Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-10 / 35. szám, szerda

im. fefaruAr M. UISZ0 A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Február 8-án a négy nagyhatalom külügyminisztereinek zárt ülése után a következő nyilatkozatot adták ki: „Nyilatkozat az 1054. február 8-i zárt ülésről: Február 8-án 16 órakor a volt szövetségi ellenőrző tanács épületében a négy külügyminiszter zárt ülést tartott. Az előzőleg létrejött megegyezés alapján az első napirendi pontot érintő kérdéseket tárgyalták meg. Egy előbbi megegyezés alapján megtárgyalták az értekezlet harma. dik napirendi pontja megtárgyalásának eljárási kérdéseit is. A miniszterek megegyeztek, hogy e kérdés megtárgyalását legkésőbb e hét pénteki napjáig megkezdik." Mit mutatott a német kérdés megtárgyalása Berlinben „Mit mutatott a német kérdés megtárgyalása Beriinben" cím alatt a moszkvai „Pravda" különtttdósátói, Zsukov ás Kraminov összefoglalják a négyhatalüim külügyminiszterei érte. kezdete második hetének mérlegét. A berlini értekezlet második hetét a német kérdés megtárgyalásának és wz európai biztonság biztosítása feladatainak szentelték. E napirendi pont megtárgyalása még nem ért véget, de már most néhány következtetést lelhet levonni az értekezlet lefolyásáról. E tények ar. Tói beszélnek, hogy a három nyugati hatalom más szempontból közeledik a beríÄníl kérdéshez, mint a Szovjetunió. A szovjet küldöttség tekintetbe véve a néaeteknek ezt a különbözősé gét, a német kérdés gyors megoldása, valamint a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében a mult hé ten számos gyakorlati javaslatot nyújtott be. A nyugati hatalmak küldöttségei a németországi válasz, tások érdekében csupán a hiírhedt „Bdien-tarv" benyújtására korlátozták tevékenységüket, amelyeket a megszálló haltaknak ellenőrzése alatt tartanának meg. A nyugati hatalmak képviselői a valóságban kitartottak régi álláspontjuk mellett és egyúttal rendsze. resen elutasították a Szovjetunió valamennyi gyakorlati javaslatát, amelyeknek célja, hogy Németország kettészakítottságának véget vessen és békeszerető, demokratikus, független állammá egyesítse. A mult héten V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere számos beszédben javasolta a német kérdés megoldásának részletes programmját. Ez a programm abból mdul ki, hogy meg kell találni e problémának olyan megoldását, amely biztosítaná az európai békét és kiküszöbölné a német militarizmus felújításának veszélyét. A nyugati államok azon szándékával szemben, hogy előre biztosítsák az egyesített Németország bekapcsolását a nyugateurópai államok csoportjába amely más európai államok ellen irányul, a Szovjetunió azt a tervet állította, amelynek alapját az összes európai államok együttműködésére,, főleg a három szárazföldi nagyhatalom -- Franciaország a Szovjetunió és Németország együttműködésére irányuló törekvés képezi. Az agresszív amerikai körök erőfeszítéseivel szemben, amelyek fel akarják újítani a német militar.zmust erőinek hogy a és azt szövetségessükké és európai támaszukká akarják tenni, a Szovjetunió szembe állítja Németország olyan fejlődéséről való gondoskodását, amely militaristák és revansiszták xelszigeteléséhez, valamint a német nemzet békeszerető, demokratikus megszilárdulásához vezetne. A cikk szerzői megjegyzik nyugati hatalmak tervei más célokat követnek, majd így folytatják: A szovjet akciós progamm. amelyet V. M. Molotov február 4-i beszédében adott elő, • Németország előtt a béke és haladás útját nyitja meg. Zsukov és Kramjiov az értekezlet eredményeit a következőképpen foglalják össze: ,A berlini értekezlet munkájának második hete nemcsak a német probléma koordinált megoldásának nehézségeit tárta fel, har.em a nyugati államok diplomáciájának azt a nyilvánvaló kedvetlenségét is, hogy e nehézségek leküzdésére új utakat keressen. A szovjet küldöttség más álláspontot foglal el. A szovjet küldöttség azon a nézeten volt és van, hogy a létfontosságú német kérdést mi.ndegyik fél számára elfogadható megegyezés alapn lehet és kell mego'tiani Bidault nem a francia közvélemény kívánságát tolmácsolja Francia lap a berlini értekezletről A „Le Rassemblement" ofcrvti francia lap a berlini négyhatalmi konferenciával foglalkozva a többi között a következőket írja: „Ha egy állam eredményessé akar tenni egy nemzetközi konferenciáit, akkor képviselőjének meghatározott törekvésekkel és világosan körülhatárolt tervekkei kell megjelennie és azzal a biztos tudattal, hogy a közvélemény kívánságát tolmácsolja. Nos, a francia küldöttség esete egészen más Berlinben. A francia kormány szabadkezet adott Bidaultnak, miután nem tudott világosan utasítást adni neki, nem tudta megjelölni a megvédendő álláspontokat és az elérendő célokat. A francia külügyminiszter berlini útja előtt kijelentette, hogy „az alkudozást nagyon rossz tárgyalási módszernek tartja". De vájjon mi a francia külügymmisztérium politikája az utóbbi években, ha nem alkudozás a nyugati hatalmakkal éppúgy, mint a parlamenti többséggel? Hogy csak egy példát említsünk: az úgynevezett európai hadsereg tervezetének módosítása, javítgatása vájjon nem alkudozás-e Németország újrafelfegyverkezésére? Ha a többi részvevő úgy akarja, a négy külügyminiszter konferenciája esetleg új légkört fog teremteni és lefekteti a tárgyalások alapját. Minthogy azonban Franciaország csak kísértetekkel képviselteti magát, az amerikaiak pedig minden meggyőződés nélkül jöttek Berlinbe, félni lehet attól, hogy az európai védelmi közösség hívei úgy állítják be a jelenlegi tanácskozásokat, hogy ez új ugródeszkául szolgáljon tervükhöz. Ebben a kérdésben Bidault, aki megvetette az alkudozásokat, ismét hajlandónak mutatkoznék az alkudozásra a külfölddel éppúgy, mint a különböző parlamenti csoportokkal és olyan ködöt támasztana, amely lehetővé tenné, hogy az európai hadsereget végül mégis elfogadják Franciaországban- Ezeket az álcázott eljárásokat már ismerjük. A legutóbbi évek nemzetközi egyezményeinéi mindig felhasználták őket. Különböző formában jelenhetnek meg: ígéretek, soha meg nem tartott vállalások, stb. formájában Minthogy pedig az eddigi formák már elcsépeltek, Bidault és barátai újabb alakban tálalják majd ezt a szerződést. A valóságban, mondjuk meg nyíltan és érthetően, arra van szükség, hogy a parlament minden kétértelműség nélkül vesse el az európai védelmi közösséget. Ez rendkívüli alkalom Franciaország számára, hogy újra visszakapja régi presztízsét, amelyet az alkudozásokban elveszített. Éppen ezért nem szabad a félúton megállni. Az európai hadsereg elutasítása kategorikus kell, hogy legyen. Ezután pedig minden követelményt vállalni kell. Legelsősorban a jelenlegi kormányt ki kell cserélni olyan kormányra, amelyben az európai védelmi közösség sugalmazói nem kapnak helyet. Ebben a kérdésben a képviselőkre súlyos felelősség hárul. Ha egyesek nincsenek tisztában ezzel, tudják meg, hogy honfitársaink tisztán látják ezt. Az európai védelmi közösséggel kapcsolatos huzavona lealacsonyítja Franciaországot. Most kedvező alkalom kínálkozik arra. hogy a szerződés elutasításával visszaszerezze hírnevét? — fejezi be cikkét a „Le Rassemblement''. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőiként jelölt SzKP KB-tagok nyílt levele A Szovjetunió Legfelső Taná Malenkov G. M. a szövetségek csának választása új szakaszába lé- ' szovjetjébe, leningrádi választás: pett. A körzeti választási bizottsá- körzet, Moszkva város, gok megkezdték a képviselőjelöltek ! Mikojan A. I. a nemzetiségek nyilvántartásba vételét. 1 szovjetjébe, Jereváni-sztálini válaszA moszkvai Pravda február 8-i \ tási körzet, Jerevan város, számában közölte a Szovjetunió j Mihajlov M. A. a szövetségek Kommunista Pártja Központ-; Bi- ' szo

vjetjébe, kievi választási körzet, zottsága azon tagjainak a körzeti Moszkva város. választási bizottságokhoz intézett le- Molotoy y M kétségek veiét, akiket a Szovjetunió Legf el - szavjetjébe> molot

ovi választási körső Tanácsának képviselői közé jelöltek. A levél a kővetkezőket írja: „Mi, alulírottak valamennyien, a különböző vállalatoktól, kolhozoktól, hivatalokból,- a választási gyűlésektől és a különböző területek és kör. zetek választóitól leveleket és táviratokat kaptunk, amelyekben bejelentették nekünk, hogy a Szovjetumó Legfelső Tanácsa képviselőinek jelöltjei közé javasoltak bennünket több választási körzetben és egyetértésünket kérték, hogy e kör. zetekben jelöljenek bennünket. Mély hálánkat fejezzük ki az őszszes választó elvtársaknak, akik jelöltségünket javasolták. Tekintettel arra, hogy a törvény szerint mindegyikünket csak egy választási körzetben lehet jelölni, mint kommunisták s az SzKP KB tagjai, az SzKP Központi Bizottsá. gától utasítást kértünké Az SzKP Központi Bizottsága azt ajánlotta, hogy a következő választási körzetekbe való jelöltetésünkbe egyezzünk bele: Bugyonyij Sz. M. a szövetségek szovjetjébe, Szepetov: választási körzet Ukrán SzSzK. Bulganyin N. A. a nemzetiségek szovjetjébe, Moszkva városi választási körzet, Moszkva város. Vaszilevszkij A. M. a nemzetiségek szovjetjébe, voronyezsi választási körzet, OSzSzSzK. Vorosilov K. J. a szövetségek szovjetjébe, Kirov választási körzet, Leningrád város. Zsukov J K. a szövetségek szovt jetjébe, nyizsnetagili választási körzet, Szverdlovi körzet. Kaganovics L. M. a szövetségek szovjetjébe, Taskend-lenini választási körzet, Taskend város. Kiricsenko A. X. a szövetségek szovjetjébe, kievi-lenini választási körzet, Kiev város. zet, Moszkva város. Pervuhin M. G. a szövetségek szovjetjébe, tbiliszi-kalinini választási körzet, Tbiliszi város. Ponomarenko P. K. a nemzetiségek szovjetjébe, Alma-Ata-i választási körzet, Alma-Ata város. Poszpjelov P. N. a nemzetiségek szovjetjébe, az OSzSzSzK kurszki választási körzete. Szaburov M. Z. a szövetségek szovjetjébe, minszki városi választási körzet, Minszk város. Szuszlov M. A. a szövetségek szovjetjébe, szaratoví lenini választási körzet. Szaratov város. Hruscsev N. Sz. a szövetségek szovjetjébe, kalinini választási körzet, Moszkva város. Satalin N. N. a szövetségek szovjetjébe, alekszandrovi választási körzet, vlagyimiri körzet. Svernyik N. M. a nemzetiségek szovjetjébe, az OSzSzSzK szverdlovi választási körzete. Seljepin A. N. a nemzetiségek szovjetjébe, az OSzSzSzK északi választási körzete. Az SzKP KB-nek ezt az ajánlatát elfogadjuk. Ezért felhívjuk az illetékes választási bizottságokat, hogy ezt a nyilatkozatunkat vegyék figyelembe a képviselőjelöltek nyilvántartásba vételénél. A levelet Sz. M. Bugyonyij, N. A. Bulganyin, A. M. Vaszilevszkij, K. J. Vorosilov, G. K. Zsukov, L. M. Kaganovics, A. I. Kiricsenko, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, N. A. Mihajlov, V. M. Molotov, N. G. Pervuhin, P. K. Ponomarenko, P. N. Poszpjelov, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsev, M.v N. Satalin, N. M. Svernyik, A. N. Seljepin írták alá. A. A. Gromiko fogadta a nyugatnémet értelmiség küldöttségét Február 8-án A. A. Gromiko, a Szovjetunió első külügyminiszterhelyettese, a Szovjetunió ' berlini nagykövetségének épületében fogadta a nyugatnémet értelmiség kép viselőinek küldöttségét. A küldöttség tagjai a következők voltak: Auguszt Gallinger tanár (München), Hans Draev szobrász (Karlsruhe), Dora Meyer-Wachs festő művésznő (Nürnberg) és Heinz von Rebeur-Pasdhwitz újságíró, a, Nürnberger Nachrichten cimü lap munkatársa. A küldöttség A. A. Gromikónak a Szovjetunió, Franciaország, Nagy Britannia és az USA külügyminiszteréhez címzett petíciót nyújtott át, amelyet eddig több mint 500 kiváló nyugatnémetországi tudományos, művészet) és kulturális dolgozó irt aäá. Az aláírásgyűjtési akció tovább olyik. Eíbben a petícióiban annak a kívánságuknak adnak kifejezést, hogy Nyugat- és Kelet-Németország képviselői közös megbeszéléseiken dol gozzanak ki javaslatokat a német békeszerződés megkötésére és hogy lehető leghamarabb szaibad együttműködésre lépjenek egész Németország tudományos intézeteivel. Ez hozzájárulna a német nemzeti kultúrában levő siralmas helyzet megszüntetéséhez és megakadályozná a faji gyűlölet és militarizmus szellemének terjesztését. A. A. Gromiko a petíció" átvételénél kijelentette, hogy a nyugatnémet értelmiség kívánsága rokonszenvet kelt a szovjet küldöttségben. Ez a kívánság megfelel az olyan feladatnak, mint az egységes, békeszerető, demokratikus Németországért folytatott harc, vagyis annak a feladatnak, amelynek megoldására a szovjet küldöttség a négyhatalom külügyminisztereinek értekezletén törekszik. A küldöttség fogadásánál megjelentek G. M. PuSkin, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, és V, Sz. Szemjonov, a Szovjetunió nagykövete, a Szovjetunió németországi főbiztosa. Ho Si Minh elvtárs üzenete Vietnam népéhez Képünkön a szovjet küldöttség a négy külügyminiszter értekezletén a Szovjetuíiiő főbiztosának berlini székhelyén. Középen a szovjet küldöttség vezetője, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és külügyminisztere. Mellette balra A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese. A „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti, hogy Ho Si Minh elnök és a vietnami nép más vezetői a hold-újév alkalmából üzeneteket intéztek Vietnam népéhez. Ho Si Minh eihök a francia meg zállás alatt álló területiek lakossá áfához intézett üzenetében felszólítja a lakosságot, hogy valósítsa meg a partizánok mult évben tartott orszái gos értekezletén hozott határozató. kat és annyi ellenséges katonát tegyen harcképtelenné, amennyit csak tud. A Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság elnöke felhívja a francia megszállás alatt álló területek lakos, ságát, folytasson kampányt annak érdekében, hogy a baiodajista zsoldos alakulatok felbomoljanak és nyerje meg a zsoldos katonákat a nép ügyé. nek.