Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-26 / 49. szám, péntek

1954. február 28. fll 570 PÁRTÉLET Ibrcí>!a!ok egy évzáró taggyű ésről A Béke-üzem nemxég«n épüüit- Dol­gozóinak jó része tettrekéaz fiatalem ber. Négy óra lesz néhány perc mufliva. Az üléstereim egyik falán az üzem legjobb dolgozóinak fényképei függnek. A kétsorban elrendezett székeken már ott ülnek a tagok, munkások, mérnökök, hivatalnokok, fiatalok ós idősebbek vegyesen. Mel­lettem egy 35 év körüli elvtárs ül. Hátam mögött három elvtársnö. Va lamiről vitáznak. MumkaCielyek, üzem-részlegek nevét hallorti. Ponto­san négy órakor Gazda elvtárs meg­nyitja az íiíéet. A teremben nagy csend v an. Az üdvözlőszavak el. hangzása után taps zúg fel, majd a jelölő bizottság megválasztására ke. r ül sor. Egymásután hangzanak a nevek. Gazda elvtárs kéri a tagokat, szól j ásnaJÍ hozzá a jeiöiö bizottság tagjai munkájához. Senki sem szól hozzá. Üjra taps. Jól kezdődik az Giés. Ez a bizalom jele. A beszámolót Fasiar elvtárs olvas, sa fel. Mozgolódás a székeken. Velem egy sorban két elvtárs is jegyez. Hátratekintek, mintha valakit keres­nék. Látom, hogy tőlem az ötödik torban, sőt a hátsó sorokban is ugyancsak jegyeznek. Ügylátszik, ma 6ok minden szóba kerül. A beszámoló tovább folytatódik. Számokat hadak a terv teljesítéséről; 102.5 százalék, önköltségcsökkentés 15.5i8 százalék. Várok, hogy halljak valamit azokról is, akik e számokat létrehozták. Hal­lanl akarok munkájukról, sikereik­ről, apróbb botlásaikról. Arról, hogy évközben hogyan dolgoztak munka­helyeiken és milyen családi életet él. nek. Váram, hogy a legjobb dolgo­zók neveit is felolvassák, hogy gondo­latban megtiszteljem az alkotás, a szebb élet harcosait. Csak egy elv­táranöt említenek. Nem könnyű dolog négy óra alatt megismerni egy "üzeni dolgozóinak életét. Azokat a feladatokat, amelye­ket meg kellett volna, Vagy meg kell valósítaniok és azokat, amelyeket máir megvalósítottak. *A beszámoló dióhéjban mutatta be az üzem éle­tét. Nem tárta fel a réaziégszierveze tok bizottsága munkájának hiányos Ľágait Emberekről kellett volna be­szólni;, arról, hogyan irányította a részlegszervezetek bizottsága a párt. csoportok vezetőit. De erről kevés szó esett. Csupán annyit említettek meg, hogy az egyes - pártcaoport-ve­zetök munkája jórészt a tagdijak beszedésébem merült ki. Pedig lett volna miiről beszélni. Például arról, hogy a népnevelők nem foglalkoztak eléggé a selejtcsökkeiytés ügyével. Vagy ott van a szakoktatás kérdése. Egyideíg az is döcögött. Csak az utóbbi időben lehet észlelni javulást. A pártbizottság tagjai a feladatok­kal nőttek, fejlődtek. Egyikük job­ban, másikuk kevósbbé. A feladatok egyre nagyobbak. Ök viszont még nem t ámultak meg kellőképpen dol- gozní az aktívával, hogy segítségé, ved feladataikat megvalósítsák. A felsőbb párt. és más szervek bi­rálata sem hiámyzott. Erre főleg a vita keretében tértek rá. Bírálták a városi pártbizottságot, mert az üzemi pártiszervezetet nem segítette eléggé. Évközben négy instruktor váltotta fel egymást. Megemlítették, hogy pl. Krásnohorský elvtárs újitójavasía. •tálra — több mint egy éve küldték el az Illetékes főigazgatósághoz — még a mai napig sem kaptak választ. Az elvtársak hozzászólásai felelősségér­zetről tanúskodnak. Tudják — ahogy Kumor elvtárs is mondta — hogy a VjBtrán nem a legjobb a helyzet. — D e mi „elaludtunk", megelégedtünk azzal, hogy a Vistra teljesítette a ter­vet. A politikai nevelömunkával nem törődtünk. Jogosan bírálták a Vistra vezetőségét, mert ők is felelősek azért, hogy a mérnökök és a meste, rek jobban törődjenek a munkával. De a fő felelősség a részlegszer­vezetet és annak bizottságát terhe­li, mert keveset foglalkozott a mun­ban a legfontosabb liunkahelyekre állítsa. A-'Vistrai helyzettel kapcso­latban a vitában elhangzottalt olyan kijelentések is, hogy a munkahely egészségtelen, mert a szellőztető be­rendezés elavult. Ez olyan probléma, amelyet nem lehet elhallgatni. Ez­zel a kérdéssel foglalkozni kell. Nem elég cáak beszélni róla. örökké tart­suk szem előtt, hogy hazánkban a legfőbb érték az ember. Az is hi­ba volt, hogy a pártbizottság hatá­rozatait nem alkalmazták kellően az egyes munkahelyeken és az elv­társakat nem bízták meg feladatok­kal. E téren — ha javult is valamit a helyzet — a pártbizottságnak még jobban kell segítenie az elvtársakat és a munkát még fokozottabban kell ellenőriznie. Azután nem történnek meg olyan esetek, hogy 7 órára még a mesterek sem jelennek meg a mű­szakon. Sok kisebb és egy-két nagyobb hiányc^ságot is feltárt a beszámoló, valamint a vita is. De a dolgozók lelkesedése, az évzáró taggyűlésen tapasztalt magabiztos felszólalásai azt bizonyítják, hogy a hiányossá­gok leküzdésére megvan az akarat. Az új pártbizottságnak az. a fel­adata, hogy munkáját sokkal job­ban végezze, mint a régi. A vitahozzászólások után, ame­lyeknek túlnyomó része tárgyilagos volt, megkezdődött a küldöttek vá­lasztása a kerületi konferenciára, majd a pártbizottság tagjainak megválasztása. Az első jelölt Bin­da elvtárs, aki 1935 óta volt tagja a Francia Kommunista Pártnak. Pártunknak 1951 óta tagja. Az év­záró taggyűlést Vezető elvtárs fel­hívja a gyűlést, hogy szóljanák hoz­zá Binda elvtárs jelöléséhez. Hlava- tý elvtárs megjegyzi, hogy Binda eivtárs pmpagajidiata is. Binda elvtárs régi harcos, aki a szocializmus eszméjéért már a mesz­szi idegenben is harcolt. Érzi és tud­ja, hogy szükség van rá, mert a Béke-üzemben sok a tennivaló. Be­jelenti, hogy ha megválasztják, vál­lalja a tisztséget. Szavazásra kerül sor. Binda elvtársait egyhangúlag megválasztják az új pártbizottság tagjának. Nagy taps zárja be az első jelölt választását, A második jelölt ing. Hlavatý elv­társ. Megválasztása bizonyítja, hogy mumkjáisamk túlnyomó .része telje, sen tisztában van az értelmiségi ká­derek munkájának fontosságával. Még alig hangzott el a neve, máris többen közbekiáltanak: „Igen, igen, Hlavatý elvtársnak ott a helye a pártbizottságban". — Hlavatý elv­társ, ez a mosolygós arcú fiatalem­ber feláll. Az arcok feléje fordulnak, Én is hátranézek, hogy láthassam. Csak annyit mond, ha a tagság bi­zalommal lesz iránta, dolgozni fog, ahogy ez kommunistához illik. Egy­hangúlag megválasztották. Sok mindenről szó esett az évzáró taggyűlésen. Egy hozzászólás külö­nösen megragadta a figyelmemet. Valaki azt mondhatná, hogy az nem pártügy. Pedig az. Lássuk csak, mi is volt az. Bauman elvtársnő vitahozzászólá­sában arra kérte a férfiakat, hogy feleségüket is vonják be a politikai munkába — amennyire ez lehetsé­ges — mert, ahogy mondta, sok esetben a férj jól dolgozó, alttív pártmunkás, de a feleség közömbö­sen néz a dolgokra. — Ez nem he­lyes álláspont, hiszen a munkát meg kell osztani, akkor minden jobban fog menni. Igaza van Bauman elvtársnönek. A munkát az üzemben is és mindenütt meg kell osztani, hogy az elvtársak a feladatokkal együtt fejlődjenek, élenjárjanak a munkában. Sokat lehetne még írni erről az évzáró taggyűlésről. Sok mindenről volt szó. Azonban, hogy a munka lépésről lépésre javuljon, fzükséges, hogy az új pártbizottság éber le­A tőke országaiból Áltudósok kongresszusa. »... Ha mutatóujunkkal egy fatárgyat érintünk, ez kedvező hatású, mivel Jupiter ujjának tekinthetjük; a fa ugyanis Jupiter jele. Ilymóďon el­érhetjük Jupiter támogatását... Ha vashoz érünk, tekintve, hogy a vas Mars jelvénye, számunkra nem le­het kedvező, mivel Mars csak kel­lemetlenségeket okozhat.. .* Az ol. vasó azt hinné, hogy valamüyen középkori varázsló mondásait olvas­sa, pedig hasonló ^elméleti fejte­geté3ek« hangzottak el a bürzsoa asztrológusoknak nem régem Pá­rizsban megtartott nemzetközi kongresszusán. Az »Unita* cimü olasz lap a kongresszussal kapcsolatban gúnyo­san megjegyezte, hogy részvevői a világ sorsának megoldására is tö­rekedtek. Gustáv Bray, belga csil­lagász például »osillagászati-gazda­ságtani beszámolót* tartott »A pénzpiacok fejlődéséről a bolygók helyzetével kapcsolatban*. Ez a belga »varázslő<c az Uranus és a Plútó bolygók kölcsönös helyzeté­nek különféle' kombinációira hivat­kozva >komolyan« elemezte a je­lenlegi nemzetközi politikát... Henrich Daub, a kongresszus má­sik részvevője beszámolót tartott s-A csillagászat és a világkatasz. tráfák közötti összefüggés* cím­mel. André Barbeau francia csilla­gász az ég és a föld közötti általa megállapított némi »ti.tJko s kapcso­latokról* nyilatkozott. Az áltudós csillagászok és mágu­sok kongresszusa a huszadik szá­zad közepén Európa egyik főváro­sában meggyőzően szemlélteti a jelenlegi burzsoá kultúra szomocú helyzetét. • Míivésztudomány doktorjelöltjel mint borbélyok. Ravalpindi, pakisz­táni városban a 'művészettudomány két doktorjelöltje hosszas kudarccal végződő kísérletek után kénytelen volt borbélynak felcsapni. A »Pa. kistan Times* című lap szerint a borbélyüzlet vendégei szépítkezés közben a két művészettudományi jelölt fejtegetéseit hallgatják arról, hogy Pakisztánban nem érdemes tudományos oklevelet szerezni. Egy bonni miniszter farkasétvá­gya A »Berliner Zeitung« egyik cikkében arról ír, hogy az egyik nyugatberľimd könyvkiadó, aki ki­adta Németország földrajzi térké­pét, felkeltette Seebom bonni köz­lekedésügyi miniszter haragját. A miniszter »legmélyebb felháborodá. sát« fejezte ki, hogy a térkép Né­metországot 1937-es határaival áb­rázolja. sMérhetetlenüi felháborított és indulatba hozott, — Irta Seebom a könyvkiadónak, — hogy ön a térképen nem tüntette fel Felsö­Szllézia keleti részét, Nyugat.Po. roszországot és Poznanyt. és ami á- legfőbb, egész Szudeta-vidéket. Véleményem szerint, követelhetjük mindazt, ami német volt, ami né­met és ami ismét német lesz, még akkor is, ha az 1919-es és 1938-as évek között e területek nem tar. toztak a német birodalom terüle. téhez.* Seebomnak ezt a levelét F. Förster, USA-ban élö tanár tette közzé a ^Túlhaladott világtörténe­lem® cimü könyvében. Ez a bonni miniszteri karszékben ülő revan­siszták vágyainak netovábbja^ érkeztek Franciaországba. Schmeis­ser, Schmidt és Heides, a hitleri »biztonsági szolgálat* alkalmazottai voltak. A »l'Hun}anité« szerint sztrájktörő szervezet létesítését fogják irányítani Franciaországban, amelyet a nyugatnémetországi >Teohnisohe a Hilfswerk* mintájára építenek ki. A francia -kormánykö­rök az augusztusi munkássztrájkok nagyméretű kibantakozódásának ha­tására nem átallották »segitségért«. folyamodni Hitler tanítványaihoz. Jellemző rájuk, hogy — amint az ADN német sajtóügynökség jelen­ti, — Amerika franciaországi .kép­viselőit is tájékoztatták ezekről a tervekről, és ezek a terveket jóvá­hagyták. Amerika a bűnözők hazája. Az amerikai rendőri nyílván tartó hiva­talok közölték az éwégi statiszti­kai eredményeket. Hivatalos adatok szerint az 1952 évi 2,036.510 sú­lyos bűntetthez viszonyítva ami annyit Jelentett, hogy minden 79. amerikai polgár elkövetett egy bűn. tettet, egyedül 1953 első felében 1,047.290 súlyos büntettet követtek el, azaz 2.5 százalékkal többet, mint az előző év ugyanazon időszakában. Óriási arányokat ölt a fiatalkorú bűnözők száma. Jelenleg 1 millió fiatalkorú bűnözőt tartanak nyil­ván, azonban előrelátható, hogy számuk az elkövetkező nyolc éven belül másfél millióra sza;>orodik. A »Times Herald« egyik számá­ban »®gető szociális probléma« el­mű cikkében megemlítette, hogy nemrégen elfogtak egy 13 éves ban­davezért, aki négy társával együt' Washington északkeleti részében felgyújtott egy 35 emeletes épüle­tet. A »New.Yoi'k Times* megjegy. zi, hogy a büntettek elkövetésében rendkívül nagy szerepe van a ko­reai háborúnak. »A háború a csa­ládok szakadására vezet és olyan tényezőket kelt életre, ame'yek ká­rosan befolyásolják a serdülő gyer­mekek fejlődését.* Tragédiák a tőkés országokban. Yvaskyla finn városban egy gép­kocsitechnikus agyonlőtte két gyer­mekét és feleségét, majd végzett magával. Az 5>Information« cimü dán lap szerint »Az apát elvisel­hetetlen anyagi helyzete késztette borzalmas tettének elkövetésére.* méreg" lesz a marxista Ideológia terjedése ellem a proletariátus kö­rében és hogy egy Ilyen intézmény az ötödik hadoszlop szerepét fogja játszani Franciaország munkásosz­tályának soraiban. Ez a kísériet kudarcba fulladt Francia és olasz laphirek szerint a francia püspöki kar a Vatikán uta­sítására megtiltotta a papoknak, hogy tovább dolgozzanak az üze­mekben és gyárakban. Ml késztet, te a Vatikánt erre az utasításra? Nyilvánvaló, hogy a „szentszék" jezsuita szándéka csődöt mondott. Egyes papok a munkások körében saját szemükkel tapasztalták azo­kat a borzalmakat, amelyeket a dolgozók kizsákmányolása okoz és meggyőződtek arról, hogy elenged­hetetlen követelmény a nép jogai, ért, a békéért folyó küzdelem. Ahe­lyett, hogy sztrájkokat törtek vol­na, maguk is részt vettek sztráj­kokban és politikai tüntetésekben. A „Le Monde" című párizsi lap a következőket irta: „Ezek az em­berek, akik kényelmes életkörül­mények között éltek, jói öltözköd­tek, elegendő pénzzel rendelkeztek, a Jelenlegi társadalmat úgy tekin­tették, mint egy harmonikus egy­séget, melynek keretein belül a szociális osztályok ideálisan együtt­működhetnének. Midőn ezek az em­berek a szegények és nyomorgók közé-kerülnek, a barikád másik ol. dalára állnak, noha itt hűvösség és bizalmatlanság válik állandó kísé­rőjükké, de rohamosan megváltozik a látókörük. Kezdenek gondolkoz­ni, hogy őket is elnyomják és mi­nél előbb véget kell vetni ennek az elnyomásnak, lehetőséget kell adni az embereknek, hogy egymás test­véreivé váljanak." Hy módon a Vatikánnak nem si­került, hogy sztrájktörő kádereket képezzen és ezzel csapást mér­jen a francia munkásmozgalomra. Ez a történet igen jellemzően fel­tárja a katolikus főpapság reakciós szerepét • Leleplező tények. A ,/VarwSrts" című haladó svájci lap nemrégen „Kutya- és macskahús a szegények asztalán" címmel cikket közölt. A „Nation" és a „Beobachter" cimü svájci lapok szerint az említett cikk Svájc dolgozói életszínvonalának rohamos csökkenésével foglalko­zott. Az állt a cikkben, hogy a kantonok egész sorában virágzik a ka megjavításával. A nagyüzemi • gyen. A jövő évzáró taggyűlésen pártbizottságnak az a feladata, hogy ! Kumor elvtárs ne mondhassa majd, . kommunistákat szükség szerint,.^ ^ „elaludtunk", tudásuk alapján és megfelelő arány- J Gérecz Arpád A »vada kormányzó. A »Daily Worker* írja, hogy Sir Alfréd Sau­vidge, Brit-Guayama kormányzója, parancsot adott az ország békevé­delmi bizottságának és két ifjúsági demokratikus szervezetének betiltá­sára. A két szervezet betiltására késztető okokat nem közölte. Se­milyen vád nem merült' fel a szer­vezetek ellen. A kormányzó rend­kívüli meghatalmazásának álapján egyszerűen »törvény ellenesnek* nyil­vánította az említett szervezeteket. A »sauvidge« sző angolul »va­dat* és »dühöngöt« jelent. Ügy vé. 'ik, hogy a kormányzó tetteivel tel­jesen rászolgál nevére. • Hitleristák, mint tanácsadók. A francia belügyminisz'érium meghí­vására nyugatnémet ^szakemberek* A „ABC" című sanyol lap az : macska- és kutyahússal való ke. alábbi hírt közölte Japánból: »Ta- reskedelem. daszi lei, szerencsétlen tokiói mun. kás néhány hónapos éhezés után adósságba keveredvén, utolsó holmi­jait is eladta és feleségével és öt gyermekével együtt nagy lakomát rendezett. A lakoma után megölte feleségét és gyermekeit, majd egy vonat kerekei alá vetette magát.* A nyugatnémet tanítóknak féken kel] tartaniuk nyelvüket. Phillipp, egy hamburgi iskola történelemta­nára, helytelenítette Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzésének politikáját. A hamburgi angol hír­szerző szolgálat erről nyomban je­lentést tett a város közigazgatási szerveinek, ami azzal a következ­ménnyel járt hogy Phillppet azon­nali hatállyal elbocsátották állá­sából. A történelemtanár bíróság­hoz fordult. Ügye fokozatosan négy bírósági fokhoz került de ezek egy. más után visszautasították Phlllpp am a követelését, hogy vegyék vlsz­sza állásába. A »Neue Berliner II­lustrierte* cimü lap közölte, hogy a legfelső bíróság a tanár fölött hozott ítélet »törvényességét« in­dokolva kijelentette, hogy a tanár megszelte a »kötelezö titoktar­tást*, amelyet az állami tisztvise. lök fegyelmére vonatkozó törvény előír. • Egy kudarcba fulladt kísérlet. Néhány évvel ezelőtt a francia ka­tolikus egyház a Vatikán bele­egyezésével papokat küldött az üzemekbe és gyárakba, hogy együtt dolgozzanak és éljenek a munká­sokkai Az egyházi férfiak abban a reményben tették ezt. hogy a pa­polc befolyása eredményes „ellen- | A cikk természetesen nem volt a „Dle Tat" cimü svájci reakciós lap. nak inyére. Hazugsággal vádolta a „Vorwärts" című lapot. Egy másik svájci reakciós lap a „Füns tidende" szerkesztői, termé, szetesen kollegáik segítségére siet­tek. A következőket írták védel­mükre: „A kérdéssel kapcsolatban a svájci kormány közölte, hogy nincs szándékában megtiltani a macska­és kutyahús élvezetét. Svájc törvé­nyei értelmében a vendéglőkben macska, ós kuetyahúsból készült éte­leket is szolgálhatnak fel, amit ter. mészetesen világosan fel keli az ét­lapon tüntetni." A tények önmagukban beszélnek. • Sikertelen trükk. Az NDK népi rendőrsége Berlin demokratikus szektorában letartóztatott egy fér­fit aki különféle kereskedelmi üzérkedést folytatott. Paul Knoll — a letartóztatott férfi gyakran tűnt fel rongyos vattabekecsben, lyukas cipővel, piszkoséin, lábánál katona­sapka hevert s könyöradományo. kért rimánkodott. Knoll a követke­zőképpen hívta fel a járókelők fi­gyelmét magára: „Szerény ado­mánnyal segítsék az Oroszország­ból hazatértet!" A nyugatberlinl lapok „Egy koldus panaszait" uszí­tásra, hajmeresztő, szovjetellenes förmedványek kiadására használták fel. Kiállt a rendőrség akkor tar. tóztatta le, midőn napi „bevétele" után átöltözködött. Nyilvánvaló, hogy ezzel a trükkel olcsó kereset, hez akart jutni és fel akarta hívni az Adenauer. klikk figyelmét arra, hogy öt is bevonja az „állami pro­pagandisták" soraiba. / /

Next

/
Thumbnails
Contents