Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-10 / 35. szám, szerda

/ \ ÜJ SZ0 1954. február 10. A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata a kínai és koreai foglyoknak az amerikaiak részéről való erőszakos visszatartásával kapcsolatban A csehszlovák kormány a kínai és koreai foglyoknak amerikai rész­ről való erőszakos visszatartásával kapcsolatiban a következő nyilatko­zatot adt a ki: 1. A semleges államok hazatele­pítési bizottságának, amelyet a ko­reai fegyverszünetről szóló egyez­mény alapján szerveztek meg, az volt a feladata, hogy biztosítsa »az összes hadifoglyoknak hazatérési joguk lehetőségének érvényesítését a fegyverszünet megkötése után«. A Csehszlovák Köztársaság kormánya hagyományos békepolitikájának szellemében és igyekezetében, hogy hozzájáruljon a koreai kérdés bé­kés megoldásához és ezzel a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez is, elfogadta a semleges államok haza telepítési bizottságában való tagsá­got Koreában és kiküldte a bizott­ságba képviselőjét. 2. A semleges államok hazatele. pitési bizottságának fő feladata voíiit, hogy biztosítsa azoknak a fe­leknek, akikhez a foglyok * tartoz­nak, zavartalan lehetőségét annak, hogy 90 napon keresztül beszélge téseket folytassanak a foglyokkal és mégmagyarázzák nekik jogaikat és főként, hogy felvilágosítsák őket mindazokról a kérdésekről, ame­lyek a hazájukba a békés élet foly­tatásához való visszatérés és re. patriáció jogának érvényesítésére vonatkoznak. A semleges államok hazatelepítési bizottságának műkö­désére vonatkozó irányelvek egy­úttal meghatározzák, hogy a fog lyokat a semleges államok haza­telepítés; bizottsága jogi hatáskö­rébe való átadása után mentesíte. n; kell minden ellenőrzéstől és a volt fogvatartó fél befolyásától. Már ma nagyon jól Ismert tény, hogy a semleges államok hazate­lepítési bizottsága az amerikai fél által előidézett komoly akadályok és komplikációk következtében nem tudta teljesíteni feladatát. Még a foglyoknak Dél-Koreáiban való tartózkodásuk idején az ame­rikai fél beleegyezésével és közvet len hozzájárulásával a foglyok kö­zött terrorista ügynökök szerveze­teit építették ki, amelyeknek fel­adatuk az volt, hogy meghiúsítsák a felvilágosító akciókat és a sem­leges államok hazateilepitési mun­kájában sikertelenséget okozzanak. Ezeket a szervezeteket nem szá molták fel akkor sem. amikor az indiai őrosztagok átvették a fog­lyokat, ellenkezőleg, a fogvatartó fél vagyis az amerikai fél egészen az utolsó napig kapcsolatot tartott fenn a Csang Kaj-sek-féle terroris ta szervezetekkel és a Lj Szin man­féle ügynökökkel és irányította te­vékenységüket. Ezek az ügynökök teljesen hatalmukban tartották a táborokat, ott a terror és erőszak uralmát valósították meg és aka­dályozták a foglyokat a hazájukba való visszatérés jogának szabad ér. vényesítésében. Azok a foglyok, akik repatriációra jelentkeztek, ki voltak téve mindenféle testi és lelki elnyomásnak, nem véve ki a gyilkosságokat sem, melyeket ezek az ügynökök számos esetben elkö. vettek. A táborban levő ügynökök számos írásbeli jeleintése, amelyek az in­diai őrosztagok kezébe kerültek és amelyeket hozzácsatoltak a semle­ges államok hazatelepítésd bizott ságának ideiglenes jelentéséhez, /va­lamint maga az a jelentés is, ame­lyet 1953 december 28.án terjesz­tettek a koreai két fél vezetőségei elé, világosan bizonyítják, hogy az amerikai fél, mint a volt fogvatar­tó fél, a foglyoknak a semleges ál­lamok hazatelepítési bizottsága, jog­körébe való átadása után továbbra is törvényellenesen hatást gyako­rolt a foglyokra a Csang Kaj.sek féle szervezetek és a Li Szín man­féle ügynökök közvetítésével és ezen ügynökök irányításával meg­akadályozta, hogy a foglyok érvé­nyesítsék hazatelepülési jogukat. Az ügynökök lehetetlenné tették a foglyok túlnyomó részének, hogy részt vegyenek a felvilágosítási ak­ciókon, amelyeket a meghatározott 90 nap helyett csak 10 napig lehe­tett folytatni ós amelyen a kínai és koreaj nemzetiségű foglyoknak csupán 5 szájjaléka vett részt. 3. A csehszlovák küldött a sem­leges államok hazatelapítésj bizott­sága tárgyalásainak folyamán kon krét javaslatot terjesztett elő, amelynek célja az volt, hogy a táborokból kiküszöbölje a terrort és erőszakot, felszámolja a terro­rista ügynökök szervezeteit és így megteremtse a feltételeket arra, hogy a foglyok szabadon érvénye­síthessék hazatelepülési jogukat. A táborokban a helyzet olyan tarthatatlanná fejlődött, hogy a felvilágosítások módjáról és egy. általában arról, hogy a felvilágo­sításokat megtartják-e, nem a semleges államok hazatelepitési bi zottsága döntött, hanem a tábor­ban levő Csang Kaj-sek-féle ter rorista szervezetek és a Li Szin man-fél? ügynökök, amelyeket . az amerikai fél és a délkareaí hivata lok irányítottak. 4. Nem vitás, hogy a semleges államok hazatelepítési bizottságá­nak a tevékenységére vonatkozó irányelvek alapján sajátmagának kellett volna követelnie, hogy a felvilágosítások teljes 90 napig tartsanak. Ezután azoknak a hadi­foglyoknak kérdését, akik eddig még nem éltek hazatelepülési jo. gukkal. át kellett volna adni a ko­reai kérdést tárgyaló politikai kon­ferenciának A semleges államok hazatelepitési bizottságának tevé kenységére vonatkozó irányelvek határozatai ebben az irányban tel­jesen egyöntetűek és kizárnak min­den más magyarázatot. 5. De a fegyverszüneti egyezmény ég a semleges államok hazatelepí­tési bizottságának tevékenységére vonatkozó irányelvek szellemében és szövegezésével ellentétben és a csehszlovák és lengyel küldött til­takozása ellenére átadták a hadi­foglyokat az amerikai félnek. Az amerikai fél a semleges ál lamok hazatelepitési bizottságának kifejezett figyelmeztetése ellenére a kínai és koreai foglyokat aztán ki­adta Csang Káj.seknek és Li Szin m annak. Ezzel a lépésével az amerikai fél megsértette a semleges államok hazatelepítési bizottságának tevé­kenységére vonatkozó irányelvek és a fegyverszüneti egyezmény hatá­rozatait. A kínai és koreai foglyokat, aki­ket erőszakkal megfosztottak at tói, hogy a hazájukba való vissza­térés elvitathatatlan jogát érvénye­síthessék, m a terrorra! kényszerítik belépni Csang Kaj se'k . és Li Szin man zsoldos hadseregeibe. Ez az eljárás éle s ellentétben áll a genfi megegyezéssel. Az amerikai fél így új kompli. káeiókat idézett elő a koreai kér dés békés megoldásában és a tá volkeleti béke megszilárdításában 6. Ebben a helyzetben a cseh­szlovák kormány — ugyanúgy, mint az ENSz tagállamainak egész so­ra — egyetértett az ENSz közgyű­lésének összehívásával, amely a koreai helyzet kialakulásával foglal­kozna. A koreai helyzet most még súlyosabb, hogy a politikai konfe­rencia összehívására vonatkozó tár g.yalásokat a z amerikai fél erősza­kos eljárásával megszakították és állandóan holtponton tartják. Ezért a csehszlovák kormány tel­jes mértékben támogatja a Kínai Népköztársaság és a Kpreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának követeléseit, amelyeket á Kínai Népköztársaság külügyminisz­tere, Csu-En-laj 1954. január 29-én és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kü'figyminisztere, Nam-Ir január 30-án nyi­latkozatban tették közzé, hogy minél hamarább összeüljön az ENSz közgyűlése a kritikus^ koreai helyzet megtárgyalására Koreai Népi Demo. kratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttei­nek részvételével és hogy felújítsák a Koreára vonatkozó politikai kon­ferencia összehívásával kapcsolatos tárgyalásokat. * 7. Az egész világ nemzetei és fő­ként Ázsia nemzetei éberen figyelik a koreai helyzet kialakulását. Tuda­tában vannak annak, hogy a koreai kérdés végleges békés megoldásához ugyanúgy, mint a jelentős ázsiai problémák és a nemzetközi problé­mák megoldásához, a világfeszültség enyhítéséhes jelentősen hozzájárul­na az öt nagyhatalom konferenciá­ja. Ezért a Csehszlovák Köztársaság kormánya, teljes mértékben támo. gat ja V. M. Molotovnak, a Szov­jetunió külügyminiszterének 1954. január 25-én a berlini konferencián előterjesztett javaslatait a nemzet­közi kapcsolatokban fennálló fe­szültség enyhítésére vonatkozó in­tézkedésekkel " kapcsolatban és Franciaország, Anglia, az USA, a Szovjetunió és a Kínai Népköztár. saság külügyminisztere-; konferen­ciájának összehívásával kapcsolat­ban. A NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE Nemzeti bizottság vagy nemzeti tanács? Ű] szakmunkások nevelése nehéz gépiparunk számára Az állami munkaerő tartalékok yágbesztereei szak tanintézetében pár­tunk és kormányunk gondoskodása eredményeképpen évente új, nagy szakképzettségű szakkáderek neve lodrľsk nehéz gépiparunk számára. Sok fiatalember szerez itt megfeleli' szakmai és politikai ismeretekei hogy szakoktatásának befejezés után kivegye részét a nehézgépipn fok •'. t feladatainak teljesítéséből. Az állami munkaerőtartalékok vág besztercei szakintézetét évente több száz szakin ber — esztergályos, ma rós, géplakatos és villanyszerelő — hagyja el, akik a szlovákiai nehéz gépipar különböző üzemeiben lépnek munkába. A tanoncok nagy része élenjáró heiyre küzdötte fel magát az iparban. Közülük sokan további tanulmányokat folytatnak. A szaktanintézet vezetőségének, a nevelőknek és mestereknek jó segí­A magyar nemzetiségű dolgozók igen gyakran beszédben és írásban is nemzeti tanácsoknak nevezik az államhatalom helyi szerveit: a nem­zeti bizottságokat. Egyes helyeken, .például Alsószelin, ott láthatjuk ezt a helytelen felírást a HNB épületén is. Nem szörszálhasogatásról van szó, amikor rámutatunk arra, hogy ez a lényegtelennek látszó hiba tár­gyi tévedés alapját képezheti. Erre annál is fcmtosabb felhívni a figyel­met, mivel a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat értelmében a jövőben nemzeti bizottságoknak csak a nép által választott állam­hatalmi szerveket, vagyis azokat a szerveket fogjuk nevezni, amelyek a törvényjavaslat indokolása értel­mében: „helyi kormányok lesznek a kerületekben, járásokban és közsé­gekben." Addig, amíg ez a törvény javaslat törvényerőre nem emelke­dik, a helyzet az, hogy a nemzeti bizottságok elnevezés alatt úgy az államhatalmi szervedet, vagyis a nemzeti bizottság plénumát, mint az államigazgatási szerveket, első­sorban a nemzeti bizottság tanácsát értjük. Eddig is azonban helytelen volt a „nemzeti tanács" kifejezést használni a „nemzeti bizottság" ki­fejezése helyett, mivel a tanács egyik alkotórésze volt a nemzeti bi­zottságnak. Az új törvényjavaslat ezenkívül lényeges változtatást esz­közöl ebben a kérdésben, mivel erö­sebb vonalat húz a nemzeti bizott­ság, mint államhatalmi szerv és a nemzeti bizottság tanácsa, mint ál­lamigazgatási szerv közé. jobban és pontosabban állapítja meg feladatkö­rüket A^ elnevezés felcserélése eb­ben az esetben tehát már komo­lyabb tévedésekre adhat okot. Miben különbözik ezenkívül a ta­nács magától a nemzeti bizottság­tól? Elsősorban a nemzeti bizottsá­got a nép közvetlenül választja, míg a tanácsot a nemzeti bizottság vá­lasztja tagjai sorából. Ebből kifolyó­lag a nemzeti bizottság bármikor visszahívhatja tisztségükből a tanács tagjait. Végül is a nemzeti bizott­ság, mint közvetlenül választott szerv irányítja és ellenőrzi a tanács munkáját. Ez a megkülönböztetés annyit 'jelent, hogy az államgépezet felada­tait az egyes szervek között célsze­rűen felosztjuk. Ez azonban nem változtat semmit sem azon, hogy az állam sorsának irányítása nálunk a nép kezében van. A nemzeti bizott­ságok épúgy, mint tanácsaik a nép szervei, az ö érdekeit tartják szem előtt. A fent mondottak azonban mégis megkövetelik, hogy nevezzük a dolgokat a saját nevükön. Tanács­nak csak a nemzeti bizottságnak azt a szervét nevezzük, amelyet az tagjai sorából választ, s amely a nemzeti bizottság elnökéből, helyet­teséből, a titkárból és a nemzeti bizottság által választott többi tag­ból áll. / Több mint 45.000 brati­slavai polgár vett részt az országos vitában Február 5-ig az országos vita ke­retében 532 gyűlést tartottak Nagy­Bratislavában, melyen több mint 45.000 polgár vett részt- Ebből 423 gyűlést az üzemekben tartottak, me­lyeken 37.454 dolgozó vett részt. 109 nyilvános beszélgetésnek összesen 7.634 részvevője volt- összesen 480 felszólalás hangzott el a nemzeti bi­zottságokról szóló törvényjavaslatok­kai kapcsolatban és több mint 1.300­an szóltak hozzá a nemzeti bizottsá­gok tevékenységéhez. A Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság követségeit nagykövetségekké változtatták A Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai attól az igyekezettől vezérelve, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti baráti kapcsolatok és együttműkö­dés tovább mélyüljön, megegyez­tek, hogy a Csehszlovák Köztár­saság budapesti és a Magyar Nép­köztársaság prágai ' követségeit nagykövetségekké változtatják és kinevezik a nagyköveteket. Példaképeink a falusi szovjetek (Folytatás AY L oldalról.) Dr. Kiss Pá! orvos a tanulók között. tötársa a Csehszlovák-Ifjúsági Szö­vetség szervezete, amely a fiatai ká­derek politikai, kulturális éis fizikai nevelését irányítja a CsISz iskolai bizottságának vezétésével. A bizott ság hetente egyszer összeül, felada tokkal bízza meg a termelési tan­csoportokat- Az iskolai bizottság és a termielési-tancisoporitoik bÍEOiiitsá gai irányítják és segítik tagjaik munkáját, tanulmányi előmenetelük­ben és magaviseletükben. A legjobb tanoncokat megnyerik CsISztagok nak. A szaktanintézetben törődnek a tanoncok egészségével. Dr. Kiss Pál zakorvos hetente többször végigjár a a munkahelyeket és figyelmezteti u tanoncokat, hogyan kerüljék ei a aleseteket. Ily módon minimumra csökkent a tanoncok sérüléseinek száma. sokat. Két helyi olvasóteremben (közművelődési otthon) különféle tfechnikai, mežôgazdasági, kulturális, vagy politikai tárgyú előadásokat tartanak. A csulkovoi falusi szovjet igazgatása alá tartozó községek 40 kilométerre vannak Moszkvától, en­nek ellenére gyakran felkeresik őket a szovjet főváros művészei és tudo­mányos dolgozói, hogy részt vegye­nek a helyi lakosság kultúréletében. A csulkovoi falusi szovjet szoros kapoeolatban áll az igazgatása alá tartozó három község lakosságának minden rétegével. A falusi szov­jetnek a választókörzetekben meg­választott képviselői beszámolnak választóiknak a falusi szovjet mun­kájáról, határozathozataláról, az egyes feladatok teljesítéséről. Vá­lasztóikat gyakran otthonaikban is felkeresik, hogy kikérdezzék őket gondjaikról, tanácsot adjanak nekik és segítsék őket. A falusi szovjet így közvetlen kapcsolatban áll a la­kossággal és a legkomolyabb prob. lémákat is megoldja. Egyedül ez tette lehetővé, hogy a cárizmus bu­kása óta ezek az elmaradott, úgy. szólván teljesen írástudatlan embe­rek önérzetes, szovjet emberekké fejlődtek, akik kolhozaik mestereivé váltak, rendszeresen müvelödnek ós magas kultúrszínvonalon élnek. Csulkovonak a Nagy Októberi Szo cialista Forradalom előtt egyetlen iskolája sem volt. Azóta két elemi és egy középiskola épült. Csulkovo ról sokan folytatnak tanulmányo­kat a szak. és főiskolákon. A csulkovoi lakosság állandóan nagy érdeklődést tanúsít falusi szovjetjének munkája iránt. A fa­lusi szovjet évente kétszer, három­szor körzete minden polgárát közsé­gi ülésre hívja, amelyen életük leg­komolyabb közös problémáival fog­lalkoznak. Röviden bemutatva ez a csulkovoi falusi szovjet gazdag és felelősség­teljes tevékenysége. Már ebből a néhány példából is láthatjuk, milyen nagy jelentőségük van helyi nem­zeti bizottságainknak népi demokra­tikus államunkban. A HNB a kor­mány keze a falvakon. Kormányunk, a Nemzetgyűlés és a minisztériu­mok törvényei és rendeletei a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriu­sain és munkatársain keresztül jut­nak el minden polgárhoz, viszont a polgárok a helyi nemzeti bizottsá­gon, funkcionáriusain és állandó al­bizottságain keresztül teljesítik kö­telességeiket az állammal szemben, szervezik közös életüket. A lakos­ság sokszor a helyi nemzeti bízott-, ság és funkcionáriusai munkájának alapján ítéli meg egész államrend­szerünket. Az alkotmánytörvény és a nemze. ti bizottságokról szóló törvény meg. adják a lehetőséget, hogy a nemze­ti bizottságok megjavítsák munká­jukat, kiküszöböljék eddigi munka­hiányosságaikat, az egész lakosság támogatására támaszkodjanak és így teljesítsék nagyjelentőségű kül­detésüket, hogy a munkások, pa­rasztok és a dolgozó értelmiség szö. vétsége államhatalmának szilárd láncszemét képezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents