Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-10 / 8. szám, vasárnap

JUSZ9L 195 4. januá r 1 Q. Az alkotmány törvény indokolása n tán, amikor azt mondotta: »A nemzeti bizottságok gondolatanagy, demokratikus gondolat. A demo­kratikusan választott éä megfelelő Joghatalommai felruházott nemzeti bizottságok nemcsak nemzeti egy­ségünk és nemzeti akaratunk kép­viselői lehetnek, hanem olyan szer­vek is, amelyek által a városok és falvak legszélesebb néprétegei részt vehetnek a közügyek igaz­gatásában és ezáltal érvényesíthe tik akaratukat. Ha a dologra gya­korlati szempontból nézünk, felis­merjük, hogy az adott körülmé­nyek között egyedül a nemzeti bi zottságok képesek leküzdeni az ösz­szes nehézségeket, amelyek az álla­mi és közélat felépítésével járnak a felszabadított területeken és ké­sőbb az egész köztársaságban « Ezt a Klement Gottwald elvtárs által kitűzött irányvonalat beiktatták a nemzeti bizottságokról szóló 1944. december 4-i alkotmánylevélbe is. Ez a határozat a nép ügyének nagy győzelmét jelentette, mert így min­den hatalom a nép kezébe került. A határozat a burzsoázia uralmá­nak végét leientette, amely az ad­digi bürokratikus gépezetre támasz kodott, a járási főnökökre és a burzsoá gépeget más tipikus kép­viselőire. Köztirsaságunk a győzelmes Szovjet Hadsereg által való fel­szabadítása után a Kommunista Pártnak a nemzet' bizottságokról szóló tervezetét azonnal é'etbe lép­tették Az állam egész területén nemzeti bizottságokat építettek ki Kiépítésük elvei, amelyeket a kas sai kormányprogrammba iktattak, a nemzeti bizottságoknak, mint a legszélesebb joghatalommai rendel­kezi népi szerveknek alapjait al­kották, amelyek által meg lehe­tett valósítani az egész körélet széleskörű demokratizálását és* biz tosítani a népnek forradalmi jogai* és szabadságát és következetesen lehe-tett harcolni az összes fasiszta maradványok kiirtása elten. A nemzeti bizottságok, mint • forradalmi harc szervei, az állam­hatalom ós az államigazgatás szar­veivé váltak. Ezáltal megvetettifc népi demokratikus rendszerünk alapoillérei egyikének alapjait ís. A burzsoá reakció éppen a nem­zeti bizottságokban látta ellenfor­radalmi céljának, elvesztett hatal­mi pozíciói megszerzésének és a kapitalizmus helyreállításának út­jában levő egyik legfőbb akadályt. Ezért minden alkalmat és minden lehetőséget f5lhaFznr.lt a dolgozó nép e forradalmi vívmányai elleni harcra. Aláásta a nemzeti bizott­ságok tekintélyét, igyekezett meg­nyirbálni joghatalmukat és foko­zatosan felszámolni a nemzeti bi­zottságokat úgy, amint az 1918­ban sikerült neki A reakciónak azonban minden Igyekezete ellenére sohasem sike­rült a nemzeti bizottságokból reak­ciós céljai elérésére eszközt terem­tenie. A nemzeti bizottságok ellen­kezőleg, lényeges mértékben hozzá­járultak ahhoz hogy a burzsoáziá­nak a politikai és gazdaság' vi szonyok f elforgatására irányuló tőrekv'sei meghiúsultak és jelentós mércékben hozzájárultak ahhoz, hogy 19-18. februárjában az államgépezet hatásosan hozzásegítette a munkás osztályt é 3 az egész dolgozó népe* a reakció feletti győzelemhez. A februári győzelem amelv meggyor­sította a szocializmushoz vezető trta*. megteremtette a nemzeti bi zottságok további fejlesztésének elő feltéVeit is, hogy következeteseb­ben teljesíthessék gazdasági-szerve­zöi és kulturális-nevelői funkcióju. kat a szocializmus felépítésében Ehhez megbízható alapot szolgál­tatott a Míjus 9-i Alkotmány Nemzeti bizottságaink feladatát és helvzetét közéletünkben a X alap cikkely rögzítette le, úgy. ahogy a nemzeti bizottságok az államha t alom hordozói és végrehajtó' ^ a községekben, járásokban és kerü letekben, a nép logainak és siab'd ságinak őrei. Az alkotmány továb­bá megerősítette azt az elvet hosry a nemzeti bizottságok képvise'eť testületei amelye'' által a -zuve rén nép gyakorolja áťlamha talmat a nép ált"l választott, el lenőrzfitt é= a néppé 1 szemben fe jelös testiV^ek A M*jus 9-i A1 kotmány ilymódon biztosította. hogy az az ielv, amely szerint min­den hatalom a népből származik, ne maradjon üres frázis. A nép választott képviselői által a tör vényeket nemcsak hozza, . hanem ezeket a törvényeket választott kép­viselői által végre is hajtja. A nemzeti bizottságok már fenn­állásuk kezdete ót a nagy és súlyos feladatokat teljesítettek. Ezt hang­súlyozta Klement Gottwald kartár­sa s ági elnök a kerületi nemzeti bí­zottságok első- elnökei előtt: »Kez­rtetét veszi ecész nemzetgazdasá­gunk átépítésérek terv;, amely megveti a szoefalizmus alapjait or szágunkban. Ég ez a tény megad ­ia feladatainkat. Önök önökkel együtt a nemzeti bizottságok ösz­sze* dolgozó) vannak hivatva, hoey minde.nn»pi munkájukban megva'ó­*1t<?ák törekvésünk fő irányvona lát.« A nemzeti bizottságok Jelentős mértékben hozzájárultak a közélet­nek az • ellenséges elemektől való megtisztításához és segítették a "eociah.Va felépítés nyíl* és rejtett kártevői elleni h a-óban. Segítették •'llamgépezetünk népivé tételében és n bürokratizmustól való men telítésében, hozzájárultak fa'vaink szocialista átépítéshez. jelentés segítséget nyújtottak iparunk épí­tésében, az egységes egés^ségile-v kiépítésiben és a nemzeti vagyon vé-lelmében. Nem rsekélv munkíf végeztek a nemzet' bizottságok a 'lel frozó nép kultúr, és é'et^zln­vonalínak fokozása terén is. ha­zánk védelmi megerősítése érdeké ben és a világbéke megsz'lárdltá­sáért folytatot* harcban. A nemze ti bizottságok j valós'gba.n a dol­gozók soraiból kikerült funkcioná­riusok ezrei számára iskolává vál­tak, ahol új államunk igazgatását tanulták és tanulják Minden siker ellenére azonban a nemzeti bizottságok munkája ko­moly hiányosságókat is mutat, ame­lyek fékezik a növekvő feladatok teljesítését a szocializmushoz ve­zető utunkon. Az 1953. szeptember 15-j kormánynyilatkozat amely új. jelentős szakaszt jelent a népi de mokratikus Csehszlovákia fejlődésé, ben és szocialista építésében, hang. súlyozza, hogy az új feladatok a nemzeti bi/ottságok munkájának lényeges megjavítását követelik meg. A nemzeti b'zottságok — mondja a kormánynyilatkozat — eddig nem kielégítően teljesitik né­pi demokratikus rendszerünkben viselt na<ryan fontos funkciójukat főleg azáltal, hogy államigazgatá sunk szerveit elégtelenül kapcsol­ják ö?sze a dolgozó nép legszéle­sebb tömegeivel A széle- töme­geknek az államigazgatás feladatai megoldásira való elégtelen bíkao rsoláss csökkenti kezdeménytzéstt­ket és aktivitásukat. Ehhez ho«­zájáru] a nemzeti bizottságok né­hány funkcionáriusának helytelen munkamódszere is akik a meggyő­zés módszerét gyakran a rendele tek módszerével helyettesítik. Ezek a hiányosságok n'ha g szocialista törvénvesség megsértését is okoz­zák mind a pol rí rok. nrťnd pedig a nemzet' bizottságok részéről. A nemzeti bizottságok munkája megjavításának egyi^ előfeltétele volt, hogy általános irányításukat a kormány vette át. Ez az 1953. szeptember 16-1 Sb. 1953/81. szá mú alkotmá.nytörvénnyel történt, a nemzeti bizottságoknak a kor­mány által való irányításáról. A nemzeti bizottságok munkája meg­javításának további elkerülhetetlen ^We'téte'e az. hogy a nemzeti bi­zottságok szervezettikkel és mun­>"T"M°zerüVkel mé? lobban meg­közelítsék nagy példaképünket — a ^zoviettin'ó' dolgozó 1' képviselőinek A nemzeti bizottságok és végre­hajtó szervek új kiépítésénél első­sorban a nemzeti bizottságok fel­adatait kell tekintetbe venni. Ezek a feladatok a szocialista állam a'ap­vetö funkcióiból erednek és közelebb ről köztársaságunk politikai, gaz­dasági. szociális és kulturális fejlő désén^k állapota határozza meg. A nemzeti bizottságok alapvető fel adata, hogy minden erejükből elő. segítsék a szocializmus felépítését és a világbéke fenntartását. Ezért a nemzeti bizottságok minder téren gondoskodni fognak az ember javá­ról, arról, hogy valamennyi polgá­runk élete állandóan gazdagabb és boldogabb legyen. Fokozott mérték­ben fognak gondoskodni területük gazdasági és kulturális felvirágzásá­ról és kedvező feltételeket fognak biztosítani a nemzetgazdaság fejlő­désére. A nemzeti bizottságok gon­doskodni fognak a polgárok kultúr­szmvonalár.ak emeléséről is, a szo­cialista társadalom öntudatos tag­jaivá fogják őket nevelni és segítik őket a tudatukban lévő kapitalista csökevényck leküzdésében. Fokozni fogják a tömegek szocialista öntu­datát, a munka és a munkaeredmé­nyek tiszteletére fogják őket tani. tani és a dolgozó népet a nemzeti vagyonnal való takarékos és gazda­ságokba való választásokról szóló a nemzeti bizottságok azon Jogáról, törvény fejt majd kl. : hogy általánosan kötelező jogi elö. 2. A javasolt tervezet a nemzeti írásokat adjanak ki az egyes tör. bizottságokat végeredményben mint vények vagy az államhata'om helyi ezerveit építi ki. E hatalmi funkció teljes érvé­nyesítése megköveteli, hogy a de­mokratikus centralizmus elve alap. ján az alacsonyabbfokú nemzeti bizottságot magasabbfokú nemze­ti bizottság irányítsa és hogy a leg­felső fokon a kormány irányítsa a nemzeti bizottságokat. 3. A nemzeti bizottságok a dol­gozók legszélesebb és legdemokrati­kusabb szervezete. A nemzeti bl-' zottságok a dolgozó tömegek egyik kormányrendeletek meghatalmazásuk végrehajtására, szerint. 6. Eddig a nemzeti bizottságok az államhatalom és az államigaz­gatás közös szervei voltak. A nem­zeti bizottság fogalma alatt nem­csak a plénumot, hanem végrehaj. tó szerveit is értették. A javasolt tervezet most a szovjetek páldájára megkülönbözteti az államhatalom helyi szerveit — nemzeti bizottság (vagyis az eddigi plénum) és az ál­lamigazgatás szerveit, amelyek kö. zé elsősorban a nemzeti bizottság fő szervezőjévé válnak és ezzel öiss _ szefügg a választók felelőssége is. I tanácsa tartozik. Ez a megkülön ságoa bánásmódra vezetik. A nem- J Ez határozza meg munkájuk mód- { böztetés összefügg a nemzeti bizott. zeti bizottságok tagjainak funk- ; szereit is, f ' leg tömegszervezési és ságok hatalm l funkciójának követ­ciójuk becsületes és felelősségteljes ' politikai tevékenységüket. A nem ! kezet es értelmezésével és csupán az te!jesités>ével, a törvények kftvet- ! zeti bizottságok a dolgozó tömegek 1 államgépezet funkcióinak célszerű kozetes betartásával, munkalelke- ! aktív részvételével és ellenőrzése j f»»«zia«4rôl V an szó egyes s «rv«J alatt do'goznak. A nemzeti bizottsá i közöt t' Emellett újból megerősíti, gok főépítésének elve az, hogy a h oS y államunkban egységes állam, dolgozók legszélesebb tömegeit j hatalom ame ly a népé. álandó, sokoldalú és öntudatos ! 7' A tervezet szerin t ** államha. részvételre kapcsolják be az állam talc>m he l>' i szervei a kerületi, já­demokratikus igazgatásába. Ebből j rási, városi, körzeü és helyi r.emze­azután elkerülhetetlenül következik a nemzeti bizottságok szoros kap­osolata a többi szervekkel és szer. vezetekkel. A nemzeti bizottságok munkájának állandó ellenőrzése a dolgozók által az egyik leghatható­sabb eszköz arra, hogy megjavuljon a nemzeti bizottságolt munkája, tö­kéletesedjenek munkamódszerei és sedésükkel, a po'gárok iránti péidás viselkedésükkel, személyes életük, kel polgártársaik példaképeivé kell válniuk. A nemzeti bizottságok azónban kiveszik részüket az építő nvunka eredményeinek a külső és bels" ellenséggel szemben váő meg. védésében is, éberen fognak őrködni hazánk békés építése felett Hogy a nemzeti bizottságok eze­ket a nagy feladatokat sikeresen teljesíthessék, valamennyi tagjukat a polgárok szigorú ellenőrzése alá kell helyezni. Ez az el'enörzés sike­resen fogja biztosítani a nemzeti bizottságok tagjainak megvá'asztá- ! kiküszöböljék a munkájukban lévő sát. A választások nagy iskolává hiányosságokat. így nyilvánul meg válnak mind a nemzeti bizottságok és érvényesül államgépezetünk mély­tagjai, mír.t pedig a választók szé. ! reható demokratizálása, amely a les tömegei számára. Megtanítják a széles tömegek részvételén mint a polgárokat arra, hogy gondosan ki­válogassák és válasszák meg azo­kat az embereket, akik egész éle­tükkel kezeskednek azért, hogy nem •okoznak csalódást a be'éjük helye­zett bizalomért. A választók egyben megtanulják a nemzeti bizottságok­ban lévő képviselőik tevékenységé­nek ellenőrzését és feladataik telje, sífcésében segíteni fogják őket. Az új törvényes rendezés, amely a nemzeti bizottságok eddigi mun­katapasztalatainak elemzéséből szár­mazik, új határkövet je'.ent nemcsak a nemzeti bizottságok fe'építésében, hanem államunknak további demo. kratizálásához való egész fejlődésé­ben is. A nemzeti bizottságok fejlő­désük új szakasza előtt állanak. Most arról van szó, hogy elérjük azt, hogy ez az új fejlődési szakasz minden irányban sikeres legyen, hogy biztosítsa a nép képviselőinek szoros és aktív i észvételét a szo­cializmus építése kérdéseinek meg­oldásában, a kormány és az állam­gépezet szilárd kapcsolatát a leg­szé'esebb néptömegekkel 6s gazda­sági, valamint kulturális felépítése feladatainak teljesítésében. Az előterjesztett alkotmánytör. vény röviden kifejezi azokat a fő el­veket, amelyek a nemzeti bizottsá­gok kiépítésének alapját fogják ké­pezni. 1. A nemzeti bizottságokat a nép szocialista államigazgatás egyik fő elvén alapul. 4. A nemzeti bizottságok és vég­rehajtó szerveik számára érvényes a kettős alárendeltség elve. Ez az elv a nemzeti bizottságoknál kife­jezésre Jut abban, hogy a nemzeti bizottság tagja felelős választólnak és hogy a nemzeti bizottság maga­sabb nemzeti bizottságnak és a kormánynak van alárendelve. A nemzeti bizottság tanácsa egyrészt salját nemzeti bizottságának, más­részit a magasabbfokú nemzeti bi zottság tanácsának és a legmaga sabb fokon a kormánynak van alá. rendelve. A kettős alárendeltség elve érvényes a nemzeti bizottság egyéb végrehajtó szerveire is. Ez irányban nem gyöngül, hanem ellenkez ; leg, fokozódik az egyes miniszterek fe'e. 1 őssége azért, hogy a nemzeti bi. zottságok végrehajtó szervei, ame­lyek kötelesek szem előtt tartani az illetékes miniszterek utasításait és ti bizottságok. Elesnek tehát az i egységes nemzeti bizottságok, ame­lyek már nem váltak be, mert fel. adatokat végeztek mind a város körzetében, mind az egész Járás kör. zetében is és gyakran e feladatok egyikének teljesítése miatt eíha. nyagolták a másik feladat teljest­töfét. Ezzel szemben a terveze; be. vezeti a városi nemzeti bizottságo. kat a városok számára és a körzeti nemzeti bizottságokat a városi kör. zetek számára. A városi nemzeti bi­zottságok létesítése mellett szól az a tény, hogy a városoknak gyakran más feladataik és személyes szükség­leteik vannak, amelyek ellen: , az olyan községek szükségleteit," ame. lyeknek nincs városi jellegük. A körzeti nemzeti bizottságokról szó. ló megállapítás megfelel a nagy vá. rosok speci'ikus szükségleteinek A nemzeti bizottságok és azok végrehajtó szervei minden tevékeny, ségükben a kormány irányelvei és a köztá:saság érvényes törvényei szerint igazodnak; ők maguk is őr. ködnek afelett, hogy más szervek és az egyes polgárok is betartsák a törvényeket, rendeleteket és kor. mányhatánozatokat. Itt tehát meg. táá'ható a szocialista törvényesség és államfegyelem elvének kifejezett megnyilvánulása. Az új rendezés kitűzött elvei meg­követelik, hogy formai tekintetben az új rendezés alkotmánytörvény által valósuljon meg. Az alkotmány, törvény formája megrfelel e renda. választja három évi időszakra és a kifejezetten le van rögzítve a ja­. , , .. . .. ,, ,,, .„ ,. , zés je eiitöségének és a nemzeti bi. irányelveit, teljesítsék az illető ügy- .. . , ,. .. . , , ... . , , .. , . . . J. , . . , . , \ zottságok fokozott tekintélyének, körbe tartozó feladatokat és maguk , , „ ,?* , . , , „ t . , amely a tervezetben le van rögzít­a miniszterek az alkotmány értei. 6 mében szintén felelősek az ügyosz­tályok ezen feledatainak rendes tel. jesítéséért teljes terjedelemben. 5. A nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom szerveinek, joguk vam feladataik teljesítésére és körzetük számára általánosan köte­lező előírásokat kiadr.i. Ez a joguk nép állandó ellenőrzése alatt álla­nak. Az alkotmánytörvény terveze­te csak e választások elveit tartal­mazza, amelyeket a nemzeti bízott vasolt alkotmánytörvényben, mert kibővíti és általánosítja a Május 9-i Alkotmánynak 90. paragrafusa 3. szakaszában foglalt intézkedést ve. A tervezetben megállapított alap. elveket részletesen kifejtik a nem. zeti bizottságokról szóló törvény, s nemzeti bizottságokba való válasz, tásokról szóló törvény és a hozzájtuk kiadott végrehajtási előírások. • Ami a tervezett intézkedés péna­ügyi részét illeti, nyers becslés sze. I rint feltételezhető, hogy az új ren. dezé3 nem követeli meg az eddigi évi költségek fokozását. ImfawmM a nemzeti bizottságokról A Csehszlovák Köztársaság Nem. zetgyülése a következő törvényt hozta: 1. rész. Az államhatalom helyi szervei i. § 1. A kerületekben, járásokban és községekben az államha't'om helyi ' szervei a nemzeti bizottságok. 2. A nemzeti bizottságok a dol­gozó nép szervei. Szervezik a dolgo­zók alkotó erőit úgy hogy közös munkájukká! minden t-unk életét gazdagabb:' bá tegyék Körzetül polgárát megnyerik nozgóstiják és szerv, részvételre az állam razdaségi éf • ilturális építésében köztársa?'* ejlesztésr" ->n és felv i7itatá?ábar a dolgozók <zo"ialistr- jólétének biz i tosításában és köziös törekvésükben 'ili'ampolgá. a boldogab •ilamennyi ueggvťzik. '.k tevékeny a nemzetek közötti béke megőrzésé­re. 2. § 1. A kerületekben az államhata­lom helyi szervei a kerületi nemzeti bizottságok, a járásokban a járási nemzeti bizottságok, a községekben a városi, körzeti és helyi nemzeti bizottságok. 2. A városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottság szintjén állnak. A kormány meghatározza, meiy kézségekben fogm., .nr i nemzeti bizotságok müküdni; emel­lett azt is meghatározhatja, hogy a városi nemzeti bizottság néhínv környékbeli községben közvetlenül irányítsa a helyi nemzeti bizottsá­rtok működését. 3. Azokban a nagyközségekben, ho! városi nem'eti bizottság mükö lik, a kerületi nemzeti bizottság 'ároekörzeteket alakithat ímelyek en körzeti nemzeti bizottságok mű. ködnek. 4. A kerületi nemzeti bizottság határozatával több község számára egyetlen helyi nemzeti bizottság ia létesíthető. 3. § 1. A nemzeti bizottságokat a nép választja. A nép legjobb képviselőit küldi a nemzeti bizottságokba, akik méltók arra, hogy a nép képviselői legyenek és akikben megvan a ke. ! zesség arra, hogy a nép bizaLmávaJ ; nem élnek vissza, j 2. A kerületi nemzeti bizottságok, ba és a prágai városi nemzeti bi. zottságba legalább 50 és leg.'eljebb ' 150 tag vá'asztható. ' 3. A járási nemzeti bizottsfgok. ' ba legalább 35 és legfeljebb 60 tag vllnrztható. 4. A városi nemzeti bizottságokba \ a prágai körzeti nemzeti bizott­ságokba legalább 35 és legfp'lebb j 150 tag vá'asztható. i 5. A helyi nemzeti bizottságokba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents