok fejlett kom­munista van, akikre bátran tá­maszkodhat és akikot mozgósíthat. A felszólalóik nagy része 'rámu-, tátott arra, hogy a hiányosságok fö oka abban áll, hogy nem ellen­őrizték a propagandisták munká­ját, nem kisérték figyelemmel munkamódszerüket és fejlődésüket. Ezek a hiányosságok természetesen szorosan összefüggnek a járási esti lskol a lektorainak tevékenységével. Az alacsony ideológiai színvonal­ra jellemző példa az egegl párt­szervezet elnökének, Vanek elvtárs­nak felszólalása, aki már a tava­lyi járási pártkonferencián nyoma­tékkal és határozottan megígérte (már akkor is elég késve), hogy az EFSz-be bevezetik az érdem szerinti jutalmazást. Ennek elle. nére az EFSz-be, n még ma is nagy­ban dívik az egyenlősdi.' Az idei pártkonferencián ezt újból megis­mételte Félő, hogy az ígéret most is csak ígéret marad. Ahhoz, hogy felismerjük az osztályellenséget, hogy megalkuvás nélküli osztály­harcot tudjunk ellene folytatni, megfelelő politikai fejlettségre van szükségünk. A tesmaigi ós apát­maróti kommunisták nem ismerik a lenini hármas jelszót. Ezért tör. ténhetett meg, hogy a kis- és kö­zépparaszt ok helyett a kulákokra támaszkodtak, elaltatták az éber­séget és beengedték a szövetkezet­be a kulák okat. A tesmagi szövet­kezetben az osztályellenség a köny­velő személyében el is végezte rom­boló munkáját. Szótzüllesztette a szövetkezetet. A tesmagi kommu­nisták legfőbb feladata, hogy a já­rási pártvezetóség segítségével le­leplezzék a falu kis- és középpa. rasztjai előtt a kulák káros és el­lenséges munkáját és helyesen al­kalmazzák a lenini hármas jel­szót, a kulák helyett támaszkod­janak a becsületes kis. és közép­parasztokra. A politikai fejlettség legbizto­sabb fokmérője a kritika és az ön­kritika helyes alkalmazása és a hozzávaló viszony kérdése. Hanusz ­ka elvtárs, a járási gépállomás ve­zetője, nem Ismeri az önkritikát. Vitafelszólalásában mindenféle ob­jektív okok felsorolásával akar ki­bújni az egyéni felelősség alól. Amikor a járási nemzeti bizottság a ,sok hiányosság miatt felül akar­ta vizsgálni munkáját, megsértő­dött és az ellenőrzéssel megbízott elvtársat nem eingedte be a gép­állomásra. Hanuszka elvtársnak nem volt miért'megsértődnie, mert a járási nemzeti bizottság ellenőr­zése segítséget jelentett volna szá­mára. A járási konferencia küldöttel jogosan várták, hogy Golián elvtárs összefoglaló értékelésében ki fog térni erre a kérdésre is és felvilá­gosítja a küldötteket, hogy a párt járási vezetősége megtárgyalta-e Hanuszka elvtárs példátlan visel­kedését. A küldötteket érdekli, hogy milyen álláspontot foglalt el ebben az ügyben. A járási pártkonferencia kétna­pos ülésén sok értékes felszólalás hangzott el. A felszólalók — a kommunisták munkájában elért eredmények mellett — sok olyan hibára és hiányosságra hívták fel a figyelmet, amelyek haladéktala­nul kiküszöbölhetők. A konferencia hiányossága volt, hogy a küldöttek nem foglalkoztak eleget a pártszervezetek belső éle­tével, a választások, a X. pártkon. gresszus é3 a tavaszi munkák elő­készítésével. A küldöttek között mindössze csak három nő volt és az Ifjúság sem volt kellő szám­ban képviselve. A pártszervezetek­nek nagyobb gondot keli fordlta­nlok a nők és az Ifjúság bevoná­sára a pártmunkába. Major Sándor A moszkai „Pravda'' „Megfigyelő" aláírással „Békés rendezés, vagy a háború kiterjesztése?" címmel cikket közölt A koreai kérdéssel és az indokínai béke helyreállításának kérdésévei kap­csolatban a cikkíró a kővetkezőket írja: A jelenlegi nemzetközi helyzet­ben mindkét probléma rendkívül éles. Éppen ezért természetes, hogy a vi­lág minden országában figyelemmel kísérik a genfi értekezlet előkészí­tésének menetét. Az indokínai kérdés megoldása kü­lönösen Franciaországot érdekli. Ez érthető is: Franciaország már nyol­cadik éve folytat kilátástalan, hossza, dalmas, kimerítő háborút Indokínában, hasztalan igyekszik megtörni a sza­badságukért harcoló népek ellenál­lását. Az indokínai kérdés iránt nem kis érdeklődést muíatnak az Egyesült Államok hivatalos személyiségei es az irányításuk alatt működő sajtó. Őket az foglalkoztatja, hogy milyen lépéseket alkalmazzanak az indokí­nai háború megszűnésének megaka­dályozására. . Az Egyesült Államok kormánykörei azon fáradoznak, hogy meghosszab bitsák és kiterjesszék az indokínai há­borút, valamint, hogy az itt folyó háborús tevékenység vezetését közvet­len ellenőrzésük alá helyezzék Ebben két fontos cél vezeti őket az első, hogy a pusztító háború foly­tatására kényszerítsék és ezáltal fo­kozzák függőségét az Egyesült Álla­moktól, A második, hogy az effajta tervek szerzői végsőfokon ki akarják szorítani Franciaországot Indokinából és közvetlen ellenőrzésük alá akarják helyezni az intervenciósok által Viet­namban, Patet Laóban és Khmerben létrehozott bábkormányokat. Eisenhower szokásos sajtókonferen­ciáján március 11-én, az egyik tu­dósító egyenesen megkérdezte az el­nököt, vájjon mit tesz az Egyesült Államok, ha Indokínában „amerikai technikusokat elfognak vagy megöl­nek". Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta erre a kérdésre azt felelni, hogy az ..Egyesült Álla­mok az alkotmány előírta, kongresszu­;j hadüzenet nélkül nem kerül hadi-; áilapotba". A cikkíró ezt a nyilatkozatot kom­mentálva megjegyzi: „Az Amerikai Egyesült Államok vezetőjének ilyen­fajta kijelentéseit csupán azzal le­het megmagyarázni, hogy a jövöbten nem szorítkoznak az indokínai hábo­rúhoz szükséges - fegyverek és felsze­relések szállítására, hanem még inkább be akarnak avatkozni, hogy kiterjesz­szŕk a háborút Ázsia e térségében. Eisenhowemak a sajtókonferencián tett nyi'atkozata egyáltalán nem vé­letlen, jóelőre mérlegeitek annak min­den egyes szavát — jegyzi meg a cik­író. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy az, elnök nem találta lehetségesnek, h-'gy cáfolja az amerikai katonák In­dokínában való tényleges jelenlétét, a hadizónában való tartózkodását, azaz a háborús tevékenységben való tényleges részvételét. Az elnök továbbá nem tartotta szük­ségesnek megcáfolni azt a kijelen­tést, hogy az amerikai katonáknak az indokínai harcmezőn való eleste ürügyet szolgáltathat arra, hogy az Egyesült Államok hivatalosan be­lépjen az indokínai nép ellen viselt háborúba. r & _ Olya n következtetés is levonható, hogy az, Egyesült Államok konhány­körei ürügyet akarnak ta'álni arra, hogy a kongresszus segítségével, vagy valamely más úton „legalizálják" az Egyesült Államoknak az indokínai háborúba való még nagyobb mérvű, esetleg közvetlen beavatkozását. Egy körülmény vitathatatlan és nyilván­való: azok a szóbeszédek, hogy az Egyesült Államok milyen formában, a kongresszuson keresztül, vagy a kongresszus megkerülésével Igyekszik megszervezni az indokínai nép elleni „hadüzenetét", éles ellentétben ál­lanak a .négy hatalom berlini érte­kezletének a genfi értekezlet meg­tartásáról hozott határozatával. Az Egyesült Államok kormánykö­reinek fáradozásai — írja befejezésül a cikkíró — ilyen módon arra irá­nyulnak, liogy megakadályozzák az indokínai béke helyreállítását s Viet­nam, Patet Lao és Khmer népeit meg­akadályozzák nemzeti függetlenségük és szabadságuk kivívásában. Az olasz minisztertanács gátolja a Mcntesi-ügy. hátterének a felderítését Az olasz minisztertanácsról rész. letes Jelentést adtak ki a Montesi­ügy fejleményeivel kapcsolatban előállott helyzetről. A miniszterta­nács közleménye, a Montesi-ügy fel. kavarta vihart igyekszik megállíta­ni és a nyomozást befejezettnek te­kinteni. A közlemény első felében a mi­nisztertanács a bíróságra hárítja a felelősséget azért, ha nem sikerül felderíteni Wilma Mcmtesl halálának okait és körülményeit. A miniszter­tanács azon a véleményen van, hqgy neim tartozik a végrehaj tő hataiőm hatáskörébe, sem egy már lezárt vizs­gálát újbóli megindítását elrendelni, sem pedig közbelépni azért, hogy kiküszöbölje a bírósági eljárás esetleges hiányosságait. A közlemény második részélben a minisztertanács szolidaritást vállalt Picclonl külügyminiszterrel. Ezáltal akadályozza Picclonl fiának szere, pére vonatkozó nyomozás szabad lefolyását. A minisztertanács közleményének harmadik része arrói' szól, hogy köz* Igazgatási vizsgálatot indítottak, amelynek irányításával De Caro li­berális minisztert bízták meg. En­nek az igen szük körre korlátozott vizsgálatnak a feladata megállapú tani, nem történt-e közigazgatási szempontból mulasztás Pavone voi't rendőrfőnök működésében, különös tekintettel Montagna márkival fenn­álló kapcsolataira. A vizsgálat egy­általán nem foglalkozik a Montesi. üggyel, sem Montagnának a Keresz­tény Demokrata Párt vezető pollti. kusaihoz fűződő kapcsolataival. Ä kanadai külügyminiszter washingtoni tárgyalásai előtt bírálta az Egyesült Államok külpolitikáját Az AFP washingtoni jelentése szeritit az amerikai külügyminiszté. riumban értekezlet kezdődött az Egyesült Államok és Kanada kö­zött. A kanadai küldöttséget Lester Pearson, az amerikai küldöttséget pedig Foster Dulles vezeti. A tár­gyalások zárt ajtók mögött foly­nak, ennek ellenére bizonyos jelensé­gekből következtetni lehet arra, liogy miről van szó. Pearaon kanadai külügyminiszter ugyanis a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban beszédet tartott, amelyben bírálta az Egyesült Álla­mok politikáját, hangsúlyozta, hogy az amerikai külpolitika nem sokat törődik „szövetségeseinek", többek között Kanadának a véleményével és érdekeivel. Kijelentette: a gyar­matl helyzetétől nemrég megszaba­dult Kanada sorsát „nem ml dönt­jük el, hanem határainkon túl dön­tik el." Az Egyesült Államoknak ez a politikája, Pearson szaval sze. rint, „nyugtalanságot kelt a kana­daiak körében". Amerikai atomkísérlet Bikini térségében Az AFP tudósítójának közlése sze­rint Tokióban olyan hírek terjed­tek el, hogy a Bikini-sziget térsé­gében március 1-én végzett ameri­kai atomrobbantás alkalmával há­rom vagy négy japán halászhajó elpusztult. A hajókon összesen mint egy 60 halász tartózkodott. A tudósító közlése szerint a ja­pán kormány szóvivője kijelentette, hogy a japán kormányt nem figyel­meztették az atomrobbantásra é3 hogy az említett halászok a nyílt tengeren tartózkodtak. A washing­toni japán nagykövetet utasították, hogy tisztázza a március 1-i atom­robbantással kapcsolatos tényleges helyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents