Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-05 / 31. szám, péntek

1954. február 5 U J SZO 5 A nég> nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete A négy nagyhatalom külügymi. niszterei február 3-án, 9. ülésükön folytatták a német kérdésről és az európai biztonság biztosításának feladatairól szóló" vitát. Az elnöklő G. Bidault először V. M. Molotov, szovjet külügyminiszternek adott 3'KÓt. V. M. Molotov beszédében kritikai elemzés alá ŕette a bonni és párt. ZSÍ szerződést. Emlékeztetett arra, hogy a bonni szeťzodés a három nyugati nagyhatalomnak hosszú idő re jogot ad arra, hogy bérfnikor be avatkozzanak Nyugat-Németország belügyeibe — sőt „rendkívüli: álla­potot hirdessenek ki", amikor csak kedvük tartja. Maga ez a tény is arról tanúskodik' hogy a bonni sZer ződés aláírása következtében Nyu­gat* Németország nem intézkedhet szabadon belügyei ban. Máskor azt mondjak — mondotta tovttobfi v. M, Molotov --, hogy a btmtn és párizsi szerződés csak a békeszerző­dés megkötéséig örvényes, Ebben az esetben azonban miért akarják a bonni és párizsi Szerződést 50 évre megkötni? Nem Jelenti­e ez ä.Zt, hogy a nyugati nagyhata'rhak a békeszerződés gyors megkötésére tett ígéreteinek ninos komoly jelen, tőségük, mert a valóságban arra számítanak, hogy a németeknek sok éven át várníok kell a béksaerzödés megkötésére ? A Szovjetunió külügyminisztere továbbá emlékeztetett arra, hogy az angol, francia, amerikai különja­vaslatok alapján e szeré "désgk ér­vényességét ki akarják terjeszteni egész Németországra, tehát annak keleti részére is. Ez azonban azt Jelentené — jegyezte meg Molo­tov hogy Kelet-Németországot olyan egyezményekbe vonnák be, amelyek elsősorban összeegyeztet­hetetlenek az európai biztonság biz­tosításával és másodszor pedig nyil­vánvalóan ellentétben állnak ä hé­met nép érdekeivel és összeférhetet lenek szabadságának elismerésével. V. M. Molotov ezután megcáfolta G. Bidault és A. Edennek azt az ál­lltását, amely szerint az egyesített Németország szabadon dönthet részvételéről az „európai védelmi közösségben". V. M Molotov idézte a bonni egyezmény szövegét, amely ezt az állítást világosan megcáfol, ja. Rámutatott a bonni egyezmény 7. cikkelyének 2. pontjára, amely azt mondja: „A három nagyhata­lom (USA. Anglia és Franciaor­szág) és a Német Szövetségi Köz. társaság közösem fog cselekedni, hogy békés eszközökkel valósítsák meg közös céljaikat: az egységes Németország megteremtését, amely, nek éppúgy, mint a Német Szövet, ségi Köztársaságnak szabad de mokratikus alkotmánya lesü és be. kapcsolódik az európai védelmi kö­zösségbe. Ebből, valamint a bonni szerződés további határozataiból látható, hogy a bonni kormány kénytelen lesz, nem beleegyezni Németországnak olyan egyesítésébe, amelynél az egyesített Németország nem volna bekapcsolva az „európai védelmi kö. zösség" rendszerébe, vagyis az eu. rópai hadseregbe. Hol van itt az igazi szabadság a most feldarabolt Németország egye. sítéséhez vezető út megvftli&sztásá ra? — kérdezte Molotov. Beszél hetünk­e ilyen körülmények között valóban szabad német államról, még altkor ls, ha Sor kerül Németország két részének egyesítésére ? Ha a btrnni egyezmény érvénybein marad, akkor maga Németország egyesítése csak egy feltétel alatt lesz lehetséges - osuipán az eset­ben, ha Nyuigat-Némefcorsziág az USA-val, Angliával és Franeiaor­aeággal egyöntetűen fog eljárni az egységei Németországnak az ..eu­rópai védelmi közösségbe'' való be­kapcsolásánál, amelynek éle a Özov jetunió. Lengyelország Csehszlová­kia és más békeszerető