Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-10 / 35. szám, szerda

1954. február 10. UJSZ0 5 Szilárdítjuk a dolgozók hatalmát 'Az egész országban, ralvainkon, városainkban a dolgozók százezres tömegei, milliói ismerkednek meg a kormányunk által országos megvi. tatásra bocsátott törvényjavasla­tokkal, melyek nemcsak nemzeti bi­zottságaink működésének elmélyíté­sét, hanem egész népi demokratikus rendszerünk további megszilárdítá­sát is eredményezik. A törvényja­vaslatokról megindult vita igen jó alkalmat nyújtott és nyújt arra, hogy nemzeti bizottságaink a pol­gárok széles rétegével karöltve ér­tékeljék eddig*; munkásságukat és a fogyatékosságok feltárásával igye­kezzenek a hiányosságokat kiküszö­bölni. Sokan azt gondolják, hogy a hibák feltárásával ellenségeinknek, a reakciónak nyujtunk anyagot. MI NEM FÉLÜNK BEISMERNI A HIBÄKAT, DE NEM IS HALL­GATJUK EL EREDMÉNYEINKET Nagyon is szükséges, hogy esze­rint cselekedjünk, amikor az új törvényjavaslatokról és nemzeti bi­zottságainknak eddigi munkájáról tartunk megbeszéléseket, vitákat. Má r az a tény is, hogy kormányunk országos vitára bocsátotta a tör­vényjavaslatokat és lehetővé teszi, hogy a dolgozók ezekhez hozzászól­janak, elmondják véleményüket, él­jenek azzal a jogaikkal, mellyel mint az ál íam hat alom képvise­lői kötelesek is élni, ez a népi demokrácia a demokratikus rendszer győzelmét, minden más kapitalista rendszer fölötti fölényét jelenti. HA A KAPITALISTA ÁLLAMOK DOLGOZÓI VITATKOZNÁNAK az államhatalom törvényeiről, vagy annak a véleményüknek adnának kifejezést, hogy ök is olyan szaba­don szeretnének élni, alkotni, mint a szocializmus országaiban élnek a dolgozók, akkor a legembertelenebb terorral nyomnák el és vetnék bör­tönbe őket. Hogy is mernék a ka­pitalista államokban felkérni a né­pet, hogy vitassák meg a törvény­javaslatokat, fedjék fel. a közigaz­gatás súlyos hibáit, amikor az egész rendszer, a közigazgatás a nép el­len irányul, s a legmesszebbmenő módon szigorítják a szólásszabad­ságot. Az Egyesült Államokban már annyira mentek, hogy a világ békéjének megőrzéséért indított bé­kemozgalmat kommunista mozga­lomnak nyilvánították és az USA­ban a békeharcosokat Amerika, a burzsoá demokrácia ellenségeinek nyilvánítják. Nyugat-Németország­ban pl. olyan törvényjavaslatról tár­gyal a parlament, amely azt írja elő. Jiogy minden dolgozót, ak} Nyu­gat-Németország újrafelfegyverke­zése ellen foglal állást, könyörület nélkül koncentrációs táborba kell zárni. Folytathatna­e vitát a dol­gozó nép ilyen törvényjavaslatokról, vagy az amerikai imperialistáknak a világ békemozgalmáról nyilvání­tott álláspontjáról ? Ez sohasem történhetne meg. Ezek a törvények és vélemények nem szolgálják a dolgoió nép javát, csak az imperia­listák ingadozó hatalmának ideigle­nes megszilárdítását teszik lehetővé. Ezeket a javaslatokat minden kapl. tabsta országban a dolgozó nép a leghatározottabban visszautasítaná. Amikor így párhuzamot vonunk a kapitalista rendszer és népi de­mokráciánk között, Kommunista Pártunk vezetésével kiharcolt forra­dalmi vívmányainkkal kapcsolat­ban, amikor éles különbséget tu­dunk tenni a burzsoá köztársaság és a népi demokráciánk között, mindnyájan arra a megállapításra jutunk, hogy ilyen szabadon még sohasem éltünk, soha, azelőtt nem élveztünk ennyi demokratikus jo­got, amennyit a népi demokrácia, a dolgozók államhatalma nyújt ne­künk. És azzal, hdgy most a nem­zeti bizottságokról szóló új törvény­javaslatokról tárgyalunk és alkal­munk nyüik a nemzeti bizottságok munkájában észlelhető hibák feltá­rására és kiküszöbölésére, mindezzel a népi demokratikus rendszer ere­jének tovább-: szilárdulását és győ­zelmét hirdetjük. NÉHÁNY PÉLDA A KASSAI KERÜLETBŐL A kassaf kerület, ^mely a múltban Igen elmaradott országrész volt és ahonnan ezrével vándoroltak ki az emberek, ahol véres tüntetések zajlot­tak le, mint például 1921-ben Ko­rompán, amikor az éhező munkások közé lőttek a csendőrök, ott ma az egész kerület a lázas építőmunka jegyében él. Odaadással és nagy munkasikerekkel ékítik a Szövetsé­gi Vasútvonalat is, mely a testvéri Szovjetunióval ,köt majd össze ben­nünket. Csak magán KOROMPÁN 475 LAKASEGYSÉ­GEŤ ÉPÍTETTEK AZ ÖTÉVES TERV IDEJÉN és egy 360 személyt befogadó in­ternátust. Míg azelőtt Korompán egy autóbuszvonal sem volt, ma már 10 van. Azelőtt a városi kép­viselőtestület a gyárosok kezében volt, ma a nemzeti bizottság a ko-' rompai dolgozók érdekeit szolgálja. 1932-ben a városka 300 munkanél­külije közül még a fele sem kapta meg a „líoldusjegyeket". Most, ami­kor a Kbvohuty-üzem dolgozói az új törvényjavaslatokról tárgyaltak, Dula Antal idős villanyszerelő visz, szaemlékezett a harmincas évre, amikor öt gyermeke eltartásáról kellett gondoskodnia, de munkához nem juthatott. Korompa dolgozói ma nemcsak annak örülnek, hogy pártunk és kormányunk gondosko­dásából új üzemek épültek a múlt­ban rombadöntött üzem helyén, ha­nem annak is, hogy kormányunk szívén, viseli a munkából kiöregedett dolgozók ügyét. Korompán ma 400 polgár részesül szociális segélyezés, ben. Kurilla István, a MEZ-üzem szerelőmunkása az új törvényja­vaslatokról szólva felszólította munkatársait, hogy a legszorosab­ban dolgozzanak együtt a nemzet: bizottsággal, mert ez a biztosítéka annak, hogy jól teljesíthessék fel­adataikat és tovább emelhessék é'etszínvonalukat. A nemzeti bizottságok munkájá­ban A KASSAI KERÜLETBEN IS ADÓDTAK HIBÁK. Ezek a hibák túlnyomórészt eb­ben a kerületben is a nemzeti bi­zottságok eddigi szervezeti struktú­rájából eredtek, abból, hogy a ta­gokat nem választották, hanem je­lölték. Sokhelyütt nem tartottak fen n szoros kapcsolatot a néppel és igen gyakran bürokratizmusba es­tek. A nemzeti bizottságok felada­tai évről évre növekedtek, viszont a jelölt tagok gyakran nem fejlőd­tek olyan mértékben, mint ahogy a fokozott feladatok teljesítése ezt megkívánta volna. Kassán is, mint másutt, nem vált be az egységes nemzeti bizottság, mely a város és környékének, a járásnak ügyeit in­tézte. A kassai járásban 1952-ben 48 szövetkezetet alakítottak és az egységes nemzeti bizottság képte­len volt az eléggé nagy és fejlett ipari város ügyeinek intézése mel­lett nagyobb gondot fordítani az égetően fontos mezőgazdasági kér­dések megoldására. Mindezeket a hibákat az új törvényjavaslatok alapján a nemzeti bizottságok szer T vezetének tökéletesítésével, a szov­jetek tapasztalatainak átvételével kiküszöböljük. Ugyancsak eltűnnek a bürokratikus módszerek, melyek eddig megnehezítették a nemzeti bizottságok munkáját és igen gyak­ran elkeserítették a dolgozókat. A nemzeti bizottságok feladatainak a néppel való széleskörű ismertetésével, a szocialista törvényesség még szi­gorúbb betartásával nem fog többé előfordulni olyan eset, mint a lőcsei járásban, ahol a földműveseknek még 36 kilométert kellett utazniok a járási székhelyre egy őrlési enge­délyért, amikor a helyi nemzeti bi­zottság is kiadhatta volna. NEM VOLT KÖNNYŰ A MUNKÁSBÓL LETT FUNKCIONÁRIUS ÉLETE Jämbrich Bálint elvtárs már öt éve dolgozik tevékenyen a népi köz­igazgatásban. Mielőtt a poprádi já­rási nemzeti bizottságra került, a Svit-üzem munkása volt. — Sok gyári munkás azt i fel­adatot kapta, — mondotta Jam­brich elvtárs — hogy az állami ap­parátusban dolgozzon, A gép mellett jól dolgoztunk, de amikor a nemzeti bizottsághoz kerültünk, kezdetben nem voltuk tisztában feladatainkkal. Amikor referens lettem, sokat kel­lett tanulnom. Meghallgattam az emberek véleményét, mi a jó és rossz a munkánkban. A polgárok igen gyakran nem tekintettek ránk teljes bizalommal, mert bennünket erre a funkcióra nem vá­lasztottak, hanem csak kineveztek. Kötelességünk pedig megkívánta, hogy a legbecsületesebben teljesít­sük a reánkháruló feladatokat. A nemzeti bizottsági tagok kinevezé­se sokszor nehézségekbe ütközött, mert a jelöltek nem voltak tisztá­ban azzal, hogy élvezik-e a nép bi­zalmát. Ma már nem kell ettől tar­tani. Az új törvényjavaslatok ki­mondják, hogy a nemzeti bizottsá­gok tagjait a nép választja, így a tagok a nép bizalmából látják majd el feladataikat Ezzel megszűnnek azok a nehézségek, melyekkel a ki­nevezés folytán kellett megbirkózni'. A poprádi járásban, ha a nehéz­ségekkel is küzdöttek a nemzeti bi­zottsági tagok, mégis szép eredmé­nyeket értek el az ember jólétéről való gondoskodásukban. Míg 1946 --48-ban 337 lakásegység építését tették lehetővé, 1949 53-as évek­ben 1.022 lakásegységet adtak át a dolgozóknak. A házassági kölcsö­nök kiutalása is az életszínvonal emelkedését jelzi a járásban. 1948­ban csak 15 esetben utaltak ki ilyen kölcsönt, 1952—53-ban viszont 7,650.000 koronát kölcsönözték az új házasoknak. A kassai kerület dolgozói életszín­vonalának jelentős emelkedését AZ EGÉSZSÉGÜGY TERÉN ÉS A KERESKEDELEMBEN ELÉRT SIKEREK' is bizonyítják. Míg a múltban ebben az országrészben igen magas volt a gyermekhalandóság és a falvakban százával haltak Wg a gyermekek, ma pártunk és kormányunk gondos­kodásából sikeresen csökkentjük a gyermekhalandóságot. Tömegével épülnek itt is az anyai tanácsadó in­tézetek, a bölcsödékben pedig a leg­szakszerűbben gondoskodnak a, dol­gozó anyák gyermekeiről. Míg 1948-ban a kassai kerületben egy bölcsőde sem volt, ma már 51 mű­ködik. Az életszínvonal emelkedését a kassai kerületben híven tükrözik vissza azok a számok, melyek az áruforgalom növekedését jelzik. A nemzeti bizottságok ezen a téren is hasznos munkát végeztek, külö­nösen a belkereskedelem, az állami ós a szövetkezeti üzletek hálózatá­nak kiépítésében. A kassai kerület dolgozói 1953-ban 70 százalékkal több árút vásároltak, mint 1950-ben. Az elmúlt három év alatt a kerület­ben 115 százalékkal emelkedett a kenyér, sütemény fogyasztása, a zsíré pedig 80 százalékkal. Az el­múlt év októberében történt nagy árleszállítás - a kerület dolgozóinak 200 millió korona megtakarítást jelentett. Ezek a számok és különösen a napokban az 1953. évi állami terv teljesítéséről közzétett adatok leg­meggyőzőbben bizonyítják, hogy a szocialista rend építésében pártunk és kormányunk mily messzemenöleg gondoskodik a dolgozó ember jólété­ről. Ennek az irányvonalnak sikeres teljesítése épperi a nemzeti bizottsá­gok munkájától függ. Az új tör­vényjavaslatról megindult vita lehe­tővé tette, hogy polgáraink legszé lesebb rétegei is megismerkedhesse­nek az eddig elért eredményekkel, hogy bírálhassák a fogyatékosságo­kat és hozzászólásaikkal ajánlato­kat tegyenek a törvényjavaslat ki­egészítésére. Mindez a népi demo­kráciánk további megszilárdítását eredményezi és újabb • határkövet jelent az emberről való gondoskodás további fokozásában is. P. B. A bratislavai Központi Nemzeti Bizottság mellett jól működik a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok megvitatását irányító és szervező bizottság. Ez a bizottság, naponta összeül és operatív módon irányítja, szervezi az országos vita lefolyását Szlovákia fővárosában és naponta összegezi az eredményeket. A bizottság munkáját Tomáš Demovič elvtárs, a városi pártbizottság dolgozója, a bizottság titkára veheti Ján Šrámek elvtársnak, a Központi Nemzeti Bizottság elnökének és a tömegszervezeteit képviselőinek segítségével. A törvényjavaslatok megvitatása a párkányi járásban Dolgozó népünk országszerte meg­vitatja a nemzeti, bizottságokról szó­ló törvényjavasletokat. A vitában büszkén mutatnák rá azokra az ered­ményekre, amelyeket felszabadulá sunk óta elértünk. Nem hiányzik azonban azoknak a hiányosságoknak feltárása sem. amelyeket nemzeti bi­zottságaink dolgozói munkájuk köz­ben elkövettek. A párkányi járás­ban jól halad a törvényjavaslatok megvitatása. Dubány. József elvtárs Bátorkeszi­ről vitahozzászólásában kiemelte, hogy a község a fe'szabadulás óta milyen változáson ment keresztül. „Felépí­tettük a kultúrházat, van fogyasz­tási szövetkezetünk és ami fő, egy­séges földművesszövetkezetünk is jól dolgozik". Ančič elvtárs arról beszélt, hogy a kapitalista köztársaságban a kép­viselőtestületeket a dolgqzók e'nyo­mására használták fel A jegyző aka­rata érvényesült minden ecetben, természetesen csak a dolgozók kárá­ra. Morvái elvtársnő Bényről, arról beszélt, hogy a múltban bizony nem történhetett meg olyan eset hogy a törvényjavaslatot megvitatás cé'jából a dolgozók elé terjesztették volna Horthyék csendőreiket küldték ránk — fejezte be vitahozzászólását Mor­vái elvtársnő. Siloyecky elvtárs nagyrabecsüli azt a bizalmat, amit pártunk és kormá-" nyunk a dolgozó népbe helyez. — A múltban — mondja — nyomorogtam, vályogházban laktam. Most a népi demokráciában új házat építettem. Államunk gondoskodik rólunk és mi ezt meg is háláljuk. J A nemzeti bizottságok dolgozói munkájuk közben hibákat is követtek el. Lukács elvtárs Bényről beismeri, hogy nem dolgozott úgy, ahogyan kel !ett volna. Ez egyrészt azért tör­tént, mert munkája közben nem el­lenőrizték. Kovács János elvtárs Leláról rá­mutatott, hogy a nemzeti bizottsá­goknak a jövőben több gondot kell fordítaniok az ifjúság munkájára se­Riteniök kell őket. Az Állami Bank szakszervezeti gyűlése is megvitatta a nemzeti bi­zottságokról szóló törvényjavaslato­kat. Hangsúlyozták hogy a helyi nemzeti b.zottságoknak és az EFSz­eknek még szorosabban együtt ke'l működniök. Ez az együttműködés azért fontos mert egyes esetekben, előfordultak o'yan dolgok is. hogy a hitelek kiutalásánál a jegyzőkönyv­ben nem volt bevezetve a szövetke­zet valamennyi tagjának a neve A Nyitra vidéki téglagyárak párkányi üzemében Révész József elvtárs, ar­ról beszélt hogy Ebede n egy év alatt többször leváltották a helyi nemzeti bizottság elnökét, úgyhogy még a feladata.t sem ismerhette meg. Mindezek a fe'szólálások arról ta­núskodnak, hogy dolgozó népünk élénk érdeklődést tanúsít a vita iránt és javaslataival, megjegyzéseivel hoz­zájárul a nemzeti bizottságokba va'ó választások sikeres e'őkészítéséhez, a népi hatalom megszilárdításához ha­zánkban. G. A. Igy vezették le a vitát a Komáromi hajógyárban A komáromi hajógyár dolgozói is nagy figyelemmel vitatták meg a nemzeti bizottságokról szóló új tör vényjavaslatokat. Hogyan készültek fej erre a vitára aa üzemben és mi. lyem sikerrel zárult a vita, arról most régi ismerősünk, Nemcsics Jó­zsef elvtárs, az üzem egyik fiatal dolgozója a következőket 'mondja: — A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok vitáját az üze­münkben ls megvalósítottuk. Elől járóban rögtön le is szeretném szö­geani, hogy nagy sikerrel folyt le minden üzemrészlegünkön ez a vita. Polgártársainkat minden bizonnyal érdekelni fogja az is, hogy egy ilyen nagy üzemben, mint a mi enk, vájjon hogyan oldottuk meg a vita lefolyá­sát úgy, hogy abban minden <-;yes dolgozónk részt vehessen és a ter­melés folytonosságát se zavarjuk. Az üzemi tanáos már az előkészületekre nagy gondot fordított s a műhely tanácsokon keresztül irányította a munkahelyeken a viták lefolyását. Az előkészületekben részt vettek a többi szervezetek is, elsősorban a? üzemi pártszervezet és,a CsISz üze­mi csoportja. KÖZÖS megállapodás T lapján úgy döntöttünk, hogy egy álló héten á< *z 'egyes iizemrésziege ken a reggeli tizperceken szakaszok­ra bontva megismertetjük dolgozó­inkkal a törvényjavaslatokat. így az előadó tartalmas és rövid ismerteié se után a dolgozók sokká, jobban bekapcsolódnak majd a vitába, mint máskor. Ezzel az új vitamódszerrel elértük azt, hogy a vitában valóban sokan részt vettek, a felszólalások tárgyszerüek voltak és sóik hasznos észrevételt tettek a nemzeti bizottsá­gok eddigi munkamódszereivei kap­csolatosan. A vitában részvevők túl. nyomó többsége rámutatott arra, hogy ,a nemzeti bizottságok azonosít­ják magukat a dolgozók érdekeivel. Hogyne volna így, amikor látjuk, hogy városunk soha nem látott fej­lődésen ment át a felszabadulás és különösen * februári győzelem óta. A múltban elhanyagolt Komárom rö. vid pár év leforgása alatt ipari köz. ponttá épült ki. A gyárral egyidejű­leg az új házak és lakások százai épültek. A város arculata teljes mér. 1 megváltozott. Ezzel terr. ' ze. tesen az élet- és kultúr színvonalunk is napról napra emelkedik. Mindezek a tényezők a dolgozók fokozott igé. nyeit növelik és így a nemzeti bizott­ságokra fontos feladat hárul, mert az ember való gondoskodái? ügyét fokozottabb mértékben kell szolgál, niok.

Next

/
Thumbnails
Contents