Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-10 / 8. szám, vasárnap

VŰág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. január 10, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 8. szám A mai számban: A Csehs/Jovák Köztársaság kormánya országos vitára bocsátja a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavas, latokat <1—5. old.) A CsKP járási bizottságainak feladatai a párt és a kormány határozatainak biztosításában (6—7. old.) Rádióműsor (8. old.) Fokozzuk a tömegek aktivitását a szocialista építés feladatainak teljesítésében .i kormány ma közzé teszi a nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatait — a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvényt és törvényjavaslatait — amelyeket óriási fontosságuk miatt és mivel közvetlenül érintik összszes dolgozóink érdekeit, a nemzetgyűlésen való megtárgyalásuk előíif országos vitára bocsátanak. Ez a tény újból igazolja an. nak az elvnek következete

s teljesítését, amely az alkotmány alap. ciikkelyében van lerögzítve, hogy az államban minden hatalom egyedüli forrása a dolgozó nép A párt és a kormány most ehhez a néphez fordul, hogy hozzászólásaival és javaslataival teljesen érvényesítse a két törvénytervezet megtár gyalásánál kezdeményezését és a nemzeti bizottságok eddigi működésének időszakában szerzett tapasztalatait, hogy teljesen részt vegyen a további munkájukra fontos elvek kidolgozásában. E vita megszervezésével a párt és a kormány teljesíti az államhatalom szervei további demokratizálásának feladatát. Az új törvényjavaslatokról szóló széleskörű országos vita szemléltetően mutatja össze

s polgárainknak a népellenes kapitalista igazgatás é

s a népi demokrácia rendszere közötti alapvető különbséget. Ebben a széleskörű vitában, amely kiterjed összes városainkra és községeinkre, az össze

s munkahelyekre és amelyet a dolgozók otthonaiban is meg akarunk indítani, arról lesz szó, hogy dolgozó népünk össze

s rétegei érvényesítsék a törvénnyel kapcsolatos javaslataikban és hozzászólásaikban saját tapasztalataikat és ismereteiket. Ennek az akciónak meg kell hoznia és kétségtelenül meg is hozza a nemzeti bizottságok munkájának, funkcionáriusaik, tagjaik és dolgozóik munkájának kritikai értékelését is. A nemzeti bizottságok a német megszállók és hazai kiszolgálóik elleni nemzeti felszabadító harc forradalmi szerveiként keletkeztek, és a felszabadítás után törvénybe iktatták őket. mint az államhatalom helyi szerveit. Azóta a fontos feladatok egész sorát teljesítették a gazdasági és kulturális építés terén, iskolájává váltak a dolgozók soraiból kikerült funkcionáriusok ezreinek, akik bennük tanulják államuk irányitását. Ez idő alatt nemzeti bizottságaink jelentős fejlődésen mentek át. Az ebben az időszakban megvalósított intézkedések és működésüknek ezt követő megszilárdítása és elmélyítése az államhatalom e szerveinek a dolgozó néphez való közelebbhozásához vezetett ugyan, nemzeti bizottságaink azonban ennek ellenére még mindig elégtelenül kapcsolják össze az államhatalmat a néppél és így aztán nem teljesíthetik megfelelő módon fonto

s feladataikat, mint a tömegek építőtevékenysége fö szerveinek egyike. Ennek az állapotnak az okai egyrészt már túlhaladott szervezési "struktúrájukban rejlenek, másrészt abban, hogy a nemzeti bizottságok munkájában még mindig elégtelenül érvényesülnek az új munkamódszerek — a szovjetek módszerei. Ezek a fő okai annak, amiért a kormány a nemzeti bizottságok tevékenységének közvetlen irányításához, a nemzeti bizottságokról ' szóló új törvényjavaslatok kidolgozásához folyamodott, amelyek a 'hiányosságokat kiküszö bö'ik. Az új törvényjavaslatok egyik fő elvként' feltételezik a polgároknak a nemzeti bizottságok összes tagjai munkája feletti ellenőrzésének elmélyítését azáltal, hogy intézkedéseket' tartalmaznak a nemzeti bizottságokba való választásokról "amelyek a legdemokratikusabb választási elvek alapján va lósulnak meg. A nemzeti bizottságok működésének a nép által való ellenőrzését az úi tervezetek lerögzítik azzal, hogy rendszeresen számot kell adniok a polgároknak mű ködésükröl és emellett bármelyik tagjukat — ha nem teljesíti kötelességeit — választói bármikor viszszahívhatják. A törvények a nem zeti bizottságok tagjaira egyenesen ráróják azt a kötelességet, hogy állandó kapcsolatban "lljanak körzetük választóival, meghallgassák javaslataikat, panaszaikat és óhajaikat, figyelemmel kísérjék a politikai, gazdasági, kulturális és szociális szakaszon fehnálló helyzetet és a szerzett ismereteket érvényesítsék a nemzeti bizottságok munI kájában. Az új tervezetek pontosan körülhatárolják a nemzeti bizottságoknak mint az államhatalom szerveinek és a nemzeti bizottságok tanácsainak, igazgatóságainak, előadó; hivatalainak, mint az államigazgatás szerveinek hatáskörét. A nemzeti bizottságok és szervezeteik munkájában következetesen érvényesül a kétféle alárendeltség elve, amelynél fogva a nemzeti bizottság tagja egyrészt felelős választóinak, másrészt a magasabbfokú nemzeti bizottság alá tartozik. A nemzeti bizottság tanácsa egyrészt alá van rendelve nemzeti bizottságának, másrészt a magasabbfokú nemzeti bizottság tanácsának és legfelsőbb fokon a kormánynak. Ez az intézkedés minden fokozaton, egészen a reszortminiszterekig fokozza a nemzeti bizottságok részei által végrehajtott feladatokért a felelősséget és egyúttal hozzájárul az állami fegyelem és a szocialista törvényesség megszilárdításához, mert a törvény pontosan körülírja az egyes szervek felelősségét. I Az új törvényjavaslatok súlyt fektetnek a kollektív döntés elvének érvényesítésére a nemzeti bizottságok munkájában és ennek következménye az előadói rendszer megszüntetése, amely most már elavult és fékezövé vált, sőt gyakran a bürokratizmus és a kerülgetés hordozója a nemzeti bizottságok munkájában. Ezek azok a fő elvek, amelyek a nemzeti bizottságokról szóló új törvénytervezetekben vannak lerögzítve, amelyekről széleskörű országos vita fejlődik ki. Most arról lesz szó, hogy az új törvényjavaslatokkal a lehető leghamarább és a legalaposabban megismerkedjenek a dolgozók széles tömegei, hogy elöálljanak összes hozzászólásaikkal, indítványaikkal és a nemzeti bizottságok eddigi működésével kapcsolatos bírálataikkal. A vitának meg kell mutatnia népi demokratikus rendszerünk és a kapitalizmus alatti népellenes igazgatás közötti alapvető különbséget. A vita lefolyása megmutatja népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével elért győzelmének történelmi jelentőségét, e győzelem politikai, gazdasági és kulturális eredményeit, a gottwaldi ötéves terv megvalósítása folyamán elért építési eredményeinket. A vitát, amelynek ki keh terjednie minden munkahelyre, iskolára, hivatalra és a dolgozók otthonaira is. szorosan egybe kell kapcsolni a város, a falu, az üzem problémáival és a szeptemberi kormánynyilatkozat követelményeivel és annak ellenőrzésével, hogy azt a helyi körülmények között eddig hogyan teljesítették, valamint a nemzeti bizottságok összes funkcionáriusai és dolgozói munkájának beható felülvizsgálásával, hogy már a vita folyamán kiküszöböljék a megállapított hiányosságokat. A vita ilyen lefolyásának biztosítása az egész Nemzeti Arcvonal, az összes tömegszervezetek, nemzeti bizottságok, elsősorban azonban pártunk összes szerveinek és szervezeteinek nagy és felelősségteljes feladata. Az erők összpontosításával, közéletünk valamennyi összetevőjének együttműködésével biztosítani kell ez akció sikerét, amely csak akkor lesz teljes, ha a széleskörű tömegpolitikai és agitációs munka alapján aktivizálni tudjuk a dolgozók tömegeit. ä Csehszlovák köztársaság kormánya országos vitára bocsátja a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat Polgárok, munkások, parasztok, értelmiségiek! A Csehszlovák Köztársaság kormánya elétek terjeszti országos megvitatásra a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat. Mindkét javaslat elmélyíti a nemzeti bizottságok néppel való kapcsolatának elvét, kifejezésre juttatja a dolgozók demokratikus jogait és vívmányait népi demokratikus köztársaságunkban, a csehek és szlovákok, valamint a többi nemzetiségek egységét és megteremti az előfeltételeket a polgárság legszélesebbkörű részvételére az állami igazgatásban. A nemzeti bizottságok egész működése mélyen érinti az összes dolgozók érdekeit. A kormány ezért elvárja, hogy összes dolgozók részt vesznek ebben a vitában és hogy a két javaslattal kapcsolatos hozzászólásaikkal és indítványaikkal hozzájárulnak a nemzeti bizottságok munkájának megjavításához úgy, hogy a nemzeti bizottságok jobban teljesítsék feladataikat hazánk gazdasági és kulturális építésében, a dolgozó ember jólétéről való gondoskodásban és a béke biztosításában. A kormány nagy fontosságot tulajdonít az országos vitának, amelyben tevékenyen részt vesznek a népi legszélesebb rétegei a városokban, falvakban, üzemekben, hivatalokban és iskolákban megtartott nyilvános gyűléseken. A kormány a vita irányítására, figyelemmel kísérésére és eredményeinek feldolgozására bizottságot jelölt ki a következő összetételben: a bizottság elnöke — V. Široký, miniszterelnök, a bizottság tagjai — A. Novotný, a CsKP KB első titkára, V. Kopecký, miniszterelnökhelyettes és közművelődésügyi miniszter, J. Plojhár, egészségügyi miniszter, E. Šlechta, építkezésügyi miniszter, J. Kyselý, helyi gazdálkodási miniszter és V. Škoda, igazságügyminiszter, a bizottság titkára. Népi demokratikus hazánk, a békevilágtábor szilárd része, amelyet polgárainak erős aktivitása, alkotó kezdeményezése és hazafiassága tesz erőssé, a testvéri nagy Szovjetunióval szoros szövetségben és barátságban halad további hatalmas felvirágzása és boldogsága felé. A Csehszlovák Köztársaság kormányának • elnöksége. Alkotmánytörvényjavaslat a nemzeti bizottságokról A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a következő alkotmánytörvényt hozta. 1. § (1) A nemzeti bizottságok Csehszlovákia dolgozó népe államhatalmának helyi szervei. M.nt a dolgozók legszélesebb szervezete a kerületekben, járásokban és községekben kifejtett együttműködésükben a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségére támaszkodnak. (2) A nemzet, bizottságok a maguk körzetében a kormány irányelvei és a köztársaság törvényei szerint igazgatják a szocializmus gazdasági és kulturális építését. Rendszeresen gondoskodnak a dolgozók növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb és teljesebb kielégítéséről. M.ndenirányú tevékenységükkel gondos, kodnak az emberről és az ember jólétéről, szüárdítják a dolgozóknak a népi demokratikus állam szerveibe vetett bizalmát. 2. § A nemzeti bizottságok kerületi, járás., városi, körzeti és helyi nemzeti bizottságok. Működésükben a kor. mánynak vannak alárendelve 3. § (1) A nemzeti bizottságokat a kerület, járás; város, körzet és község (falu) dolgozó népe háromévi időtartamra választja. A választójog titkos szavazás mellett általános, egyenlő és közvetlen. A nemzeti bizottságba megválasztható minden ol-yan polgár aki a választhatóság feltételeinek meg-' felel és 21. életévét betöltötte. (2) A nemzeti bizottságok a dolgozó nép állandó ellenőrzése alatt állnak. A nemzeti bizottság minden egyes tagja felelős a dolgozó népnek és köteles választóinak számot adni működéséről és az egész nemzeti bizottság működéséről. A nemzeti bizottság minden tagja választóinak döntésére bármikor visszahívható funkciójából. (3) A nemzeti bizottságok tagjainak megválasztását és visszahívásának módját törvény szabályozza. 4. § A nemzet', bizottságok igazgatják és ellenőrzik tanácsaik, ügyosztályaik és többi szerveik munkáját, ügyelnek a törvényeknek, a kormány rendeleteinek és határozatainak betartására, őrködnek a polgárok jogai felett, igazgatják a helyi, gazdaság, és kulturális építést és ezzel városainkat és falvainkat az elégedettség, örömteljes munka és jólét hónává alakítják. 5. § A nemzeti bizottságok körzetükben feladataik teljesítésére rendeleteket adhatnak. Az iiyen rendeletek kiadásának föltételeit törvény szabja meg. 6. i A nemzeti bizottságokat a kormány igazgatja, éspedig az a'sóbbfokú nemzeti bizottságot az a felsöbbfokú nemzeti bizottság igazgatja, amelynek felelős. 7. § A nemzeti bizottság végrehajtó szerve a nemzeti b.zottság tanácsa. A nemzeti bizottság tagjai köréből választja meg a tanácsot. A nemzeti bizottságok tanácsai alá vannak rendelve a kormánynak, éspedig a tanács egyrészt saját nemzeti bizottságinak, másrészt a felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsának van alárendelve8. 5 Ez az alkotmánytörvény kihirdetése napján lép hatályba; a kormány Hajtja végre. Az alkotmánytörvény indokolása Államunk, mint népi demokratikus köztársaság új. szocialista típusú állam. Eltérően a burzsoá államtól, mint amilyen a München előtti köztársaság volt, nem szolgál már a kizsákmányolóknak a dolgozó nép elnyomására és kiszipolyozására, hanem a dolgozókat szolgálja, mint a forradalom vívmányai védelmének és a szocialista társadalom felépítésének eszköze. A szocialista állam, amint Le nin tanítja, az államhatalom legdemokratikusabb formája. Ez a demokrácia azáltal valósul meg, hogy mind szélesebb néptömegeket kapcsolunk be a közügyek intézé sében való aktív részvételbe. Ezt nálunk a nemzeti bizottságok, dolgozó népünk legtömegszerübb szervezetei biztosítják. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta munkásosztályunk a Nagy Október' Szocialista Fórra dalom hatása alatt egyre jobban tudatára jött .annak, hogy a burzsoázia feletti győzelmet nem lehet betetőzni és megszilárdítani olyan népi szervek szervezetének megala kítása nélkül, amelyekben a dol gozó nép igazi képviselői útján dönt A kizsákmányolók elleni harcban munkásosztályunk tanult Oroszor szág proletáriatusának győzelmes harcaiból, amely megteremtette a szovjet rendszert mint a politikai szervezetnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában legcélszerűbb formáját. Már 1918-ban sor került nálunk a nemzeti bizottságok megalakítására, amelyek megkezdték a dol gozók jogos követelményeinek megvalósítását. A burzsoá kormány azonban az áruló jobboldali szociáldemokrata vezérek segítségével felszámolta ezeket a nemzeti bizottságokat, amelyek veszélyeztet ték a kapitalisták uralmát. A burzsoázia odaadó, bürokratikus rendőri államgépezetet alakított ki magának, amely megbízhatóan védelmezte és szilárdította osztályuralmát a dolgozó nép felett. A hitleri megszállás súlyos idején a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett népünk nemzeti bizottságokat kezdett alakítani, mint a fasiszta betolakodók elleni harc forradalmi szerveit. így jött létre az 1941-es és 1942-es években a forradalmi nemzeti hi zottságok széles hálózata, a nemzeti felszabadító harc szerveinek hálózata. A Kommunista Párt kezdettől fogva nemcsak a forradalmi harc szerveit látta bennük, hanem az államhatalom és az államigazgatás jövő szerveit is a felszabadított köztársaságban Ezt a felfogást következetesen hirdette és népszerűsítette Klement Gottwald elvtárs már 1944-ben rámutatott, milyen szerepük lesz a nemzeti bizottságoknak hazánk felszabadítása