Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-09 / 7. szám, szombat

1954. január 9. — III %w Közleriiény a szovjet-csehszlovák tudományos­technikai együttműködési bizottság üléséről 1953 decemberében volt Moszkvá­ban a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közötti tudományos­technikai együttműködési szovjet­csehszlovák bizottság V. ülése. Az ülésen megtárgyalták a két ország közötti tudományos-techni­kai együttműködés kérdéseit és új, kölcsönös kötelezettségvállalásokat tettek az ipari vállalatok és lakóhá­zak beruházási építkezési tervezési és technikai dokumentációinak ki­cseréléséről, a legmodernebb gép- és berendezési típusok gyártására vo­natkozó munkavázlatok, a különbö­ző termékfajtákat előállító terme­lés technológiai menetei leírásának kicserélésénél, a tudományos-techni­kai irodalom és a hivatalos doku­mentáció kicseréléséről. A Szovjetunió lehetővé teszi, hogy a csehszlovák szakemberek megismerkedhessenek a tudomá­nyos-technikai vívmányokkal és munkatapasztalatokkal a nemzet­gazdaság különböző ágazataiban és lehetővé teszi, hogy az ipari válla­latokban elvégezzék a termelési és technikai gyakorlatot. A Csehszlovák Köztársaság lehe­tővé teszi, hogy a szovjet szakem­berek megismerkedhessenek a cseh­szlovák ipar egyes ágazatainak tu­dományos-technikai Vívmányaival és termelési tapasztalataival. Azok szerint az alapelvek szerint, ame­lyek a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok közötti tudo­mányos-technikai együttműködés alapjai, a tudományos-technikai tá­mogatás és a technikai dokumentá­ció átadása díjtalan. Thimajja altábornagy feltűnést keltő leleplezései a koreai és kínai hadifoglyok terrorizálásáról K. Sz. Thimajja altábornagy, a semleges nemzetek képviselőiből ál­ló hazatelepítési bizottság elnöke megerősítette: az amerikai fél li­szinmanista és csangkaisekista ügy­nököket csempészett a tongjangni táborba, hogy azok terroreszközök­kel Visszatartsák a hadifoglyokat a felvilágosításokon való részvételtől és attól, hogy hazatel építésüké t kér­jék. Thimajja altábornagy a^tongjang­ni táborban uralkodó állapotokról ja­nuár 2-án nyilatkozott Georges Galleannak, az „AFP" tudósítójá­nak. „Nem kétséges számomra, hogy azok az emberek, akik fokozatosan a hadifoglyok vezetőivé válnak, Formozáról (Taivan) és Dél-Koreá­ból valók. A tongjangni táborban sokszor került sor zavargásokra és több gyilkosságot követtek el." A semleges hazatelepítési bizott­ság elnöke elmondotta, hogy sok hadifogollyal beszélt, akik közül töb­ben hangoztatták: „Haza akarnak menni annak ellenére, hogy egész testüket tetoválták." Thimajja altábornagy említést tett Galleannak arról a törvényte, len tevékenységről is, amelyet az amerikaiak a táboron kívül folytat­nak, így például, hogy egy búzás­zsákban rádiókészüléket próbáltak becsempészni a táborba és hogy az ENSz úgynevezett lélektani hadvi-' selő-csoportja rádiófelhívásokat intézett a hadifoglyokhoz. Miután a semleges hazatelepítési bizottság a „lélektani hadviselő-csoport" eltá­volítását kérte — mondotta Thimaj­ja — az amerikai fél „különféle más módon folytatta törvénytelen tevékenységét." A semleges hazatelepítési bizott­ság elnöke elmondotta még, hogy az ENSz-kórházi ápolónőket rajta­csípték, amint „üzeneteket vettek át a hadifoglyoktól" és hogy „egy délkoreainál, 'akinek sikerült a tá­borból elmenekülnie és akit vissza­térés közben elfogtak, üzenetet ta­láltak á szöuli kommunistaellenes szövetségtől." A szongkokni táborban uralkodó helyzetről szólva Thimajja altábor­nagy kijelentette, hogy .„ott nincs nyoma kényszernek". A több mint kétszáz délkoreai hadifogoly — folytatta Thimajja — fegyelmezet­ten vonult a felvilágosítások helyé­re. A táborban sohasem voltak za­vargások. „Nincs tudomásunk erő­szakoskodásról és nem követtek el gyilkosságot". Batchelor, amerikai hadifogoly esetéről szólva — Batchelor január elsején hazatelepítését kérte — Thi­majja altábornagy ..kijelentette a továbbiakban: „Távozása után nyomban felke­restem, még mielőtt bárki más be­szélt volna vele. Elmondotta nekem, hogy eltávozását semmi sem akadá­lyozta, s hadifogolytársai közül bárki követheti példáját." A vietnami néphadsereg újabb sikerei Muong-Nongot. A Vietnam. Demokratikus Köz- I visszafoglalta társaság rádiója jelenti: A néphad­sereg december 31-én Jen-Fuban elfoglalta a francia expedíc.ós had­test előretolt állását, megsemmisí­tette vagy foglyul ejtette helyőrsé­gét. Patet Lao bábkormányának jelen­tése szerint a felszabadító hadsereg A francia expedíciós hadsereg fő­hadiszállása kedden újból megtil­totta az újságíróknak, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársaság által szabadon bocsátott hadifoglyokkal beszélgethessenek. Azt a néhányszáz hadifoglyot, aki vasárnap Hanoiba ér­kezett, ejtőernyős egységek őrzik. Amerikai gyáros élesen támadja az Egyesült Államok külpolitikáját Weir amerikai gyáros „Jegyzetek a nemzetközi helyzetről külföldi utazás alapján" című brosúráját rö­vidített formában a „Szabad Nép" mult év szeptember 18-án közölte. Weir utazásának eredményeként ar­ra a következtetésre jutott, hogy az emberek milliói Európában áll­hatatosain törekszenek a békére, nem hisznek a Szovjetunió részéről fenyegető „veszélyben". A „Harpers Magaziné" című ame­rikai folyóirat decemberi számában Ernest Weirnek új cikke jelent meg ezzel a jellemző címmel: „Miért ne kezdeiiénk tárgyalásokat Oroszor­szággal?" Weir e cikkében még ha­tározottabban követeli Washington mostani külpolitikái irányvonalának módosítását. Weir rámutat, hogy a Szovjet­unió és a többi demokratikus or­szág lakossága „mélységesen undo­rodik a háborútóľ." Az amerikai gyáros figyelmét leg­inkább az köti le, hogy a nyugateurópai országokban a lakosság legszélesebb rétegei ha­tározottan a békére törekszenek, pedig az Egyesült Államok mili­tarista körei éppen a nyugateuró­paiakból szeretnék megalakítani az atlanti tömb „halálra szánt gya­logságának" hadosztályait. Weir hangoztatja, hogy nemzet­közi tárgyalásokra van szükség és megírja, hogy nem ért egyet azok­nak a befolyásos amerikai köröknek álláspontjával, amelyek előre hibás­nak igyekszenek feltüntetni a tár­gyalások eszméjét és azt állítják, hogy e tárgyalások „úgysem vezet­nek seminő eredményre." Weir rámutat, hogy brosúrájának megjelenése után több mint három­ezer levelet kapott az Egyesült Ál­lamok minden részéből. E levelek — mint Weir írja — az Egyesült Ál­lamok polgárai politikai meggyőző­désének valamennyi árnyalatát, az amerikai lakosság majdnem vala­mennyi