Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-03 / 29. szám, szerda

február 3 ül A Német Demokratikus Köztársaság kormányának memoranduma a német kérdés békés rendezéséről A Német Demokratikus Köztársaság ko<rmányelnöksége mellett működő sajtóiroda jelenti: A Német Demokratikus Köztársaság kormánya memorandumot nyújtott be _a "égy nagyhatalom külügyminiszterei konferenciájának, amelyben kifejti a német kérdés békés rendezésével kapcsolatos álláspontját. A négy külügyminiszter mindegyikének elküldték a memorandum egy másolatát. A memorandumot levél kíséretében terjesztették elő a négy külügyminiszter konferenciájához, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egész Németország békeszerető lakossága nevében üdvözli a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságok, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és a Francia Köztársaság külügyminisztereinek berlini konferenciáját. A német nép — áll a levélben — forrón óhajtja, hogy a berlini konferencián olyan eredményeket érjenek el, amelyek hozzájárulnának a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez és amelyek Németországot közelebb hoznák a békeszerződés megkötéséhez, egységének felújításához, demokratikus és békeszerető alapon. Mivel a külügyminiszterek berlini konferenciája nem fogadta el a Német Demokratikus Köztársaság kormányának 1954. január 24-röl keltezett kérését, hogy a konferencia tegye lehetővé a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország képviselői részvételét a német kérdés megtárgyalásánál, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a német néppel és a béke ügyével szemben való nagy felelőssége tudatában nemzeti kötelességének tartja írásbelileg benyújtani álláspontját a német kérdés megoldására vonatkozólag. A memorandum A memorandum a többi közt a következőket mondja: A német nemzetért és a béke ügyéért való nagy felelősség tudatában a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nemzeti kötelességének tartja beIjyujtani a német nép álláspontját a német kérdés megoldására vonatkozólag. Ebből az alkalomból rámutathat a múltban kifejtett fáradhatatlan igyekezetére, valamint rendíthetetlen elszántságára, arra. hogy továbbra is hozzájáruljon a Németországgal való békeszerződés megkötéséhez, az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németország kialakításához. litarizmus támaszát jelentik. Ezért itt a monopóliumok és nagybirtokok fejlődését még támogatták is. Azokon a helyeken, ahol a demokratikus erők, mint például Hessenben, ahol a parlament határozatában és népszavazás során azt a célt tűzték ki, hogy letörjék a monopóliumok és a fegyverkezést szolgáló tőke hatalmát — a megszálló hatalmak beavatkozása megakadályozta a németeket abban, hogy megvalósítsák demokratiktis határozataikat. A nyu• gati hatalmak kiváltkép rendszeresen valósították meg a Németország ' szétosztására irányuló terveiket és nem akarták megadni a német népnek a békeszerződést, amelyre joga van. A nyugati hatalmak több szeparált intézkedésével és határozatával megszegték a potsdami egyezményt, valamint a négy nagyhatalom Németországgal kapcsolatos más közös egyezményét is. A nyugati nagyhatalmak pedig semmibe véve a német nép jogigényét a békeszerződés megkötésére, az egységes, demokratikus, békeszerető és független német állam kialakítására, Nyugat-Németországra megszállási statutumot kényszeríA német nép jogigénye a békeszerződés megkötésére Majdnem kilenc év telt el a hitleri Németország leverése óta és Németországnak még mindig nincs békeszerződése, habár erre biztosított joga van. Ez a körülmény összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. valamint a német nép életérdekeivel is. A jaltai 19.45. februárjában keltezett deklarációban és a potsdami 1945. augusztusában keltezett egyezményben, amelyhez csatlakozott a Francia Köztársaság, azok a nagyhatalmak, amelyeknek külügyminiszterei részt vesznek a berlini konferencián, ünnepélyesen kötelezték magukat, hogy békeszerződést kötnek Németországgal és lehetővé teszik a német népnek, hogy az