Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-23 / 46. szám, kedd

1954. február 23. H1S2Í1 A moszkvai „Pravda" a berlini értekezletről A moszvai Pravda február 20An a következő vezércikket közölte a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezletéről: »A Szovjetunió, Franciaország, Anglia ós az Amerikai Egyesült Államik külügyminisztereinek február 18-án befejeződött értekezlete majdnem négy héten át az egész világ figyelmének központjában állott. A széles társadalmi körök nagy jelentőséget tulajdonítottak epnek az értekezletnek és remélték, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek találkozója elősegíti- a legfontosabb nemzetköz; kérdések ren. dezését, következésképpen hozzájárul a béke megszilárdításához és a népek közötti együttműködéshez. A berlini véleménycsere hozzájárult az értekezleten képviselt államok álláspontjának helyesebb megértéséhez. A véleménycsere során szembetűnően kirajzolódott az eltérés a kormányok álláspontja között. De ugyanakkor világosabbá vált a nézeteltérések csökkentéséhez vezető út, amennyiben az érdekelt felek valóban törekednek erre. Vitathatatlan, hogy jelentősége van az értekezleten elért konkrét megegyezésnek is. Először is elhatároz, ták, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szovjetnuniő kormánya lépéseket tesz annak érdekében, hogy elősegítsék a leszerelést, vagy legalább is a fegyverzet jelentős csökkentése problémájának sikeres megoldását. Másodszor megegyeztek az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a megfelelő kérdé. sekbe

n közvetlenül érdekélt országok képviselői genfi tanácskozásának összehívásában. Ezt a tanácskozást azért hívják össze, hogy elősegítsék a koreai kérdés végleges rendezését és megvizsgálják az in. dokínai béke helyreállításának kérdését. Végül a négy miniszter sokoldalú véleménycserét folytatott a német kérdésről, az európai biztonság kérdésérői és az osztrák pro. blémáról; A miniszterek nem tudtak megegyezést elérni ezekben a kér. désekben, de a kérdések természetesen nem kerülnek le a napirendről. A berlini tanácskozás eredményei természetesen mérhetetlenül jelentősebbek lehetnének, ha a nyugati hatalmak és elsősorban az USA küldöttsége mindenki és nemcsak az érdekelt felek egyike számára elfogadható megegyezések alapján, a sürgető nemzetközi problémák megoldására törekedett volna. Ismeretes azonban, hogy az Egye. sült Államok Berlinbe induló küldöttsége egyenesen ellenkező utasításokat kapott. Ennek a körülménynek mulhatatlanu] negatív hatást kellett gyakorolnia a berlini értekezlet menetére Mindenki számára világos, hogy a hírhedt »erőpoliti. kának« nincs esélye' a sikerre, ha egyenlöjogú, független államok kölcsönös kapcsolataiban akarják alkalmazni A'szovjet küldöttséget a beVlini értekezleten az a törekvés vezette. hogy olyan megegyzéseket érjen el, ame'vek nem csorbítják sen. kinen az é"deke't elfogadhatók a tanácskozás részvevői számára, megfelelnek minden nagy és kis nemzet létérdekeinek és biztosítják a békét és a népek biztonságát, A berlini tanácskozásokon a szovjet küldöttség számos javaslatot terjesztett elő, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére és a megoldatlan kérdések rendezésére irányuló széleskörű és konkrét akcióprogrammot képeznek. A szovjet kormány javasolta, hogy hívják össze Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság értekezletét a nemzetközi kapcsolatok megoldatlan kérdései, nek megvitatására. Ennek az értekezletnek az összehívása kétségtelenül elpsegíti a nemzetközi feszültség enyhítését és a koreai kérdés megoldásiban, valamint más időszerű nemzetközi problémákban je. lenleg mutatkozó nehézségek kiküszöbölését. Ez a javaslat annak a rendellenes helyzetnek a helyrehozására irányult, amelyben egyes országok — semmibevéve az Ázsiában végbement és a Kínai Népköztársaság megalakulásában kifejezésre jutó gyökeres változásokat — úgy próbálnak viselkedni a földkerekség e térségében, mintha még mindig a XIX. században élnénk. Az öt hatalom tanácskozásának összehívásáról szóló szovjet javaslat olyan széleskörű visszhangot keltett az egész világon, hogy a nyugati hatalmak nem találták lehetségesnek teljesen elutasítani és hosszú vita után megállapodtak ab. ban, hogy tanácskozást hívnak öszsze a Kínai Népköztársaság részvételével Genfben.« A moszkvai »Pravda« ezután foglalkozott a szovjet küldöttségnek a fegyverzet általános csökkentésé. V. M. Molotov visszautazott Moszkvába ^e és az atomfegyver kérdéséről szóló egyidejű döntésre tett javaslataival, majd így folytatta: »A szovjet küldöttség javasolta, alakítsanak ideiglenes össznémet kormányt, bizzák meg az össznémet választások valóban demokratikus jellegét biztosító össznémet választási törvény tervezetének előkészítésével, és bízzák meg azzal, hogy ezeket a választásokat a valódi szabadság légkörében tartsa m«jg, amely kizárja, hogy a nagy monopóliumok, a fasiszta, militarista és má

s szervezetek nyomást gyakorol. , janak a választókra. Abból a célból, hogy segítsék az össznémet kormányt a rábízott feladatok teljesítésében és megszüntessék a külföldi hatalmak nyomását a választás idején, a szovjet i küldöttség javasolta, hogy még a j választások előtt vonják ki Kelet; és Nyugat.Németország területéről , a külföldi csapatokat, bizonyos kor; látozott létszámú egységek kivételével.* A moszkvai »Pravda« vezércikke ezután rátérve az osztrák kérdésre, így folytatta: »Az osztrák kérdés megoldását megakadályozták ,a nyugati hatalmaknak Németországra vonatkozó fentemlített tervei, amelyek fokoz, zák a német militarizmus újjászületésének veszélyét. A szovjet kormány azonban a Szovjetunió külügyminiszterének útján megerősítette azt. a meggyőződését, hogy a kérdés közeli megoldásának lehetősége fennmarad. Szükséges, hogy az osztrák kormány figyelembe vegye ezt és hogy az osztrák nép ezt helyesen értelmezze. A megoldatlan nemzetközi kérdések rendezésének pontos és konkrét programm

jával a három nyugati hatalom miniszterei semmit sem tudtak szembeállítani, kivéve a hírhedt »Eden-tervet«, amely lényegé, ben a jelenlegi bonni rendszer egész Németországra való kiterjesztésének és annak alig leplezett terve, hogy az egyesült Németországot bevonják a hat nyugateurópai állam zárt katonai csoportosuld°ába.« A moszkvai »Pravda« vezércikke így fejeződik be: »Kétségtelen, hogy a berlini értekezlet nagyobb szerepet játszha. tott volna a nemzetközi feszültség enyhítései és a megoldatlan problémák rendezése terén azokhoz az eredményekhez képest, amelyeket elértek. A nemzetközi feszültüég fenntartásában és fokozásában • érV. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere február 20-án reggel Berlinből visszautazott Moszkvába. V. M. Molotovot a schönefeldi repülőtérre elkísérték: Johannes Dieckmann, az NDK népi kamarájának elnöke, Ottó Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes, Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, Heinrich Rau, Ottó Nuschke, Hans Loch és Paul Sciholz miipszterelnökhelyettesek és az NDK kormányának többi tagjai, valamint a tömegszervezetek, a demokratikus pártok és a sajtó képviselői. V. M. Molotovot a repülőtérre elkísérte továbbá V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbiztosa és nagykövete az NDK-ban, G. N. Zarubin és Sz. A. Vinogradov nagykövetek, továbbá a szovjet küldöttség többi tanácsadói és szakemberei, akik részt vettek a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezletén. A repülőteret az NDK és a Szovjetunió államzáazlói díszítették. V. M. Molotov szemlét tartott a népi rendőrség díszőrsége felett. V. M. Molotov és Ottó Grotewohl miniszterelnök rövid üdvözlő" beszédet mondtak. V. M. Molotov a Szovjetunió külügyminisztere február 20-án, a Szovjetunió Franciaország, Anglia és az USA külügyminisztereinek berlini értekezletéről visszaérkezett Moszkvába. V. M. Molotov beszéd© a schönefeldi repülőtéren „Mélyen tisztelt miniszterelnök elvtárs, drága barátaim! Berlinből távozva, kötelességemnek tartom, hogy mély hálámait fe. jezzem ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és összes német barátainknak azért a szívélyes vendéglátásukért és támogatásúikért, amelyben a szovjet küldöttséget a berlini értekezleten végzett munkájában részesítették. Engedjék meg, hogy ama meggyőződésemnek adjak kifejezést, ( hogy a német nép a Németország egyesülése útjában még fennálló minden akadályt leküzd. Ez a német nép összes demokratikus és békeszerető erőinek alapvető feladata. A béke megszilárdítása érdekelnek ez felel meg. A Szovjetunió ebben minden támogatást megad a német népnek. Éljen a szovjet-német barátság!'' Alekszej Nyikolajevicä Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesét, Lenin-renddel tüntették ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Alekszej Nyikolajevics Kosziigint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesét 50. születésnapja alkalmából a szovjet állam építésében szerzett érdemeiért Lenin-renddel tüntette ki. dekelt amerikai agresszív körök befolyása megakadályozta olyan határozat elfogadását, amely az említett problémák és elsősorban a német kérdés leggyorsabb megoldását vonta volna mag

