Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-10 / 35. szám, szerda

I ÜISIO 1954. február 10. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozata a »Varjag« cirkáló tengerészeinek »A Bátorság«-éremmel való kitüntetéséről A „Varjag" cirkáló orosz tengeré, j szei hősies tettének 50. évfordulója i alkalmából a Csemuíponál 1904. feb­ruáiv9-én a japán hajóraj elleni harc. ban tanúsított bátorságukért és hő- ; siosségükért „A Bátorság" éremmel • tüntették ká a következő tengerésze­ket: 1. Bakalov Vaszilij Fedorovics, 2. Vojcechovszla'j Adolf Dominiko­vi cs, 3. Zaligyejev Dimitrij. Stepanovics, 4. Krylov Stepan Davydovics, 5. Kuznyecov Prokofij Makszimo­vios, 6. Krutyakov Vaszilij Ivanovics, 7. Kapienov Ivan Jefimovics, 8. Kalmkin Makar Jevdokimovies, 9. Kuznyecov Alekszantir Iljics, 10. Mazurec Lukján Grig'orjevics, 11. Polikov Peter Jégerovics, 12. Semenov Fedor Fedorovics, 13. Csibisov Tyidhjon Prokofjev-ics, 14. Sketnek Andrej Ivanovics, 15. Jaroszlavcev Ivain Fedorovics. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. N. O. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnökségi titkára. A Lengyel Népköztársaság 1953. évi gazdasági eredményei A Lengyel Állami Tervgazdasági bizottság február (D-án tette közzé jelentését a Lengyel Népköztársa­ság 1953. évi népgazdasági tervé­nek teljesítéséről. • Amint a jelentés rámutat, az egész lengyel ipar 1953-ban 103.9 száza­lékra teljesítette termelési tervét. A szocialista ipar termelése 1953-ban 17.5 százalékkal volt nagyobb, mint 1952-ben. A közlemény szerint a közszük­ségleti cikkek termelésének tervét 5.7 százalékkal túlteljesítették. 1953.ban 76 gép és traktorál lomást létesítettek. A gépállomások 1953 végén (15 lóerős traktorokra átszámítva) 16.400 traktorral ren­delkeztek, vagyis traktorállományuk 19 százalékkal múlta felül az előző év színvonalát. Az elmúlt év folyamán tovább fejlődött a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek száma 1952 végétől 1953. végéig 4900-ról csaknem 8000-re emelkedett. Lengyelországban az elmúlt év fo­lyamán 15 százalékkal több faluba vezették be a villanyáramot, mint 1952-ben. A beruházások összege 1953-ban 15 százalékkal volt magasabb, mint 1952-ben A mult év végén részle­ges élelmiszer, és iparcikk-árleszállí­tást hajtottak végre, ennek eredmé­nyeképpen a lakosság 4.5 milliárd zlotyt takarított meg. Lengyelország 1953-ban, akárcsak az előző években, tovább szélesítet­te más országokkal kiépített gazda­sági kapcsolatait. Lengyelország az év folyamán 71 országgal bonyolí­tott le áruforgalmat. Különösen megnőtt az áruforgalom a Szovjet­unióval és a népi demokratikus or­szágokkal. A nemzeti jövedelem 1952-hez ké­pest 10 százalékkal emelkedett. Az olasz kommunisták és szocialisták akciós egysége Amint az Unita jelenti, február 7-én Milánóban a dolgozók nagy­gyűlést tartottak, amelyet a Kom­munista és Szocialista Párt rende­zett. A. gyűlésen Louigi Longo, Olaszor­szág Kommunista Pártja főtitkárhe­lyettese és Rodolfo Morandi, a Szo­cialista Párt főtitkárhelyettese mondottak beszédet. Longo emlékeztetett arra, hogy néhány hónap múlva 20 éves év­fordulója lesz annak a napnak, ami­kor az olasz kommunisták és szo­cialisták Franciaországban száműze­tésük időszakában megegyezést kö­töttek az akciós egységről. Ettől az­itíötő! fogva mindegyik párt saját út ián halad, meghagyja politikai és szervezési sajátosságait, azonban mjndkét párt egyértelmüleg védel­mezi a munkásokat és elnyomotta­kat, valamint a nemzeti független­ségért és a békéért harcolókat. Ez az akciós egység megállta he­lyét a legsúlyosabb megpróbáltatá­sokban és óriási sikerekhez vezetett, míg a burzsoá táborban egyre gyak­rabban kerül sor ellentétekre és szakadásokra. Morandi foglalkozott azokkal a nagy feladatokkal, amelyek a dol­gozók — a kommunisták és szocia­listák előtt állanak abban az időben, amikor az olasz általános szakszer­vezeti szövetség új sztrájkok kam­pányának rendezésére készül, ameny­nyiben a nagyiparosok szövetsége elutasítja a dolgozók követelményei­nek kielégítését. * Külföldi hírek A Taft-Hartley-törvény megszigo­rítása mellett .foglalt állást az amerikai kongresszusban James P Mitchell amerikai munkaügyi mi­niszter. • A. I, Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese fogadta a Moszkvában tartózkodó finn kormányküldöttséget, I. G. Ka­banov elvtárs, a Szovjetunió külke­reskedelmi minisztere pedig ebédet adott a finn kormányküldöttség tisz­teletére. • A lenini Komszomol központi bizottsága elhatározta, hogy 1954. március 19-re összehívja a Komszo­mol XII kongresszusát. • Tiz alkalommal hatoltak be ame­rikai katonai repülőgépek a koreai­kínai fél légiterébe január 23. és 30-ka között. • A chiliéi országos békebizottság nyilatkozatában tiltakozik amerikai vadászrepülőegységek Chilében és más latipamerikai országokban tett látogatása ellen. • Az „APF" hivatalos jelentése szerint egy spanyol hadihajó a Ba­leari-szigeteknél feltartóztatott egy angol kereskedelmi hajót, s hír sze­rint Barcelona kikötőjébe kísérte A brit külügyminisztérium még nem kapott részletes értesülést a kapi­tány és a személyzet sorsáról. Az ANSA hírügynökség jelentése szerint az amerikai 6. flotta össze­sen 57 hajója befutott a szicíliai Agusta kikötőbe. Az északatlanti szövetség Európa déli övezetében állomásozó fegyveres erőinek nápo­lyi parancsnoksága röplapot köröz­tetett a városban beszállásolt kato­nák között, amelyben felhívja őket: kerüljék el a város egyes kerüle­teit, azzal a megindokolással, hogy „támadás veszélyének vannak kité­ve". • Brauer, volt hamburgi polgármes­ter, aki nemrégen tért haza ameri­kai útjáról, nyilatkozatot tett köz­zé. Közölte, hogy tapasztalatai alap­ján az Egyesült Államok termelésé­nek 5—10 százalékos közvetlen csökkenésére lehet számítani, apii becslése szerint 5—6 millió munka­nélkülit jelent. A polgármester ki­jelentette, hogy „az Amerikában mutatkozó gazdasági depresszió Nyugat-Németországban is éreztet­ni fogja hatását." Az amerikaiak azon a címen, hogy alkatrészekről vagy szétszerelt részekről van szó, erősítésnek minő­sülő harci repülőgépeket, gépjármü­veket, fegyvereket és lőszert szállí­tanak Dél-Koreába. Az amerikai mesterkedésnek az a célja, hogy harci repülőgépekkel, páncélozott gépjármüvekkel és fegyverekkel erő­sítsék Li Szin Man zsoldoshadsere­gét. 99 Üzemképes* százszázalékosam kijavítva 6 6 A bősi traktorosbrigád joggal büszkélkedhet az elmúlt esztendő eredményeivel. Mert nem kis do­log ám egy csaknem 2000 hektá­ros szövetkezetet ellátni traktorok­kal, tavaszi vetés idején simitókkal, boronákkiai és hengerekkel. Bizony kemény napokat éltek át a nyári munkák idején a brigád tagjai. A búza eimbermagasságr a nőtt. A szá ra olyan volt, mint a' nád. A ka­lász súlyos. Bizony nem egy eset­ben törött az aratógép. szakadt a ponyva. De az aratás alatt nem lehet késni. Meg is fogadták a bő­si traktorosok, hogv a gazdag ter­mést a legkisebb szemveszteség nélkül betakarítják És most bát­ran mondhatjuk hogy a sok ne hézség ellenére i? kitettek magu­kért. Szívvel-lélekkel dolgozott minden traktoros. A brigád mecha­nikusa, Svajger Ferenc a kovácsok­ka] együtt, ha a szükség" megkíván­ta, éjjel is javították az aratógé peket. Az őszi munkák idején ugyan­csak derekasan megállták- helyü­ket a munkafront'on. A gabonafé­léket teljes egészében kereszt- és sürüsorosa.n vetették el — határ­idő előtt. Büszkék i s voltak a si •kerre mindannyian Ám a mély­szántással nem tudtak megbirkóz­ni. Ne gondoljuk azt, hogy erejük­ből nem tellett volna. Hisz olyan ~zfp szá! fiúkkal találkoztam ezen a brigádon, hogy az ember azt gondolja, hogy ezek az emberek még a hegyeket is megmozdítanák. Mi okozta mégis, hogy ősszel 69 hektár föld . szántatlanul maradt? Erre szokásosa.n azt mondják, •>->nincs alkatrész, nem tudták a traktort megjavítani, a gép ki­esett, nem birtak a , munkákkal«. Bizony a brigádban két »Škoda« több mint négy hónapja üzefnkép telen. De elismerhetjük, hogy csu pán azért történt, mert nincs al­katrész? Egész bizonyos, hogy fő­tengely nélkül nem dolgozhat a traktor. Viszont iparunk elegendő mennyiségű főtengelyt gyárt, s ha a dunaszerdahelyi traktorállomás anyagbeszerzője tervbe veszi, hogy szükség lesz főtengelyre, idejében beszerzi a javításhoz legszüksége­sebb alkatrészeket, minden bizony ­nya] a két »Škoda« sem hever az udvaron és az őszi szántásnál ptt dübörög a Sztalinyecek és a Zeto­rok között De mivel ez nem így történt, a gépek nem dolgoztak, tgy megkárosították ' nemcsak a szövetkezetet, hanem a traktorosé kat is, mert az magától értetődik, hogy ha a traktoros nem teljesíti a tervét, a hónap végén a »borí­ték« laposabb, üresebb lesz. Még nagyobb kára van ebből a szövet­kezetnek. Könnyen kiszámíthatjuk, mennyivel kevesebb terem a tavaszi szántású földben, mint azon. ame­lyet az ősszel jó mélyen felszánta­nak. Csak durván számítva hektá­ronként két mázsával több terem az öszi szántású földön. Tehát ez annyit jelent hogy a traktorállo­más 138 mázsa gabonát a szó szo­ros értelmében elrabol a szövetke zettől. S a traktorállomás vezető­sége emellett nem veszi észre, hogy hanyagságukkal saját maguk alatt vágják a fát, hisz a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozat ki­mondja, hogy a traktorosokat épp­úgy, mint a szövetkezet tagjait, munkaegységeik szerint jutalmaz, zák, s azért kössenek hozamiszerzö dést a szövetkezetekkel. És hogyan akarja a trajctorállomás teljesíteni a tervet, és hogyan segíti a szövet­kezet tagjait a hektárhozamok fo­kozáséiban, ha már a szántásnál nem adták meg a földnek azt. ami annak jár. A traktorállomás jő hír. nevét és t traktorosok munkafe­gyelmét veszélyezteti, ha ez to. vábbra is így meg a bősi brigád­ban. Alkatrészbeszerzés, avagy rokonlátogatás 1 Bastuber Károly, a traktorállo­más anyagbeszerzője. Az anyagbe­szerzőnek az a feladata, hogy a, javításhoz szükséges alkatrészeket annak rendje és módja szerint ide­iében biztosítsa. Azt hisszük, hogy ezt Bastuber Károly is tudja. Mert h a nem tudná, szerintünk nem tölt hetné be ezt a felelősségteljes fűnk. ciót. De talán még sincs tisztában j Bastuber elvtárs saját funkciójá- i val. Az alábbi tények azt bizonyít- j ják, hogy nincs funkciója' felelős­ségének telje s tudatában. Bastuber elvtárs a bősi brigád egyik vezetőjével, Soós elvtárssal, ?iem egyszer volt alkatrészekért Bra­tislavában és Cseklészen. Eddig rendben is vajn a dolog. Csakhogy nagyon sokszor tért vissza Bastu ber elvtárs, alkatrészek nélkül De mit csinált napokon keresztül Bra­tislavában ? Ahelyett, hogy első­rendű feladatának tartotta volna beszerezni az alkatrészeket, előbb összejárta, meglátogatta rokonait, ismerőseit és isten tudja még kit. Ilyenkor sző szót követett, s néha bizony úgy belemerültek a terefe­rébe, hogy el is felejtette, hogy alkatrészeket akar vinni a traktor­állomásra. Bizony Cseklészre, a központi elosztóba legtöbbnyire az esti órákban került, ahol már vagy lezárták a raktárt, s nem tudott semmit sem venni, vagy pedig az ügyesebb anyagbeszerzők már el­vitték azokat az alkatrészeket, ame lyekre éppen szüksége lett volna. Most már érthető, hogy a bősi bri­gád két »Škodája« miért jutott ilyen sorsra, miért állnak a leg­sürgősebb munkák idején a bri­gádközpant udvarán. Az ígéret szép szó — S miért nem sürgetik meg az alkatrészeket? — tesszük fel a kérdést Soós István brigádvezető­nek. — Miért? — (^töpreng Soós Ist­ván, majd nagysokára hozzáteszi: — Hiszen sürgettük mi már számta lanszor. Dehát, dehát.. Közben észre lehet venni, hogy Soós elvtárs mélyen elgondolkozik. Talán arra gondol, nem haragszik.e meg azért Bastuber Károly, ha megmondja az igazságot és a va­lóságot. Vagy talán azon töpreng, hogy bírálhatja-e a traktorállomás vezetőségét. Jó ideig viaskodik ma­gával. Ha ránézel, úgy véled, be­szélne is meg nem is ezekről a dolgokról. Dehát miért fél a való ságot megmondani ? Közben szivarzsebében kotorász. Cigarettapapírt, dohányt vesz elő. Megszokott mozdulattal két ujja közé szorítja a cigarettapapírt. De még mindig nem beszél. Talán a csavarással van annyira elfoglal, va, meri meg kell a dohányt is dörzsölni, hogy jobban égjen. Űgy­látszik, már elég apróra összedör­zsölte. Beleönti a dohányt, a pa­pírba. Megcsavarja. Most jön a nyálazás, a ragasztás. Jókora ciga­rettát csavart. Meggyújtja, nagyot szippant és pillanatok alatt bodor füstkarikák szállnak a menyezet felé. Az az érzésem támadt, amint úgy elnéztem a csavarás köziben, ezt az időt arra használta fel Soós elvtárs, hogy jól meggondoljon, megfontoljon mindent, amit mon dani akar. Számításomban nem csa. latkoztam. Mert megeredt ám a szó Soós elvtársból. — Hát úgy van az, elvtárs, hogy az a helyzet, ami itt volt és van, nagyon elkeserítette a legjobb trak­torosokat is. Olyanokat is, mint Lőrinc Rudolf, Érsek István és Bo­dor Lajos. Sokszor bizony két-há­rom traktorosnak is otthon kellett ülnie, mert rossz volt a gépe. És ezt már többször jelentettük a traktorállomá s vezetőségének, mert valamennyien tudjuk,' hogy ha a gép tizemképtelen, az nem más, mint a rossz karbantartás és a ha nyag javítás eredménye. Alig fejezte be, szavába vágott Lőráncz Rudolf. — Az bizony. Példa erre az én »Škodám«. A napokban jött ki a javítóműhelyből Amikor átvettem, azt mondták: »Százszázalékosan ki­javítva, üzemképes. «• Megnéztem, megjárattam a motort. Működött. Gondoltam, ha már így van, alá­írhatom az átvételi jegyzökönyvet. No, de mi történt? A százszázalé­kosan kijavított traktor egy-két nan múlva felmondta a szolgálatot. Alig mentem vele 6—7 kilométert, attól féltem, hogy szétesik Rossz a gázszabályozó is Bizony egész körülményes munkát kell végez­nem ha le akarom állítani 'a gé pet. Néha-néha olyan robbajjal dol­gozik a motor, hogy minden püla­natban azt gondolom, hogy túlhe­vül, eltörhet a főtengely, s a haj­tókar kikönyökölhet a karter ol­dalán. Miért nem jelentik z ilyen hibákat azonnal ? — Jelentjük, de azzal fizetnek ki, hogy aláírtam az átvételi ^jegy­zőkönyvet, azután már nem felel­nek érte. Ha panasszal fordulunk hozzájuk, többször ígérik. hogy minden rendben lesz, csak legyünk türelemmel. De bizony -hónapokig is várhatunk, az ígéret megmarad ígéretnek. Pedig ha jön valaki a traktorállomásról és megmondjuk a hibát, mindig bejegyzik a füzet­be. Vonalaznak, aláhúzzák a fel­jegyzést és még meg is jegyzik: »Nem baj, fiúk, fel a fejjel, ezt is elintézzük majd!« Dicséretes dolog, ha az illetéke­sek foglalkoznak a traktorosok ügyes-bajos dolgaival, s meghall­gatják panaszaikat. De nem elég csak meghallgatni, »feljegyezni« a panaszt, a hibát, ígérni füt.fát, esetleg olyan ígéreteket tenni, ame­lyek még a legjobb akarat mellett sem teljesíthetők Vagy talán azt hiszik a traktorállomás vezetői, hogy holmi üres ígéretekkel jobb munkára ösztönzik a traktoroso­kat? Hát ha ebben a hiszemben ringatják magukat, nagyot téved­nek. Tévednek, mégpedig azért, mert az ilyen népnevelés elégedet­lenséget szül, elveszi a traktorosok munkakedvét. Hogy ez így van, ez kitűnik a traktorosokkal vialó beszélgetésünkkor. Feltesszük a kérdést: Dolgozhat-e jó kedvvel az a traktoros, akit . — magyarán mondva — már több íz. ben becsaptak? Node ilyet, hát ez is lehetséges? — kérdezheti valaki. Igen. Bizonyítja ezt az .alábbi tör­ténet. Az őszi szántás-vetési munkák előtt például a traktorállomás gyű­lésén megvitattak az elkövetkezen­dő feladatokat. Többi között szó esett arról is, hogy az őszieket kereszt és sürüsorosan, határidő előtt elvetik. A traktorosok szavu­kat adták, s a búza határidő előtt a földbe is került. De mi serken­tette a bősi brigád traktorosait ar­ra, hogy fáradságot nem ismerve küzdöttek ? Nem csüggedtek el, pedig az őszi hideg szél, az cső és a sár nem egy<Ŕer próbára tet­te őket. Szernbeszállva az időjárás viszontagságaival s — ami nem éppen a legkellemesebb — gumi­csizmában. fázós lábbal, derekasan dolgoztak. (Törődni kellene azzal is, hogy azok a traktorosok, akik naphosszat a traktoron ülnek, me­leg ruhát, szürcsizmát kapjanak.) Mert tudják, hogy az idejében, el­vetett búzából magasabbra szökken a szár. nehezebb, súlyosabb lesz a kalász. Egyszóval tisztában vannak azzal, hogy' munkájukkal sokat, de sokat tesznek a szövetkezetért, a falu felemelkedéséért, ami azt je­lenti, hogy emelkedik saját jólé­tük is És még valami serkentette őket: a szocialista munka verseny és az. hogy megígérték nekik, hogy külön jutalmat, prémiumot kapnak, h a az őszieket határidő előtt elve­tik. Az ígéret azonban még ma is csak ígéret. Jogos panaszaikat elmondották a járási pártbizottság titkárának, Bús elvtársnak is. Bús elvtárs megje­gyezte: »Majd utána nézünk a do­lognak, csak fel a fejjel, fiúik!« Utánanézett! Csak az a baj, hogy a traktorosok még mindig semmit sem tudnak az ügyről. De hogy is tudnának, hisz azóta nem volt Bús elvtárs a bősi brigádon. Kis ügyek és jelentéktelennek látszó riolffok ezek De nagyokká fejlődhetnek, ha így kezeljük a dolgokat. Ne ígér­gessünk, hanem őszintén mondjuk meg, mit tehetünk meg és mitáem. Ha pedig elkövetjük a hibát, igye­kezzünk azt minél előbb helyre, hozni. Ezt várják a bősi brigád traktorosai is, hisz közeleg a ta­vasz, újabb nagy feladatok előtt állnak. És ők örömmel készülnek a munkára de ezt a munkakedvet ne vegyék el tőlük újabb, nem tel­jesített ígérgetésekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents