Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-14 / 39. szám, vasárnap

1954. február 14. W! 3 A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Az értekezlet február 12-i ülése Pénteken, február 12-én a volt szövetségi ellenőrző tanács berlini épületében a négy nagyhatalom külügyminiszterei további ülést tartottak. A napirenden a 3. pont — az osztrák államszerződés kérdése szerepelt. Az ülesen Bidault francia külügyminiszter elnökölt. A küldöttek először megegyeztek abban, hogy a tárgyalásra meg kell hívni az osztrák küldöttséget, L. Figl osztrák külügyminiszter vezetésével. Ezután az ülésterembe lépett az osztrák küldöttség. Bidault elnök L. Figl-nek adta át a szót, aki küldött. sége nevében nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy teljesen jogos, h'ogy Ausztria részt vegye

n a szerződés végső megfogalmazásában és azt az óhaját fejezte ki, hogy az egész osztrák küldöttség részt vehessen az Ausztriáról szóló tárgyalásokon. Továbbá megemlékezett a négy nagyhatalom Ausztriáról szóló előző megegyezéseiről és ezzel kapcsolatban tolmácsolta kormányának állásfoglalását. Kijelentette, hogy Ausztria kész elfogadni olyan államszerződési javaslatot, amely biztosítja Ausztria függetlenségét, szabadságát és állami önállóságát. Figl után A. Eden szólalt fel, aki javasolta, hogy azonnal kezdjék meg az osztrák államszerződés megtárgyalását. Továbbá rámutatott, hogy a négy nagyhatalom képviselői ezen az értekezleten dolgozzák ki az államszerződést és keressenek közös megoldást az osztrák államszerződés eddig határozatlan pontjaira. Bidault ezután a szovjet külügyminiszternek adta meg a szót. V. M. Molotov beszéde az osztrák szerződésről A szovjet kormány nagyon fontosnak tartja az osztrák kérdés halaszthatatlan megoldását. Az osztrák államszerződésnek a négy hatalom előzetes egyezményei alapján való megkötése a szabad és független osztrák állam felújításához vezet. Az osztrák kérdés ilyen megoldása megfelel az európai béke megszilárdításának és egyben összhangban áll azokkal a feladatokkal, amelyek : az osztrák nép nemzeti jogainak biztosításával függnek össze. A szovjet kormány nem tartja normális állapotnak azt, hogy hét év óta folynak a tárgyalások az osztrák államszerződés megkötéséről és mindezideig nem jött létre megegyezés. Amint ismeretes, több mint két évre volt szükség, hogy 1949-ben az osztrák államszerződésnek cikkelyeiben megegyezzenek a volt német követeléseket illetőleg, jóllehet a szerződés-tervezet megállapításai ebben a kérdésben teljesen meg. egyeztek a potsdami értekezleten már elfogadott határozatokkal, valamint az Ausztriát érintő politikai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos egyéb négyoldalú megegyezésekkel. 1949-ben az osztrák államszerződés tervezetét illetőleg a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az USA néhány cikkely kivételével lényegében megegyezett. Az osztrák államszerződés előkészítésének befejezése elé nagy akadályt gördített az USA, Anglia és Franciaország képviselői azon szándékának hiánya, hogy megtárgyal, ják Sz Ausztria jövő függetlenségének és szabadságának sorsával szorosan összefüggő kérdést. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy az USA és Anglia teljesítsék kötelezettségeiket az Olaszországgal kötött békeszerződés alap. ján a Szabad Trieszt Területét illetőleg. A szovjet kormány megengedhetetlennek tartotta és tartja, hogy az USA és Angüa ezen a téren nem teljesítették kötelezettségeiket és a trieszti teriiletet a valóságban angol-amerikai támaszponttá változtatták. Tekintette] erre a helyzetre, teljesen természetes, hogy a szoyjet kormány arra törekedik, hogy Ausztriában ne történjék meg ugyanez a helyzet és ezért nem kerülhetjük meg a Szabad -Trieszt Terület kérdését! Az utóbbi két évet — az 1952 -eg és 1953 as éveket úgyszólván teljesen elfecsérelték az osztrák szerződés megkötése útjában álló további akadályok elhárításának meg^tárgyalásával. 