rétegének nézeteit tükrözik. E levelek írói ugyanis a legkülönbö­zőbb emberek, kezdve nagyvállala­tok elnökeitől egészen az egyszerű szakszervezeti tagokig. Mit bizonyítanak ezek a leve­lek? Kitűnik belőlük, hogy az amerikaiak többsége nem akar háborút, békére törekszik. Valamennyi levélíró közül — mu­tat rá Weir — mindössze harminc­öt, azaz körülbelül egyszázaléknyi nem osztja Weirnek azt a felfogá­sát, hogy békepolitikát kell folytat­ni. Külföldi hírek A brit-guayanai népi haladó párt közölte, hogy bojkottálni fogja azt a bizottságot, amelyet Lyttelton, angol gyarmatügyi miniszter szer­vezett a brit-guayanai alkotmány felülvizsgálására. Az amerikai kiilgymimiszltérium szóvivője kijelentette: a Koreában harcolt tizenhat »ENSz-ország « képviselői hétfőn Washingtonban megbeszélést tartottak. Az amerikai katonai repülőgé­pek december 21-ke és 31-ke kö­zött tizenhétszer hatoltak be a ko­,-eai-kínai fél ellenőrzése alatt álló területre. Mydral, az ENSz európai gazda­sági bizottságának főtitkára meg­látogatja a nyugateurópai és a ke­leturópai országok fővárosait. Myd­rai értekezletet készít elő, amely­nek célja a Kelet és Nyugat kö­zötti árucsereforgalom fokozása. A török parlament törvényt fo­gadott el, amelynek értelmében 110 rjjillió török fontot irányoznak ei'ő repülőterek építésére. A jugoszláv hóviharok következ­tében Macedónia egyes kerületeiben megakad' a forgalom. Az alacsony hőmérséklet és az erős havazás miatt megszakadt a telefonössze­köttetés Londonnal, Münchennel, Prágával, Istambullal, Szalonikivel, Athénnel és más európai városok­kal. Lemondott Olaf Helset vezérőr­nagy, Osló és a hozzátartozó ke rületek katonai parancsnoka, tilta kozásul az ellen, hogy az Észak atlanti Szövetség beavatkozik íi norvég fegyveres erők irányításé ba. Günther Schröder, fiatal nyugat németországi hazafit a dortmundi tartományi bíróság külön tanácsa egyévi fogházra ítélt A bátor bé­keharcos egy ifjúsági gyűlésen bí rálta Adenauer militarista politi Ráját és a német kérdés békés meg oldásáért szállt síkra. Denís Wrlght teheráni brit ügy­vivő szerdán egyórás megbeszélést folytatott Zahedi iráni miniszterel­nökkel es Entezam külügyminisz­terrel. »Tizennégyhónapos megsza kítás után — rŕiondotta Wright — részletes megbeszéléseket folytat­tünk, amelyek főként az olajkér­désre vonatkoztak. Teljes bizonyos­sággal mondhatom, hogy az olaj kérdé s megoldása sokkal közelebb­álló, mint azt általában hiszik^ — jelentette az »A!FF« hírügynökség. Butler, angol pénzügyminiszter Sydneybe érkezett, hogy részt ve­gyen a brit birodalom pénzügymi­nisztereinek értekezletén Bezárták az iráni »Sahdoht« le­ánylyceumot, amelyben az utóbbi napokban kormányellenes tünteté­sek zajlottak le. Hasonló tünteté­sekre került sor két más leányis­kolában is. • A katonai törvényszék Kairóban két vádlottat ötévi börtönbüiitetés­re ítélt ^kommunistaellenes tevé­kenysége miatt. Szókatlanul nagy havazást ész­leltek Olaszországban. A hóréteg helyenként meghaladja a másfél métert is. Alto Adige körzetben 20 fokos hideget mértek. Svédország felett nagy hóvihar tombolt. A hóvihar komoly anyagi károkat okozott. Csupán Stockholm környékén a vihar csaknem egy­millió fát csavart ki. A vihar kö­vetkeztében sok , villanyvezeték tönkrement