Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-17 / 14. szám, vasárnap

% 1954. .január 17

. UJSZ0 Ukrajna Oroszországgal való egyesülésének 300. évfordulója A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsai és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége elhatárolták, hogy Ukrajna Oroszországhoz való csatolásának .300. évfordulóját történelmi jelentőségű eseményként kell megünnepelni, mint az ukrán és orosz nép és az egész Szovjetunió összes nemzeteinek nagy nemzeti ünnepét. Ez az emlékezetes évforduló január 18.-ra esik Ukrajnának Oroszországhoz való csatolása az ukrán nép hosszú véres haroai után következett be. Az ukránok évszázadokon keresztül harcoltak a lengyel feudális urak uralma ellen, a török és tatár rabság ellen. Évszázadokon keresztül könyörtelen nemzetiségi és vallási elnyomatásnak voltak kitéve. Az ukrán nép legharcosabbjai és legbecsületesebbjei áttelepedtek a Dnyepermenti steppékbe és így mindenkitől független — szabad kozákokká váltak. Idővel ezekre a gazdag vidékekre rátörtek a rabló tatár hordák, melyek minden alkalommal gazdag zsákmánnyal és többezer elrablott emberrel távoztak, főleg nőkkel, akiket mint rabszolgákat eladtak Törökországban. A virágzó ukrán körzetekre a tatárokon kívül szemet vetettek a lengyel feudális urak is, akik ezt a területet birtokuknak tekintették és osztozkodni kezdtek rajta. Az ukrán nép — a kozákokkal az éleň — gyakran fogott fegyvert, hogy hareojjon az elnyomás ellen. A parasztok és kozákok nagy felkelése a lengyel urak ellen 1648-ban kezdődött és hamarosan az ukrán nép nem. zeti felkelésévé változott. Az ukrán nép harcával szorosan összefügg Bogdán Chmelnickijnek a neve, aki kiváló kozák parancsnok és előrelátó diplomata volt. Chmelnickij. perejaslavi szegény nemesi családból származott. Ifjú korában jelentős műveltségre tett szert: a kiev. akadémián tanult, ismerte a latin nyelvet, beszélt lengyelül és tatárul. Már ifjú korában számos hadjáratban vett részt. 1645-ben amikor barátságban élt a lengyelekkel IV. László király megbízta á francia kormánnyal valló jelentős diplomáciai tárgyalással. Franciaországba tehát — ahogyan ezt az akkori francia források .smertetik — Csehországon keresztül jutott és valószínűleg a Tešin -Olomouc-Kolin-Praha-Pilzenen keresztül vezető úton ment. De a lengye] királyság képviselői Chmelnickijjel szemben hálátlanul viselkedtek. Azt a sok elnyomást, sérelmet és jogtalanságot, amivel a lengyel urak az ukrán nép ellen vétettek, hamarosan megérezte Chme'nickij .s. Ezért már 1648-ban kijelentette: „Elhatároztam. hogy bosszút állok az urakon, nemcsak a saját sérelmemért, hanem az orosz hit és az egész orosz nép elnyomásáért is' Bogdán Chmelnickij harci Osztagába a kozákok meHett az ukrán kizsákmányoltak ezrei álltak be. És velük számos lengyel, litván sőt tatár és török nemzetiségű jobbágy ,s érkezett ide. A Chmelnickijtöl vezetett felkelés nemcsak egész Ukrajnában terjedt el. hanem mélyen behaíolt a szomszéd országok területére is. Lengyelországba. Magyarországba és keleten a moszkvai állam területére is. Valószínű, hogy a helyi parasztfe'kelés Kelet-Szlovákia egyes vidékein például Szmina Nižné Rybndce, Király helmec. Slovenské Nové Mesto. (Sátoraljaújhely) vidékén is. az ukrán népfelkelés mozgalma* Sikerének és elterjedésének hatására keletkezett. Többek között nagy ielentősége van annak, hogy Kelet-Szlovákiában a felkelés éppen abban az időszakban történt, amikor Chmelnickij hatalmas hadseregének élén Lvovot támadta 1648. szeptember 26-tól október 16-ig 1648-májusában a felkelő seregek Chmelnickijjel az élen két ütközetben leverték a lengyel feudális urakat Zita Vodánál és Korsunnál. Á néphadsereg nagyszerű győzelme Chmelnickijt még népszerűbbé, ünnepeltebbé tette és nagy dicsőséget szerzett neki. Akkoriban sokan úgy vélekedtek, hogy most Ukrajna uralkodója lesz, vagypedig a lengyel korona után fog nyúlni. De Chmelnickij nemcsak ügyes diplomata volt, hanem elsősorban hazájának hű fia Tudta, hogy Ukrajnát az

1 idegen járomból nem tudia Saját erejéből kiszabadítani Ezért elhatározta, hogy ahhoz az államhoz csatolja, amely egyedül biztosítaná biztonságát és virágzását. Ez az állam a dicső és akkor erős Moszkvai Birodalom — á testvéri Oroszország volt! Ezért megkezdte az orosz kormánnyal való tárgyalásokat Ukrajnának Oroszországhoz való csatolásáról. . 1654. januárjában a moszkvai állam képviselői eljöttek Perezjaslavba. ahol lefolytak január 8-án az ukrán nép képviselőivel való tárgyalások. Ezen a tanácskozáson Bogdáin Chmelnickij javaslatot tett, hogy Ukrajnát csatolják Oroszországhoz és kijelentette: „Valamennyien tudjátok, hogy ellenségeink meg akarnak bennünket semmisíteni úgy, hogy országunkban egyetlen orosz szót se lehessen hallani. Megvan a lehetőségtík arra, hogy négy fejedelem közül válasszatok uralkodót. A % első a török szultán, aki a görögöket .nyomja el. a második a krimi kán. aki sokszor ontotta testvéreink vérét. A harmadik a lengyel király. ,A lengyel urak elnyomásáról nem kell egy szót sem beszélnem. A negyedik a nagy oroszok cárja, a keleti cár." Erre az összes jelenlévők egyhangúlag és leikesen kiáltották; „A keleti cárt akarjuk!" És így az egész nép egyetértésével a tanácskozás úgy döntött, hogy Ukrajna csatlakozik Oroszországhoz Ukrajnának Oroszországhoz való csatlakozása a szabadságszerető ukrán nép akaratának hatalmas megnyilvánulása volt. évszázados törekvésének és vágyának kifejezője Határkővé vált életében. Az ukrán nép ahogyan ezt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata kiemeli — sorsát örökre egybekapcsolta vérszerint testvérével — az orosz néppel, amelyben mindig megbízható védelmezőjét és szövetségesét látta- és ezzel az ukrán nemzet megmenekült és megmaradt. + Az Ukrajnának Oroszországhoz való csatolásáról szóló jelentésnek csaknem az egész Európában nagv visszhangja volt. Az egyes államok uralkodói nem nagyon örültek ennek az eseménynek, mive] nem kívánták, hogy keletej) erős orosz állam legyen, amely Ukcajna hozzácsatolásával megerősödött. Ezzel szemben Ukrajnának Oroszországhoz való csatlakozását a szomszéd államok és távol, országok népe. például Erdélyben, Magyarországon és a Balkánon nagy örömmel üdvözölték, különösen nagy visszhangra talált a bolgárok között, akik már harmadfél évszázada a török feudalizmus uralma alatt éltek. Ukrajnának Oroszországhoz való csatlakozása megerősítette a bolgár harcosok reményeit és kétségkívül éppen ezért terjedt el a veiké trnovi és ciprovcei felkelések idején az a jövendőlés, hogy valahol keleten van egy erős „Iván bácsi" aki felköti hatalmas kardját és segítségére jö

n a bolgároknak a törökök ellen. Hasonló visszhangja volt Ukrajna Oroszországhoz való csatlakozásának nálunk .s. Különös ielentősége van annak, hogy maga Komenský Ámos János, aki az ango'okba, svédekbe és a többi protestáns államokba helyezte bizalmát és hitt abban, hogy letöri a Habsburgok és a pápa hatalmát, a vestfáliai béke után már Oroszországban kezdett bízni. Ezért azt a .hírt, hogy Ukrajna végérvényesen elszakadt a katolikus Lengyelországtól és a moszkvai állam részévé vált, örömmel üdvözölte. Ekkor kijelentette, hogy a Moszkvai B.rodalom „szilárd pozícióra tett szert és nincs senki, aki szembehelyezkedhetne vele" és különösen megörvendeztette