Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-20 / 44. szám, szombat

III %70 1954. február 20. A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete * (Folytatás a 3. oldalról.) V. M. Molotov záróbeszéde A Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az USA külügyminiszte­reinek berlini értekezlete megtár­gyalta a nemzetközi helyzet előter­jesztett kérdéseit. A nézetek kicseré­lése az értekezleten hozzájáru't a képviselt államok álláspontjának he­lyesebb megértéséhez. Szemmelláthatóan tisztázódtak a kormányaink álláspontjai közötti kü­lönbségek Egyúttal világosabb uta­kat láttunk a különbségek csökkenté­sére, amennyiben az érdeke t fe'ek valóban erőfeszítést tesznek e:. irány­ban. A Szovjetunió kormánya követke­zetes békepolitiká ához híven úgy vélte és úgy véli hogy a berlini ér­tekezlet olyan mértékben szolgál a nemzetek javára, am.lye n m tékben hozzájárul a béke és a nemzetek biz­tonsága megszi'árditásáhuz Ismert tény hogy néhány állam­ban működnek olyan erők amelyek ellenzik az országok közötti kapcso­latok megjavudását. Ezeknek a/ erők­nek érdeke a nemzetközi feszültség fenntartása és amennyiben lehetsé­ges — még fokozása. Megrendítette őket például a koreai háború meg­szüntetése, mivel az a nagy katonai megrendelése^ és a lázas fegyverke­zés érdekeit'szolgálta, és hozzájárult ahlioz, hogy tömhessék a zsebeiket, növelhessék profitjukat és nyereség­többleteiket. A népi tömegek érdekei, a nagy és kis nemzetek érdekei azonban egé­szen mások. A nemzetek érdeke a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megszi'árdítása. A Szovjetunió kormánya ezeket az érdekeket tart­ja szem eiőtt külpolitikájában. Ezen az értekezleten megegyeztünk abban hogy az USA, Franciaország Anglia, a Szovjetunió kormányai lé­péseket tesznek, hogy hozzájárulja­nak a lefegyverzés problémájának, vagy legalább a fegyverkezés je'en­tős csökkentése problémájának sike­res megoldásához. Ez mind a négy állam kormányaira bizonyos kötele­zettségeket ró. Megegyeztünk továbbá abban, hogy az USA, Franciaország, Ang'ia, a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság valamint az egyes kérdések­ben közvetlenül érdekelt országok képviselőit értekezletre hívjuk ösz­sze Genfbe A konferencia küldetése, hogy hozzájáruljon a koreai kérdés végle­ges megoldásához. Az ilyen szerződés a béke megszilárdításának és Korea nemzeti egyesítése kérdésének meg­oldását szolgálja. Az értekezlete* az indokínai béke megkötésének kérdé­sét is megtárgyaljuk. Minden béke­szerető nemzet kötelessége támogat­ni Indokína nemzeteinek béke- és nemzeti szabadságtörekvését. A német kérdés megtárgyalásakor mindnyájan kijelentettük. hogy a kérdés megoldása elvá ászthatat anul összefügg az európai biztonság bizto­sításával. Ez azt jelenti, hogy demo­kratikus és békeszerető alapon kell egyesíteni Németországot és sohasem szabad megengednünk a német mili­tarizmus megújulását. Most világosan kitűnt, miben kü­'önbözik a négy á'lamnak a német kérdésben elfoglalt álláspontja. Ez a konferencia világosan megmutatta, hogy a német probléma mindenek-' előtt a németek ügye. Franciaország, Anglia,. az USA és a Szovjetunió kormányai fe'e'ősségge! tartoznak a német kérdés megoldásáért, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az idegen megszálló csapatok­nak csak korlátozott szerepük van Németország területén és nem sza­bad akadályozniuk a németeket ab­ban. hogy megoldják Németország egyesítésének, a német ál'am egysé­ge demokratikus és békeszerető ala­pokon való megújításának kérdéseit. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy még abban az egyszerű kér­désben sem egyeztünk meg az érte­kez'eten, hogy meghal'gassuk itt a németeket és megtudjuk, hogyan vé­lekedik a német nép Németország egyesítésének halaszthatatlan felada­tairól, és a német nép részvételéről a béke és az európai biztonság biz­tosításában. A szovjet képviselőket az a meggyőződés tö ti el hogy ha mégha'Igatnánk a németeket, ha meghallgatnánk Kelet- és Nyugat­Németország képviselőit jóval meg­könnyítenénk az egész német népet érdeklő halaszthatatlan kérdések megoldását. Minden német figye'mét a német ál'am egysége megújításának kérdé­se köti le. Ezért feladatunk lenne, elősegíteni az össznémet választások minél előbbi megejtését. Ha azt akar­juk, hogy igazán szabad választások folyjanak le Németországban, akkor ezeket a választásokat maguknak a németeknek, nem pedig idegen meg­szálló hivataloknak kell végrehajta­ni. Az össznémet választások igazi szabadságának biztosítására a szovjet kormány azt a javaslatot tette, hogy a szigorúan korlátozott létszám kivé­telével vonják ki egész Németország területéről az idegen megszálló csa­patokat. Ezzel elkerülhetnék idegen hatalmak beavatkozását és nyomását a német népnek te'jesen belső ügyei­be, aminő például az össznémet nem­zeti képviselőház képviselőinek sza­bad választása A Németországgal való békeszer­ződés megkötésének kérdése nem tűr halasztást. A Németországgal való békeszerződés minél előbbi ' megkötésének szükségessége mellet- i ti kiállás Németország egységének j minél előbbi megújítását jelenti. ; Eddig nem sikerült megegyeznünk • abban, hogy megkezdjük a Német­országgal való békeszerződés előké­szítését, azonban foglalkoznunk kel­lene e kérdés megoldásával. A szov­jet kormány reméli, hogy a négy­hatalom folytatja törekvését a né­met kérdés kielégítő megoldására, az európai béke megszilárdításának érdekeivel összhangban. Az USA, Franciaország, Anglia és a Szovjetunió kormányai a há­ború éveiben meg tudtak egyezni, annál inkább meg kellene találniuk cselekedeteik összeegyeztetésének módját a békés viszonyok között, különösen, amikor az új háború ve­szélyének elhárításáról van szó. A szovjet kormány sohasem tit­kolta elutasító álláspontját egyes országoknak olyan katonai tömbök­ben való részvétele ellen, melyek más államok ellen iránylunak, mert a nemzetközi kapcsolatoknak ez a fejlődése a háborús veszély fokozásá­ra vezet és ellentmond a nemzetek közötti szilárd béke megteremtése érdekeinek. A szovjet kormánynak rá kell mutatnia arra a rendkívül nagy ve­szélyre, amely egy olyan katonai csoportosulás létezéséből ered, mint amilyen az európai védelmi közösség. Az európai védelmi közösség létre­hozása a német militarizmus meg­újulását jelenti. Ezek a tervek nem szolgálják a béke és az európai biz­tonság érdekeit. Azok a feladatok, amelyek teg­nap az értekezleten megoldatlanak maradtak, továbbra is a napirenden maradnak. Folytatnunk kell erő­feszítéseinket és még szívósabban kell törekednünk e kérdések meg­oldására. A berlini értekezlet, reméljük, hozzájárul a nagyhatalmak között a nemzetközi kérdésekben a béke megszilárdítása érdekében kifejtett együttműködés fokozásához. Molotov reggelit adott Figl tiszteletére V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere február 16-án regge­lit adott L. Figlnek, Ausztria kül­ügyminiszterének tiszteletére. A reggelin megjelent Kreisky, az osztrák külügyminisztérium állam­titkára, M. Bischoff, Ausztria moszkvai nagykövete, valamint az osztrák külügyminisztérium több fe­lelős munkatársa. Szovjet részről a reggelin meg­jelent A. A. Gromiko, G. M. Pus. kin, 1. I. Iljicsov, V. Sz. Szemjonov, D. A. Zsukov, Sz. M. Kudirjavcev és V. R. Szitnyikov. Molotov szerdán este vacsorán látta vendégül a három nyugati külügy­minisztert V. M. Molotov szovjet külügymi­niszter szerdán este a Szovjetunió berlini nagykövetségén vacsorát adott a három nyugati külügymi­niszter tiszteletére. Eden ebédet adott Molotov tiszteletére Eden angol külügyminiszte, szer­dán délután nyugat berlini szállásán ebédet adott Molotov szovjet kül­ügyminiszter tiszteletére. Megérkeztek Moszkvába a finn üzleti körök képviselői Moszkvában február 15-én meg­kezdődött a Szovjetunió Kereske­delmi Kamarája és a Finn-Szovjet Kereskedelmi Kamara képviselőinek tanácskozása, amelyen megvitatják a szovjet-finn kereskedelem kibőví­tésévé: kapcsolatos kérdéseket. Az értekezletre Moszkvába érke­zett a Finn-Szovjet Kereskedelmi Kamara, valamint a finn ipari és ke­reskedelmi társaságok 22 tagú kül­döttsége M. V. Nyesztyerov, a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarájának elnöke fogadást adott a Finn-Szovjet Ke­reskedelmi; Kamara és a finn ipa­ri és kereskedelmi cégek Moszkvába érkezett képviselői tiszteletére. Az amerikai külügyminisztérium nem engedi be az Egyesült Államokba Maurice Chevaliert Maurice Ohevali&r, a világhírű chanson-énekes és filmszínész az elmúlt év decemberében ideiglenes vízumot kért, hogy előadókörútra az Amerikai Egyesült Államokba utazhasson. Amint az AFP jelenti, áz ameri­kai külügyminisztérium az Ameri­kai Egyesült Államok párizsi nagy­követségéhez értesítést küldött, és ebben közli, hogy nem teljesítheti Chevalier vízumkérelmét. Ezzel kapcsolatban az AFP wa­shingtoni munkatársa azt a kérdést intézte az amerikai külügyminisz­térium szóvivőjéhez, hogy milyen indokkal utasították el a kérelmet. A kérdésre a szóvivő azt válaszol­ta: 2>Chevalier jelenléte az Ameri­kai Egyesült Államokban ellentét­ben állana Amerika legjobb érde­keivel^ Ismeretes, hogy Chevalier annak­idején aláírta a stockholmi béke­felhívást. Az amerikai—spanyol katonai szerződés következményei A »L'Húmanité« jelentése szerint Franco Spanyolországában egyre növekszik a franciaellenes kam­pány, amely 1953-ban az amerikai­spanyol katonai szerződés aláírása után nagy . méreteket öltött.. A »L'Humanlté« idéz számos spanyol lapból, a »Madrid« és »Arriba« la­pokban megjelent cikkekből, ame­lyek szidalmakat és fenyegetéseket tartalmaznak Franciaország ellen és követelik, a »Washington.Bonn« tengely létrehozását. Fasiszta banditák megtámadták a békeszerető németek lübecki békeösszejövetelét Közlemény a Szovfetunió, az Amerikei Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminisztereinek berlini értekezletéről V. M. Molotov, Joihn Foster Dulles, Georges Bidault és Anthony Eden a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Áilamok, Franciaország és Nagy­Britannia külügyminiszterei 1954. ja­nuár 25 tői február 18-ig értekezletet tartottak Berlinben. A miniszterek az alábbi kérdések­ben egyeztek meg: 1. „A Szovjetunió, az USA, Fran­ciaország és Nagy-Britannia Berlin­ben ülésező miniszterei, tekintettel arra, hogy az egységes és független Korea békés úton való megteremtése a nemzetközi feszültség enyhítésének és más ázs ai terflietek békéje meg­teremtésének fontos tényezője lenne, javasolják, hogy 1954. április 26 ra Genfbe a koreai kérdés békés meg­oldása érdekében hívják össze a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztár­saság, a Koreai Köztársaság, a Ko­reai Demokratikus Köztársaság és más olyan országok képviselőinek értekezletét, amelyek fegyveres erőikkel a koreai hadicselekmények ben részt vettek és kívánják jelen, iétüket a értekezleten; megegyeztek abban, hogy az érte- I közi viszályoknak a tartós béke ér. kezleten az indokínai béke megújítá. sáriak kérdését is megtárgyalják és erre meghívják a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság és a többi érdekelt államok képviselőit. Természetesen érthető, hogy az em­lített értekezletre való meghívást és az értekezlet megvalósítását, ha ez közben még nem történt meg, sem­miesetre sem tekinthetik diplomá­ciai elismerésnek." 2. A Szovjet Szocialista Köztársa, ságok Szövetsége, az Amerikai Egye. sült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia kormányai abban a meggyőződésükben, hogy a nemzet­etekében fontos megoldása jelentős mértékben megkönnyítené a lefegy­verzésben, vagy legalább a fegyver­kezés jelentős csökkentésében való megegyezést, továbbra is kicserélik nézeteiket, hogy az Egyesült Nemzetek 1953. november 28-i határozatának 6. pontja értelmében elérjék e probléma sikeres megoldását." • A négy miniszter minden irányban kifejtette nézeteit a német kérdésről, az európai biztonság kérdéseiről és az osztrák kérdésről, azonban nem tudott megegyezésre jutni az említett kérdésekben. Megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 44. t2ljes ülése Február 17-én megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság népi ka­marájának 44. teljes ülése. Az ülést Joliannes Dieckmann, a népi kamara elnöke nyitotta meg. Az ülés napirendjén szerepel többek között az 1954. évi állami költ­ségvetési tervről szóló törvényja­vaslat második olvasása, a Német Demokratikus Köztársaság állami költségvetési rendjéről szóló tör­vényjavaslat, valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekkel ösz­szefüggő kérdésekről szóló törvény­javaslat második olvasása. Az AND sajtóügynökség jelenté­se szerint bonni hivatalos körök által támogatott fasiszta banditák, akik a blankenseei „meneküi'őtábor" lakói, támadást intéztek a lübecki békehívek összejövetelének részve­vői ellen. Midőn Hermann Müller, Német­ország Kommunista Pártja lübecki kerületi szervezetének titkára meg­kezdte bevezetőjét, az autóbuszo. kon megérkezett banditák a szóno­ki emelvény elé furakodtak és üve­geket, hamutartókat, asztal- és székdarabokat dobáltak a -békeösz­szejövetel részvevői közé. Az össze­jövetel néhány részvevőjét véresre verték A tett helyszínén megje. lent rendörosztag letartóztatta a banditákat és feloszlatta az össze­jövetelt. Külföldi hírek A Komszomoi "Központi Bizottsá­ga felhívást intézett a Szovjetunió fiatal választóihoz. »A Szovjetunió Legfelső Tanácsának közelgő vá­lasztásain — mondja többi között a felhívás — az előző választások­hoz hasonlóan a lenini Komszomol a kommunisták, a pártonkívüliek egységes tömbjében lép fel. A Kom­szomol tagsága és az egész szovjet ifjúság munkaprogrammként fogad­ta a kommunista párt és a szovjet kormány határozatait.® A Kínai Népi Felszabadító Hadse­reg légvédelmi alakulatai Csöcsiang tartomány fölött lelőttek két »F­47" mintájú Kuomintang vadászre­pülőgépet. • A moszkvai rádió tudósítójának jelentése szerint Vüniusban, a Litván SzSzK fővárosában bemutatták Far. kas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző „Csínom Palkó" című daljátékát. A nézők nagy tetszéssel fogadták az előadást. • Londonban tízezer sztrájkoló vil­lanyszerelő éjtszaka; tüntetés* ren­dezett, béremelést követelve. Nagib egyiptomi köztársasági el­nök közölte, hogy Egyiptom támo­gatja a szudáni haderő kiképzését és felszerelését. A segítség — mint az elnök megjegyezte — a légi ki­képzésre és fegyverszállításra is ki­terjed. 80.000 teljesen árva gyermek csa­varog Nyugat-Németország utcáin és šenk; sen törődik velük Ezt még dr. Würmeling, az úgynevezett »családügyi miniszter« is kényte­len volt beismerni a szövetségi gyű­lésen. • Több mint tízezer aláírást gyűj­tött Norvégiában a katonai szolgá­lati idő meghosszabbítása ellen küz­dő akcióbizottság olyan személyek­től, akik tiltakoznak a katonai szol­gálati idő meghosszabbítása ellen. A cyprusi Akrotir község vala­mennyi lakosa megjelent a cyprusi kormányzó előtt és memorandum­ban követelte a földjeik elkobzásá­ról szóló rendelet visszavonását. Az emlékiratban hangsúlyozták, hogy Cyprus-sziget egész lakosság­gá ellenzi azt a tervet, amelynek alapján a szigetet katona ("ámasz. ponttá akarják aJakita»í \

Next

/
Thumbnails
Contents