Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-03 / 53. szám, szerda

f A béralap tervezéséréi t H SK ? 1954. március 8. A STOCKHOLMI JiQKOMONG-VtLAGBAJNOKSAG HtMI Nagy kezdetem után a szovjet válogatott nyerte Európa két legjobb válogatottjának találkozóját Szovjetunió—Csehszlovákia 5:2 (1:1, 2:1, 2:0) Van, aki még nem látja tisz­tén, hogy végeredményhez mi­től függ a munkaibérek nagysá­ga és hogyan állapítják meg, hogy különböző iparágiak külön­féle munkái közül melyik érté­kesebb a társadalom számára. I. A munkabér a szocializmusban — és nálunk a népgazdaság szocialista szektorában a társadalom összter­mékeinek az a része, amelyet a dolgozók saját szükségletük kielé­gítésére közvetlenül visszakapnak az államtól. Nyilvánvaló, hogy az összes termékeket nem lehet mun­kabér formájában szétosztani. A társadalom össztermékeiből elsősor­ban pótolni kell az elhasznált ter­melőeszközöket, biztosítani kell a beruházáshoz szükséges összegeket s megfelelő tartalékokat kell terem­teni elemi csapások esetére. Ugyan­csak a társadalom össztermékeiből kell fedezni a közigazgatási, iskolai és egészség-ügyi hálózat fenntartá­sát és — nem utolsó sorban — hon­védelmünk költségeit is. Az ezen felül megmaradó összes termék a lakosság közvetlen egyéni szükség­leteinek kielégítésére szolgál. Ebből kell a dolgozók munkabérét is fe­dezni. A dolgozók jövedelmét ter­mészetesen nemcsak a pénzben kifizetésre kerülő munkabérek jelen­tik. Mindaz, amit a társadalom is­kolákra, kórházakra, üdülőkre, se­gélyekre, ösztöndíjakra stb. fordít, végső fokon szintén visszakerül a dolgozókhoz — üdültetés, orvosi ke­zelés, napközi otthonok, stb. formá­jában. Ezek a szocialista juttatások jelentősen növelik dolgozóink kere­setét és nagy mértékben hozzájá­rulnak a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséhez. A társadalmi össz­termékeknek az a része pedig, amellyel iparunkat, elsősorban ne­héziparunkat fejlesztjük, ugyancsak busásan megtérül. Ezt a termék­mennyiséget többszörösen vissza­kapják dolgozóink azzal, hogy az ipar fejlesztéséből születő új gyá­raink a fogyasztási cikkek hatal­mas bőségét fogják termelni. n. Mi határozza meg azt, hogy a társadalom össztermékeiből mekko­ra rész kerüljön a termelőeszközök pótlására, beruházásra, tartalékok képzésére és mennyi az egyéni fo­gyasztás kielégítésére ? Ezt az arányt a szocialista állam határoz­za meg a párt által megvitatott és jóváhagyott nemzetgazdasági terv követelményeit szem előtt tartva. A szocialista állam a termelés növe­lésének a tervben kitűzött céljaiból indul ki és biztosítja a beruházások és a tartalékolás számára szükséges termékmennyiséget. Ugyanakkor biztosítja az életszínvonal emelke­déséhez szükséges termékmennyisé­get is, hogy az életszínvonal a terv előirányzatának megfelelően emel­kedjék. De a dolgozók anyagi és kulturális felemelkedését ezen túl­menően, közvetve vagy közvetlenül előmozdítja a társadalmi össztermé­keknek az a része is, amelyet beru­házásokra, tartalékolásra, honvéde­lemre fordítunk. Kézenfekvő, hogy­ha az össztermékekből túl nagy rész jutna fogyasztási célokra, ak­kor ez a beruházást, vagyis a ter­melés növekedését gátolná. Ha vi­szont nem biztosítanánk megfelelő mennyiségben a fogyasztási javakat, akkor nem emelhetnénk keUő mér­tékben dolgozó népünk életszínvo­nalát. A szocialista állam mindezek figyelembevételével állapítja meg, hogy az össztermékek mekkora ré­sze kerüljön a termelés bővítésére, mekkora jusson fogyasztási célokra. A fogyasztásra kerülő javak ér­téke szabja meg végeredményben az összes egyéni jövedelmek és ezen belül a munkabérek összegének fel­ső határát is. Ha ez az összeg na­gyobb lenne a rendelkezésünkre álló fogyasztási termékek értékénél, ak­kor a dolgozik nem tudnának fize­tésüknek megfelelő mennyiségű ter­méket vásárolni. A munkabérekre kifizetett összegnek tehát össz­hangban kell lennie a rendelkezésre álló fogyasztási javak értékével. Azt az összeget, amelyet a dolgozók bé­rére fordítunk, a nemzetgazdaság béralapjának nevezzük. IH. Ahhoz, hogy megállapíthassuk a dolgozók keresetét, nem elég a nem­zetgazdasági béralapot megtervezni, hanem ezen belül meg kell határoz­ni az egyes nemzetgazdasági és iparágakra, valamint az egyes üze­mekre jutó bérösszeget is. Hogyan, milyen elvek alapján tör­ténik ez a bérmegállapítás? A leg­első teendő — amely nélkül semmi­féle tervezés nem lehetséges — a meglévő adottságok gondos értéke­lése. Ez azt jelenti, hogy a külön­féle iparágakra és üzemekre jutó bérösszegek megtervezésénél min­denekelőtt számbaveszik az egyes szakmák s az egyes üzemek dolgo­zóinak létszámát, azok munkaerő­szükségletét, termelési kapacitását, tervfeladatait, stb. Az állam figye­lembe veszi elsősorban a munka bo­nyolultságát, azt, hogy mekkora szakértelmet igényel. A bonyolul­tabb szakmunka értékesebb a tár­sadalomnak és így magasabb bér­csoportba kerül. Ez ugyanakkor ösztönzi a dolgozókat szakképzett-, ségük emelésére. Számításba kell venni emellett, hogy az egyes mun­kák milyen fizikai erőkifejtést igé­nyelnek, mennyire veszélyesek vagy egészségtelenek. A szocialista állam — ellentétben a kapitalista állam­mal — biztosítja a nehéz, vagy egészségtelen munkák igazságos dí­jazását is. Nálunk a nehezebb, vagy veszélyes munkát magasabb bérrel jutalmazzák (pl. kohászok, stb.). Végül komolyan figyelembe veszik a bérek megállapításánál, hogy az egyes munkák , mennyire fontosak a nemzetgazdaság szempontjából. A különösen fontos munkákat kell magasabban díjaznunk, hogy ezzel is ösztönözzük a dolgozókat az e szakmákban való elhelyezkedésre és elősegítsük a termelés növekedését. (Ilyen fontos iparág például a bá­nyászat.) A szocialista bérezés e fő alapel­vei szerint ezután megállapítják a nemzetgazdaság egyes ágainak bér­alapját, egymáshoz viszonyított he­lyes arányát, majd kiszámítják az egyes iparágak, illetve szakmák át­lagbéreit is. Ha ezeket az átlagbé­reket megszorozzuk egy üzem dol­gozóinak létszámával, megkapjuk az üzem béralapját, amiből a dolgo­zók keresetét kifizetik. Ez persze nem jelenti azt, hogy például az esz­tergályos szakmán belül minden esz­tergályos egyforma fizetést kap, hanem a munkadarabokra megálla­pított norma alapján mindenki el­végzett munkája arányában keres többet vagy kevesebbet. IV. Vájjon a béralapok megtervezése nem szab-e határt, nem akadályoz­za-e a dolgozók keresetének emel­kedését? Semmi esetre sem! Az elő­zetes tervezés nem jelenti azt, hogy a béralap semilyen körülmények között nem emelkedhetik. Ha a vál­lalat, illetve a munkások a terme­lési tervet túlteljesítik, úgy ter­mészetesen a béralap is növekszik. Ezzel már a béralap tervezésénél is számolnak. Amennyire helyes a béralapnak