Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-17 / 14. szám, vasárnap

Egyetlen egy dolgozó paraszt se maradjon adósa az államnak EFSz-eink túlnyomó része és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok a mezőgazdasági termékekből teljesítették a beadást vagy az előirt fajtákból, vagy pedig más mezőgazdasági termékekkel helyettesítették őket. Vannak olyan mezőgazdasági üzemek Is, amelyek az 1953-as beadási kötelezettségüket nem teljesítették. Nem lenne helyénvaló, hogy egyik mezőgazdasági üzem teljesíti az állam. és a munkásosztály iránti kötelezettségét, a másik nem. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek annak ellenére, hogy kedvezményekben részesültek, mert valamilyen elemi csapás érte őket, vagy pedig a jószág tömegesen pusztult, — a «sökkentett beadási kötelezettségükel sem teljesíthették, most lehetőségük nyílik arra, hogy az 1953-as Am arad ásókat pótolják. Azoknak az EFSz-eknek és egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik nem teljesítették beadási kötelezettségüket, a mezőgazdasági termékek beadására három évig van idejük, kezdve az 1954-es évvel. Ez különösen a gabona-, burgonya, és állattenyésztési termékekből való be. adást illeti. Ami a cukorrépát, repcét, zöldségféléket illeti, a be nem adott mennyiséget a termelőknek leszámítják, ha bebizonyítják, hogy a begyűjtési szerveknek átadták a termelt mennyiséget. A len, lenmag, kender, kendermag, paprika, dohány, cirok be nem adott meny. nyiségét 1954. június 30-ig számolják el. A termelők eddig az időig pótolhatják az 1953-as évi lemaradást. A lemaradás elszámolását a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottai végzik. A begyűjtési dolgozók a rájuk bízott körzetekben megvitatják a parasztokkal a ! hiányzó termékek mennyiségét, majd ugyanezt megvitatják az EFSz-ekkel is. A tartozás összehasonlítása után a helyi nemzeti bizottság segítségével megállapít, ják, hogy a termelők beszolgáltattak e "annyi cukorrépát, zöldségféléi stb., mint amennyi termett, majd megbeszélik ve'ük, hogy jú nius 30-ig hogyan .teljesíthetik a len és az Ipari növények beadásában való lemaradásukat. Ami a többi terméket illeti, meg. egyeznek a termelővel, hogy 1— 3 éven belül mit kell teljesíteni, miközben 1954-ben a tartozás 35 százalékát le kell róni. Egyidejűleg a begyűjtési dolgozó megegyezik a termelővel az egyes termékek be. adási határidejére, mégpedig húsból negyedévenként, tejből és tojásból hónaponként kell teljesíteni a beadási kötelezettséget. A növényfélék beadásában érvényes az az elv, hogy a vetör^agkölcsön megfizetése után a fennmaradó mennyiséget a tartozás lerovására kell szánni. A vetőmagra és az ültet, vényfélékre nyújtott kölcsön kiegyenlítése után a termeJö gabonafélét vagy burgonyát ad be. A párt és a kormány így gondoskodik arról, hogy a földművesek teljesítsék az állam rán ti kőte .ezettségüket A dolgozó parasztok ezt a lehetőséget örömmel fogad ják Ne legyen tehát egy földműves •sem aki adósa maradna az államnak AZ ÚJ SZÓ POSTÁJABOL A prága-libeni hajógyár n imMsaimk újabb eredményei A prágai-iibeni hajógyár a kapitalista köztársaságban jóformán csak egy nagyobb deszkabódébó! állt, komoly gépi berendezésről benne nem is lehetett beszélni. A termelést idegen mérnökök, technikusok és mesterek irányították. A cseh hajóépítő munkások a szociális berendezéseket csak hírből ismerték, ebédjüket kis kandliban otthonról hordták, ki

s vödör vízben mosakodhattak és boldogok voltak, ha dolgozhattak. — Ez volt a helyzet a fasiszta megszállás i ideje alatt is A haj ágyár tervszerű, következetes kiépítésére csak a felszabadulás után került sor. Ma már hatalmas üzem a hajógyár, mely nagy. fűthető csarnokkal, tökéletes gépállománnyal, kifo. gásta'an szociá'is intézményekkel, üzemi konyhával, étkezdével, öltözőkkel és mosdókkai rendelkezik. A hajók építését munkásokból lett mérnökök, tervezők és technikusok irányítják, akik mind elsajátították a szükséges ismereteket. A hajó gyár munkásai a párt és a kormány irántuk tanúsított figyelmével tisztában vannak és lelkes odaadással dolgoznak feladataikon. Az őszi hónapokban készü't el az SB 250 típusú első úszó kotrógépük, mely egyszersmind miňtául szol<rál a többi készülőben lévő bágereknek. A b&gcrt a Navika n. v. terve- alapján tizennégy hónap alatt készítették el. A próbakotrás — Limellett — a Laben, jól sikerült. Az óránként feltéte'ezett 250 m

3-nyi • fö'd kotrása 450 m

3. nyire fokozható. A többi hajótest építése Is eredményesen halad előre. A második bágert csak az elmúlt hetek alacsony vízállása miatt nem lehetett kipróbálni. A harmadik báger elké szitásét ez évi február l-re ígérik az likatmazotta.k Egyre több 1ó tapasztalattal rendelkeznek a libefti najóépítők, egyre kevesebb idő kel! egy egy bágerkolosszus elkészítéséhez és ahogy Hamernik igazgató elvtárs és Rohlik elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke mondja az üzem dolgozó' sokat tanultak a komáromi elvtársaktól. \Több kitűnő és bevált munkafolyamatot a komáromi elvtársak pé'dája nyomán vezet tek be a libefti üzembe. Az átvett munkafolyamatok megkönnyítik és meggyorsítják a munkát és nők réízére is 'ehetővé teszik. Ma már Libeftben remorköröket és nagy vontatóhajókat is készítenek. így a Šumava és a Fatry remorkőrök már teljeesn elkészültek. Jó eredményeket mutatnak fel a libeftiek az újítások és ésszerűsítések terén is. Vybíra' elvtárs, olyan új szert talált fel, amely rozsda, mentesíti a hajó külső fa'ait és ennek folytán könnyebb a mázolás. Jó eredményeikre büszkék lehetnek a libefti hajógyár dolgozói. Megnyitás előtt A nagymegyeri állami gazdaság dolgozó

1' kultúrházat, kaptak Vidéki vagyok Egy óra múlva indul a- vonatom• Időmből futja, sétálok Bratislava utcáin. A szovjet könyvesbolt kirakatát néztem, majd a Békevédők-utcáján a pályaudvar felé haladva a megnyitás előtt Lenin-múzeum épülete 'köti le a figyelmemet. A kíváncsiság bevisz a munkások közé, akik a lépcsőházban és a termekben az utolsó simításokat végzik. Egy prágai elvtárs iránvítja a munkát a múzeum igazgatójával, — Ez így legyen, az meg úgy, — magyarázzák a munkásoknak. A paA nagymegyeri állami gazdaság dolgozói az elmúlt esztendő utolsó napjaiban pártunk és kormányunk gondoskodása folytán új kultúrhá zat kaptak. A kultúrház harminc méter hoszszú és kilenc méter széles. Felépí tése lehetőséget ad állami gazdaságunk dolgozóinak a szórakozásra és rí k'ťťŕ.ra fejlej-.t'.jére. A kultúrház iránti érdeklődés az építés ideje alatt napról napra növekedett. Az ifjúság türelmetlenül várta, hogy a kultárházat átadják rendeltetésének, hogy az üzemi klub vezetőségének irányításával minél hamarabb hozzáfoghassanak a kultúrműsor összeállításához és bemutatásához, ameilyet a kultúrház fel. avatáskor szeretnének majd bemutatni. A kultúrház felavatását 1953. de cember 31-re tűzték ki. Az ifjúság nagy lelkesedéssel fogott a műsor tanulásához. Szilveszterkor az állami gazda, ság do'gozői nagy érdeklődéssel vár ták az üzemi kultúrház ünnepélyes megnyitását. A megnyitáson az üzemvezetőség részéről Nyáry elvtárs üdvözölte a jelenlevőket. Beszédében rámutatott arra, hogy a mai ifjúságnak milyen sok lehetősége van a tanulásra hogy kultúréletet élhet és állandóan fejlesztheti kultúrpolitikai tudását. Ezután Lapos eľvtárs, az üzemi tanács elnöke, kö szönetet mondott az üzem vezetőségének, hogy a dolgozók érdekében segítségére voltak a kultúrház fel. építésében. Megemlítette, hogy az üzemi k'ub keretében különböző kul. türkörök alaku'tak. amelyekben minden dolgozó megtalálhatja szó. rakozását. Van olvasókör, színját. szőkör, énekkar, zenekar, sakk. és ping pong-körök. Ezeken kívül van egy szép 680 kötetes könyvtárunk. Dolgozóink jó könyvek olvasásával gyarapíthatják tudásukat s egyúttal szórakozhatnak is. Beke elvtárs az üzemi klub ve. zetöségének nevében ígéretet tett, hogy a kultúrház átvétele után minden. igyekezetükkel azon lesznek, hogy a dolgozók kultúrigényeit min. den tekintetben kie'égítsék A nagymegyeri állami gazdaság dolgozói nagy örömmel fogadták az üzemi kultúrház felavatását. Bartal János, az iizemi pártbizottság tagja Nagymegyer. A királyhelmeci tizenegyéves magyar középiskoláról pírra vázlatokat rajzodnak, a képek elhelyezésének tervét. A munka gyors iramban halad Egy-két nap múlva készek lesznek A filmhíradó is meglátogatta az épülő múzeumot, hogy az ott dolgozók munkaigyekezetét megörökítse. Az elvtársakkal, akikkel itt megismerkedtem. szerdán, január 20-án délután 16 órakor újból találkozom. Részt veszünk a múzeum megnyitásán. Közös építő igyekezetünk vonz bennünket erre a helyre, Tanulni akarunk Lenintől. 1953. szeptember elsején tizenegyéves magyar középiskola nyílt meg a királyhelmeci járásban, amelyet dolgozóink nagy örömmel és megelégedéssel fogadtak. Az iskola ta nulói, hogy érdemessé tegyék ma. gukat pártunk és kormányunk gondoskodására, kötelezettséget vállal tak, hogy az EFSz ben néhány ezer munkaórát ledolgoznak. Kötelezett ségvál'alásukkal eddig is szép ered ményeket értek el. Az iskola környékén sportpályát építettek. A tanulás me'lett nem fe, ledkeznek meg a szórakozásról sem. Előadásaikon vidám énekükkel és táncaikkal sokszor bámulatba ejtik a közönséget. A kultúrversenyeken az első helyre küzdötték fel magukat. ' A Csehsz!ovák-Szovjet Barátság Hónapja alkalmával mindegyik tanuló bekapcsolódott a kuítúrmunká. ba, mellyel hálájukat fejezték ki a hös szovjet nép iránt. Télapó fogadására örömmel készültek az ifjú tanulók. Öröm volt nézni az emberpalánták apró lábait, amint ropták a táncot. A jól elő. adott szavalatok, melyek tréfásak, szórakoztatók és a komoly munkára serkentők voltak, jó hatást gyakoroltak mindenkire. Az egyes osztályok szebbnél szebb nótákat és jeleneteket mutattak be, amelyeket titokban, a tanító elvtár. sak segítsége nélkül tanultak be. Nagy izga'om közepette megjelent Télapó E'őször a béke országának hatalmas építkezéseiről beszélt a tanulóknak Ezután a legizgalmasabb pillanatok következtek: az ajándékok szétosztása. Tíznapos pihenés után a tanulók még komolyabban láttak a tanulás, hoz. önkéntes brigádmunkát ajánlottak fel Korea újjáépítésére és ennen eredményeképpen 500 koronát adtak erre a cé'ra. Tanulóink hadat üzentek az ötösöknek és a 'négyeseknek. Megígér, ték, hogy a félévi bizonyítványt ötö- sök és négyesek nélkül fogják kiérdemelni. Ilyen iskolában öröm tanítónak lenni. Lénárt László, a tizenegyéves magyar közép. iskola tanítója, Királyhelmec. A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájában 1. A szövetkezeti parasztság Népi demokrác.ánk hata'mát a mun ás prasztsz'ivétség képez . mely szövetségben a munkásosztály a vezető erő. A munkásosztály és annai; élĽ—^ata, a kommün.

sta párt visz^-.yát szövetségese, a do g zo parasztságba; szemben az ismert lenini hármas jelszó határozza meg Támaszkodj a szegényparasztra, —, mondja Lenin hármas je'szava —, lépj szövetségre a középparaszttal és egy pil'anatra se szüntesd a harcot a ku'ák ellen Pártunk a fe szabaduás. kü önösen prd g a február: események óta ezt a lenn. tanítást kivette, va'ósitotta me? a gvakorlatban, amikoris a dolgozó parasztság alapvető osztá yérdeke t összeegyeztette a munkásosztá'y érdekeivel és célkitűzéseivel s biztosította a dolgozó parasztság szünte'en elöreha'adását. jó'étének állandó növe- lését. Pártunk a do'gozó parasztság osztályérdekeit köveite és valósította meg amikor a kis- és középparasztok között fe osztotta a naeyb rtokokat, a parasztságot kiszabod ította a bankok fojtogató gvűrűjébő' és a kui'ákuzsorától, terményeinek szilárd árakat biztosított és gazdaságának fellendítése érdekében ellátta korszerű mezőgazdasági gépekkel, mű trágyává

1 és nemesített vetőmaggal —, majd később megnyitotta előtte fejlődésének további perspektíváit: a szövetkezeti gazdálkodással kitárta e'őtte a fej'ődés és a felemelkedés kor'át'an lehetőségeinek kapuját. Vitathatat'an tény, hogy a dolgozó parasztság a felszabadulás utáni néhány év alatt a fejlődés olyan útját tette meg, amely a kapitalizmus alatt elképzelhetelen lett volna. A mezőgazdaságnak a felszabadulás után, határozott fePendülése ellenére is, mi teszi mégis szükségessé, hogy az utóbbi hónapokban pártunk és kormányunk figyelmének, intézkedéseinek középpontjában a mezőgazdaság kérdése, a mezőgazdasági termelés fokozásának a pártnak és a munkásosztálynak a parasztsághoz való viszonyának a kérdése került? Ezeket a kérdéseket maga a fejlődés vetette fel és állította e'őtérbe, mint a legsürgősebb megoldásra váró kérdéseket. Mindinkább előtérbe kerültek elsősorban azért, mert évek óta egvre jobban éreztük hogy az ipar' fejlődés, az ipar fejlesztésének üteme mögött a mezőgazdaság egyre jobban elmarad, nem bírja kielégíteni sem az egyre fokozódó — s az iparosítás ütemével mindinkább fokozódó — élelmiszerszükségletet, sem ped^g elegendő nyersanyaggal nem tudja ellátni a könnyűipart. Amikor pártunk Központi Bizottsága szeptember 4-i ülésén a szocializmus gazdasági alaptörvényének ismeretében felülvizsgálta eddigi gazdasági politikánkat, népgazdaságunk egyes ágazatainak fejlődését, megállapította egyrészt azt, hogy az iparosítás üteméhez viszonyítva nem fordítottunk kellő gondot a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra, másrészt azt, hogy az iparosítás eddig elért eredményei lehetővé tesz.k. hogy a mezőgazdaságban és a könnyűiparban mutatkozó elmaradásokat néhány éven belül felszámoljuk. s ennek fo'ytán 'ehetővé vá'ik a lakosságiak élelirtiszerrel és közszükség'eti cikkekkel való bőséges ellátása. A Központi Bizottság a mezőgazdaság elmaradottságának kérdéseit és okait vizsgálva azt is megállapította. hogy számos helyen és esetben megsértették pártunk parasztpolitikáját és helytelen, a párthoz és a munkásosztályhoz idegen módszereket a'kalmaztak a parasztsággal szemben. Ezek a helytelen módszerek veszélyeztették a munkásosztály és a do'gozó parasztok összefogását, a munkás-parasztszövetséget és bizonytalanná tették a parasztság helyzetét, fékezték és korlátozták a parasztság termelési helyzetét, vagyis, a parasztságga' szemben alkalmazott helytelen módszerek gátolják a mezőgazdaság fej ődését. Szükséges ezt hangsú'yozni azért mert a Központi Bizottság szeptember 4-i ülésének határozata, a szeptember 15-i kormánynyilatkozat és a Központi B.zottság azóta tartott üléseinek határozatai ellenére .s, — amelyek pedig mé'yrehatóan elemezték a parasztság és a mezőgazdaság helyzetét — számos Vidéki párt- és állami szerv és helyi pártszervezet úgy hiszi — és gyakorlatában ehhez is a'kalmazkod.k —, hogy a mezőgazdaság elmaradottságának egyedüli oka az volt, hogy nem részesü't megfelelő beruházásban, á'lami támogatásban. Ez a nézet pedig igen helytelen és igen téves. Természetes, hogy döntő mértékben elö'dézte a mezőgazdaság elmaradottságát a beruházások elégtelensége, de ez csak az érem egyik oldala. Az érem másik oldala az, hogy lega'ább ilyen mértékben okozója vo't a mezőgazdaság elmaradottságának a parasztságga

1 szemben, helytelen módszerek alka'mazása. a párt parasztpolitikájának a megsértése. Éppen ezért a leghelytelenebb úton járnak azok, akik azt hiszik, hogy az utóbbi időben hozott, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedések egyedül és egycsapásra megvá'toztatják a mezőgazdaság és a parasztság helyzetét. További munkánkra nézve — éppen az eddigi tapasztalatok alapján — az edd.gieknél sokkal fokozottabban érvényes a Központi Bizottság szeptember 4-i ülésének az a megállapítása, hogy nem elég csupán meghatározni a helyes vona'at. A meghatározott vonal, a kitűzött irányelvek csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha azokat következetesen teljesítik és teljesítésűket .ellenőrzik, s így lehetőség és alkalom nyílik arra, hogy végrehajtásuk során elkövetett m'ndennemü hibát .dejében helyre lehessen hozni A Központi Bizottság határozatai nemcsak, azt áľapították meg, hegy a mezőgazdaság nem részesül megfelelő állami támogatásban, hanem azt is megá'lapították, hogy pártunk parasztpo'itikája, a párt IX. kongresszusának irányélvei, amelyek az egyéni parasztgazdaságoknak a szocia .sta nagyüzemi gazdálkodásra való önkéntes és fokozatos áttérését tűzte ki, lényegében he'yes volt, ma is az és a mezőgazdaságban a párt és a kormány a'apvető irányvonala továbbra is az EFSz-ek fejlesztése és megszilárdítása marad A mezőgazdaság elmaradottságának felszámo'ása, a kitűzött irányelvek megvalósítása azonban megköveteli, hogy edd.gi föld.