Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-14 / 39. szám, vasárnap

1954. február 14. 'MSZ0 NÉPHADSEREGÜNK - Ä BÉKE ŐRE Hadseregünk tisztje — a haladó értelmiség tagja 'Ä szocializmus felépítése hazánkban a ragypgó cél mely felé minden be­csületes polgár halad. Ennek eléré­séhez a munkásosztálynak meg kell teremtenie a maga értelmiségét. Ér­telmiséget, mely a munkásosztály so" raiból származ.k és híven ragaszkodik a szocializmus ügyéhez, ilyen érte'­míség nélkül nem tudjuk átépítem az államapparátust, újjászervezni a termelést és felvirágoztatni a tech­nikát, kultúrát és a tudományt. Midőn a burzsoázia uralomra jutott, már kész értelmiségi káderei voltak Már azelőtt jómódú osztá'y volt és tagjainak minden eszközük és idejük megvolt a művelődésre. Más a hely­zet a munkásosztállyal. A munkásosz tály a kapitalizmusban határtalanu 1 elnyomott és kizsákmányolt osztály volt, nem volt lehetősége megszerezni a kellő műveltséget és kinevelni saját értelmiségét. Ezért 1948 februárja után az egyik alapvető fontosságú feladat az új értelmiség nevelése, melynek megoldásától füpr gyors elő­rehaladásunk a szocializmus felé. Néphadseregünk az a rendkívü fontos szakasz volt, ahol a legége­tőbb szükség van az érte miség új tagjaira. Igen, gyönyörű hazánk vé­delmének sikere és ereje az új ka­tonai értelmiség nevelésétől függ. Hadseregünk új tisztjeire háru 1 az a fe adat hogy a hadseregbe lépő f.a­talokat a haza tettrekés'/ védelme­zőivé és a szocializmus öntudatos építőivé neveljék. -Népi demokratikus államunk talá­ló választ adott minden kételkedő­nek, akik azt hitték, hogy a tisztek helyét csak a ..felsőbb rétegek tag­jai" — a burzsoázia tagjai tö'thetik be. Sok tehetséges munkás és pa­raszt jött hadseregünkbe akik szak­mailag és politikailag kiváló tisztek­ké vá tak. Ezzel 'ismét bebizonyítot­ták, hogy kimeríthetetlen alkotó erő­források rej'enek a népben. Mennyi fiatal mutatta meg pompás alkotó képességét! Katonai értelmiségünk nemcsak szár­mazásánál fogva, hanem ideo'túgiai a apjával, amely a marxi/mus-'eni­nizmus tudományos tanítása is' népi. El sem képzelhető, hogy olyan tiszt, aki nem' érti pártunk és kormányunk politikáját, aki nem ismeri népi de­mokratikus á'lamunk bel-' és kü po­litikai feladatait, felelősségte'jesen tudná tejesíteni kötelességeit. Nép­hadseregünk tisztje nemcsak azért tagja a haladó értelmiségnek, mert megkedvelte a haditudományt, ame­lyet állandóan tanulmányoz és fej­leszt. hanem §zért is, mert egyúttal a szocializmus építésének és a haza védelmének aktív tényezője, mert részt vesz az, új szocialista társadalom építésében. Néphadseregünk ereje tagjainak öntudatosságában van A tisztek fenn­költ küldetése éppen abban vaň, hogy ők a hadseregünkben "Végzett átne­velési folyamat kezdeményezői, mely a'ól kikerült emberek a po'gári élet­be visszatérve a szoc ialist a/ember új tulajdonságait v.selik magukon. A tiszt ezért nem lehet csak ió katonai szak­ember, hanem egyúttal a közéletben is tevékeny szerepet kell betöltenie. Érdekli őt országának sorsa, ismeri a társadalmi fejlődés törvényeit ts alka mazza munkájában. Természetes hogy nehéz dolog egy­szerre jó szakembernek és közéleti tényezőnek is lenni. Ennek előfeltétele szé'es politikai és kulturális