Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-26 / 49. szám, péntek

UJSIO 1954. február 26. Bulgária Kommunista Páríjának VI. kongreszszusa — a legkiválóbb építők kongresszusa Február 25-én megkezdődött Bulgária Kommunista Pártjának VI. kongresszusa. A kongresszus összehívásának híre rendkívüli lelkesedést és politikai aktivitást váltott ki a bolgár dolgozók körében. A bolgár nép a kommunista párt nevéhez fűzd azokat a sikereket, amelyeket eddig az iuar, a mezögaz. daság, a kultúra terén, valamint az összes dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Valamikor Bulgária elmaradott mezőgazdasági ország volt, ahol szükség, írástudatlanság és nyomor uralkodott. A talaj termékenysége alapján a világ egyik legutolsó helyén állt. Bulgária ma haladó mezőgazdasági és ipari országgá válik. Azokon a vidékeken, ahol azelőtt úgyszólván semilyen ipar sem volt, egész új iparágak keletkeznek. A V. I. Lenin kohóüzem Martin-kemencéiből és más üzemekből az ország történelmében első alkalommal kerül ki bolgár acél. Bulgária Kommunista Pártja VI. kongresszusának a Bolgár Népköztársaság 1953—

57.es évekre szóló második ötéves tervével kapcsolatos irányelvei biztosítják a második bolgár ötéves tervben a mezőgazdaság lényeges fejlődését, kiküszöbölik az állattenyésztési termelés elmaradását és biztosítják az ipar terén, főleg a villamosítás fejlesztését, a kőszénfejtés és a-, színesfémek termelésének fokozását. Az irányelvek tervezetében különös gondot fordítanak a közszükséglet-; árucikkek termelésének állandó növelésére. A mezőgazdasági beruházások térfogata a második ötéves tervben az első ötéves tervvel szemben 2.3-szorosan emelkedik, az ipari beruházások majdnem kétszeresükre emelkednek. Az ipari termelés össz. térfogatát az 1957-es évre 1952-vel szemben csaknem 60 százalékkal emelik. Ez év januárjában a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozott a mezőgazdasági termények magas hozamának biztosítására szolgáló intézkedésekről. A határozat intézkedéseket állapít -fneg a haladó agrotechnika nagyméretű bevezetésére és a szovjet, valamint a bolgár agronómiai tudomány vívmányainak terjesztésére. „Hazánk előtt ragyogó kilátások állanak — írja a „Rabotnicseszko Deló" című lap. Ezek a kilátások közeliek és reálisak. Feléjük vezet/ bennünket biztosan és feltartóztathatatlanul Bulgária Kommunista Pártja.' / rA német és francia nőszövetség közös nyilatkozata a háborús szerződések ellen Az ADN hírügynökség közölte a Német Demokratikus Nőszövetség és a Francia Nőszövetség közös nyilatkozatát, ameiy hangsúlyozza, hogy mindkét népet fenyegeti az amerikai támaszpontok felállítása Franciaor szágban és Nyugat-Németországban, valamint a német militarizmus fel élesztése a bonni államban. A francia és német nők — hangzik tovább a nyilatkozat — kötelezik magukat arra, hogy ne.

m engedik megvalósítani a bonni és párizsi háborús szerződéseket. Fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy'minden nő e szerződések ellen foglaljon állást. A francia és német nők március 8-a után találkoznak, hogy összefoglal ják a béke megvédésére .irányuló közös erőfeszítések eddigi eredményeit. I s Ä szovjet—angol kereskedelmi ügyletek kérdése az angol alsóház előtt H. Amery angol kereskedelemügyi miniszter február 23-án az alsóházban számos kérdésre válaszolt azoknak a kereskedelmi ügyleteknek kapcsán, amelyeket angol kereskedők és gyáriparosok nemrég kötöttek Moszkvában. Amint a „Press Association" hírügynökség közli, Amery említést tett 16 millió fontsterling összegű ügyletek megkötéséről. Hozzátette, hogy ebböl a motoroshajókra vonatkozó hatmillió fontsterling értékű megrendeléseket " jóváhagyták. Az ügyletek kérdését — jelentette ki Amery — a kormány még megvizsgálja. de a rendelkezésre álló tájékoztató adatok szerint legalább az ügyletek felére megadják a kiviteli engedélyt. A konzervatív Osborne megkérdezte, adnak-e kivitel: engedélyt azokra a szerszámgépekre, amelyek, nek szállítására 3,5 millió fontsterling összegű megrendelést vettek fel. Hozzátette, hogyha Anglia nem teljesíti ezt a megrendelést, akkor Svédország és Svájc- azt elfogadja majd. Osborríe ugyancsak kérdést tett fel az egymillió fontsterling összegben megrendelt Diesel-motorokra vonatkozóan is. Hangsúlyozta, hogyha Anglia nem teljesít-; ezt a megrendelést, " akkor Németország fogja azt teljesíteni. A konzervatív Grimond megelégedéssel nyilatkozott az angol kereskedők eredményes moszkvai útjáról és megjegyezte, hogyha az angol kormány nem hajlandó megadni a kiviteli engedélyt, más nyugati országok meg fogják adni, Anglia pedig- igen fontos _ megrendelésektől esik el. Az egyiptomi hadügyminiszter nyilatkozata Egyiptom új politikájáról Amint a nyugati hírügynökségek közlik, A bdel Latif Bogdadi egyiptomi hadügyminiszter Egyiptom új politikájáról nyi'atokozott a i „A1 Ahram" cimű apnak. Az egyiptomi hadügyminiszter kijelentette, hogy: „Egyiptom az ál'tala vá lasztott pillanatban elismeri majd a kommunista Kínát 4s Albániát." A hadügyminiszter a továbbiakban hangoztatta. Egyiptom elszánta magát arra, hogy nem folytat együttműködési politikát Nagy-Britanniával Ennek az a célja, hogy mindaddig használhatatlanná tegyük a szuezi támaszpontot, amíg az egyiptomi nép akarata ellenére fenntartják a brit megszállást." Más kérdések mellett Abdel Latif Pogdadi kifejtette azt is, hogy , Egyiptomnak, bármely más arab országhoz hasonlóan, nem áll érdekében csat. lakozni a török-pakisztáni paktumhoz vagy valamilyen más szövetséghez", azonban szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy .mindaddig, amíg nem ismerik el az ország teljes függetlenségét." A marokkói bábszultán kimozdult palotájából Ben Arafa marokkói bábszuitán, akit a francia gyarmatosítók ültettek a marokkói nép nyakára, trónralé pése óta első ízben hagyta el a rabati szultáni palotát, hogy Casablancába utazzék. . Utazását széleskörű biztonsági in tézkedések előzték meg: Casablancában nagyszabású razziát tartott a rendőrség és többszáz embert vetettek börtönbe. Rabatban a bábszultán rendőrsorfal között hagyta el a pa. lOtát és hajtatott az állomásra. Vonata előtt külön mozdony haladt, a voniat fölött pedig egy repülőgép körözött. Az angol hadsereg 80%-a az ország határain kívül teljesít szolgálatot Az „AFP" jelentése szerint Anthony Head hadseregügyi miniszter'az alsóházban beismerte, hogy az angol hadsereg harci egységeinek 80 száza léka jelenleg az ország határain kívül van. Ottó Grotewohl kormánynyilatkozata az IN D K népi kamarájában Február 24-én Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának ülésén kormánynyilatkozatot tett. Nyilatkozatában elemezte a négy nagyhatalom külügyminiszterei berlini konferenciájának lefolyását és eredményeit és rámutatott, hogy milyen feladatok származnak a berlini értekezlet eredményeiből a német nép számára, főleg a Német Demokratikus Köztársaságra. Grotewohl nyilatkozatának elején hangsúlyozta, hogy a négy nagyhatalom berlini értekezlete néhány fontos határozatot hozott. A külügyminiszterek ülésének pozitív jelentősége elsősorban azért kétségtelen, mert az egész világ közvéleménye előtt világosan megmutatták a négy nagyhatalom álláspontját a fontos nemzetközi problémákkal kapcsolatban, valamint

t azért is, mert a nagy nemzetközi jelentőségű kérdések egész sorában fontos megegyezéseket értek el. Ezenkívül a német nép tanulságot vonhat le az értekezlet eredményeiből. Grotewohl hangsúlyozta, hogy az értekezlet megmutatta a német nép

t nek a tárgyalások és egyezmények elérésének lehetőségét és ezzel annak a törekvésnek. jogosultságát is, amely a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikájának alapján tárgyalásokra és megegyezésre irányul. Ottó Grotewohl emellett rámutatott a négy külügyminiszternek azon óhajára, hogy intézkedéseket tegyenek a leszerelési probléma sikeres megoldására, vagy legalábbis a fegyverkezés jelentős csökkentésére. Továbbá rámutatott arra a határozatra, amely szerint 1954. áprilisában Genfbe összehívják a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kinai Népköztársaság és más érdekelt államok képviselőinek értekezletét a koreai kérdés békés megoldására és az indokínai béke helyreállításának megtárgyalására. Nem fér kétség ahhoz, mondotta O. Grotewohl, hogy a német nép: e amely megegyezésre és nemzeti kérdéseinek megoldására törekszik, ezek a sikerek buzdítólag hatnak, hogy még szorgalmasabban folytassa a békeszerződésért és az egyesülésért folytatott harcát. A nyugati hatalmak, és főleg az Egyesült Államok, valamint a velük szoros kapcsolatban álló bonni kormány nem óhajtják a német kérdés békés megoldását, mert minden áron meg akarják akadályozni a nemzetközi feszültség enyhítését és új háború kirobbantáfeával igyekeznek kiutat keresni a fenyegető válságból. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya, mint az egész német nép képviselője, egész Németország békeszerető lakosságának akarata értelmében a négy hatalom elé memorandumot terjesztett a német kérdés békés megoldásáról. Ez a memorandum megfelel a német nép igazi nemzeti érdekeinek é^ a keleten, valamint nyugaton élő németek egyedül lehetséges álláspontját fejezi ki létfontosságú nemzeti kérdéseikben. A kormányelnök ezután a szovjet küldöttség állásfoglalásával foglalkozott a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezletén. Azokról a javaslatokról, amelyeket a szovjet küldöttség ezen az értekezleten „A német - kérdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" oímü második napirendi pont megtárgyalásánál terjesztett elő, Grotewohl a következőket mondotta: A Szovjetunió volt az egyedüli állam, amely a négyhatalmi konferencián világos, konstruktív és észszerű javaslatokat terjesztett elő, amelyek a békét és a nemzetek nemzetközi biztonságát szolgálják és megfelelnek a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak Ezért a Szovjetunió kormányának, a szovjet küldöttségnek és különösen V. M. Molotovnak. a Szovjetunió külügyminiszterének mély hálánkat fejezzük ki a keleten és nyugaton élő valamennyi békeszerető német ember nevében. A szovjet küldöttséget az a törekvés vezette, hogy nlvan egyezményeket kössenek meg.1

1 amelyek nem károsítanák meg a többiek érdekeit és elfogadhatók volnának az értekezlet valamennyi részvevője számára és megfelelnének' a nagy és kis nemzetek életérdekeinek. Ottó Grotewohl nyilatkozatában elítélte a nyugati nagyhatalmaknak a szovjet küldöttség konstruktív javaslataival szemben a berlini értekezleten tanúsított magatartását. A szovjet javaslatok célja a nemzetközi feszültség enyhítése és a vitás nemzetközi kérdések békés úton való megoldása volt. Midőn a bonni kormánynak a négy nagyhatalom berlini értekezletének eredményeivel és különösen a szovjet küldöttség által a konferencián tett javaslatok eredményeivel kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról beszélt, Ottó Grotewohl felemlítette Adenauernak február 2£-án egy nyugatberlini gyűlésen mondott beszédét. Rámutatott Adenauer kijelentésének kétértelműségére és hangsúlyozta, hogy az Adenauerkormány politikája ellentmond a német nép érdekeinek és a német nép a végén elveti ezt a politikát. Mint ismeretes, a nyugati megszálló hatalmak képviselői a napokban javaslatot tettek a Szovjetunió németországi főbiztosának, hogy tár-gyalják meg Kelet- és Nyugat-Németország és a németországi sajtóterjesztés kérdését. Grotewohl e javaslatokról kijelentette, hogy népámító javaslatok és egyúttal megemlítette, hogy a szovjet küldöttség a berlini értekezleten ezirányban több konstruktív javaslatot tett, azonban ennek ellenére nem kapott választ a nyugati hatalmak képviselőitől. Grotewohl ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatának kérdése. az irodalmi termékek terjesztésének stb. kérdése tisztán a németek belső ügye, és hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, amely megalakulásakor átvette az adminisztratív ténykedést, már javasolta Nyugat-Németország képviselőinek az említett kérdések megtárgyalását, azonban tőlük sem kapott választ. Grotewohl ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a

