Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-05 / 31. szám, péntek

2 Ili szo 1954

. február 5 (2átogatás a bratislavai O. <J. f2,enin-múzeum\oaw Töb. m.nt két hete nyílt meg Bralisiavában az ország második Lenin múzeuma. A megnyitás előtti hetekben a Békevédők-utcáján járó-kelők érdeklődéssel figyelték a lázas ütemben folyó előkészületi munkákat. 3 amikor az épület homlokzatán arany betűkkel felragyogott a: „V. I. Lenin-múzeum" — nem egy dolgozóban megszületett az elhatározás, hogy ezt a múzeumot feltétlenül meglátogatja. Ennek adja fényes bizonyítékát az a tény, hogy amióta a széles nyilvánosság előtt kitárult a irányuló merénylet előkészítésében. Belousz szovjet festő képének reprodukciója hűen kifejezi annak a pillanatnak légkörét amikor az anya és a tizenhétéves Lenin megtudják a fájdalmas hírt. Len,

n ajkán szinte ott látjuk a szót „Nem. nem ezen az úton fogunk haladni nem ilyen úton kell haladni!" S ő más útra tért. Az igazi, forradalmi harc, a tömegek harcának útjára. A kazáni egyetemen lép kapcsoltba a forradalmárokkal és még ugyanebben az évben kizárják az A bratislavai V, I. Lenin-múzeum IV. terme. múzeum kapuja, egymást követik a látogatók. Csak az első öt látogatási nap folyamán hozzávető'egesen 2100 dolgozó tekintette meg a gazdag dokumentáris anyagot, vagyis naponta átlag 420-an. A látogatók száma pedig egyre emelkedik. Van is dolga a múzeum három lektorának, hogy az érdeklődőknek, a szemlé'tető anyag alapján, megmagyarázzák Lenm tanításának, élete munkájának lényegét és jelentőségét a szocializmust építő ! munkánk szemszögéből, örömmel teszik ezt, mert látják a határtalan érdeklődést, a Lenin elvtárs zseniális müvével szemben lépten-nyomon megnyilvánuló tanulniakarást. A múzeum látogatóját mindjárt a főbejáratnál Vasziljev szovjet szobrász hatalmas Lenin-szobra fogadja. Körülötte falbaépített márványtáblákon. J. V. Sztálin és K. Gottwald elvtárs szavai hirdetik a leninizmus legyőzhetet'enségét. Puha, a léptek zaját elnyelő szőnyegek borítják az emeletre vivő lépcsőket. Itt helyezték e] hat teremben a temérdek fényképet, festményt reprodukciót, szobrot, domborművet. Lenin műveinek másolatait, térképeket és diagrammokat. A kiállított anyagot kétnyelvű — szlovák és magyar — szöveg magyarázza. Fáklyaformájú £gők fénye esik rá a dokumentumokra. A termek vörös futószönyegeivel harmonikus egységet alkot az örökzöld növények üde színe és az ízlésesen elheli-p^t. bíbors^ínben pompázó virágok. AZ ELSŐ TEREM anyaga a Lenin szü'etésétől. tehát 1870-tő! az 1904-ig terjedő időszakot öleli fel; Lenin gyermek- és diákéveit, forradalmi ténykedésének első lépéseit. A terem jobbolda'i, félköra'akú kiugró részében két nagy mesterének: Marxnak és Engelsnek mellszobra. És a terem közepén V Cigal szobra- aLen.n gimnazista korában" Könyvvel kezében áli az ifjú Lenin s arca gondolatmélységet akaratot, bátorságot tükröz. Itt láthatjuk Lenin szimbirszki szülőházának fényképét, szüleivel és testvéreivel 1879 ben. s göndörhajú szöszke gyerek mosolyog ránk az egyik fénykénről: Lenin négyéves korá ban Különféle bizonyítványok, di csér" oklevelek, érmek bizonyítják, hogv Len.n diákéveiben igen jói tanult. De az iskolán kívül is továbbképezte magát. A forrada'm

1-demokrata publicisztika legjobb művein nevelkedett Gimnáziumi éveiben ol vasta Turgenvevet és Lermontovot. Pusk.nt, Nyekraszovot és SzaltikovScs^rint Csernísevszkijt- és Dobroljubovot Ezt mutatja be a múzeum egyik fényképmontázsa. Tizenöt-tizenhat éves korában már Marx Tőkéjével is foglalkozik. Érthető, hogy érdekelte a politika, s figyelemmel kísérte bátyja, Alexander politikai ténykedését. Alexandert 1887-ben a cári önkényuralom kivégezteti, mert yészt vett a III Sándor cár ellen egyetemről és Kokuskino falura száműzik. Két évre rá már a szamarai marxista körben tevékenykedett A múzeum anyagát szemlélve így követhetjük Lenji, a nagy forradalmár életének minden mozzanatát. A