Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-10 / 8. szám, vasárnap

1954. január 10. UJSZ0 3 Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról és a körzeti nemzeti bizottságokba legalább 9 és legfeljebb 50 tag vá­lasztható. 6. A nemzeti bizottságok tagjai számának mégha tározására vonat, kozó alapelveket a nemzeti bizott. Ságokba való választásokról szóló törvény határozza meg. 2. rész. Területi közigazgatási egységek 1. A Csehszlovák Köztársaság te­rülete kerületekre, a kerületek já­rásokra és a járások községekre oszlanak. A területi körzetek eddi­gi rendezésén ez a törvény nem vál­toztat. 2. Kerület létesítése vagy meg­szüntetése, vagy területének lénye­ges megváltoztatása, Vagy a kerü­leti nemzeti bizottság székhelyének megváltoztatása csak törvény útján lehetséges. Más módosításokat a kerületek területén a kormány esz­közölhet. Kormányrendelettel járá­sokat lehet alakítani vagy meg­szüntetni, vagy megváltoztatni te­rületűiket és a járási nemzeti bi­zottságok székhelyeit. Más változ­tatásokat a járás területén a kerü­leti nemzeti bizotságok hajtanak végre. A kerületi nemzeti bizottsá­gok községeket alakíthatnak és szüntethetnek meg és megváltoztat­hatják határaikat. 3. A járások területének megvál­toztatásáról szóló pontok ugyan­úgy vonatkoznak azokra a városok ra is, amelyekben városi nemzeti bi­zottság működik. 3. rész. Prága főváros 5. s. 1. A prágai városi nemzeti bizott­ság a kerületi nemzeti bizottság szintjén áll. A prágai városkörzetek­ben a járási nemzeti bizottság szín­vonalán álló körzeti nemzeti bizott­ságok működnek. 2. Prága főváros területe önálló területi egység.. 3. Prága főváros területének lé­nyeges megváltoztatása csak tör­vény útján lehetséges. Más változ­tatásokat Prága főváros területén csak a kormány eszközölhet. 4. Kormányrendelettel lehet léte­síteni, megszüntetni és változtatnia prágai városkörzeteket; más módo­sításokat ebben a városi nemzeti bizottság eszközöl. 4. rész. Kapcsolat a néppel 6. I. 1. Minden egyes polgárnak joga van indítványaival és panassaival a nemzeti bizottsághoz vagy tagjához, vagy a nemzeti bizottság tanácsá. hoz fordulni és attól bizonyos ha­táridőn belül értesítést kell kapnia ügyének elintézéséről. 2. A nemzeti bizottságok körze­tük dolgozóival a legszorosabb kapcsolatban működnek. A nemzeti bizottságok és tagjaik a jelentősebb kérdések megoldásánál és feladataik végzésénél közivetlenül a polgárok­hoz fordulnak, nyilvános gyűlése­ket hívnak össze, megrendezik a példás dolgozók összejöveteleit. A nemzeti bizottságok tanulnak a dol­gozók tapasztalataiból, felhasznál­ják és fejlesztik kezdeményezésü­ket és egyre nagyobb számban be­vonják őket a nemzeti bizottságok munkájába. 3. A polgárok elvitathatatlan joga ellenőrizni a nemzeti bizottságok tevékenységét és bírálni munkáju­kat. A nemzeti bizottságok kötele­sek gondosan figyelembe venni ezt a bírálatot és felhasználni tevé kenységiik megjavítására. 4. A nemzeti bizottságok kötele sek számot adni a választóknak te­vékpiv^gíikről és rendszeres jelen léseket tenni működésükről. 5. rész. A nemzeti bizottságok feladatai és működése 7. §. 1. A nemzeti bizottságok alapvető feladata a kormány alapvető irány­elvei értelmében a városokban és falvakon építeni és megszilárdítani a szocialista rendet, mindenképpen gondoskodni az ember jólétéről. A nemzeti bizottságok mindenekelőtt arról gondoskodnak, hogy a dolgo­zók mindennapi életszükségleteit a legjobbban és legteljesebben kielé­gítsék, a nép életfeltételeinek állan­dó javításával, főleg a lakásviszo­nyok és az egészségügyi intézmé­nyek, valamint az ifjúság iskolai ne­velése feltételeinek megjavításával és a dolgozó népet szolgáló összes intézmények tökéletesítésével gon­doskodnak a nép kulturális színvo­nalának emeléséről. (2) E feladat biztosítása a nemzeti bizottságok kötelességévé teszi, hogy a dolgozók tömegedre támaszkodva hatáskörükben megszervezzék és irá nyitsák a gazdasági', kui'turáli s és társadalmi építést, főleg szervezzék és irányítsák, tervezzék és ellen­őrizzék a helyi jelentőségű giajzdasá gokat, gondoskodjanak a helyi ter melés állandó javításáról és a köz szolgáltatások biztosításáról, hogy egyre elégedettebb legyen a lakos ság, gondoskodjanak a maguk szaka­szán az összeg tartalékok kihaszná­lásáról, főként a felhasználatlan ter melési lehetőségek és nyersanyagfor rások felhasználásáról és biztosítsák a helyi lakosság teljes foglalkozta tottságát, gondoskodjanak a lakosságot szol­gáló közintézmények tervszerű kar­bantartásáról és építéséről, a lakó­házak karbantartásáról' és építésé ről, az egészségügyi intézmények szolgálatainak megjavításáról, legyenek jó gazdák, kezdeménye zően biztosítsák helyi forrásokból a feladataik teljesítéséhez szükséges anyagi eszközöket, állítsák össze a költségvetést és őrködjenek gazda­sági teljesítése fölött, gondoskodjanak a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztéséről és nö­veléséről, egyúttal gazdaságilag és szerrezetiiég szilárdítsák meg az egye s földművesszövet kezeteket, se gítsék őket és nyújtsanak segítséget a kis és középparasztnak, gondoskodjanak a lakosság ellátá sáról mindenfajta élelmiszerrel és ipari cikkel, a kereskedelmi hálózat megjavításáról, a mezőgazdasági termékek begyűjtési feladatainak tel jesítéséről a kerületben, gondoskoíjjanak területük gazda­sági és kulturális felvirágzásáról és fellendüléséről, biatosítsaniajk kedvező feltételeket, a népgazdaság állami tervének teijesí. tésére, neveljék a polgárokat új munkaviszonyokra és támogassák a szocialista munkaverseny kifejlődé sét, működjenek együtt a központi és egyéb hivatalokkal és szervekkel, váhalatokkal, üzemekkel és szerve, zetekkel és segítsék őket feladataik teljesítésében, vegyék ki részüket a békés alkotó munka védelméből a külső és belső eliemséggel szembein, tartsák be lelkiismeretesen a tör­vényeket és neveljék a polgárokat a törvényes rend tiszteletének szelle­mében, védjék a szocialista tulajdont és késztessék a polgárokat a nemzeti tulajdon kímélésére é s a vele való lelkiismeretes bánásmódra. (3) A nemzeti bizottságok üléseiken megtárgyalják az összes komoly helyi és országo s jelentőségű kérdé­seket, főként a kormányhatározato­kat, tanácsuk, albizottságaik és tag iáik jelentései alapján értékelik az elért eredményeket, irányítják és el lenőrzik végrehajtó szerveik, tagjaik, albizottságaik és az alsóbbfokú nem­zeti bizottságok működését (41 A nemzeti bizottságok figyelem­mel kísérik az állami igazgatás és más szervek tevékenységét területű kön., értékelik teljesítik e és hogyan feladataikat és megkönnyítik fel­adataik teljesítését. 8. § (1) A nemzeti bizottságok rend­szeresen tartanak üléseket és pedig a következőképpen: a prágai városi nemzeti bizottság és a kerüieti nemzeti bizottságok évente legalább négyszer, a járási és városi nemzeti bizott­ságok, vaiiamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok évente legalább hatszor, a körzeti és helyi nemzeti bizott­ságok havonta legalább egyszer. (2) A nemzeti bizottság tagjai leg. alább egy negyedrészének vagy egyes áliandó albizottságaiknak vagy a felsőbb nemzeti bizottságnak, vagy tanácsámak óhajára és amennyiben a prágai városi nemzeti bizottságról és a kerületi nemzeti bizottságokról van szó, a kormány óhajára össze kell hívni a nemzeti bizottság rendkívüli ülését. (3) A nemzeti bizottság ülését a tanács határozata alapján az elnök hívja össze. A tanács előkészíti a nemzeti bizottság tárgyalását; A nemzeti bizottságok ülései elvileg nyilvánosak. (4) A nemzeti bizottság köteiezö érvényű határozatot hozhat, ha tag­jaiinak többsége jelen van; a határo­zat érvényességéhez a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges. 9. § (1) A nemzeti bizottság ülésének hatáskörébe tartozik; a) megválasztani és visszahívni a nemzeti bizottság végrehajtó szer­veit, főként az elnököt és tanácsot ég kijelölni az előadó osztályok és közigazgatási osztályok vezetőit, b) megválasztani és visszahívni az állandó albizottságok tagjait, felül vizsgálni működésüket és a nemzeti bizottság tagjainak működését, c) jóváhagyni a nemzeti bizottság költségvetését és könyvviteli kimu­tatásait, d) megtárgyalni azoka^ a további intézkedéseket, amelyekről küí'ön elő írások szerint vagy a felsőbb szer­vek határozatai alapján a nemzeti bizottságnak határozatot kell hoz. nia, é) általánosan kötelező rendelete­ket kiadni és jóváhagyni a nemzeti bizottság tanácsa által sürgős és ha. íaszthatatlan esetekben kiadott ren­deleteket. 10. § Az alsóbbfokú nemzeti bizottságot a felsőbbfokú nemzeti bizottság, a prágai városi nemzeti bizottságot és a kerületi nemzeti bizottságokat köz­veWenül a kormány irányítja. A nem zeti bizottságok tevékenységükért fe­lelnek az őket irányító szerveknek és e szervek, valamint a felső szer. vek határozatai számukra kötelezők. Ezeknek a szerveknek joguk van az áltaVuk irányított nemzeti biaottsá gok határozatait és intézkedéseit is felülvizsgálni, módosíthatják őket, vagy érvényteleníthetik. A felsőbb­fokú nemzeti bizottság tanácsának joga van megszüntetni az alsóbbfokú nemzeti bizottság határozatának ér. vényét. 11. § (1) A nemzeti bizottságok, aroeny. nyiben ez feladataik teljesítéséhez szükséges, általánosan kötelező ren deieteket adhatnak ki. A nemzeti bizottságok általánosan kötelező rendeleteinek nem szabad ellentétben állniok a törvényekkel és a felsőbb­fokú nemzeti bizottságok vagy a kormány által kiadott előírásokkal vagy a törvénynek vagy a kormány határozatának végrehajtására a mi­nisztériumok, vagy más központi hi­vatalok által kiadott előírásokkal. (2) A nemzeti bizottság általáno san kötelező rendeletei)- az elnök és a titkár írjia aiá. E rendeletek csak akkor hirdethetők ki, ha a felsőbb fokú nemzeti bizottság vagy tanácsa jóváhagyja őket; ha pedig a prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok rendeleteiről van szó, ezeket a kormány hagyja i óvá. (3) Az általánosan kötelező rende­letek' a kihirdetésüktől számított 15. napon belül lépnek hatályba, azokat a rendeleteket kivéve, amelyeknek hatály­balépését későbbi időpontra határoz ták meg és hatálybalépésüktől számi tott két évig vannak érvényben, ha csak nincs bennük rövidebb érvényes, ségi idő megszabva. (4) Szükséges és halaszthatatlan esetekben a felsőbb szerv beleegyezé­sével a második bekezdés alapján a nemzeti bizottság tanácsa i s kiadhat általánosan kőtelező rendeleteket. Ha a nemzeti bizottság legköze­lebbi ülésén nem hagyja jóvá ezt a rendeletet, érvényét veszti. 5. Azokhoz a rendeletekhez, ame­lyeknek kiadására külön törvény vagy kormányrendelet hatalmazta fel a nemzeti bizottságot, (az alkot­mány 3. cikkelyének J)0. §-a) nem kell a második bekezdés szerinti jó­váhagyás és hatálybalépnek kihirde­tésük napjával. 6. rész' A nemzeti bizottság állandó bizottságai 12. § 1. Minden egyes _ nemzeti bizott­ság első ülésén állandó albizottsá­gokat választ, megválasztja elnökeit és titkárait. Az állandó albizott­ságokba rendszerint a nemzeti bi­zottság tagjait választják. 2 Az állandó albizottságok a nemzeti bizottság munkaszervei. Tagjaiknak a lakosság körében vég­zett munkáját arra használják fel, hogy a mindennapi tapasztalatok alapján felülvizsgálják a nemzeti bi­zottságnak és végrehajtó szerei­nek működését és kidolgozzák Azo­kat a kérdéseket, amelyeket a nem­zeti bizottság ülésén meg kell tár­gyalni. Az állandó albizottságok sa­ját kezdeményező javaslatot tesz­nek a nemzeti bizottságnak, kifeje­zik véleményüket azokról a javas­latokról, amelyeket a tanács és más szervek a nemzeti bizottságnak elő­terjesztenek és teljesítik a nemzeti bizottság által rájuk ruházott to­vábbi feladatokat. # 3. Az albizottság munkája elvég­zésére munkatársak testületét ala­kítja meg, amely az albizottság működési szakaszán tevékenykedő jól bevált dolgozókból és szakembe­rekből áll. 4. Az állandó albizottságok rend­szerint a nemzeti bizottság egész választási időszakán át működnek. 5. Az állandó albizottságoknak nincs döntési joguk. 7. rész A nemzeti bizottságok tagjainak jogai és kötelességei 13 § 1. A nemzeti bizottság tagja kör­zete választóinak képviselője a nem­zeti bizottságban. 2. Köteles ezért állandó kapcso­latban állni választóival, figyelme­sen meghallgatni kívánságaikat és panaszaikat, a körükben végzett munkában szerzett tapasztalatait és ismereteit érvényesíteni a nemzeti bizottságban és albizottságaiban. Arra kell irányítani választóit, hogy a népi demokratikus állam öntuda­tos polgárai legyenek és ezért pél­dát kell nekik mutatnia állampol­gári életében és munkahelyén. 3. A nemzeti bizottság tagja megismerteti választóival a kor­mányhatározatokat, a nemzeti bi­zottság feladatait és azokat a ha­tározatokat, amelyeket a nemzeti bi­zottság e feladatok teljesítésére ho­zott. Megnyeri a polgárokat a leg­hatékonyabb együttműködésre a nemzeti bizottság feladatainak tel­jesítésében. 4. Minden polgár és a dolgozók minden egyes szervezete támogatja a nemzeti bizottság tagját működé­sében és segíti őt feladatainak tel­jesítésében. A nemzeti bizottság tagjai munkájukkal, személyes pél­dával és főleg gondoskodással a dol­gozók életszükségleteiről erősítik választóik bizalmát, rendszeres be­szélgetéseket rendeznek a választók­kal, amelyekben számot adnak mű­ködésűkről és lehetővé teszik, hogy választóik kifejezzék véleményüket munkájukról és az egész nemzeti bizottság munkájáról. 14. § A nemzeti bizottság tagjainak, mint a dolgozó nép választott kép­viselőinek. ioguk van =t tanács tag­jaihoz, 'a? előadói közigazgatási osztályok vezetőihez működésükkel összefüggő kérdéseket intézni. Ezek 14 napon belül kötelesek választ, ad­ni a kérdésekre. \ 15. § 1. A nemzeti bizottság tagja kö­teles részt venni a nemzeti bizott­ság ülésén és teljesíteni mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a nem­zeti bizottságtól kapott, főleg lelki­ismeretesen betölteni a tanácsban és az állandó albizottságokban funk­cióit, amelyekkel a nemzeti bizott­ság öt megbízta. 2. A nemzeti bizottság tagjának tisztsége tiszteletbeli. A nemzeti bizottság tagjait azonban biztosít­ják arról, hogy funkciójukat anélkül láthassák el, hogy ez mun­kakeresetük rovására menne és a tisztségük betöltésével járó hármi­nemü tényleges költségüket fedezik 3. A nemzeti bizottság tagsági kötelességek teljesítése nem vezet­het a munkaviszonyból eredő jogok és igények megrövidítéséhez. 8. rész Végrehajtó szervek A nemzeti bizottság tanácsa ' 16. § 1. A nemzeti bizottság tagjainak köréből tanácsot választ, amely a nemzeti bizottság elnökéből, helyet­teseiből. a titkárból és a többi ta­gokból áll. 2. A nemzeti bizottság tanácsát és ennek egyes tagjait bármikor visszahívhatja tisztségükből. 17. I 1. A tanács biztosítja és szervezi a nemzeti bizottság feladatainak teljesítését, végrehajtja határozata­it, irányítja és ellenőrzi az előadói és közigazgatási osztályok munká­ját, ellenőrzi az alsóbbfokú nemzeti bizottságok munkáját és segíti őket. 2. A tanács dönt és általános in­tézkedéseket foganatosít. Egyes ese­tekben intézkedik a törvények és más jogi előírások alapján nemzeti bizottságának, a felsőbb­fokú nemzeti bizottságnak és ta­nácsainak és a kormánynak irány­elvei értelmében is. 3. A tanács főleg azzal szervezi a dolgozók részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésé­ben, hogy elősegíti a polgárok ak­tív részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, a bizal­miak testületében és biztosítja en­nek a testületnek működését. 18. §. A kerületi, járási és városi nem­zeti bizottságok és a prágai kör­zeti nemzeti bizottságok tan-csaik objektív szerveiként tervbizottságo­kat létesítenek. 19- §­1. A nemzeti bizottság elnöke vezeti a nemzeti bizottság ülését, képviseli a nemzeti bizottságot, amennyiben a tanács határozata szerint a tanácsnak nem más tag­ját bízták meg a nemzeti bizottság képviseletével, a titkárral együtt aláírja a nemzeti bizottság rende­leteit és más határozatait, vala­mint harmadik személlyel szemben való kötelezettségeiről szóló okmá­nyokat. Biztosítja a tanács rendes működését, nevezetesen összehívja és vezeti gyűléseit és biztosítja határozataik teljesítését, hacsak nem bíztak meg ezzel más szer­vet. 2. A nemzeti bizottság elnöké­nek helyettesei helyettesitik az el­nököt és segítik tisztsége betöré­sében. A prágai városi nemzeti bi­zottság elnökének és a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek há­rom helyettesük van. A járási és a többi városi nemzeti bizottságok etnökeinek és a prágai körzeti nem­zeti bizottságok elnökeinek két he­lyettesük van. A 2000 lakoson fe­lülj községek (körzetek) helyi nem­zeti bizottságai elnökeinek és a 2000 lakoson felüli városkörzetek körzeti nemzeti bizottságai elnökei­nek egy helyettesük van A többi községekben és körzetekben nincs helyettesük a nemzeti bizottságok elnökeinek és szükség szerint a tanácsnak erre kijelölt tagja he­lyettesíti őket.

Next

/
Thumbnails
Contents