Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-16 / 40. szám, kedd

február m m %m k négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Az értekezlet február 13-t ülése A négy külügyminiszter február lB-i sorrendben, 19-i ülésén a négy nagyhatalom képviselőin kívül Ausztria küldöttsége is részt vett. Az ülésen, amelyen Eden angol külügyminiszter elnökölt, folytatták a harmadik napirendi pont, az osztrák kérdés megvitatását. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség a pénteki ülésen javaslatot terjesztett be az osztrák államszerződés mielőbbi létrehozására. A szombati ülésen elsőnek Ausztria küldöttségének vezetője, Figl osztrák külügyminiszter szólalt fel. Kijelentette, hogy a szovjet javas, lat osztrák körökben csalódást kel. j tett. Az osztrák külügyminiszter nem indokolta meg ezt a bejelenté- j sét és konkrét formában a szovje^ tervezetnek csak azza] a pontjáv" foglalkozott, amely a négyhatalom csapatainak további ausztriai tartózkodására vonatkozik. Molotov szovjet külügyminiszter válaszában rámutatott, hogy Figl felszólalásában a szovjet tervezetnek csupán egyik pontjával foglalkozott, szavai ezért nem tükrözik az osztrák kormány véleményét a teljes szovjet javaslatról'. Molotov azt a reményét fejezte ki, hogy az osztrák küldöttség, valamint a három nyugati külügymi. niszter érdemlegesen és teljes szélességében foglalkozik majd a szovjet küldöttség beterjesztette javaslattal. Dulles, a következő felszólaló azt mondotta, hogy az osztrák kérdés megoldására kidolgozott szovjet tervezet felborítaná az osztrák államszerződés megkötése érdekében ed. dig végzett munkát. Dulles különösen azt kifogásolta, hogy a szovjet terv értelmében Ausztria nem vehetne részt katonai tömbökben és nem engedhetné meg idegen katonai támaszpontok létesítését osztrák területen. Az amerikai külügyminiszter javasolta, hogy térjenek át az osztrák államszerződés azon öt pontjának megtárgyalására, amelyben a négy hatalom eddig még nem egyezett meg. Bidault, francia külügyminiszter azt mondotta, a szovjet tervezet gondos áttanulmányozása Után arra a meggyőződésre jutott, hogy a szovjet javaslatok nem biztosítják Ausztria függetlenségének visszaállítását. Az erre vonatkozó érvekkel a francia külügyminiszter adós maradt. Bidault kijelentette, hogy véleménye szerint nem szükséges a szovjet javaslatot pontról-pontra megtárgyalni és éppen úgy, mint Dulles, azt ajánlotta, hogy az értekezlet térjen át az osztrák állam, szerződés még el nem fogadott cikkelyeinek megvitatására. Eden angol külügyminiszter aat állította, hogy a szovjet javaslat bizonytalan időre elodázza az osztrák kérdés kielégítő megoldását. Az angol küldöttség — Eden szavai szerint — nem ért egyet azzal, hogy a négy hatalom csapatai osztrák területen maradjanak. Ezután újra Figl osztrák külügyminiszter kért szót és Ausztria kormánya nevében nyilatkozatot tett. Hivatalosan kijelentette, hogy Ausztria nem fog semmiféle államcsoporthoz vagy katonai tömbhöz csatlakozni, majd az osztrák kormány nevében elfogadta a fizetési könnyítésekre vonatkozó szovjet javaslatot. Molotov újabb felszólalásában megvilágította a szovjet javaslatok lényegét. — Ez annál szükségesebb, — mondotta a szovjet külügyminisz. ter — miután nyugati kollegáim mindent megtettek az egész ügy elködösítésére és az osztrák kérdés észszerű rendezésének megakadályozására. A szovjet küldöttség tervezetet nyújtott be. Elengedhetetlen, hogy ezt a javaslatot pontról pontra megtárgyalják. Enélkül újra eltávolodnánk az évek óta húzódó osztrák kérdés megoldásától. Az eddigi időveszteségért a Szovjetuniót nem terheli felelősség. —A szovjet kormány javaslatainak értelme röviden szólva a következő: A Szovjetunió ajánlja hogy három hónapon belül fejezzék be az osztrák államszerződés megkötésének előkészületeit. Ha ez az idő hosszúnak tűnik, szó lehet arról hogy három hónap helyett két vagy egy hónap alatt végezzék el ezt a munkát. Ilyen kiegészítő javaslatokat tehetnek itt, de ez nem jelenti azt hogy eltemessék az egész szovjet tervezetet. Molotov ezután kijelentette, — a szovjet küldöttség javasolja Ausztria megszállásának haladéktalan megszüntetését. E kérdés elől nem lehet kitérni. Tessék felelni egyetértenek-e ezzel? Igen vagy nem? A szovjet kormány javasolja, hogy a volt német vagyont amelyet az államszerződés aláírása után kellett volna átadni Ausztriának adják azonnal osztrák kézbe. Nem vitás hogy ez az osztrák nép érdekeit szolgálja. A szovjet kormány javasolja továbbá hogy a négyhatalom egyes csapatai átmenetileg osztrák területen maradjanak. — Azt mondták itt, hogy ez az utóbb, javaslat elfogadhatatlan. Én azt hiszem, hogy az osztrák nép szívesen elfogadja ezt. A szovjet kormány javasolt^ hogy az államszerződés aláírása után a négy hatalom vonja ki csapatait Bécsből. Az államszerződés értelmében Ausztriának saját hadserege lesz. Ez tehát azt jelenti hogy Bécsben osztrák katonaság teljesít majd szolgálatot. Az osztrák területen maradó idegen csapatok semmiféle ellenőrző funkciót nem végeznek és nem avatkoznak be Ausztr.a belső ügyeibe. Világos, hogy ez nem nevezhető megszállásnak. Aki ennek ellenkezőjét állítja, feleljen a következő kérdésre: az Amerikai Egyesült Államoknak Franciaország területén nyolc, Olaszországban több, Görögországban három Norvégiában és Izlandon jónéhány katonai támaszpontja van. Mi ez? Megszállás' Ezt senki nem állítja ez a kérdéses országok szuverenitásának korlátozását jelent.. Viszás helyzet, hogy európai országokban és azok közelében körülbelül 100 idegen katonai támaszpont van. Ha a négy hatalom megegyezik abban, hogy egyes korlátozott létszámú alakulatokat Ausztria területén hagy, ez nem tekinthető megszállásnak hanem csupán az osztrák szuveren.tás bizonyos fokú korlátozásának, amelyet rendkívüli viszonyok tesznek indokolttá. Azt mondják, hogy a szovjet küldöttség meg akarja változtatni az államszerződés egyes pontjait amelyekben a nagyhatalmak már megegyeztek. Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi években olyan változások mentek végbe, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül ha meg akarjuk szilárdítan, hazánk és a többi békeszerető ország biztonságát. Az történt, hogy időközben több mint 100 idegen katonai támaszpont létesült Európában és Európa közelében. Az történt, hogy időközben hozzáláttak az agresszív európai védelmi közösség megszervezéséhez. Ezek nem üres szavak hanem kétségbevonhatatlan tények. Ha a három nyugati hatalom lemondana az európai'"védelmi közösség létrehozásáról, lemondana a nemet militarizmus feltámasztásáról, ez lényegesen megkönnyítené a helyzetet. Egyelőre azonban nem tudjuk feladták-e a német militarizmus felújítására irányuló terveiket. — Azt mondják .tt, hogy . Anschluss" veszélye nem fenyeget. Ez nem fedi a tényeket. Nyugat-Németország és Ausztria h.vatalos képviselői nem egyszer tettek olyan kijelentéseket, amelyek arról tanúskodnak hogy az „Anschluss"-ra vonatkozó tervek nem kerültek le a napirendről. Például Kaiser bonn. miniszter nemrégiben tett ilyen kijelentést. Ezért kel! Ausztriának kötelezettséget vállalnia, hogy nem csatlakozik semmiféle koalícióhoz vagy katonai szövetséghez, ame'y olyan állam ellen irányul, amely haderejével részt vett a hitleri Németországgal vívott háborúban és Ausztria felszabadításában — hangsúlyozta Molotov majd hozzáfűzte, hogy a szovjet tervezet konkrét és gyakorlati intézkedéseket tartalmaz az osztrák kérdés gyors rendezésében, ha ez a rendezés egyelőre nem ls lenne százszázalékos, hanem valamivel kisebb mértékű. Molotov javasolta, hogy az értekezlet térjen át a szovjet tervezet megtárgyalására. Dulles ellenjavaslatot tett, hogy a külügyminiszterek térjenek át az államszerződés még el nem fogadott cikkelyeinek megvitatására. Bidault és Eíden csatlakozott az amerikai javaslathoz. Molotov kijelentette: A szovjet javaslat értelmében Ausztriának nem szabad semmiféle koalícióhoz vagy katonai tömbhöz csatlakoznia. Erre vonatkozólag még nem hallottuk a nyugati külügyminiszterek véleményét. Dulles, Bidault és Eden ezután rövid nyilatkozatot tett, de a nyugati külügyminiszterek újra kitértek az egyenes válasz elől és megismételték előbbi javaslatukat. A külügyminiszterek végül elhatározták, hogy vasárnap délután fél négy órakor kezdődő ülésükön folytatják az osztrák kérdés megtárgyalását. Hétfőn délelőtt 11 órakor zártkörű ülésen az első napirendi ponttal, hétfőn délután telje

s ülésen újra a német problémával és az eu. rópai biztonság kérdésével foglalkoznak majd. A berlini értekezlet február 14-i ülése A négy nagyhatalom külügyminiszterei február 14-t ülésén V- M. Molotov elnökölt. Folytatták a har madik napirendi pont, az osztrák államszerződés kérdésének megtárgyalását. Amint jelentettük, a február 13-1 ülésen a külügyminiszeterek megegyeztek hogy február 14-én elsősorban e napirendi pont további megtárgyalásának módját tárgyal ják meg. Elsőnek Dulles szólalt fel, aki javaslatot terjesztett elő, amely szerint a négy nagyhatalom kül. ügyminiszterei elfogadják a

z osztrák államszerződés tervezetének azon cikkelyeit, amelyekben annak Idején a külügyminíszterhelyettesek megegyeztek. Dulles továbbá javasolta, hogy tartsák megegyezés szerintinek és fogadják el a 9, 16, 27, 42, 48a, 48b cikkelyeket a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese által javasolt formában, amelyet a miniszterhelyetteseknek az osztrák szerződésről' szóló előző tanácskozásain terjesztett elő. Dulle

s javaslatában beleegyezett abba, hogy fogadják el a 35 cikkelyt a szovjet küldöttség módosító javaslatával, mely szerint Ausztria a volt német-ausztriai követelésekért járó, a Szovjetuniót megillető fizetséget áruszállításokkal fedezze. Dulles továbbá javasolta tyogy az osztrák államszerződést február 18.án irják alá, emellett nem említette azokat a szovjet javaslatokat. amelyeknek célja a szabad és független Ausztria gyors felújítása 'Utána Fidault emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy Dulles javaslata teljesen egyezik a francia küldöttség álláspontjával. Eden is kijelentette, hogy csatlakozik Dulles javaslatához. V. M. Molotov mint elnök megkérdezte L. Figl-t, az osztrák kormányküldöttség vezetőjét, van-e valamilyen hozzászólása a megtárgyalt kérdéshez. Figl azt válaszol, ta, hogy szívesen meghallgatná a szovjet küldöttség nézetét Dulles ós Bidault javaslatairól. Ezután V- M. Molotov emelkedett szólásra. Megállapította, hogy a négy nagyhatalom kö^ötl előző ellentétek az osztrák államszerződés szövegének kérdésében már majdnem ki vannak küszöbölve. Ennek ellenére azonban ezeket az ellentéteket még mindig nem küszöbölték ki teljesen — mondotta V. M. Molotov A szovjet küldöttség tudomásul veszi Dulles úr javaslatát és azt is, hogy ehhez a javaslathoz csatlakoztak Bidault é

s Eden urak. V. M. Molotov továbbá rámutatok. hogy azon cikkelyek közül, amelyekben előzőleg nem egyeztek meg, a 48b (ez a cikkely az osztrák adósságokra vonatkozik) cikkelyt óhajtja megemlíteni. E cikkely értelmében mielőtt megegyez, nének benne, kétoldalú rávonatkozó szerződést keli kötni a Szovjetunió és Ausztria között. A szovjet küldöttség — mondotta Molotov — kívánatosnak tartja, hogy ezt a pénzügyi kérdésekről szóló kétoldalú megegyezést a Szovjetunió és Ausztria között egyidejűleg kössék meg és semmiképpen sem később, mint akkor, amikor a miRiszterek megegyeznek az osztrák szerződés aláírásában. Ezt a cikkelyt tehát nem tarthatjuk teljesen elfogadottnak — mondotta Molotov — mindaddig, míg nem áll fenn kétoldalú megegyezés a Szovjetunió és Ausztria között. Molotov annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt az egyezményt nem lesz nehéz megvalósítani, ha megegyezést és kölcsönös megértést érnek el az összes többi kérdésekben. A szovjet küldöttség elismeri annak a ténynek pozitív jelentőségét, hogy az USA, Franoiaország és Anglia lemondott hosszú éveken át hangoztatott kifogásairól a szovjet módosítások ellen. Ezáltal könnyebbé válik az osztrák szerződés gyors megkötésének lehetősége és elesik annak szükségessége, hogy az osztrák kérdésben fennálló ellentétek megtárgyalásával a miniszterhelyetteseket bízzák meg. Elfogadhatjuk azt, hogy a miniszterek ezen az értekezleten véglegesen megegyeznek az osztrák szerződés szövegében. Természetesen csak abban az esetben, ha figyelembe veszik azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió nyújt be. V. M. Molotov továbbá rámutatott arra, hogy Dulles megkerülte azt a kérdést, amelynek már azelőtt is nagy jelentősége volt és most is nagy jelentősége van a Szovjetunió szempontjából A Szovjetunió mindig nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy teljesíteni kell a vállalt kötelezettségeket. Az Olaszországgal kötött bék» -...e.r'.'dés ^setében azonban az USA és Nagy-Britannia nem teljesíti kötelességeit Trieszt tekintetében, amely továbbra is angol-amerikai katonai támaszpont maradt. Mivel megszűnt anAak szüksége, hogy összehívják a külügyminiszterek helyetteseinek értekezletét, V. M. Molotov javaslatot terjesztett elő, hogy az olasz békeszerződés teljesítése kérdését — abban a részében, amely a Trieszt Szabad Területre vonatkozik, adják át megtárgyalás céljából az ENSz biztonságai tanácsának. V M. Molotov továbbá benyújtotta az osztrák államszerződés szövege 35. cikkelyének javaslatát (Ausztriának a Szovjetunióval szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeiről), valamint az államszerződés 4. cikkelyének kiegészítésére tett javaslat teljes szövegét a szovjet küldöttség által a pénteki ülésen előterjesztett javaslatok értelmében. A 33. cikkelynek a szovjet küldöttség által javasolt új megfogalmazása a következő: „33. cikkely." 1. Az ausztriai ellenőrző apparátusról szóló 1946. június 28-1 megegyezés érvényét veszti azon a napon, amikor ez a szerződés érvénybe lép. minden esetre azonban 90 napon belül, attól a naptól számítva, amikor ez a szerződés érvénybe lép. 4. A szövetséges és szövetkezett hatalmak kötelezik magukat, hogy az osztrák kormánynak e megállapított 90 napon belül visszaadnak minden osztrák tulajdont, amelyet e szövetséges bizottság a bizottság szükségleteire lefoglalt egész Ausztria területén. E pont alapján vállalt kötelezettségek érvényben maradnak anélkül, hogy ne érintenék a szerződés 35. cikkelyét. 5. Az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányainak joga lesz, hogy az Ausztriával kötött szerződés érvénybe lépése után ideiglenesen elhalasszák csapataiknak kivonását Ausztria megfelelő övezetének területéről, egészen a Németországgal kötendő békeszerződésig. Azok a csapatok, amelyeknek Ausztriából való kivonását elhalasztják, nem teljesítenek megszálló funkciót és nem avatkoznak az osztrák közigazgatásba és az osztrák politikai ügyekbe. E csapatok jogi helyzetét külön egyezmény állapítja meg, amelyet az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió és Ausztria kormányai kötnek és amely az osztrák államszerződés érvénybelépésével lép érvénybe. F. Dulles beszédében, amellyel válaszolt a szovjet külügyminiszternek, teljesen indokolatlanul azt állította, hogy az államszerződés 4. cikkelyének kiegészítésére tett szovjet javaslatok a végtelenségig meghosszabbítják Ausztria megszállását. V. M. Molotov újból hangsúlyozta. hogy ez a szovjet javaslatok helytelen magyarázata, mivel azok a katonai egységek, amelyek ideiglenesen Ausztriában maradnak, nem fognak semilyen megszálló funkciót teljesíteni és nem jelentenek Ausztria számára semilyen kiadást, mert ezeket a csapatokat azok az államok fogják fenntartani, amelyekhez tartoznak. Molotov ezután hang. súlyozta, hogy a szovjet kormány javasolja, hogy még ezen a héten írják alá az osztrák államszerződést a Szovjetunió áltai előterjesztett változtatásokkal. A szovjet javaslat Ausztria megszállásának azonnali megszüntetését és az Ausztriában levő volt német vagyon szerződés, szerinti átadását jelenti. Dr. Figl válaszában előző kijelentésére hivatkozott és azt mondotta, hogy az osztrák küldöttséget a kormány nem hatalmazta fel módosító javaslatok megtárgyalására. J. F. Dulles ezután bejelentette, hogy az USA nem egyezhet bele a csapatoknak ideiglenesen osztrák területen való meghagyásában, mi. vei ez szerinte megszállásnak felel meg. Bidault és Eden szintén kijelentették, hogy a szovjet javaslatok elfogadhatatlanok. V. M. Molotov rámutatott, hogy míg az osztrák küldöttség vezetője kijelenti, hogy nincs felhatalmazva a szovjet módosított javaslatok megtárgyalására, addig Eden azt állítja, hogy a javaslatokat Ausztria nem fogadhatja el. Dullesnak arra a megjegyzésére, hogy az amerikai katonai támasz, pontokat állítólag az európai államok külön „kérelmére" létesítik, V. M. Molotov azt válaszolta, hogy ismeretes az, hogy néha kemény politikai és gazdasági intézkedéseket ked alkalmazni azért, hogy el. érjék e támoszpontok létesítésével való „önkéntes belegyezést". Továbbá rámutatott arra, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítéséről titkos tárgyalásokat folytat, nak, mig a Szovjetunió nyílt tárgyalást javasol az osztrák kormány részvételével és az összes négy 2. E szerződés érvénybelépése után I nagyhatalom egységeinek osztrák megszűnik az Ausztria megszállási övezetéről és Bécs város igazgatásáról szóló 1945. július 9-i egyez mény 4. pontja alapján létesített szövetséges parancsnokság érvényessége. A szövetséges és szövetkezett hatalmak csapatait Bécs városából legkésőbb 90 napon belül kivonják attól a naptól kezdve, amikor e szerződés érvénybe lép. 3. Az ausztriai szövetséges bi zottság személyzetét a lehető leggyorsabban kivonják Ausztriából területen való ideiglenes meghagyásával, ami egyáltalán nem felel meg a megszállásnak. Ezután röviden . Dulles, Bidault, Eden és Figl szólaltak fel, akik megismételték előző érveléseiket. Végezetül V. M. Molotov javasolta, hogy a hétfői ülésen állapítsák meg a tárgyalás további menetét. A töb. bi miniszterek ebbe beleegyeztek. A miniszterek továbbá megegyeztek ibban is. hogy csütörtökön befejezik tárgyalássukat. I