következő állomás: Pétervár: Egykori fénykép másolatán láthatjuk Lenint a pétervéri, „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására" tagjai között. TörtéAelmi fontosságú feladat megoldásához látott ekkor: egyesíteni a külön működő marxista köröket, marxista programmal fe'fegyverezni őket, hogy sor kerüljön a szocializmus összeolvadására a munkásmozgalommal. Az OSzDMP első, 1898-ban megtartott m.nszkí kongresszusa utáni időszakot a marxista párt létrehozásáért folytatott harcot, vi'ágítja' meg ezután a múzeum i&en sok .kiállított tárgya. Érdeklődéssel szemléljük azt az 1900 február 28-án k'adott útlevelet is. ame'lyel Lenin néhány hónappal később, miután előkészítette a ta'ajt, az új lap, az Iszkra számára, elhagyta Oroszországot. Ekkor veszi kezdetét Lenin első külfö'di emigrációja, amely egészen az 1905 év. forradalomig tart. S láthatjuk a teremben a lenini Iszkra első számét 1900-ból. Az ember hosszan elnézi ezt a fényképmásolatot, hiszen ez a lap egyesítette a szétszórt marxista köröket, készítette elö a II. pártkongreszszust, amelyen 1903-ben megalapozták a munkásosztály forradalmi marxista pártját. A II. kongresszuson, amint Ismeretes, ádáz harc folyt a bolsevikok és mensevikek között. Különösen a párt szervezési kérdéseinek megvitatása során domborodtak ki az ellentétek. A múzeumban láthatjuk azokat a jegyzeteket, amelyeket Lenin elvtárs a szervezeti szabályzat első pontjával kapcsolatos vita során írt. Egy igen érdekes diagramm pedig azt mutatja be, hogy müyen volt az erők viszonya a II. kongresszuson, az egyes kérdések megvitatásánál. A MŰZEUM MÁSODIK TERME az 1904—1907-ig terjedő Időszakot mutatja be. Vlagy.mirov festményének reprodukciója az 1905 január 9-i „Véres Vasárnap"-ot örökíti meg. A cár parancsára ezen a napon több mint ezer békés munkást 5!tek meg a Téli Palota előtt a cári zsoldosok puskagolyói Ez jelentette a forradalom kezdetét. A terem bejárattal szembeni falát díszítő dombormű, amely a munkásság és a cári katonák harcát mutatja be épúgy, m.nt a múzeum többi reliefje, fiatal cseh művészek munkáját dicséri S ebben a teremben láthatjuk a legendás Potyemkin c.rkáló és hős parancsnoka Matyuscsuko matróz fényképét is A múzeum anyagát ebben a teremben gazdagítják az első hazai vonatkozású munkásmozgalm dokumentumok. Megtaláljuk itt a „Slovenske robotnícké noviny" 1905 évi 7. és 12. számát, amelyekben a szlovákiai munkásság rokonszenvét fejezi ki az első orosz forradalom iránt. És az újság 1905. ťvi elsq/šzáma vezércikkében fogiaikozik az orosz burzsoá-demokratikus forradalommal A cikk zárósorai így hangzanak: „Ma már virrad. A szabadság napja, amely száz évvel ezelőtt Nyugaton kelt, hogy fényével beragyogja egész Európát, most Keleten kel, hogy beragyogja az egész világot, éltető sugaraival behatoljon mindenüvé, ahol még jogfosztottság és tudatlanság található". Látjuk és érézzük, hogy már az 1905. év. orosz forradalom materiális erőként hatott nálunk is, tömegeket mozgatott és forrada'masított még évekkel veresége után is. A HARMADIK TEREM anyaga az első forradalom utáni időszakot, a sztollplni rémuralom éve.t. az első világháború előtti időszakot s Lenin harcét mutatja be az imperialista háború el'en. Több dokumentum foglalkozik az OSzDMP VI. konferenciájával, amelyet hazánk fővárosában tartottak meg 1912 januárjában. Láthatjuk itt Lenin 1911 november 1-én keltezett németnyelvű levelét A Nemechez, a cseh szcc'.á'demokráeia funkcionáriusához, amelyben fe'kéri, hogy tegye lehetővé a konferencia megtartását Prágában. Figye'mezteti a konspiráció elveinek szigorú betartására, mivel szava» szerint, habár a szociáldemokraták gyűléseit Európában törvény nem tí'tja, de a kü'dötteknek nincsen útlevelük és saját nevük alatt nem léphetnek fel. Egy más helyen nagy térkép tüntei fel, hogy mely pártszervezetek kü döttek delegátust a prágai konferenciára Láthatjuk itt a konferencia, Lenin által szövegezett határozatának brosúra kiadványát és Lenin levelét M. Gorkij hoz, amelyben rámutat a konferencia jelentőségére, többek között ezt írva: „A likvidátor csőcselék ellenére végre sikerült újjáéleszteni a pártot, s a párt központ, bizottságát". Fénykép mutatja be a prágai „Népház" úgynevezett Lenin-termét, amelyben Lenin vezetéséve] a konferencia ülésezett Felemelő érzés arra gondo'ní. hogy a nemzetközi munkásosztály lángeszű vezére 42 évvel ezelőtt hazánk szivében: Prágában járt. UTUNKAT FOLYTATJUK és a negyedik terembe érünk, amelynek mennyezetét gyönyörű mintájú fafaragványok díszítik. A belépő szemébe először .s Manlzer szovjet szobrász „Lenin beszédet mond a páncélautótól" című műve ötlik. A ba'oldall falon hatalmas dombormű ábrázolja azt, amikor Lenin felhívja a körülötte áľó vörös gárdisták és matrózok figyelmét az Auróra új hajnalt jelző ágyúlövésre. S a fényképek festmények, könyvek és más dokumentumok elénk tárják a februári forradalomnak, Lenin áprilisi fellépésének a párt áprilisi konferenciájának és VI. kongresszusának eseményeit. Ez a terem fő'eg az 1917-es év és a fehérek, valamint az imperialista beavatkozók elleni harc első időszakát mutatja be. A múzeum egyik érdekessége pé'dául az .áprilisi téz.sek Lenin által Irt tervezetének fényképmásolata s Lenin kis kék jegyzetfüzete borítólapjának fényképmásolata. A füzet címe „Marxizmus az államról" és első oldalon Lenin kezeírását láthatjuk. Ide irta fel a fenti témakörrel kapcsolatban áttanulmányozott forrásmunkákat pontos oldal-megje'öléssel. míg maga a füzet áttekintéseket és kivonatokat tartalmazott az átvett anyagból. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy Lenin hatalmas energiával, óriási munkája mellett sem feledkezett el a mélyreszántó. alapos tanulásról. Gazdag anyag fog'alkozik ebben a teremben a Nag> Októberi Szódat .sta Forradalommal a világ első szocial.sta, munkás-paraszt államának létesítésével. A látogató megtekintheti I«nin elvtárs kezeírásában a központi bizottság által 1917. október 10-én elfogadott határozati javaslatot, amely napirendre tűzte a fegyveres felkelést, az Izvesztyija 1917 október 27-i és 28-i számainak fényképmásolatait vagyis a békéről és a földrö' szóló dekrétumokat. A terem balo'dah falát díszíti Szegői szovjet festő festményének fényképmásolata. A képen

7 egy idősebb katona a hóna alatt a békéről szóló dekrétumot kihirdető falragaszokat visz. Nyomában az -újjongó tömeg. Egyesek a kezéből kaptak ki egyegy fa

! ragaszt. Á többiek, f.atalok és öregek öremtő sugárzó arccá] követik. Az arcok a béke szeretetét, ^fhálát sugározzák A szovjetekadta békét kellett a következő években hatalmas áldozatok, nélkü'özés és szenvedés árán megvédenie a zsenge köztársaságnak. De még mielőtt a látogatók átmennek az ötödik terembe hogy giávai irányította az on»:/ jetét, harcát. Nincs olyan kérdés, amelyben Lenin ne tudna dönteni, s az ö ereje tudása és akarata a párt ereje, tudása. akarata. Fáradhatatlanul irányítja a világ szocialista egyhatodának sorsát. s minden elfog'altsága mellett tdőt talál arra is amint azt Szokolov festménye bizonyítja, hogy 1920 május 1-én. gerendát cipelve a munkásokkal együtt a Kremi udvarán, személyes példaadássa! dombootpa ki a kommunista rohammunka — az összorosz szombatok jelentőségét. A prágai Népház Lenin-terme, amelyben 1912-ben, • Lenin elvtárs vezetéséve; tartotta meg a Bolsevik Párt VI. konferenciáját feszült figyelemmel keressék ennek az életre-halá'ra menő harcnak eseményeit — megállnak, hogy megtekintsék azokat a dokumentumokat, amelyek az 1919. évi eperjesi Szlovák Tanácsköztársaság emlékét idézik fel, s amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a V. I. Len.n-múzeum anyagával. Láthatjuk a .Košické Červené Noviny" 1919. június 19-. számában a Lenin elvtárshoz intézett táviratot abból az alkalomból, hogy.mega'akult a Sz'ovák Tanácsköztársaság. Fénykép mutat be egy eperjesi népgyűlést a kikiáltás idejéből. A Magyar Tanácsköztársaság segítségét dokumentálja az a fénykép, amely az első vörös páncélvonat Eperjesre való megérkezését ábrázolja, 1919, júniusában. Egykorú röp'apon ped.g a látogató elolvashatja a Sz'ovák Tanácsköztársaság programr ját. Megálltunk annál a képnél is amely a Lenin ellen 1919. augusztus 30-án elkövetett merényletet ábrázolja. Ezekben a napokban Keleten sikeresen fejlődött az ifjú Vörös Hadsereg tá madása. Katonái, akik Szimbirszket elfoglalták, rádiógrammot kü'dtek a beteg Leninnek. Erről így beszé] Varga Gyula András altábornagy, a magyar néphadsereg nyugalmazott tábornoka volt vörös partizánparancsnok, a Szabad Nép ez évi január 21számában: „Ezen a napon rádiógrammot küldtünk Lenin elvtársnak" — ma ez a távirat a Lenin-múzeum 10-es sz. termében látható. ..Drága Vlagyimir Iljics! Szülővárosának elfoglalása: — ez a válaíz — ez a válasz az egyik sebére, a másodikra válasz: — Szamara lesz!" — Lenin elvtárs még aznap válaszolt Kujbisev elvtársnak, az I. hadsereg pol.tikai biztosának: , Szimblrszknek, szülővárosomnak bevétele a legjobb gyógyír sebeimre. A frísseség és az erő nagyszerű érzése tölt el. Köszöntöm a vörös katonákat a győzelem alkalmából és valamennyi dolgozó nevében köszönetet mondok áldozatkésszségükért" . . S a Vörös Hadsereg nem sokkal ezután megfizetett a második golyóért is; felszabadította Számárát." Nem lehet szebben kifejezni Lenm és a forradalom katoná, közti törhetetlen kapcsolatot A MŰZEUM ÖTÖDIK TERMÉBE értünk. Legnagyobb érdekessége a jobboldali fa'at majdnem teljes egészében elfoglaló hatalmas tábla, amely Lenin elvtárs egy munkanapját mutatja be. Sokat mond ez a táb'a. Láthatjuk rajta hogy Lenin óriási enerI GYÄSZTEREM a múzeum hatodik terme, Lenin elvtárs életének utolsó időszakát mutatja be. De mégsem sugároz reménytelenséget. Az ajtóval szemben, falon dombormű; Lenin a ravata'on. Alatta vörös bársonyalapon arany betűkkel a sztálini eskü és u tabló körül az örökzöld és píros virágok koszorúja. Jobbra kis emelvényen vörös drapériák és zász'ók előtt a világ munkásosztá'ya zseniális vezérének halotti maszkja. S a fényképek sokasága mutatja be a nagy ember utolsó útját, a világ munkásosztályának gyászát. Van ott köztük fénykép a prágai gyászünnepségről .s. A gyászmenet első soraiban láthatjuk köztársaságunk elnökét, Antonín Zápotocký elvtársat. Pillantá-' sunk ráesik azokra a leve'ekre, amelyekben Lenin elvtárs halá'a Után a munkások tízézreí kérik felvételüket a pártba s még jobban megerősödik bennünk az a tudat, hogy Lenin halála után is hata'mas mozgosító, le'kesítő, iránytmutató erő. Nagyon szépen fejezték ki ezt a luganói gyászünnepély részvevői: .Drága IIj,esünk meghalt, de él a szíve: Oroszország kommunista pártja." A leninizmus erejének és kővetőt továbbfejlesztő munkájának gyümölcse az, hogy ma a Szovjetunió a krmmunizmus építésének útján ha ad és hogy oldalán a népi demokratikus országok a lenini tanítás szellemeiben, forradalmi úton alakítják át társadalmunkat. A len.nízmus tanítása a mi legfőbb iránymutatónk És ezért igaza van Sztachó Rudolf dolgozónak aki ezt írta be a bratislavai Leninrpúzeum vendégkönyvébe: „Ezt a múzeumot látogassa meg minden becsületes polgár" — mert ahogy azt Puskás Gyu'a elvtárs írja: „A múzeum anyaga még nagyobb igyekezetre ösztönöz minket az SzKP történetének tanulmányozáséban. Lenin elvtárs élete örökre tündöklő példaként áll előttünk". A vendégkönyvbe a legkedvesebb sorokat M. Chorváthová írta: „A k.s Zsuzsa (öt éves) azt hitte hogy Lenin elvtárs él. — Ha mindig láthatnám — mondotta. Gyakrabban ellátogatunk ide". Nemcsak a kis Zsuzsinak volt ez a benyomása, hanem a múzeum valamennyi látogatójának. Lenin műve halhatatlan s úgy érezzük, ezze! ő ia itt van állandóan köztünk Ügy érezzük, ezerszer igaza volt a nagy szovjet költőnek: Vlagyjnír Majakovszkijnak, amikor leírta: ,Lenin élt, Lenin él. Lenin élni fog". C-ály Iváné