Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-18 / 67. szám, csütörtök

2 y j szö 1954. március 27. A választásokkal még jobban megszilárdítjuk a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét s

a ma, ha nem döntötte volna meg a kapitalista rendet és ha nem vette volna saját kezébe sorsának intézését. A marxizmus.leninizmu

3 tanítását és a Szovjetunió országépítésének gazdag tapasztalatait követve fejlesztjük szocialista iparunkat, évről évre gyarapítjuk ipari termelésünket és ezzel jólétünk alapjait. Magunk előtt látjuk a termelőerők további szüntelen fejlődésének távlatát, amelyet nem fenyegetnek többé válságok, nem fenyeget a munkanélküliség. Sikerrel fogtunk hozzá a csehszlovák ipar szerkezetének átépítéséhez, ami a kapitalizmus viszonyai között teljesen megvalósíthatatlan lett volna. Az átépítés legfőbb tényezői a kulcsiparágak és a gépipar fejlesztése, miiközben a könnyűipar ágazatait a hazai piac szükségleteihez alkalmazzuk így biztosítottuk iparunk további fejlődését és ezzel egészséges alapokra helyeztük népgazdaságunk további gyarapodását. Szocialista iparunk azonban abban a tekintetben is igen lényegesen különbözik a kapitalista ipartól, hogy nem egy maroknyi kapitalista meggazdagodását szolgálja, hanem kizárólag a dolgozók igényeit elégíti ki. Ezt megcáfolhatatlanul bizonyítja az a tény, hogy a termelés gyarapodásával egyidejűleg állandóan emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális színvonala is Népgazdaságunk fejlődését a beruházási építkezések óriási felien, dülése is jellemzi. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy a kapitalista Csehszlovákiában a beruházási építi kezések minimális terjedelműek voltak. Ez a népgazdaság csődjének csalhatatlan jele volt. Amikor megindultunk a szocialista országépítés útján, ezzel alapjában megváltozott a helyzet e téren is. A felszabadulás óta számos új, nagy üzemet építettünk fel, nagy kohókat és Martin-kemencéket, gőz- és vizierömüveket. Ugyanakkor az iparban, közlekedésben és mezőgazdaságban eszközölt nagy beruházások mellett nagyarányúan fejleszt, j ük a kulturális és szociális intéz, ményeket is. Nagy sikerrel hajtjuk végre Szlovákia iparosítását. Szlovákiában az ipari termelés az 1937. évi termelés négy és félszeresére emelkedett és az ötéves terv folyamán több, mint száz üzemet és vízierőmütelepet építettünk. Ezt a hatalmas arányú építőmunkát minden megnyomorító kölcsön nélkül hajtottuk végre, csakis a dolgozó nép munkájának eredményei alapján. A munka termelékenységének fokozása fontos előfeltétele volt annak, hogy ötéves tervünk során lényegesen növeljük ipari termelésünket. A munkatermelékenység 60 százalékos emelkedését biztosították azok a sikerek, amelyeket számos üzemünk elért a korszerű technika bevezetésével, a nehéz testimunkák gépesítésével, az új munkaimódszerek terjesztésével, a munkaszervezés megjavításával és főleg munkásaink, művezetőink, műszaki dolgozóink és mérnökeink szakképzettségének fokozásával és alkotó kezdeményezésének érvényesítésével. Népgazdaságunk további szüntelen fejlődése és a szocializmus teljes győzelmének biztosítása hazánkban azonban megköveteli, hogy döntő mértékben továbbfejlesszük a mun. ka termelékenységét. Jelentős változások következtek be a mezőgazdaságban is, noha mezőgazdaságunk komolyan elmaradt népgazdaságunk általános fejlődése mögött. A kapitalizmustól eltérően népi demokratikus államunk nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság gépesítésére. A mezőgazdaság az ötéves terv folyamán több mint 14.360 traktort, több mint 1175 kombájnt és számos más gépet kapott, amelyek egyaránt segítik elő a szocialista nagytermelést, valamint a magángazdálkodó kis- és középparasztok munkáját. Lényegesen emelkedett a me. zögazdaságnak szállított vetőmag és műtrágya mennyisége ls. Jelentős eredményeket értünk el a szocialista falu építésében a szövetkezeti mozgalom alapján. A ül. és IV. típusú egységes földmüvesszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok 1953. végén a mezőgazdasági termőterület 44 százalékát művelték meg. 6679 ül. és IV. típusú egységes földmüvesszövetkezetben több, mint 260.000 parasztgazdaság tömörült. hogy védelmezzük és megvédjük hazánk szabadságát és függetlenségét (Taps.) és ebben az erőfeszítésünkben nem lankadhatunk addig, míg az imperialisták támadó tömböket és támaszpontokat építenek, míg bele nem egyeznek a tömegirtó fegyverek megsemmisítésébe, a fegyverkezés és a nagyhatalmak fegyveres erőinek csökkentésébe, a nemzetközi politika vitás kérdéseinek tárgyalások és megértés útján való megoldásába. Államunk fontos feladatának tartjuk a szocialista törvényesség megszilárdítását. Egész közéletünk olyan törvényekre támaszkodik, amelyeket a nép a maga képviselői áltai hoz. Erőfeszítésünk arra irányul, hogy minden polgár, bármilyen funkciót tölt is be, a városok és falvak dolgozói egyaránt, önként, belső meggyőződésből tiszteljék a törvényeket és lelkiismeretesen teljesítsék az állam iránti kötelességeiket. Másrészt az állam szerveitől megkívánjuk, hogy teljesen biztosítsák az alkotmányban lerögzített polgári jogokat, mert a hivatalos hatalommal való bármilyen visszaélést szigorúan büntetni fogjuk. így kiépítjük a szocialista államot, amelyet polgárai egysége, önkéntes fegyelme és testvéri együttműködése tesz erőssé. Mit adott a népi demokratikus köztársaság Ä párt és a kormány politikájának célja a népi demokratikus állam megszilárdítása és a köztársaság védelmi képességének fokozása A népgazdaság fejlesztésében elért sikereinket csak annak köszönhetjük, hogy a dolgozó nép Cseh. Szlovákia Kommunista Pártja vezetésével új államformát valósított meg és a Csehszlovák Köztársaságot népi demokratikus köztársaságként állította helyre. Ezért pártunk és kormányunk lankadatlan figyelmet fordít a népi demokratikus állarA megszilárdítására. Államunk erejének alapja elsősorban a munkásosztályt a dolgozó parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel egybekapcsoló szövetség szilárdsága. De óriási jelentősége van az államapparátus minőségének, munkájának, a néppel fenntartott kapcsolatának is. Naponta harcolni kellett és harcolni kell az állami közigazgatás bürokratikus for. mái és módszerei ellen, amelyek a burzsoá köztársaság örökségeként új népi demokratikus rendszerünkben is megtalálhatók. Eltérően a bürokratikus, a néptől idegen és néptől elidegenített apparátustól, amelyet a burzsoázia épített kl és amelyre a burzsoáziának volt szüksége, teljesen új államapparátust kellett kiépíteni, hűséges és teljesen megbízható, a népet szolgáló apparátust, amely egész munkájában a nép érdekeit és javát tartja szem előtt, amely olcsó és teljesítöképes apparátus és operatívan képe

s irányítani a termelést, a kereskedelmet, a közlekedést és a kultúrát. Nem kevés erőfeszítést fejtettünk és fejtünk ki, hogy ezt az apparátust, ezt az új apparátust, amilyet a burzsoá köztársaság nem is. mert és nem ismerhetett, kiépítsük. Ebben a törekvésünkben előre haladtunk. Azonban még nagy munka vár ránk. Főleg az államigazgatás politikai és szakszínvonalának valamennyi szakaszon való emeléséről van szó. Ezzel kapcsolatbán különösen nagy jelentőségű a nem régen megszavazott nemzeti bizottságokról szóló törvény. A jövő választásoktól elvárjuk, hogy az ál lamhatalom helyi szerveinek az új törvény alapján való felállításával jelentős módon hozzájáruljon ahhoz, hogy a kormány és az állam igazgatás szorosabb kapcsolatban álljon a néppel, hathatósabban és jobban teljesítse a gazdasági és kulturális felépítés feladatait. A népi demokratikus állam meg. szilárdítása érdekében nem kevés gondot fordítottunk hadseregünk nek, mint államunk önállósága és függetlensége, polgáraink békés munkája megbízható őrzőjének ki építésére. A nemzetgazdaság hatalmas fejlődése következtében had a dolgozóknak Ezek fő eredményei pártunk és 1 a Nemzeti Arcvonal kormánya politikájának, amely minden dolgozónak óriási vívmányokat biztosított. Ezen eredmények alapján válaszolni lehet arra a kérdésre, mit adott népi demokratikus köztársaság a dolgozóknak. Emlékezzünk, mit nyert a munkásosztály azzal, hogy megdöntötte a tőkés rendszert és felállította a népi demokratikus rendszert. A munkások legnagyobb átka a múltban — a munkanélküliség — már régen feledésbe ment. A fiatalabb nemzedék nem ls tudja elképzelni, mit jelentett az iskola bevégzése után hiába keresni munkát először a saját szakmában és ha ez nem sikerült, bármilyen munkát keresni, hogy otthon ne legyen éhség, hogy a családnak a legszükségesebbet biztosítsák. Népi demokratikus alkotmányunk minden polgár számára biztosítja a munkához való jogot és ezt a jogot biztosltja a nemzetgazdaság fejlődése. Az iskolák, tanfolyamok, üzemi munkaiskolák széleskörű hálózata minden munkásnak lehetőséget ad szakkép, zettség szerzésére, szakképzettségének fokozására és ezáltal életszínvonalának emelésére is. Lényegesen kibővültek a munkások szociális biztosítását szolgáló intézkedések. Állandóan javul az egészségügyi gondoskodás A munkásoknak igényük van fizetett szabadságra és pihenésüket köztársaságunk legjobb üdülőközpontjai és fürdői szolgálják. Különösen nagy gondot fordltunk a bányászok, építkezési munkások, mezőgazdasági munkások és más, a tőkés viszonyokban legrosz szabbui fizetett munkás kategóriák szociális viszonyainak megjavítására. A munkások átlagos bérei amunváltak, az egész dolgozó népet szolgálják. Népi demokratikus rendszerünk nagy előnyöket nyújt dolgozó parasztjainknak. A végső következ. ményekig megvalósult az az elv, hogy a föld azoké, akik rajta dolgoznak. A nagybirtokos földeket maradék nélkül felosztották a kisés középparasztok között, ezzel egyidejűleg a paraszttömegeket felszabadították a banktőke elnyomása és kizsákmányolása alól. Lényegesen csökkentek az adók. A szocialista ipar fejlesztésével gyakorlatilag korlátlan piacot teremtettek a mezőgazdasági termékek eladására. A tőkés kormánynak a burzsoá Csehszlovákiában nem volt fontos, hogyan élnek a parasztok, fejleszthetik-e gazdaságukat vagy sem. A parasztok mindjobban eladósodtak, a bankok és uzsorások karmaiba kerültek. Hogy kifizethessék a ka matokat, adósságaikat, az adókat, és teljesíthessék egyébb kötelességeiket is, gyakran saját fogyasztá suk kárára el kellett adniuk termé, keiket. A gazdasági válság éveiben a végrehajtók mindennapi vendégek voltak a falvakon és a parasztgazdaságok tömegesen csődbe kerültek. Különösen nehéz volt a helyzete a parasztságnak Szlovákiában. A tönkrement parasztok hiába kerestek munkát az iparban. A kisés középparasztok nem bírták a versengést a földbirtokosokkal és a kulákokikal. A modern termelőeszközök, mezőgazdasági gépek, műtrágya jóminőségü vetőmagvak, stb. egyáltalán nem, vagy csupán elenyészően kis mértékben voltak számukra hozzáférhetők. A parasztgazdálkodást mérhetetlen fáradságos munka jellemezte. A nagytermelés túlsúlya a kapitalizmu

a feltételei között a kis- é

a középpakatermelékenység növekedésével rasztok kárára nyilvánult meg, ÖRÁMMOOTI <VRV» ALVASFAT EJR A FTANVINTL . >« . _ arányosan emelkednek. Azonban, ha hozzászámítjuk a gyermekek in. gyenes tanítását az iskolákban, az állami támogatással való üzemi étkeztetést és a különféle egyéb előnyöket, világos, hogy a szocializmus építése már most a munkásosztály anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedését hozta. Különös gondosságban van része az ifjúságnak. Erről legszemléltetöbben tanúskodik az állami munkaerőtartalékok tanulóközpontjai, amelyekben munkásutánpótlásunk nagyon kedvező anyagi feltételek mellett államköltségen elsajátítja a szükséges szakismerete, ket. Minden előfeltételt megteremtettünk a nőknek a munkába való seregünk mindazzal fel van szerel- bekapcsolására és a nők munkáját ve, amire szüksége van A hadsereget felszabadítónk. a dicső Szovjet Hadsereg nagy példájára építjük. Hadseregünk a nép hadserege, amelyet a szocialista hazafiság magasfokú öntudata hat át. Ezért a nép szereti hadseregét, és katonáinkat, valamint tisztjeinket szeretettel és gondoskodással veszi körül. Köteleségünknek tartjuk, hogy továbbra is minden eröfeszítést megtegyünk a hadsereg a férfiak munkájának színvonalára állítottuk. Ez a rövid felsorolás távolról sem öleli fel teljesen a munkásosztály valamennyi vívmányát. Munkásainkat ezért ma nemcsak büszke öntudat tölti el azért, hogy nem dolgoznak a kapitalistákra, és azok gazdagítására, hanem saját maguk számár

a dolgoznak, gyermekeik jólétéért és boldogságáért. Egész munkásosztályunk és az egész dolgozó nép érzi annak a történelmi ténynek jótékony ered. harcképességének fokozására, mert ményelt, hogy az üzemek és gyákövetkezetes békepolitikánk azon a rak nincsenek a tőkések tulajdotörhetótlen elszántságon alapul, j nában, hanem össznépi tulajdonná tömeges pusztulásukra, és eladóso. dásukia vezetett. Ilyen volt a tőkés konkurrencia könyörtelen törvénye. Népi demokratikus kormányunk eltérően a burzsoá rendszertől, elsőrendű feladatának tartja, minden téren támogatni a kis- és középparasztot, mezőgazdasági termelésének fejlesztését. A mezőgazdasági termelés fokozását nemcsak a kis- és középparasztok érdekében, hanem a városok dolgozó népének érdekében is támogatjuk. Míg a kapitalizmus alatt a mezőgazdasági termelés a nagy munkanélküliség és a munkások éhbérei mellett kielégítő volt, sőt gyakran a parasztok termékeit nem is tudták eladni, ma a dolgozók ellátására egyre több élelmiszerre van szűkség. Másrészt a szocialista ipar fejlő dése lehetővé teszi a falvak minden fajtájú iparcikkekkel való ellátását és így a dolgozó parasztság életszínvonala szüntelen emelésének biztosítását. Ezért a mezőgazdasági termelés lényeges és állandó emelése a parasztoknak és munkásoknak egyaránt közó

s érdeke. Egy. ben a parasztoknak nyiltan megmondottuk, hogy a mezőgazdasági termelés Igazi és lényeges emeléséhez és ezáltal maguk a parasztok élqf szín vonalának emeléséhez vezető út a mezőgazdasági termelés szövetkezeti termeléssé tételének útja. Megmondottuk, hogy csak a nagy gazdaságokon lehet teljesen kihasználni a gépeket, teljes hatással ér. vényesíteni az agrotechnikai intézkedéseket a magas hektárhozamok biztosítására a legközelebbi jövőben. Egyáltalán nem kételkedünk abban, hogy végül valamennyi kisés középparaszt meggyőződik arról, hogy a szövetkezet előnyösebb szá. mukra, hogy a szövetkezetben végzett közös gazdálkodás a gépesítés és a villanyosítás széleskörű használatával, az agrotechnika és a zootechnika vívmányainak rendszeres érvényesítésével megkönnyíti a paraszt munkáját, és jólétének az alapja. Az állam továbbra is teljes mértékben támogatja a szövet, kezetek fejlődését, segíti a szövetkezetek gazdasági és pénzügyi megszilárdulását, úgy hogy vagyonosakká váljanak és tagjaik számára biztosítsák a jólét állandó emelkedését. Államunk jelentős eszközöket szentelt és szentel a mezögazdasá. gi termelés fejlődésének biztosítására. Valamefmyl járásban gép- és traktorállomás épült, amely a mezei munkák legkülönfélébb fajtáit végzi. Lényegesen emelkedtek a műtrágya, és jóminőségü vetőmag juttatások. Jelentősen kibővültek a kutató intézetek, hogy hozzásegítsék a szövetkezeti tagokat, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztokat is magasabb hektárhozamok és az állatok magasabb, fokú hasznosságának eléréséhez. Kiépítettük a különféle fokozatú mezőgazdasági iskolák széles hálózatát, számos szövetkezeti munkaiskola tanfolyamot szervezünk, úsry. hogy minden egyes parasztnak lehetősége nyílik ismereteinek gazdagítására és azoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére való felhasználására. Azonban a szövetkezeti tagok jó. léte szempontjából az a döntő kérdés, hogyan gazdálkodik szövetkezetük. Ahol a szövetkezetek kihasználják azokat a nagy lehetőségeket és azt a nagy segítséget, amit az állam nekik nyújt, ahol elsajátítják a talajmüvelésnek, valamint az állatok ápolásának ós etetésének haladó módszereit, ahol a hektárhozamoknak, az állatok hasznosságának emelésére törekednek, ahoi nem engedik szétlopkodni a takarmányt és egyéb szövetkezeti tolajdont — és ilyen szövetkezetünk már százszámra van — ott a munkaegységekért magas jutalmazást fizetnek, ott a szövetkezeti tagok életszínvonala állandóan emelkedik. Érthető, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol rosszul gazdálkodnak, a szövetkezeti tagok keresete is kevés, mert a szövetkezetben sem repül jó és lelkiismeretes munka nélküj senkinek sem sült galamb a szájába. Azonban tudatában vagyunk annak, hogy számos paraszt számára a szövetkezetbe való belépés el. határozása nem volt könnyű és nem könnyű ma sem é

s az újon. nan alapított szövetkezetek kezdeti nehézségei vagy rossz galdálkodásuk gyorsan megingathatja e lépésük helyességéről való meggyőződésüket. Hisz a szövetkezetbe való belépés annyit jelent, hogy véget vetnek régi életmódjuknak és új módon kezdenek élni és dolgozni. Ezért elítéltük néhány helyi szerv eljárását, amelyek türelmetlenségből a türelmes meggyőzés módszere helyett, a tények és tapasztalatok alapján való meggyőzés helyett megkísérelték, hogy adminisztratív vagy gazdasági nyomással vigyék be a parasztokat a szövetkezetekbe. jóllehet teljesen világos, hogy csupán a tagok önkéntes szövetkezésén alapuló szövetkezetek fejlődhetnek sikeresen. Hogy még jobban támogassuk a parasztoknak a termelés fokozására irányuló törekvését, a beadás' kötelezettségeket jelentően c=ökken'•fttU.k és a "elüli be. ad é sokért matass m> hogy.ifté=i árakat állapítottunk meg. A további