egységes, demokratikus, békeszerető és független német állam újra beállhasson a világ békeszerető nemzeteinek sorába. Az egyezményeket aláíró hatalmak e határozataikban megállapították a Németországgal való békeszerződés tartalmának elveit, ünnepélyes kötelezettséget vállaltak, hogy biztosítják Németország demokratikus fejlődését és kötelezték magukat, hogy elejét veszik az új német agressziónak. Németország demokratikus fejlődése és az új német agresszió megakadályozása a német nép érdekét szolgálja. Nemzetünk demokratikus erői a potsdami szerződést olyan jogi és politikai alapul ismerték el, amelyen kialakulhat Németország jövő sorsa és megtettek mindent, ami hatalmukban volt, hogy ezt az előfeltételt teljesítsék. tettek, amely nem ismeri él a német nép jogát a békeszerződésre és amelynek alapján Nyugat-Németországot korlátlan ideig megszállva akarják tartani. Mindezek az intézkedések, amelyek Németország egységét megbontották, egy célt szolgáltak: NyugatNémetországot a szerződések egész rendszerével — a Marshall-tervtől kezdve a bánya- és kohóipari unió szerződésén keresztül egészen az európai védelmi közösség szerződéséig és a bonni külön szerződésig — szilárdan hozzákapcsolni az Északatlanti egyezmény rendszeréhez. E politika megvalósításában a nyugati nagyhatalmakat a nyugatnémet konszernek és bankok vezetői támogatták, akik a revansra vágyakoznak, valamint a fasiszták és militaristák, akiknek nem érdeke a békeszerető Németország demokratikus fejlődése, akiknek ^azonban érdeke új revansiszta háborús kalandok előkészítése és kirobbantása. Ez a politika nagy megterhelést és nagy nehézségeket jelentett a német népnek. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása A potsdami szerződés teljesítése a Német Demokratikus Köztársaság területén A Német Demokratikus Köztársaság területén gyökerestül kiirtották a német imperializmust és militarizmust és új demokratikus rendet alkottak. A náci és háborús bűnösöket igazságosan megbüntették. A békeszerető lakosság egyöntetű határozata alapján, amely többek közt kifejezést nyert a szászországi 1946. június 30-án megtartott népszavazás során, amikor a békeszerető szavazók túlnyomó többsége, 77.7 százalékot ért el — a háborús és náci bűnösök üzemeit kárpótlás nélkül kisajátították és a nép tulajdonába adták. Ez intézkedések segítségével Közép- és Kelet-Németországban elvették a német imperializmus támadó erőinek gazdasági alapját, azon erőknek gazdasági alapját, amelyek elsősorban felelősek a két világháborúért, és amelyek fasiszta, "terrorista rendszert létesítettek. Az 1948-ban végrehajtott demokratikus földreform, amelynek során több mint kétmillió hektár földet juttattak a földnélkülieknek és a kevés földdel rendelkező parasztoknak, valamint a több mint száz hektárnyi hatalmas junker és feudális latifundiumokról áttelepült dolgozóknak, Németország nagy részében megszüntették a reakció és a támadó német militarizmus további évszázados támaszát. A bevált fasisztaellenes dolgozók és a demokratikus pártok, valamint tömegszervezetek segítségével új demokratikus közigazgatást létesítettek. amelynek ténykedése kezdettől fogva a dolgozó nép érdekeinek védelmére és a demokratikus fejlődésre irányult a politikai, gazdasági és kulturális élet minden szakaszán. Az iskolák demokratizálásáról szóló törvény és a kultúra szakaszán megtett további intézkedések kialakították a 'német nép demokratikus tudatosításának föltételeit, ahogy azt a potsdami egyezmény megköveteli. A fent említettekből, valamint az e szellemben folytatódó fejlődésből világosan kitűnik, hogy Németország keleti részében a politikai, gazdasági és kulturális élet minden szakaszán lelkiismeretes intézkedéseket foganatosítottak, amelyekre a német népet saját érdekében a potsdami egyezmény kötelezte, hogy biztosítva legyen Németország békeszerető és demokratikus fejlődése. A Német Demokratikus Köztársaság annak következtében alakult meg, hogy a német nép nemzeti ellenállást fejtett ki Németország kettéválasztásának politikája ellen, a nyugatnémet szeparált államnak a nyugati nagyhatalmak és a nyugatnémetországi reakciós erők általi jogellenes megalakítása ellen, amelyre a potsdami egyezmény egyes határozataival szöges ellentétben került sor. A Német Demokratikus Köztársaság megalakítása tehát összhangban áll a német nép jogával, amelyet a potsdami egyezmény biztosít, azzal a jogával, hogy demokratikus és békeszerető alapon építse fel újra életét és foglalja el helyét a világ szabad és békeszerető nemzetei sorában. A Német Demokratikus Köztársaságban érvényes demokratikus alkotmányt a német nép önrendelkezési jogával összhangban alkották meg a lakosság legszélesebb részvételével. Ez'az alkotmány biztosítja a német nép békeszerető és demokratikus fejlődését és ezért teljes mértékben összhangban áll a potsdami egyezmény elveivel. Az NDK kormányának lépései Kelet- és NyugatNémetország kölcsönös megértése érdekében A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tudatában van annak, hogy hazánkban a német népre mind keleten, mind nyugaton kérdései megoldásában nagy felelősség hárul. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és népi parlamentje kitartóan igyekeztek a Kelet- és Nyugat-Németország közti kölcsönös megértésre. Ebben az igyekezetükben a nyugatnémet szövetig! köztársaság kormányának és parlamentjének ismételten közös tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat nyújtottak be Kétségtelen, hogy az ilyen egyezmény nemcsak előfeltétele a Németország egységét békés úton felújító elkerülhetetlen lépéseknek — mint például feltétele a szabad össznémet választások végrehajtásának — hanem az ilyen egyezmény a nagyhatalmak közti megegyezést is megkönnyítené és meggyorsítaná. A Bonnban és Párizsban aláírt szerződések összeegyeztethetetlenek Németország egységének felújításával A potsdami egyezmény megszegése és Németország kettéválasztása a nyugati megszálló nagyhatalmak és a német monopolisták által Éles ellentétben ezzel az igazán demokratikus fejlődéssel, amely összhangban áll a szövetségesek közös határozataival, Németország nyugati részében a német nép kárára, más útra léptek A nyugati megszálló nagyhatalmak itt kéz a kézben a német imperializmus legyőzött erőivel olyan politikát folytattak, amelynek célja Bem a háborús bűnösök megbüntetése, a demili'tarizáció és demokratizálás volt, hanem ellenkezőleg a német imperializmus és militarizmus gyors felújítása. Ezért itt lényegében érintetlenek maradtak a német monopóliumok, amelyek kialakították a hitleri fasizmust, és amelyek megszervezték a második világháborút. Azonkívül lényegében érintetie. nek maradtak a junker-feudális nagybirtokok, amelyek a német miAz „európai védelmi közösségről" szóló szerződésnek fö oélja, amit egyik fél sem tagad, az, hogy ismét kiépítse Nyugat-Németországban a fasiszta Wehrmachtot a hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt és besorolja az úgynevezett „európai hadseregbe", amely amerikai főpaparancsnokság alá tartozik. Ezen az úton ezzel egyidejűleg — amint azt kifejezetten hangsúlyozza az általános szerződés bevezetése — véglegesen be akarják kapcsolni Nyugat-Németországot az Északatlanti szerződésbe. Az „európai védelmi közösség" leple alatt újjáélesztett Wehrmachtnak nincs semmi köze a német föld védelméhez Az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés megállapítása szerint és jellegénél fogva a Wehrmacht az Északatlanti szerződés szervezetének amerikaiaktól uralt eszköze, a visszavágásra vágyó német militaristák és fasiszták eszköze. A német militarizmus felújítása Nyugat-Németországban, amelyet az európai védelmi közösségről szóló szerződés segítségével akarnak betetőzni, főleg a Németországgal szomszédos országokat veszélyezteti és halálos veszélyt jelent magára a német népre. Ugyanazok a militarista és fasiszta erők, amelyek a második világháborúban az európai rfépekre oly mérhetetlen szenvedést hoztak és amelyek Németországot a legnagyobb nemzeti katasztrófájába döntötték, a bonni államapparátusban ismét vezető szerepet/foglalnak el. A bonni és párizsi szerződések, amelyek az agresszív német militarizmus felújítását szolgálják, a németországi