Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-23 / 46. szám, kedd

1954. február 23. H1S2Í1 A moszkvai „Pravda" a berlini értekezletről A moszvai Pravda február 20­An a következő vezércikket közölte a négy nagyhatalom külügyminisz­tereinek berlini értekezletéről: »A Szovjetunió, Franciaország, Anglia ós az Amerikai Egyesült Államik külügyminisztereinek feb­ruár 18-án befejeződött értekezlete majdnem négy héten át az egész világ figyelmének központjában ál­lott. A széles társadalmi körök nagy jelentőséget tulajdonítottak epnek az értekezletnek és remélték, hogy a négy hatalom külügyminisz­tereinek találkozója elősegíti- a leg­fontosabb nemzetköz; kérdések ren. dezését, következésképpen hozzájá­rul a béke megszilárdításához és a népek közötti együttműködéshez. A berlini véleménycsere hozzájá­rult az értekezleten képviselt álla­mok álláspontjának helyesebb meg­értéséhez. A véleménycsere során szembetűnően kirajzolódott az elté­rés a kormányok álláspontja kö­zött. De ugyanakkor világosabbá vált a nézeteltérések csökkentésé­hez vezető út, amennyiben az érde­kelt felek valóban törekednek erre. Vitathatatlan, hogy jelentősége van az értekezleten elért konkrét meg­egyezésnek is. Először is elhatároz, ták, hogy az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szov­jetnuniő kormánya lépéseket tesz annak érdekében, hogy elősegítsék a leszerelést, vagy legalább is a fegyverzet jelentős csökkentése problémájának sikeres megoldását. Másodszor megegyeztek az Egye­sült Államok, Franciaország, An­glia, a Szovjetunió, a Kínai Nép­köztársaság és a megfelelő kérdé. sekbe n közvetlenül érdekélt orszá­gok képviselői genfi tanácskozásá­nak összehívásában. Ezt a tanács­kozást azért hívják össze, hogy elő­segítsék a koreai kérdés végleges rendezését és megvizsgálják az in. dokínai béke helyreállításának kér­dését. Végül a négy miniszter sok­oldalú véleménycserét folytatott a német kérdésről, az európai bizton­ság kérdésérői és az osztrák pro. blémáról; A miniszterek nem tudtak megegyezést elérni ezekben a kér. désekben, de a kérdések természe­tesen nem kerülnek le a napirend­ről. A berlini tanácskozás eredményei természetesen mérhetetlenül jelen­tősebbek lehetnének, ha a nyugati hatalmak és elsősorban az USA küldöttsége mindenki és nemcsak az érdekelt felek egyike számára elfogadható megegyezések alapján, a sürgető nemzetközi problémák megoldására törekedett volna. Is­meretes azonban, hogy az Egye. sült Államok Berlinbe induló kül­döttsége egyenesen ellenkező utasí­tásokat kapott. Ennek a körülmény­nek mulhatatlanu] negatív hatást kellett gyakorolnia a berlini érte­kezlet menetére Mindenki számára világos, hogy a hírhedt »erőpoliti. kának« nincs esélye' a sikerre, ha egyenlöjogú, független államok köl­csönös kapcsolataiban akarják al­kalmazni A'szovjet küldöttséget a beVlini értekezleten az a törekvés vezet­te. hogy olyan megegyzéseket ér­jen el, ame'vek nem csorbítják sen. kinen az é"deke't elfogadhatók a tanácskozás részvevői számára, megfelelnek minden nagy és kis nemzet létérdekeinek és biztosítják a békét és a népek biztonságát, A berlini tanácskozásokon a szov­jet küldöttség számos javaslatot terjesztett elő, amelyek a nemzet­közi feszültség enyhítésére és a megoldatlan kérdések rendezésére irányuló széleskörű és konkrét ak­cióprogrammot képeznek. A szovjet kormány javasolta, hogy hívják össze Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság értekezletét a nemzetközi kapcsolatok megoldatlan kérdései, nek megvitatására. Ennek az érte­kezletnek az összehívása kétségte­lenül elpsegíti a nemzetközi feszült­ség enyhítését és a koreai kérdés megoldásiban, valamint más idő­szerű nemzetközi problémákban je. lenleg mutatkozó nehézségek kikü­szöbölését. Ez a javaslat annak a rendellenes helyzetnek a helyreho­zására irányult, amelyben egyes országok — semmibevéve az Ázsiá­ban végbement és a Kínai Népköz­társaság megalakulásában kifejezés­re jutó gyökeres változásokat — úgy próbálnak viselkedni a földke­rekség e térségében, mintha még mindig a XIX. században élnénk. Az öt hatalom tanácskozásának összehívásáról szóló szovjet javas­lat olyan széleskörű visszhangot keltett az egész világon, hogy a nyugati hatalmak nem találták le­hetségesnek teljesen elutasítani és hosszú vita után megállapodtak ab. ban, hogy tanácskozást hívnak ösz­sze a Kínai Népköztársaság rész­vételével Genfben.« A moszkvai »Pravda« ezután fog­lalkozott a szovjet küldöttségnek a fegyverzet általános csökkentésé. V. M. Molotov visszautazott Moszkvába ^e és az atomfegyver kérdéséről szóló egyidejű döntésre tett javas­lataival, majd így folytatta: »A szovjet küldöttség javasolta, alakítsanak ideiglenes össznémet kormányt, bizzák meg az össznémet választások valóban demokratikus jellegét biztosító össznémet válasz­tási törvény tervezetének előkészí­tésével, és bízzák meg azzal, hogy ezeket a választásokat a valódi szabadság légkörében tartsa m«jg, amely kizárja, hogy a nagy mono­póliumok, a fasiszta, militarista és má s szervezetek nyomást gyakorol. , janak a választókra. Abból a célból, hogy segítsék az össznémet kormányt a rábízott fel­adatok teljesítésében és megszün­tessék a külföldi hatalmak nyomá­sát a választás idején, a szovjet i küldöttség javasolta, hogy még a j választások előtt vonják ki Kelet­; és Nyugat.Németország területéről , a külföldi csapatokat, bizonyos kor­; látozott létszámú egységek kivéte­lével.* A moszkvai »Pravda« vezércikke ezután rátérve az osztrák kérdés­re, így folytatta: »Az osztrák kérdés megoldását megakadályozták ,a nyugati hatal­maknak Németországra vonatkozó fentemlített tervei, amelyek fokoz, zák a német militarizmus újjászü­letésének veszélyét. A szovjet kor­mány azonban a Szovjetunió kül­ügyminiszterének útján megerősí­tette azt. a meggyőződését, hogy a kérdés közeli megoldásának lehető­sége fennmarad. Szükséges, hogy az osztrák kormány figyelembe ve­gye ezt és hogy az osztrák nép ezt helyesen értelmezze. A megoldatlan nemzetközi kérdé­sek rendezésének pontos és konkrét programm jával a három nyugati hatalom miniszterei semmit sem tudtak szembeállítani, kivéve a hír­hedt »Eden-tervet«, amely lényegé, ben a jelenlegi bonni rendszer egész Németországra való kiterjesztésé­nek és annak alig leplezett terve, hogy az egyesült Németországot bevonják a hat nyugateurópai ál­lam zárt katonai csoportosuld°ába.« A moszkvai »Pravda« vezércikke így fejeződik be: »Kétségtelen, hogy a berlini ér­tekezlet nagyobb szerepet játszha. tott volna a nemzetközi feszültség enyhítései és a megoldatlan problé­mák rendezése terén azokhoz az eredményekhez képest, amelyeket elértek. A nemzetközi feszültüég fenntartásában és fokozásában • ér­V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere február 20-án reggel Berlinből visszautazott Moszkvába. V. M. Molotovot a schönefeldi re­pülőtérre elkísérték: Johannes Dieckmann, az NDK népi kamará­jának elnöke, Ottó Grotewohl mi­niszterelnök, Walter Ulbricht mi­niszterelnökhelyettes, Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügy­miniszter, Heinrich Rau, Ottó Nuschke, Hans Loch és Paul Sciholz miipszterelnökhelyettesek és az NDK kormányának többi tagjai, valamint a tömegszervezetek, a demokratikus pártok és a sajtó képviselői. V. M. Molotovot a repülőtérre el­kísérte továbbá V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbiz­tosa és nagykövete az NDK-ban, G. N. Zarubin és Sz. A. Vinogra­dov nagykövetek, továbbá a szov­jet küldöttség többi tanácsadói és szakemberei, akik részt vettek a négy nagyhatalom külügyminiszte­reinek berlini értekezletén. A repülőteret az NDK és a Szov­jetunió államzáazlói díszítették. V. M. Molotov szemlét tartott a népi rendőrség díszőrsége felett. V. M. Molotov és Ottó Grotewohl miniszterelnök rövid üdvözlő" be­szédet mondtak. V. M. Molotov a Szovjetunió kül­ügyminisztere február 20-án, a Szovjetunió Franciaország, Anglia és az USA külügyminisztereinek berlini értekezletéről visszaérkezett Moszkvába. V. M. Molotov beszéd© a schönefeldi repülőtéren „Mélyen tisztelt miniszterelnök elvtárs, drága barátaim! Berlinből távozva, kötelességem­nek tartom, hogy mély hálámait fe. jezzem ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és összes német barátainknak azért a szívé­lyes vendéglátásukért és támogatá­súikért, amelyben a szovjet küldött­séget a berlini értekezleten végzett munkájában részesítették. Engedjék meg, hogy ama meg­győződésemnek adjak kifejezést, ( hogy a német nép a Németország egyesülése útjában még fennálló minden akadályt leküzd. Ez a né­met nép összes demokratikus és békeszerető erőinek alapvető fel­adata. A béke megszilárdítása érdekel­nek ez felel meg. A Szovjetunió ebben minden tá­mogatást megad a német népnek. Éljen a szovjet-német barátság!'' Alekszej Nyikolajevicä Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesét, Lenin-renddel tüntették ki A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Alekszej Nyikolaje­vics Kosziigint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesét 50. születésnapja alkalmából a szovjet állam építésében szerzett érdemei­ért Lenin-renddel tüntette ki. dekelt amerikai agresszív körök befolyása megakadályozta olyan határozat elfogadását, amely az említett problémák és elsősorban a német kérdés leggyorsabb megoldá­sát vonta volna mag a után Mégis, az értekezlet összehívásá­nak és Franciaország, Anglia, az Egyesült Államon és a Szovjetunió külügyminiszterei között közvetlen érintkezés újrafelvételének — mint V. M. Molotov február 18-i nyilat., kozatában kiemelte — »meghatáro­zott jelentősége van a jelenlegi kö­rülmények között. Elősegítette né­hány olyan megérlelődött nemzet, közi probléma megtárgyalását, amelyek megoldása elengedhetetle­nül szükséges a nemzetközi feszült­ség továbbj enyhítése szempontjá­ból.* •Azok a kérdések — folytatta V. M. Molotov — amelyek ezen az ér­tekezleten megoldatlanok maradtak' nem kerülnek le a napirendről. Folytatnunk kell erőfeszítéseinket és még állhatatosabban kell töre­kednünk megoldásukra.« A szovjet nép egyenesen helyesli a szovjet küldöttségnek a berlini értekezleten elfoglalt álláspontját és határozottan és erélyesen támo­gatni fogja továbbra is a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szov­jet kormány harcát a nemzetközi feszültség, tovább; enyhüléséért és a sürgető nemzetközi kérdések ren­dezéséért.* ista-leninista nevelésének, akadá­lyozza őket abban, hogy helyesen megértsék és megvalósítsák a párt és a kormány politikáját. Azt a tényt, hogy egyes kerületekben fel­merült „a szocialista járásokért" jelszó, amely a kulákok elnyomása és korlátozása politikájának admi­nisztratív felszámolásukkal való felszerelését jelentette, ami a gya­korlatban a dolgozó parasztokkal szemben elkövetett túlkapásokra ve­zetett és komoly politikai és gaz­dasági károkat okozott, egyedül az­zal magyarázhatjuk, hogy nem vol­tok képesek megismerni a marx­izmus lényegét. A falu szocialista átépítéséről és kulákokkai szemben folytatandó politikáról szóló tanítá­sokat a gyakorlattól elvontan, dog­matikusan értelmezték és gépiesen alkalmazták olyan helyzetben, mi­dőn nem voltak meg megvalósításuk gazdasági és politikai előfeltételei. A pártszervezetekre hárul az a nagy feladat, hogy a párfcpropagan­dából kiirtsák a dogmatizmus és betürágás megnyilvánulását és arra törekedjenek, hogy a pártpropagan­dát az alkotó marxizmus szellemé­ben fejtsék kl, küzdjenek az elmé­let és a párt alapvető gyakorlati feladatainak összekötéséért a szo­cialista építés jelenlegi szakaszában, hogy. az elméletet összekössék a szocialista Ipar építésének, a mező­gazdasági termelés fejlesztésének, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetsége megszilárdításának, a dolgozók életszínvonala eme­lésének, a népi demokratikus állam és politikai alapja — a nemzeti bizottságok megszi­lár<m«sának, a pírt tömegmun­kája kifejtésének feladataival. A pártpropaganda szoros kapcsolata az élettel, a párt és a8 ; állam gya­korlati feladataival, harcos Iránya a helytelen és ellenséges nézetek — a szocializmus, a szociáldemokratiz­mus, masarykizmus és a vallási sö­tétség csökevényei ellen, melyek a dolgozók és néhány párttag tuda­tában még megmaradtak és helyte­len lépésekre késztetik őket, vagy pedig akadályozzák aktivitásuk ki­fejlődését a pártéletben és a szo­cialista építésben, a bettirágás, és a' dogmatizmus kiirtásának egyik fő feltételét képezi. Megteremti annak előfeltételeit, hogy a pártpropagan­da az alapszabályzat értelmében a párt eszmei egysége megszilárdítá­sának és a párt sorai mozgósításá­nak hatalmas eszközévé váljon a Központi Bizottság által kitűzött nagy feladatok teljesítésére. A dogmatizmus megnyilvánulása ellen kifejtett harcban nagy fel­adatok várnak a pártsajtóra, mivel a propagandisták mindenekelőtt a pártsajtótól várnak alkotó módon kidolgozott cikkeket, amelyek a marxista elméletet összekötik a szocialista építés kérdéseivel. A kormánynyilatkozatban a pár­tunk Központi Bizottságánkk hatá­rozatában kitűzött új feladatok tel­jesítése megköveteli a pártszerve­zetek munkájáinak minden Irányú javulását, s mindenekelőtt a tömeg­politikai munka fokozott kifejtését. Az új Intézkedések megvalósítása szempontjából döntő fontosságú a dolgozók aktiv részvétele, áldozat­kész alkotótevékenysége. Pártunk nagy bizalmat helyezett a népi tö­megek alkotó erejébe, a dolgozók forradalmi energiájába Ez a népi demokratikus állam erejének forrá­sa, az előttünk felmerülő nehézsé­gek és hiányosságok leküzdésének biztosítéka, győzelmünk záloga. A párt és a kormány határozatai­nak megvilágítása, lényegük meg­magyarázása és a dolgozók töme­geinek mozgósítása a teljesítésükért való harcra váljék a kommunisták tömegek körében végzett politikai munkájának tartalmává. Sok pártszervezet eddig nem tu­datosítja kellőképpen, hogy a kom­munisták egyedül, minden egyes dolgozó alkotó kezdeményezése nél­kül nem képesek teljesíteni a kor­mánynyilatkozatban kitűzött nagy és nehéz feladatokat. Ezek a fel­adatok egyedül a kommunisták ve­zetésével, minden egyes dolgozó kö­zös erőfeszítésével teljesíthetők. A népi tömegek szerepének lekicsiny­lése, ami a pártpropagandába, a pártszervezetek gyakorlatába beha­tolt, a személyi kultusz Idealista elméletének az eredménye, amire a Központi Bizottság decemberi teljes ülése felhívta a figyelmet. A sze­mélyi kultusz a párt és vezető köz­pontja — a Központi Bizottság sze­repének lekicsinylésére, a vezetés kollektív alapelvének mégszegésére és a dolgozók alkotó kezdeményezé­sének lebeosülésére vezet. A töme­geket nem az alkotás és a saját erőikbe vetett hitük szellemében, hanem a passzív várakozás szelle­mében neveli, arra, hogy a vezető­ség és a vezetők mindent megtesz­nek és elintéznek, hogy nem az 0 dolguk gondoskodni az állam sor­sáról. A népi tömegek szerepének leki­csinylése súlyos akadálya a szín­vonalas tömegpolitikal munka ki­fejtésének, a párt és a tömegek kapcsolata megszilárdításának. Az a pártszervezet, amely nem fogja fel teljes mélységében azt a tényt, hogy a szocialista társadalom igazi döntő, történelmi jelentőségű ténye­zője, építője a nép, nem fejthet és nem is képes kifejteni munkásságot a tömegek körében, nem képes fej­leszteni kezdeményezésüket, áldozat­készségüket és hősiességüket. Ezért a személyi kultusz ártalmas Idea­lista elméletének kiküszöbölése a pártszervezetek idjeológlai münkájá­nak fontos feladata, a párt és a népi tömegek kapcsolata megszilár­dításának egyik feltétele. Azonban nem mindenütt értették meg egész lényegében e kérdés je­lentőségét, amire a párt központi bizottsága felhívta a figyelmet. Az ideológiai munka kérdéseivel kap­csolatban a kerületi pártbizottsá­gok ülésein elhangzott beszámolók többségében nem boncolgatták ezt a kérdést. A pártpropaganda felada­ta széleskörűen és mindenképpen hozzájárulni egy olyan fontos kér­désnek megvilágításához, mint ami­lyen a nép szerepe történelmünkben, meg kell mutatnia a népi tömegek aktivitásánál* és hősiességének for­rását mind a múltban, mind a szo­1 cializmus felépítéséért folyó jelen­legi küzdelemben. A népi tömegek aktivitása, öntu­datossága, az állam Igazgatásában való részvételének foka visszatük­{rözi a pártszervezetek tömegpoliti­kai munkájának hatékonyságát, a pártszervezetek szervezőmunkája nak, aktivitásának az eredményét A tömegek nem lehetnek aktívak ott, ahol nem aktívak a pártszerve­zetek és a kommunisták, aho] a pártszervezetek nem fejtenek kl te­vékenységet a dolgozók körében és nem állnak élükön. A pártszerve­zetek aktivitásának és harcképessé­gének fejlesztése ezért valamennyi dolgozó aktivitása fejlesztésének feltétele. Jelenleg nagy és új felada­tok előtt állnak a pártszervezetek. Legfontosabb feladataik közé tar­tozik a nemzeti bizottságokba és a nemzetgyűlésbe való választások előkészítése. Éppen e feladatok tel­jesítése és biztosítása támaszt nagy követelményeket a tömegpolitikai munkával szemben. A választások előkészítése szolgáljon eszközül a dolgozók kezdeményezésének és a pártszervezetek tömegmunkájának fejlesztésére, küzdjön a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szö­vetségének megszilárdításáért, a párt, a kormány és a nép szilárd egységéért A tömegpolitikal munka haté­konysága, eszmei politikai színvona­lában, bz élettel való szoros kapcso­latában, élethűségében van. Elkép­zelhetetlen, hogfy a párt és a kor­mány intézkedései lényegének és célkitűzéseinek sokoldalú ideológiai mély megértése nélkül sikereket érhetnénk el a tömegpolitikal mun­kában. Ezért az Ideológiai munka fejlesztése, amelyet a párt az elmé­leti munka, a pártpropaganda és a politikai agitáció elválaszthatatlan szerves részeként értelmez, a párt­szervezetek sikeres pártpolitikai ég szervezési munkájának legfőbb fel­tétele. népünk tömegei körében ki­fejtett politikai és szervezési mun­kájuk alapja a párt és a kormány Intézkedéseinek teljesítéséért folyó küzdelemben. (A Nová Mysl 1954. Januárt számának vezércikke.)

Next

/
Thumbnails
Contents