Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-28 / 51. szám, vasárnap

101 $20 1964. február 28. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió ENSz-be!i állandó képviselőjének levele az ENSz főtitkárához A

z ENSZ titkársága az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos dokumentumaként kiadta A. J. Visinszkijnek, a Szovjetunió állandó képviselőjének az ENSZ főtitkárához intézett levelét. A Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselője a Gazdasági és Szociális Tanács 17. ülésszaka előzetes napirendjéről szóló memorandumra hivatkozva, levelében bejelenti, hogy a Szovjetunió küldöttsége ezen az ülésen javaslatot terjeszt elő, hogy a napirendre tűzzék ki „A nemzetközi kereskedelemben lévő nehézségek kiküszöböléséről és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kifejlesztésére szolgáló eszközökről" szóló kérdést. A Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselője felkéri a főtitkárt, hogy ezt a javaslatot adja át a tanácsnak azzal, hogy 17. ülésszakán tárgyalja meg a napirend jóváhagyásánál. A levélhez csatolta a Szovjetunió küldöttségének memorandumát, amely megindokolja e javaslatot. A memorandum így szól: A Szovjetunió küldöttsége a Gazdasági és Szociális Tanács eljárási szabályzata alapján javaslatot terjeszt elő, hogy a 17. ülésszak napirendjére tűzzék ki „A nemzetközi kereskedelemben levő nehézségek kiküszöböléséről és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére szolgáló eszközökről" szóló kérdést, amely fontos és időszerű. A Szovjetunió küldöttsége az ENSZ alapokmányának alapelveiből és főleg az alapokmány 55. és 56. cikkelyei szerint igazodva, amelyek a nemzetközi gazdasági és szociális problémákat érintik, fontosnak tartja, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács ezt a kérdést a következő 17. ülésszakon megtárgyalja és olyan ajánlatokat fogadjon el, amelyeknek célja a nemzetközi kereskedelemiben levő nehézségek kiküszöbölése és a nemzetek közötti békés baráti kapcsolatok kibővítése volna. A Szovjetunió emellett abból indul kl, hogy a kereskedelem az összes országok közötti békés kapcsolatok kifejlesztésének egészséges és szilárd alapja, tekintet nélkül az országok gazdasági és szociális struktúrájára. Ismeretes, hogy a nemzetközi kereskedelemben lévő nehézségek kiküszöbölése és a Gazdasági és Szociális Tanács konkrét ajánlataimak kidolgozása, a nemzetközi gazdaság; kapcsolatok megszilárdítása és kibővítése érdekében hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és hozzásegítene az egész világ békéjének megszilárdításához. A Szovjetunió küldöttsége a „Nemzetközi kereskedelemben levő nehézségek kiküszöböléséről és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére szolgáló eszközökről" szóló kérdéseknek a gazdasági és szociális tanács 17. ülésszaka napirendjére való kitűzését javasolva annak a mély meggyőződésnek ad kifejezést, hogy e kérdés konstruktív megtárgyalása hozzájárul valamennyi ország érdekeihez, az öszszes nemzetek közötti nemzetközi gazdasági együttműködés kibővítéséhez és a béke megszilárdításához. Palm»ro Togliatti nyilatkozata a Paese Sera című lap tudósítójának De Gasperi „Mi és a kommunizmus Olaszországban" című cikkével kapcsolatban, amelyet a kereszténydemokrata párt hivatalos hetilapja közölt, Palmiro Togliatti, Olaszország Kommunista Pártjának főtitkára a Paese Sera című lap tudósítójának többek között a következőket jelentette ki: „Nem történik meg gyakran, hogy egy politikai vezér nyilvánvaló hevességgel, haraggal ismerje be, hogy vereséget szenvedett. Éppen ezt, csak ezt teszi De Gasperi. Jól tudtuk, hogy törvényen kívül akart bennünket helyezni valamilyen módon ... tény azonban, hogy De Gasperinek nem sikerült megvalósítania sötét terveit ós ml ezzel szemben előre haladtunk és továbbra is biztonsággal előre haladunk utunkon." A tudósítónak arra a kérdésére, nem gondolja-e, hogy De Gasperi kijelentései a jövőre nézve veszélyt is jelenthetnek, Togliatti azt válaszolta: „Kétségtelenül tartalmaznak veszélyt. Ezt a veszélyt azonban le kell leplezni. Minden igazi demokratának ébernek kell lennie. Szeretném hozzátenni, hogy abban, amit most De Gasperi ír, a veszély olyan formát ölt, hogy annak leleplezése nehezebb, mint bármikor valaha. Ennek a régi klerikálisnak valóban nem sikerül felmutatnia egyetlen egy okot sem, egyetlen érvet sem és felhívni a figyelmet egy olyan tényre sem, amelyet az ellenünk irányuló szélsőséges intézkedések valamüyen indokolásának lehetne minősíteni. Mtg De Gasperi számos éven át politikai intrikákat szőtt ellenünk, míg állandóan újabb és újabb provokációkat készített elő és gondolt ki, mi nyugodtan és mély meggyőződéssel végeztük munkánkat, amelynek célja, hogy felébresszük a néptömegeket, szervezzük, neveljük és irányítsuk azokat. Kiléptünk-e a demokrácia kereteiből? Soha! A parlamentben mindig jogainkkal és köteleségünkkel összhangban jártunk el. Lehet, hogy jelenlétünk, tekintélyünk, beszédeink De Gasperi idegeire -mentek. Ennek ninos jelentősége, Fontos az, hogy élő, életadó és emelkedő erővé váltunk, amelyet nem lehet elszakítani az olasz társadalomtól. Hogy ilyen erővé váltunk, ezt saját magunknak, vagyis harcosainknak és aktivistáinknak, elsősorban a munkásosztálynak és az olasz népnek köszönhetjük és nemcsak a politikai és szociális igazságtalanság elleni tiltakozásait tolmácsoljuk, hanem megmutatjuk azt is, hogy képes és törekszik valóban felszabadítani magát, Szomorú, valóban nagyon szomorú, hogy az oly jelentős pártnak, mint a keresztényde mokrata pártnak politikai vezetője nem tudja megérteni, hogy mi-a probléma igazi lényege. De épjren ezért, mert ezt nem tudta megtenni, szenvedett De Gasperi vereséget szándékaiban és nagyon valószínű, hogy a jövőben is vereséget fog szenvedni. A szovjet sajíó a februári győzelem évfordulójáról A moszkvai „Pravda" február 26-i számában a csehszlovák nép februári győzelme 6. évfordulója alkalmából prágai különtudósítójának cikkét közli. A cikk írója rámutat, hogy az egész csehszlovák nép megünnepelte a belső és külföldi reakciónak az államfordulatra és a kapitalista uralom helyreállítására tett kísérletei felett aratott győzelem évfordulóját. „A nép egységes akaratából — ifja a moszkvai „Pravda" — megalakult akkor a csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala és új népi kormányt állítottak fel. A győzelmet a munkásoknak és parasztoknak a Kommunista Párt által megteremtett szövetsége következtében érték el. A cikk továbbá beszámol a csehszlovák nép sikereiről, amelyeket a szocializmus építésében ért el és a nemzeti bizottságok választásainak előkészületeiről. A cikk írója rámutat, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok vitájában való nagy részvétel a politikai aktivitás növekedését mutatja. Végezetül megjegyzi, hogy a csehszlovák sajtónak a februári győzelem évfordulójával foglalkozó cikkei hangsúlyozzák azt a bizalmat, amellyel a csehszlovák nép a jövőbe tekint. Az Izvesztyqa című lap február 25-i számában közölte Zdenek Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének nagyterjedelmü cikkét, amelyben a februári eseményekről ír és rámutat azokra a sikerekre, amelyeket a csehszlovák nép az elmúlt hat év alatt ért el. A Trud című lap február 25-i számában közölte Jan Barta cikkét, Kladno bányaváros eddigi fejlődéséről. A lap közölte Csumpelik „A februári nap hajnalán" című képét Bulgária Kommunista Pártja VI. kongreszszusáról Bulgária Kommunista Pártja VI. kongresszusának február 26-i esti ülésén Anton Jugov, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja nagyterjedelmű beszédet mondott a központi pártbizottság és a központi ellenőrző bizottság tevékenységéről szóló beszámolókkai kAacsolatos vitában. Kijelentette, hogy azok a sikerek, amelyeke"^ a bolgár nép az V. és VI. kongresszus között ért el a népi demokratikus rendszer életerejét bizonyítják és megmutatják fölényét a kapitalista rendszer felett. Jugov beszámolt a Bolgár Kommunista Párt nagy szervező munkájáról, amely a népei a szocializmus építésére buzdította és lelkesítette, továbbá a párt növekedésének, a párt szervezete megszilárdításának és a tömegekkel való kapcsolatának kérdéseiről beszélt. A. Jugov hangsúlyozta, a párt feladata, hogy ne elégedjen meg az elért sikerekkel és hogy figyelmét azokra a hiányosságokra összpontosítsa, amelyek még előfordulnak. Jugov beszédének jelentős részét a nehézipar kérdéseinek, a nemzetgazdaságban Jevő aránytalanságok és gyenge pontok felszámolásának szentelte. Pancsévsky tábornok, nemzetvédelmi miniszter beszédében a bolgár néphadsereg harci és politikai felkészültségével foglalkozott. A Román Népköztársaság Minisztertanácsának és a Román Munkáspárt központi bizottságának határozata A bukaresti lapok közölték a Román Népköztársaság Minisztertanácsának és a Román Munkáspárt központi bizottságáhak rendeletét. a városokban és ipari központokban élő munkások és alkalmazottak egyéni parcelláin folyó burgonya, és zöldségtermelés fejlesztéséről ós megjavításáról. A határozat rámutat arra, hogy az egyén-; konyhakertészkedés fejlesztése fontos gazdasági és politikaj feladat, Amerikai védelem Az elmúlt hét külpolitikai eseményeiben kétségtelenül a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete éreztette hatását. A világsajtó, de a népi tömegek is élénken foglalkoztak az értekezlet eredményeivel. Félkeltették érdeklődésüket Molotov szovjet külügyminiszternek a vitás nemzetközi kérdések elintézésére tett egyenes, a népi követelményekre támaszkodó javaslatai. Az a tény, hogy a nagyhatalmak képviselőinek véleménycseréiben fény derült a köztük fennálló és elintézetlen, kérdések alapvető, konkrét megoldását gátló ellentétekre, hogy kiviláglott a nyugati miniszterek mögött álló tőkés körök szemfényvesztő üzérkedése és kormányaik szabotáláea, újabb erőket mozgósított a békeharcban a nagyhatalmak közötti megegyezés követeléséért. Nyugatés Kelet-Németország dolgozói számtalan esetben tüntettek és követelték az össznémet kormány megalakítását, a német militarizmus újjászületése megakadályozásának biztosítását, Németország egyesítését békés és demokratikus alapokon. Természetesen, az új háború kirobtfantásán fáradozó erők is fokozták aktivitásukat. A nyugatnémet rendőrség a bonni kormányklikk utasítására számtalan esetben durván beavatkozott a dolgozók összejöveteleibe és erőszakossságokra vetemedett. A berlini értekezlet eredményeinek kiértékelésében még a nyugati polgári sajtó sem tagadhatta el, hogy a „berlini értekezlet azért nem vezetett Németország egységének békés úton való visszaállítóEgy hét a külpolitikában sára, mert a kapitalista hatalmak szándéka az, hogy Németországot bevonják egy amerikai vezetés alatt álló 6zovjetellenes katonai szövetségbe" — amint ezt a „Socialist outlook" című labourista angol lap beismerd. A fegyverkezés megszüntetésére, vagy legalább a fegyverzet lényeges csökkentésére Irányuló szovjet javaslatokról tovább ezt írja: „A Szovjetunió ama javaslatát, hogy hat hónapon belül szüntessék meg Németország megszállását, a nyugati diplomaták azért vetették el, mert Németországot légi hadtámponttá, atombombá. zőik haditámpontjává és Oroszország elleni háborúban felvonulási tereppé akarják változtatni." A nyugati hírmagyarázók elismerik azonban, hogy a berlini értekezletnek voltak pozitív eredményei is, mert „az értekezlet befejezését követő napon sok francia, angol, amerikai megállapította, — Írja Michel Gordet, a „Francé-Solr" levelezője, — hogy a berlini értekezlet a megbeszélések néhány évvel ezelőtt megszakított fonalának fel. vevését Jelenti.*' Egy másik nyugati újságíró így ír a berlini értekezletről: „A berlini értekezlet utat nyit Pekingnek, hogy belépjen a nemzetek közösségébe; ez a távolkeleti feszültség enyhülését jelenti, továbbá azt, hogy a lefegyverzés kérdésében ismét megindu] a véleménycsere." A békés megegyezés reménye, érthető, hogy gondot okoz az imperialista háborús erőknek, akik mindent elkövetnek annak érdekéhen, hogy az emberiség ne tudja kiküszöbölni a nemzeteket egymástól elválasztó ellentéteket. Ismeretes, hogy az USA legújabbban Franco Spanyolarszágát is aktívan bevonja háborús terveibe. Az amerikai tervek arra engednek következtetni, hogy Washington— Bonn—Madrid -tengely van kialakulóban. Az USA arra törekszik, hogy Spanyolország is részt vegyen a támadó „Észak-Atlanti Egyezményben", ami nem kis veszélyt rejteget magában a többi országokra nézve. Spanyolországban terjed a francia, és angolellenes hangulat. A „Chicago Tribúne" amerikai lap megjegyezte: „Az an.. golok és franciák számítsanak arra, hogy nehézségeket okozunk (USA) nekik, azzal, hogy megígértük a fegyverszállítmányokat Franconak." A nemzetek szabadságvágya azonban erősebb, mint a háborús kísérletek. Latin-Amerika, KözépAmerika országaiban és a szigeteken terjed az amerikaellenes mozgalom. Costarica kormánya például megtagadta a tizedik pánamerikai kongresszuson való részvételt. Franciaországban fokozódott a mozgalom az „európai hadsereg'' félállításáról szóló szerződés ratifikálása ellen. A francia képviselőház nemzetvédelmi bizottságának vitájában a francia hadsereg egyik magasrangú tisztje kijelentette, hogy „az európai védelmi körösség rendszere egyáltalában nem előnyös", Koreában Li Szin Man, a bábkormány elnöke fenyegető bejelentést tett, hogy „amerikai utasítás nélkül is kész folytatni a háborút". Ezt a kijelentést nyilván védnökeinek hallgatólagos beleegyezésével tette, akiket a távolkeleti béke reménye erősen nyugtalanít. A berlini értekezlet után a külpolitikai eseményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mindkét részen fokozódott aktivitás észlelhető, azonban a béke erői ma szívósabban és még világosabb távlattal harcolnak. Ez megnyilvánul abban, hogy nyugati államok kereskedelmi és gazdasági úton keresik a közeledést a Szovjetunióhoz. A hét másik nagy eseménye a gyarmati elnyomás elleni harc Nemzetközi Napja volt február 21-én. Azizjan a moszkvai Pravdában a gyarmati nemzetek harcának méltatásával kapcsolatban megjegyezte: „A gyarmatok, félgyarmatok népei a kapitalista világ lakosságának háromnegyed részét képezik, ipari termelésük azonban a kapitalista világtermelésnek csak 5 százaiékát teszi ki. A WallStreet mUliárdosai a fejletlen országoknak nyújtott tőkés „segítséggel" óriási profitot szednek be. A „Standard Oil" kőolaj részvénytársaság jövedelmeinek kétharmad része a gyarmatokról ered. Érthető ezért, hogy az amerikai monopolisták élőszeretettel fektetik be tőkéjüket a fejletlen ipari orszá. gokba. A külföldi tőke behatolása a latinamerikai országokba az 1945 —1952. években 2.090,000.000 dollárt tett ki. Ez a tökebefektetésük óriási összegeket eredményezett a kapitalistáknak." A gyarmati rendszer kizsákmányoló vonásainak jellemzése után a cikkíró rátér az egyes gyarmati népek akoiőegységére, életérdekeikért kifejtett küzdelmükben. A cikkíró így folytatja: ,,A nemzeti felszabadító harc elválaszthatatlan a békeharctól. A gyarmati -népek, mint minden ország népe, békét kívánnak. Nem akarnak -ágyútöltelékké válni az imperialisták agresszív terveinek megvalósítása érdekében. Nemzett függetlenségükért folytatott küzdelmükkel a gyarmatok és félgyarmatok népe nagy mértékben hozzájárul a népek világbékemozgalmához, a nemzetközi kapcsolatokban levő feszültség enyhítéséért. A gyarmatosítók nem képesek letörni a népek nemzeti felszabadító mozgalmának rohamos növekedését. Nincs olyan erő a föld kerekségén, amely képes lenne elfojtani ezt a nagy arányokat öltött mozgalmat. E demokratikus mozgalom élén a kommunisták állnak, akik számos tettükkel bebizonyították, hogy a nemzetek függetlensége, és az imperialisták elnyomása alóli felszabadulásért vívott küzdelem igazi, következetes harcosai." A cikkíró ezután így fejezi be cikkét: „A gyarmatok és félgyarmatok népei ügyük igazságába vetett hittel bíznak abban, hogy győznek a reakció erői fölött, hogy a béke és a nemzetj függetlenség minden harcosával egy arcvonalban küzdve kivívják jobb életüket." L. L. t