öt az, hogy „a moszkvaiak arra törekszenek, hogy egész Lengyelországból kiszorítsák a csuhásokat és. hogy semmiféle pápaságokról nem akarnak tudni." Ukrajna Oroszországhoz való csatlakozásának már abban a korban is megvolt a jelentősége. Ukrajna a centralizált és szilárdan megszervezett moszkvai állam részévé vált, amely megvédte őt a török-tatár betörések ellen. Az ukrán nép lerázta magáról a vallási elnyomatást és hosszú időre a nemzetiségi elnyomatást is. Bár a moszkvai Oroszországhoz való csatlakozás nem hozott és akkor még nem is hozhatott/számára teljes megelégedést. mégis történelmi haladást jelentett. Elsősorban az ukrán gazdaságnak vált avara. A városok lakosai a moszkvai cártól önkormányzatot kaptak, az idegen kereskedők kiváltságait eltörölték és azokat az akadályokat. amelyeket a lengyel nemesség állított a termelés fejlődésének útjába kiküszöbölték. Ennek következtében az ukrán nép kulturális színvonala iá emelkedni kezdett. Fejlődött a népművészet. a kiváló költői művek drámák és hasonló művek egész sora keletkezett. A teljes megelégedést és vágyainak teljesülését az ukrán nép csak a Nagy Októberi Szocialista Korradalom győzelmével érte el. „A kommun.sta párt Vezetésével Oroszország nemzetei megvalósították a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, kiszabadúltak a kapitalista blokád alól és megnyitották a nemzeteknek a szocializmus felé vezető utat. Az ukrán nép elsőnek rögtön az orosz nemzet után tért a szocializmus útjára és elérte örök vágyadnak végleges teljesülését — megteremtette .saját nemzeti Ukrán államát és ezzel megkezdte történelmének új és valóban dicsőséges korszakát. CESTM1R ÁMORT 3 A prágai Július Fučík kultúra és pihenés parkja új célkitűzések megvalósítása előtt áll Prága főváros központi nemzeti bizottsága a napokban megkezdi a Július Fučík-park további kiépítését. A főváros dolgozóinak rendelkezésére lesz például egy új pavilon, amelyben ismeretterjesztő és tudómátnyos előadásokat és kiállításokat fognak rendezni. Külön épületben kerül elhelyezésre a gyermekkönyv, tár és olvasóterem. A nyári szabad filmszínházat 3000 személy befogadására építik át. A hatalmas fontána (szökőkút) mellett a felnőttek olvasó és játéktermei, váľamint a televíziós adáisok közvetítésére szolgáló helyiségek lesznek. Kisebb befogadóképességű zenei színház is lesz a park területén. A sportolók új zuhanyozókat és öltözőket kapnak. A gyermekek szórakoztatásáról is fokozottabb gondos, kodás történik, Kis polgártársaink újabb zöld játékterületeket, fürdési xehetőséget és különleges gyermekéttermet kapnak. Elkészült a népi gépkocsik első mintapéldánya A napokban a politikai és tudományos ismereteket terjesztő Csehszlovák Társaság és a,Műszak. Nemzeti Múzeum vezetősége a Prágai Múzeum épületében beszélgetést rendezett az új típusú népi gépkocsik tervezőivel. Az élénk beszélgetés lolyamán felszólaltak E. Vikoukal és Výška mérnökök, a gépiparügyi minisztérium kiküldöttje., J. Krystof mérnök, valamint A. Palló mérnök. A vitában több tervező munkacsoport küldötte is felszólalt. Az előzetes megbeszélésektől eltérően ez a beszélgetés konkrét képet ad az új kocsiról. Megegyeztek abban, hogy az új népi gépkocsi négyüléses, zárt és kétajtós lesz, és éghajlatunknak mégfelelő villanyfűtést vezetnek be. Ez a berendezés azonban nem sokkal drágítja meg a kocsi árát A kocsi súlya üzemartyaggai együtt kb. 700 kg, üzemanyagfogyasztása 100 kilométernél 7 liter, am, mérsékelt sebesség mellett 6 literre csökkenthető. A gép. 25 lóerős lesz és maximális gyorsasága kb. 90 kilométer. A gépbe előreláthatóan négyütemű motort szerelnek- Még nem döntötték el, hogy a gépet a kocsi első részébe helyezik-e miközben a gép működése a hátsó kerekeket hozza működésbe, vagy a gép ugyanilyen elhelyezése mellett iz első kerekeket hozza működésbe. A megvitatott különféle javaslatókat mintapéldányokon mutatják be. A beszélgetésen már bemutatásra került az első mintapéldány. 'A tetszetős kocsinak Spartak nevet adtak. művespolitikánkat necsak a meghatározott vonal, hanem a vonal végrehajtása szempontjából vizsgáljuk felül és elemezzük annak a tanításnak a fényében, amely pártunk parasztpolit.kájának az alapját és lényegét képezi. Ez a tanítás a lenini hármas jelszó. Nézzük meg, vizsgáljuk felül az eddigi gyakorlat, munka alapján, mennyire érvényesül parasztpolitikánkban ez a jelszó. Lenin hármas jelszavának elsősorban is azt a részét nézzük meg, mely látszólag nincs benne a jelszóban, —, a szövetkezeti parasztság kérdése. Ugyanis a gyakor'at folyamán éppen iaz adott a legtöbb félreértésre és több helyen a lenini jelszó egyenes tagadására okot. hogy Lenin jelszavában nem beszél a szövetkezeti parasztságról, márpedig nálunk az irány a szövetkezetek alakítása a döntő tényező a szövetkezeti parasztság, tehát, népi demokráciánkban, a szocializmus építésének ' viszonyai között. — így gondo'ták több helyen — nincs gyakorlati értelme a l4n.ni jelszónak. Több he'yen ehhez igazodtak a gyakor'ati munkában is, mivel nálunk az irány a szövetkezeti gazdálkodás aho' pedig nincs szegényparaszt, középparaszt, mert hiszen a szövetkezeti 'paraszt helyzetét nem a földje mennyisége, hanem a szövetkezetben végzett munkája határozza meg. A len.ni tanításnak ilyen eltorzitása és figyelmen kívül való hagyása helyenként aztán odavezetett, hogy a fejlődésünk mai szakaszán csak a szövetkezeti gazdálkodás létjogosultságát ismerték el és tagadták az egyéni parasztgazdaságok létezésének bárminő jogát és indokoltságát. Az e téren uralkodó téves nézetekre továbbá az adott okot, hogy nálunk a szocializmus építéséről úgy beszéltünk, olyan általános megállapításokat tettünk, mintha mi nem a szociahzmus építésének időszakában, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában volnánk, hanem a szocializmus építése lényegében befejezett tény volna. Továbbá azt mondtuk: példaképünk a Szovjetunió, s a Szovjetunióra úgy néztünk, ahogy az ma előttünk áll. A mai Szovjetunió munkáját és tapasztalatait akartuk követni, a mi viszonyainkra alkalmazni és nem vettük tekintetbe, hogy országunk és a Szovjetunió között a társadalmi fejlődésnek olyan óriási különbözősége van, hogy nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakát, a Szovjetunióban pedig a szocializmusból a kommunizipusba való "átmenet időszakát élik. Ennek a döntő tényezőnek a figyelmen kívül hagyása számos emberben ébreszthette azt a gondolatot, hogy mi rövid néhány év alatt ^megvalósítjuk azt, amire a Szovjetuniónak több, mint három évtizedre volt szüksége. Ügy vélték, hogy a fejlődésnek mi egészen más folyamatán megyünk keresztül, mint annakidején a Szovjetunió — am. részben ugyan igaz — é éppen ezért nálunk nem érvényesek és nem alkalmazhatók a Szovjetuniónak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának tanításai és tapasztalatai. Hogy fennálltak, sőt még ma is fennállnak nálunk ezek a nézetek, azt bizonyítja az is, hogy a Központi ^Bizottság szeptember 4-. ülésének határozatai alapján hozott és életbeléptetett intézkedéseket sokan úgy fogják fel, hogy azok visszalépést jelentenek a szocializmushoz vezető utunkon. Enniek éppen az ellenkezője az igaz. Pártunk és kormányunk az utóbbi időben foganatosított intézkedések életbeléptetésével helyrehozta azokat a hibákat, amelyeket a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján eddig elkövettünk, s megteremtették a szocializmus építésének számunkra egyedül járható helyes útját. Éppen ezért a lenini hármas jelszó alkalmazása párasztpolitikánkban nemhogy aktualitását veszítette volna, hanem ellenkezőleg, pártunk parasztpolitikájának továbbra is ez a jelszó határozza meg a lényegét. Nem változtatta meg e jelszó alkalmazásának jelentőségét az sem, hogy a szövetkezetek alakításával a szocializmus építésének az útjára lépjünk. Természetes. hogy a Szovjetunióban 1919-ben, amikor a bolsevik párt ezt a jelszót kiadta, nem tűzhette benne még -napirendre a kolhozparasztság kérdését, mivel abban az időben a Szovjetunióban elenyészően csekély volt a kollektív gazdaságok száma, s az uralkodó helyzetet a mezőgazdaságban az egyénileg gazdálkodók foglalták el. Más a helyzet nálunk ma, amikoris a földterület több mint egyharmadán nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás folyik. Ez a körülmény pedig azt jelenti, hogy a lenini hármas jelszó a mi mai viszonyainkra alkalmazva új tétellel bővül, amennyiben a mun kásosztály a szegényparasztság mellett egy újabb szilárd támaszra talál a falun a szövetkezeti parasztságban. Vagyis, a mi viszonyainkra alkalmazva így fogalmazhatjuk meg a lenini hármas jelszót: támaszkodj a szegényparasztra és a szövetkezeti parasztságra, lépj szövetségre a középparaszttal, s egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen. Természetes, hogy a szegényparasztság, — néhány holdas kisparasztok ép földmunkások — akiket a legkevésbbé kötnek a magántulajdon iránti kötelékek és szokások, a legközelebb állnak a munkásosztály politikájához és célkitűzéseihez, ahhoz a politikádhoz és azokhoz a célkitűzésekhez, amelyek az új társadalmi rendszer megteremtését a termelési eszközök társadalmi tulajdonba való vételén és az osztályok megszüntetésén alapszik. A munkás-paraszt szövetségben a munkásosztály vezetése éppen abban nyilvánul meg. hogy az osztályok megszüntetésére veszi az irányt, 3 e felé vezeti a parasztságot. De a szövetkezeti gazdálkodás megteremtése — amely falun a szocializmus építését ielenti, — éppúgy erre irányul, 1 ezt a célkitűzést követi, mert hiszen a szövetkezeti gazdálkodás a termelőeszközök -társas, szövetkezeti tulajdonán alapszik és kizárja a kizsákmányolás lehetőségeit. Törvényszerű következménye ennek, hogy a szövetkezeti ' parasztság, — tekintet nélkül arra, hogy volt kisparasztokról, vagy volt középparasztokról van szo —, amennyiben lelkes és odaadó híve a szocialista nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásnak, megbízhatóbb, szilárdabb támasza a munkásosztáh nak, mint a még egyéni gazdálkodást folytató, a szövetkezeti gazdálkodassal ma még szembenálló szegényparaszt. Nyomatékosan hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a szegényparaszt, aki ma még egyéni gazdálkodást folytat és szemben áll a szövetkezeti gazdálkodással, nem ellenségünk, mégcsak nem is semleges és passzív személy, hanem támaszunk, osztályérdekeinél fogva szilárd támasza a munkásosztálynak. A gyakorlati munka során a szövetkezetek szervezése terén hibát követtünk el abban, hogy a szövetkezetek létszámának fejlesztésével és ezzel párhuzamosan a szövetkezetek elégtelen anyagi támogatásával — ami azzal ' a következménnyel járt, hogy a szövetkezetek szervezése terén elért eredményeket nem támasztotta •"Iá kellő szervezeti és gazdasági megszilárdulás — a szövetkezeti parasztság nem volt elég szilárd tamasza a munkásosztálynak. A gyakorlati munka során a látszólag tetszetős eredmények kedvéért szem elől tévesztjük Leninnek azt a számunk»