Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)
1954-02-05 / 31. szám, péntek
1954. február 5 U J SZO 5 A nég> nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete A négy nagyhatalom külügymi. niszterei február 3-án, 9. ülésükön folytatták a német kérdésről és az európai biztonság biztosításának feladatairól szóló" vitát. Az elnöklő G. Bidault először V. M. Molotov, szovjet külügyminiszternek adott 3'KÓt. V. M. Molotov beszédében kritikai elemzés alá ŕette a bonni és párt. ZSÍ szerződést. Emlékeztetett arra, hogy a bonni szeťzodés a három nyugati nagyhatalomnak hosszú idő re jogot ad arra, hogy bérfnikor be avatkozzanak Nyugat-Németország belügyeibe — sőt „rendkívüli: állapotot hirdessenek ki", amikor csak kedvük tartja. Maga ez a tény is arról tanúskodik' hogy a bonni sZer ződés aláírása következtében Nyugat* Németország nem intézkedhet szabadon belügyei ban. Máskor azt mondjak — mondotta tovttobfi v. M, Molotov --, hogy a btmtn és párizsi szerződés csak a békeszerződés megkötéséig örvényes, Ebben az esetben azonban miért akarják a bonni és párizsi Szerződést 50 évre megkötni? Nem Jelentie ez ä.Zt, hogy a nyugati nagyhata'rhak a békeszerződés gyors megkötésére tett ígéreteinek ninos komoly jelen, tőségük, mert a valóságban arra számítanak, hogy a németeknek sok éven át várníok kell a béksaerzödés megkötésére ? A Szovjetunió külügyminisztere továbbá emlékeztetett arra, hogy az angol, francia, amerikai különjavaslatok alapján e szeré "désgk érvényességét ki akarják terjeszteni egész Németországra, tehát annak keleti részére is. Ez azonban azt Jelentené — jegyezte meg Molotov hogy Kelet-Németországot olyan egyezményekbe vonnák be, amelyek elsősorban összeegyeztethetetlenek az európai biztonság biztosításával és másodszor pedig nyilvánvalóan ellentétben állnak ä hémet nép érdekeivel és összeférhetet lenek szabadságának elismerésével. V. M. Molotov ezután megcáfolta G. Bidault és A. Edennek azt az állltását, amely szerint az egyesített Németország szabadon dönthet részvételéről az „európai védelmi közösségben". V. M Molotov idézte a bonni egyezmény szövegét, amely ezt az állítást világosan megcáfol, ja. Rámutatott a bonni egyezmény 7. cikkelyének 2. pontjára, amely azt mondja: „A három nagyhatalom (USA. Anglia és Franciaország) és a Német Szövetségi Köz. társaság közösem fog cselekedni, hogy békés eszközökkel valósítsák meg közös céljaikat: az egységes Németország megteremtését, amely, nek éppúgy, mint a Német Szövet, ségi Köztársaságnak szabad de mokratikus alkotmánya lesü és be. kapcsolódik az európai védelmi közösségbe. Ebből, valamint a bonni szerződés további határozataiból látható, hogy a bonni kormány kénytelen lesz, nem beleegyezni Németországnak olyan egyesítésébe, amelynél az egyesített Németország nem volna bekapcsolva az „európai védelmi kö. zösség" rendszerébe, vagyis az eu. rópai hadseregbe. Hol van itt az igazi szabadság a most feldarabolt Németország egye. sítéséhez vezető út megvftli&sztásá ra? — kérdezte Molotov. Beszél hetünke ilyen körülmények között valóban szabad német államról, még altkor ls, ha Sor kerül Németország két részének egyesítésére ? Ha a btrnni egyezmény érvénybein marad, akkor maga Németország egyesítése csak egy feltétel alatt lesz lehetséges - osuipán az esetben, ha Nyuigat-Némefcorsziág az USA-val, Angliával és Franeiaoraeággal egyöntetűen fog eljárni az egységei Németországnak az ..európai védelmi közösségbe'' való bekapcsolásánál, amelynek éle a Özov jetunió. Lengyelország Csehszlovákia és más békeszerető európai országok el'en irányul Ebből az következik, hogy a bonni szerződés szerzői tényleg nem óhajtják Németország egyesítését, ezt az egyesítést lehetetlenné teszik — Jelentette kl V. M, Mo'otov. Ezzel kapcsolatban idézte továbbá az USA. Franciaország és Anglia 1902. május 27.1 három old aM nyilatkozatát, amelyet a párizsi szerződés aláírásával kapcsolatban tettek közzé. Ebben szó van az USA és Ahgüa állásfoglalásától, amelyek csapataikat nem akarják betagolni az európai hadseregbe: Bármilyen akció induljon ki bárhonnan, amely veszélyezteti az ,,eu rópai közösség egységét", ezek a kormányok (USA és Anglia) ezeket az akciókat saját biztonságúit veszélyeztetésének fogják tartani és a i északatlanti szerződés 4. cikkelyének értelmében fognak eljárni Ebből tehát kitűnik a,z, hogy az USA és Anglia jóllehet nincsenek benn a „közösségben". Vagyis az európai hadseregben, előre kijelentik, hogy Nyugat Németországnak belépése ebbe a közösségbe azt fogja jelenteni, hogy Nyugat-Németország számára nem lesz visszaút és Nyugat-Németország azután már nem dönthet szabadon, hogy bentmarad.é ebben a „közösségben" avagy nem. , Ebben a nyilatkozatban közvetle. nül szó van arról te, hogy az USA és Anglia szilárdan elhatározták, hogy Európában megfelelő készen, létben tartsák csapataikat arra az esetre, ha valaki kételkednék az európai védelmi közösség fenntartásának, vagyis az európai hadseregnek szükségességéről. Ebből az következik, ha Nyugat. Németország megkísérelné is, hogy távozzon az európai védelmi közös s égből, a nyugati nagyhatalmak ezt minden eszközzel, még a fegyveres erők alkalmazásának fenyegetésével is megakadályomiák. Mindaz, amiről szó volt - - mon dottä a szovjet külügyminiszter — arról tanúskodik, Hogy Eden és Bidault őr kijelentései hogy Németországnak állítólag „szabod választása" lesz abban a kérdésben, vájjon az egységes német állam tagja legyen-e az „európai védelmi közösségnek" vagy nem, nem felel meg a valóságnak. V. M. Molotov J. F. DullesüftK, aZ USA államtitkárának azon kijelentésére, hogy a nyugatnémet kor mánynak állítólag van tekintélye és az NDK kortnányának ninos, azt válaszolta: Jól ismert, hogy a nyugatnémet hatóságok a bonni és párizsi szerződés mellett vannak és nem sietnek annak aláírásával. Egyidejűleg tudjuk, hogy az NDK kormánya a békeszerződés leggyorsabb megkötése mellett van és feltétlenül ellenzi a bonni és párizsi szerződéseket. V M. Molotov eZzei kapcsolatban megkérdezte, vájjon nem voina.e helyénvaló egész Németországban népszavazást tartani — referendumot — t hogy megállapítsák, vájjon a német nép a brmffi és párizsi szer. ződések mellet, vagy pedig a béke szerződés mellett van-e? Akkor azután mindenki világos választ kap arra a kérdésire, ki képviseli igazán a német nép vágyait napjainkban — jelentette ki a szovjet külügyminiszter. Molotov nagyterjedelmű beszéde után J. F. Dulles, az USA államtitkára és Ö. Bidault francia külügyminiszter szólaltak fel, Mindketten azokhoz a régi érvelésekhez folyamodtak, amelyekkel Igyekeztek megindokol, ni, hogy a német problémát az 6 felfogásuk szerint, csak az úgynevezett „szabad német választások Htján" lehet megoldani, Ezután Antony Eden brit külügy miniszter szólalt fel, aki beszédében elutasította Molotovnak, a németországi népszavazásra tett javaslatát. Erre ismét Molotov vette át a szót. sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Dulles éá Bidault beszédeikben kevés figyelmet szenteltek a szovjet küldöttség álláspontjának és csupán CSak ismert, általános frázisokra szorítkoztak. A vita végén V. M. Molotov ismét rámutatott arra, hogy az , (európai védelmi közösségről'' szóló szerződés a Szovjetunió és a népi demokratikus ofszágok ellen, va'amint Németország szabadsága és egysége ellen irányul. A ph en J ani rádió kösíöite Nam ír, nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát, amely elöljáróban megállapítja, hogy az amerikai kormánykörök a Távol Keleten tovább folytatjak a háborús kalandok poli tikáját. Nam ír rámutat a koreai fegyver sZüftfcti egyeamöny amerikai rfisarői történt számos, komoly megszegésé re s hangsúlyozza, hogy az amerikai fél durván megszegte a hadifoglyokkal kapcsolatos Igazságos-alapelveket. Nam Ir ezután leszögez: t Koreai Népi Demokra tikus Köztársaság kor. mányftmak szilárd meggyőződése, hogy az amerikai fél köteles vissza adni az összes, több mint 27.000 ko reai és kínai hadifoglyot, elüket az amerikaiak 195^ jűnuis 18, éis 22-e köRött erőszakká elhurcoltak éa több mint 21.900 koreai i és kínai hadi. foglyot, akiket legutóbb tartottak vis.oza erfiszakkai. A korrp.i Népi Demokratikus KÖZ társaság kormányának következetes politikája a koreai kérdői tárgyalá sok Útjárt váJA észszerű megoldására irányul. Ebből a txtfitiMbrl kiindul va ft K^raii Nátii Demftkratiltus Kfiz. társaság kttttnátiVfi tővíbbrfl Is őszinte efrjfeszlté^itct annak ér deliében, hogy a két fél v»«ye fel űjra a tárgyaMsokif f t politikai ér A berlini demokratikus sajtó a ktílUgym niszterek berilti? értekezletéről A berlini demokratikus sajtó lelkesedéssel Üdvözölte V, M Molotovnak. a Szovjetunió külügyminiszterének az 1954. február 1-én mon dott beszédét és a szovjet kormánynak a német békeszerződésre, valamint a német békeszerződés előkészítésére és a békekonferencia öszszehivására "ett Javaslatalt. A berlini demokratikus sajtó Molotov nyilatkozatával és az általa előterjesztett javaslatokkal kapcsolatos kommentárjaikban hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió külügyminisztere az összes német hazafiak vágyait fejezte ki és a szovjet kormány javaslatai teljesen megfelelnek a német r.ép nemzeti érdekeinek „A német népnek békeszerződésre, nem pedig a bonni és párizsi háborús szerződésekre van szüksége" — ezen a címen vezércikket közöl a „Neues Deutschland" című lap, amelyben V. M. Molotov nyilatkozatával és a szovjet kormánynak a német békeszerződésre és a német békeszerződés előkészítésére, valamint a békekonferencia összehívására tett lavaslatával foglalkozik. A cilík hangsúlyozza hogy az úgynevezett „általános szerződés" és "trr»ssr.'v ..európai védelmi kö2össégröl" szóló szerződés összeegyeztethetetlen a német kérdés békés megoldásával és lehetetlenné teszi Németország békés egyesítését. Ezek a szerződések az agresszív német mlltarlzmus felújítására, Nyugat-Németországnak katonai tömbökbe való besorolására irányulnak, amelyeknek célja új háború kirobbantása, a béke és demokrácia táborainak országa ellen. A „Neues Deutschland" cimű lap a szovjet kormánynak a német kérdéssel kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban a következőket írja: „A békeszerződés, ahogy azt a Szovjetunió javasolja, egységes Németország megalakítását jelenti, amelyben a demokrácia és a béke erői fognak uralkodni, míg a militarizmus és fasizmus erőit felszámolják. . A békeszerződés, ahogy azt a Szovjetunió javasolja, szabadságot jelent a hémet nép számára, szuverenitásának - felújítását jelenti a Németország egyenjogú tagként való bekapcsolódását a népek békés családjába Míg a Szovjetunió konstruktív Javaslatokat terjesztett elý a békeszerződésre, amelyek népünknek teljes szabadságot és szuverenitást biztosítanak — hangsúlyozza a lap — a nyugati hatalmak számukra csupán a bonni és párizsi háborús szerződéseket tartogatják. A nyugati hatalmak nem akarnak békeszerződést kötni Németországgal, mert szükségük van-a németekre mint ágyútöltelékre és a német militarizmus felújítására. A militarizmus és a demokrácia azonban összeegyeztethetetlenek. A lap végezetül hangsúlyozza, hogy a német nép köszönetét fejezi ki Molotov szovjet külügyminiszternek azokért a konstruktív javaslatokért, amelyek az összes béke. szerető népek akaratát fejezik ki és teljesen megfelelnek Németország teljes életérdekeinek. A „Neue Zeit", „Nationalzeitung" a „Berliner Zeitung" című lapok hírmagyarázataikban szintén hangsúlyozzák, hogy mfg kell kötni a német békeszerződést és üdvözlik a szovjet kormány idevonatkozó javaslatát. Az összes berlini demokratikus lapok közzé tették Molotov szovjet külügyminiszternek Correns tanárhoz, a demokratikus Németország Nemzeti Arcvonala nemzeti tanácsának elnökéhez intézett levelét. Nam ír külügyminiszter nyilatkozata a koreai kérdés megoldásáról tekeZlet kérdósében, határozottan követeli a politikai értekédet mielőbbi összehívását ég elfogulatlan rend. szabályok végrehajtását a koreai kérdésben annak békés rendezésére és ezzel a feszültség enyhítésére a Távol-Keleten és az egész világon. A Korefti Népi Demokratikus K<jZ társaság kormánya ügy vélekedik, hogy sürgősen folytatni kell az ENEz közgyűlésének nyolcadik ülés szakán és határozott lépéseket kell tenni a Koreában jelenleg kialakult súlyos helyzet észszero rendezésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya határozottan követeli, hogy az ENPz.nek a koreai kérdést megvizsgáló ülésszakán a koreai kormány és a kínai kerm4ny képviselői is részt ve hessenek. Nam Xr nyilatkozata befejező részében kijelenti, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya telje s mértékben helyesli és támogatja V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterinek a berlini értekezleten tett Javaslatát ä nemzetközi feszültség enyhl* tésére teendő intézkedésekről és Franciaország, a« Egyesült Államok, Anglia, a Szovjetunió és a Klnaí Népköztársaság killügymi niszterei értekezletének összehívásáról, A német nép örömmel üdvözli a szovjet javaslatokat — mondotta Wirth volt kancellár Wirth volt b.roda)mi kancellár nyilatkozatot adott a beriihi értekezlettel kapcsolatban. Nyilatkozatában utal arra, hogy a nyugatnémet szövetségi kormány nemcsak hogy nem követeli Németország képviselőinek a négyhatalmi értekezletén váló részvételét hanem ezt még vissza is utasítja^ Negyvenéves pol.tikai tevékenységem alatt — hah,szik a nyilatkozat sohasem értem meg a nemzeti érdekek ennyire könnyelmű k'szn'gáItatását. Wirth nyilatkozatában annak a meggyőződésének ad kifejezést, hegy a hémet ňép hemcsak jóváhagyja azokat a pnzitiv javaslatokat, amelyeket a német Kérdésről a szovjetunió külügyminisztere előterjesztett, hanem Őrömmel íidvözl. és támogatja iá Őket. A nyuganétnetországi demokratikus jogászok munkaközössége a berlini értekezleten részvevő külügyminiszterékhez intézett levelében kifejezi azt a várakozását hogy az értekezleten Németorizág mindkét része képviselőnek lehetőséget nyújtsanak a német nép álláspontjának kifejtésére. Adenaue r értekezik „eszmei főnökével" (V. Vasiliu rajza a , Viata Kapitalei" című román lapból),