Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-10 / 8. szám, vasárnap

1954. január 10. m %w Indokolás a nemieti bizottságokról szóló törvényjavaslathoz hárulnak a nemzeti bizottság-okra egységesített egészségügyünknek szovjet példa alapján való építésében, amely egészségügy főleg a betegségek megelőzéséire irányul és kitűnik abban, hogy az egészségügyi gondoskodás minden ember számára hozzáférhető és a dolgozók széleskörű tevékeny részvételért támaszkodik. Arról van ezó, hogy ez a gondoskodás, amelyre a népi de mokratikus állam évente óriási pénzösszegeket fordít, valúbän jól szolgálja az egész lakosságot. A nemzeti bizottságoktól fog tehát függni, hogy rendesen megszervezzék ae egészségügyi szo

'gálatot és ne tűrjék e szolgálat megzavarását azáltal, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a betegekre és hogy különféle hiányosságok keletkeznek a munka megszervezésében az egész ségügyi intézményekben. A nemzeti bizottságoknak a jövőben jobban kell ellenőrizniük az egészségügyi intézmények munkáját és dolgozóit, rendszeresen foglalkoeniok ken az egészségügyi kérdésekkel és körzetük lakosságának egészségügyi állapotával. Emellett nem szabad megfededkezniök arról a szorgos gondoskodásról, amelyben nápi demokratikus államunk nemzetünk jövőjét, gyermekeinket részesíti. Ezért figyelmet kell s zentel rtiök a bölcsödéknek éa óvodáknak, gondoskodni^ kell rendes működésükről és így hozzájárulniok az új nemzedék sikeres fejlődéséihez. Ezért figyelmet fognak szentelni a testnevelés és sport fejlesztésének is, amely elválaszthatatlan része a szo. cialf-. - nevelésnek és szem előtt tartják fontosaágát, a teeti, honvédelmi és munkák ésaségi képesség szempontjából. nemz'-ti bizottságoknak állandóan gondoskodnlok kell az iskolaügy fejlesztéséről körzetükben. A gyermekek és az ifjúság nevelése az iskolákban jelentős része az új szocialista ember nevelésének. A nemzeti bizottságok ugyanis felelősek a nevelésért és ezért gondos figyelemmel kell kísérniük azt nemcsak közvetlenül, hanem a szülői szervezetek útján is. Főként ezen a szakaszon kel! gondosan figyelembe venniök a polgárok panaszait és következetesen kiküszöbölni az apró hiányosságokat ie, amelyek néhol a gyermek- és ifjúsági nevelésben előfordulniuk. Esek a hiányosságok az lífcoia segédeszközökkei' való felszerelésében, a tan. termek és iskolaépületek, valamint környezetük állapotában, vagype dig közvetlenül a nevelőmunkíhan és az érdeklődési köröknek nyújtott hiányok segítségében mutatkozhatnak. Azonban nemcsak a gyermek- és ifjúsági nevelés terén fennálló feladatokról van szó A nemzeti bizottságoknak gondoskodni ok kell a közművelődési munka teljes kifejlesztéséről is a városokban é

3 falvakon. Fimellett ebben | a munkában nem ssabsd öncélúságot látniok, htn«m szándékosan a gardasági fe+épités kérdéseivel és általában a seoctalizmu* feladataival való szoros összefüggésben kell art irányítaniok. A nemzeti bizottságok hozzá fognak járulni a nemzetgazdaság arányos fejlődésének biztosításához és hathatósabban fogják biztosítani a. nehéztpar követelményeit is A nemzetgazdaság ezen ágazatának segítséget nyújtanak majd azáltal, hogy gondoskodnak a dolgozóknak az üzemekbe való szállításáról és munkaerők szervezéséről az ipar számára. Az üzemekkel együtt figyelmet kell szentelniök a munkaerfihutlámzás elleni harcnak is, meg kell vízagálniok ennek okait ég törekedniök kell kiküszöbölésükre. A dolgozókról való gondoskodás keretében gondoskodníok kell a helyi lakosság teljes foglalkoztatottságáról és így mindenkinek biztosítani a munkához való jogot. és gazdasági vállalatok vezetésébe. Hogy a nemzeti bizottságok valóban az államhatalom igazi szerveivé váljanak, szükséges, hogy a lehető legszélesebbkörü intézkedési jogkörük legyen, vagyis hogy joguk legyen kiadni általánosan kötelező előírásokat, olyan eseteken kívül is, amelyekben erre egyes törvények vagy kormányrendeleteik felhatalmazták őket. Természetes, hogy a nemzeti bizottságok rendeleteinek sem szabad ellentétben állniok az érvényes törvényekkel, rendeletekkel és kormányhatározatokkal. Mivel fontos hatáskörről van szó, ezeket a rendeleteket csak akkor hirdethetik ki, ha a r^aga3abbfokú nemzeti bizottság vagy annak tanácsa ezeket jóváhagyta. A kerületi nemzeti bizottságok és a prágai városi nemzeti bizottság rendeleteit a kormány hagyja jóvá. A nemzeti bizottság legfontosabb végrehajtó szerva a nemzeti bizottság tanácsa, amelyet a nemzeti bizottság az összes tagok sorából választ. A tanács kollektív szervként mindig testületileg dönt és fő feladata a kormány irányelvei és a köztársaság törvényei szerint biztosítani és megszervezni a nemzeti bizottság feladatainak teljesítését és végrehajtani annak határozatait. Az új rendeaés biztosítja, hogy a nemzeti bizott. ság tanácsa feladatait mindig kollektív szervként teljesítse. Hogy biztosítva legyen a döntések kollektív volta, megszűnik az előadói rendszer, vágyig az eddigi rendszer, amely szerint az egyes előadói osztályok élén a "tanács tagjai állottak. Ezek a megválasztott előadók az alájuk rendelt elfiadói osztályok vezetésével rendszerint maguk döntöttek, úgyhogy a kollektív döntés gyakran teljesen elmaradt A nemzeti bizottságok munkamódszereinek megszervezése Azokat a nagy feladatokat, ame. A nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik új szervezésének alapelvei Ezeket a nagy és neme

s feladatokat csak olyan államszervek teljesíthetik, amelyek a legszorosabb kapcsolatban állanak a néppel és amelyek által a nép megvalósítja a Május 9-j Alkotmányban kitűzött elvet, amely szerint a nép minden hatalom egyetlen forrása az államban. Ezt a hatalmát képviseleti testületek űtján gyakorolja, amelyeket a nép választ, ellenőriz. és amelyek a népnek felelősek A nemzeti bizottságok mint a dolgozó nép közvetlen képviselőiből áüó testületek a népi demokratikus állam szilárd támaszát alkotják. A végrehajtó szervekkel együtt, amelyeket megalakítanak, biztosítékai annak, hogy a népi demokráciában a nép a törvényeket nemcsak hozza, hanem képviselői útján maga hajtja végre. Az egyik fő alapélv, amelyen a nemzeti bizottságok falépülnek, a demokratikus centralizmus. A nemzeti bizottságok demokratikus volta megnyilvánul a nemzeti bizottságok tagjainak választhatóságában és felmenthetőségében, továbbá abban, hogy a nemzeti bizottságok tagjai kötelesek rendszeresen számot adni a választóknak működésűkről és az egész nemzeti bizottság működéséről, s azonkívül abban is, hogy a nemzeti bizottságok és tagjaik felett a dolgozók ebből kifolyólag állandó ellenőrzést gyakorolhatnak és abban is, hogy a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei alá vannak rendelve és felelősek a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek. A nemzeti bizottságok centralizmusa megnyilvánul abban, hogy az alsóbbfokú szervek a magasabbfokúak alá vannak rendelve és azoknak felelősek, valamint abban, hogy a magasabb szervek határozatai feltétlenül kötelezők az alsóbbfokű szervekre, emellett az alsóbbfokű szerveknek a legszélesebbkörü kezdeményezést hagyják meg a végrehajtás formájában és módszerében. Ugyancsak a centralizmus következménye az, hogy valamennyi nemzeti bizottságot egy helyről, a kormány által irányítják. így btertositva van a párt és kormányhatározatokból folyó országos feladatok egységes megoldása. Az a tény, hogy a nemzeti bizottságokat a kormány irányítja, a nemzeti bizottságok tekintélyének emelését is jelenti. A nemzeti bizottságok új megszervezése arra hivatott, hogy valóban az államhatalom szerveivé, vagyis olyan szervekké alakítsa őket, amelyek területi körzetük népének képviselői, tolmácsai lesznek, vagyis amelyek helyi kormányok lesznek a kerületekben, járásokban, városokban és községekben. Az államhatalom hordozójának funkcióját a nemzeti bizottságok eddig kizárólag plenáris üléseiken látták el, ahol a kormány politikájának szellemében meg kellett határozniok működésük Irányát és végrehajtó szerveik működésének Irányát. Mlg eddig nemzeti bizottságként nemcsak a plénum lépett fel, hanem annak végrehajtó szervei, vagyis tanácsa és előadó hivatala is, addig a jövőben a nemzeti bizottság meg jelölése közvetlenül a választók által megválasztott hatalmi szervezetet illeti meg. A nemzeti bizottságok üléseiken megtárgyalják az összes fontos helyi és országos kérdéseket, főleg a kormányhatározatokat, megválasztják és felmentik a nemzeti bizottság végrehajtó szerveit, főleg elnöki tanácsát és kinevezik az ügyosztályok és az intézöségek vezetőit, megválasztják és felmentik az állandó bizottságok tagjait, értékelik az elért eredményeket, irányítják és ellenőrzik tagjaik, bizottságaik, a végrehajtó szervek és az alsóbbfokú nemzeti bizottságok működését. A nemzeti bizottságoknál mint az államhatalom egyedüli helyi szerveinek figyelemmel kel] kísérniök az államigazgatás valamennyi szervének és a területükön lévő minden más szervnek működését is ki kell értékelniök feladataik teljesítésit és segíteniök kell őket ebben. Azonban nem helyettesíthetik ezeket a szerveket sem pedig nem avatkozhatnak be közvetlenül e szervek vezetésébe, főleg az ipari lyek a nemzeti bizottságokra a szocializmus építése következtében há rulnak, nem lehetne teljesíteni £ dolgozó tömegek legszélesebbkörü részvétele nélkül. Eltérően a burzsoá államszervezettől, a népi de mokratikus államszervezet éppúgy mint a szovjet, nem szigetelődik el a milliós néptömegektől, hanem egyesül velük azokban a szervezetekben és bizottságokban, amelyek a nemzeti bizottságok mellett működnek és ezért az államhatalom szerveinek támaszai. A nemaeti bizottságoknak és végrehajtó szerveiknek gondoskodníok kell arról, hogy a feladatok teljesítésébe bekapcsolják a dolgozók legszélesebb tömegeit. Példáid szolgálhatnak számukra ebben a szovjetek, amelyek a munkatársak seéleskörü aktíváját alakították kl azon polgárok soraiból, akik bekapcsolódtak a szovjetek tevékenységébe, az állandó bizottságok, a városnegyed és utcai bizottságok, a lakástulajdon karbantartási bizottságai, stb útján. A nemaeti bizottságok működésének fő szervezési formájává a rendszeres üléseknek kell válniok. A nemzeti bizottság üléseinek rendszeressége biztosítja a munka ellenőrzését é* alapos elemzését, főleg a nemzeti bizottság végrehajtő szerveiben. A nemzeti bizottság ülése egyben iskolává válik, amelyben a nemzeti" bizottság tagja tapasztalatokat szerez az állam igazgatásában. Az ülés jó megszervezése lehetővé teszi, hogy minden téren kihasználják a tagok tapasztalatalt és meghatározzák a nemzeti bizottság, bizottságai és végrehajtó szervei működésének helyes irányát. Hogy az ülés mindezeket a feladatokat teljesíthesse, a nemzeti bizottság egyes tagjainak a legszorosabb kapcsolatban kell állniok körzetük választóival. Ez azt Jelenti, hogy a nemzeti bizottság tagja figyelemmel kíséri naponta választási körzetének életét és eseményeit és gondosan figyel választóinak panaszaira. Az így szerzett ismereteit átviszi a nemzeti bizottság, a tanács vagy az állandó bizottságok munkájába és ezzel biztosítja, hogy a nemzeti bizottság vagy annak végrehajtó szervei gondoskodjanak az összes előforduló hiányosságok helyrehozásáról. Ezáltal támogatja a választók kezdeményezését is, akiket arra nevelnek, hogy tevékenyen részt vegyenek a közügyek intézésében. A nemzeti bizottságok tagjainak szoros kapcsolata választóikkal lehetővé teszi, hogy átvigyék rájuk a nemzeti bizottságok határozatait és az abból eredő feladatokat. A nemzeti bizottságok tagjai így hozzájárulnak majd a választóknak a népi demokratikus állam öntudatos ( é, becsületes polgáraivá való neveléséhez. Emellett munkájukkal, személyes életükkel és az állami fegyelem betartásával és a szocialista törvényesség megőrzésével Jó példát kel] mutatni ok választóiknak ás ily módon is hozzá kell járulniok további nevelésükhöz. A nemzeti bizottságok tagjai és választóik közötti jó viszony szempontjából nagy jelentősége lesz annak is, hogy a nemzeti bizottságok tagjai kötelesek rendszeresen számot adni választóiknak tevékenységükről. Ezen a módos megteremtik az előfeltételeket a bírálat és az önbírálat kifejlesztésére a nemzeti bizottságokban és így elősegítik a nemze'i bizottságok munkájának állandó Javítását. A nemieti bizottságoknak a dolgozók tömegeivel való kapcsolatai az állandó bizottságok segítségével is megvalósulnak. Az állandó bizottságok a nemzeti bizottság munkaszervei, amelyeknek ellenőrző feladataik vannak, elsősorban a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek működését ellenőrzik, jelentéseket ós javaslatokat nyújtanak be róla a nemzeti bizottságnak. Az állandó bizottságok rendszerint a nemzeti bizottságok tagjaiból állanak. Ezért a bizotUágok további tagjai más polgárok ls lehetnek, főleg a szakértők soraiból ás a bizottságok körül a polgárok soraiból kikerült munkatársak széles köre alakul ki, amely egybsn arra is szolgál, hogy a dolgozók széles tömegeit bekapcsolják a nemzeti bizottságok munkájába. A néppel való kapcsolatot a netflzetl bizottságoknak azáltal is meg kell valósítaniok, hogy a polgárokkai beszélgetéseket rendeznek, mégpedig vagy a lakosság óhaja szerint, vagy pedig saját kezdeményezésükből. Ezeken a beszélgetéseken meg keli tárgyalni az állam, a kerület, a járás vagy község öszszes gazdasági, kulturális és szociális építési kérdéseit és ezekről a polgároknak megfelelő magyarázatot kelj ffdni és meghallgatni óhajaikat, indítványaikat és javaslataikat. A néppel való kapcsolatnak nagyon fontos formája a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy a nemzeti bizottság ban érvényesítsék befolyásukat a szocializmus építésében való részvételükkel összefüggő kérdések mego'dására és amelyek mozgósítják nőket a legfontosabb építőfeladatokra. A nemzet, bizottságoknak és végrehajtó szerveinek legfontosabb kapcso'ata a dolgozókkal, mindennapi munkájuk. Ennek fontossága abból folyik, hogv a nemzet' bizottságok szervedhez naponta számos polgár fordul különféle kérdésekben, ezek a szervek ily módon Sz ^meretek egész sorát szerzik körzetük dolgozó népének mindennap, szükségleteiről. Ezt a mindennap: kapcso'atot azonban fel kell használniuk a lakosság körében végzett tömegpolitikai munkára. Nemcsak a dolgozók szükségleteit kel! flgye'mesen és készségesen kielégíteniök, hanem helyesen és megfelelően meg kell magyarázniuk a fontos párt- és kormányhatározatokat iS. Ha a nemzeti bizottságok és azok végrehajtó szervei elsajátítják a szocialista munkamódszereket, mentesü'nek a bürokratizmus minden maradványától, nem fognak a zö'daszta| mellől dönteni, anélkül, hogy ismernék a valódi életet. A tömegekkel való szoros kapcsolatuk arra vezeti őket, hogy ne legyenek közömbö. sek a dogozók szükségletei iránt. Nem fogják formálisan és felületesen megoldani az egyes kérdéseket. A nemzeti bizottságok munkájában fontos alapelv a magasabbfokú nemzeti bizottságok kapcsolata az a'sóbbfokú nemzeti bizottságokkal. A kerületi nemzeti bizottságok irányító tevékenységét a járási nemzeti bizottságokhoz való viszonyukban meg kell javítani és a munkát úgy kell megszervezni, hogy az operatív tevékenység súlypontja a járási nemzeti bizottságokon legyen. Ez a nemzeti bizottságok működésének további decentra'izá'ását fogja Jelenteni és közelebb hozza őket a néphez: Ugyancsak meg kell javítani a járási nemzeti bizottságok irányító működését a helyi nemzeti bizottságokhoz való viszonyában, amelyekre a járásbizottságoknak munkájukban támaszkodniuk kell. A nemzeti bizottságoknak és szerveiknek minden tevékenységükben a szocialista törvényességhez kell Iga zodniuk. Teljesen megengedhetetlen, hogy bármelyik nemzeti b.zottság megsértse a törvényeket és más jogi előírásokat. E kötelesség keretében minden nemzeti bizottságnak őrködnie kell afelett, hogy ezeket a törvényeket és egyéb jogi e'őirásokat betarsák és népi demokratikus szellemben valósítsák meg. Ezért őrködniök kell és biztositan.ok kell polgáraik összes demokratikus jogait. A szocialista törvényesség betartásáért folytatott harcban a nemzeti bizottságok az egyes po'gárokat ennek betartására fogják nevelni és ezáltal megszilárdítják az állami fegyelmet. A nemzet; bizottságok fontos munksmódszerévé kell válnia munkájuk tervszerűségének. A fe'adatok tervei kell. hogy minden nemzeti bizottságban nagy mozgósító erővé váljanak és jelentős eszközzé szervezési tevékenységükben, va'amint alapjául szolgáljanak Iránvitó és elenőrző tevékenységüknek. A magasabbfokú nemzeti bizottságok munkaterveinek tarta'mazniok kell azokat a ffi .ntézkedéseket. amelyeket a magasabbfokú nemzeti bizottság meg valósít, hogy biztosítsa az alsóbbfokú nemzeti bizottságokban a pártés kormányfeladatok teljesítését Tartalmazniuk ke'l továbbá a kormányhatározatoknak és intézkedéseknek a nemzeti bizottság körzeti viszonyaira való konkretizálását. Az ilyen munkaterv alapul fog szolgá'ni a nemzeti bizottságok működésének e'lenőrzésére és kőtelező irányelvvé vál.k az összes alsóbbfokú nemzeti bizottságok számára. A nemzet bizottságok nagy fela dataikat a szocializmus építésében csak akkor te'jesiíthetik, ha munkájukat áthatja a tudat, hogy az öszszes fontos párt- és kormányhatározatok megvalós'tásának megszervezése annyit jelent, hogy azok értelmét és jelentőségét át kell vinni a égszé'esebb rétegek tudatába és hogy e rétegeket mozgósítani is kell sikeres megvalósításukra.