a után Mégis, az értekezlet összehívásának és Franciaország, Anglia, az Egyesült Államon és a Szovjetunió külügyminiszterei között közvetlen érintkezés újrafelvételének — mint V. M. Molotov február 18-i nyilat., kozatában kiemelte — »meghatározott jelentősége van a jelenlegi körülmények között. Elősegítette néhány olyan megérlelődött nemzet, közi probléma megtárgyalását, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi feszültség továbbj enyhítése szempontjából.* •Azok a kérdések — folytatta V. M. Molotov — amelyek ezen az értekezleten megoldatlanok maradtak' nem kerülnek le a napirendről. Folytatnunk kell erőfeszítéseinket és még állhatatosabban kell törekednünk megoldásukra.« A szovjet nép egyenesen helyesli a szovjet küldöttségnek a berlini értekezleten elfoglalt álláspontját és határozottan és erélyesen támogatni fogja továbbra is a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány harcát a nemzetközi feszültség, tovább; enyhüléséért és a sürgető nemzetközi kérdések rendezéséért.* ista-leninista nevelésének, akadályozza őket abban, hogy helyesen megértsék és megvalósítsák a párt és a kormány politikáját. Azt a tényt, hogy egyes kerületekben felmerült „a szocialista járásokért" jelszó, amely a kulákok elnyomása és korlátozása politikájának adminisztratív felszámolásukkal való felszerelését jelentette, ami a gyakorlatban a dolgozó parasztokkal szemben elkövetett túlkapásokra vezetett és komoly politikai és gazdasági károkat okozott, egyedül azzal magyarázhatjuk, hogy nem voltok képesek megismerni a marxizmus lényegét. A falu szocialista átépítéséről és kulákokkai szemben folytatandó politikáról szóló tanításokat a gyakorlattól elvontan, dogmatikusan értelmezték és gépiesen alkalmazták olyan helyzetben, midőn nem voltak meg megvalósításuk gazdasági és politikai előfeltételei. A pártszervezetekre hárul az a nagy feladat, hogy a párfcpropagandából kiirtsák a dogmatizmus és betürágás megnyilvánulását és arra törekedjenek, hogy a pártpropagandát az alkotó marxizmus szellemében fejtsék kl, küzdjenek az elmélet és a párt alapvető gyakorlati feladatainak összekötéséért a szocialista építés jelenlegi szakaszában, hogy. az elméletet összekössék a szocialista Ipar építésének, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége megszilárdításának, a dolgozók életszínvonala emelésének, a népi demokratikus állam és politikai alapja — a nemzeti bizottságok megszilár<m«sának, a pírt tömegmunkája kifejtésének feladataival. A pártpropaganda szoros kapcsolata az élettel, a párt és a8 ; állam gyakorlati feladataival, harcos Iránya a helytelen és ellenséges nézetek — a szocializmus, a szociáldemokratizmus, masarykizmus és a vallási sötétség csökevényei ellen, melyek a dolgozók és néhány párttag tudatában még megmaradtak és helytelen lépésekre késztetik őket, vagy pedig akadályozzák aktivitásuk kifejlődését a pártéletben és a szocialista építésben, a bettirágás, és a' dogmatizmus kiirtásának egyik fő feltételét képezi. Megteremti annak előfeltételeit, hogy a pártpropaganda az alapszabályzat értelmében a párt eszmei egysége megszilárdításának és a párt sorai mozgósításának hatalmas eszközévé váljon a Központi Bizottság által kitűzött nagy feladatok teljesítésére. A dogmatizmus megnyilvánulása ellen kifejtett harcban nagy feladatok várnak a pártsajtóra, mivel a propagandisták mindenekelőtt a pártsajtótól várnak alkotó módon kidolgozott cikkeket, amelyek a marxista elméletet összekötik a szocialista építés kérdéseivel. A kormánynyilatkozatban a pártunk Központi Bizottságánkk határozatában kitűzött új feladatok teljesítése megköveteli a pártszervezetek munkájáinak minden Irányú javulását, s mindenekelőtt a tömegpolitikai munka fokozott kifejtését. Az új Intézkedések megvalósítása szempontjából döntő fontosságú a dolgozók aktiv részvétele, áldozatkész alkotótevékenysége. Pártunk nagy bizalmat helyezett a népi tömegek alkotó erejébe, a dolgozók forradalmi energiájába Ez a népi demokratikus állam erejének forrása, az előttünk felmerülő