Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-17 / 14. szám, vasárnap

uisao 1954. jamuár 17. A gépjavítási munka eredménye a dunaszerdahelyi traktorállomáson BEKÖSZÖNTÖTT a téli hideg. Az égbolton ólomszürke hőfelhők úsznakr Csendes, kihalt a határ. Amerre csak nézünk, mindenütt ezüstszínben csillog a táj. A szántóföldeket, utakat, házakat hótakaró borítja- Január eleje van. Nagy I/lyhekben hűlj a hó, amikor a flunaszerdahelyi gépállomás udvará ra érkezünk. Az udvaron sok gép. Némelyek javításra várnak, némelyek pedig már kikerültek a javítóműhelyekből, hogy úgy mondjuk, ^átestek már a műtéten® és most arra várwak, hogy kivontassák őket a brigídközpontokba. Sok közöttük a' cséplőgép és elevátor. Űgylátszlk, hogy ezek javításával jól előrehaladtak a dunaszerdahelyiek. Mielőtt kivontatnák őket, még egyszer gondos ellenőrzésen mennek át, hogy ne kerüljenek ki hibásan, »betegen« a brigádközpontokba és akkor vegyék észre rajtuk a hibát, amikor már megkezdik a cséplést. Vájjon hogyan állnak a gépjavításokkal a dunaszerdahelyiek? Kérdésünkre Szamaránszky Károly fögépész adta meg a választ, aki többek között elmondotta, hogy a javítási munkákat december 1-én kezdték meg és a jó munkaszervezés eredményeképpen ma már szépen előrehaladtak. A december havi tervet sok tekintetben jelentősen túlteljesítették December végéig a traktorok javítását 31.6, az elevátorokét 50, matrágyaszór jkét 45, Ultet/i.Eréppikét 70, ekékét 30. kulti Vátorokat 50, mütrágyaszórókét 45 és a lerjtépőgépekét pedig ugyancsak 50 százalékban végezték el. — Ezeknek a gépeknek javításával valóban jó munkát végeztünk — jegyzi meg Szamaránszky elvtárs. — Ellenben a kombájnok és az aratógépeik javításával kissé lemaradtunk. Behozzuk a késést, — mondja kisvártatva és hozzáteszi, — hogy mire eljön a javítási mun kák befejezésének határideje, ezek ts készen legyenek. Az idei télen már a dunaszerda, helyi gépállomás javítómunkásai ls bevezették a futószalagos Javítási módszert, A GÉPJAVÍTÁS egész folyamatát részegységekre, csoportokra osztották szét. összesen hét csoportot alakítottak a kerekestraktorok javítására. Az első csoport a traktorok szétszedését és össze r a kását végzi. Ebben a csoportban Tősér Sándor és Gál Sándor dolgoznak. Mindketten CsISz-tagok, akik már itt a gépállomáson szerezték meg szakmai képzettségüket. Szorgalmas munkásoknak bizo tak. A másik csoport a gépek motorjait javítja. Itt hárman sürög nek-forognak a motorok körül, köztük van Szabó József is. Örömmel beszél munkájáról. Elmondja, hogy párosversenyben áll Hajdú Sándorral. — Elhatároztuk, — mondja a motor fölé hajolva — hogy három-öt ember munkáját végezzük el a téli javítási idényben. Arról beszé] még, hogy szépen keres és a mult évben családi ház építésébe kezdett. — Nemsokára beköltözünk az új házba. — Régi vágya teljesül ezzel Szabó Józsefnek. A harmadik csoport tagjai a dif ferenciált és «• sebességváltókat hozzák rendbe. Ebben a csoportban hatan dolgoznak. A negyedik cso port a gépek kormányszerkezetét iavítja. Az ötödik pedig a hűtőberendezések javításával foglalkozik. A hatodik csoportba a villanyszerelők tartoznak, akik a gépek villanyberendezéseit javítják. Míg a hetedik csoport tagjai a gépek sár hányóit é

s szélvédőit javítják. A hernyótalpasok javítása is szépen hnlad PVek javításán Bőgi Jenő csoportja dolgozik. Vállalták, hogy a régi alkatrészek ötven százalékát felhasználják és a javítási határidőt 15 nappa) megrövidítik; A FTTTÖSZALAGOS javítási módszer segítségével meggyorsítják a Javítási munkák ütemét a duna szerdahelyi gépállomás dolgozói. A kerekes- traktorok javítóműhelyéből naponta 1-5 traktor kerül ki megjavítva Ugyanakkor ennek a módszemek az alkalmazása azt is le hetővé teszi, hogy az egyes gépszerelök munkájukban jó gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek teljesen kihasználják a műhely gépi berendezéseinek teljesítőképessé gét és így fokozzák a munka termelékenységét. A kormány által megállapított határidő február 28 Ez* a dunaszerdahelyiek le akar ják rövidíteni Elfogadták a szenei gépállomás dolgozóinak versenyfel. hívását, amely Szerint a javítási határidőt három nappal megrövl dítík. Ugyanakkor versenyre hívták kí a csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozóit, mert a szeneteket nem tartották elég erős ellenfélnek a javítási munkák hét nappal való lerövidítésére. A gépállomáson eddig sok volt az eldobott és hasznavehetetlennek tartott alkatrész. Most •a.z új év nyúlnak, hiszen sokszor egy mű kezdetétől irányt vettek a szigorú szak alatt négy traktort is széjjelszedtek, egyet pedig összerakgazdaságosság elvének a betartására. Az eldobált alkatrészeket öszszeszedik és mintegy 60 százaiékot saját maguk kijavítanak és újra felhasználják. A gépállomás dolgozóinak lelkes munkáját mi sem bi zonyítja jobban, mint az, hogy már eddig is sok újítást javasoltak és közülük sokat meg is valósítottak % AZ EGYIK ILYEN ÜJlTAS például a Skoda-traktorok benzin gyújtásának a tökéletesítésére vonatkozik. Lényege , az, hogy nem mennek tönkre olyan hamar a gyertyák, kábelek és az elosztók. Eddig ugyanis egy traktornál évente legalább harminc gyertya hasz nálódott el. Egy gyertya régi pénzben 27 korinába került. Móst az újítással elérték, hogy mindössze csak 4 darab gyertyára van szükség egész éven át. Ezzel jelentős megtakarítást értek el. A másik újításuk a Zetor-gépeknél az olajszűrő egyszerűsítése. Ez szintén jelentős újítás. A Zetorgépeknél eddig a szűrő körülményes lebontása arra kényszeritette a traktorosokat, hogy a szűrőt tisztítatlanul hagyják. Sok trakto ros pedig nem is tudta, hogy az! is le kell időnként bontan; é

s meg kel] tisztítani. Az olajszűrő körülményes lebontás

a ázt okozta, hogy a csapágyak időelőtt tönkrementek. Az élenjáró gépszerelők ezt úgy oldották meg, hogy az olajszűrő a fáradt olaj íeengedésé~e szolgáló csavarral együtt kicsavarható. így a traktoros a fáradt ol«1 kiengedésekor azonnal' megtisztíthatja a szűrőt. Idén a gépállomás parkja űj, nagyteljesítményű gépekkel gyarapodik. Ebben az évben 10 gabona kombájnt, két lenkombájnt, egy répakombájnt, egy Sztalinyec 80-as traktort, nyolc könnyű boronát, kilenc fűkaszálót, kilenc vetőgépet, három istállótrágyaszórót, tíz mütrágyaszórót, két szénafúvót, két nehézboronát és négy darab Zetor traktort kap. AZ IDEI TERMELÉSI és pénz tigyi tervek kidolgozását is meg kezdték már. A tavaly; tapaszta latokon okulva, az Idén még na jyobb mértékben kötnek majd hozamszerződéseket az EFSz-ekkel. Elhatározták azt is, hogy az idén az aratási é

3 cséplést. munkákért • az elért termelési eredmények alap ján a gépállomás gabonában fogja kapni a jutalmat, ami mi.nd a gépállomás dolgozói, mind a szövetkezeti tagok szempontjából is sokkal előnyösebb, mint a pénzbeli ju talmazás Mindez elő fogja segíteni, hogy a traktorosok fokozzák munkájuk minőségét. F. K. Hogyan teljesítsük a beadást az állattenyésztési termékekből az első negyedévre A beadás új normáit szétlrták az egyes járásokra é

s a begyűjtési minisztérium jóváhagyása után szétírják őket az egyes községekre. Feb. ruár közepe táján a S^ldművesek már megismerkednek az új normákkal, megkapják az 1954. évre szóló beadási kötelezettségekről a szerződést, amely szerint beadási kötelezettségüket 1954, április 1-től teljesíteniök kell. De addig is szükség van a vá rosok és az üzemek hússal, tojással és tejjel való ellátására. Az állattenyésztési termékeket naponta fel kell vásárolni, hogy ezek segítségével biztosítsuk a közellátás rendszeres és Zökkenőmentes folyamatát. Ezért az eiső negyedév végéig a húst, tejet, tojást az első negyedévre szóló szétíráis alapján gyűjtik be. A szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok tehát olyan mennyiségű húst, tejet és tojást ad nak be, mint 1953 első negyedévé ben. Ezek a beadási kötelezettségek egyelőre még nincsenek határoaottan megállapítva. Az új normák a CsKP KB plénumának határozata szerint 1954-tői érvényesek. Ezért az a földműves, aki több húst, tejet és tojást adott ke, minit a szétírás megállapítja, nem szenved kárt. Saját választása szerint a terven felül beadott" állattenyésztési terméket a kö veükező negyedévre számíthatja be, vagy pedig h

a a szabadpiaci árakon való eladás feltételednek megfelelt, a beadott mennyiséget átszámítjuk a szabadpiaci árakon. A januári első dekádban a mezőgazdasági termékek begyűjtése azt mutatja, hogy több földműves nem tudja, milyen formáiban kell teljesite. nle beadási kötelezettségét addig, amíg megállapítják az új beadási normákat. így több dolgozó paraszt várakozott a beadással Természetesen ez befolyással van a begyűjtésre. Ezér

t most a begyűjtési appará. tus és a népi igazgatás feladata, hogy a földműveseknek megmagyarázza nemcsak'azt, hogyan kell beadási kötelezettségüket teljesíteni, hamem azt ls, milyen lesz az elszámolás a beadott termékekért. A földművesek már most megteremthetik az állattenyésztési termékeknek ma. gasabb állami begyűjtési áron való eladásának feltételeit. Mennél hamarább teljesíti valamelyik mezőgazdasági üzem beadási kötelezettségét, annál hamarább adhatja el szabad áron termékeit. Minden földműves tudja, hogy a helyes költségvetés a jó gazdálkodás alapja. A párt és kor. mány betartja határozatát. ígéretét, melynek meg^ősítása a dolgozó parasztság jó munkájától függ. A sikabonyi EFSz ebben az évben 112 mázsa sertéshúst adott be A síkabonyi szövetkezet az állatte- jó eredményt azért érték el, mert a nyésztésí munkák j ä megszervezésé szövetkezetnek olyan etetői vannak, nek eredményeképpen januárban már mint Juhos Kálmán elvtárs, aki egye112 mázsa sertéshúst adott be. Ezt a dül 153 hízósertést gondoz. Már Kisfaludon is van villany Pártunk és kormányunk egyre f o kozottabban gondoskodik dolgozóink életszínvonalának emeléséről. A kis. faludi szövetkezet tagjai örömmel vették tudomásul, hogy 1954 január 1-től villannyal világítanak. Az egész failu vitáim és megelégedett- A szft vetkezeti tagok rádiókat, vilVany. vasalókat és egyéb villany háztartási cikkeket 'vásárolnak A villany bevezetése alkalmából kötelezettséget váLaltak hogy az egész évi sertéshúsbeadásukat március hó vegéig teljesítik. Miért nem működik a szövetkezeti iskola Kisudvarnokon A dunaszerda helyi járásban 31 köz ségben jól mfikööik a szövetkezeti iskola. Ezekben a községekben az EFSz és a helyi nemzeti bizottság vezetősége megértette az oktatás fontosságát éis azért minden erejével támogatta-. Nem így van ez azonban Kisudvarnokon. Még egyetlen egyszer sem tartották meg az iskolát, | amely oly fontos a szövetkezeti tagok számára szaktudásuk elméyítéiséhez. Az iskola vezetésével Rences Károlyt, a helyi iskola igazgatóját bízták meg, aki ezidelg keveset törődött az iskolával. Krajcsovics Ferdinánd, Dunaiszerdahely megsérthetetlen tanítását, „hogy a .munkásosztály, a kommunista munkáspárt feladatának tudatában állhatatosan türelmesen számos átmeneti fokon keresztül, a parasztság dolgozó részének öntudatra ébresztése útján és csak olyan mértékben halad előre az új. szocialista építés felé vezető úton, amilyen mértékben a parasztság öntudatra ébred, amilyen mértékben önállóan szervezkedik" Az önkéntesség elvének megsértése, tehát annak megsértése és figyelmen kívül hagyása, hogy a szövetkezetbe belépett földművesek egy részét nem az öntudat ébredése vitte rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára, még inkább elmélyítette azokat az ellentmondásokat. amelyek a szövetkezeti gazdálkodás által létrehozott új, lényegében szocialista termelési viszonyok és a szövetkezeti tagok még mindig fennálló kistulajdonosi vonásai, tehát a termelési viszonyoktól elmaradt gondolkodás módja között keletkeztek. A pártnak és a kormánynak az utóbbi időben hozott, a szövetkezetek szervezési és gazdasági megszilárdítására irányuló intézkedései számos, a szövetkezetek szervezése és gazdasági fejlesztése terén elkövetett hibát hoznak helyre. Ezeknek a párt- és kormányintézkedéseknek az a feladata, hogy megvalósításukkal elsősorban is a szövetkezeteket szervezetileg és gazdaságilag megszilárdítsák. Ennek következményeképpen pedig elérjék azt, hogy a tagok jövedelme az eddigiekhez viszonyítva lényegesen emelkedjék, vagyis a szövetkezeti parasztságnak bizonyságát nyujtsuk annak, hogy a szövetkezeti gazdálkodással, tehát a szocializmus építésével együtt növekedik egyéni jövedelme, életszínvonala is. Ennek hatása és eredményeképpen megszilárdul a szövetkezeti parasztságnak a munkásosztály politikájába vetett bizalma, s tovább erősödik a munkás-paraszt szövetség, megsokszorozódik a munkásosztálynak a szövetkezeti parasztságra való támaszkodásának lehetősége. A szövetkezeti gazdálkodással létrehozott szocialista termelési viszonyok és a szövetkezeti tagok elmaradt tudata, kistulajdonosi vonásaik közötti ellentmondásokat a tagok szocialista nevelésével kell kiküszöbölni. Döntő fontosságú a tagság szocialista nevelése a szövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdításában is, mert hiszen bármilyen nagy anyagi támogatást is nyújt az állam a szövetkezeteknek, mindez nem jiozhatja meg a maga eredményét, ha a tagokat nem vezetjük rá annak felismerésére, hogy a szövetkezet érdekei elválaszthatatlanok egyéni érdekeiktől, Mind a tagok szocialista nevelésében, mind' a szövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdításában ezért nagy szerep hárul a szövetkezetekben dolgozó kommunistákra, a szövetkezetekben működő pártcsoportokra. Elsősorban is a pártcsoportok munkáján múlik." hogy a pártnak és a kormánynak a szövetkezetek megszilárdítására és fellendítésére irányuló határozatait és intézkedéseit, a párt parasztpolitikáját hogyan valósítják meg és viszik keresztül a szövetkezetekben. Az egyes szövetkezetek gazdálkodásának és működésének sikertelenségei, a párt parasztpolitikájának elferdítése nem egy esetben arra az elégtelenségre vezethető vissza, hogy a falusi pártszervezetek mindez ideig nem érvényesítették a gyakorlatban pártunk új alapszabályzatát s az egyes munkahelyeken nem alakították meg a pártcsoportokat. A pártcsoportok megalakítá-' sa nemcsak a szövetkezetekben szükséges, hanem a szövetkezeteken belül az egyes munkacsoportokban is. A szövetkezetekben dolgozó kommunisták munkája csak akkor válhat eredményessé, ha tevékenységükben munkahelyeik feladataiból és kérdéseiből indulnak ki, s azok megoldására fordítják figyelmüket. A szövetkezetek szervezése terén elkövetett hibák felfedése komoly figyelmeztetés arra nézve, hogy a szövetkezetek alakításánál az önkéntesség elvének megsértése, a? adminisztratív eljárások alapján létrehozott szövetkezet nem a cél elérésére vezet, hanem ellenkezőleg, káros következményekkel jár A kényszerítő körülmények között a szövetkezetbe lépő .paraszt nem viseli szívén a szövetkezeti termelés sorsát, — tehát/ csökken a termelés —, és megrendül a párt politikájába vetett bizalma is — tehát gyengíti a munkás-paraszt szövetséget. Az önkéntesség elvének megsértése a lenini jelszó durva megsértése, a proletárdiktatúra, a népi demokrácia hatalma alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek az aláá-ása. Mert hiszen hogyan támaszkodjék a munkásosztály arra a szegényparasztra és hogyan lépjen szövetségre azzal a középparaszttal, akit bekényszerítettek a szövetkezetbe? Vagy talán a mezőgazdasági termelés növeléséhez és a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához ) vezettek "" például az eperjesi kerületben elkövetett túlkapások? Jól tudjuk, éppen ellenkezőleg! Viszont a szövetkezeti mozgalom terén elkövetett hibák és túlkapások azt jelentik-e, hogy helytelen volt pártunk parasztpolitikája, hogy most már le kell térni a szövetkezetek alakításának útjáról? Nem, ilyesmiről szó sincs, ilyesmiről szó sem lehet és ilyen politikára csak azok hajlamosak, akik, mert látják, hogy eddigi erőszakos politikájuk csődöt mondott, most ezt a csődöt nem saját hibájuknak tudják be, hanem a szövetkezeti gondolatot vélik életképtelennek. Márpedig a szövetkezetek döntő többsége azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gondolat életképes gondolat. Ha helyes módszereket alkalmaznak a parasztok meggyőzésénél' és ha a szövetkezeteket megalakulásuk után sem hagyják magukra, akkor a szövetkezetek kimagasló eredményeket érnek el mind a termelés fokozásában, mind tagjaik jövedelmének növelésében. Az állam fokozottabb támogatása a szövetkezeteknek, e támogatás észszerű felhasználása további lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szövetkezetek megsokszorozzák eddigi eredmé-/ nyeiket, s éppen eredményeik tévén vonzóvá tegyék a szövetkezeti gazdálkodást a még egyénileg gazdálkodók előtt. A pártnak és a kormánynak azon intézkedései, amelyek kizárják a/ önkéntesség elvének a megsértését a szövetkezetek alakításánál, nem jelentik a szövetkezetek további a

!akitásáról való lemondást, hanem -zámot vetnek egyrészt azzal, hog\ a szövetkezetek alakítása ütemének lassításával szervezetileg és gazdaságilag megszilárdítjuk a szövetkezetek alakítása terén eddig elért eredményeinket, másrészről pedig kiküszöböljük annak veszélyét, hogy a párt célk.tűzéseinek valóraváltásában elszakadjon a dolgozók, nevezetesen a parasztság széles tömegeitől, „össze kell fogni a parasztság tömegével, — tanítja Lenin — az egyszerű dolgozó parasztsággel és meg kell kezdeni az előrehaladást, összehasonlíthatatlanul, mérhetetlenül lassabban, mint ahogy ábrándoztunk róla, de viszont úgy, hogy valóban az egész tömeg velünk egvütt haladjon. Akkor azután, a maga idejében, olyan gyorsulás fog bekövetkezni ebben a haladásban, amilyenró'j ma még álmodni sem merünk". Lenin szavaival, de a mi viszonyainkra teljes mértékben érvényesen „ ... ez az új gazdasági politika első fő politikai tanulsága". Bátky László