látókö­Megköveteli, hogy hadseregünk tiszt­je eszmeileg és politikailag feladatai­magaslatán álljon. Ezért bátran mond­hatjuk, hogy katonai értelmiségünk sikerei annál nagyobbak lesžnek. mi­nél mélyebben hatol a marxizmus­lenin.zmus lényegébe és az így szer­zett ismereteket fogja szem előtt tar­tani életében. Nincs szebb hivatás mint hadse­regünk katonáit becsületes, bátor munkára és a haza védelmére kész emberekké nevelni. Tisztjeink ebben ragyogó példaképüket, a husz.ta nép­vezéreket követik akik minden har­cost legyőzhetetlen egységbe tudtak tömöríteni. Nem minden tiszt érez és viselke­dik úgy, mint a haladó értelmiség tag­'ja. Sokan vannak, akik ezt nem tuda" tosítják. Természetesen sok bajt okoz­tak a kártevők és a szociáldemokra­t.zmus ártalmas megnyilvánulásai. Kísérletet tettek hogy válaszfalat ál­ítsanak a munkásosztály és a tisztek közé. Tapasztalatból tudjuk, hogy az egyes tisztek nagy hibáit és hanyag­ságát , osztályeredetük" hamis pa­ástjával födték be. Ennek az eljárás­nak azonban semmi köze a munkás­osztály ügyéhez, ellenkezőleg, árt ne­ki. Olyan nézetek is felmerültek, hogy katonai érte'miségünk a nép fölött áll, és ismét sobj kedvezményben ré­szesül, m.nt a kapitalizmusban. Ezt azonban nem mindig magyarázták meg türelmesen az embereknek. Ettől el­tekintve egyes tisztek • magatartása a'apján ez természetesen ilyen hely­telen nézetekre vezetett Mint ismeretes, a München e'őtti köztársaság tiszti .krémje" valóban külön kasztot képezett. Jellemző vo ;t individualizmüsuk és szembetűnő nem törődömségük a "ép égető kérdései iránt, különösen szociális kérdések iránt. A burzsoá hadsereg tisztjének ezek a jellegzetességei azonban tel­jesen eltérnek néphadseregünk tiszt­jének típusától. Sajnos, vannak olyan tisztek, akik még nem küzdötték le magukban a mult csökevénye.nek hatását ami komolyan gátolja sikeres munkájukat. » Egyetlen alkotómunkás sem nélkü­lözheti a tudást» A dolgozók soraibói kikerült új katonai értelmiségünket mé'tán szereti népünk és veszi körül mindazzal, am, felelősségteljes hiva­tásának betöltéséhez szükséges. Meg­követel, azonban, hogy katonai értel­miségünk központjában olyan tisztek legyenek akik szakmájuk mesterei és egyúttal a katonák politikai nevelői is. Ezért a marxizmus-lenin.zmus tanulmányozásának lekicsinylése és elhanyagolása össze nem egyeztethe­ti", a csehszlovák hadsereg tisztjének a haladó értelmiség tagjának nevével Katonai értelmiségünk komoly, kér-" dése a fiatal és az öreg tisztek közötti v.szony. Előfordul, hogy lebecsülik a régi tiszteket és nem használják fel képességeiket. Ez a párt irány, vonalának durva elferdítése. Katonai értelmiségünk soraiban minden becsü­letes embernek helye van. Hadse­regünk tisztjei többny.re fiatalok, akiknek szükségük van az idősebb tíszltek tudására és tapasztalataira, mert enélkül hadseregünk fejlődése jelentősen lemaradna. Másrészt azon­ban fontos hogy az idősebb tisztek mindenképpen bebizonyítsák pozítiv viszonyukat néphadseregünkhöz és készségesen segítsenek mindenütt, ahol erre szükség van. Katonai értelmiségünk gyönyörű hi" vatása a nemzeti önérzet érzésének, a szocialista hazafiság tudatának bele­nevelése a katonákba. Fontos ezért, hogy gyökeresen kiirtsák a burzsoá csökievényeket: a koZmopoilit.zmust a burzsoanacional izmust, masarykiz­must, szociáldemokratizmust, amely katonai értelmiségünk egyes tagjai­nak tudatában még megmaradt. A München előtti burzsoá köztáraság uralkodó körei nevelték k. ezeket a nézeteket, ma pedig az imperialista e'lenség ellenséges propagandája tá­mogatja. Mindezen ellenséges csöke­vények ellen a tudományos viiágnéz et alapján folytatott sikeres küzde'em megacélozza és megszilárdítja katonai értelmiségünk egységét, tovább, mun­kára lelkesíti a nép javáért. Drága pártunk Csehszlovákia Kom' munista Pártja vezetésével hadsere­günk tisztjei — a haladó értelmiség tagjai a büszke hazafiság érzelmeitől vezérelve a többi dolgozókká' együtt dicsőitik hazájukat, amely diadal masan halad a szocializmus és a kom­munizmus útján. Olvasd r • az ufsago I! Kurka katona az első lépcsőn ál­lott, néhány lépésre a parancsnokság épületének bejárafától, hóna alatt egy köteg újsággal, Csak néhány perc hiányzott a fél­tíztől. A következő beszélgetés fejlődött ki közöttünk: „Mi az, az újságot nem kapjátok meg a munka kezdete előtt?" „Mi mindig délelőtt hordjuk. Vé­letlenül utam volt a parancsnokságra, a bemérőért mentem, hát magammal vittem őket." „S mikor olvastok tulajdonképpen?" „Magam se tudom, hogy a többiek mikor, én magam keveset olvasok. Nincs időm''. / A beszélgetés kezdett érdekes len­ni Azután• egy ötletem támadt Jobb a dolgok mélyére látni, beléjük ha­tolni é? érdeklődni milétükről. El­megyek tehát Kurka katonával a tü­zérségi üteghez. Szerencsére az ütegparancsnok, Ned­veda elvtárs u hivatali helyiségben volt. Pár perc múlva már beszé get­tünk is. „Az újság elvtársak erős fegyver!" — mondt a - hangsúlyozva a parancs­nok. Ezek a szavak mint egy ismert dallam hatottak, ha az ember gyak­ran hallja, később közömbössé válik számára. Nem, frázis ez csupán A további beszélgetés minden ed­digi ingadozást eloszlatott. Nedved elvtárs ugyanúgy gondolkodott, mint beszélt. Szükséges megjegyeznem, hogy Nedved e'vtárs olyan tiszt, aki nem­csak politikailag fejlett, hanem jól dolgozik a sajtóval is. Igy beszélt ró­la a po'itíkaí dolgozó Beszéd közben megemlítette, hogy e- nemcsak az ő véleménye hanem hasonlóképpen szólnak róla a kádervélemények is És ezekből sok van! Nedved elvtár s ebben a ..márkás káder" szerepében működött a sajtó terén az alakulatnál Néhányszor pél­daként állították a többiek elé. És sohasem ok • nélkül Valóban Nedved elvtárs kapott a sajtó után. mint szom­jas ember a víz után Neki mindegy volt, hogy régi, vagy friss újságot ol­vas. Az volt a fő, hogy az egyik vagy másik cikk megvan-e gyűjteményé­ben. Most már a dolognál vagyunk. A kivágott cikkek gyűjteménye az esz­köz, amelynek segítségével Nedved elvtárs üyen elismerést szerzett az újsággal váló munkában. A sajtóval dolgozóknak a szíve repesne, ha lát­nák, hogy munkájuk gyümölcse mi­lyen termőföldbe jutott. Nedved elvtárs fáradhatatlan volt. Vagdosott és ragasztgatott. Készségesen és örömmel vezetett bennünket Nedved elvtárs a szom­szédom irodahelyiségbe, hogy megma­gyarázza, hogyan és miért egészíti ki i'yen lelkiismeretesen gyűjtemé­nyét. Gyorsan kinyitotta a fiókot és kéjelegve nézte a különlegességeket Ezek mellett ugyan kivágott, de még fei nem ragasztott cikkek feküdtek Feldolgozásra vártak, mondhatnánk. Fürge ujjai között zörögnek a la­pok, amelyekre újságcikkeket ragasz­tott. öröm rájuk nézni. Úgy gondolnánk, hogy. Nedved elv­társ olvasott ember, aki minden iránt érdeklődik. Egyszerűen lelke szom­jazik a szépség után És ki nem vi­tázna szívesen üyen emberrel. Aki sokat tud, sok jót mondhat. Jó lesz, h,. új látókör nyílik előttünk... Nedved elvtárs egy rendkívül sze­rény, egyszerxi ember hatását kéltet­te. Még a.kor is, amikor beszélgeté­sünk már más témára terelődött Vannak olyan dolgok, egyszerűek, amelyek mégis sokat jelentenek éle­tünkben. Képzeljétek el, _ hogy este munh'i aztán hazatértek. Valamit el akartok olvasni, esetleg pihenni akartok. De feleségetek és gyermekeitek van. A kislánynak nincs érzéke ..kedvteíés­tekhez". Nem. tehettek mást, mint félreteszitek. Es aztán az asszonyra is kell gondolni. Ne lepjen meg a kérdés: mit előbb? . Az idő haladt s mi jól szórakoz­tunk. Mi azonban nemcsak apák hanem tisztek is vagyunk S mennyi mindent meg kell vitatni.-/ „Nemrégen vitatkoztunk az elmé­let jelentőségéről" — mondta egyi­künk. S ez volt a további vita alap­ja. Rövid idő múlva kínos hallgatóí következett. Nem tudtuk miről be­széljünk és senki sem akart fe'esle­gesen beszelni. Nedved elvtárs ezt a maga módján kihasználta. Elszaladt, néhány perc múlva gyűjteményével jelent meg „Egy pillanat elvtársak, erre a té­mára van egy cikkem". Figyelmesen keresett a jegyzékben. „Már meg is van" — kiáltott fel örömmel. Igen. a feljegyzés pontos volt: „Hatvanötös szám — a cím: az elmélet jelentő­sége". Gyorsan lapozott. S már majdnem megtalálta a helyet. Hatvannegyedik oldal, még egy lapot fordított, de szörnyűség, a hatvanhatodik oldal következett. Ismét visszalapozott, majd elgondolkodott: „Na látjátok, — sóhajtott fel, — így kölcsönözzetek valamit. Most szükségem lenne erre, de.. '• Szabadkoztunk, hogy jó, ha legalább tudjuk, hogy milyen cikkről van szó, és ennek révén helyes következtetés­re juthatunk. Legalább a fő gondo­latokra emlékszünk. Nedved elvtárs nem fért a bőrébe. Ügy látszott, mintha hirtelen megbe­tegedett volna, vagy pedig valami­lyen kellemetlen dolog jutott volna hirtelen eszébe. Később beismerte, hogy a cikket nem is olvasta. Ez meglepett bennün­ket. No, de megtörténik, hogy az ember egy-két fontos dolgot elmu­laszt. A vita tovább folyt zavartalanul. Nedved elvtárs magabiztosan lapoz­gatott tovább gyűjteményében. A feltű­nő helyeken a központi bizott­ság ülésezésének fontosabb nyilatko­zatai foglaltak helyet. „Novotny elv­társ ott nagyon szépen mondja — mondta egyikünk Nedved elvtársnak De ez mintha megnémult volna. Gé­piesen átlapozott még néhány oldalt és szó nélkül átadta a kivágott nyi­latkozatot. „Eddig még nem volt időm ezt átolvasni, elvtársak" — ismerte be bűntudatosan. „Vagy néhány nappal azelőtt u Rudé Právoban ugyanerre a témára igen szép cikk jelent meg. — Ned­ved elvtárs kénytelen volt újr a úgy viselkedni, mint egy vádlott, mert egy cikket sem olixisott el. Hihetetlen, de a valóság néha nagyon kellemetlen. És így egy más, hason­lóképpen tanulságos következtetésre jutottunk. • A sajtóval való munka • titka ki­derült. Nedved elvtársnak csak azért volt szüksége újságra, hogy gyűjte­ményét gazdagítsa. De nem olvasott soha A kivágott újságcikkek