Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)
1954-01-10 / 8. szám, vasárnap
Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról 1954. jaauár M. 20. §. 1. A prágai városi • nemzeti bizottság tanácsának összesen 16 tagja van. A prágai körzeti nemzeti bizottságok tanácsának öeszesen 8 tagja van. 2. A kerületi nemzeti bizottság tanácsának összesen 12 tagja van. 3. A járási nemzeti bizottság taoáoeának összesen 10 tagja van. 4. A 100.000 lakoson felüli városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 14 tagja van. Az 56.000—100.000 lakosú városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának öeszesen 12 tagja van. A kisebb lakosszámú városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 8 tagja van. 5 A helyi nemzeti bizottság tanácsa a 2000 lakoson felüli községekben (körzetekben) és a körzeti nemzeti bizottság tanácsa a 2000 lakoson felüli városkörzetekben összesen 6 taggal rendelkezik. Kevesebb lakosú községekben (körzetekben) ée városkörzetekben a helyi (körzeti) nemzeti bizottságnak összesen 4 tágja van. 6. Tényleges szükség szerint a felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsának beleegyezésével növelhető vagy csökkenthető a tanács tagjainak száma. A prágai k városi nemzet' bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsa tagjai számának növeléséhez vagy csökkentéséhez a kormány beleegyezése szükséges. A kormány jóváhagy fisával tényleges szükség szerint növelhetik vagy csökkenthetik a nemzeti bizottság elnöke helyetteseinek számát. 21. §• ' A tanács egyrészt nemzeti bizottságának, másrészt a felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsénak és a kormánynak van alárendelve. A felsőbb szerveknek joguk van felütvizsgáim az alárendelt tanácsok határozatait és intézkedéseit, amelyeket megváltoztathatnak vagy érvényteleníthetnek. 22. §. 1. A tanács mindig testületileg dönt, szükség szerint tart gyűléseket, azonban 14 naponként legalább egyszer. A taglétszám legalább felének jelenlétében kötelező határozatokat hozhat és a határozatokat a jelenlevők szavazatának abszolút többségével hozza. ' 2. A tanács folyó ügyeit a nemzeti bizottság elnöke helyetteseivel és a tikárral együtt intézi. 23. §, 1. A tanács tagjainak funkciója tiszteletbeli. A kerületi, járási és városi nemzeti, bizottságok elnökeinek, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok elnökeinek és helyetteseinek xis a kormány által megszabott alapelvek értelmében joguk van a keresetükben őket ért veszteség pótlására, ha funkciójuk betöltése akadályozza őket rendes foglalkozásukban. 2. A titkárt az állami alkalmazottakra vonatkozó alapelvek szerint fizetik. Előadói és közigazgatási osztályok 24. §. l^A kerületi, járási és városi nemzeti bizottságok, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok szakképzett alkalmazottakból külön végrehajtó szervekként előadói és közigazgatási osztályokat létesítenek. 2. A nemzeti bizottság az előadó és közigazgatási osztályok vezetőit a tanácsnak a felsőbbfokú illetékes előadód vagy közigazgatási osztály vezetőinek jóváhagyásával beadott tanácsára fieveai ki és fosztja meg tisztségüktől, amennyiben a kerületi nemzeti bizottságok és a prágai városi nemzeti bizottság előadói és közigazgatási osztályairól van szó, az UletéJces központi hivatal beleegyezésével nevezi ki ós fosztja meg vezetőiket tisztségüktől. Az előadói és közigazgatási osztályok vezetőinek helyére szakképzett dolgozókat tesznek. 3. Azonban a nemzeti bizottságokban, amelyeknek nincsenek alkalmazottaik, az előadói és közigazgatási osztályok munkáját tanácsaik tagjai, a nemzeti bizottságok tagjai és a polgárok soraiból jelentkező önkéntes munkatársak végzik. 25. § 1. Az előadói és közigazgatási osztályok élén vezetők állnak, azok irányítják munkájukat és akiknek joguk van dönteni és intézkedéseket tenni. Működésükért személyesen felelősek egyrészt a tanácsnak, másrészt a felsöbbfokú nemzeti bizottság ugyanazon előadói vagy közigazgatási osztálya vezetőjének és az illetékes központi hivatalnak, amelynek szintén alá vannak rendelve. 2. Az előadói és közigazgatási osztályok fölé rendalt szerveknek joguk van felülvizsgálni a határozatokat és intézkedéseket a helytelen határozatokat és intézkedéseket érvényteleníteni vagy megváltoztatni. 26. ü A központi hivatalok a kormány beleegyezésével a nemzeti bizottsá-, ságok mellett a nemzeti bizottságoknak alárendet közigazgatási osztályokat létesíthetnek és a nemzeti bizottság tanácsának tudomásával kinevezhetik vagy megfoszthatják tísetségüktől ezeknek vezetőit 9. rész A munkafolyamat alapszabályai 27. § A nemzeti bizottságok és végrehajtó saerveik működésükben úgy járnak el, hogy munkaeljárásuk összhangban álljon a dolgozó nép szükségleteivel ée érdekeivel, a törvényekkel és a többi előírásokkal és erősítse a polgároknak a népi demokratikus államapparátusba vetett bizalmát. Bzért a következő alapszabályokat tartják szem előtt: a) a felsöbbfokú nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik nem helyettesítik az alsóbbfokú nemzeti bizottságot vagy annak végrehajtó szervét ott, ahol az ügyet célszerűen és gazdaságosan elintézheti az alsóbbfokú nemzeti Mzottság vagy annak végrehajtó szerve; b) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik terv szerint dolgosnak, amelynek teljesítését rendszeresen ellenőrzik; c) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik lelkiismeretesen és felelősségteljesen foglalkoznak minden egyes polgár ügyével is és szigorúan üldözik ezen ügyek elintézésében a bürokratikus, közömbös és föl.ényes magatartást; d) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik ügyelnek arra, hogy a polgárság tevékenyen résat vegyen az őt érintő intézkedések kiadásában, hogy ezeket az intézkedéseket rendesen megindokolják ás hogy a polgárságot mindenekelőtt meggyőzzék ezen intézkedések helyességéről és eazel kötelességeinek öntudatos és önkéntes teljesítésére neveljék a köz érdekében; e) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik gondoskodjanak arról, hogy az intéBkedéaek helyesen megállapított tényállásból ijjduljanafe ki; f) a polgároknak alkalmat kell adni ama, hogy hatékonyan érvényesíthessék álláspontjukat és megvédhessék jogos érdekeiket; g) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik minden ügy elintézésére olyan munkaeljáráat választanak, hogy tevékenységük colját minél gyorsabban, egyszerűbben és gazdaságosabban, a polgárok fölösleges megterhelése nélkül elérjék. 10. rész Átmeneti és zárórendelkezések 28. § 1. E törvény végrehajtásához szükséges előírásokat a kormány rendeletekben adja ki, amelyekben a részletek meghatározását az illetékes központi hivatal hirdetményére biz. hatja. (2) Az első bekezdésben meghatá : rozott módon határozzák meg főleg a nemzeti bizottság tagjai igényei, iiek terjedelmét és munkaadóik kötelességeinek terjedelmét, ahogyan ez a 15. §-ból kitűnik ée meghatároz, zák az alapelveket az előadói és közigazgatási osztályok létesítésére, meg. seerveaésére és munkájára. 3. Hymódon szintén előírásokat adnak ki a közigazgatási ftgyekben való eljárásról ée ezek folyamatának és eredményeinek biztosításáról, v alamint a határooa. toknak bírósági végrehajtás útján való végrehajtásán r ól, emellett az ügy különös jellegé, vej indokolt esetekben kivételeket te. hetinek és eltéphetnek a saafeálytói. 4. Amennyiben nem adnak ki e törvényben feitótel««ett előírásokat, az eddigi előírások ai«j>jé« járnak ol. 5. A kormány, osatieg az általa megbízott szervek megteszik a szükséges intAdcedénoket a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik új megszervezéséire való zavartalan á*. térésre. 29. § Érvénytelenítik azokat az en'őíráso. kat, amelyek megse*b]4k a nemoeti bizottságok megsosedveeé^ét és tár. syalását, a nemzeti biaottaágok áe szervezeteik tagjainál; visaottyát 30. i 1. flte a törvény kahárdetéee naipján lép érvénybe. B törvény végrehajtására ennek hatálybalépése előtt tett intézkedéseket a törvény értelmé, bein foganatosított Intézkedéseknek keS tekinteni. 2. Ezt * törvényt a miniszterelnök hajtja végre. Indokolás a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslathoz A nemzeti bizottságokról azóló törvényjavaslat kifejti a nemzeti bizottságoknak a kormány által való irányításáról szóló alkotmány törvény és egyben a nemzeti bizottságokról szőJó megtárgyalt alkotmánytörvény elveit. Ezek a törvények új korszakot jelentenek a nemzeti bizottságok fejlődésében. Most an/jl van szó, hogy ez az új fejlődési időszak minden irányban sikeres legyen, hogy biztosítsa a nép képviselőinek szoros és tevékeny részvételét a szocializmus építése kérdéseinek megoldásában és hogy biztosítsa a kormány és az államgépezet szilárd kapcsolatát a legszélesebb néptömegekkel és a gazdasági, valamint kulturális felépítés feladatainak teljesítését. Ezért a nemzeti bizottságokról szóló új törvények teljesen kihangsúlyozzák a nemzeti bizottságoknak, mint a dolgozó nép államhatalma helyi szerveinek, mint a dolgozó nép legszélesebb és legtömegszerübb szervezetének Jellegét, amely a legfontosabb összekötőkapocs, mely által és amelynek- segítségével a párt ée a kormány megvalósítja a fő politikai irányvonalat. A nemzeti bizottságok feladatai Minden törekvésünk célja a szocializmus felépítése és az ember jólétéről ós javáról való szüntelen gondoskodás, A nemzetgazdaság to. vábbfejlesztésére irányuló párt. és kormányirányelvek, valamint a dolgozók anyagi és kulturális szükség, létéiről való gondoskodás további lényeges megjavítását szolgáló intézkedések egyre nagyobb feladató, kat rónak a nemzeti bizottságokra. Ezek a feladatok, amelyek a népi demokratikus állam funkciójából következnek, kiterjednek az állami, gaslasági, szociális és kulturális élet valamennyi ágazatára. A nem. zetgazdaságban a nemzeti bizottsá. gok konkrét feladatainak alapja és kiinduló pontja elsősorban a kerületek gazdasági fejlesztésének terve, ame'yben a nemzeti bizottságok a mezőgazdaság, a helyi ipar, a kommunális gazdálkodás, a kultúra és a kulturális berendezések felépítése, az egészségügy és az egészségügyi intézmények kiépítése stb. fejlesztését tervezik. A nemzeti bizottságok tevékenysége a mezőgazdaság szakaszán, a mezőgazdasági termelés színvonalának egész nemzetgazdaságunk színvo íalára való felemelésére irányul. A mezőgazdasági termelés fo. kozása alapvető feltétele az élelmi szerellátásban levő nehézségek tartós kiküszöbölésének és előfeltétele az összes dolgozók, valamint a pa. rasztok életszínvonala állandó emelkedésének. A nemzeti bizottságok feladata segíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztését és felvirágoztatását, főleg azáltal, hogy a meggyőzés útján megmutatják a parasztoknak, hogy nem maradhatnak az elmaradott egyéni kistermelésnél, és hogy a mezőgazdasági termelés emeléséhez vezető egyedüli út a szövetkezeti nagytermelés. A nemzeti bizottságok elsőrendű feladata i marad a szocializmus építésének ezen a szakaszán falvainkom az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezési megszilárdítása, további EFSz-ek alapítása, a kis- és közép, parasztok teljes önkéntessége elvéneik betartásával. Hogy a nemzeti bizottságok egészséges előfeltételeket teremtsenek a szövetkezetek si. keres fejlesztésére, gondoskodniuk kell a meglévő EFSz-ek példás gaz. dálkodásáról és a példásan gazdái, kodó EFSz-ek alapján az összes kisés középparasztok előtt rá kell mu. tatniuk a" közös szövetkezeti munka előnyeire. Hogy a nemzeti bizottságok a szövetkezeti gondolatnak megnyerjék a kis és középparasztokat, I meg kell szilárdítaniuk a szövetkezetpk kapcsolatát azokkal a parasz kívül áManak és baráti, elvtársi kapcsolatokat kell közöttük teremteni s így meg kell könnyíteni : számukra a szövetkezetbe való be: lépést. A mezőgazdasági termelés emeléséhez nemcsak az egységes földmüvesszövetkezeteknek, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztoknak | is hozzá kell járulniuk. A nemzeti ; bizottságok tehát a mezőgazdasági termelés fokozását azáltal is segítik, hogy rendszeresen gondoskod. nak és támogatják a kis. és középparasztokat. Feladatuk lese, hogy e parasztoknak tanácsokat adjanak és segítsék őket a hektárhozamok emeléséiben és a termelékenység fokozásában az állattenyésztési termelés terén. Ezért a nemzeti bi. zottságok őrködni fognak afelett is, hogy az állami traktorállomások a mezőgazdasági munkák folyamán necsak az egységes földmüvesszövetkezeteknek nyújtsanak segítséget, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is. A nemzeti bizottságok feladata lesz az is, hogy segítsék az egységes főldmüvesl szövetkezeteket a mezőgazdasági 1 munkaterveik összeállításában és tel. J jesítéséfoen. A falusi nemzeti bizottságoknak e terveket ismertetniök kell az összes polgárokkal. Csak így sikerül nekik a lakosságot mozgósítani a mezőgazdasági munkák rendes és időbeli elvégzésére és így biztosítani, hogy az egységes földmüvesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok munkaeredményei biztosítsák dolgozóink jobb élelmiszerellátását. A nemzeti bizottságoknak a lakosság jólétéről és maximális szükségleteinek biztosításáról való gondoskodásának fontos részét képeeik a kereskedelem és a lakosság élelmiszerellátása terén reá háruló felada. tok. A nemzeti bizottságok nagy fe. lelősséggel tartoznak a dolgozók élelmiszerekkel és ipari cikkekkel való folyamatos ellátását;al< biztosi tásáért. Ezért pontosan éŕ a való tokkal, akik még a Következe ten j ságnajt megfelelően ismerniük kell az ellátási helyzetet, áttekintést kell szerezniük az árujiuttatásokról, a fogyasztók követeléseiről, figyelem, mel kell kísérnlök az állami és szövetkezeti kereskedelem munkáját, azt, hogyan fejlődik a piac és hogyan folyik az árucsere a város és a falu között, betartjáke az árakat, a kereskedésben és a közös étkezdékben a kiszolgálás tisztességes és becsületes, e, az üzletekben elég I olyan áru van-e, amely iránt nagy kereslet mutatkozik stb. A nemzeti bizottságok nemcsak a dolgozók ellátásában lévő hiányosságok kiküszöböléséhez és a kereskedelmi, valamint a szövetkezeti gépezet munkájának megjavításához járulhatnak hozzá, hanem ahhoz is, hogy termeljenek olyan árut, amely iránt kereslet mutatkozik megfelelő választékban és minőségben, hogy az áruk minősége javuljon és a választék bővüljön. Ezeket a feladatokat a nemzeti bizottságok teljesíthetik, ha a fogyasztókból hathatós po!gári ellenőrzést alakítanak, hogy a megállapított hiányosságokat azonnal kiküszöbölhessék. így járulnak a legjobban hozzá a dolgozik ellátásának tartós megjavításához minden járásban és minden községben. E feladatok teljesítésének fő előfel tétele nem a nemzeti bizottságok dolgozóinak nagy számában rejlik, hanem a fogyasztók tömegeivel való szoros kapcsolatban, igényeik ismeretében és a dolgozók szükségleteihez való élénk, lelkiismeretes viszonyban. A nemzeti bizottságok sokkal nagyobb figyelmet kötelesek szentelni a helyi ipar és a kommunális gazdái, kodás szakaszának, amelyet számos funkcionárius gyakran lebecsül. El. felejtik, hogy éppen ez a termeiési szakasz szolgálja a dolgozó ember mindennapi és legnélkülözhetetlenebb életszükségleteinek kielégítését. A nemzeti bizottságoknak tu. datosítaniuk kell, hogy a különböző helyi vállaltok munkájának rend. szeres megjavítása, a város és falusi lakosságnak nyújtott minden , féle szükséges napi szolgálatok biz. • toeítása, mindennapi kötelességük, i höz tartozik a lakosság jólétéről va| ló gondoskodás keretében. A nemze I tí bizottságok feladata lesz továbbá, ; hogy a helyi ipari és kommunális j vállalatok megjavítsák a lakosság. I nak nyújtott szolgálatok minőségét I és hogy e vállalatok munkájáért és ! feladataiért járó díjazás összhang. ban álljon a pártnak éfl kormány, i nak az emberről való gondoskodás, ra irányított politikájával. A nemzeti bizottságoknak törekedniök kell a terv egyenletes teljesítésére a helyiipar és kommunális gazdálkodás szakaszán és biztoeítanik kell a helyi nyersanyagforrások és nagyipari üzemek hulladékainak apró, fogyasztási árucikkek terme, lésére való felhasználását a helyiipari vállalatokban. Szükséges lesz hogy a nemzeti bizottságok minden térem hozaáj áruljanak a helyi gazdálkodás vállalatainak és a kommunális vállalatok munkájának megjavításához, amelyek működéséért közvetlenül felelősek. A lakásépítésben a nemzeti blzottságoknak biztosítaniok kell, hogy ezen a téren ts az utolsó be. tűig teljesítsék a pártnak és kor. mánynak a dolgozók számára való lakásépítésről szó\6 hátát ozatát. Főleg azt fogják ellenőrizni, hogyan teljesítik a lakásépítés feladatait és idejében jelezni fogiák a zavarokat és hiányosságokat, törőd, ni fognak azzal, hogy a lakásépítésnek megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésére és gondoskodnak arról, hogy a lakásépítés tervezett fejlesztésével összhangban városaink és új telepeink harmonikus egészként fejlődjenek és így várósaink szocialista átépítésének alap. jaivá váljanak. A nemzeti bizottsá. gok minden segítséget megadnak a dolgozóknak a családi házak önsegéllyel való építésénél, főleg új la. kásegységek építésére. megfelelő telkek kikeresésével és biztosításával. Az ember Jólétéről való gondos kodás keretében fontos feladatok