Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)
1954-02-19 / 43. szám, péntek
# IM SM 1954. február W.. á négy nagyiiataiom külügyminisztereméig berlini értekezlete A február 17-i ülés Ä négy nagyhatalom külügyminiszterei szerdán, február 17-én a Szovjetunió németországi főbiztosának székhelyén tartották 25. ülésüket. Az ülésen A. Eden elnökölt. Ezen áz ülésen a miniszterek folytatták a második napirendi pontnak '— .,A német kérdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" — megtárgyalását. Amint ismeretes, a szovjet küldöttség a kérdés megtárgyalásának folyamán a konferencia előtt több konkrét javaslatot terjesztett elő, amelyek a német kérdés megoldásának konstruktív programmját alkotják. A szovjet küldöttség javaslatokat terjesztett elő „A német békeszerződés tervezetére", „A német/Bekeszerződés előkészítésére és a német békeszerződésről szóló békekonferencia összehívására", valamint .Az ideiglenes össznémet kormány megaiaikítására és a szabad össznémet választások megvalósítására" A szovjet küldöttség továbbá több intézkedést javasolt, amelyek Németországnak a háborúból származó pénzügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítését jelentenék. A három nyugati hatalom miniszterei elutasították mindezeket a szovjet javaslatokat, amelyek az európai béke és biztonság biztosításával összhangban vannak és a német kérdés lehető leggyorsabb megoldására irányulnak. Ezzel szemben nem terjesztettek elő semilyen konstruktív javaslatokat, amelyek biztosítanák a német békeszerződés megkötését és Németországnak békés és demokratikus alapon való újraegyesítését. Az úgynevezett Eden-terv, amelyet a három nyugati miniszter támogat, amint arra a szovjet küldöttség a vita folyamán rámutatott, nemcsak, hogy nem szolgálhatja a német kérdésnek a béke és az európai nemzetek biztonsága érdekében való megoldását, hanem ellenkezőleg, Németország kettészakítottságának meghosszabbításához, NyugatNémetország remi'itarizálásához és a hat nyugateurópai állam katonai csoportosulásokba való bevonásához vezet. A négyhatalom megszálló csapatai egyidejűleg hagyják el Németország mindkét részét Az európai béke megszilárdulására irányuló törekvésében a szovjet küldöttség javaslatot terjesztett elő „az európai biztonság biztosítására", amely több intézkedést javasol, amelyeket a német békeszerződés megkötése előtt és Németország egységének demokratikus és békeszerető alapokon való felújítása előtt kellene megvalósítani. Ezen intézkedések legfontosabbika, hogy a négyhatalom megszálló csapatai Németország mindkét részét hat hónapon belül elhagyják, kivéve azokat a korlátozott állományokat amelyeket védelmi funkciók teljesítésére hagynak ott. A szovjet küldöttség egyúttal javaslatot terjesztett elő az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésre tett javaslatának * alapvető elemeiről, amelyek a béke és a biztonság biztosítására és bármelyik európai állam elieni agreszszió elhárítására irányulnak. Amint ismeretes, a három nyugati hatalom miniszterei február 15-i ülésükön a szovjet küldöttségnek ezt a javaslatát is elutasították és ezzel megmutatták, hogy a valóságban nem óhajtják sem a német kérdés gyors megoldását, sem pedig Németország és Európa kettészakadásának megszüntetését, sem pedig az európai nemzetek kollektív biztonsági rendszerének kiépítését. A szerdai ülésen elsőnek V. M. Molotov szóialt fel. Több megjegyzést tett a másovilág kollektív biztonsága és Európa kollektív biztonsága két különböző dolog volna. Európa kollektív biztonsága azonban nem áll ellentétben az egész világ kollektív biztonságával. Mi úgy véljük, hogy ebből a szempontból kell megvizsgálni azt a javaslatot, amelyet ezen az értekezleten a szovjet kormány nyújtott be ós ezzel kapcsolatban konkrét hozzászólásokat kell tenni. Éppen így ninos ok arra, hogy az európai kollektív biztonságot szembeállítsák az egész világ kollektív biztonságá.val, valamint nincs ok arra, hogy az amerikai országok kollektív biztonságát az egész világ kollektív biztonságával szembeállítsák A Német Demokratikus Köztársaságban levő népi rendőrségről Harmadik megjegyzésem — folytatta Molotov — Bidault úrnak a. mult ülésen a Német Demokratikus Köztársaságban lévő népi rendőrségről »zóló nyilatkozatát érinti. Bidault, amint február 15-i beszédének gyorsírási feljegyzéséből kitűnik azt mondotta: ,.Az, amit kaszárnyákban elhelyezett népi rendőrségnek neveznek, a valóságban 'olyan fegyveres erőket jelent, amelyeknek száma meghaladja a 100.000 főt. Ezek a Fegyveres erők harckocsikkal repülőgépekkel és nehéz fegyverekkel vannak felszerelve és nem elég azt mondani, hogy a hadsereget rendőrségnek hívják, vagyis, hogy megváltoztassák a címüket." Nézetem szerint — mondotta V. M. Molotov, — Bidault úrnak ez a kijelentése nem tárgyilagos információkon alapul. Ha azonban Bidault úr már beszélt erről, a szovjet küldöttség megfelelőnek tartja megállapítani, hogy a szovjet kormány rendelkezésére állanak adatok a nyugatnémetországi rendőrség számáról, különböző fajtáiról és fegyverzetének jellegéről. Ezen adatok szerint Nyugat-Né-. metországban valóban kiépítik a német hadsereg megteremtésének alapjait. Ezt a helyzetet nem hagyhatjuk megfelelő figyelem nélkül. Határozottan szükségesnek tartjuk, hogy megfelelő figyelmet szenteljünk azoknak az adatoknak, ameén lefolytatott vitához. Az európai biztonság biztosítása Első megjegyzésünk — mondotta Molotov — az »európai biztonság biztosításáról szóló szovjet javaslatot érinti. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja, az értekezlet figyelmét újból felhívni a megszálló csapatok gyors visszavonásának lehetőségére Németország területéről Álláspontunk azon alapul, hogy a megszálló csapatok visszahívásáról szóló határozat hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és már nia megkönynyítené a német lakosság helyzetét. Németország lakossága ezt a határozatot pozitívan fogadná. V. M. Molotov emlékeztetett arra. hogy fennáll az úgynevezett »infrastruktura« megalakításának terve az északatlanti tömb keretében. E tudományos elnevezés alatt 160 repülőtér Nyugat-Európában való építésének programmja rejlik, ebből 34.et Nyugat-Németországban építenének. A katonai repülőterek hálózatának építése kifejezi annak a politikának egyik vonalát, amely egyáltalán nem járulhat hozzá az európai nemzetek kielégítéséhez. Ügy véljük, — folytatta Molotov — hogy nem ezen az úton kell haladni, hanem az európai béke megszilárdításának útján. E oél eléréséhez hozzásegítenek azok a szovjet javaslatok, hogy Németországból vonják vissza a megszálló csapatokat és hogy a négy nagyhatalom már most hoszszas huzavona nélkül hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a német kérdés megoldásához az európai béke megszilárdításának érdekében A - európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés Második megjegyzésem — mondotta Molotov — az -európai kollektív biztonságról" szóló összeurópai szerződésre tett szovjet javaslatot érinti, Bidault az »európai kollektív biztonságáról szóló összeurópai szerződés-? 7. cikkelyére hivatkozva megkérdezte, vájjon a szovjet küldöttség úgy véli.e, hogy az északatlanti szerződés összeegyeztethető az összeurópai szerződés javaslatával. A szovjet küldöttség megismételheti erre a kérdésre adott válaszát. amelyet a mult ülésen mondott. A »összeurópai szerződés tervezei.e« az »európai védelmi közös. sé"T-jl« szóló szerződés alternatívája. Ez utóbbi szerződés szerint néhány nyugateurópai állam szorosan zárt katonai tömörülését teremtenék meg, amely más európai államok ellen irányulna. Az »európai védelmi közösségről« szóló szerződés hozzájárul a német militarizmus felújításához és az új agreszezíó tűzfészke kialakításához Európa középpontjában és ezzel a Szovjetunió nem érthet egyet. Ami azt dik napirendi pontról a február 15. | i y ek erről a dologról mind Keletmind Nyugat-Németországból érkeznek. Nem vihetne-e értekezletünk ebbe az ügybe világosságot? — kérdezte Molotov. — Ügy véljük, hogy ezt a kérdést meg lehet oldani, ha megfelelő intézkedéseket tesznek. Ennek alapján a szovjet küldöttség megtárgyalás céljából a következő javaslatot terjeszti az értekezlet elé: „Franciaország, Anglia, az USA és a Szovjetunió kormánya Irívánatosnak tartja, hogy az illetékes felek megegyezést érjenek el a német rendőrség kérdésében mind Keletmind Nyugat-Németországban; ez az egyezmény magában foglalná a rendőrség valamennyi fajtájának számát és fegyverzetét." Ezután Dulles szólalt fel. Megismételte azon szovjet javaslat ellen emelt kifogást, hogy hat hónapon beliil hívják vissza a megszálló csapatokat Németország mindkét részéből és kijelentette, hogy NyugatNémetország lakossága állítólag elégedetlen volna, ha a nyugati hatalmak csapatai eltávoznának a nyugatnémet területről. Más szavakkal Dulles a dolgot úgy írta le, mintha a tömegek Nyugat-Németországban óhajtanák fenntartani a megszállás rendszerét, jóllehet ez a rendszer a Nyugat-Németországban élő németekre súlyos terheket ró. Dulles továbbá kijelentette, hogy egyáltalán nem tekint szkeptikusan a német kérdéssel kapcsolatos szovjet javaslatokra. Azonban nem nyújtott be semilyen konstruktív javaslatot és csupán tartalmatlan, deklaratív állításokra szorítkozott. Bidault, aki Dulles után szólalt fel, beszédében szintéri arra a deklaratív állításra szorítkozott, hogy a nyugati hatalmak állítólag Németország egyesítésére törekednek. Beszédében osupán megismételte az Eden-terv érdekében mondott előző érveléseit amelyek senkit sem győztek meg. illeti, hogy az északatlanti szerződés összeegyeztethetőe az össz. európaj szerződéssel;, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az északatlanti szerződésről különböző nézeteink vannak. Eden úr itt nem egyszer hangsúlyozta, hogy az ő szempontjából ez a szerződés védelmi jellegű. Éppen így beszélt Bidault úr is. A szovjet kormány azonban — mondatta V. M. Molotov — az északatlanti szerződés lényegét másként értékeli. Ebből az okból szükséges volna, hogy kimérítő módon válaszolhassak Bidault úrnak arra a kérdésére, vájjon az északatlanti szerződés összeegyeztethetö-e az „összeurópai szerződéssel" és hogy a négy nagyhatalom közösen vizsgálja meg ezt a kérdést. V. M. Molotov továbbá Dullesnak a mult ülésen előadott kijelentésével foglalkozott, amely szerint az USA az egész világ kollektív biztonsága mellett foglalt állást. Ezeket a szavakat — mondotta Molotov — abban az értelemben lehetne értelmezni, mintha az egész hogy e szerződés megvalósításának akadálya lehetne az a körülmény, hogy a Szovjetunió területe nemcsak Európában, hanem Ázsiában is fekszik. Bidault nem adott egyenes választ a Szovjetunió küldöttségének arra a javaslatára, hogy kívánatos volna, hogy a négy hatalom egyezzen meg a német rendőrség kérdésében mind Keiet., mind Nyugat-Németországban. Eden, aki Bidault után szólalt fel, szintén kitért e javaslat megválaszolása elől és arra a kijelentésre szorítkozott, hogy ezt a javaslatot meg kell fontolni. Azt a szovjet javaslatot, hogy Németországból hat hónapon belül vonják vissza a megszálló csapatokat. Eden ismét elutasította. / Eden kitart tervének elfogadása mellett Eden kijelentette, hogy az ilyen intézkedés, a „Nyugat védelmének" kárára lehetne. Eden beszéde nem járult hozzá semmi újjal sem a r^iegtárgyalt kérdéshez, mert Eden beszédében továbbra is kitartott tervének elfogadása mellett, jóllehet, ez a terv nem vezethetne a német kérdés kielégítő megoldásához. Eden kijelentette, hogy nem látja, mi értelme votoa a második napirendi pont további tárgyalásának. V. M. Molotov ezután ismét felszólalt és azt mondotta, hogy a nyugatnémetországi rendörséggel kapcsolatos megjegyzéséhez néihány adatot szeretne hozzáfűzni, amelyek a szovjet küldöttség rendelkezésére állanak. A nyugatnémet rendöregységek míiitarizáilt alakulatai — mondotta Molotov — 213.000 fiit számlálnak. .Ezenkívül 155.000 ft szolgál német katonai alakulatokban, arne. lyek a megszállási egységek mellett működnek. Valóságban ezekben a' megszállási egységek mellett mű. ködő alakulatokban már a felújított német hadsereg kiképzett káderei vannak. Nyugat-Németországban a rend. őrségi, félrendörségi és félkatonai alakulatokban 358.000 férfi szolgál. Dulles ú r beszélt arról — folytatta V. M. Molotov — hogy a német kérdés a legfontosabb. Ugyanezt állítatták Eden és Bidault urak is. Mi szintén úgy véljük, hogy az európai biztonság fő kérdése a né'met problémának, tehát Németország egyesítésének megoldása. Eden úr elégedetlen amiatt, hogy nem fogadtuk el tervét, hogy nem értünk el megegyezést e tervet illetőleg. Nekünk megvan az okunk arra, hogy elégedetlenségünket fejezzük ki afölött, hogy a mi tervünket nem fogadták el. Tehát mindnyájan elégtelen munkát végeztünk abban az irányban, hogy szempontjainkat közelhozzuk egymáshoz. A szovjet kormány elkerülhetet/lennek tartja — mondotta végezetül Molotov — hogy folytassák a nénuet kérdés kielégítő megoldására irányuló törekvéseiket a béke és az európai biztonság érdekeivel összhangban. Nézetünk szerint egyforma álláspontot kell elfoglalni az USA, Franciaország és Anglia kormányainak. Ügy véljük, hogy a német problémát érintő alapvető kérdések lehető leggyorsabb megoldására kellene törekednünk. Ezzel szemben azonban azt hisszük, hogy céltalan volna elutasítani néhány gyakorlati kérdés megoldását, amelyek hozzájárulnának Németország két részének gazdasági és kulturális téren való közeihozásához. A szovjet küldöttség javaslata Bidault továbbá mesterséges ürügyeket igyekező" keresni, hogy mentegethesse n •• >vjet küldöttség által előterjeszti', t európai kollek tív biztonságról szóló kollektív tervezet elutasítását és azt mondotta, Ennek alapján a szovjet küldöttség az értekezlet elé a kővetkező javaslatot terjeszti megtárgyalás céljából: ,.Tekintettel arra, hogy Né. metország szempontjából fontos a Nyugat, és Kelet-Németország közötti gazdasági kapcsolatok megkönnyítése és kibővítése, elkerülhetetlen a német nemzeti kultúra kedvező feltéte. leinek megteremtése, Nyugat- és Kelet-Németország meg-felelő szeneinek ajánlják: a) megalakítani, az össznémet bizottságot, amelyet megbíznak a kereskedelem, a pénzügyi könyvelés, a közlekedés, a határ és egyéb gazdasági kapcsolatokat érintő kérdések összhamghahozásával és koordinálásával; b) mega'-kítani a kulturális, tudományos és sportkapcsolatok össznémet bizottságát, hogy kiküszöböljék a német nemzeti kultúra fejlődésében álló akadályokat. Dulles, a szovjet javaslattal kapcsolatban kijelentette, hogy azt másnap még átvizsgálja. Bidault és utána Eden szintén kijelentették, hogy átvizsgálják a szovjet küldöttség által benyújtott javaslatot. Molotov emlékeztetett arair, hogy a szovjet küldöttség ezen az ülésen javaslatot tesz arra, hogy egyezményt érjenek el a négy nagyhatalom között, mind a kelet, mind a nyugatnémetországi rendőrség fegyverzetéről. A szovjet küldöttség — mondotta Molotov — kívánatosnak tartaná, ha a csütörtöki ülésen megegyezésre kerülne sor a tervben előterjesztett két szovjet javaslattal kapcsolatban. Dulles kijelentette, hogy a második szovjet javaslat gondos felülvizsgálást követel. Javasolta, hogy e kérdésről, valamiint más kérdésekről szóló tárgyalásokat is diplomáciai úton folytassák. Eden Dullesnek ehhez a megjegyzéséhez hozzátette, hogy ebhez a tárgyaláshoz hozzájárulhatnának a négy nagyhatalom németországi főbiztosai, is. Molotoy azt mondotta, hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tartja a szovjet javaslat megtárgyalását a csütörtöki ülésen. Ha a miniszterek másnapig nem végzik be a javaslat áttanulmányozását, megbeszélhetik, hogyan járjanak el tovább. Eden mint elnök bejelentette, hogy a csütörtöki ülés az osztrák kérdésről szóló vitával kezdődik. Ezenkívül csütörtökön zárt ülést tartanak az első napirendi ponttail kapcsolatban. A berlini demokratikus sajtó a négy nagyhatalom külügy minisztereinek értekezletéről útját mutat. A berlini demokratikus sajtó ál landóan foglalkozik a négy nagyha tatom külügyminisztereinek értekez lefévei. A „Neues Deutschliand" című lap vezércikkében felhívja a nyugati ha talmak képviselőit, hogy mondjanak le a szovjet küldöttség konstruktív javaslatainak állandó elutasításának taktikájáról és hogy becsületesen folytassál- •• tárgyalásokat. A ,,Dc" Morgen" című lap hang •lúlyozza ~ogy a német nép lelkes egyetért ér- el fogadta a szovjet küldöttség javaslatait, amelyek a békés megoldásnak -egyedüli ják. Azt a tényt, hogy a nyugati hatai mak képviselői elutasítják a szovjet javaslatokat, főleg a megszálló csapatoknak Németországból való viszszahívására tett javaslatokat, a lap annak minősíti, hogy a nyugati hatalmak nem készek Németország demokratikus a.lapokpn való békés egyesítésére törekedn-. A német nép nem adja fel azt a követelését, hogy a német kérdést békés úton oldják meg — írja végezetül a lap.
