Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-17 / 14. szám, vasárnap

% 1954. .január 17 . UJSZ0 Ukrajna Oroszországgal való egyesülésének 300. évfordulója A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Minisztertanácsai és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöksége elhatárolták, hogy Ukrajna Orosz­országhoz való csatolásának .300. év­fordulóját történelmi jelentőségű ese­ményként kell megünnepelni, mint az ukrán és orosz nép és az egész Szovjetunió összes nemzeteinek nagy nemzeti ünnepét. Ez az emlékezetes évforduló január 18.-ra esik Ukrajnának Oroszországhoz való csatolása az ukrán nép hosszú véres haroai után következett be. Az ukrá­nok évszázadokon keresztül harcoltak a lengyel feudális urak uralma ellen, a török és tatár rabság ellen. Évszá­zadokon keresztül könyörtelen nem­zetiségi és vallási elnyomatásnak vol­tak kitéve. Az ukrán nép legharcosabbjai és legbecsületesebbjei áttelepedtek a Dnyepermenti steppékbe és így min­denkitől független — szabad kozá­kokká váltak. Idővel ezekre a gazdag vidékekre rátörtek a rabló tatár hor­dák, melyek minden alkalommal gaz­dag zsákmánnyal és többezer elrab­lott emberrel távoztak, főleg nőkkel, akiket mint rabszolgákat eladtak Törökországban. A virágzó ukrán kör­zetekre a tatárokon kívül szemet ve­tettek a lengyel feudális urak is, akik ezt a területet birtokuknak tekintet­ték és osztozkodni kezdtek rajta. Az ukrán nép — a kozákokkal az éleň — gyakran fogott fegyvert, hogy hareojjon az elnyomás ellen. A pa­rasztok és kozákok nagy felkelése a lengyel urak ellen 1648-ban kezdő­dött és hamarosan az ukrán nép nem. zeti felkelésévé változott. Az ukrán nép harcával szorosan összefügg Bogdán Chmelnickijnek a neve, aki kiváló kozák parancsnok és előrelátó diplomata volt. Chmelnickij. perejaslavi szegény ne­mesi családból származott. Ifjú korá­ban jelentős műveltségre tett szert: a kiev. akadémián tanult, ismerte a latin nyelvet, beszélt lengyelül és ta­tárul. Már ifjú korában számos had­járatban vett részt. 1645-ben amikor barátságban élt a lengyelekkel IV. László király megbízta á francia kor­mánnyal valló jelentős diplomáciai tárgyalással. Franciaországba tehát — ahogyan ezt az akkori francia forrá­sok .smertetik — Csehországon ke­resztül jutott és valószínűleg a Tešin -Olomouc-Kolin-Praha-Pilzenen ke­resztül vezető úton ment. De a lengye] királyság képviselői Chmelnickijjel szemben hálátlanul vi­selkedtek. Azt a sok elnyomást, sé­relmet és jogtalanságot, amivel a len­gyel urak az ukrán nép ellen vétettek, hamarosan megérezte Chme'nickij .s. Ezért már 1648-ban kijelentette: „El­határoztam. hogy bosszút állok az urakon, nemcsak a saját sérelmemért, hanem az orosz hit és az egész orosz nép elnyomásáért is' Bogdán Chmelnickij harci Osztagá­ba a kozákok meHett az ukrán kizsák­mányoltak ezrei álltak be. És velük számos lengyel, litván sőt tatár és török nemzetiségű jobbágy ,s érkezett ide. A Chmelnickijtöl vezetett felkelés nemcsak egész Ukrajnában terjedt el. hanem mélyen behaíolt a szomszéd országok területére is. Lengyelország­ba. Magyarországba és keleten a moszkvai állam területére is. Való­színű, hogy a helyi parasztfe'kelés Kelet-Szlovákia egyes vidékein pél­dául Szmina Nižné Rybndce, Király helmec. Slovenské Nové Mesto. (Sá­toraljaújhely) vidékén is. az ukrán népfelkelés mozgalma* Sikerének és elterjedésének hatására keletkezett. Többek között nagy ielentősége van annak, hogy Kelet-Szlovákiában a fel­kelés éppen abban az időszakban tör­tént, amikor Chmelnickij hatalmas hadseregének élén Lvovot támadta 1648. szeptember 26-tól október 16-ig 1648-májusában a felkelő seregek Chmelnickijjel az élen két ütközetben leverték a lengyel feudális urakat Zita Vodánál és Korsunnál. Á nép­hadsereg nagyszerű győzelme Chmel­nickijt még népszerűbbé, ünnepelteb­bé tette és nagy dicsőséget szerzett neki. Akkoriban sokan úgy véleked­tek, hogy most Ukrajna uralkodója lesz, vagypedig a lengyel korona után fog nyúlni. De Chmelnickij nemcsak ügyes diplomata volt, hanem elsősor­ban hazájának hű fia Tudta, hogy Ukrajnát az 1 idegen járomból nem tudia Saját erejéből kiszabadítani Ezért elhatározta, hogy ahhoz az ál­lamhoz csatolja, amely egyedül biz­tosítaná biztonságát és virágzását. Ez az állam a dicső és akkor erős Moszk­vai Birodalom — á testvéri Oroszor­szág volt! Ezért megkezdte az orosz kormánnyal való tárgyalásokat Ukraj­nának Oroszországhoz való csatolásá­ról. . 1654. januárjában a moszkvai állam képviselői eljöttek Perezjaslavba. ahol lefolytak január 8-án az ukrán nép képviselőivel való tárgyalások. Ezen a tanácskozáson Bogdáin Chmelnickij javaslatot tett, hogy Ukrajnát csa­tolják Oroszországhoz és kijelentette: „Valamennyien tudjátok, hogy el­lenségeink meg akarnak bennünket semmisíteni úgy, hogy országunkban egyetlen orosz szót se lehessen halla­ni. Megvan a lehetőségtík arra, hogy négy fejedelem közül válasszatok ural­kodót. A % első a török szultán, aki a görögöket .nyomja el. a második a krimi kán. aki sokszor ontotta test­véreink vérét. A harmadik a lengyel király. ,A lengyel urak elnyomásáról nem kell egy szót sem beszélnem. A negyedik a nagy oroszok cárja, a ke­leti cár." Erre az összes jelenlévők egyhan­gúlag és leikesen kiáltották; „A ke­leti cárt akarjuk!" És így az egész nép egyetértésével a tanácskozás úgy döntött, hogy Ukrajna csatlakozik Oroszországhoz Ukrajnának Oroszországhoz való csat­lakozása a szabadságszerető ukrán nép akaratának hatalmas megnyilvá­nulása volt. évszázados törekvésének és vágyának kifejezője Határkővé vált életében. Az ukrán nép ahogyan ezt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata kie­meli — sorsát örökre egybekapcsolta vérszerint testvérével — az orosz néppel, amelyben mindig megbízható védelmezőjét és szövetségesét látta- és ezzel az ukrán nemzet megmenekült és megmaradt. + Az Ukrajnának Oroszországhoz va­ló csatolásáról szóló jelentésnek csak­nem az egész Európában nagv vissz­hangja volt. Az egyes államok uralko­dói nem nagyon örültek ennek az eseménynek, mive] nem kívánták, hogy keletej) erős orosz állam legyen, amely Ukcajna hozzácsatolásával meg­erősödött. Ezzel szemben Ukrajnának Oroszországhoz való csatlakozását a szomszéd államok és távol, országok népe. például Erdélyben, Magyaror­szágon és a Balkánon nagy örömmel üdvözölték, különösen nagy visszhang­ra talált a bolgárok között, akik már harmadfél évszázada a török feuda­lizmus uralma alatt éltek. Ukrajnának Oroszországhoz való csatlakozása meg­erősítette a bolgár harcosok reményeit és kétségkívül éppen ezért terjedt el a veiké trnovi és ciprovcei felkelések idején az a jövendőlés, hogy valahol keleten van egy erős „Iván bácsi" aki felköti hatalmas kardját és segít­ségére jö n a bolgároknak a törökök ellen. Hasonló visszhangja volt Ukrajna Oroszországhoz való csatlakozásának nálunk .s. Különös ielentősége van annak, hogy maga Komenský Ámos János, aki az ango'okba, svédekbe és a többi protestáns államokba helyezte bizal­mát és hitt abban, hogy letöri a Habs­burgok és a pápa hatalmát, a vestfá­liai béke után már Oroszországban kezdett bízni. Ezért azt a .hírt, hogy Ukrajna végérvényesen elszakadt a katolikus Lengyelországtól és a moszk­vai állam részévé vált, örömmel üd­vözölte. Ekkor kijelentette, hogy a Moszkvai B.rodalom „szilárd pozícióra tett szert és nincs senki, aki szem­behelyezkedhetne vele" és különösen megörvendeztette öt az, hogy „a moszkvaiak arra törekszenek, hogy egész Lengyelországból kiszorítsák a csuhásokat és. hogy semmiféle pápa­ságokról nem akarnak tudni." Ukrajna Oroszországhoz való csat­lakozásának már abban a korban is megvolt a jelentősége. Ukrajna a cen­tralizált és szilárdan megszervezett moszkvai állam részévé vált, amely megvédte őt a török-tatár betörések ellen. Az ukrán nép lerázta magáról a vallási elnyomatást és hosszú időre a nemzetiségi elnyomatást is. Bár a moszkvai Oroszországhoz való csatla­kozás nem hozott és akkor még nem is hozhatott/számára teljes megelége­dést. mégis történelmi haladást jelen­tett. Elsősorban az ukrán gazdaság­nak vált avara. A városok lakosai a moszkvai cártól önkormányzatot kaptak, az idegen kereskedők kivált­ságait eltörölték és azokat az akadá­lyokat. amelyeket a lengyel nemesség állított a termelés fejlődésének útjába kiküszöbölték. Ennek következtében az ukrán nép kulturális színvonala iá emelkedni kezdett. Fejlődött a nép­művészet. a kiváló költői művek drámák és hasonló művek egész sora keletkezett. A teljes megelégedést és vágyainak teljesülését az ukrán nép csak a Nagy Októberi Szocialista Korradalom győ­zelmével érte el. „A kommun.sta párt Vezetésével Oroszország nemzetei meg­valósították a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat, kiszabadúltak a ka­pitalista blokád alól és megnyitották a nemzeteknek a szocializmus felé ve­zető utat. Az ukrán nép elsőnek rög­tön az orosz nemzet után tért a szo­cializmus útjára és elérte örök vá­gyadnak végleges teljesülését — meg­teremtette .saját nemzeti Ukrán álla­mát és ezzel megkezdte történelmének új és valóban dicsőséges korszakát. CESTM1R ÁMORT 3 A prágai Július Fučík kultúra és pihenés parkja új célkitűzések megvaló­sítása előtt áll Prága főváros központi nemzeti bizottsága a napokban megkezdi a Július Fučík-park további kiépíté­sét. A főváros dolgozóinak rendelke­zésére lesz például egy új pavilon, amelyben ismeretterjesztő és tudó­mátnyos előadásokat és kiállításokat fognak rendezni. Külön épületben kerül elhelyezésre a gyermekkönyv, tár és olvasóterem. A nyári szabad filmszínházat 3000 személy befoga­dására építik át. A hatalmas fontána (szökőkút) mellett a felnőttek olvasó és játéktermei, váľamint a televíziós adáisok közvetítésére szolgáló helyi­ségek lesznek. Kisebb befogadóképes­ségű zenei színház is lesz a park te­rületén. A sportolók új zuhanyozókat és öltözőket kapnak. A gyermekek szó­rakoztatásáról is fokozottabb gondos, kodás történik, Kis polgártársaink újabb zöld játékterületeket, fürdési xehetőséget és különleges gyermekét­termet kapnak. Elkészült a népi gépkocsik első mintapéldánya A napokban a politikai és tudo­mányos ismereteket terjesztő Cseh­szlovák Társaság és a,Műszak. Nem­zeti Múzeum vezetősége a Prágai Mú­zeum épületében beszélgetést rende­zett az új típusú népi gépkocsik ter­vezőivel. Az élénk beszélgetés lolya­mán felszólaltak E. Vikoukal és Výška mérnökök, a gépiparügyi minisztérium kiküldöttje., J. Krystof mérnök, va­lamint A. Palló mérnök. A vitában több tervező munkacsoport küldötte is felszólalt. Az előzetes megbeszélé­sektől eltérően ez a beszélgetés kon­krét képet ad az új kocsiról. Meg­egyeztek abban, hogy az új népi gép­kocsi négyüléses, zárt és kétajtós lesz, és éghajlatunknak mégfelelő villany­fűtést vezetnek be. Ez a berendezés azonban nem sokkal drágítja meg a kocsi árát A kocsi súlya üzemartyaggai együtt kb. 700 kg, üzemanyagfogyasz­tása 100 kilométernél 7 liter, am, mér­sékelt sebesség mellett 6 literre csök­kenthető. A gép. 25 lóerős lesz és maximális gyorsasága kb. 90 kilomé­ter. A gépbe előreláthatóan négyüte­mű motort szerelnek- Még nem dön­tötték el, hogy a gépet a kocsi első részébe helyezik-e miközben a gép működése a hátsó kerekeket hozza működésbe, vagy a gép ugyanilyen elhelyezése mellett iz első kerekeket hozza működésbe. A megvitatott kü­lönféle javaslatókat mintapéldányokon mutatják be. A beszélgetésen már bemutatásra került az első mintapél­dány. 'A tetszetős kocsinak Spartak nevet adtak. művespolitikánkat necsak a meghatá­rozott vonal, hanem a vonal végrehaj­tása szempontjából vizsgáljuk felül és elemezzük annak a tanításnak a fé­nyében, amely pártunk parasztpolit.­kájának az alapját és lényegét képe­zi. Ez a tanítás a lenini hármas jelszó. Nézzük meg, vizsgáljuk felül az eddigi gyakorlat, munka alapján, mennyire érvényesül parasztpoliti­kánkban ez a jelszó. Lenin hármas jelszavának elsősorban is azt a ré­szét nézzük meg, mely látszólag nincs benne a jelszóban, —, a szövetke­zeti parasztság kérdése. Ugyanis a gyakor'at folyamán éppen iaz adott a legtöbb félreértésre és több helyen a lenini jelszó egyenes tagadására okot. hogy Lenin jelszavában nem beszél a szövetkezeti parasztságról, márpedig nálunk az irány a szövet­kezetek alakítása a döntő tényező a szövetkezeti parasztság, tehát, né­pi demokráciánkban, a szocializmus építésének ' viszonyai között. — így gondo'ták több helyen — nincs gya­korlati értelme a l4n.ni jelszónak. Több he'yen ehhez igazodtak a gya­kor'ati munkában is, mivel nálunk az irány a szövetkezeti gazdálkodás aho' pedig nincs szegényparaszt, kö­zépparaszt, mert hiszen a szövetke­zeti 'paraszt helyzetét nem a földje mennyisége, hanem a szövetkezetben végzett munkája határozza meg. A len.ni tanításnak ilyen eltorzitása és figyelmen kívül való hagyása helyen­ként aztán odavezetett, hogy a fej­lődésünk mai szakaszán csak a szö­vetkezeti gazdálkodás létjogosultságát ismerték el és tagadták az egyéni parasztgazdaságok létezésének bármi­nő jogát és indokoltságát. Az e téren uralkodó téves nézetek­re továbbá az adott okot, hogy ná­lunk a szocializmus építéséről úgy beszéltünk, olyan általános megálla­pításokat tettünk, mintha mi nem a szociahzmus építésének időszakában, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában volnánk, hanem a szocializmus építése lényegében be­fejezett tény volna. Továbbá azt mondtuk: példaképünk a Szovjet­unió, s a Szovjetunióra úgy néztünk, ahogy az ma előttünk áll. A mai Szovjetunió munkáját és tapasztala­tait akartuk követni, a mi viszonya­inkra alkalmazni és nem vettük te­kintetbe, hogy országunk és a Szov­jetunió között a társadalmi fejlődésnek olyan óriási különbözősége van, hogy nálunk a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet időszakát, a Szovjetunióban pedig a szocializmus­ból a kommunizipusba való "átmenet időszakát élik. Ennek a döntő ténye­zőnek a figyelmen kívül hagyása szá­mos emberben ébreszthette azt a gondolatot, hogy mi rövid néhány év alatt ^megvalósítjuk azt, amire a Szovjetuniónak több, mint három évtizedre volt szüksége. Ügy vélték, hogy a fejlődésnek mi egészen más folyamatán megyünk keresztül, mint annakidején a Szovjetunió — am. részben ugyan igaz — é éppen ezért nálunk nem érvényesek és nem al­kalmazhatók a Szovjetuniónak a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának taní­tásai és tapasztalatai. Hogy fenn­álltak, sőt még ma is fennállnak nálunk ezek a nézetek, azt bizonyít­ja az is, hogy a Központi ^Bizottság szeptember 4-. ülésének határozatai alapján hozott és életbeléptetett in­tézkedéseket sokan úgy fogják fel, hogy azok visszalépést jelentenek a szocializmushoz vezető utunkon. En­niek éppen az ellenkezője az igaz. Pártunk és kormányunk az utóbbi időben foganatosított intézkedések életbeléptetésével helyrehozta azokat a hibákat, amelyeket a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet útján eddig elkövettünk, s megte­remtették a szocializmus építésének számunkra egyedül járható helyes útját. Éppen ezért a lenini hármas jelszó alkalmazása párasztpolitikánkban nemhogy aktualitását veszítette volna, hanem ellenkezőleg, pártunk paraszt­politikájának továbbra is ez a jelszó határozza meg a lényegét. Nem vál­toztatta meg e jelszó alkalmazásának jelentőségét az sem, hogy a szövetke­zetek alakításával a szocializmus épí­tésének az útjára lépjünk. Természe­tes. hogy a Szovjetunióban 1919-ben, amikor a bolsevik párt ezt a jelszót kiadta, nem tűzhette benne még -na­pirendre a kolhozparasztság kérdését, mivel abban az időben a Szovjetunió­ban elenyészően csekély volt a kol­lektív gazdaságok száma, s az ural­kodó helyzetet a mezőgazdaságban az egyénileg gazdálkodók foglalták el. Más a helyzet nálunk ma, amikor­is a földterület több mint egyharma­dán nagyüzemi szövetkezeti gazdál­kodás folyik. Ez a körülmény pedig azt jelenti, hogy a lenini hármas jel­szó a mi mai viszonyainkra alkalmaz­va új tétellel bővül, amennyiben a mun kásosztály a szegényparasztság mel­lett egy újabb szilárd támaszra ta­lál a falun a szövetkezeti paraszt­ságban. Vagyis, a mi viszonyainkra alkalmazva így fogalmazhatjuk meg a lenini hármas jelszót: támaszkodj a szegényparasztra és a szövetkezeti parasztságra, lépj szövetségre a kö­zépparaszttal, s egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen. Ter­mészetes, hogy a szegényparasztság, — néhány holdas kisparasztok ép földmunkások — akiket a legkevésb­bé kötnek a magántulajdon iránti kötelékek és szokások, a legközelebb állnak a munkásosztály politikájához és célkitűzéseihez, ahhoz a politiká­dhoz és azokhoz a célkitűzésekhez, amelyek az új társadalmi rendszer megteremtését a termelési eszközök társadalmi tulajdonba való vételén és az osztályok megszüntetésén alap­szik. A munkás-paraszt szövetségben a munkásosztály vezetése éppen ab­ban nyilvánul meg. hogy az osztályok megszüntetésére veszi az irányt, 3 e felé vezeti a parasztságot. De a szö­vetkezeti gazdálkodás megteremtése — amely falun a szocializmus építé­sét ielenti, — éppúgy erre irányul, 1 ezt a célkitűzést követi, mert hiszen a szövetkezeti gazdálkodás a terme­lőeszközök -társas, szövetkezeti tulaj­donán alapszik és kizárja a kizsákmá­nyolás lehetőségeit. Törvényszerű kö­vetkezménye ennek, hogy a szövet­kezeti ' parasztság, — tekintet nélkül arra, hogy volt kisparasztokról, vagy volt középparasztokról van szo —, amennyiben lelkes és odaadó híve a szocialista nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásnak, megbízhatóbb, szi­lárdabb támasza a munkásosztáh nak, mint a még egyéni gazdálkodást foly­tató, a szövetkezeti gazdálkodassal ma még szembenálló szegényparaszt. Nyomatékosan hangsúlyozni kell azon­ban, hogy ez a szegényparaszt, aki ma még egyéni gazdálkodást folytat és szemben áll a szövetkezeti gazdál­kodással, nem ellenségünk, mégcsak nem is semleges és passzív személy, hanem támaszunk, osztályérdekeinél fogva szilárd támasza a munkásosz­tálynak. A gyakorlati munka során a szö­vetkezetek szervezése terén hibát kö­vettünk el abban, hogy a szövetkeze­tek létszámának fejlesztésével és ez­zel párhuzamosan a szövetkezetek elégtelen anyagi támogatásával — ami azzal ' a következménnyel járt, hogy a szövetkezetek szervezése terén elért eredményeket nem támasztotta •"Iá kellő szervezeti és gazdasági meg­szilárdulás — a szövetkezeti pa­rasztság nem volt elég szilárd tama­sza a munkásosztálynak. A gyakor­lati munka során a látszólag tetszetős eredmények kedvéért szem elől té­vesztjük Leninnek azt a számunk»

Next

/
Thumbnails
Contents