Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-20 / 44. szám, szombat

1854. február 20. UISZ Ö 5 Igy beszél Kósa Kálmán egyhektáros kisparaszt Kása Kálmán az istálló körül tesz-vesz. Annyira lefoglalja figyel, mét a munka, hogy a felesége hívó szavát nem is hallja. Pedig az asszony ugyancsak hangosan szólítgatja: »Ember, gyere be!« A rövid szóváltás alatt a konyhában ülök. Nézelődöm. Rend, tisztaság mindenütt. Látom, hogy rendszerető emberek a ház lakói. Edény, fakanál a legnagyobb rendbén. Várok egy darabig. Talán be sem jön a házigazda. Éppen arra gondoltam, hogy kimegyek az istállóba, mikor kopogást hallok. Az ajtó elé készített .lábtörlő zizeg, nyílik az ajtó. Negyvenhét év körüli megtört, munkás ember áll előttem. — Kósa Kálmán vagyok — mondja. Szemében némi félelemmel vegyített csodálkozás Talán tőlem ijedt meg, gondolom magamban. Rövid ideig hallgatunk, majd én töröm meg a csendet. — Üjlink le — mondom — hisz egy a fizetés. Nehézkés mozgásával- széket húz maga elé, majd megint hallgatásba merül. Nem tudom, hogy kezdjem el a beszélgetést. Mi fáj neki hogyan volna jobb? Látom, hogy Kósa Kálmánt bántja valami. Megkérdezem hogy van. mit csinált az istállóban. Az etetés ideje már rég elmúlt. Nem felel azonnal. Ügy látszik, minden szavát meg akarja fontolni. — A tehenet vakargattam, ami még megmaradt, mert szeretem az állatokat és most rá is érek. Szeget ütött fejembe, amit mondott Meg is kérdeztem: — Talán a többi elpusztult? Megint vár egy kicsit, még mindig bizalmatlan, azután meggondolja magát és röviden ezt "feleli: — A többit beadtam az EFSz-be. Igy indult beszélgetésünk. — És most milyen beosztása van az EFSz-ben? — kérdeztem. — Látom, mezőgazdasági csoportban dolgozik. Talán most nincs munka, hogy idehaza van ? Hosszan gondolkozik, majd így felel: — Munka az van, kérem, de én már nem dolgozom az EFSz-ben. — És miért nem? — kérdezem tőle. Minden egyes szót úgy kell belőle kipréselnem. Látom, még mindig fél tőlem, ezért így szólok hozzá: — Legyen hozzám bizalommal és mondja el, mi bántja. Ezután már nem kellett biztatnom, megeredt a nyelve. — Egyhektáros kisparaszt voltam. Kötelességemet az állammal szemben mindig teljesítettem. Nem maradtam adós semmivel. Istállómban néev-öt szarvasmarha volt mindig. Doigaztam kora hajnaltói késő' estig, rrfert szerettem földemet rendben tartani. Termett i

s mindig. Nekem volt a legszebb gabonám a faluban Fiammal és feleségemmel mindig a határban voltam. — \ Ezeiki'lencszázötvenkett^ben megalakult nálunk az EFSz. Én ls beiratkoztam, hogy megszabaduljak £f nehéz fizikai munkától. Tudtam, hogy a közös gazdálkodás sokkal előnyösebb Sok jót vártam az EFSz-tői, de csalódtam. A „baj ott volt, hogy kulákok is befurakodtak az EFSz-be. sőt még a vezetőségbe is. Már akkor tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége, hiszen az EFSz'pen kuláknak helye nincs. Igazam volt. — Mikor író Bélát, a tizenhathektáros kulákot megválasztották csoportvezetőnek, tudtam, hogy ebből baj lesz. Később normázó és pénztárnok lett egyszemélvben. Lelkiismeretesen dolgoztam minden" nap. A legnehezebb munkát mi végeztük, kisparasztok. Láttam, Ijogy a kulákok alig dolgoznak. De ez még nem lett volna hiba. A hiba ott kezdődött, hogy semilyen felvilágosítást nem kaptunk. Nem tudtuk, milyen munkáért milyen a jutalmazás. Dolgoztunk becsületesen, de mindig csak egy normát, egy munkaegységet írtak be nekünk. Nem számított, hogy zsákoltunk-e vagy csépeltünk, pedig a munkát nehézségi osztályokba osztották. Ritkán történt csak meg, hogy 1.8—2 munkaegységet szerezhettünk, pedig állandóan'tisztességesen dolgoztunk. A dohányosoknál bezzeg volt bőven munkaegység, mert ott író Béla felesége dolgozott. Ott 2—2.5 volt a napi munkaegység, író Béla apjának is ennyi volt a munkaegysége, aki cséplési ellenőr volt és egész nap csak regényt olvasott. Nekünk csak 0.80, a legjobb esetben 1.30 jutott. Szép keresetükből bundákat vásároltak Jól ment a soruk a múltban is, jól megy ma is. Az EFSz állatai számára nincs takarmány, de író Bélának akkora kazal szénája van, hogy 16 hektár földjén soha nem termelt annyit. — Ezt az Igazságtalanságot nem nézhettem és ezért kiléptem az EFSz-ből. Tudom, hogy jó lenne a szövetkezet gazdálkodása, ha rendes vezetőink volnának. Ha panaszra mentünk, Hegedűs elnök kinevetett bennünket és azt mondta: ^Mehettek akárhová!« Nem így képzeltem a közös gazdálkodást. Azt gondoltam, hogy vezetőink törődnek majd velünk. — Ősszel még minden munkát elvégeztem. A kukoricatörésért még máig sem kaptam jutalmazást. Hát most így állok, s nem tudom, mitévő legyek. Sok-sok igazságtalanság történt és nincs, aki azt orvosolja — mondja Kósa Kálmán. Sok ilyen Kósa Kálmán van még Bagotán. Panaszaik ugyanezek. Ezt mondhatja Ilon Kálmán és József is. — Kilenc hónapig dolgoztam mint aisznóetető — mondja Hon Kálmán. — Hatszázötven munkaegységet szereztem. Kétszáz disznót etettem. A megerőltető munka annyira legyengített, hogy megbetegedtem,kórházba kerültem Felgyógyulásom után könnyebb munkára kértem magam. A kilenc kilométerre levő tyúkfarmon éjjeliőr lettem. — Tizenöt-tizenhatórai szolgálatomért két munkaegységet kaptam. Egy hónap mulv