szabad választások fő akadályát jelentik. Hogyan lehetne szabad választásokról beszélni Németországban, ha a választásokat a nyugati megszálló nagyhatalmak befolyása és ellenőrzése alatt tartanák? Hogyan lehet beszélni szabad választásokról, ha Németország mindkét részének meghatalmazott képviselői nem egyeznék meg egy össznémet ideiglenes kormány keretén belül a választási rendszerben, hanem ezt a választási rendszert a megszálló nagyhatalmak állapítanák meg? Hogyan lehetne beszélni szabad választásokról, ha már a választások előtt az általános szerződés megállapítja, hogy a megválasztott parlamentet a bonni és párizsi szerződés köti? Ezeket a szerződéseket, amelyek súlyosan megsértik a német nép nemzeti büszkeségét és Németország nemzeti függetlenségét, és amelyek Németország 50 éven át tartó katonai megszállását állapítják meg. nem ismerhet e] semilyen szabad parlament és semüyen szabad kormány. Ebből következik, hogy a bonni és párizsi szerződések semmisnek kijelentése előfeltétele a valóban szabad választásoknak. Elkerülhetetlen, hogy Németor- * szág mindkét részének képviso.lői maguk alakítsák meg az össznémet demokratikus szervet, amely kezébe venné a szabad, demokratikus választások előkészítését és megvalósítását. Ilyen szerv egyedül csak az össznémet ideiglenes kormány lehet. A legfontosabb egész Németországban olyan feltételeket megteremteni, amelyek lehetővé tennék Németország egyesítését békeszerető, demokratikus és független állammá. Ennek döntő jelentősége van, mert Nyugat-Németországban a nyugati megszálló hatalmak vezetése alatt, akikkel szövetkezett a

z Adenauer-kormány, olyan össznémet választásokat szervezhetnek, amelyek szabaddá tennék a hatalomhoz vezető utat a legádázabb militaristák és revansiszták számára. A szabad, demokratikus választások mellett foglalunk állást, amelyek Németországban biztosítanák a békeszerető, demokratikus fejlődést. Nem akarjuk azonban az amerikai választásokat, sem pedig olyan választást, amely a militaristáknak és a revansisztáknak megnyitná azt az utat, amelynek végén a harmadik világháború várna ránk. Ebből következik, hogy a fő kérdés az, hogy nem formálisan kell megállapítani a választási intézkedéseket, hanem az a fő kérdés, hogy kinek a kezében lesz e választások" előkészítése és megvalósítása A Német Demokratikus Köztársaság kormánya amellett van, hogy tartsanak össznémet szabad demokratikus választásokat a demokratikus, békeszerető és független Németország megteremtése céljából. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a legfontosabb feladatnak tartja, hogy megegyezést érjenek el a kelet- és nyugatnémetországi németek között, hogy meg lehessen alakítani az össznémet ideiglenes kormányt, amelynek fö feladata az össznémet szabad választások előkészítése és megvalósítása lenne. A demokratikus választások biztosításának érdekében egész Németországban feltétlenül szükséges, hogy kizárjanak mindennemű külföldi beavatkozást és ellenőrzést. A megszálló hatóságok vagy külföldi bizottságok bármilyen beavatkozása megsértené a német nép önrendelkezési jogát. Az össznémet demokratikus szabad választások megtartása kizárólag a német nép ügye. Az ilyen demokratikus követelmények' elkerülhetetlensége abból a tényből következik, hogy a jelenlegi időben Nyugat-Németországban militaristák és demokrataellenes erők uralkodnak. A NyugatNémetországban megtartott választások azt mutatják, hogy itt durván megsértették a demokratikus választások elveit. A német nép nem akar katonai és terroriszt'kus választásokat, nem akar idegen ellenőrzés és idegen beavatkozás alatt tartott választásokat. Nem akar a zsarolás ó3 csalás jegyében megtartott választást, amelyet leplezésül használnak fej a fasiszta diktatúra felújítására, amelyet kihasználnának a nyugatnémet revansiszta politikusok terveinek megvalósítására. Demokratikus alapokon tartott szabad választásokat akar, amelyek folyamán teljesen tiszteletben tartják nemzeti önrendelkezési jogát és az ilyen választást az össznémet ideiglenes kormánynak keli elfikészí. tenie. (Folytatás a 4. oldalon.)