a termelési terv túlteljesítésén ala­puló egészséges növekedése, annyi­ra megengedhetetlen az előírt bér­alap olyan növekedése, amely nem a nagyobb teljesítményeken, hanem a normák lazításán „alapul". A bér­alapnak ilyen túllépése veszélyes és káros, mert azt jelenti, hogy többet fogyasztunk, anélkül, hogy a 1 "sa­dalom ugyanakkor több terrr, tel rendelkeznék. • A munkabérek megállapítása mint látható — nem könnyű, hanem komoly szakértelmet igénylő és igen felelősségteljes munka, amelyet a szocialista állam csak- a dolgozók tevékeny részvételével tud jól meg­oldani. A munkabérek tervezését — jóllehet az utóbbi időben komoly fejlődést értünk el ezen a téren — állandóan javítanunk kell. i L. S. A jégkorongviiágbajnokság egyik legérdekesebb és egyben a legdrá. maibb küzdelmére, a Szovjetunió— Csehszlovákia közötti találkozóra kedden délután került sor a stock­holmi olimpiai stadióntoan. A mérkő­zés előtt a két válogatott csapat ka­pitánya, Bobrov és Gut zászlót cse­réltek. majd a játékvezető sípjelére megkezdődött a küzdelem. Az első harmadban nagy küzdeiem folyt. A szovjet csa­pat villámgyors támadásával kezdő, dött a játék, de a következő percben már a szovjet kapu előtt volt ve­szélyes helyzet. Az első percekben a legnagyobb helyzete Bobrov szovjet csatárnak volt, de Kolouch, a cseh. szlovák válogatott kapusa nagyszerű­en hárította a már gólnak hitt ütést. Az eliső tíz percben drámai küzde­lem folyt a két csapat között. A 10. Hétfőn délelőtt Stockholmban megnyilt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség ülése. A csehszlovák jég­korongsportot ezen a kongresszuson Jozef Matejka, a testnevelés és sport érdemes dolgozója és az Ál­lami Testnevelési és Sportbizottság nem;: ?tközi osztályának vezetője, to­vábbá dr. Karel Bureš, a jégkorong­szakosztály tagja képviselték. A kongresszus első ülésén megtár­gyalták a kitűzött műsor valameny­nyi pontját. A műsor legfontosabb pontja az úgynevezett ifjúsági Euró­pa-bajnokság kérdése volt, amely­ben rendszerint a gyengébb európai csapatok versenyeznek. A kongresz­szus egyhangúlag elfogadta, hogy Hétfőn délelőtt a karlové vari téli stadionban ünnepélyesen meg­nyitották az ifjúsági sportjátékok idősebb korosztálya jégkorongver­senyének döntőjét, amelyben 6 csa­pat vesz részt. A versenyzőket a kerületi testnevelési és sportbizott­ság nevében A. Liska üdvözölte. A versenyzők részéről a fogadalmat jároslav Balcár, a katonai utánpót­lási csapat játékosa tette le. Az első mérkőzésen a PZ Královo Po­le 7:0 (2:0. 1:0. t:0) arányban le­győzte a katonai utánpótlási csapa­perctől kezdve a csehszlovák válo­gatott némi mezőnyfölényt harcolt ki. Ennek eredménye is lett. A IS. pereben szép akció után Vidlák szerezte meg a vezetést a csehszlovák csapatnak. A gól után a szovjet csapat táma­dott. öt perces támadás után villám­gyors elötörés következtében Bobrovhoz került a koro-ng, még néhány lépést tett vele, majd kö­zeiró'l Kolouch hálójába küldte a korongot. 1:1. Az első harmad utolsó percei szin­tén változatos, gyors küzdelmet hoz­tak. A szovjet válogatott többet tá­madott. de ekkor a csehszlovák véde­lem, élén Koloudh kapussal nagysze­rűen hárított. A második harmad szintén a szovjet -válogatott csapat támadásaival kezdődött. Az iram * • ezt a versenyt mindig önállóan kell megtartani. Ebben a versenyben azoknak az országoknak lesz joguk részt venni, amelyek a közvetlenül megelőző világbajnokságban és Európa bajnokságban nem értek el legalább l$ét pontot. A gyengébb csapatok ezen versenyének győztese a következő évben a fő versenyben vehet részt. Az Európa- és világbajnoki ver­senyek játékvezetői ugyanakkor mint versenyszabálymagyarázó bi­zottság összeültek. Ennek a bizc^t­ságnak elnökévé Ladislav Tencza. csehszlovák játékvezetőt választot­ták meg. tot. A brnói csapat átlagos színvo­nalú játék után megérdemelten győ­zött; góljait Repka 3, Novák 2, és Novotný és Potsch ütötték. A játé­kot Wagner és Stepr vezették. A második mérkőzés a Slovan Brati­slava ÜNV és a Spartak Praha So­kolovo közt a Slovan 7:2 (1:1, 4:1, 2:0) arányú győzelmével végződött. A győztesek góljait Valach 2. Gáb­ris. Kovačič Šulc, Štetina és Gre­gor. a vesztesekét Dosedel és Slo­pec ütötték A mérkőzés Audran és Bauer vezetése mellett folyt le. ebben a harmadban sem csökkent Hol az egyik, hol a másik kapit előtt voltak nagy helyzetek. Az első gólt a 8. percben nagy. szerű támadás után Danda be. adásából Vlastimil Bubník ütötte. Ezután a szovjet csapat volt a töb­bet támadó és a 11. percben Szu varov egyenlí­tett. Közvetlen a gól után Pantuéeknek volt nagy helyzete, de a szovjet kapus bravúrral mentette a már gólnak látszó ütést. A 16. percben Bicskov révén 8:2­ős vezetésre tett szert a szovjet válogatott csapat A gól után a csehszlovák csariat a többet támadó, de ezekben a per. cekben a szovjet csapat öt ember­rel kitűnően- védekezett, úgyhogy ez a harmad a szovjet csapat egy­gólos vezetésével végződött. Az utolsó harmadban esett a játék irama. A csehszlovák válogatott játékosokon mindjárt az első percekben látni lehetett, hogy az első két harmadban folytatott nagy iramot nem bírják. A második perc­ben Olivieri svájci játékvezető Vino­gradovot két percre kiállította. Ezt az előnyt válogatottunk nem tudta kihasználni, annak ellenére, hogy a két perc alatt szinte állandó táma­dásban volt. A következő percekben ismét a szovjet csapat diktálta az iramot. A 16. percben egyéni akció után Bobrov ütötte a harmadik har­mad első gólját, majd két perc múlva egy gyors támadás után kavarodás közben Bobrov állította be a vég­eredményt. Az utolsó percek szintén a szovjet válogatott támadásaival teltek el­Ekkor válogatott csapatunk már csak védekezésre szorítkozott. Olivieri és Toffel játékvezetők jól bíráskodtak. • FIJiNORSZÁG—NORVÉGIA 2:0 (0:0, 1>0, 1:0) A két északeurópai válogatott ta­lálkozója szép küzdelmet hozott- A második és a harmadik harmadban a finn válogatott jobb volt és -megér­demelt győzelmet aratott. A gólokat Rekomaa és Silvan ütötték. A csehszlovák labdarúgó­válogatottak további előkészületei A labdarúgó világbajnoki verseny előkészületei során a csehszlovák válogatottak a napokban tartják meg Prágában első rövid tartamú táborozásukat. A táborozás végén a csehszlovák válogatott „B" csa­pat szerdán, március 3-án 15.30 óra­kor Berounban a Lokomotíva pályá­ján a berouni járási testnevelési és sportbizottság válogatott csapatá­val edzömérközést tart. A csehszlo­vák válogatott ,. A" csapat csütörtö­kön, március 4-én 15.30-kor találko­zik Vršovicében, a Dr. Vacek főpol­gármester stadionban a Dynamo Praha csapatával. Külföldi sporthírek A Német Demokratikus Köztár­saság labdarúgó bajnokságának va­sárnapi fordulójában a következő mérkőzések folytak; Turbine Erfurt —Rotation Babelsberg 3:2, Stahl Thale—Aktivist Brieske Ost 0:0, Motor Dessau— Lokomotíve Stendal 3:2, Motor Zwikau—Turbine Halle 1:2, Wismut Aue—Einheit Ost Leip­zig 6:2, Dynamo Dresden—Fort­schritt Meerane 1:3. A tabella élén a Turbine Erfurt áll, 21 mérkőzés után 30 ponttal. A Chemie Leipzig 21 mérkőzésen, a Wismut Aue pedig 22 mérkőzésen 28—28 pontot szer­zett. A Nemzetközi Jégkorongliga kongresszusának ülése Az országos síbajnokságban Cardal és Vasicova nyerték az első bajnoki címet A klasszikus számokban folyó ^köztársasági síbajnokságban hétfőn, március 1-én kerültek sorra a fér­fiak 30 km-es és a nök 5 km-es fu­tóversenyei. A körülmények aránylag kedve­zőek voltak. Meleg' időjárás és kö­zepes szél uralkodott. Először a fér­fiak 30 km-es futóversenyét tartot­ták meg. A versenypályát Antonin Bartoft volt csehszlovák válogatott jelölte ki. A pálya meglehetős nehéz volt, mert számos emelkedés és me­redek technikai lesikló rész volt rajta. Két 15—15 km-es hurokból állt, amelyek a rajtolási helyre, a Vysoké nad Jizerouban levő Sztá. lin-térre érkeztek vissza. A két hur­kon különbözők voltak a hóviszo­nyok. Míg az első szemcsés hó volt jeges felülettel, a másik 15 km-es részében porhó volt. Ezért a verseny, zőknek az első részen könnyebb volt a dolguk, a második szakaszon már nehezebben mozogtak, mert a hó ragadós lett. A verseny fárasztó volt, amit az is bizonyít, hogy né­hány versenyző nem tudta végig­futni a pályát. Az 5 km-es női futóversenyben, amelyben azok a csehszlovák válo­gatott sízőnők is rajtoltak, akik Fa­érkeztek. újabb sikert aratott Éva Vašinová, az ÜDA tagja. Nagyon kiegyenlített küzdelem folyt a Spar­tak tagja, Patočková és az ÜDA tagja, Bartaková sportmesternö kö- | zött, akik a második és a harmadik helyen osztoztak. Mindkét versenyszámban a kö­zönség elismerését kivívták az ösz­""52es idősebb versenyzők is, mert beleszóltak az első helyekért folyó küzdelembe. Igy elsősorban Kveta Lelková sportmesternö, aki a~ női versenyben hetedik lett. Hogy a fér­fiak 30 km-efe futóversenye mennyi­re egyenlő - erővel folyt, azt bizo­nyítja az a tény is, hogy az első 22 versenyző teljesítette a I. telje­sítményi osztály elnyeréséhez szük­séges műszaki feltételeket. A női 5 km-es futásban ezeket a feltétele­ket 9 versenyzőnő teljesítette. A verseny eredményei: női 5 km­es futás: 1. Vašicová (ÜDA) 27:38 perc, 2—3. Bartáková (ÜDA) és Patočková (Slavoj) 28:01 p. Férfiak 30 km-es futása: 1. Cardal (Slo­van) 1:59.01 óra. (az első 15 km 51.00 p), 2. Hlaváč (Spartak) 2:00.17 óra (51:48 p), 3. Malinsky rumból. a világbajnokságról vissza- i (Spartak) 2:02.26 óra (51:56 p). Az ifjúsági sportjátékok jégkorongversenyének döntője „ÜJ SZ<">'. kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának KOzpontl Bizottság.-, Szerkeszti i szerkesztőbizottság Celelfií- brtrlncz {vult- 'rtszerkeszt/- Szerkesztőség Bratislava >«*Ki,«Kéhii s— 1U teletui, (4?-lb, 352-11- Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého a telefon 274-74 Elfifu.-tesi dí.i havonta Kí*- i fid 4z előfizetést Kézbesítést az illetékes onstahlvatai ipostakézbesltö) intézi. Ellenőrző postahivatal Bratislava 2. Nyomás Pravda Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata Bratislava A 54551 ' V '* * / V

Next

/
Thumbnails
Contents