Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)
1954-02-14 / 39. szám, vasárnap
6 UJ SZ 0 1954. február 1 3. MIKSZÁTH KÁLMÁN: cÁ p-faizt±g,ijjni(tiíizt&< ľecj gAijt A nagy magyar realistának alább; kis szatírája találó képet ad a századforduló magyar képviselőházának üres és hazug világáról, melyben a komaság és csalás révén parlamentbe jutott képvisel&k legkisebb gondja volt az adózó nép nyojnora és tömeges kivándorufcSa. A buffetben csak két asztal van megterítve fehér abrosszal. A többi asztal terítetlen: az a demokratáknak való E célra paprikásszalonna van az üvegedényben. Szalonna üveg alatt! Borzasztó idea! Az egyik asztal térítője sokkal fehérebb, mint a másiik. Az aszta Ion egy pohár áll sherryvel, egy üres tányér, melybe a sonkás szeletek jönnek, s végre egy kis tányér tele finom hosszúkás czukor. kákkal. A szék is oda van már készítve s el'tolv a a többi székek, hogy valahogy más oda ne ülhessen. A belépő mamelukok*) áhítattal néznek az asztal felé s mutatni' akarván, hogy az államügyekben mennyire járatosak, tiszteletteljesen mormogják: — A pénzügyminiszter még nem reggelizett! Üj mamelukok lépnek be s az asztalra mutatnak. — Itt a pénzügyminiszter fog reggelizni. Bejön Vizsolyi Éppen oda ül. S amint könyökét az asztalra ráteszi az abroszra, a palackok s tányérok elkezdenek csörömpölni, mint h a mondanák: — ^Mindjárt itt lesz a minisz. ter!« *) A múlt század hatvanas éveiben így kezdték nevezni a kor mánvpárti képviselőket. Eredeti jelentősébe : keleti fejedelmek rabszolga-testőre. ELLENZÉKI VÁZLAT De ezt Vizsolyi is észre veszi és rögtön saját magától kér bocsánatot. — Pardon! Hisz itt a miniszter fog reggelizni. Felugrik és átjön a szomszédasztalhoz, a hol nem olyan hófehér a terítő, hol vegyes képviselők fogyasztják a vörös bort. a sonkát és a sherryt, ki-ki a saját pártállása szerint. — összetévesztettem az asztalt. Ez az átkozott rövidlátásom . . — Ne átkozd, — mondja egy kormánypárti — hisz ez tett meg téged elnökünkké. — Igen, de most oda ültem, a hol... — Igen. igen, a hol a pénzügy miniszter fog reggelizni. — Ah a czukkediik! Irtóztató' Duschek valamikor rövid szivart szítt — mondja valamelyik habarék! — És mindennap más emberhez hivatta meg magát reggelire, hogy arra se költse áz ország pénzét. — Oh, az Duschek volt! A Nagy Duschek A Duschekek kora lejárt uraim? Most' a czukkedli-korszak van. — Czukkedli? — süvít bele gúnyosan egy szélsőbaloldali — Az adófizetőknek kellene adni czukkedlit, — az adószedők pedig egyenek arzenikumot. — Neked ez a programmod? — Ennek alapján választottak meg. E pillanatban nesztlenül belép a miniszter. Mély csend. A szőnyeg felfogja lépteinek neszét t lágyan suttogja: »ö exczellencziája reggelizni jött« A legyek, mint a tejre idejöttek pajkosan röpködnek körbe, s egy mást bíztatják: »Gy-e~ünk, reggé lizzünk a miniszterrel.* A mamelukok ajkain megjelenik a nyájas, hódoló mosoly, a szélső k arcáról elfut az elégedetlenség, min. den derült, a napsugár besüt az ab. lakon, a buífetbelj Hébe kék sze mei igéző fényben tündökölnek a vajak olvadoznak, a heringek sa,i tok pikán s illatokat terjesztene'minden, de minden olyan ünnepé lyes, mert a pénzügyminiszter reggelizik. A kegyelmes úr leül, a szék megreccsen alatta, mintha a nagy megtiszteltetést köszönné. A sonkát oda teszik eléje. Kár, hogy nincs retrográd élet, hogy a megboldo. guit sertés földi maradványai átéreznék. A miniszter keveset eszik és elegánsan. A kés és a villa bizonyos előkelőséggel horzsolja egymást. Az első falatnál leönti egy kis borral... még egy falat és még egy... megint egy korty rá ... Ö exczelleneziájá^iak jó étvágya van. S ezalatt benn a tanácsteremben éhesebben megy minden. A szónokok megrövidítik beszédeiket. Mi nek is beszéljenek? Hiszen eredménye úgy sincs — és még csak nem ls bosszankodik meg érte senki, ha elmondják, hogy az adózó nép mint nyomorog. Mert a pénzügyminiszter úgy sincs ott. A pénz. ügyminiszter reggelizik. A buffet ajtaja ki van nyitva. Kilátni meg belátni. Künn két erdélyi képviselő sétál nagy szomorúan. Épen a székelyek tömeges kivándorlását beszélik Borzasztó - állapot... a szegény székelyek éheznek. — Pszt! Ne olyan hangosan! Bent a pénzügyminiszter reggelizik! / Berlin! A békére vágyó milliók az egész világon ma Berlin felé figyelnek. A Rockefeller-gyárak munká sai, a chilei dolgozók, a Vietnam; szabadsághősök, az afrikai ültetvényeken és bányákban robotoló négerek, francia, angol, olasz dolgozók, a demokratikus országok százmilliói, mind-mind várják a sajtó, a rádió híreit. Hírek! » Amerika hangja«, »Szabad Európa«, füstölgő' dühvel érvel, »magyaráz«. »Miénk az érdem« — így mondják — »mi békét aka runk!« Békét? Hidrogénbombával? A szabad országok szabad népei ismerik már a nyugati rádiókomHÍRMAGYARÁZÓK!" mentátorok magyarázatait. Parancshazugsággal szórják tele a világűrt. A »hírmagyarázók« verej tékezve állnák mikrofónjaik előtt és a legképtelenebb ellentmondások között próbálják mellémagyarázni a Szovjetunió és az egész béketá bor harcának eredményét, a négy hatalmi értekezletet. Berlin! Hazánk dolgozó népe bizakodva várja az értekezlet eredményeit. Mi tudjuk: a Szovjetunió békepolitikája napról napra újabb és újabb csapást mér a tárgyalóasztalok mellett is a kapitalista fondorlatok erőlködésére. Tudjuk azt is, hogy a nvugati sajtó, a rádió első legfontosabb feladata: aláaknázni, megtorpedózni minden olyan kezdeményezést, amely a béke ügyét szolgálja. A szocializmus építésének ellenségei reménykedve kapaszkodnak az v Amerika hangja« adásainak pók hálószálaiba. Kapaszkodjanak! A munkásosztály tépi már mindenütt a pókhálószálakat Tisztulnak az emberi gondolatok. Szélesül a látóköre az ! "•'nyomott, kizsákmányolt milliók. i naik. Erősödünk! Ennek az erőnek i a hangján kiáltjuk a hirmagyará| zőknak: •lÓéli e s le Itt ülök, előttem Mikszáth könvve, anyám rámol, rendez, rakosgat. A vándor szél, mely odakint kószál, ablakunkon olykor kopogtat. Apámat várjuk, fazék dúdol, jó illatok előosonnak. Mily jó így ringni, milyen kedves, bársony karján a nyugalomnak. # Ködmön a szögön, a szívben béke. cirmos mosakszik a kis székért. Igy álmodtam én a boldogságot valamikor a múltban régen. VERES JÁNOS. lÜitili dm erika hanaiá! Feketét, fehérnek hazudjatok!! — Azt gondoljátok, vakok vagyunk? Ki hinné el, amit ti beszéltek? Képzelitek, hogy a holdban lakunk és minden meddőséget, amit ti Amerikában kitaláltok, beveszi gyomrunk szép türelmesen, mint valami édes maszlagot? Jöhettek ti mindenféle szóval, — megcukrozva minden mondatot — érezzük a szagát romlástoknak dollármilliókkal tömött marsallok. Idézhettek temetői kertből, elfelejtett régi „urakat", ohjanok csak, mint a hamis érmék, tompafényű, penészrágottak. Nem tagadjuk, van még ellenségünk: Ti is azok vagytok mondhatom — de az erő. tudás itt van nálunk, nem fog rajtunk dollár-hatalom. Vonitsatok farkasüvöltéssel. Kaparjatok síri gödröket, mert a földnek minden dolgozója úgy ismer, mint oszló tetemet. ang ja Hoz Egy csatárlánc, harcos sereg áll itt, E seregnek élén állnak ők, akik győztek százezer csatában: s velük vívjuk végig a jövőt. Beszéljetek dollárfejedelmek, a világűr nagy, ott a marslakók, nekik szól csak, gyatra híradástok s elhiszik tán a sok húzug szót. Nálunk gyárak nőnek egyre-másra, kezünk nem lóg merev-tétlenül, gyermekeink szellemi tudása új hazában nő nagyra velünk. öntudatra ébredt észhatárunk tengerének partja végtelen: Mondhatnánk, hogy operenciákon távolságot dönt az értelem, hol d,ús hullámú folyók sokaságán összeárad minden akarat, s hamis, csahos éter hazugságon fergeteges győzelmet arat! GYURCSÓ ISTVÁN. » ... A Sztálin-díj odaítéléséről érkező hír talán életem legszebb eseményei közé tartozik. Éppen ilyen esemény hangsúlyozza, hogy kemény harcban állunk, hangsúlyozza, hogy harcunk nagy követeimé nyeket ró ránk , .. Még mindig képesek vagyunk visszaadni az üté seket. Nemrégen New Yorkban McCarthy ellen gyűlést rendeztünk, ahol 7000 ember jelent meg, az utolsó évek legnagyobb és legjobb ilyenfajta gyűlése ... Az ember néha nehezen értékeli saját barátainak hősiességét és kitartását, ha állandóan közelükben van. De ha egy kicsit gondolkozom ezen, látom, hogy milyen bátran és kiválóan viselkednek a fa sizsmus éllenj harcban éppen a világon legnagyobb mértékben uralkodó reakció szívében ... Ha az ember olyan sokáig, mint én, házi fogságra van ítélve ebben a* országban, egyre fokozottabb mértékben álmodozik más világrészekről, ahol az emberek békében élnek és szabadon mozognak, ahol erejüket az új élet építésére és kialakulására fordíthatják. Gyermekeimnek is ez a legkedvesebb álma ... ... Ismétlem tehát újévi jó kí vánságaimat. Legyen ez olyan év. mikor a béke ereje olyan szilárd és törhetetlen lesz, hogy a világnak semmiféle hatalma sem kísérli meg támadni. Legyen ez olyan év, mi kor az amerikai nép összetömörül hogy harcoljon a fasizmus ellen é c felújít valamit hazánknak azokból a régi, félig elfelejtett erényei bői. -.« Részletek ezek abból a levélből mellyel Howard Fast válaszol'Csehszlovákiába a jókívánságokra, me lyeket abbó) az alkalomból kapott hogy a Nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetésében részesült. Fast sze reti Csehszlovákiát. Megszerette Július Fučíkot, aki számára — mint a kapitalista országok többi har cosa részére szimbólumot és ihletet jelent. Fučíknak »Üzenet az élöknek« cimü könyvéből merített erőt azokban a napokban, mikor az amerikai inkvizíció őt is bíróság elé börtönbe hurcolta. Fast megérdemli, hogy Fučík népe szeresse. Még csak 40 éves, de már sok kitűnő müve van. Tizenhárom regényéből a legjobbak eszébe juttatják az amerikai népnek Amerika forradalmi hagyományai mak »régi. félig elfelejtett erényeit«. Ezért Fast történelmi regényei, mint például »A szabadság útja*. »Büszkék és szabadok«, iTom Payne polgár«, stb. a jelenhez beszél, nek és ugyanakkor megmutatják a nagy ország jövőjéért való harc útját. A húszas évek politikai és igazságügyi gyilkosságáról szóló utolsó regényében a >vSacco és Vanzetti szenvedései«-ben haragosan tiltakozik Fast a Rosenberg házaspáron most elkövetett politikai és igazságügy; gyilkosság ellen. A re gények. színdarabok, mint a „Harminc ezüst", novellák és versek mellett Fast »Az irodalom viszo. ny a a valósághoz«, nagyjelentőségű irodalmi tanulmánynak ls a szer zője. újságíró és a fasizmus elleni harc első arcvonalának riportere, ahogy ezt a Peekskillrő] szóló köny ve bizonyítja, ahol leírja, miként próbálja meglincselni Paul Robesont a természetben tartott hangversenye közben a fasiszta csőcselék. Fast nemcsak tollával harcolt. Láthatjuk öt a nyilvános beszédek, tüntetések, konferenciák százain, v mindenütt erélyesen kezdeményező szervezőként lép fö! A peekskilli események bizonyítják, hogy az első tekintetre törékenynek tűnő, erős szemüveget viselő Fast egy lépést sem hátrált a banditák hordájának támadása elöl. Ez a harcos életerő az a vonás, amely közel hozza Fastot Fučíkhoz. Mint az Egyesült Államokban működő csehszlovák kultúrattasénak gyakran alkalmam volt Howard Fastot közelről látni. Együtt ültünk a haladó irodalom kérdéseivel foglalkozó kulturális értekezletek elnök, asztalánál, de a lakásán is voltam, mikor kislányát a térdén ringatva igyekezett rábeszélni, hogy egye meg az utolsó kanál zabpehelykását. Ismertem Fastot müveiből és a népgyűléseken tartott tüzes beszédeiből. Személyes emlékeim közül eszembe jut egy kis történet: Meglátogattam Fastot családi hálában, melyet még akkor vett. mi. kor a kiadók könyvei kiadásáért versenyeztek egymással. Ma már eltávolították ezeket a könyveket a könyvtárakból. Saját ház valóban ritka dolog egy amerikai, haladó:>zellemü szerzőnél Fast háza minden jóakaratú ember számára nyitva volt é s a newyorki írók klubiénak szerepét töltötte be. Bementem — Fastot sehol nem ittam. Keresni kezdtem öt az ^gész házban — mig végre felfedeztem a földalatti ruhaszárító helyiségében. Festetlen deszkákból ' összeállított hosszú asztalnál ült Howard Fast féltucat ismert haladószellemü művész és újságíró társaságában. Ha ebben a pillanatban a ház körül ólálkodó, detektívek berontottak volna, hogy »leleplezzék« az összeesküvőket, alaposan megnyúlt volna az arcuk. Ho. vvard Fast csak úgy kabát nélkül, barátaival az amerikaiak nemzeti játékát — pokert — játszott. És ekkor a bátor harcos pihenésének pillanatában — fiúsan mosolyogva mint az egyszerű amerikaiak millióinak bármelyike, ha jó kártyát kapott — értettem meg; . hogy valóban, még a legapróbb részletében is, országának fia. Egy a milliók közül, akiben a nép alkotóereje összpontosult, hogy az ezídeig némák és elnyomottak szószólója legyen. AZx idézet Fast levelében levő címen látom, hogy már nincs meg a saját ház a Manhattan 94. utcájában. »Harcunk nagy követelményeket ró ránk. .« írja ebben a levélben. Nemcsak otthonaikat, hanem sokkal többet áldoznak ma a Kasthoz hasonló amerikaiak. Ott. hónaikat rácsos cellákkal cserélik föl De a most hozott áldozatok szebb otthont, igazj hazát harcolnak ki. František Vŕba /