Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-03 / 29. szám, szerda

2 U J SZ0 1954. február 3 A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése a szlovákiai népgazdaság fejlesztése 1953. évi állami tervének teljesítéséről vetési területe 6 százalékkal, az ola­jos növényeké és zöldségféléké pedig 14 százalékkal. Az aratási munkálatok jobban folytak le, mint tavaly. A gabona­félékben 1952-hez viszonyítva lénye­gesen nagyobb volt a termés, külö­nösen a búzában 10 százalékkal, az árpában 22 százalékkal, a kukori­cában 71 százalékkal. Nagyobb volt a repce, cukorrépa, a len, kender, burgonya, dohány, szőlő, zöldség és gyümölcs termése is. A gabenanemüek és a repoe öszi vetését sikeresen teljesítették, az öszi tarlókeverékek vetési tervét nem teljesítették. A gazdasági állatok tervezett állo­mányát a juhok kivételével betar­tották. Az átlagos tejhozam, a mult évhez viszonyítva kisebb volt. A nagy szocialista gazdasági üze­mek gazdálkodásának előnyei a kis­termelő üzemekkel szemben világo­san megmutatkoznak a növényter­melésben és állattenyésztésben elért eredményekben. Az EFSz-ek hektárhozama na­gyobb volt mint az egyénileg gaz­dálkodó parasztoké és pedig búzá­ban 13 százalékká! árpában 17 szá­zalékkal, repcében 5 százalékkal, do­hányban pedig 12 százalékkal. Még nagyobb eredményeket értek el az állami gazdaságok, melyeknek hek­tárhozama az egyéni szektorhoz vi­szonyítva búzában 38 százalékkal, árpában 42 százalékkal, repcében 28 százalékkal, lenben 7 százalékkal, cukorrépában 6 százalékkal, do­hányban pedig 17 százalékkal volt nagyobb. Az EFSz-ek minden 100 hektár kö­zösen megművelt mezőgazdasági te­rületén a közös állattenyésztésben lévő gazdasági állatállomány 1952­hez viszonyítva a következőképpen szaporodott: lovak 26 százalékkal, szarvasmarhák 20 százalékkal, ju­hok 60 százalékkal, mindem 100 hek­tár közösen megművelt szántóföldön pedig 15 százalékkal gyarapodott a sertésállomány. Az állami gazdasá­gok állatállománya 1952-hez viszo­nyítva a tehenekben 14 százalékkal, és az anyajuhokban 11 százalékkal növekedett. A gép- és traktorállomások- ál­tal végzett mezei munkák térfoga­ta Szlovákiában 1952-hez viszosyít­va 51 százalékkal növekedett. Az egy traktor által végzett munka ugyanez idő alatt 3-9 százalékkal növekedett. A traktorok száma a mult évhez viszonyítva 8 százalék­kal. az aratókombájnok száma 73 százalékkal növekedett. A gaboná­val bevetett egész mezőgazdasági terület egyharmad részén 1953-ban a gép és traktor állomások végez­ték el a gabona vetését. A gép- és traktorállomások az általuk meg­művelt terület 47 százalékát kereszt­soros, vagy szüksoros vetési mód­szerrel vetették be. Állati termékekből 1952-hez viszo­nyítva 41 százalékkal több borjút, 3 százalékkal több sertést és 5 szá­zalékkal több tojást gyűjtöttek be. Az 1953. évi termésből 1952-hez vi­szonyítva 6 százalékkal több gabo­nát. 43 százalékkal több zöldséget, 11 százalékkal több gyümölcsöt, 39 százalékkal több cukorrépát, 45 szá­zalékkal több olajos növényt és 14 százalékkal több dohányt gyűjtöt­tek be. Az erdöiparban túlteljesitették az erdősítési tervet, valamint a többi munkálatok, úgymint az erdövágás, a talaj előkészítése, a facsemeték gondozása tervét. A facsemeték ter­melési tervét sikerre] teljesítették. Az erdősítésben elterjesztették a fészkes ültetési módszer alkalmazá­sát. V. Beruházási építkezés A Szlovákiában eszközölt beru­házások térfogata 1953 ban az 1952 színvonalon állott. A beruházási építkezéssel 1953­ban megoldották főleg a fűtő- és nyersanyagalap további bővítéséit, a kohászati, energetikai ipar és a vasúti forgalom fejlesztését. Üzembe helyeztek négy vízi vil­lanyáramfejlesztőtelepet és egy hö­trő villanyáramfejlesztötelepet. To­vábbi termelési kapacitásokkal bő­vítették a kohászati üzemeket és egy alumínium termelő kohászati üzem megkezdte működését. A gép­ipar, a vegyiipar, a könnyű- és élelmiszeripar további termelési ka­pacitásokkal növekedett A vegyiiparban például bővült a müselyemtermelés kapacitása. Az élelmiszeriparban öt tejfeldolgozó üzemet, fagyasztó üzemet, 73 do. hányszárítót helyezték tizembe, to­váíbbí élelmiszeripari üzemeket ki­bővítettek ée átlakítobtak. A Szövetségi Vasútvonalon a bu­janovi és ružini alagútépítésen si­keresen folytatódtak a munkálatok. Sikeresen folytatódott a Tornya— Rozsnyó új vasútvonal, valamint e vasútvonal almási alagútjának épí­tése. Az 1953. szeptember 15-i kor­mánynyilatkozat alapján nagyobb beruházási eszközöket fordítottak a mezőgazdaság, a kereskedelem és a lakásépítés fejlesztésére. A megrendeléseket teljesítő épít­kezési és szerelő szervezetek által elvégzett építészeti és szerelői mun­káik térfogata 1953-ban az előző évhez viszonyítva a munka terme­lékenységének növekedése folytán 3 százalékkal növekedett. Az építő iparügyi Megbízotti Hivatal meg­rendeléseket teljesítő építkezési és szerelő szervezetei 1953-ban 100.5 százalékra teljessítették az építé szeti és szerelő munkák tervét. Az építkezések tervezési előké­szítésében megjavult helyzet elő­segítette hogy a 'negyedik negyed­évben lényegesen megjavították az építkezés tervének elégfelen telje­sítését. VI. Közlekedés és távössze­köttetés Szlovákia vasúti forgalmában 1953-ban 22 százalékkal több árut szállítottak, mint 1952-ben. A te­herkocsi rakományok száma 1952­hez viszonyítva 11 százalékkal nö­vekedett. Prőbamüködésbe helyezték a I Zsolna—Martin—Ruttka villanyo­sított vasútvonalszakaszt, A tehergépkocsiforgalom 1952-hez viszonyítva 45 százalékkal több árut szállítottak A vízi teherforgalomban 1963­ban 1952 hez viszonyítva 4 száza­lékkal több árut szállítottak. Vasúton és személygépkocsin 1952-hez viszonyítva 1953-ban 4 százalékkal több személyt szállí­tottak. Az autóbuszforgalmi vállalat a dolgozók utazásának megjavítása érdekében új vonalakat épített kl, úgy, hogy Szľovákiában 2.672 köz­ségnek van autóbuszforgalma. A víziforgalomban 1952-hez vi­szonyítva 29 százalékkal több sze­mélyt szállítottak. 1953-ban a posta- és távösszeköt­tetési szolgálat is megjavult. 1953. augusztus 28-án a legutolsó köz ségnek Krajná Bystrieának a te­lafonhálózatba való bekapcsolásával befejeződött az összes szlovákiai községek telefonnal ellátása. 1953-ban Szlovákiának 415.000 rádióengedély tulajdonosa, azaz 16.000.rel több volt, mint 1952­ben. VTI. Az áruforgalom növeke­dése és a dolgozók életszínvonalának emel­kedése 1953-ban tovább fejlődött a szo­cialista kereskedelem. A kiskereske­delmi forgalom 1950-ban nagyobb volt, mint 1952-ben Az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 6 százalékkal több kimért húst, 5 szá­zalékkal több hústerméket, 10 szá­zalókkal több húskonzervet, 42 szá­zalékkal több sertészsírt, 16 száza­lékkal több étmüzsíradékot, 30 szá­zalékkal több kenyeret és péksüte­ményt, 14 százalékkal több sajtot, 12 százalékkal több zöldséget, 25 százalékkal több gyümölcsöt adtak el, minit 1952-ben. A lakosság ipari cikkekből 1953­ban 5 százalékkal több kész férfi­ruhát, 14 százalékkal több kész gyermekruhát, 4 százalékkal több lábbelit, 47 százalékkal több mo­torkerékpárt, 13 százalékkal több kerékpárt vásárolt, mint 1952-ben Más árucikkek eladása is fokozó­dott. A kormányhatározatok ered­ményeképpen fokozták a családi há­zak és mezőgazdasági berendezések tataroztatására a lakosságnak nyúj­tott épltöanyagszállítmányokat. 1953-ban 1952-hez viszonyítva 114 százalékkal több cementet, 43 szá­zalékkal: több meszet, 144 százalék­kai több tetőfedő cserepet, 168 szá­zalékkal több téglát, 56 százalékkal több deszkát, és 183 százalékkal több gömbfát adtak el. A heti és kirakodb mezőgazdasá­gi vásárok megszervezése hozzájá­rult a falu ellátásának megjavításá­hoz. 1953-ban 3.888 heti és országos mezőgazdasági vásárt rendeztek, amelyeken 1953. augusztus óta 28,400.000 korona értékű mezőgaz­dasági termékfölösleget adtak el és 37,300.000 korona értékű ipari cik­ket vásároltak. A szlovákiai dolgozók életszínvo­nala az állami kiskereskedelmi árak­nak 1953. októberében 23.000 ipari és élelmiszercikkben való csökken­tése, valamint néhány termékfajta árának decemberi további csökken­tése eredményeképpen, ami hatással volt a reálbérek és ezzel a dolgozók vásárló erejének növekedésére, lé­nyegesen emelkedett. A lakosság ezenkívül 1953-ban az előző évekhez hasonlóan az államtód segélyt és juttatásokat kapott a munkások és alkalmazottak szociá­lis biztosításában, ingyenes, vagy olcsó szanatóriumi tartózkodást, díjtalan orvosi segítséget, díjtalan oktatást és szakoktatást, ösztöndí­jat a tanulók számára, valamint sok más kedvezményt és segélyt. A munkások és a többi alkalmazottak legalább két hétre terjedő az állam részéről fizetett szabadságot kaptak. 40.000 dolgozó az üdülőközpontokban töltött e szabadságát. VIII. Az alkalmazottak számá­nak és a munka termelé­kenységének növekedése 1953-ban a dolgozók további tíz­ezrei kapcsolódtak be a munkába a népgazdaság valamennyi szakaszán. Ennek ellenére, főleg az Ipari alap­vető fontosságú ágakban munkaerő­hiány mutatkozik. A népgazdaság szocialista szektora alkalmazottai­nak teljes száma a mult évhez vi­szonyítva 51.000 állandó alkalmazot­tal növekedett. A nők alkalmazott­sága 1952-hez viszonyítva 13 száza­lékkal növekedett. Az év végén a nők az alkalmazottak 32 százalékát képezték. A munka termelékenysége az iparban 10 százalékkal, az építé­szetben 8 százalékkal növekedett és ennek alapján a munkások átlagos keresete is növekedett. A szocialista munkaverseny 1953­ban tovább fejlődött és elmélyült. A .legtöbb dolgozó az ipari ágakba, például a könnyűipari vállalatokba kapcsolódott be a szocialista mun­kaversenybe. A könnyűipari válla­latok dolgozóinak 80 százaléka ver­senyben áll. A dolgozók gazdasá­gunkban kifejlesztették a szocialista munkaverseny új formáit, főleg Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa alkalmával kibonta­koztatták a termelés gazdaságossá tételére irányuló felajánlások moz­galmát. 1953-ban több mint 8.000 újítója­vaslatot tettek, amelyek feltétele­zett évi megtakarítása 60,000.000.— koronát tesz ki. ^ IX. Kommunális gazdaság és lakásépítés A kommunális gazdaság 101 szá­zalékra teljesítette bevételi teljesít­ménytervét. Bevétele 1952-hez viszo­nyítva 20 százalékkal növekedett. A városi forgalmi eszközök 1952-hez viszonyítva 21 százalékkal több személyt szállítottak. A villamosok 18, a trolejbuszok 27 és az autó­buszok 22. százalékkal több sze­mélyt szállítottak, mint 1952-ben. A villamoskocsik parkja 5 százalék­kal, az autóbuszoké 12 százalékkal, a trolejbuszaké pedig S3 százalék­kal nagyobbodott, Több újfajta szolgálatot vezetnek be. A mosódák i száma 32 százalékkal, teljesítőké­pességük 44 százalékkal növekedett. 1953-ban 60 km hosszú vízvezeték­hálózatot helyeztek üzembe. A kommunális és szövetkezeti gazda­ság lakásalapja kibővült és a ház­tulajdonok tatarozására és karban­tartására fordított költségek az elő­ző évhez viszonyítva 42 százalékkal fokozódtak. Az állami terv keretében 8.117 lakás átadása szántén hozzájárult a dolgozók életszínvonalának emelke­déséhez, Az építőanyagárak csök­kenése és kedvezményes államköl­csönök nyújtása lehetővé tette, hogy a dolgozók, főleg a falusi dolgozók 1953-ban egyéni építkezés kereté­ben további 5.799 lakást fejezhesse­nek be. X. A kultűrépítkezés és az egészségügyi gondoskodás növekedése 1953 további sikereket jelentett az iskolák, a kultúra és az egész­ségügy fejlődésében. Törvénybe ik­tatták az új iskolarendszert, mely­nek értelmében szovjet mintára be­vezettük az egységes 11-éves isko­lát. Üj irányt vezettünk be a főis­kolai tanulmányokba, négy iparis­kolát és 16 mezőgazdasági iskolát létesítettünk. Az idei iskolai évben 910 nyolc­éves középiskolát rendeztünk be, melyeknek 9.026 osztályában 307.136 tanuló van. Kilencvenhat 11-éves iskolát nyitottunk meg, melyeknek 1925 osztályában 73.028 diák tanul. 563.227 tanuló 4.043 . általános mű­veltséget nyújtó iskolában, azaz nemzeti, nyolcéves és tizenegyéves iskolában szerzi meg az általános mű­veltséget. Az ipariskolák száma az i<Jei tan évben 46. 14.831 tanulóval, tehát az elmúlt tanévhez viszonyítva 29.6 százalékkal több tanulójuk van. A főiskolák hallgatóinak száma 13.252, azaz 18 százalékkal több, Január 30. és 31-én folyt le Po­rubán a lakásépítő kommunista építőmunkások országos értekezle­te. A kommunisták és a pártszerve­zetek eddigi munkájáról és új fel­Országunk legnagyobb belpolitikai eseménye a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok országos vi. tája. A sajtótízpercekein a szakbizal­miak ismertetik a munkahelyeken a törvényjavaslatok szövegét, hogy az üzamii gyűléseken tudjanak konkréten felszólalni. Az egészségügyi megbízotti hivatal dolgozói is alaposan felkészülitek er. re a vitára, melyet a napokban tar­tottak meg. Szépen feldíszített- te­remben gyűltek össze a hávatal dol. gozói és meghallgatták dr Neuman­nak, a Központi Nemzeti Bizottság képviselőjének beszédét. Beszédében dr. Neumann rámutatott, hogy mi­lyen módon uralkodott és működött a burzsoá rendszer közigazgatása. Áttérve az 1954-i eseményekre, rész. letesen megmagyarázta a nemzeti bizottságok fontos szerepét, felvilá­gosítot; i a hallgatókat arról, hogy mint az 1952/53. tanévben. A főis­kolákon ezenkívül mintegy 4.200 hall­gató vesz részt a táv. és esti okta­tásban. 1953-ban 1.739-en fejezték be főís­koliai tanulmányaikat, közülük 844_en a műszaki főiskolákon. 1953-ban megalakult a Szlovák Tudományos Akadémia, amelynek 13 rendes és 21 levelező tagja van. Tavaly 1.463 könyvet adtak ki 11 millió példányszámban. 869 folyóirat jelent meg, közülük öt napilap. Szlovákiának 1953 végén 911 mo­zija, ebből 110 vándormozija volt. 211.000 filméiőadást tartottak, ame. lyeket 28 millió néző tekintett meg. A kórházak, gyógyintézetek, gon. dozó intézetek és más egészségügyi intézmények hálózata é s kapacitása 1953-ban tovább bővült. A kórházi helyek száma 1952-hez viszonyítva 1.103 fekvőhellyel bővült. A vidéki szülőotthonok fekvőhelyeinek száma jelentősen növekedett. A kezeli in­tézetek férőhelyeinek száma 2i szá­zalékkal növekedett. A gyermek­böIcBiödék száim-a 7 százalékkal, be. fogadóképességük 9 százalékkal nö­vekedett. A óvodák száma 471-el gyarapodott. A területi egészségügyi központok száma 78 százalékkal na­gyobbodott. Elmélyült az üzemek dol­gozóiról való gondoskdás is. Az üzemi egészségügyi központok száma 19 százalékkal, az üzemi egészségügyi állomások száma 15 százalékkal nö­vekedett. A szlovákiai népgazdaság fejlesztésében ölért sikerek, a párt. nak és a kormánynak állandó gon. doskodása az emberről legszemlél. tetőbbetn a halálozások számának csökkenésében és pedig a csecsemő­halandóság és a tüdőbajosok elhalá. lozása szármáinak további csökkené­sében mutatkozott meg. A halálozá­sok szánna 1952 hez viszonyítva 5 százalékkal, a csecsemőhalandóság és a tüdőbajosok elhalálbzásának száma 16 százalékkal csökkent. A csecsemőhalandóság, (azaz minden 1.000 gyermek közül 1 éves korukig meghalt gyermekek száma) az 1952. évi 73.4-ről 1953 ban 61.6-re csök­kent. A burzsoá köztársaságban a csecsemőhalandóság ennek több mint kétszerese volt. A csecsemőhaá'andó­ság 1937-ben például 149.9 et tett ki. A szülészeti intézetekben született gyermekek száma 1952-hez viszonyít­va 27 százalékkal nagyobb. Szlovákiai Statisztikai Hivatal. adataikról az ezévi tervfeladatok teljesítésében (40 ezer lakásegység építése) — Václav Pašek elvtárs, a CsKP Központi Bizottságának titká­ra beszólt. miért fontos újjászervezni a nemzeti bizottságok munkáját. Az előadás után megkezdődött a vita. A vitázókban nem volt hiány. Dr. Koŕžinsky vitafelszólalásában nagy örömét fejezte ki, • hogy a nemzeti bizottságok nagyobb felelős­séggel fogoak a jövőben dolgozni és így javulni fog az egészségügyi szol­gálat is. Michalik elvtárs javasolta, hogy a tanácsok száma legyen párat­lan, mert az ő elgondolása szerint megtörténhetik, hogy nem tudnak határozatot hozni, ha páros a lét. szám A többi felszólaló nagy meg. elégedését fejezték ki az új törvény­javaslatokkal kapcsolatban. Dr. Ma­cuchová megállapította, hogy ez a törvény elő fogja segíteni az ország minden részén az egészségügyi szol­gálat sokkal aktívabb működését és ki fogja küszöbölni az eddigi na^y hiányosságokat. Sz. Nt, Kommunista építőmunkások értekezlete Az egészségügyi dolgozók is örömmel fogadják az új törvényjavaslatokat

Next

/
Thumbnails
Contents