1952. márciusában az USA, Ang lia és Franciaország kormányai váratlanul előterjesztették az úgy nevezett ..röviditett szerződés'" javaslatát, amelyet külön, a Szovjetunió részvétele nélkül dolgoztak ki. Nyi'vánvalóan megnyilvánult az a szokás, hogy külön akciókhoz folyamodjanak, ami az utóbbi időben gyakran előfordul. Váratlan volt, hogy az osztrák kormány is tevékenyen támogatta ezt az új javaslatot, amely ellentétben áll a négy nagyhatalom előzőleg megegyezett határozataival, va

1 amint Ausztria előző álláspontjá. val is. • Tehát az osztrák kormány sem mentesülhet a felelősség alól az államszerződés kérdésének megoldá. sában keletkezett legutóbbi késedelem miatt. Amint ismeretes, a „rövidített szerződés" javaslata a Szovjetunió számára teljesen elfogadhatatlan volt. Figyelmen kívül hagyták ebben a javaslatban elsősorban az osztrák nép demokratikus jogainak kérdését, jóllehet az államszerződés tervezete teljesen világos rendelkezéseket tartalmaz erre, amelyekben a négy nagyhatalom megegyezett. Másodszor, ezekkel a javaslatok kai durván megsértették a Szovjetunió jogait, amelyeket a potsdami egyezményekben elismertek és amelyet az USA és Anglia, és később Franciaország is aláírt. Majdnem két év telt el azóta, hogy az USA, Anglia és Franciaország kormányai ezt a szerencsétlen gondoľatot felvetették a „rövidített szerződés" tervezetével, amelyet külön készítettek elő. Most végre a három hatalom kormányai visszavonultak a „rövidített szerződés" tervezetének megtárgyalásától. Ezért a szovjet kormány lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy minden téren törekedjenek az államszerződés gyors megkötésére. Hogyan fest ez a kérdés ma? A szovjet kormány úgy véli, hegy ma megvan a lehetőség Ausztriának, mint szuverén, független és demokratikus államnak felújítására, amely mentesülne a négy hatalom ellenőrzésétől és felszámolnák mindazokat a szerveket, amelyek Ausztria megszállásával függenek össze. Az utóbbi évek eseményei megmutatták, hogy ebben a szerződésben különös figyelmet kell szentelni Ausztriának mint független államnak demokratikus és békeszerető fejlődésére. Ezért az osztrák szerződésbe be kell venni azt a cikkelyt. hogy megengedhetetlen Auszt. riát bármely koalícióba vagy katonai tömörülésbe belevonni, amely bármely olyan állam ellen irányul, amely fegyveres erőivel részt vett a hitleri agresszió, visszaverésében és Ausztria felszabadításában, valamint nem engedhető Ausztria területén idegen katonai támaszpontókat létesíteni. A szovjet kormánynak ez a javaslata megfelel Ausztria nemzeti függetlensége és biztonsága biztosítása érdekeinek. E cikkely továbbá biztosítja, hogy nem engedélyezik Ausztria emberi és anyagforrásait idegen államok érdekében felhasználni. Ez azt jelenti, hogy a szabad, független éfe békeszerető Ausztria fontos stabilizációs tényezővé válik Európa középpontjában, ami lényeges hozzájárulást fog jelenteni az európai biztonság megszilárdítása szempontjából. Továbbá érinteni kell néhány konkrét körülményt. A szovjet kormány nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a három nyugati hatalom nem siet a német békeszerződés megkötésével, amely biztosítaná egész Németország demokratikus és békeszerető fejlődését. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy Nyugat-Németországban terveket szőnek a militarizmus felújítására, főleg az „európai védelmi közösségről" szóló párizsi szerződéssel. kapcsolatban. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a német militarizmus amikor az utóbbi évtizedekben agressziót követett el Európában, azzal kezdte, hogy Ausztriát ilyen, vagy amolyan módon más nemzetek ellen irányuló katonai tömbökbe sodorta be. Ennek az volt a következménye, hogy Ausztria ember és anyagforrásait a német militarizmus agresszív céljaira használták fel. Mindez megköveteli, hogy eléggé hatásos intézkedéseket tegyünk, amelyek megakadályozzák Ausztria Nyugat-Németország részéről történő „Anschlussára" irányuló új kísérleteit és hogy valóban biztosítva legyen egy demokratikus Ausztria függetlensége, területének egésze és határainak érinthetetlensége. Az osztrák államszerződés kidolgozott javaslatában ennek a körülménynek már figyelmet szenteltek. így a javaslat 3. cikkelye azt mondja: „A szövetséges és szövetkezett hatalmak -a német békeszerződésbe olyan intézkedéseket soroznak be, amelyek biztosítják, hogy • Németország elismeri Ausztria szuverenitását, függetlenségét és lemond Ausztria és az osztrák területtel szem ben bármilyen területi és politikai igényekről." A megtárgyalt szerződéstervezetben - külön cikkely foglalkozik az ..Anschluss" tilalmával. Erről például a 4. cikkely 1. pontja azt mondja: '„A szövetséges és szövetkezett hatalmak kijelentik, hogy tiltva van Ausztria, és Németország politikai vagy gazdasági szövetsége. Ausztria e kérdésben teljesen elismeri felelősségét és nem lép semmilyen formában sem politikai, vagy gazdasági szövetkezetbe Németországgal." ' Végezetül az államszerződés tervezet 27. c kkeiye Ausztria feladatává teszi, hogy együtt dolgozzon a szövetséges és szövetkezett hatalmakkal abban, hogy Németország ne tehessen német területen kívül semilyen intézkedést fegyverzete megújítása céljából. A fentemlített cikkelyek fontossága különösen világosan kiemelkedik azon tények megvilágításában, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ausztria reális veszélyeztetése alakul ki a Nyugat-Németországban felújuló militarizmus részéről. Fel kell hívni a figyelmet a nyugatnémet kormányhoz közelálló sajtószervek kijelentéseire, amelyek ebben az időben azt a hírhedt gondolatot hirdetik, hogy Ausztria önálló fennállása lehetetlen és szükséges, hogy Nyugat-Németország alá rendeljék. Ugyanígy hangzanak Nyugat-Németország hivatalos képviselőinek beszédei is. A nyugatnémet monopóliumok már megvalósítottak néhány gyakorlati intézkedést, hogy Ausztriát fokozatosan gazdaságilag alárendeljék. Az Ausztria újabb „Ansahlussára" irányuló terveket, amelyeket a nyugatnémet militaristák és revansiszták kovácsolnak, az osztrák uralkodó körök néhány képviselője is támogatja. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, főleg arra való tekintettel, hogy az USA, Anglia és Franciaország kormányai újból és újból elhalasztják a német békeszerződés kérdését, amely biztosítaná a német állam egységének felújítását, valamint demokratikus és békeszerető fejlődését. A német békeszerződés megkötése, amely kizárná a német militarizmus felújításának lehetőségét, Ausztria önálló tés független állami fennállásának legmegbízhatóbb biztosítéka lenne Sajnálatos azonban, hogy a német békeszerződés kidolgozására és megkötésére tett szovjet javaslatot az USA. Anglia és Franciaország képviselői nem fogadták el és a német békeszerződés kérdése mindmáig megoldatlan maradt." A bekövetkezett helyzetben a négy nagyhatalom — az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió — az európai béke megszilárdítása érdekében kötelesek az osztrák kérdés megoldásánál olyan intézkedéseket tenni, amelyek megakadályoznák Nyugat-Németországnak Ausztria „Anschlussára" irányuló kísérleteit és biztosítanák Ausztria függetlenségét. A szovjet kormány azon a nézeten van, hogy ezek az intézkedések szükségtelenekké és feleslegesekké válnak, mihelyt megkötik a békeszerződést Németországgal. A német békeszerződés gyors megkötésére tett szovjet javaslatok éppen ezt a célt tartják szem előtt. A német békeszerződés kérdésének ilyen megoldása mind az osztrá'náp, mind pedig a többi európai nemzet érdeke. Ma meghallgattuk Figl úrnak, Ausztria külügyminiszterének beszédét. A szovjet küldöttség, amikor javaslatot terjesztett elő, hogy az értekezlet napirendjére vegyék fel az osztrák államszerződés kérdését, szükségesnek tartotta, hogy e kérdés megtárgyalásánál hallgassák meg az osztrák küldöttséget. Értekezletünkön üdvözöljük Ausztria képviselőjét. Szükséges' volt, hogy ezen az értekezleten az osz: trák kormánynak lehetőséget ad! junk álláspontjának megvilágításái-ra. ! A német kérdés megtárgyalásánál megfosztottak bennünket annak lehetőségétől, hógy meghallgassuk a német nép, Kelet, és Nyugat-Németország képviselőit. Sajnálnunk kell azt, hogy a három nyugati hatalom miniszterei elutasították azt a javaslatot, hogy erre az értekezletre meghívják Németország képvilöit. Figl úr az osztrák kormány nevében annak az óhajának adott kifejezést, hogy a 35. cikkely által megállapított összeg kifizetését a volt német követelésekért, amelyeket a szerződés alapján a Szovjetunió Ausztriának ad át, nem dollárban, hanem osztrák áruszállításokban valósítsák meg. A szovjet kormány kész eleget tenni ennek a kérésnek. Az osztrák kormánynak ezen kérésére való tekintettel a szovjet kormány beleegyezik abba, hogy Ausztria a 35. cikkelyben megállapított összeget a Szovjetuniónak nem dollárban, hanem áruküldeményben fizesse meg. Ami a £5. cikkelyt érintő többi megjegyzéseket illeti, tekintetbe kell vermi, hogy e kérdések újabb megtárgyalása nem jelentene mást, mint újabb komplikációkat és késedelmet az osztrák államszerződés kérdésének megoldásában Emlékeztettek itt bennünket azokra az áldozatokra, amelyeket Ausztria a háború alatt és a háború után hozott. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a hitleri hadseregbe besorolt osztrák katonaság óriási károkat okozott a Szovjetuniónak, és nemcsak a Szovjetuniónak, éppen ezért az Ausztriáról szóló 1943. november 1-i ismert moszkvai deklaráció azt mondja, hogy Ausztria felelős a háborúban a hitleri Németország oldalán való részvételért. Ennek ellenére Ausztriára nem rónak és nem róttak semilyen kártérítési kötelezettséget az általa okozott károk még egy részéért sem. A megtárgyalt osztrák szerződés 35. cikkelye csupán az ausztriai volt német követelésekre vonatkozik, amelyek nem képezik Ausztria tulajdonát, amelyek azonban a szer. ::ödés által megállapított határidő . letelte után osztrák tulajdonba mennek át. A Szovjetunió javaslatai azokon a téziseken alapulnak, amelyeket itt kifejtettem, amelyeket az értekezleten való megtárgyalás céljából terjesztek elő. E javaslatok a következők: A független és demokratikus Ausztria felújításáról , szóló államszerződés megkötéséről A Szovjetunió, Franciaország, An. glia és az USA kormányai elismerik, hogy az európai béke megszilárdításának érdekei és az osztrák nép nemzeti jogai, biztosításának szükségessége megköveteli a szabad és független Ausztria lehető leggyorsabb felújítását, és hogy az osztrák kérdés megoldásának meg kell felelnie a négy nagyhatalom közötti egyezményeknek. Ennek alapján a négyhatalom kormányai megegyeztek: 1. a külügyminiszterhelyettesek feladatává teszik, hogy három hó. napon belül előkészítsék „a független és demokratikus Ausztria felújítására szóló államszerződés" végleges szövegét, a következő utasítások szerint igazodva: a) befejezni az osztrák államszerződés tervezetének előkészítését, amelynek lényegében 1949-ben a négy hatalom megegyezett. Eszerint Ausztriát szuverén, független és demokratikus államként felújítják, mentesitik a négy hatalom ellenőrzésétől, és az eddigi ellenőrzési gépezettői — az ausztriai szövet, séges bizottságot és annak szerveit megszüntetik és Ausztria megszállásának véget vetnek. b) az osztrák államszerződés szövegébe a következő utólagos cikkelyt besorolni: „Ausztria kötelezi magát, hogy nem lép semilyen koalícióba vagy katonai tömörülésbe, amely azon hatalmak 'bármelyike ellen irányul, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a Németország elleni háborúban és Ausztria felszabadításában. Ausztria úgyszintén kötelezi ma. gát, hogy területén nem enged idegen katonai támaszpontokat építeni és nem engedi, hogy Ausztriában külföldi katonai oktatókat és szakértőket alkalmazzanak." Az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányai saját részükről kötelezik magukat e cikkely intézkedésének betartására. c) tudomásul veszik a Szovjetunió kormányának azt a bejelentését, hogy -- osztrák kormány kérésének eleget tíve beleegyezései nyilvánít, ja, hogy Ausztria áruszállítmányokkal fedezze az államszerződéstervezet 35. cikke'ye alapján a Szovjetuniónak ítélt összeget, a volt német követelésekért. 2. Hogy az új „Anschlussra"' irányuló kísérleteket megakadályozzák, a német békeszerződés megkötéséig elhalasztani Ausztria egyes övezeteinek területein elhelyezett négyhatalmi alakulatok visszavonását. Bécsből az összes idegen csapatokat visszavonni" a szövetséges ellenőrző bizottság megszüntetésével egyidejűleg. A négy nagyhatalomnak ideiglenesen meghagyott csapatai Auszttriában nem lesznek megszállási csapatok és nem fognak megszállási funkciót teljesíten-; és nem avatkoznak az osztrák közigazgatás és az ország közéleti, politikai életének ügyeibe. E csapatok jogi helyzetét külön megegyezés határozza meg, amelyet a négy hatalomnak Ausztria részvételével kell kido'gozn.a és amely az osztrák államszerződés érvénybelépésével egyidejűleg lép érvénybe. 3. A külügymin-szterhelyettesek feladatává tenni hogy Trieszt kérdését megtárgyalják a Szovjetunió javaslatainak alapján, hogy Trieszt városát és a hozzátartozó területeket ne használják katonai támaszpontú

1. Az osztrák szerződés kérdésének a Szovjetunió javaslata alapján való megoldása alapfontosságú volna a nemzetközi feszültség enyhítésére. V. M. Molotov beszéde után J. F. Dulles és G Bidault szóla'tak fel. Az USA át'amtitkára azt mondotta, hogy először államszerződést kell kötni Ausztriával és „azután következhetnek a nagyobb ügyek." G. Bidault éppúgy, mint Dulles is. megkerü'ték a szovjet javaslat lényegét. Ezután szünetet tartottak, majd az ülés az osztrák küldöttség nélkül folytatta tárgya'ása.t, V. M. Molotov tolmácsolta a szovjet kü'döttség azon nézetét, hogy az osztrák küldöttség az Ausztriáról szóló összes tárgya ásokon bármi'yen kizárás nélkül részt vehet. Ezze! a javas'atta Dulles is egyetértett, amit Bidault az osztrák kérdés megtárgyalása kezdetén jó jelnek nevezett.