nehézségek és hiányosságok leküzdésének biztosítéka, győzelmünk záloga. A párt és a kormány határozatainak megvilágítása, lényegük megmagyarázása és a dolgozók tömegeinek mozgósítása a teljesítésükért való harcra váljék a kommunisták tömegek körében végzett politikai munkájának tartalmává. Sok pártszervezet eddig nem tudatosítja kellőképpen, hogy a kommunisták egyedül, minden egyes dolgozó alkotó kezdeményezése nélkül nem képesek teljesíteni a kormánynyilatkozatban kitűzött nagy és nehéz feladatokat. Ezek a feladatok egyedül a kommunisták vezetésével, minden egyes dolgozó közös erőfeszítésével teljesíthetők. A népi tömegek szerepének lekicsinylése, ami a pártpropagandába, a pártszervezetek gyakorlatába behatolt, a személyi kultusz Idealista elméletének az eredménye, amire a Központi Bizottság decemberi teljes ülése felhívta a figyelmet. A személyi kultusz a párt és vezető központja — a Központi Bizottság szerepének lekicsinylésére, a vezetés kollektív alapelvének mégszegésére és a dolgozók alkotó kezdeményezésének lebeosülésére vezet. A tömegeket nem az alkotás és a saját erőikbe vetett hitük szellemében, hanem a passzív várakozás szellemében neveli, arra, hogy a vezetőség és a vezetők mindent megtesznek és elintéznek, hogy nem az 0 dolguk gondoskodni az állam sorsáról. A népi tömegek szerepének lekicsinylése súlyos akadálya a színvonalas tömegpolitikal munka kifejtésének, a párt és a tömegek kapcsolata megszilárdításának. Az a pártszervezet, amely nem fogja fel teljes mélységében azt a tényt, hogy a szocialista társadalom igazi döntő, történelmi jelentőségű tényezője, építője a nép, nem fejthet és nem is képes kifejteni munkásságot a tömegek körében, nem képes fejleszteni kezdeményezésüket, áldozatkészségüket és hősiességüket. Ezért a személyi kultusz ártalmas Idealista elméletének kiküszöbölése a pártszervezetek idjeológlai münkájának fontos feladata, a párt és a népi tömegek kapcsolata megszilárdításának egyik feltétele. Azonban nem mindenütt értették meg egész lényegében e kérdés jelentőségét, amire a párt központi bizottsága felhívta a figyelmet. Az ideológiai munka kérdéseivel kapcsolatban a kerületi pártbizottságok ülésein elhangzott beszámolók többségében nem boncolgatták ezt a kérdést. A pártpropaganda feladata széleskörűen és mindenképpen hozzájárulni egy olyan fontos kérdésnek megvilágításához, mint amilyen a nép szerepe történelmünkben, meg kell mutatnia a népi tömegek aktivitásánál* és hősiességének forrását mind a múltban, mind a szo1 cializmus felépítéséért folyó jelenlegi küzdelemben. A népi tömegek aktivitása, öntudatossága, az állam Igazgatásában való részvételének foka visszatük{rözi a pártszervezetek tömegpolitikai munkájának hatékonyságát, a pártszervezetek szervezőmunkája nak, aktivitásának az eredményét A tömegek nem lehetnek aktívak ott, ahol nem aktívak a pártszervezetek és a kommunisták, aho] a pártszervezetek nem fejtenek kl tevékenységet a dolgozók körében és nem állnak élükön. A pártszervezetek aktivitásának és harcképességének fejlesztése ezért valamennyi dolgozó aktivitása fejlesztésének feltétele. Jelenleg nagy és új feladatok előtt állnak a pártszervezetek. Legfontosabb feladataik közé tartozik a nemzeti bizottságokba és a nemzetgyűlésbe való választások előkészítése. Éppen e feladatok teljesítése és biztosítása támaszt nagy követelményeket a tömegpolitikai munkával szemben. A választások előkészítése szolgáljon eszközül a dolgozók kezdeményezésének és a pártszervezetek tömegmunkájának fejlesztésére, küzdjön a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdításáért, a párt, a kormány és a nép szilárd egységéért A tömegpolitikal munka hatékonysága, eszmei politikai színvonalában, bz élettel való szoros kapcsolatában, élethűségében van. Elképzelhetetlen, hogfy a párt és a kormány intézkedései lényegének és célkitűzéseinek sokoldalú ideológiai mély megértése nélkül sikereket érhetnénk el a tömegpolitikal munkában. Ezért az Ideológiai munka fejlesztése, amelyet a párt az elméleti munka, a pártpropaganda és a politikai agitáció elválaszthatatlan szerves részeként értelmez, a pártszervezetek sikeres pártpolitikai ég szervezési munkájának legfőbb feltétele. népünk tömegei körében kifejtett politikai és szervezési munkájuk alapja a párt és a kormány Intézkedéseinek teljesítéséért folyó küzdelemben. (A Nová Mysl 1954. Januárt számának vezércikke.)