Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-28 / 51. szám, vasárnap

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1604. február 28, vasárnap 30 füfér VII. évfolyam, 81. A mai számban: A bratislavai volt városi tanács munka- és szociális ügyosztályának „érdemei" 19Ü9—1081-ben (2. old.) MM adott a népi demokrácia dolgozó népinknek (8. old.) Pataiba Togliatti nyilatkozata a Paese Sero című lap tudósítójának (4. oM.) Választások a »i*>vj»iu»ió Tanácsába (-6. oid.) A j< bw <• » vitte asMoajrak városa («. otá.) A stoefchofani jégfc«^-*iágb Rji>ofeBág Mrel (1. oM.) Rádióműsor («. oM.) Csehszlovákia szakszervezetei harcainak a detpzék jólétének fokozásáért J. XESIiA, ©sehsriovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja A népgazdaság^ terv sikeres tel­jesítésének kipróbált módszere a szocialista verseny. A Szakszerve­zete^ Központi Tanácsa ezért össz­pontosít^ valamennyi szakszervezet erőfeszítéseit a párt és a kor. mány által a népgazdaság területén kitűzött feladatok teljesítéséért in­dított szocialista veTseny kifejlesz­téséért. A szocialista verseny az ötéves terv teljesítése során nemcsak ha­talmasan fellendült, hanem minő. ségi'leg is megváltozott. Már a kez­det kezdetén üzemi dolgozóink kez­deményezése és munkai efkesedése nyilvánult meg benne. De a ver­senynek ebben az első szakaszában még sok volt a hiba. A verseny még nem volt mentes a formaliz­mustól, nyilvántartási rendszere igen bonyolult volt, eredményeinek megállapítása pedig olyan szem. pontok szerint történt, amelyeknek semmi közük sem volt a termelés­hez. Most elértük, hogy a saocia­lista verseny megszervezése orszá­gos viszonylatban olyan szilárdan rögzített elvek szerint történik, amelyek az egyes iparágak legfon­tosabb szükségleteihez igazodnak. .Az országos szocialista verseny 1953. évi eredményei azt bizonyít­ják. hogy a verseny az üzemeink­ben mind hatalmasabb ösztönzőjévé válik a kitűzött feladatok sikeres teljesítésének. A műit év negyedik negyedében majdnem 29 százalék­kal több dolgozó csatlakozott az országos szocialista versenyhez, mint az első negyedévben. 105 vál­lalatunk nyerte el a kormány vö­rös vándorzászlaját vagy a minisz. tériumok és szakszervezetek vörös zászlaját. Közülük 33 üzem másod­szor, 18 üzern harmadszor, két üzem pedig már negyedszer nyerte ej a vörös zászlót. Bár az általános számszert ered­mények az üzemek versenyének nagy lendületéiül tanúskodnak, még sok a hiba ezen a területen. A Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak XII, ülése »A saénipar fejlesz, tését és te 1954. évi széntermelést biztosító halaszthatatlan intézkedé­sekről,; szóló párt- & kormányha­tározatból a szakszervezetekre há. ruló feladatok megtárgya9ás a során a szocialista verseny szervezésének, különösen a bányákban észlelhető súlyos hibáira hívta föl nemrég a figyelmet. Bár az ország legfontosabb szén­medencéinek sok bányájában sike­resen folyik a verseny, a szakszer­vezeteknek máig sem sikerült az egész széniparban úgy megszervea­niök a versenyt, hogy az biztosítja a széntermelés növelésére irányuló legfontosabb termelési feladatok teljesítését. Nem irányították a' versenyt a ciklusos módszer szerin­ti munka szélesebbkörü alkalmazá­sára. a gépek jobb kihasználására, az előkészítő munkák és az új bá­nyák építése során alkalmazható újítások elterjesztésére, a szénter­melés! önköltségének rendszeres csökkentésére. Most az országos szocialista ver­senv színvonala emelésének egyik legfontosabb feltétele, hogy harcol­junk ennek a roppant fontos ügy­nek formális kezelése ellen, a ver­sengnek a termelés szükségleteihez való állandó alkalmazkodásáért, az egész kollektíva műszaki képzettsé­gének az élenjáró munkások szín­ronpiára való emeléséért. A szocialista verseny további fej­lesztésének feladatával szorosan összefügg a termelési értekezletek megszervezése. A szovjet szakszer­vezetek tapasztalata szerint a ter­melési értekezletek, amelyeket a szakszervezetek a vállalatok veze­tőségével együtt tartanak meg, le­hetővé teszik minden dolgozó al­kotó kezdeményezésének és képes­ségének érvényesülését és hasznosí­tását. A termelési értekezletek szer­vezése azonban még gyönge pontja a csehszlovákiai vállalatokban folyó szakszervezeti munkának. Érmek következtében egyes üzemek hely­telenül foglalkoznak azokkal a dön­tő fontosságú intézkedésekkel, ame­lyek a terv zökkenőmentes teljesí­tésének biztosítását szolgálják. Ez különösen megnyilvánul a szervezé­si és a műszaki intézkedések vég­rehajtásában, amelynek a haladó műszaki és gazdasági normák ki­dolgozásán kívül biztosítani kell a termelési feladatok teljesítését is. A szóbanforgó intézkedések végre­hajtása gyakran egyik fő feltétele az új technika és a haladó munka, módszerek gyorsabb meghonosításá­nak. A műszaki és a szervezési intézkedések lebecsülése gyakran azzal a következménnyel jár, hogy a munkások bizalmatlanok az új és haladóbb munkamódszerekkel és a belső tartalékoknak munka­helyükön való feltárásával szem­ben, mert teljesen alaptalanul ke­resetük csökkenésétől félnek. Eb­ben természetesen főleg a szak­szervezet a hibás, mert nem hívja föl a figyelmet az ilyen fontos kér­désekre, nem magyarázza meg őket, s nem használja föl megoldásukra a termelési értekezleteket. Csehszlovákia üzemeiben most fo. lyik az 1954. évi kollektív szerző­dések megkötése. Dolgozóink ta­valy kötöttek elöször kollektív szer­ződést üzemük vezetőségével Ezek tapasztalatai szerint sok függ at­tól, hQgyan történik a kollektív szerződésekbe foglalt egyes kötele, zettségek kidolgozása. Tavaly sok volt a hiányosság mind a kollektív szerződésekbe fog­lalt kötelezettségek tartalmában, mind pedig e kötelezettségek tel­jesítésének ellenőrzésében. Az 1954. évi kollektív szerződések megköté­séi* minden szakszervezeti szerv nagy figyelmet fordít. A szakszer­vezetek mérlegelték a tavalyi hiá. nyosságokat és tapasztalatokat, s nagy felelősséggel készülődnek az Üj kollektív szerződések megköté­séne. A szakszervezetek nem mindig fordítottak kellő figyelmet az em­berről való gondoskodásra, noha üzemeinkben e téren nagyok a le­hetőségek. Egyes szakszervezeti funkcionáriusok pedig helytelenül úgy gondoltók, hogy eljött az idő, amikor a szakszervezetek már bár­miféle kívánságot kielégíthetnek, s nem kell törődniök vele, vájjon elég erös.e ehhez népgazdaságunk. Eltökélten harcoltunk és harcolunk az efféle helytelen nézetek ellen, de eközben azt is megmutatjuk, mit tehet közvetlenül a szakszerve­zet a vállalati munkások és alkal­mazottak termelési, egészségügyi és szociális viszonyainak megjaví­tásáért. A szakszervezetek kitartó mun­kával megszüntetik az üzemi ét. (Foiytatás a 2 oldalon.) A szénfejtési terv teljesítése Csütörtökön, február 25-én a szlo­vákiai szénbányák egyes üzemei és bányái a szénfejtési tervet a kővet­kezőképpen teljesítették: Handlovai szénbányák: Eszakl­bánya 108.1, Nyugati-bánya 48.1, Déli-bánya 109, Új déli-bánya 124.9, Május 1-bánya 91.9 és az új Nyugati­bánya 120.9%. Az egész üzem 101.3 százalék. Nováki szénbányák: I. bánya 136.4, H.-bátnya 111.8, Béke bánya 94.7 és a Letotabánya 78.2%. Az egész üzem 107.9%. Kékkői szénbányák: Háj-bánya 135, Szlatmka bánya 154.6 és a Bu. kovec bánya 132.6%. Az egész üzem 140.4%. Össz.szlovákiai mértékben a szio. vákiai szénbányák a napi szénfejtési tervet 109.2%-ra teljesítették. A terv teljesítése e hónap kezdeté­től: Handlovai szénbányáik 102.7%. Nováki szénibányák 100.2, Kék­kői szénbányák 118.7%. A szlo­vákiai szénbányák egész körzete e hónap kezdetétől 104.3%. A szénfejtés teljesítése az év kez­detétől: Handíovai szénbányák 102. Nováki szénbányák 101.5, Kékkői szénbányáik 1M.9%. A szlovákiai szénbányák egész körzete az év kez­detétől 103.3%. A Klement GoKwald-üzemben kollektív szerződési dolgoztak ki A vágbesztercei Klement Gott. wald-üzem 1954. évi kollektív szer­ződése, melyet a közeli napokban írnak alá, bizonyítja a gépipari mi­nisztérium ég a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom Szövetsége Központi Bizottsága Vörös Zászla. ja kétszeres birtokosának kezdemé­nyezést és gondosságát az idei ter­melési feladatok sikeres teljesítésé, re vonatkozó feltételek megteremté­sében és a munkakörnyezet megja­vításában. A kollektív szerződés előkészíté­sére • és összeállítására rendkívüli figyelmet fordítottak, mivel a mult évi kollektív szerződés teljesítése a Klement Gottwald-üzem dolgozóit értékes építősikerek eléréséhez se­gítette hozzá. A szerződéstervezet­tel kapcsolatban 101 hozzászólás hangzott el a mühelytanácsok köz­vetítésévei és ezekből harmincegyet bevettek a szerződésbe. A dolgozók kollektívájának kép­viseletében az üzem vezetősége és az üzemi tanác s kötelezik magukat, hogy sikeresein teljesítik az egész évi nyers termelési tervet, amely­nek térfogata a múlt évi tervhez viszonyítva 22.9 százalékkal ma. gasabb. Továbbá kötelezik magu­kat, hogy a munka termelékenysé­gét 5.4 százalékkal fokozzák, az önköltséget pedig a mlftt évhez vi­szonyítva 8.5 százalékkal csökken, tik. Az üzem vezetősége abbeli igyekezetében, hogy biztosítsa a tech­nikai-gazdasági normák betartásá­hoz és az önköltség csökkentésé, hez szükséges feltételeket, 192 tech­nikai-szervezési intézkedést valósit meg. A felszámolási tervek alapján az üzemben az év végéig beszüntetik a normán felüli készletanyagok fo­gyasztását, amelyek január 1-én 28.6 százalékkal haladták meg az előírt normát. A Klement Gattwald-íizemben rendkívüli figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésére, a haladó munkamód­szerek és az újítómozgalom tömeg­alapokra való kiszélesítésére. A dol. gozók szakképzettségének fokozását oktatással érik el. E célból 9 má­sodfokú tanfolyamot szerveztek a technikai minimumból, 20 sztahano­vista-iskolát és további hat tanfo­lyamot nyitottak meg a szovjet sztahanovisták példája nyomán az ú" mukamódszerek elsajátítására A kollektív szerződésben az üzem vezetősége gondol arra is, hogy a munkások jobb munkakörnyezetben dolgozzanak, ós a belesetek csök. kentésére számos intézkedést foga­natosították. A dolgozék lakásai­ról való gondoskodás keretében az üzem vezetősége ebben az évben 57 lakást ad át használatra a pél­dás dolgozóknak és ezenkívül to­vábbi 48 lakást építenek. A Szövetségi Vasútvonal lüktető szíve — a mechanizációs üzem Nem is olyan régen, rövid né- l_ hány évvel ezelőtt Keiet-Szlovákiá ban hatalmas arányú építkezés in­dult meg. Megkezdődött a Szövet­ségi Vasútvonal építése. Ahogy multak a hónapok, egyre gyorsabb ütemben folyt az építkezés, a kilo­méterek hosszú sorát szelték át az új sínpárok, új alagutak fúrták át a hegyek belsejét. A vasútvonal középső szakasza, mely Kassától Korompáig húzódik, az építkezés legnehezebb szakasza volt. A sze­szélyesen kanyargó Hernád folyó, a sziklás hegyláncolatok, mindmeg­annyi nehéz akadály elé állították a vasút építőit. És most a Szövet ségi Vasútvonal építkezése befeje­zés előtt áll. Olvasóinkat már nem egy esetiben ismertettük a bujanovi alagút építőinek héroszi munkájá­val és nem ismeretlen számunkra a vasútvonal építkezésének más sza­kasza sem. Hallgattunk azonban a Szövetségi Vasútvonal egyik fon. tos üzeméről, a mechanizációs üzemről. Mint minden korszerű építkezés, a Ssövetségi Vasútvonal is fel van szerelve a legmodernebb gépekkel. Hatalmas bágerek fogai tépik a földet, földgyaluk, screape­rek, dömperek, emelödiaruk motor, jai dübörögnek az építkezés minden szakaszán. Most tehát látogatásunk során el­jutottunk a mechanizációs üzembe. Gépkocsink csikorogva áll meg az üzem hóborította udvarán. A ha­talmas javítóműhelyekben, de még az udvaron is, lázas munka folyik a 15 fokos hideg ellenére is. Az egyik helyen olajos szerelök hajol­nak a „beteg gépek" fölé, egy má­sik helyen egy már megjavított gép dübörgő motorjait próbálják. Az irodaépületből markánsarcú férfi bukkan elénk. Kiss Imre elv­társ, az üzem egyik gépreferense. Barátságosan beinvitált bennünket a jólfütött irodabarakba. Miután egy kissé kinyújtóztattuk a hideg. tői dermeát tagjaftikat, a kérdések özönét zúdítottuk rá. „Csak lassan elvtársak, válaszol nevetve — in­kább majd elmondom szépen sorjá­ban az üzem történetét". Előkerül­tek a jegyzetfüzetek és megkezdő­dött a „kihallgatás". — No, hol is kezdjem csak, valiarja meg üstökét. Majd folytatta: 1953­ig minden építkezési üzemnek ön­álló gépparkja volt. A gépekkel saj át maguk rendelkeztek és szük­ség szerint osztották be munkáju. kat. Ez azonban azt eredményezte, hogy a gépeket nem használták ki egyemetesen és gazdaságosan. Míg az egyik építkezési üzemnek fölös, leges gépei voltak, melyek tarta­lékban állottak, egy másik építke­zés; üzem, mely nehezebb terepen dolgozott és gépei erősebben meg voltak terhelve, géphiányban szen­vedett. Ez természetesen oda veze­tett, hogy egyes üzemek munkatel­jesítményei csökkentek. Igy jutot­tunk arra a gondolatra, hogy köz­ponti gépüzemet kell létesítenünk. Az ötletet tett követte és tavaly júliusban megalakítottuk a mecha­nizáiciós üzemet- Pontos nyil­vántartást fektettünk fel a gé. pékről, a gépek munkáját ter. veztük és ellenőriztük. Tekintve, hogy az egyes építkezéseket a gé­pek használatáért bérösszeggel ter. heltük meg, felszabadultak az ed. dig használaton kívül álló gépek, hiszen egyik építkezési üzemnek sem volt érdeke, hogy üzemen kívül álló gépért bért fizessen. A gépek­kel átvettük az egyes üzemek al­katrészkészleteit is. Hogy a gépek javítása zökkenőmentesen és gyor­san folyhasson, nagyon fontos az alkatrészraktárt állandóan feltöl­teni. Az alkatrészek beszerzése azon­ban nem könnyű feladat. Noha be­szerzőink állandóan úton vannak és nem egy nemzeti vállalat kivéte­les előnyben részesíti megrendelé­I aeinket és szállítja a pótalkatrésze­ket, mégis előfordul az az eset, hogy alkatrészhiány miatt a gépek ideig­lenesen üzemképtelenek. — Munkánkban nagy segítsé­günkre vannak a szovjet munka­módszerek és tápasztalatok. Beve­zettük a ciklusos javítási módszert, — mondotta Kiss elvtárs, majd így folytatta: — „Eltérően a múlttól, a tél be­állta nem jelentett az építkezésben akadályt. Természetesen a téli mun­kákra, különösen a gépparknak, lel­kiismeretesen fel kell készülni. A téli hidegben a gépek üzemben tar­tása különleges gondosságot igé­nyel. Gépészeink nemrégiben iskolá­záson vettek részt. A helyesen kar­bantartott gépnek nagyobb a mun­kateljesítménye, hosszabb az élet­tartama, ritkábban szorul javításra, ez pedig annyit jelent, hogy kezelő­jének is több a keresete. A mechanizációs üzem munkája nagyban hozzájárul az egész Szö­vetségi Vasútvonal építkezése sike­réhez. Most, amikor az építkezés már a befejezés felé közeledik, mi, a mechanizációs üzem dolgozói is igyekszünk, hogy jó munkánkkal mi is hozzájáruljunk ahhoz, hogy a pártunk és kormányunk által meg­szabott határidő előtt vállalatunk sikerrel végezhesse el a rábízott fel­adatot — fejezte be szavait Kiss Imre elvtárs. Néhány perc múlva a gépkocsi visszafelé rohant velünk Kassa irá­nyában. Az autóút mellett ott csillo­gott az új kettős sínpár. Még néhány rövid hónap és a Szövetségi Vasút­vonalon elhalkul a munka szimfó­niája. A vasút hősi építői befejezik munkájukat és büszkén állanak majd a sínpárok mentén, amikor végigrobog rajtuk az első vasúti szerelvény és viszi magával Csehszlo­vákia népének üdvözletét, példaké­peinknek, a szovjet embereknek. Ladislav Malinownky

Next

/
Thumbnails
Contents