a ezt is megirigyelték. A vezetőség egy munkabíró embert állított helyemre. Bizony, nálunk ilyen hibák fordulnak elő — mondja Ilon Kálmán. — Állataink részére nincsen rendes istállónk. Pedig volt rá lehetőség, hogy istállókat építhessünk. A harminc méter' hosszú istállót egy kis javítással rendbe lehetett volna hozni. Ehelyett azonban lebontották és a vezetőség egyes tagja; osztoztak rajta, ^senkák Péter udvarán ma is van egy halom gerenda belőle. Százötven koronáért árulja darabját. Igy volt ez a huszonöt méter hosszú raktárépülettel is. Disznainknak lehetett volna benne rendes helyet készíteni. Szalmánkat a ku. lákok lopkodják. Zsigó Lajos két nagy szekér szalmát vitt az udvarába. Ezt nem ellenőrzi senki. Hegedűs Gáspár EFSz elnöknek ilyesmire nincs ideje. Ö a helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet elnöke iš a faluban. Ezeket a hibákat látják a sző vetkezeti tagok, de a bajon senki sem segít Most már attól tartanak a kulákok. hogv a kisparasztok kilépnek a szövetkezetből és nem lesz munkaerő az BFSz.ben. De miért bántak így velünk? — Harmadmagammal dolgozom a szövetkezetben. A ledolgozott 91 munkaegységért augusztus hónapra nem kaptam kenyérgabonát. Pedig nagy családom van, kell a kenyér. Igy van ez, ha a vezetők nem törődnek a szövetkezettel/ Ez azért van így, mert a szövetkezetben oda nem való egyének basáskodnak. A gabonából nem tudtuk teljesíteni a beadási kötelezettséget. Hatvanhét vagon helyett csak 45.5 vagont szolgáltattunk be. Húsból csak 17 százalékra teljesítettük beadási kötelezettségünket. Mindez azért történt, mert sorainkban ellenséges elemek vannak, akiket el kell távolítani a. szövetkezetből. Bizony mi js ezt mondjuk. Helyüket Kósa Kálmánokkal, Ilon Kálmánokkal és Ilon Józsefekkel kell betölteni A helybeli kommunistáknak arra kell törekedniök, hogy a hibákat kiküszöböljék, a Kósa Kálmánokkai összefogva ki seperjék soraikból azokat, akik nem odavalók. A járási vezetőségnek is ugyanez legyen a feladata, s a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa a ba gotai kisparasztoknak. Ha ez megtörténik majd, a szövetkezeti tagok közt találjuk ismét a Kósa Kálmánokat és Ilon Józsefeket. Ök tudják és értik, hogy a boldogabb jövő alapja a szövetkezet. A helybeli kommunisták és a járási vezetőség kötelessége tehát, hogy megtegyenek mindent annak érdekében, hogy Bagotán és az öszsze

s falvakon elmondhassák a szövetkezeti tagok: »Igen, most már elégedettek vagyunk.« Meg kell találni az utat, hogy az EFSz-böl kilépett Kósa Kálmánok rövidesen és örömmel térjenek oda vissza. Ezt az utat nem is kell sokáig keresni. H

a ez megtörténik, a bagotai kisparasztok büsZkén mondhatják hogy voltak ugyan nagy hibák náluk is, de minden rendbejött. Halász Ambrus Kötelezettségvállalásokkal biztosítják a tavaszi munkák elvégzését A csallóközaranyosi állami birtokhoz tartozó »Vörös csillag* gazdaságban megtettünk minden előkészületet a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. A gazdaság vezetősége, a kommunisták, a műhelytanács és az ifjúsági szervezet együttesen tárgyalják meg a legközelebbi feladatokat. A gazdaság dolgozóival megismertettük a. rájukvárő feladatokat megszerveztük a szocialista munkaversenyt és jó felvilágosító munkával elértük azt, hogy a gazdaság dolgozói szocialista kötelezettségvállalásokat tettek' a terméshozamok növelése érdekében. * A gazdaság dolgozói vállalták, hogy két Zetor 26-ös traktor generáljavítását február 25-ig elvégzik. Ezt azonban egy hónappal előbb végezték el. Ez a bálványi műhelyben dolgozó elvtársaknak kö-' szönhető, akik szem előtt tartották munkájuk fontosságát. ' Tóth József, gazdaságvezető Május 1-én új barlangot nyitnak meg Gombaszögön A szlovákiai barlangkutatók az idei Munkaünnep alkalmával szép ajándékkal lepik meg a természetkedvelőket. A Rozsnyó melletti Gombaszögön új cseppkőbarlangot nyitnak meg. Az eddig feltárt folyosók már több, mint másfél kilométer hosszúak, A barlangnak mostanáig körülbelül 15 nagyobb termét és ku. polatermét fedezték fel. A gombaszögi barlang érdekességei a ciga. rettavékonyságú cseppkövek, amelyek két-három méter hosszúak, rózsaszínűek és hófehérek amelyekhez hasonlókat mostanáig nem fedeztek fel Szlovákia egy barlangjában sem. Az úgynevezett „száraz folyosó" tavasszal iesz a legszebb, amikor az olvadó hó leve megtölti a körülbelül 200 méter hosszú folyo. sót., Máskor csupán egy körülbelül 5x10'méteres áitméröjü tó van a folyosókban. A folyosó egy nagy teremben végződik, amelyet gazdag, toboaszerű cseppkövek díszítenek. A teremben van egy nagy márványkút is, amelyen a víz a folyosókba jut. A barlang nagyobb része egész éven át az úgynevezett „Fekete patak" vizé. vei van megtöltve. A barlang ettől' a pataktól nyerte a „Fekete barlang" einevezést. A gombaszögi barlangban a legmelegebb nyári napokban is csaknem flélkilométer hosszúságban lehet majd csónakázni a földalatti folyosón. A barlangban többfajta barlangi rák is található. Ä szénfejtési terv teljesítése Február 17-én, szerdán a szlovákiai szénbányák vállalatai és bányái a következőképpen teljesítették szénfejtési tervüket: Handlovai szénbányák: Északi-bánya 102.4%, Nyugati-báinya 83.4%, Dél i bánya 107.7%, Üj Déli.bánya 101.2%, Május 1.-bánya 80.7%, Üj Nyugati-bánya 105.7%. A vállalat összesen 96.6%. Nováki szénbányák: I.-bánya 76%, II.-bánya 100.8%, Béke-bánya 115.7 százalék, Lehota-bánya 76.3%. A váL laiat összesen 97.9%. Kékkői szénbányák: Háj-bánya 101%, Szlatinka,bánya 126%, Bukovec-bánya 145.7%. A vállalat ösz_ szesen 114.9%. össz. szlovákiai viszonylatban a szlovákiai szénbányák vállalatai és bányái napi szénfejtési tervüket 99.7 százalékra teljesítették. A fejtési terv teljesítése a hónap kezdete óta: Handlovai szénbányák: 105.4%, nováki szénbányák: 92.5%, kékkői szénbányák: 109.3%. A szlovákiai szénbányák szénmedencéje a hónap kezdete óta: 101.9%. A szénfejtés eredményei az év kezdete óta: handlovai szénbányák: 102.9%, nováki szénbányák 98.6%, kékkői szénbányák: 107.1%. < Válasz olvasóink kérdéseire JCit tie&ezünfc ven fcei'ásnak ? Debnár Júlia elvtársnő, királyhelmeci dolgozónő levelet intézett szerkesztőségünkhöz, amelyben feltette a kérdést: „Kit nevezhetünk reakciósnak?" A kérdésre az alábbi cikkben válaszolunk: A fenti kérdésre annál fontosabb válaszolni, mivel igen gyakori jelenség nálunk, hogy megfontolatlanul reakciósnak neveznek oryan embereket is, akik erre egyáltalán nem szolgáltak rá. Elég* néha kis hibát véteni, nem jól átrágott véleményt nyilvánítani és már csattan ez a nem éppen örvendeztető jelző. Ez pedig helytelen és egyes esetekben komolyabb politikai károkat is okozhat. Mit jelent tehát ez a szó? Reakció — latin kifejezés, és haladásellenesgéget lelent. Ha tehát va akire vagy valamire azt mondjuk hogy reakciós, ez annyit jelent, hogy ellensége a társadalom fejlődésének, visszafelé szeretné forgatni a történelem kerekét. Nem lehet |X)ntos receptet adni arra a kérdésre hogy kit lehet nálunk reakciósnak nevezni Minder egyes esetben fontolóra kel

1 venni minden kísérő körülméyt S az első és legfontosabb közülük: rrHyik osztálynak tagja a kérdéses ember, a kizsákmányoló osztályé-e, avagy pedig nem. Nyilvánvaló, hogy a kizsákmányoló osztály és maradványának tagjai, a kulákok, a volt gyárosok bankárok és nagybirtokosok síb. reakciósok, mivel minden tervük, vágyuk és tettük arra irányul, hogy újra a nép nyakába tehessék az igát, s akár véres háború útján is, a dologtalan herék életét folytathassák, egyszóval, hogy visszaállítsák a töke korlátlan uralmát. A nem kizsákmányoló osztály, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az egyes rétegek mint pl. az értelmiség tagjainál már nem lehet ilye

n könnyű meghatározást adni. Világos, hogy soraikban is vannak reakciósok. Ezeket olyan kategóriákban találhatjuk meg elsősorban, amelyek a múltban kiszolgálói voltak az uralmon lévő burzsoáziának. Főként a volt magasrangú hivatalnokok, katonatisztek, a klérus tagjai, a reakciós pártok volt vezető funkcionáriusai közül kerülnek ki azok. akik aktív bomlasztó tevékenységet fejtenek ki a népi demoratikus rendszer ellen. Végül p°dig reakciósokat találhatunk az értelmiség, a parasztság, sőt a munkásság soraiban is. Olyan emberekről van itt szó akik gyűlölik rendszerünket és államellenes tevékenységet fejtenek ki ellenp. Rá kell mutatni azonban arra, hogy ezek olyan elemek, amelyek osztályérdekeikkel és végeredményben jól 'megfontolt egyéni érdekeikkel ellentétben foglalnak el ilyen álláspontot, s legtöbbször j údási-ezüstért, aranyért, dollárért árulják el osztályukat, rétegüket. A heyzet ugyanis az, hogy a munkásosztálynak, a' dolgozó parasztságnak, az értelmiségnek és a többi dolgozónak érdekei összhangban állnak a szocializmus- építésének érdekével függetlenül attól, vájjon ezt tudatosítják vagy nem. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a kizsákmányoló osztály és maradványának tagjain kívül az összes többi kategóriáknál csak valamennyi kísérő kőrülmény ismerete, egyéni megítélés aíapján lehet megállapítani, vájjon reakciós-e valaki, vagy nem. Reakciósnak mondhatjuk tehát s kizsákmányoló osztályok és maradványaik tagjait, a többj osztály és réteg tagjai közül pedig azokat, akik megrögzött. ellenségei rendszerünknek és ezt aktív bomlasztó tevékenyt ségükkel juttatják kifejezésre. Ezzel szemben n^m minősíthetjük reakciósnak az olya

n embert, aki bizonyos vowatkoaásban haladáseilenes, tehát reakciós nézeteket vall. Jól tudjuk, hogy a burzsoá rendszer megdöntése után még évtizedekig hatást gyakorol elsősorban a kevéssé öntudatos, elmaradt vagy ingadozó elemekre a burzsoá ideológia amelyet egyrészt a kapitalista ellenség kívülről terjeszt, főleg rádiója uszításával, másrészt pedig a belső osztályellenség állandó és igen aktív aknamunkájával. Ez az osztályharc tartozéka, amely nemcsak gazdasági vonalon, hanem fejlődésünk jelenlegi szakaszán elsősorban politikai vonalon nyilvánul meg. A burzsoá ideológia ilyen veszélyes megnyilvánulásai pédául a burzsoá-naciönalizmus, az opportunizmus különféle formái, a maradi nézetek, mint pl. a vallásosság stb. Nem nevezhetünk reakciósnak olyan egyszerű dolgozó embert, aki öntudatlanságánál fogva még üyen s hasonló nézeteket tart helyesnek. Ntem lehet például reakciósnak bélyege-/ ii azt a kis- vagy középparasztot aki még nem győződött meg a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és erősen ragaszkodik nadrágszíj-parcellájához. Ugyanez vonatkozik mondjuk az olyan középparasztra is, aki még bizonyos mértékig a kulák befolyása alatt áll, s azt hirdeti, hogy „ez vagy az a kulák jó". Nem reakciós az a munkás, aki még 1 nagyon idegenkedik az új. munkamódszerektől, s nem tartja be a munkafegyelmet Végeredményben tény az, hogy a dolgozók tudata kisebb vitgy nagyobb mértékben meg van fertőzve a burzsoá polgári ideológiától. Ha tehát valaki reakciós, maradi, vagyis haladást gátló nézeteket vall és ha dolgozó emberről van szó, akinek élete munkája lényegében nem jelenti osztálya, rétege érdekeinek elárulását, emiatt még nem minősíthető reakciósnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a burzsoá ideológia bármely, még legkisebb megnyilvánulása ellen is nem kell harcolni. Káros az olyan vélemény támogatása, mintha a reakciós nézetek elleni harc felesleges volna, hiszen — ahogy az ilye

n káros nézeteket hangoztató emberek mondják — a szocializmus építésének eredményei úgyis mindenkit — az osztályellenséget kivéve — meggyőznek. A munkásosztály élcsapata a Kommunista Párt, a marxizmusleninizmus világszemléletére támaszkodva nem passzív a nézetek ilyen harcában hisze

n itt is az osztályharc egyik formájáról van szó. A reakciósokkal. az osztályellenségge! és hűséges kiszolgálóikkal szemben a legélesebb fegyvereket vonultatja fel. A dolgozók körében pedig burzsoá ideológiával szemben aktív politikai, öntudatosító munkát fejt ki. Ennek a munkának egyedüli helyes módszere a meggyőzés. A proletárdiktatúra létkérdése a burzsoá, reakciós eszmék elleni harc, mert ebben a* küzdelemben kovácsolódik ki a munkásosztály vezetéséve' a dolgozók sziklaszilárd egysége. Cúljj luém*