Egyes Stockholm-kör­nyéki körzetekben még most sincs világítás. Egyiptom Szovjetunióbeli követének nyilatkozata Kairóban Az' „A1 Dzsumhurija" és az „A1 Miszri" című lapok közölték azt a nyilatkozatot, amelye)- A. El Maszri, Egyiptom szovjetunióbeli köveite ja­nuár 4-én, Kairóba érkezésekor adott tudósítóiknak. A követ hangsúlyozta, hogy a szov­jet nép boidogan él és elégedett az országban fennálló rendszerrel. — Oroszország — mondotta A. El Maszri — nagy ország, ahol minden, ki boJdogam él és dolgozik. A nép óhajainak és törekvéseinek megfele­lően alakítja életmódját. Soha nem tapasztaltam, hogy valaki panaszko. dotj. volnia a viszonyokra. Oroszországban — folytatta A. El Maszri — a legcsekélyebb ellemiszenv sem észlelhető Egyiptommal szemben. Oroszország együtt akar működni minden néppel az egész emberiség haladása érdekében. Az „A1 Misari" tudósítójának az úgynevezett „vasfüggönnyel" kap­csolatos kérdésére A. El Maszri azt válaszolta: „Erről sajátmagukat és azokat a kollégáikat kérdezzék meg, akik ezt kitalálták." A franciák zavara Amerika közvetlen részvétele miatt az indokínai piszkos háborúban A moszkvai Pravda január 7-i számában közölte párizsi levelező­jének cikkét, melyben a következő­ket mondja: A jelentés szerint a ,,N^>v York Herald Tribúne" folyó irat január 4-én közölte Joseph AÍ­sop hírszerzőnek az indokínai há­borúról szóló dikkét. Alsop párizsi cikkében az amerikai katonaságnak -Indakínába való küldése mellett nyilatkozott és kijelentette, hogy ezt a megoldást Bidault külügymi­niszter sürgeti. „De valamit tenni kell, — Írja Al­sop — hogy lecsituljon a francai köz­vélemény azon követelése, hogy vagy a kommunistákkal kell tár­gyalni a megoldásról, vagy pedig valamilyen ürüggyel le kell monda­ni Indokínáról. Ezt Amerikának kellene megtennie. Ezért Jacquet kijelentette, hogy a francia nemzet­gyűlés végül követelni fogja a fran. cia expedíciós erőknek Indokínából való visszahívását, ha „a következő 3—6 hónap alatť' a szövetségesek nem nyújtanak segítséget. Jacquet­nek ez az ügyetlen követelése, hogy amerikai katonaságot kell küldeni Indokínába . még fokozta Bidault j nyilatkozatának jelentőségét, amely rögtön azután következett, hogy az • ö véleménye szerint a helyzet meg- * mentésére szükséges az amerikai katonaság részvétele." Alsop kijelentése a francia köz­vélemény köreiben megbotránkozást váltott ki, amely ennek a francia nép számára fölösleges háborúnak gyors beszüntetését óhajtja. Ez a kijelentés természetesen az említett francia minisztereket is érintette, akik nagyon kényes helyzetbe ke­rültek. A következő nap, január 5-én, „Le Monde" cimü ismert francia folyó­irat ezt a „félhivatalos" magyará­zatot közölte: „A ma reggel Párizs, ban szerzett hírek alapján Georges Bidault és Jacquet valóban fogad-' ták Josep Alsopot. De a külügy­miniszterhez közelálló körökben azt magyarázzák, hogy az amerikai ka­tonai beavatkozásról Alsop kezdett beszélni... Állítólag megkérdezte: „És mi lesz, ha cikkében követelni fogja, hogy az amerikai katonasá­got küldjék Indokínába és ott he­lyezzék francia prancsnokság alá?" Georges Bidaultnak neim volt oka, hogy erre a javaslatra ellentmondó­an feleljen és kijelentette, hogy a „légierők támogatása nagyon hasz­nos lenne". Ez „a magyarázat" természetesen nem sokat változtatott azon, amit az amerikai újságíró írt és biztosan nem elégítette ki a francia közvéle­ményt. ' Alsop cikkének, amely fényt ve­tett az indokínai háború kiszélesíté-­sének tervére az USA felfegyver­zett erőinek közvetlen részvételével, amivel bizonyos körök foglalkoz­nak Franciaországban, megvan a maga jelentősége. További bizonyí­téka ez annak, hogy a nemzetközi agresszív erők folytatják a veszé­lyes játékot, amely nemcsak Fran­ciaországnak okozhat kárt, hanem, újból veszélyeztetheti a békét és a biztonságot. A franoia közvélemény egyre kifejezettebben követeli az indokinai háborús akciók beszünte­tését. Laniel megszerezte a hivatalban maradásához -szükséges szavazattöbbséget A francia nemzetgyűlés összeült, hogy meghallgassa Laniel miniszter­elnök kormánynyilatkozatát. A mi­niszterelnök kormánynyilatkozata után megkezdődtek a felszólalások. Az „AFP" hírügynökség jelentése sze­rint a francia nemzetgyűlés 319 sza-i vazattal 249 ellenében bizalmat szaí vazott Laniel kormányának. A négy nagyhatalom németországi főbiztosai helyetteseinek gyűlése A berlini angol katonai igazgatás készítik elő a külügyminiszterek épületében gyűltek össze Nagy-Bri tannia, a Szovjetunió, az USA és Franciaország berlini főbiztosainak helyettesei: Colemann hadseregtábor­nok, S. I. Dengin, Taubermann had­seregtábornok és Manceau Demiau dandártábornok, hogy megtárgyalják azt a kérdést, hogy melyik épületben konferenciáját, és egyes más tech­nikai kérdéseket, amelyek a konfe­renciával függnek össze. Véleménycsere után elhatározták, hogy a főbiztosok helyetteseinek jö­vő gyűlését január 9-én tartják még a Szovjetunió németországi főbiztosi hivatalának épületében. • . Az Ollenhauer-klikk büntető hadjáratot készít elő a szociáldemokrata párttagok ellen A „Die Fre.e Presse", a Német Szociáldemokrata Párt ellenzéki cso­portjának berlini hetilapja közli, hogy az Ollenhauer-klikk nagyszabású bün­tet öhadjáratot készít elő a jobboldali pártvezetőség behódoló politikáját bí­ráló és elítélő szociáldemokrata párt­tagok ellen. , Ollenhauerék a lap értesülése sze­rint a ,-,pártfegyeIem megsértésének" ürügyével többezer dolgozót akar­nak kizárani a Német Szociáldemo­krata Pártból. A jobboldali pártveze­tőség ezzel a rendszabállyal egy csa­pásra két legyet szeretne ütni: egy­részt meg akair szabadulni a párton belüli ellenzék szóvivőitől, másrészt meg akarja félemlítem a párttagok tömegét — hangoztatja a lap. Nehru a Li Szin-Man-klikk magatartásáról Nehru, India miniszterelnöke — amint az „AFP" jelenti — kedden Nagpurban beszédet mondott, amely­ben egyebek között a Li Szín Man­klikkel is foglalkozott. Nehru kijelentette: „Itt az ideje, hogy a nagy nemzetek felfigyelje­nek a délkoreai kormány magatax. tására. A semleges nemzetekből ál ló hazatelepítési bizottság jelentése a felelősség nagy részét e kor­mányra hárította amiatt, hogy megakadt a hadifoglyok között vég­zett felvilágosító munka." Nehru emlékeztet arra, hogy a liszinmanista külügyminiszter a kö­zelmúltban megfenyegette az indiai örséget, - és ezzel kapcsolatban kije­lentette: „A délkoreai kormány fe­nyegető magatartást tanúsított és fenyegetőzései a nemzetközi jog szabályaiba ütköznek."

Next

/
Thumbnails
Contents