európai or­szágok el'en irányul Ebből az kö­vetkezik, hogy a bonni szerződés szerzői tényleg nem óhajtják Né­metország egyesítését, ezt az egye­sítést lehetetlenné teszik — Jelen­tette kl V. M, Mo'otov. Ezzel kapcsolatban idézte továb­bá az USA. Franciaország és An­glia 1902. május 27.1 három old aM nyilatkozatát, amelyet a párizsi szerződés aláírásával kapcsolatban tettek közzé. Ebben szó van az USA és Ahgüa állásfoglalásától, amelyek csapataikat nem akarják betagolni az európai hadseregbe: Bármilyen akció induljon ki bár­honnan, amely veszélyezteti az ,,eu rópai közösség egységét", ezek a kormányok (USA és Anglia) ezeket az akciókat saját biztonságúit ve­szélyeztetésének fogják tartani és a i északatlanti szerződés 4. cikke­lyének értelmében fognak eljárni Ebből tehát kitűnik a,z, hogy az USA és Anglia jóllehet nincsenek benn a „közösségben". Vagyis az európai hadseregben, előre kijelen­tik, hogy Nyugat Németországnak belépése ebbe a közösségbe azt fog­ja jelenteni, hogy Nyugat-Németor­szág számára nem lesz visszaút és Nyugat-Németország azután már nem dönthet szabadon, hogy bent­marad.é ebben a „közösségben" avagy nem. , Ebben a nyilatkozatban közvetle. nül szó van arról te, hogy az USA és Anglia szilárdan elhatározták, hogy Európában megfelelő készen, létben tartsák csapataikat arra az esetre, ha valaki kételkednék az európai védelmi közösség fenntar­tásának, vagyis az európai hadse­regnek szükségességéről. Ebből az következik, ha Nyugat. Németország megkísérelné is, hogy távozzon az európai védelmi közös s égből, a nyugati nagyhatalmak ezt minden eszközzel, még a fegyveres erők alkalmazásának fenyegetésé­vel is megakadályomiák. Mindaz, amiről szó volt - - mon dottä a szovjet külügyminiszter — arról tanúskodik, Hogy Eden és Bi­dault őr kijelentései hogy Németor­szágnak állítólag „szabod választá­sa" lesz abban a kérdésben, vájjon az egységes német állam tagja le­gyen-e az „európai védelmi közös­ségnek" vagy nem, nem felel meg a valóságnak. V. M. Molotov J. F. DullesüftK, aZ USA államtitkárának azon kijelen­tésére, hogy a nyugatnémet kor mánynak állítólag van tekintélye és az NDK kortnányának ninos, azt válaszolta: Jól ismert, hogy a nyu­gatnémet hatóságok a bonni és pá­rizsi szerződés mellett vannak és nem sietnek annak aláírásával. Egyidejűleg tudjuk, hogy az NDK kormánya a békeszerződés leggyor­sabb megkötése mellett van és fel­tétlenül ellenzi a bonni és párizsi szerződéseket. V M. Molotov eZzei kapcsolatban megkérdezte, vájjon nem voina.e helyénvaló egész Németországban népszavazást tartani — referendu­mot — t hogy megállapítsák, vájjon a német nép a brmffi és párizsi szer. ződések mellet, vagy pedig a béke szerződés mellett van-e? Akkor azután mindenki világos választ kap arra a kérdésire, ki kép­viseli igazán a német nép vágyait napjainkban — jelentette ki a szov­jet külügyminiszter. Molotov nagy­terjedelmű beszéde után J. F. Dul­les, az USA államtitkára és Ö. Bi­dault francia külügyminiszter szó­laltak fel, Mindketten azokhoz a régi érvelésekhez folyamodtak, amelyekkel Igyekeztek megindokol, ni, hogy a német problémát az 6 felfogásuk szerint, csak az úgyne­vezett „szabad német választások Htján" lehet megoldani, Ezután Antony Eden brit külügy miniszter szólalt fel, aki beszédében elutasította Molotovnak, a német­országi népszavazásra tett javasla­tát. Erre ismét Molotov vette át a szót. sajnálatát fejezte ki afelett, hogy Dulles éá Bidault beszédeikben kevés figyelmet szenteltek a szovjet küldöttség álláspontjának és csupán CSak ismert, általános frázisokra szorítkoztak. A vita végén V. M. Molotov is­mét rámutatott arra, hogy az , (európai védelmi közösségről'' szóló szerző­dés a Szovjetunió és a népi demo­kratikus ofszágok ellen, va'amint Németország szabadsága és egysége ellen irányul. A ph en J ani rádió kösíöite Nam ír, nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát, amely elöljáróban megállapítja, hogy az amerikai kor­mánykörök a Távol Keleten tovább folytatjak a háborús kalandok poli tikáját. Nam ír rámutat a koreai fegyver sZüftfcti egyeamöny amerikai rfisarői történt számos, komoly megszegésé re s hangsúlyozza, hogy az amerikai fél durván megszegte a hadifoglyok­kal kapcsolatos Igazságos-alapelveket. Nam Ir ezután leszögez: t Koreai Népi Demokra tikus Köztársaság kor. mányftmak szilárd meggyőződése, hogy az amerikai fél köteles vissza adni az összes, több mint 27.000 ko reai és kínai hadifoglyot, elüket az amerikaiak 195^ jűnuis 18, éis 22-e köRött erőszakká elhurcoltak éa több mint 21.900 koreai i és kínai hadi. foglyot, akiket legutóbb tartottak vis.oza erfiszakkai. A korrp.i Népi Demokratikus KÖZ társaság kormányának következetes politikája a koreai kérdői tárgyalá sok Útjárt váJA észszerű megoldására irányul. Ebből a txtfitiMbrl kiindul va ft K^raii Nátii Demftkratiltus Kfiz. társaság kttttnátiVfi tővíbbrfl Is őszinte efrjfeszlté^itct annak ér deliében, hogy a két fél v»«ye fel űjra a tárgyaMsokif f t politikai ér A berlini demokratikus sajtó a ktílUgym niszterek berilti? értekezletéről A berlini demokratikus sajtó lel­kesedéssel Üdvözölte V, M Molotov­nak. a Szovjetunió külügyminiszte­rének az 1954. február 1-én mon dott beszédét és a szovjet kormány­nak a német békeszerződésre, vala­mint a német békeszerződés előké­szítésére és a békekonferencia ösz­szehivására "ett Javaslatalt. A berlini demokratikus sajtó Mo­lotov nyilatkozatával és az általa előterjesztett javaslatokkal kapcso­latos kommentárjaikban hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió külügy­minisztere az összes német hazafiak vágyait fejezte ki és a szovjet kor­mány javaslatai teljesen megfelel­nek a német r.ép nemzeti érdekei­nek „A német népnek békeszerződésre, nem pedig a bonni és párizsi hábo­rús szerződésekre van szüksége" — ezen a címen vezércikket közöl a „Neues Deutschland" című lap, amelyben V. M. Molotov nyilatko­zatával és a szovjet kormánynak a német békeszerződésre és a német békeszerződés előkészítésére, vala­mint a békekonferencia összehívá­sára tett lavaslatával foglalkozik. A cilík hangsúlyozza hogy az úgynevezett „általános szerződés" és "trr»ssr.'v ..európai védelmi kö­2össégröl" szóló szerződés össze­egyeztethetetlen a német kérdés bé­kés megoldásával és lehetetlenné teszi Németország békés egyesítését. Ezek a szerződések az agresszív né­met mlltarlzmus felújítására, Nyu­gat-Németországnak katonai töm­bökbe való besorolására irányulnak, amelyeknek célja új háború kirob­bantása, a béke és demokrácia tá­borainak országa ellen. A „Neues Deutschland" cimű lap a szovjet kormánynak a német kér­déssel kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban a következőket írja: „A békeszerződés, ahogy azt a Szovjetunió javasolja, egységes Né­metország megalakítását jelenti, amelyben a demokrácia és a béke erői fognak uralkodni, míg a mi­litarizmus és fasizmus erőit felszá­molják. . A békeszerződés, ahogy azt a Szovjetunió javasolja, szabadságot jelent a hémet nép számára, szuve­renitásának - felújítását jelenti a Németország egyenjogú tagként való bekapcsolódását a népek békés csa­ládjába Míg a Szovjetunió konstruktív Ja­vaslatokat terjesztett elý a békeszer­ződésre, amelyek népünknek teljes sza­badságot és szuverenitást biztosíta­nak — hangsúlyozza a lap — a nyugati hatalmak számukra csupán a bonni és párizsi háborús szerződé­seket tartogatják. A nyugati hatalmak nem akar­nak békeszerződést kötni Németor­szággal, mert szükségük van-a né­metekre mint ágyútöltelékre és a német militarizmus felújítására. A militarizmus és a demokrácia azon­ban összeegyeztethetetlenek. A lap végezetül hangsúlyozza, hogy a német nép köszönetét fejezi ki Molotov szovjet külügyminiszter­nek azokért a konstruktív javasla­tokért, amelyek az összes béke. szerető népek akaratát fejezik ki és teljesen megfelelnek Németország teljes életérdekeinek. A „Neue Zeit", „Nationalzeitung" a „Berliner Zeitung" című lapok hírmagyarázataikban szintén hang­súlyozzák, hogy mfg kell kötni a német békeszerződést és üdvözlik a szovjet kormány idevonatkozó ja­vaslatát. Az összes berlini demokratikus lapok közzé tették Molotov szovjet külügyminiszternek Correns tanár­hoz, a demokratikus Németország Nemzeti Arcvonala nemzeti taná­csának elnökéhez intézett levelét. Nam ír külügyminiszter nyilatkozata a koreai kérdés megoldásáról tekeZlet kérdósében, határozottan kö­veteli a politikai értekédet mielőbbi összehívását ég elfogulatlan rend. szabályok végrehajtását a koreai kérdésben annak békés rendezésére és ezzel a feszültség enyhítésére a Távol-Keleten és az egész világon. A Korefti Népi Demokratikus K<jZ társaság kormánya ügy vélekedik, hogy sürgősen folytatni kell az ENEz közgyűlésének nyolcadik ülés szakán és határozott lépéseket kell tenni a Koreában jelenleg kialakult súlyos helyzet észszero rendezésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya határozot­tan követeli, hogy az ENPz.nek a koreai kérdést megvizsgáló ülés­szakán a koreai kormány és a kí­nai kerm4ny képviselői is részt ve hessenek. Nam Xr nyilatkozata befejező ré­szében kijelenti, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya telje s mértékben helyes­li és támogatja V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterinek a berlini értekezleten tett Javasla­tát ä nemzetközi feszültség enyhl* tésére teendő intézkedésekről és Franciaország, a« Egyesült Álla­mok, Anglia, a Szovjetunió és a Klnaí Népköztársaság killügymi niszterei értekezletének összehívá­sáról, A német nép örömmel üdvözli a szovjet javas­latokat — mondotta Wirth volt kancellár Wirth volt b.roda)mi kancellár nyi­latkozatot adott a beriihi értekezlet­tel kapcsolatban. Nyilatkozatában utal arra, hogy a nyugatnémet szövetsé­gi kormány nemcsak hogy nem kö­veteli Németország képviselőinek a négyhatalmi értekezletén váló rész­vételét hanem ezt még vissza is uta­sítja^ Negyvenéves pol.tikai tevékeny­ségem alatt — hah,szik a nyilatkozat ­sohasem értem meg a nemzeti érde­kek ennyire könnyelmű k'szn'gáIta­tását. Wirth nyilatkozatában annak a meggyőződésének ad kifejezést, hegy a hémet ňép hemcsak jóváhagyja azokat a pnzitiv javaslatokat, ame­lyeket a német Kérdésről a szovjet­unió külügyminisztere előterjesztett, hanem Őrömmel íidvözl. és támogat­ja iá Őket. A nyuganétnetországi demokratikus jogászok munkaközössége a berlini értekezleten részvevő külügyminisz­terékhez intézett levelében kifejezi azt a várakozását hogy az értekezle­ten Németorizág mindkét része kép­viselőnek lehetőséget nyújtsanak a német nép álláspontjának kifejtésére. Adenaue r értekezik „eszmei főnökével" (V. Vasiliu rajza a , Viata Kapitalei" című román lapból),

Next

/
Thumbnails
Contents