z NDK kormánya az egész lakosság számára teljes szabad mozgást követel az országban, ažonban nem engedheti meg. hogy megkönnyítsék Blank bonni hadügyminisztériuma, Gehlen • kémszervezete és más terrorista és kémszervezetek ügynökeinek behatolását a Német Demokratikus Köztársaság területére és működésüket Németország ezen részében. Ezzel kapcsolatban Grotewohl a továbbiakban megjegyezte, hogy a Német pemokratikus Köztársaság kormányának jövőre sincs szándékában üldözni azokat a becsületes németeket, akik az ellenséges' imperialista propaganda hatására elhagyták az NDK területét, majd ismét visszatértek a Német Demokratikus Köztársaságba. Grotewohl a továbbiakban foglalkozott a német nép további harcának feladataival a béke biztosításáért, Németország egységének és függetlenségének békés és demokratikus alapokon való megújításáért. A nyugati nagyhatalmaknak e kérdésben tanúsított negatív magatartásából és a Szovjetunió pozitív magatartásából a német nép szigorú logikával azt a következtetést vonja le, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben kell szilárdítania barátságába Szovjetunióval — a világbéke támaszával. Nem feleire meg a német nép érdekeinek a Szovjetuniónak az a bejelentése, hogy a német kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye, és hogy az I értekezleten meg kell hallgatniuk a németeket? | Nem felel-e meg a német nép ! nemzeti érdekeinek Molotov szovjet ! külügyminiszternek a háborús szerződésekről és a békeszerződésről való népszavazás megejtésére tett javaslata? / Igen a Szovjetunió ežen összes más javaslatai teljesen megfelelnek a német nép életérdekeinek A teljesen úi demokratikus és békeszerető Németország akkor jöhet létre, ha Adenauer és az amerikai imperialisták katonai egyezménye megszűnik létezni, ha abbahagyják* a német zsoldos csapatok építését. A jövőben folytatandó német politikának bizonyos biztosítékokat kell adni erre. Ezek a biztosítékok a következők: 1. Az egységes Németország kell, hogy demokratikus és békeszerető legyen. Nem szabad, hogy démokrataellenes erők és csoportosulások, militarista és fasiszta szervezetek helyet kapjanak benne, nem szabad, hogy a monopóliumok bármilyen hatást is gyakoroljanak a német politikára. 2. Németországnak nem szabad katonai szerződéseket kötnie. 3. A német védelmi hadsereget csupán jóváhagyott korlátok között lehet engedélyezni. 4. Biztosítani kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok biztonságát a német agresszió ellen. 5. Megfelélő biztosítékot keli adni a Németországgal szomszédos nyugati államok biztonságának. Ez annyit jelent, hogy Németország mindennemű háborúg agre.szsziós akcióját minden téren kizárják. E cél érdekében megegyezést kell elérni a németek között a nemzeti egyesítés kérdéseiben — az ideiglenes kormány megalakításában, a választási törvény előkészítésében, a valóban szabad, demokratikus választások megvalósításában, a nemzetgyűlés összehívásában. Az ilyen politika a bonni és párizsi szerződések megszüntetését, a Nyugat-Németországban újjáélesztett agresszív militarizmus felszámolá. sát jelenti. Ez ai politika biztositja azon országok biztonságát, amelyeket Németország már két ízben megtámadott,' a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, Franciaország, Belgium, Hollandia, Norvé. eia, Dánia és más országok biztonságát, amelyek^ a német militariz. mustól é

s fasizmustói szenvedtek. Ez a politika kiküszöböli a németországi testvérháború veszélyét is. Azt a borzzal m a.

s veszedelmet, hogy Németország stratégiai felvonulási területté válik és fő harctér, ré abban a háborúban, amelyet az s merikaiak készítenek elö. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli a szovjet küldöttségnek a négyhatalmi konferencián tett javaslatait, amelyek szerint Németország fegyveres erők nélkül marad, míg nem érnek el megegyezést a békeszerződés kérdésében és amelyek szerint bizonyos időre biztosítják Németország semlegességét. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget ölt az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés megkötésére tett szovjet javaslat. Ügy véljük, hogy ez nem ellenkezik Németország népének nemzeti érdekeivel sem. Az ilyen béketábor megalakulása Európában meghozná a német kérdés gyors megoldását is. Ezért a német népnek ebben az irányban döntő lépést kell tennie. Az adott időben ez a lépés a népJ szavazás megvalósítására, arról a kérdésről: a bonni szerződés és az „európai védelmi közösségröl« ' szóló szerződés vagy pedig békeszerződés? Jóllehet a négyhatalmi értekezlet a német problémákat nem oldotta meg, ezeket a problémákat *niég sem vették le a napirendből. Világosabban látjuk a nehézségeket, azonban nem hátrálunk meg előlük, ellenkezőleg, a. harc tovább folyik, és azok, akik azt állítják, hogy a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságban csak spekulációjának tárgyát, látja, most látják, hogy ez egyáltalán nem így van. A Német Demokratikus Köztársaság ma szilárdabban és rendíthetetlenebbül áll a béketáborban, mint valaha.' szoros barátságban \ a nagy Szovjetunióval. A 'Német Demokratikus Köztársaság minden erejének megfeszítésével bátran folytatni fog-ja a német nemzeti problémák megoldásáért, a békeszerződés megkötéséért és az egységes, demokratikus és békeszerető Németország felújításáért vívott harcát. / t