gyűj­teménye volt a névjegye. Semmi kedve sem volt ahhoz, hogy -újabb tudással bővítse ismereteit. A ,,példás gyűjtemény" talán ma sem akadályozza meg abban, hogy előttetek ne hangoztassa a lelkes sza­vakat; „Elvtársak az újság erős fegyver!" J. Snobl. A századagitátornak jó példával kell elől járnia A mi századunk 95.4 százalékra teljesítette az iskolai lövészet tervét. A szakasz, amelyben én vagyok az agitátor, ezt a tervet száz száza­lékra teljesítette. Hogyan értünk el ilyen szép ered­ményeket? A gyalogsági kiképzési gyakorlat kezdetén a századparancsnok össze­hívta az összes funkcionáriust, hogy megvitassa velük az éleslövészet' biz­tosítását. A feladattal foglalkozott a párt részlegszervezete, a CsISz bi­zottsága és a politikai-nevelők ta­nácsa. Az agitátorra hárult a fő fel­adat. Én mint agitátor, az eskütétel előtti időt kötelezettségvállalások té­telére használtam ki: Azt ajánlottam hogy a mi szakaszunk tegyen fel­ajánlást, bogy kiváló eredménnyel végzj el a lőgyakorlatot. A felaján­lást elfogadták és minden szabad idő­met, sőt a szüneteket is arra hasz­náltam. hogy_ az elvtársakkal 3 lö­vészet e'méletéről beszélgettem. Meg­bíztam a legjobb elvtársakat, hogy ők is beszélgessenek a többiekke' a fegy" verekről. Egy.dejűleg'j kitűzték a lég­puskával és a gyakorlati . bemérövei való versenyt. A verseny eredményes volt. A rajparancsnoknak nagy ér­deme volt a lőgyakorlatok sikerében. É n magam is arra törekedtem, hogy a legjobbak közé kerüljek. Igy az elvtársak Tcörében tekintélyt szereztem magamnak és ők elfogadták taná­csomat. Hetenként háromszor, amikor szabad időnk volt. a légpuskává 1 gya­korlatoztunk. Ha valaki a lövészeten hibát követett el, a villámújságon hi­bájával e,gyütt szerepelt. Egyszer én magam is h.bát követ­tem el. Én lőttem előszőr és nem fordítottam elég, gondot a bemérésre. A fegyver elsült, de nem talált. Ami­kor visszatértem a századhoz láttam hogy a villámújságot adogatják egy­másnak. Rajta volt egy lövész, aki a mozdulatlanul fekvő, harcosra !ö és mégis az egy kissé tovább, a le­ge'ö jószágba talál,. A kép alatt dí­szes betűkkel a következő állt: ,,így lőtt ma a mi agitátorunk". Az f e'eslövészetet ünnepélyesei} kezdtük meg. A századparancsnok megnevezte az elvtársakat, akik a lövészeti előkészületekben a legjobban teljesítették feladatukat és példának állította a többi elé. Amikor a lőtérre mentünk, erős fagyok voltak. A tüzek körül cso­portosultunk és én még egyszer el­ismételtem az elkerülendő hibákat. Magammal vittem „A láthatatlan lö­vész" című könyvet, amelyből egyes sza­kaszokat felolvastam. Itt egy lövészről volt szó, aki többszöri kiváló telje­sítményért nkleyelet kapott és ennek ellenére, mielőtt a harctérre ment erős kiképzésen ment ói. Az elvtár­sak szívükbe vésték ezt a példát és a lövészeti vonalra azzal a meggyő­ződéssel léptek, hogy kivá'ó ered­ménnyel kell feladataiknak eleget ten­ni. Az alapos előkészületeknek meg is volt az eredménye. Az éleslövésze­tet száz százalékra teljesítettük, s így teljesítettük félajánlásunkat is. Most még fontosabb feladatok vár­nak-ránk, mégpedig a harckocsielhárító­fegyverekkel való lövészet. Mindnyájan arra törekszünk, hogy ezt is kiváló eredménnyel végezzük el. Vartalsky közkatona

Next

/
Thumbnails
Contents