Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-16 / 40. szám, kedd

febiw M­Mao Ce-tung üdvözlőtávirata G. M. Matenkovhoz Mao Ce-tung, a Kínai Népköz­társasáig központi népi kormányá­nak elnöke február 11-én a követ­kező üdvözlötáviratot intézte G. M. Malenkovhoz, a Szovjetunió Mi nisztertanácsa elnökéhez a kínai­szovjet baráitsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés alá­írásának negyedik évfordulója al­kalmából : »Malenkov elvtársnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének. Fogadja, kérem, elnök elvtárs, szívből jövö hálám kifejezését és forró üdvözleteimet a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláirásá. nak negyedik évfordulója alkalmá­ból. Az elmúlt négy év eseményei minden eddiginél világosabban meg­mutatták, hogy Kina és a Szov­jetunió nagy szövetsége biztos alap­ja a Távol-Kelet és az egész világ békéje és biztonsága megőrzésének. Az őszinte és önzetlen segítség, amelyet a szovjet kormány és a szovjet nép Kínának nyújt, döntő fontosságú Kína szocialista iparo­sításának meggyorsításában, lej­tövé teszi, hogy Kína biztosan ha­ladjon a szocializmus felé és erősíti a béke és a demokrácia Szovjet­unió vezette táborát. ' Kívánom, hogy a kínai és szov­jet nép nagy barátsága és egysége szüntelenül fejlődjék és még job­ban megszilárduljon Mao Ce-tung.« Csu En-Laj üdvözlete V. M. Molotovhoz Csu En-laj, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormánya Népi Közigazgatási Tanácsának elnöke, külügyminiszter, február 11-én a következő üdvözlötáviratot intézte V. M. Molotovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhe­lyetteséhez, a Szovjetunió külügy­miniszteréhez a kínai-szovjet ba­rátsági, szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából: »Molotov elvtársnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa első elnökhe­lyettesének, a Szovjetunió külügy­miniszterének. Fogadja, kérem, szívből jövő üd­vözleteimet a kínai-szovjet barát sági, szövetségi és kölcsönö s se­gélynyújtási szerződés aláírásának negyedik évfordulója alkalmából. Kívánom, hogy a Kína és a Szov­jetunió közötti szoros testvéri ba­rátság és mindenre kiterjedő együttműködés a jövőben tovább fejlődjék és még jobban megszi­lárduljon. Csu En-laj.« Molotov találkozott Dulles-szel V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere beszélgetést folytatott J. Dulles úrrai, az Egyesült Államok külügyminiszterével. Újból kicserélték véleményüket az atomenergia felhasználásának kérdé. se ügyében, Eisenhower elnök 1953. december 8_i beszédével és a szovjet kormány 1953. december 21-i nyilat­kozatával kapcsolatbar tartandó tárgyalások ügyrendjére vonatkozó, lag. Molotov megjelent a berlini Vígopera díszelőadásán A Német Demokratikus Köztársa, ság kormánya pénteken a berlini Vígopera díszelőadásán vendégül lát ta Molotov szovjet külügyminisztert és a négyhatalmi értekezleten részt vevő szovjet küldöttség tagjait. Az ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács ülése Wallinger angol főbiztos elnökle­tével az ausztriai Szövetséges Ellen­őrző Tanács február 12-én ülést tar­tott. Az ülésen részt vett a Szov­jetunió ausztriai főbiztosának tiszt­ségét betöltő V. M. Kraszkevics és Paillard, Franciaország ausztriai főbiztosa és, az Egyesült Államok ausztriai főbiztosának tisztségét be­töltő Ch. Yost. A Szövetséges Ellenőrző Tanács megvizsgálta és jóváhagyta a vég­rehajtó bizottság határozatait, ame­lyeknek megfelelően engedélyezik az osztrák kormány számos rendeleté­nek közzétételét. Ünnepi nagygyűlés Párizsban az 1934. februári események évfordulóján Párizsban a Téli Sportcsarnokban az 1934-es februári események hu­szadik évfordulója alkalmából ünne­pi nagygyűlést tartottak. Sokezer különféle politikai meggyőződésű személy ünnepelte a francia munká­soknak a fasiszta puccs megszer­vezői felett aratott győzelme évfor­dulóját. A felszólalások megemlékeztek az 1934-es februári események jelentő­ségéről és felhívták a dolgozókat: erősítsék akcióegységüket abban a harcban, amelyet Franciaország ér­dekeinek megfelelő politikáért foly­tatnak. A gyűlés részvevői elítélték a hatóságok azon határozatát. amely betiltotta a február 14-re ki­tűzött felvonulást. Bousen, a Radikális Szocialista Párt Szajna-megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy csak a dolgozók egysége véd­heti meg Franciaország nemzeti függetlenségét és népének szabad­ságát. A gyűlésen felszólalt Raymond Guyot, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, Jac­ques Millerand, a Haladó Köztársa­ságiak Szövetségének titkára, Ray­monde Dien, a Francia Lányok Szö­vetségének titkára és mások. A Szakszervezeti Világszövetség küldöttségének határozati javaslata az ENSz ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottságának ülésszakán A Szakszervezeti Világszövetség, nek az ENSz ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottságának 10. ülés­szakán részvevő küldöttsége határo­zati javaslatot terjesztett elő, amely. a következőket mondja: „A ENSz ázsiai és távolkeleti gaz rfasági bizottságának 10. ülésszaka az ázsiai és távolkeleti gyarmati és függő országok gazdasági helyzeté, nek tanulmányozása alapján úgy véli, hogy az ipar és a mezőgazdaság elmaradottságának, valamint a la kosság szegénységének oka ezekben az országokban a külföldi monopó liumok uralma, az újrafelfegyverzés és a háborús előkészületek politikája. Figyeiembevéve az ENSz ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottsága tag­államainak a békére, a gazdasági ha­ladásra, és az életkörülmények meg. javítására irányuló törekvését, az ülésszak indítványozza, hogy az e területeken fekvő országok kormá­nyai követeljék a most folyó háborúk befejezését, használjanak fel minden anyagi forrást a békés építésre, biz­tosítsák a nemzetgazdaság független fejlődését, külföldi béklyók nélkül, védelmezzék a nemzeti ipart é s se­gítsék fejlődését, követeljék az em­bargo ôs a blokád megszüntetését, a normális kereskedelem fejlesztését valamennyi ország között." A Scelba-kormány első minisztertanácsa Scelba kormánya az első minisz­tertanácson jóváhagyta az ,,európa­védelmi közösség" ratifikálására vo. natkozó törvényjavaslatot, amelyet a Fanfanj kormány a rendelkezésére álló két nap alatt szintén jóvá hagyott. r H ínyesek, fi§*is$ek a zsríízi h'tiktovosok /iselíz. mezőváros a nyitrai kerü­letben. Széles Fő-utcája mutatós, szűk mellékutoái azonban még ren­dezetlenek. Keméný a tél itt is. A környékbeli falvak lakói télen is szí­vesen ellátogatnak ide. Az emberek nem néznek a hőmérő higanyosz­lopára, amely különös hidegről be­szél ezen a reggelen Jönnek az ál­lomásról egyenként, meg csoporto­san. Ki vásárolni, ki pedig a mun­kahelyére siet. Ha zselíziekkel szót váltasz, meg kell állapítanod, hogy ez a kis me­zőváros szépen fejlődik. Olyan vál­lalatok jöttek létre, amelyekről an­nakelőtte sem a városiak, sem a vi­dékiek nem hallottak. No de a sok újdonság közül csak egyről szeret­nék szólni. A traktorállomásról. Mert ezzel is, mint sok minden mással, csak jó pár éve büszkél­kedhet Zselíz. Azt mondják az em­berek, hogy a traktorállomás ré­gebben Sáron volt. Csak akkor ke­rült Zselíz déli részére, az Üj-telep szomszédságába, amikor a járás nagy részében megalakultak az egységes földmüvesszövetkezetek. Azt láttam, hogy a zselíziek szí­vesen beszélnek a traktorállomás­ról, hát elhatároztam, felkeresem a fiatalokat. Azért mondom, hogy „fiatalokat", mert ez már általános szokás a traktorállomásokon. Ha egynéhány idősebb van is közöttük, ők már olyan ritkák ott, mint a fehér holló. Rövid az út a traktorállomásig. Arra sincs ideje az embernek, hogy elgyönyörködjön az út egy fe­lén elterülő park láttán, vagy a szánok körül zsibongó gyermeksere­gen. Mert akaratlanul is a traktor­állomás épületem és udvarán pihen a szem, ahol traktorok sorakoznak egymás mellett, traktorok emberek nélkül. Kihalt volna a gépállomás, hogy egyetlen lelket sem látni? Menjünk csak beljebb. Az irodában, ahová belépek, emberek beszélget­nek. Rövid ismerked s után meg­tudom, hogy az igazgatóval és a párt elnökével állok szemben. Sok mindenről esik szó. Hallunk a kezdetről, amikor ez a terület még kopár szántóföld volt. És arról is, hogyan épült itt fel két garázs, egy fűtött garázs, egy műhely és egy irodahelyiség. S ahogy szaporodtak az épületek, növekedett a gépek száma is. Jelenleg másfélszáznál több traktorral, önkötözögéppel és tizenhat kombájnnal rendelkezik a traktorállomás. Azt is megtudjuk a beszélgetésből, hogy a kormány szeptemberi nyilatkozata valóság lett Zselízen. Bizonyítéka ennek az a hat különféle kapálógép és tizen­három kultivátor, amelyeket nem­régiben kaptak. Az a sokatmondó tény meg, hogy a közeljövőben to­vábbi tizenkét kultivátort és öt na­gyobb traktorvontatású kultivátort kapnak, arról győzi meg az embe­reket, hogy a kormány szüntelenül javít traktorállomásaink berendezé­sén. Juhász igazgató jókedvűen beszél­gset. Mint munkásember került az ország egyik legnagyobb traktor­állomására vezetőnek. Magabiztos a szava, megnyerő a tekintete. Még sokat mondanak nekünk erről is, arról is, de belép Bortlik elvtárs, a jól megtermett fögépész. Néhány szót mond csak és mindjárt érez­zük, hogy amilyen súlyos ez az ember, olyan súlyos a szava is. Va­lami nem tetszik neki, azért sietett az irodába. Ki is tai'álja hamarosan Juhász elvtárs a panaszát. — A lánctalpas traktorokhoz ke­vés az alkatrész. — így van. — A fiúk zsörtölődnek, hogy nem tudnak kedvükre dolgozni * — Érdekes ? A tervet meg telje­sitik. — Az igaz. De engemet piszkál­nak, hogy miért nincs alkatrész. Mi is készülődünk kifelé, széjjel­nézni. Az irodával szemben pipál egy hosszabb barakk kéménye. A vulkamzálómühely ez, odalátoga­tunk először. Kiss Gyula itt a ve­zető. Az aránylag ki s helyiségben magakészítette vulkanizáló berende zés, belső és külső gumiragasztó látható. Kiss elvtárs harmadmagá­val dolgozik. Naponta 10—12 kere. ket gurít ki az udvarra. Megkér­dezzük tőle, hogy fontosnak tart­ja-e a munkáját? — Hát ezt mondanom sem kell — feleli. — Mert kerék nélkül a vadonatúj traktorok sem szalad­nak. — Űj belsőket nem vásárolnak ? — De igen. Csak azoknak az a hibájuk, hogy ritkásak és hamar leengedtek. De én már rájöttem a rendbehozásuk módjára. — Nos? — Tejet öntök a gumiba és nem enged. — Akkor meg min búsul? — Azon, hogy a traktorállomás­nak nincs fejőstehene. Én meg azt nem tehetem, hogy Riskát vezes­sek a műhelyem elé. A gyárnak kelj a z ilyen gumin segíteni A technikai részlegen megtud­juk, hogy Antal elvtárs a dinamó­gyár örömére felajánlotta, hogy fia tal munkatársaival kijavítja a meg­rongálódott dinamót és nem vásárol újat. Ügy láttuk a műhelyben, hogy Antal elvtárs benni is, beszélni is egyaránt szeret. Technikus volt ő a régi világban is. Dehát másmi­lyen technikus most. hiába volt. azelőtt a maga embere Egy nagy közösség büszkesége ö. Ha szól. monda,nivalóját mindig tettekkel támasztja alá. Egyszer azt mond­ta a traktorosoknak: — Kiokoskodok én valamit, hall­játok-e? Ég nemsokára rajzot teregetett ki az asztalon, amelyen arról volt szó, hogyan lehet kiütni a szöget a hengerfejből gyoiisan és repedés nélkül. Hát ilyen ember Antal elv­társ. Kezdeményezésével, a munka jó elvégzésével hozza mások tudo­mására, hogy már a közösség út­ját járja, hogy velünk tart. Ezeken a traktorállomásokon a szerelőműhely a legnagyobb. Az épület egyik végén begurul a trak. tor és Vanrák Imre nyomban el­bánik vele. A traktort szétszedi, úgyhogy a hozzá nem értő ember mindjárt el is motyogja: — No, belőled sem lesz többé traktor! És ha ezt Vanráb elvtárs meg­hallaná, hát mosolyogna, mert csak ezért szedte szét a traktort, hogy az alkatrészeket lúgköves és üveg­vizes folyadékban tisztára mossa. Ezután az olajcsatornák kitisztítá­sára kerül sor. Bizony az alkatré­szek egyik léből a másikba vándo­rolnak, míg majd végül Jarábek szerelő összeállítja őket, Kiacek elv­társ meg az utolsó simításokat is elvégzi a traktoron. Szedlák elvtárs, a párt elnöke, velünk tartott, mutogatott és ma­gyarázott. Hogy a műhelyeket meg­tekintettük, megkérdeztük, hogyan áll a traktorállomás a tervteljesí­téssel? — Február 8-ig a napi tervtel. jesítés 91 százalékos volt. Mosta­náig 72.2 százalékra teljesítettük a tervet. Jól dolgoznak az emberek, bátran kimondhatjuk, hogy határ­időre rendben lesznek a traktorok. — És a traktorosokról hogyan gondoskodtok ? — Kultúrházat építünk számukra és több család részére két házat. — S az emberek felelnek erre? — Kovácsik elvtárs január 30-ig harmincöt gépen 100 százalékra vé­gezte el a javítást. Ö így felelt. Kajták Károly meg új hűtőket ké­szít — és havonta kétezerötszáz koronás pénzmegtakarítást ér el. De a többiek is szívesen dolgoz­nak, nem kell itt senkit sem mun­kára biztatni. Valóban, lehetett látni, hogy ezek a zselízi traktorosok ezermes­terek. Mintha valamennyien érte­nék. hogy a traktorállomásnak nem kis része van abban, hogy jól mű­ködő gépekkel megnyerjék a pa. rasztemberek bizalmát. Mert a traktorosok ma már a szövetkezeti és egyéni parasztok boldogulását segítik. Nagyon jól tudják ezt Zse­lízen. Azért pengetik olyan szíve­sen a kemény vasat, azért szerel­nek, hegesztenek vidáman, hogy a munkával idejében végezhessenek. Érdeklődj csak a szomszéd falusi vagy a helybeli lányoktól a trak­torosok felől, büszkén és nagy sze­retette] mondogatják az emberek, nek: — Ügyesek, frissek a zselízi trak­torosok! Máes József A žiíinai kerület állami birtokai teljesítik az állati termékek beadását A žilinai kerületben levő állami birtokok a januári beadási kötele­zettségeiknek mindenben eleget tet­tek, amikor a marhaállomány be­adásának tervét 103 százalékra, a sertésbeadás tervét 113 százalékra, a tejbeadás tervét 114 százalékra, a tojásbeadás tervét pedig 261 száza­lékra teljesítették. A bolešovi és martini állami birtokok már január végén jelentették, hogy az első ne­gyedévi tojásbeadást teljesítették. A mikulási állami birtok, amely a januári és februári tojásbegyüj­tési tervet teljesítette, február első dekádjában 2000 literrel több tejet adott közellátási célokra, mint aho­gyan azt a terv megszabta. Egyide­jűleg magasan túlteljesítette a mar­haállomány beadásának dekádter­vét is, mégpedig 216 százalékra. A földmüvelésügyi miniszter rendelete a tavaszi munkák biztosítására Napi sajtónk közzétette a CsKP Központi Bizottságának és a köz­társaság kormányának a tavaszi munkák biztosításáról szóló határo­zatát, J. Uher, a földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely­ben megállapítja a fő feladatokat, amelyeknek teljesítése már most szükséges ahhoz, hogy az 1954. évi nemzetgazdaság fejlesztésének ter­ve teljesíthető legyen, amely a me­zőgazdasági termelésnek 12 száza­lékkal való növelését tűzi ki felada­tul. A növénytermelés az élelmiszer, a mezőgazdasági állatok etetéséhez szükséges takarmány félék, az élei miszer és könnyűipar fő forrása. Nagy súlyt kell helyezni a tavaszi munkák folyamán a gép- és traktor­ál tamásoknak az EFSz-el való együttműködésükre. A tavaszi mun­kák terveinek idejében való elké­szítésére és azok kölcsönös össze­egyeztetésére. Nagy súlyt kell helyezni azokra a feladatokra, amelyek a tavaszi munkák idején a legfontosabbak és amelyek mezőgazdasági dolgozóink­ra várnak. Itt elsősorban az ősziek idejében való gondoskodásáról, a mélyszántás befejezéséről, a tavaszi vetés és a növénygondozási munkák megvalósításáról, elegendő takar­mányalap biztosításáról, vetőmag­termelés biztosításáról, a kártevők és a mezőgazdasági növények beteg­ségei elleni harcról, s az istálló- és műtrágya célszerűen való felhasz.­nálásáról van szó. Ezzel megalapoz­zuk a mezőgazdasági termelés nö­velését és a takarmányai a p további bővítését. A rendelet kiemeli a dolgozók csapatai, csoportjai, az egyének, az EFSz-ek, az állami gazdaságok kö­z.ötti verseny propagálásának jelen­tőségét, — amelyek a feladatok jobb teljesítését, a termelés gazda­ságosabbá tételét, a szovjet tapasz­talatok terjesztését biztosítja. Eb­ből a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok dolgozóira is nagy feladatok hárulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents