Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-16 / 13. szám, szombat

2 UJSZfi 195 4. 1anu&r 16, Erős akarat minden nehézséget legyőz Számvetés a tanyi szövetkezetben Nagy Kálmánék mult évi jövedelme pénzben: 45.320 korona, termeszeiben 105 mftzsa gabona Hosszú, küzdelmes él fáradságos 'ivet hagytak maguk mögött a tanyi szöietkezet tagjai Becsületesen ki­vettéh részüket a munkából. Szán­tottak vetettek, kapáltak, kaszáltak, 4 egyszóval mindent megtettek annak ér£zhf)en, hogy bő termést takarít­sanak be. .,Ha jól dolgozunk, akkor könnyen teljesíthetjük az állam iránti kötelességünket és még magunknak is elegendő marad". No de nezeük csak meg, mtrSl beszélnek a számok, amelyek csalhatatlanul kifejezik, ho­gyan gazdálkodtak a mult évben? A hektárhosamokat csaknem min­denből jelentősen túlszárnyalták Bú­zából például 26 mázsát terveztek hektáronként és elértek 29 mázsát /Ősziárpából a tervezett 23.5 mázsa helyett 41 mázsás terfnést értek el Tavaszi árpából is 4.5 mázsával lép­ték túl az előirányzottat De a ku­koricával sem vallottak szégyent Az előirányzott 30 mázsa helyett 50 má­zsát takarítottak be csövesen És így voltak a cukorrépával is Eb­bő! 270 mázsát tervezlek hektáron­ként és elértek 310 mázsál Ezekhez az eredményekhez hozzátehetjük mindjárt azt is. hogy mindezeket úg v érték el, hogy nem zárkóztak el az új munkamódszerek (elhasználása elöl. A talajt 0 előkészítették, i gabonanemfíekei kereszt- és sű-üso­rosan vetették, feltrágyázták és a kukoricánál a négyzetes fészkesül­tetést alkalmnzták. A JÔ TERMÉSBŐL bőven jutott az államok is, no meg a tagoknak is Nemcsak a kötelező beadást tel­jesítették, hanem szabadáron is jócs­kán adtak el. Nézzük csak. ml hői mennyit adtak el sznbadáron amiéri szép összeget kaptak és ami nagyban elSseg'tette h'<qy egp munkaegységre 27.50 koronát fizethetnek ki a ter mészetbenieken k vül Csupán tiúzá­ból 859 mázsát adtak terven felül, amiért 261 136 koronát kaptak. Ro­zsot 257 mázsál vittek eladásra és ez 58.512 koronávaj szaporította lőve. deimtlket. De adtak még 831 mázsa árpát í«, ami 172 894 korona bevételt jelentett A terven felül terme't cu­korrépáért 38.400 koronát vettek be igy aztán gyarapodott a szövetkezel pénzügyi alapja De ez még nem minden- Akadt itt mis jövede'mi for­rás /». amit ugyancsak kihasználtak a tanylak. Nézzük meg csak az állattenpész. tésilket hisz minden paraszti 'ember tudja hogii a gazdá'kndás sorsa az állattenyésztéstől lügg elsősorban. Ha jó úton halad az állattenyésztés, ak­kor nincs hiba a gazdaságban Mind­ezt a tanyiak is tudlák én éppen ezért a jobbik úton haladnak A termeié, kent/ség szerinti jutalmazási mát ré­gen bevezették, ezzel a sertesgondo» zókat érdekeltekké tettél, abban hogy nagyobb gondot icrrd tsanak az álla­tok nevelésére és hasznosságuk fo­kozására Szakái Imre sertésgondozó munkájában a szovjet módszereket alkalmazza A gondjaira bízott hízó­sertéseknél naponta 55—fo dkg-os napi sú'y gyarapodást ért el Sokban az ő munkájától is függött hogy a szövetkezet miután teljesítette a kö­telező sertéshúsbeadást, még terven felül ín 250 mázsát tudott a szövet­kezett szabadpiacon eiadm Ez pe­dig ugyancsak nagyot lendített a szó. vetkezeten hiszen mintegy 35n.no n koronával gya rap ;totta a jövedelmet Ledecky Tivadar pedig a ma'nretvá. 'osztási tervét tel les'tette, js m/t'a­cot választott pl m'nden egyes <mya. sertéstől Ledolgozott munkaegységen tzáma S00-000 kőzett mozog TEHENÉSZEIK MnHnyinová fejés! módszerét alka'mnzznk ét. ennek se­gőségével mlam'nt izzal hogy bő­séges és jóm'nőségű takarmányt biz­tos'tot. tak. a napi át.'agos teihoznm e^éri a nrio\ K ten Teheneit t státnn 124. ebből fí4 törtükénW'Zetl laíd'lnt Ezenkhni' 24 hasa? üszőt U fnlá'ha. t.vvk. melyek szintén törzskönyvezet­tek. A tanviak fajbikát is neve'nek A mult évben 19 fajb-'kát adtak el­'40.000 koronát kaptak értük At ál­latok neveléséi és hasznosságuk fo­kozását igazán szívügyüknek tartják Tudíák. hogy nem m :ndegu ióm'nö. ségü takarmányt adnak-e az állatok­nak, vagypedig kevésbbé jóminősé­güt. — Amikor elérkezett a here össze, gyűjtésének ideje - mondja rábor Ferenc ~ minden épkéz'á b embert befogtunk a munkába Még az Irodnl dolgozók is klvonu'tak a he <e tőidre Kihirdettük a tagság közi. hogu dél után hagyja abba mlndenk' a mun­káját ét gyülekezzék villával a ke­zében a herefö'dön így is tortént Félhatra kivétel nélkül mindenki megjelent. Kezdhettük a munkát és este 9 áráig 45 hektáro n teljes egé. izében összepi/nítmtük és szárítókra raktuk a zöld, illatos herét. A Sózást tft Ügyesen csiná'ták. Arra is törekedtek, hogy jóminőségú le­gyen a takarmány — Ezt úgu végettük, — szól köz­he Szép elvtárs a szövetkezet agro• nómusa - hogy egy pár ló a kaszáló­géppel állandóan a csalamádét vágta Négy ember a kaszáló után gyűjtötte és pótkocsira rakta a csalamádét Összesen három pótkocsit használtunk a szállításra Ezek közül egyet mindig raktak, egy úton volt egyet pedig a stlógödőrbe ürítettek A silógödörnél ugyancsak négyen dolgoztak. Ezzel a szervezéssel elértük hogu a takar­mány zölden került be a si'ögodörh* é.< tápértékét 's megtartotta . 'iavan akkor azzal, hogy a silózási folyama. to t géppel végeztük, legalább h pái lónak és 6 embernek a munkáját niPdtaknrítoWiM. A tervzett 1.800 köbméter helyett 3 200 köbmétert si­lóztunk be. ÖRÖMMEL BESZÉLNEK most a tanyi szövetkezet taglal éj. boldogan «dm"'ontják v mu'l rvhen bdn'. gozott munkaegységek számát. mert nemiokára megkapják értük a lutal­m,at — Nézze csak meg a „mi" mun. kaegységeink számát — fordít' Nagi­Ká'mán tehenész n kfinyre'őh^z 4 M; m.egn.n'>m'<ti mi' szóhnv nm'm tudjuk, Kálmán fia <% felesége mun kaegysepei unrijtnk '<enne Fia ve' e együtt dolgozik a tehenészeiben fe­lesége pedig a növényápolásban se­gített­A könyve 1 ö máris szám.o'ni kezd AZ egyes hónapokat szépen sorjába veszt és összegezi örömmel mondja Ká'mán bácsinak — Munkaegységeiknek összege 1648. Kálmán bácsi végigsimít a haján és látszik rajta hogy nagyim mea van e'égedve Hogy i s ne örülne his? ez azt jelenti hogy most a napnkbrm 16 480 teonmo keríti egy összegben a esa'ádha Ilyen nagy pénzösszeg ta­lán sob sem volt Nagy Kálmánék csa. ládiábnn. Dp nézzük csak mit kaplak még ezenkívül. RúzábAl 41 mázsa. 20 kg-ot Árpából VJ 96 mázsát, kuko­ricából ugyanennyit és még több mint ezer liter tejet Készpénzben előleg­ként 28 840 koronát kaptak. ILYEN JÖVEDELMET a mu'tbar h áront év a'att iem irt el Nagy Kai. mán esa'iídjáva' még ha látástól-va­kulásig dolgoztak is Ezt csak a nagy­üzemi termelés adhatta nekik és a többi tanyi szövetkezetesnek FARKAS KÁLMÁN. A tornaijai állami birtokon Bajó István kiváló fejő az úttörője Ma­linyinova elvtársnö fejért módszere bevezetésének. A kezdetben nehéz­ségekkel kellett megküzdenie, mert aem a munkatársaitól, sem pedig a birtok vezetőitől nem kapott segít­séget, sőt egyesek nem nézték jó szemmel kezdeményezését. Bajó bá­csi azonban nem csüggedt. Szor­galmasan mindennap alkalmazta Malinyinova fejési módszerét és az első eredményeken felbuzdulva ver­senyre hívta a losonci állami birtok fejőit. A versenyt Bajó István nyer­te meg. Tehenenként abban az év­ben 4750 íiter átlagos tejhozamot ért el Fejőtársai még ekkor Is bizalmat­lanok voltak. A CsSzBSz járási ve­zetősége értékelte Bajó István mun­Az előpatonyl szövetkezet tagjai nagy őifimmel fogadták pártun* és kormányunk határozatát a mezőgaz­dasági termelés feilendíléséről és a kötelező beadások csökkentéséről Ez az intézkedés a szövetkezet) ta­gok életszínvonalának nagyarányú emelkedését jelenti. Az 1953-as ered­mények már bebizonyították, hogy egyedül a közös nagyüzemi gazdái kodás biztosítja földműveseink Jobb életét. Szép eredményeket értek el az előpatonylak a mult évben mind a gabona termelésben, mind az ál­latt.envésít-^ben Ezek az eredmé­nyek azonban még nem klelégltoek. kaját és.jó felvilágosító munkával meggyőzte a többi fejőket i« a mád* szer előnyéről. így két fejő kivéte­lével mindannyian az új munkamód­szer szerint fejnek és máris szép eredményeket érnek el. Bajó József 12 tehenet gondoz, napi átlaga 9.6 liter tej, Hajdú Lajos 13 tehén gon­dozása mellett napi 9.2 liter átlagot ér el. Egyes jóltejelő tehenektől na­ponta 21.22 litert is kifejnek A fe­jők az év végén örömmel vették tu« domásul, hogy leküzdve csökönyös, maradi gondolkodásukat, milyen szép eredményeket értek el. Megfogad­ták, hogy segíteni fognak a járás­ban lévő szövetkezeteknek, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák Malinyinova fejést módszerét, me­lyekkel szebb és jobb eredményeket érhetnek el. Mede J., Tornaija Azért elhatározták, hogy ez évben még nagyobb odaadással fognak dol­gozni, mert saját magukon tapasz­talták, hogy a becsületesen elvég­zett munka Jó eredménye saját Ja* vukra szolgál. A tehenészetben Január l-től be­vezették a napi háromszori fejést Malinyinova módszere szerint. Ez sikerrel járt. mert a tehenek tej­hozama napról napra emelkedik A t eredmény felbuzditotta a fejőket és mindent elkövetnek, hogy a mód­szer helyes alkalmazásival agyre szebb és szebb eredményeket érje­nek el. Mezey Péter, Elöpaiony Szép jutalmat kaptak az izsapi szövetkezet tagjai Az izsapi szövetkezet tagjai őrömmel állapították meg, nem hféha> dolgoztak becsületesen az 1663-as évben. A kitartó munka megnuzta gyümölcsét. A tagok, akik azelőtt többnyire 1—2 hektároB kisparasz­tok voltak, örömnél újságolták egymásnak és a falu dolgozóinak, nogy addig, amig egyénileg gazdálkodtak soha ennyi Jövedelmük nem volt. Méri Dezső, aki apósával 2,6 hfktár földön gazdálkodott, két éven át sem látott ennyi gabonát a kamrában, mint ebben az évben. Többen voltak olyan tagok, akik az év folyamán bizalmatlanok vol­tak még a közös gazdálkodás iránt, de amikor december végén kiosz­tották a jutalékot, örömmel vették tudomásul, hogy várakozáson fé­lül több, mint amire számítottak A következet - tagjai mindannyian megfogadták, hogy az Idén még iown,.n dolgoznak, mert a nagyszerű eredmények meggyőzték őket, hogy érdemes kitartóan és becsületesen dolgozni. Hoferlk Mihály, Izsap. Megjavítják gazdálkodásukat Az új beadási norinák helyes szétírásáért Kerületeinkben a napokban befe­jezik a középkerületl beadási nor­mák egyes járásokra való szétirá­sát. Ez a munka biztosítja, hogy a beadási kötelezettséget helyesen és igazságosan írják szét. 1953-ban először írták szét a be­adási kötelezettségeket a bevált szovjet minta szerint. A beadási normákat azonban a köztársaság egyes Járásai részére a begyűjtési minisztérium á'lapította meg. Ter­mészetes. hogy a normák Ilyennemű megállapításánál nézete'térések ke­letkeztek, báir a normákat gazdag statisztikai adatok alapján a talaj minősége szerint és az utolsó évi termések alapján állapították meg. A CsKP KB plénumának decemberi határozata ezeket a hibákat eltávo lltja: központPag megállapítja az áťagot, a kerület középnormáját. Az egyes járások számára a kerületi szervek a középnorma szerint álla­pítják meg a normát: a begyűjtési m'nisztérlum kerületi meghatalma­zottja a keriVeti nemzeti bizottság do'gozóival együtt végzi ezt a mun­kát. Az a tény, hogy a járási nor­mákat egyes kerületekben a be­gyűjtési minisztérium kerületi meg hatalmazott ja és a kerületi nem. zeti bizottság állapítja meg, igen nagyjelentőségű. Mégpedig azért, mert a do'gozó parasztok után a népi közigazgatás dolgozói ismerik a legjobban a járások termelési le. hetőségeit és a leghivatottabbak ar. ra, hogy a termelési tervet a be gyűjtési tervvel összhangba hoz. zák. A járási beadási normák meg­állapítása a kormányhatározat ér. telmében növeli a kerületi nemzeti bizottságok és a népi igazgatás dolgoző'nak a begyűjtés végrehaj­tásáért való felelősségét. Alkalom nyílik arra, — mtat « kassai kerü­letben az elvtársak Is tették — hogy a járási beadási normákat a járási funkcionáriusokkal valő megegyezés után állapították meg és igy a beadási kötelezettségek szétírásakor a járás funkcionáriusái tudják, hogy ők ls felelősek a be­gyűjtésért. A CsKP KB decemberi ülésén Jindfich Uher elvtárs és Krosnáf Jozef elvtárs beszámolója megmu tattá a helyes utat a mezőgazdasá­gi termelés fellendítésére. Az EFSz­ek politikai és gazdasági megszi lárdu'ása a szovjet tapasztalatok jobb kihasználása, a haladó agro­technikai Intézkedések alkalmazása, a takarmányalap kibővítése, az ál­lattenyésztés színvonalának javítása a legjobban hozzájárulhat a mező­gazdasági üzemek anyagi helyzeté­nek javitásához. Szövetkezeteink és dolgozó parasztjaink életszínvonalát csakis a termelés állandó javításá val, az állattenyésztés és növényter melés bővítésével s a mezőgazdasá gi termékek piacra színt mennyisé­giek növelésével emelhetjük. A dolgozó paraszt a begyűjtés útján értékesíti termékeit. A pén­zért ipari árut vásárol, így tehát a begyűjtés a város és a falu közti árucsere fejlődésének eszköze. Ha a begyűjtési apparátus nem tudná a mezőgazdasági termelést felkarol, ni és az árut a központi állami ala­pokba juttatni, úgy a mezőgazdasá­gi termelés növelése nem szilárdí­taná meg a dolgozó parasztok és a munkásosztály szövetségét. A be gyűjtés tehát a falu és a város piaci összeköttetésének módja. Hi. vatását nem teljesítené, ha a terme lés nem növekedne A mez' gazdasá gi termelés növelése és a begyűjtő si terv teljesítése teljesen össze­függ: a begyűjtés: terv teljesítése közvetlenül a mezőgazdasági terme­lés tervének teljesítésétől függ. A beadási normák Javításával kapcsolatos határozatoknak ezért kétfél e jelentőségük van: a begyűj­tés Javítását szolgálják, de ugyan akkor a dolgozó parasztokat a több. termelésre serkentik. Országos mé retben az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók normált minden ter mékfajtában csökkentjük. Ott, ahol a normákat nem csökkentettük, a beadási normák rendezésével össz­hangba hozzuk a begyűjtést a ter­meléssel. A beadási normák csökkentése nagy segítséget jelent dolgozó pa­rasztjainknak. A beadások csökken­tésével nemcsak ahhoz a kedvez. ményhez jutnak dolgozó paraszt­jaink, hogy előnyösebb áron többet tudnak a szabadpiacon értékesite ni, hanem a föld magasabb termés, hozamát és az állatok nagyobb hasznosságát is elérik. A beadási normák csökkentésének célja a ter. melés növelésére való serkentés. A beadási normák csökkentése nem jelenti azt, hogy az állami tar­talékokba kevesebb jut a mezögaz dasági termékekből, mint eddig. El. lenkezőleg, arra törekszünk, hogy mennél jobb ős több termék jus­son az országnak.A fő cél a dolgo­zó nép jó ellátása. A beadási normák csökkentése alkalmat nyújt arra, hogy a dolgo zó parasztok beadási kötelezettsé güket teljesíthessék és igy a lehető legrövidebb Időn belül a lehet"< leg többet adjanak be a terven felüli beadási árakon Természetes hogy ilyen módon nagymértékben javul a mezőgazdasági Üzem anyagi hely­zete, annál ls Inkább, hogy a normák csökkentése főleg a takarmányga bonát, kukoricát, burgonyát, szé­nát Illeti, azaz olyan termékeket, amelyek az ál'attenyésztés növelé séhez a szükséges alapot alkotják. Tudjuk, hogy az állattenyésztés a szövetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodó parasztok Jövedelmének fő forrása. Ilyenek az 1954, évi kilátások, amelyek akkor válnak valóra, ha a begyűjtési apparátus és a népi igazgatás megérti a párthatározatok értelmét és oélját, s ha a norma csökkentés után még Jobban fognak törekedni a begyűjtés szervezési és politikai biztosítására, Ha a párttal és a párt vezetésével széles agitá­ciós kampányt indítanak, amelyben meggyőzik a földművest arról, hogy a mezőgazdasági termékek egyenle. tes és folyamatos beszolgáltatása különösen és elsősorban a saját ér­dekük, mert a beadási kötelezett ség teljesitéséber nyilvánul meg a munkás-paraszt szövetség megszi. lárditása. Egyidejűleg biztosítani kell a be adási normák helyes és Igazságos szétirását. Ezidőben, mint már em lítettük, befejezés éőtt áll a kerü leti középnormáknak egyes járások szerinti szétírása. Ennek folyamata bizonyltja, hogy mindenütt ott, — mint pl. a bratislavaí kerületben — ahol ezeket a munkákat a kerületi pártszervezet irányítja, a szétlrás jól halad. Ez tanulság a járási kö zépnormáknak községek szerinti szétlrására. A Járási funkcionáriusoknak, a Járási meghatalmazottaknak, és a IX. ügyosztály dolgozóinak hasonló gondossággal és figyelemmel keH ezt a munkát elvégezniük, úgy mint a kerületekben. Tekintetbe kell ven­ni azokat a körülményeket is, ame­lyek a beadási normák szétirását befolyásolja. Vannak olyan Ját ások, mint pl. a királyhelmect, a gálán­tai, ahoj a községek kőzött nin­osenek nagy kü őnbségek, ahol a szétlrás nem fog nagy nehézségeket okozni. Vannak azonban olyan já. rások ls, ahol az egyik község ta­lajának minősége Igen különbözik a másikétól, ezért a járás felelrs funk. cionáriusainak a feladata, hogy mérlegeljék a mult évi termésered. ményeket, a talajjal kapcsolatos adatokat, a statisztikai adatokat, amelyek döntő Jelentőségűek a nor­máknak községek szerint való igaz­ságos szétirásánál. Nagy feladatok ezek, de el tudják végezni, ha az ösz. szes dolgozók, különösen a kommu. nisták abban a tudatban munkál, kodnak, hogy itt Igen nagyfontoa­ságú dologról van szó, a munkás­paraszt szövetségről.' A normák megá'lapitásához sziik­séges anyagot már elő kell készi­teni, s minden földművest meg keli ismertetni a normák módosításával és azzal, hogy mit je'ent ez a dol­gozó parasztok számára. Ez a fel­adat a járási pártbizottságokra és a falusi pártszervezetekre vár. Ak­kor lesz eredményes a kommunis ták munkája, ha minden dolgozó pai iszt megérti az intézkedések összefüggését a párt és kormány politikájával és megérti, hogy mind­ez az ő és a dolgozó nép érdé­kében történik. Jaroszlav Ccrný, a begyültési minisztérium szlovákiai meghatalmazottjának dolgozója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents