Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-16 / 13. szám, szombat

Világ proletárjai eg yesül jetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. január 16. szombat 30 fillér VII. évfolyam, 13. szám A mai számban: Számvetés a tanyi szövetkezetben (2. i>l(l.) Jubileumi ülésszakok Ukrajna és Oroszország újra egyesülésének 300. évfordulója alkalmából (3 old.) A moszkvai „Pravda" cikke az európai biztonság kérdéséről old) A szovjej irodalom a békéért harcol (5 oM.) Csehszlovákia—Dánia 18:13 (6. oid.) Elegendő szén biztosítása egész népünk ügye Népünk nagy érdeklődéssel fogad­ta a pánt Központi Bizottságának ülését és a szénkérdésben hozott párt- éa kormányhatározatot. Mind nyájan érezzük egyre nagyobb meny. nyiségü szén égető szükségét életünk­ben. Ez a szükség nem azért érezhet J ennyire, mert nem fokozzuk a fejtést. Bányászaink tavaly 52 millió tonná­val, azaz 26 százalékkal több kösze net és barnaszenet adtak az ország nak, mint 1937-ben. Országunk a barnaszénf ejtésben világméretben a harmadik helyen, a kőszénfejtésben Európában a hetedik helyen áll. Ha az országunk egy lakosára eső kifej tett szénmenmyiséget nézzük, hazánk­ban 43 mázsa kő- és barnaszén, Fran ciaországban pedig csak 13 mázsrt szén esik egy lakosra. Az egy lakos­ra eső barruaszénfejtésbem általában a világ- első helyén állunk. Ennek el lenére azonban nincs elég szenünk. Miért? Mindenekelőtt azért, mert gazdaságunk az elmúlt öt évben soha nem látott mértékben gyarapodott és egyúttal a dolgozók életszínvonala is emelkedett. Ez a háztartások szén­fogyasztásábam is észlelhető, amely a tőkés köztársaság szénfogyasztásá hoz viszonyítva 36 százalékkal na­gyobb. Természetesen, ha nagyobb szénkészletekkel rendelkeznénk, sok­kal többet eladhatnánk és fogyaszt­jiatnánk. A szenet azonban nem f o gyaszthatjuk el csak a háztartások­ban. Szénre azért van szükségünk, hogy mindent kitermelhessünk, ami az állandóan szépülő élet biztosítá sához szükséges. A szén a villany­energi^-termelés fő forrása. Barna szénből állítjuk elő úgyszólván egész benzlnmennyiségünket, a világi tó­gáza t, különféle olajakait, savakat, a kőszénből állítjuk elő a kokszot a nagyolvasztók számára, kátrányt, ammoniákot, benzolt, festékeket és különféie gyógyszereket. A szén többszáz különféle termék feldolgo­zásához közvetlenül szükséges. A szén értékes tulajdonságú drága nyersanyag, amely népünk javát szolgálja. Országunk Európa egyik szénben leggazdagabb országa. A feibeesült szénkészletek szerint kőszénben Eu­rópában az ötödik helyen, barnaszén, ben pedig a harmadik helyen állunk. Tehát elegendő szenünk van. A leg nagyobb gondot az okozza, hogyan termeljünk több szenet, hogy kellő­"képpen ellássuk az ipart és a háztar. tásckat ebben az évben és a jövőben is. A párt és a kormány határozata kiemeli' e feladat megoldásának fon tosságát. A fütőanyagalap biztosítása és a szénfejtés fokozása jelenleg iparunk legfőbb hiányosságai megöl, dásának kulcsa. Széngazdaságunk megjavítása nemcsak a bányászok, hanem minden dolgozó feladata. A párt és a kormány ezért az ez irány­ban végzett összes munkálatoknak és intézkedéseknek országos jelentő­séget tulajdonít. Mindnyájunk érdeke, hogy orszá­gunkat kellő mennyiségű szénnel lás. suk el a népgazdaság és kisfogyasz­tók egyre nöVekvő szükségleteinek kielégítésére. Elsőrendű feladatunk, hogy országrunk szocialista építésé nek további fejlesztésében, népünk törekvésében minden irányú támoga­tást megadjunk bányászainknak. Ho gyan segítsük őket? Mi t kell ten nünk az adott helyzetben a fejtés nö­velésére? Hogyan teljesítjük köteles ségeinket a bányászokkal szemben és hogyan segítünk a legjobban? Ezek azok a kérdések, amelyeket köztársaságunk minden polgárának fel kell' tennie és amelyek kell. hogy országunk további felvirágzása érde­kében állampolgáraink figyelmének központjában álljanak. A pártgyűlé­seken a szakszervezetek,' az ifjúság gyűlésein, a termelési értekezleteken, az üzemi lapokban és földművesül ­ságokban a faliújságokon, a rádió bati, mindenütt jelentős helyet kell elfoglalniok ezeknek a kérdéseknek A szénfejtés sikeres megoldásának alapfeltétele: állandó munkaerők 6zerzése. A brigádmunkások közíi! sokan szívesen maradnának a bá nyákban, ahol sokkal többet keres­nek, mint eredeti munkahelyükön. Nem tudnak azonbn- lakást találni Ás ezért eltávoznak. Hogyan segíte­nek építőmunikásaink a bányavidé. kek lakásépítési kérdésének megol­dásában? Ha az elmúlt két év aiatt teljesítették volna a tervet, bányá­iniknak 4.000-rel több munkaereje lenne. Az építőmunkások bányá­szainknak nyújtott segítsége abban van, hogy az idén 8.231 lakás-egysé­get és hozzá minden kulturális, szo­ciális és egészségügyi intézményt át­adjanak a bányászoknak használat­ba. -Ennek a tervnek túlteljesítése építőmunkásaink becsvágyától fog függni. Ahhoz, hogy bányászaink fokozzák a szénfejtést, fontos, hogy idejében megkapják a gép és berendezési szállítmányokat. A bányák gépesíté­sében már jelent&s munkát végez­tünk. A bányászok nagymennyiségű gépet és berendezéseket kaptak. Egyes üzemek, mint például az LZ Plzen-üzem, teljesítették kötelezett, ségeiket a bányászokkal szemben. Azonban sok olyan kohászati és ne hézgépípari üzem van, amely szén. hiányra (viílanyáramhiányra) hivat­kozva egyes termékekben adós ma­radt. A frýdlanti FEZ-üzem három j (ostravan) villanyhajtású kombájnt nem .szállított le, ami havonta több ezer tonna szénveszteséget okoz. Ke. vég a bányacsille. A liskoveci' Szta. ! limgrád-vasművek nem szállítottak le : 2.355 csillét, ebből 1.805 a Május 1. I nagybánya építkezésére szánt nagy térségen közlekedő csillét. A vitko­vici Klement Gottwald vasmüvek 8 km hosszú szénszállító bányacsator nát nem szállítottak le. A hedvikovi Kovoiis-üzem harminc lapátszerkezet u rakodógép közül egyet sem szálli tott le, noíha a gépipari minisztérium főigazgatóságát és magát az üzemet is többször figyelmeztették e meg­rendelés fontosságára. E harminc rakodógép munkáját munkáskezek­kel kell pótolni. A szállítások tervé, nek nemteljesítése tavaly a kőszén­ben 405.000 tonma, a barnaszénben 600.000 tonna veszteséget okozott. Ha ez a szénmennyiiségünk meglen­ne, köztársaságunkban minden csa­ládnak 3 mázsával több szenet ad­hatnánk. Ezért a munkások, meste rek és műszaki dolgozók, midőn az üzemekben megvitatják a bánya­megrendelések meggyorsításának le­hetőségeit,. minden bizonnyal meg­találják az utat az összes megren­delések idejében való teljesítésére. A bányászok legközelebbi harcos­társai a vasutasok Ha idejében be­állítják a teherkocsikat, a fejtés folyamatosan halad, ha nem állítják be idejében a kocsikat, a bányászok nem fejthetnek és csökken a kerese­tük. Ne m mindig könnyű idejében béállítani a teherkocsikat, főleg ászért, mert a szén átvevői gyakran feles, legesen vesztegeltetek a kocsikat és így akadályozzák a forgalmat. Szénnel, nemcsak az üzemekben, hanem mindenütt pazarolnak. A kladnói téli sportpályán november­ben 74.000 kilovatt villanyáramot fogyasztottak, míg a terv csak 55.000 kilowattot írt elő. Kladnóban ezért fokozottabb mértékben kikap­csolták az áramot az üzletekben és háztartásokban. A prágai téli sport­pályán, ahol novemberben néhány nemzetközi mérkőzést tartottak, amikor jobban kell világítani, a ter­vezett 80.000 kilovattal szemben csak 58.000 kilovat'tot fogyasztottak és még 40 mázsa műjeget is gyártot­tak Tegyünk azomna] intézkedéseket mindenütt iparunk é s lakosságunk szénellátási helyzetének megjavítá­sára. Minden munkahelyen, üzemek­ben, hivatalokban, falvakon és ház tartásokban tárgyaljuk meg a bányá­szainknak nyújtandó nagyobb segít­s ég össze s lehetőségeit, hogy támo­gassuk őket a szénfejtésre irányuló törekvésükben és tárgyaljuk meg a fűtőanyagfogyasztás csökkentésé­nek lehetőségeit Mint országunk jó gazdái, te-ttekkei válaszoljunk a pá.rt "és a kormá.nv felhívására. Ez az az út, amelyen a szocialista gazdaság építésében eddig elért nagy sikerek re támaszkodva gyorsabban emeihat jük országunk népének életszínvona­lát. (A Rudé právo vezércikkéhói,) Az ostrava-karvíni szén­terület vezető technikusai megtárgyalták a párt és a kormány határozatát Az ostrava-karvíni szénterület kombinátjában január 14-én ta­nácskozásra gyűltek össze és ost­rava-karvíni szénterület vezető technikusai. A négy széntröszt igazgatói és főmérnökei Vlastimil Diabajjal, a kombinát mérnökéve! megvitatták az ostrava karvíni szénterület tervtel-jesitését, továbbá a párt és a kormány határozatának a szénipar fejlődésére irányuló és az 1954. évi szénfejtés biztosítá­sára vonatkozó halaszthatatlan in­tézkedéseit. A határozat fontos in­tézkedései az ostravai szénterület­re is vonatkoznak, amely hazánk legnagyobb feketeszénellátó köz­pontja. Elkészült a sűrített leve­gővel hajtott bánya­mozdony mintapéldánya A bányamunka gépesítésének ál­landó növekedése többek közt a tökéletesített gépektől függ. Ezek közé tartoznak a kis bányamozdo. nyok is, amelyek a felvonókosarak hoz szállítják a szenet. Diesel-mo. torok hajtják ezeket a gépeket. Azokban a bányákban, ahol bánya­lég található, legalkalmasabbak a sűrített levegővei hajtott bánya­gépek. Az eddig használt géptípusok elavultak. Ezért a mult év kezde­tén a Prága Vysočany.! Stavoloko nemzeti vállalat alkalmazottait megbízták egy sűrített levegővel hajtott bányamozdony mintapéldá­nyának megszerkesztésével. Egy évi áldozatkész munka után a Stavoloko dolgozói becsülettel tel­jesítették feladatukat. A mintapél­dány próbáit rövid idftn belül be. fejezik, hogy minél előbb átadhas. sák az ostravai bányáknak, hogy próbaképpen üzembehelyezzék és működésének tüzetes vizsgálata után megkezdhessék tömeges gyár tását. / A sűrített levegővel hajtott bá­nyamozdonv 12—17 kilométeres óránként-' sebességgel 120—150 szénnel megrakott csillét képes vontatni A tervezők új kenőszer. kezettei meghosszabbították a gép üzemképességét Különleges homo kozó szerkezettel kiküszöbölték csú. szását és ísrv nagyfokú megterhe. lés esetére is biztosították a gép biztonságos működését, 1 A pótori szénbányákban fokozzák a bányászokról való gondoskodást Sséniparunk további sikeres fejles&teséért • • • A handlovai bányászok állnak a vállalatközi verseny élén A sikeres januári dekád után, amikor a handlovai bányászok napi szénfejtési tervüket egyenletesen 106—108 százalékra teljesítették túl. a Handlová— Nováky—Pótor vállalatközi verseny élére kerültek. Január 12-én, kedden napi fejtés, tervüket 106.7 százalékra teljest tették és szénfejtési tervük telje­sítését az év kezdetétől 102 száza­lékra emelték. * A nováki bányászok csupán 0.6 százalékkal maradtak a handlovaiak mögött. A handlovai bányászok elsőségének elérésében legnagyobb része az Űjnyugati-bá­nyában 1 dolgozó bányászok kollektí vájának van. A kollektíva élén áll­nak Jozef Tataiáknak, a 624—25 kettög falon dolgozó munkacsoport­ja és Gabriel Vit'ek brigádja, amely az előkészületi munkálatokon dol­gozik tervfeladatainak átlagos, csak­nem 130 százalékos teljesítésével. A besztercebányai kerület déli részén, a kékkői járásban fekszik az ország egyik legfiatalabb szénterü lete, a pótori bánya. A pótori bá. nyászok tavaly túlteljesítették fej­tési tervüket és 15.000 tonnával több szenet fejtettek terven felül. A párt és a kormány határozata nemcsak széleskörű visszhangot vál­tott ki a pótori bányászok körében, hanem arra készteti a pártszer. vekét, hogy fokozott figyelmet for­dítsanak a bányákra és a bányá­szok szociális szükségleteire. A pótori bányákban jelentős hiá­nyosságok mutatkoznak abban. h°g.V nem használják ki teljes mér tékben a gépesítést, nem fejlődik kellőképpen a ciklusos grafikon szerint végzett munka és nem fej­lesztik az új tárófej tési módsze­reket. Négy szovjet gyártmányú kombájn közül csak kettő működik Pótoron A gyorsfejtésj módszert csak három munkahelyen alkalmaz­zák, noha e módszer alkalmazása 25 százalékkal növelné a bányá­szok keresetét. Nagy munkaerőhul­lámzást okoz az a tény, hogy a bányászok egyharmadának nincs la­kása a széntelepen. A kerület; pártbizottság irodája komoly határozatot hozott a párt ég a kormány a szénipar fejlesz­tésére és a szénfejtés biztosításá ra 1954-ben teendő halaszthatatlan intézkedésekről szóló határozatának biztosítására. A bányászokról való gondoskodás terén a kerületi nem­zeti bizottság elnökének kötelessé­gévé tették, hogy az új bányász­telepen bevezessék a vízvezetéket, kultúrotthont létesítsenek, és a bá­nyászok számára az üzemekben mosdókat és fürdőszobákat szerel­jenek fel. (R. P.) Üj lakások bányászainknak A kapitalisták egész uralmuk alatt 800 lakásegységet építettek a nyugatcseh szénterületek bányászai részére. A lakások nagy része egy, legfeljebb két helyiségből állt, mel. lékhelyiségek nélkül és az úgyne­vezett bányászkolóniákon épült. A lakások átvizsgálása után megál lapították, hogy a 800 Iakásbó] 313 lakás egészségügy; szempontból ma már nem megfelelő, és ezekből 109 j teljesen lakhatatlan. így gondos­kodtak a kapitalisták a bányászok­ról, számukra a legfontosabb a mi­nél magasabb haszon volt. Hogy hogyan éltek a bányászok és csa­ládjaik, az nem érdekelte őket. lí>45-be«i. hazánk felszabadulása után a bányák államosításával a helyzet megváltozott. Az aknák közelében házsorok nőttek ki, 3—4 szobás, fürdőszobás lakásokkal, ahogy azt a lakáskultúra megkö­veteli. Az ötéves terv végéig a nyugatcseh szénterülej. bányáiban dolgozók 356 ilyen lakást kaptak. 230 lakást építettek a pilzeni ke. rületben, Vejprnicében, a kluönai Krimich, a zböchi és a tynci bá­nyák dolgozói részére. Ez a bá. nyászlakhely lényegesen különbözik a régi kolóniáktól. Az építkezést a jövő évben a még hátralevő 30 lakás építésével teljesen befejezik. Az építkezésnél a nőtlen és csak brigádmunkát végző dolgozókról sem feledkeztek meg. öt épület készült számukra, mindegyik 24 hálószo-ba-konyhás lakásegységből áll és minden lakásegységben 4 dol. gozó lakhat. Ezenkívül a régi bá­nyászkolóniában is 64 lakást át­alakítottak. úgy, hogy megfelelnek a mai követelményeknek. Bányásztanulók egy napja A legnagyobb nyugatcseh szénte­rület egyik bányájával. a zbuchi bá­nyával szemben QZ ötéves terv alatt 7 nagy épület épült. Itt van elhe­lyezve az állami munkaerőimtől ék első számú bányásztanintézete• Há. rom épületben a kétéves és féléves iskola tanulói, és két 120 ágyas épü­letben a fiatal, már kitanult bányá­szok laknak. Az egyik oldalon nagy, modernüj berendezett konyha van, a másik oldalon szép tornaterem A bányásztamdók élete gazdag. A nevelők, tanítók és a gyakorlati ki­képzés mestereinek qondoskodását, a tanúlók komolyságát érettségét semmiben sem lehet összehasonlítani a régi időkkel ahogyan akkor éltek a bányásztanulók. Erről a diákok csak nevelőiktől — a régi bányászoktól értesülnek. A főépület első emeletén azok o diákok laknak, akik félév alatt vizs gáznak és utána már mint \ ónálló munkások és karbantartók dolgoznak Ez a harmincegy ifi—17 éves fiúkból álló kollektíva a legjobb az egész tanintézetben és a szakmában a köz­társaság legjobbjai közé tartozik. Vác- lav fínzant nevelő Stých üzemmes­tcr, Václav Pitter és Vad/ejcha, a gyakorlati k'képzéi mesterei vezeté­sével a fiúkból kitűnő bányászok lesznek. A csehországi és szlovákiai fiúk példás kollektívában élnek. Büszkén mutatják a példás viselkedésükért és jó műnk"erkölcsükért kapott dicsérő elismerést. A kollektíva 34 méter hosszú szén­ialon dolgozik. A fiatal bányászok minden műszakot 10 perces megbe­széléssel kezdenek, melyet felváltva Pitter és Vadlejch elvtársak készíte­nek elő számukra. Megtárgyalják a fontos eseményeket és az aznapi fel­adatokat. Az elvégzett munkát na­ponta értékelik. A szaktanfolyamokon kiképzett mesterek tanácsa jó talajra talál. A falon a napi 70 kocsi helyett 100, sőt még több kocsi . szenet is vájnak• A fiúk többsége nemcsak a diáknormát lépi túl. hanem n 35 százalékkal magasabb bányásznormát is. A fiatalok kollektívája a jó mun­kamódszer és a helyes vezetés ered­ménye következtében január 'l-ig népgazdaságunknak 3S0 kocsivá/ több szenet adott, mint amennyi a tervben elő volt írva. A sulkovi Ervin Vojtech és Eduard •lung is versenyeznek, de mindegyikük Varga Ferencről és Stefan Teh'árról vesz példát, akik a Nyitra melletti lehotáról jöttek 7.bi'«hba. Nem mult még el olyan nap, hogy ez a két 17 éves fiú ne teljesítette volna a bá­nyásznormát 200. sőt még több szá­zalékra. A műszak befejezése után még nem fejeződik be a bányásztanintézet diákjai termékeny és boldog éleiének napja. A jó ebéd után következik a nap második része. Céllövészetet kor­csolyázást zenét tanúinak és a jól felszerelt tornateremben tornáznak, birkóznak kosárlabdáznak. Este mo­ziba járnak mjgy más kúltúrprogram­mon vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents