Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-20 / 44. szám, szombat

III %70 1954. február 20. A Nemzetgyűlés bizottságai folytatják az állami költségvetés megtárgyalását Február 16-án és 17-én a Nemzetgyűlés bizottságai folytatták az 1954. évi állami költségvetés megtárgyalá. sát. A költségvetési bizottság és a gazdasági tervezés, valamint az ennek ellenőrzésével foglalkozó bizottság közös ülésein megtárgyalták az Állami Statisztikai Hivatal költség, vetését, amelyet Dr. J. Soltész képviselő terjesztett be, valamint a Központi Földtani intézet költségvetését, amelyet J. Holiéka képviselő ismertetett. A mezőgazdasági bízott, ság a költségvetési bizottsággal és a gazdasági tervezés, valamint az ennek eii'enörzésével foglalkozó bizottsáiggaű közös ülésen Ján Leik képviselő elnökletével megtárgyalta a földmüveVésügyi minisztérium és a begyűjtési minisztérium költségvetési fejezeteit, amelyeket J- Pešák képviselő é

s N. Hrušková-Rosypalová képviselőnő terjesztettek elő. Ezeknek a költségvetési fejezetek, nek a megtárgyalásán részt vett Jozef Krosnáŕ begyűjtésügyi miniszter és J. Nepomuoký, a földművelésügyi miniszter első helyettese, akik a kép. viselők vitája után elmondották záróbeszédeiket. Az alkotmányjogi bizottság Dr. J. / Bartuška egyetemi tanár, képviselő elnökletével ülésein megtárgyalta a köztársasági elnök, valamint a Köz. társasági Elnöki Iroda költségvetési fejezeteit, amelyeket J. Stétka képviselő, a Nemzetgyűlés alelnöke ismertetett. Megtárgyalta továbbá a Nemzetgyűlés költségvetési fejezetét, amelyet Dr. J. Burian képviselő adott elő. A bizottság megtárgyalta még a Szlovák Nemzeti Tanács költségvetési fejezetét, amelyet Dr. J. Štefánik terjesztett elő és a Megbízottak Testületének Elnöksége költségvetési fejezetét, amelyet Dr. P. Fopad'ak ismertetett. A bizottság a miniszterelnökség költségvetési fejezetének tá-gyalásávai' folytatta ülését. Ezt a fejezetet B. Procházka akadémikus képvisölö terjesztett be. Dr. V. Skodia igazságügyi miniszter jelenlétében a bizottság Dr. I. Skála képviselő beszámolója után megtárgyalta az igazságügyi minisztérium költségvetési fejezetét. A Nemzetgyűlés bizottságai elhatározták, hogy az 1954 évi állami költségvetés minden megtárgyalt fejezetét jóváhagyás céljából benyújtják a Nemzetgyűlésnek. Az ál'l'ami költségvetés egye* fejezeteinek meg. tárgyalását a Nemzetgyűlés a legközelebbi napokban fejezi be. Viliam Široký miniszterelnök beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) oltásának feltételeként állapítja meg a szocialista termelés állandó növekedését és tökéletesítését a legmagasabb technika alapján. Tehát szükséges, hogy állandóan szem előtt tartsuk, hogy egyediül a legmagasabb technikai színvonal útján biztosíthatjuk az életszínvonal állandó emelkedését. Ezért el kell érnünk azt, hogy nemcsak néhány, hanem minden készítményünk világszínvonalon álljon. Meg kell gyorsítanunk a katlanok és turbinák tipizálását és normalizálását. Ez a tervezésben, a konstrukcióban és a termelésben végzett munka terén nemcsak nagy megtakarításokat hoz, hanem lehetővé teszi a jobb karbantartást és a termékek tovább; technikai tökéletesítését is. Növeli a munkatermelékenységet, lehetővé teszi a termelési területek jobb kihasználását és az önköltség csökkentésére vezet. Ha például csaknem minden egyes katlan, amelyet gyártunk, másfajta, külön van megszerkesztve és elkészítve, akkor mindenki megérti, hogy a termelés üteme lassúbb lesz, bonyolultabbá válik és drágább lesz. Ugyanez történik a karbantartásnál is. Tehát teljes felelősségünk tudatában meg kell gyorsítani a katlanok és turbinák tipizálását és normalizálását. Annál hamarabb megvalósítjuk ezt, minél többet és minél gyorsabban fogunk tanulni a szovjet elvtársak tapasztalataiból, akik éppen ezen a szakaszon nagy sikereket értek már el. A magas technika-; színvonal kérdésével nagyon szorosan összefügg a termékek minőségének kérdése. Tudják valamennyien, hogy ebben az irányban nem lehetünk elégedettek. Mit ér az, ha a katlan vagy a Aláírták a Csehszlovákia és Ausztria közti árucsereforgalomról szóló jegyzökönyvet Az új egyezmény egy évig lesz érvényben és mindkét ország számára a reális alapokon fekvő kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok megszüárditását jelenti. A tárgyalás a baráti együttműködés légkörében folyt le. Mindkét ország, amint ezt a csehszlovák és az osztrák küldöttség vezetői kijelentették a jegyzőkönyv aláírásakor, továbbra is igyekezni fognak az árucsereforgalmat kiszélesíteni a kölcsönös előnyök elvének alapján. 1954. február 17-én, szerdán aláírták Prágában a Csehszlovákia és Ausztria közti árucseréről szóló jegyzökönyvet. Csehszlovákia szilárd ásványi fűtőanyagon kívül különféle « mezőgazdasági termékeket, gépeket, textilárucikkeket, va' int keramika, üveg. vegyiipari cii ;et autókat, motorkerékpárokat au el Ausztriának Ausztria ezzel szemben nemesacélt, nyersvasat, külöitféle gépeket és- gépi berendezéseket, golyóscsapágyakat, műtrágyát, szódát és a közszükségleti ipar különféle cikkeit szál ítja Csehszlovákiának. turbina elkészült, de nem dolgozik rendesen, vagy ha a gyártásnál nem tartották be pontosan a technológiai fegyelmet és a munkát nem végezték jól. Minden egyes katlanra és turbinára üzemeink várnakés minden egyes üzemzavar nagy nehézségeket okoz az üzemekben és a háztartásokban is. A katlanok vagy turbinák gyártása költséges és fáradságos, hosszú hónapokig tart. Tehát minden téren biztosítani keli a jóminőségű gyár. tást és a tökéletes technikai ellenönzést. Ügy gondolom, hogy ezek azok a fő akadályok, amelyek a katlanok és turbinák további erősen fokozott gyártásának útjában állnak. Nincs kétségem afelől, hogy azok a feladatok, amelyeket a terv megszab, teljesíthetők. Bízunk abban, hogy tudományos dolgozóink, a gépkon strukció kísérleti dolgozói, a termelés szervezői, a mérnöki-technikai dolgozók, a gépipari üzemek fejlett munkásaival szorosan együtt, működve becsületesen teljesítik azokét a kötelezettségeket, amelyek egész nemzetgazdaságunk további fejlődésének érdekeibői és dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelésből rájuk háruinak. Elvtársak! Szerezzetek még nagyobb dicső, séget gépiparunknak itthon és a külföldön is! Gépipari termelésünk bői teremtsetek még erősebb esz közt gépipajľunk további fejlődé, séhez, a csehszlovák dolgozó nép életszínvonalának további emelkedé séhez! A CsKP Központi Bizottságának részvéttávirata Sz. D. Blagojevova halála alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a következő részvéttáviratot küldte Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának: „Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága, Szófia. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mély részvétének ad kifejezést Stella Dimitrijevna Blagojevova elvtársnő, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és Bulgária Kommunista Pártja régi hü munkatársa halála alkalmából. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága" A NÉPNEVELŐK SEGlTSČGČ

RE Mi a városi nemzeti bizottság ? Egyik magyarázó cikkünkben em. lítettiik, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat értelmében megszűnnek £z egységes nemzeti bizottságok. Ezzel szemben a törvényjavaslat bevezeti a városi nemzeti bizottságokat a városok számára, mivel a városok fejlődése sokban más feladatok megoldását követeli meg, mint a kisebb községeké, falvaké. Milyen lesz a jellege a városi nemzeti bizottságoknak? A városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságok szintjén állnak majd, vagyis magasabb fokú szervek lesznek, mint a helyi nemzeti bizottságok és alacsonyabbak, mint a kerületi nemzeti bizottságok. Természetesen féladataik sokban eltérnek a járási nemzéli bizottságok feladatairól, mivel rendszerint csak a kérdéses város dolgozóinak érdekeit képviselik, nem pedig az egész járásét. Azért mondjuk, hogy rendszerint, mivel a törvényjavaslat értelmében a kormány valamely vá-' rosi nemzeti bizottságnak feladatául tűzheti ki a környező falvak helyi nemzeti bizottságainak irányítását is. Ez különösen olyan esetekben fordul majd elő, amikor például a közeli környék falvai látják el túl nyomórészt a város munkaeröszükségletét, stb. Miben fog eltérni a prágai városi nemzeti bizottság a többi városi nemzeti bizottságtól ? Tudjuk azt, hogy Prágában eddig központi nem. zeti bizottság (ÜNV) volt. Az új törvényjavaslat értelmében ennek helyét a városi nemzeti bizottság fogja elfoglalni. Mivel azonban hazánk fővárosa nálunk egyedülálló nagyságú, milliós város, a prágai városi nemzeti bizottság a kerületi nemzeti bizottságok szintjén fog állni. Ezt a kivételt érdemlegesen megkövetelik a prágai városi nemzeti bizottságra váró nagy feladatok. Különben meg kell említenünk, hogy a prágai eddigi központi nemzeti bizottság is a kerületi nemzeti bizottságok szintjén áll.Hol létesítenek városi nemzeti bizottságokat? Mivel a kerületi nemzeti bizottságok székhelyein is meg. szűnnek az egységes nemzeti bizott. ságok, természetes, hogy elsősorban ezekben a városokban alakul városi nemzeti bizottság. Az eddigi központi nemzeti bizottságok, (Prága, Brünn, Bratislava) helyét is a várósi nemzeti bizottságok foglalják el. Ugyanakkor a törvényjavaslat értei, mében ezeken a városokon kívül a kormány meghatározza, hogy hol aiakuljoin város: nemzeti bizottság, zeti bizottság. Aláírták a csehszlovák-holland kereskedelmi szerződést 1954. február 17-én, szerdán tért vissza Prágába az a csehszlovák kormányküldöttség, amely Hágában aláírta . az új csehszlovák-holland kereskedelmi szerződést. A szerződés amely 1954. február 1-én lépett életbe, és 1955. februái l-ig érvé nyes, és alapul szolgál a két ország kereskedelmi kapcsolatai kibővítésének. Csehszlovákia húst, zsírt, vajat, halat, textilhulladékanyagot, rnüselymet, lent, hüvelyeseket, nyírott gyapjút, burelt, különféle vegyszereket és más árucikkéket vesz Hollandiától. Hollandia cikóriát, épületfát, különféle üveget, porcelánt, mo. torkerékpárokat, autókat, különféle gépeket, bizsutériát és más árufajtákat vesz Csehszlovákiától. yl/íielőll í^Cókai ^József vté szól kéri oolvia HA AZ EMBER századszor látogat is el Losoncra, mindig talál valami újat és örül, mintha rejtett kincsre bukkant volna. Azt már természe' tesnek vesszük, hogy ebben a városkában a kórházpavilonokon, iskolákon kívül szép emeletes lakóházak is épülnek, melyekben a boldogság rak tartós fészket. A hosszú és nyílegyenes Jirásekutca, amelynek jobboldalán gyári házak állanak, köti össze Losoncot Apátfaluval, a köztársasági érdemrenddel kitüntetett textügyár falujával. S itt az új lakóházak közvetlen közelében, mondhatnám az új élet tövében szorong egy kis alacsony ház, az egykori vámház. Kókaiék laknak benne. ÜGY TÖRTÉNT, hogy a járási nemzeti bizottságon az országos vitával kapcsolatban felvett jegyzökönyvek egész halmazát tanulmányoztam. Már ez is, mint valami fényes tükör új dolgokat, új képeket tárt elém. tudtomra adta. hogy ebben a járásban is mennyire megváltozott az élet. hogy az emberek tízezrei itt is legbensőbb érdeküknek tekintik az ország ügyeit. Lapozgatok a jegyzőkönyvekben és egyszerre csak különös vita ragadja meg figyelmemet. A losonci helyi nemzeti bizottság gyűlésén a törvényjavaslatok tárgyalásánál többen hiányolták, hogy a nemzeti bizottsági tagok miért nem kapnak majd dijazcst. A törvényjavaslat érthetően mondja: „A nemzeti bizottság tagjának tisztsége tiszteletbeli. A nemzeti bizottság tagjait azonban biztosítják arról, hogy funkciójukat anélkül lássák el, hogy ez munkakeresetük romosára menne és a tisztségük betöltésével járó bárminemű '.ényleges ké ltségeket, fedezik " Ez többek előtt nem volt világos. És szinte leforrázva érezhettek magukat, amikor Kókai József ne, született Pévara Erzsébet szót kért és rájuk olvasta g.z igazságot: — Valamikor a városi képviselőtestületbe a burzsoázia a maga képviselőit választatta. A dolgozók bizalmából azonban a kommunisták is helyet kaptak benne. Az Októberi Forradalom után az újjáalakult Csehszlovákiában városunk képviselőtestületében 14 kommunista volt. Az elvtársaIcat akkor nem honorálták, mégis becsületesen eleget tettek kötelességüknek. Mindig a munkásosztály érdekeit védték. Ezeket az elvtársakat emiatt igen sokszor kitették az utcára. Most olyan furcsán hangzik ez a vita, hogy ezt a funkciót honorálják-e, vagy se, amikor arról van szó, hogy a munkásosztály érdekében kell cselekedni. örömmel kell ezt a tagságot elfogadni, mert a megválasztottak munkásképvisélök lesznek, akik a munkásosztály érdekeit képviselik majd a városban. Ennyit mondott Kokainé. Kicsoda ez az öntudatos asszony? Mi sugallta neki ezeket a gondolatokat? Miféle élet formálta, gyúrta ilyen határozottá? — ötlöttek fel bennem a kérdések. Elhatároztam, felkeresen és elbeszélgetek vele. így kerültem a Jirásek-utcába, a régi vámházba. Ekkor nem is gondoltam, hogy ebben a multat idéző öreg házban olyan emberekkel ismerkedem meg, akiknek erői szabaddá váltak, mint a tavaszi folyók. ESTELEDETT, amikor benyitottam Kókaiékhoz. Jól esett a konyha melege, mert odakint bizony csípős téli szél fújt. Idős bácsi fogad. Bizonyára Kokainé apja. Amikor megtudja, mi járatban vagyok, beszól a szobába — Bözse, téged keresnek! Még mielőtt kinyílt volna az ajtó, bentről kiszűrődő férfihang ütötte meg a fülemet: — Mi van veled? De a bácsi hívása megakasztotta az asszony feleletét. — Csak most jöttem haza a munkából — magyarázta később Kókai — és látom, csupa könny az asszony szeme... Az asszony felszáríthatta könnyeit, de kék szeme még nedvesen csillog Valami derűs, örömteli fény sugárzik belőlük. Szóval nem a szomorúság csalta ki könnyeit. Mosoly lopakodik az arcára, ajka mindkét szélén elmélyülnek a gödröcskék és kedvesebbé teszik arcát. Lágy, meleg hangon mondja: — A rádiót hallgattam, oly megható volt .. ~ \ Es nyomban elújságolja, mennyire érdekli a külügyminiszterek berlini tanácskozása. A prágai leadó most Nyugat-Berlinből helyszíni közvetítést sugárzott. — Egy nyugatnémet munkás beszélt a mikrofonba, — folytatja Kokainé. — Azt mondotta, hogy ti. Csehszlovákiában elfelejtettétek már a munkanélküliséget de mi nyakig benne vagyunk. Egyet azonban megígérünk hogy ellenetek soha többé nem emelünk fegyvert — Megható volt ezt hallani. Meg ható, hogy a német munkások milyen szolidárisak velünk. Ezért könnyezett az előbb Kokainé A kissé alacsony termetű, kopaszodó Kókai leül a felesége mellé A kapitalistákat úgy sem lehet meggyőzni, — magyarázza — de be lehet bizonyítani, ahogy ezt a német, munkás is mondja, hogy nem akarják a békét... MEGHITT, baráti meleg sugárzott a." isxzonv kissé barázdát tircóröl Meg kell említenem bngy már 57 éves, a fején kötött pettyes kendő őszülő hajat takar s már nagyanyq.. Lánya Mártonban lakik, a ferje esztergályos a Sztálin-üzemben. Büszkén mutogatja unokái fényképét. Alig várja a nyarat, hogy a fiatalok nála tölthessék szabadságukat és nagy szeretetét unokáira pazarolhassa. Mi fiatalok úgy tekintünk ezekre az idősebb emberekre, hogy példát, tanító szót várunk tőlük, hiszen annyi mindent megéltek, láttak és tapasztaltak az életben. Kíváncsian hailgattam a csendes Kokainé halk szarait: — Megmondom őszintén, azon a plénumgyűlésen is, amelyen a nőbizottság részéről vettem részt zavarban voltam Ha sok oJco.v em'iet között ülök mindig zavarba jövök Mit tudok én ezeknek az embereknek mondani? Ezért is nem szeretek fölszólalni. a legszívesebben csak hallgatom őket Amikor a városháza nagytermében összejövünk mindig elfogódott vagyok Meghat hogy itt, ahol izelött az urak basáskodtak szabadon tárgyalhatunk a dolgozók kérdéseiről A legutóbb amikor a törvényjavaslatokról szó volt. fúrta az oldalamat hogy egyesek a pénz körül vitáztuk Szóllak ne szóljak közbe? Dt eszembe jutott Varga Ciyula. a régi képviselőtestület és úgy határoztam, hogy mégis meg kell mondanom nekik., nem helyes az elgondolásuk. — Nehéz azt elmondani mit érez az ember, mielőtt szót kér Tudja azt maga is. hogy n gondolatok gyorsabbak' a kiejtett szónál Nagyon-nagyon sok jutott akkor az eszembe Ügy éreztem magam mint ha a moziban