Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-29 / 25. szám, péntek

UJSZÖ 1954. január 29. Viliam Široký elvtárs miniszterelnök beszéde (Folytatás u első oldalról.) Jelentik. By módon hajtottuk végre a kiskereskedelmi árak 1953. október 1-én történt legfőbb nagyszabású csökkentését, az élelmiszerek árának további részletes csökkentéBét decemberben, növeltük a mezőgazdasági termékek árát, csökkentettünk néhány adót és más további Intézkedéseket foganatosítottunk, melyek összesen -T milliárd korona összeget eredményeztek lakosságunknak. Pontos azonban, hogy nap nap után arra gondoljunk, hogy az életszínvonal rendszeres emelése tartós biztosításának eszköze egyedül a szocialista termelés növekedése és tökéletesedése, a munka termelékenységének növekedése és a termelési önköltségek csökkenése A nemzetgyűlés néhány nappal ezelőtt jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1954. évi állami tervét, amely következetesen ezekből az alapelvekből indul ki. Az 1954. évi terv elsősorban azon termelési ágak gyorsabb fejlesztésének biztosítására számit, amelyek az egész népgazdaság szükségletei szempontjából a leg utóbbi években elmaradtak. A köszénfejtés tervezett növelése 8.5 százalékot, a barnaszénfejtés 7.9 százalékot, a villanyáramfejlesztés 11.2 százalékot tesz ki, és az ipari termelés általánosan tervezett növekedése 5.1 százalékos lesz. Egyik Idei fő feladatunk a mezőgazdasági termelés növelésének biztosítása. A mezőgazdasági termelés az elmúlt években lemaradt a népgazdaság fejlődése mögött és nem biztosítja a lakosság állandó an növekvő szükségleteit. A mezőgazdasági beruházások 1953-hoz vifzonyitva 1954-ben főleg a gép és traktorállomások új, nagy teljesítőképességű gépekkel való ellátása, istállóhelyiségek építése és talajJavítási beruházások követkertében több mint 100 százalékkal növekszenek. Szövetkezeti dolgozóinknak — a szocialista nagyüzemi mezőgaz daság úttörői ezreinek nagy kezdeményezése és lelkesedése an nak a biztosítéka, hogy ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelés még gyorsabb fejlődését eredményezik. A népgazdaság fejlesztése 1954. évi állami terve arra i

s számít, hogy további javulás áll be az élelmiszercikkek és a töijiegszükségleti ipari árucikkek termelésének szakaszán Meg kell mondanunk, hogy az eddigi hiányosságok oka nem annyira e termelés nem kielégítő kapacitásával, mint Inkább ezen árucikkek minőségérői és választékáról való nem megfelelő gondoskodásban van. Noha ezen a szakaszon már néhány jelentős sikert elértünk, főleg az élelmiszeriparban, mégsem elégedhetünk meg közszükségleti cik keket gyártó Iparunk munkájával. Vonatkozik ez például a gépiparra, amely eddig nem fordított kellő figyelmet főleg a háztartásbeli munkák megkönnyítésére szolgáló berendezések, apró gazdasági szerszámok, földm'iveskellékek és egyebek termelésére. Ennek az állapot nak egyik oka az a tény, hogy iparunk számos dolgozója még nem változtatta meg a fogyasztási cikkek termelésével szemben való lekirs'nylő viszonyát, nem tudatosrl t^ta hopv az emelkedő életszínvonallal] együtt dolgozóinknak a legjobb minőségű Ízléses kivitelű és ízlésesen összeállított árukra való követelményei Is növekednek. A termék*ait% bővítésére és minőségük emelésére a fogyasa'ási árucikkek és termelésükhöz szükséges nyersanvacok behozatalának fokozására még 1953 ban intézkedéseket tettünk. Az idei téli piacot főlee déligvümö'crsel, h«]f 61 ékkel, sajtokkal é

? mis árucikkekéi sok kai lobban elláttuk, mint az előző éveikben. A kormánv sz^ot embert nyilatkozatában az esryik 1954. évi legfontosabb feladatoknak az állami kiskereskedelmi árak további, harmadik csökkentésének előkészítését Jelölte meg Az általunk foganatosított intézkedések, a termelés és «, behozatal tervezett fejlesztése a y szükséges árualapok tekintetében e feladat biztosítására irányul. Ez azonban még neon elég. Az árcsökkentést a termelési önköltségek csökkentésével, a gazdaságosság szigorú rendszerével kell biztosítanunk. A terv ezért fontos feladatokat tűz ki

t a nyersanyagés anyagtakarékosságban, minden dolgozót legnagyobb fokú takarékosságra kötelez a különféle üzemi kiadásokban, feltételezi a munka termelékenységének növekedését. A normán felüli készletek jelentős tervezett erőforrást képeznek, melyből a népgazdaság merít. E készletek felszámolása tervének teljesítésében való m'nden késedelem, vagy ilyen készletek újabb halmozódása to vábbi anyagi eszközöket kötne le és csökkentené pénztartalékainkat. Minden előfeltételünk megvan arra, hogy 1954-ben továbbj intézke déseket foganatosíthassunk a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésére. Mennyire fogunk tudni előrehaladni, ez most attól függ, hogyan fogjuk tudni teljesíteni a tervben kitűzött nagy szabású feladatoka*. Beszédemnek mSr az eletén elmondottam, hoey minden dolgozó életszínvonalának emelésére, irányuló törekvésünkben fontos funkciót tölt be állami és szövetkezeti kereskedelmünk tevékenysége. A szocialista kereskedelem az összekötő láncszem a termelés és a fogyasz tő között. Ezenkívül a szocialista kereskedelem azzal, hogy mindkét fél számára előnyös árucserét közvetít a falu és a város között, egyúttal a munkásosztály és a parasztság szövetsége megszilárdításának fontos tényezője. A keres kedelem munkája gyakran az a döntő fokmérő, mely szerint dolgozóink a szocializmus építésében elért sikereinket értékelik. A szocialista kereskedelem csak akkor teljesíti jól fontos társadalmi funkcióját, ha egyrészt biztosítja az élelmiszerek és ipari termékek helyes, célszerű, rugékony és szervezett szétosztását a fogyasztónak és ha másrészt pontosan, rugékonyan és a valóságnak megfelelően átadja a termelésnek a fogyasztók igényeit. A szocialista kereskedelem sem egyik, sem másik fő funkciójában azonban nem passzív hanem ellenkezőleg, nagyon aktív tényező. Véget kell vetnünk az olyan helytelen elméleteknek, hogy kereskedelmünk egyszerűen attól függ, ki mit juttat neki. Ilyen ürüggyel csak a nem öntudatos dolgozók ^könnyítik* meg munkájukat. Ellenkezőleg, a szocialista kereskedelem joga és kötelessége következetesen megvalósítani olyan minőségű és választékú cikkek szállítását, tehát termelését is, amilyenekre a lakosságnak szüksége van A kereskedelemnek viszont kötelessége is hatni a fogyasztókra; ízléses, szocialista reklámmal népszerűsíteni a jó minőségű termékeket és tápláló élelmiszereket, a dolgozók figyelmét főleg az olyan termékekre terelni, mélyekből gazdaságunk elegendő mennyiséget tud nyújtani. A kormány és egész dolgozó népllnk elvárja, hogy a kereskedelmi apparátus minden dolgozója, — elárusítók, raktámokok, minőségi fel. ügyelők és adminisztratív dolgozók — szocialista kereskedelmünk fontos funkoiójának tudatában becsülettel teljesítsék az előttük álló nagy feladatokat. Ezek a feladatok állandóan növekszenek. Az állami és szövetkezeti kereskedelem jó, példás munkájával szemben támasztott igények már a jegyrendszer megszüntetése után lényegesen növekedtek és az 1958. október elsejei árcsökkentés után ls fokozódtak. Meg kell látnunk azonban néhány hiányosságot, ami a jövőben komolyan fékezhetné további fejlődésünket. Ez a hiányosság főleg az árukereslet nem megfelelő szemmeltartása, az áru szállításában felmerülő za vaiok, a beruházási építke. zés, főleg a raktárak építésének ké sedelme, a vásárlókkal szemben tanúsított elégtelen figyelmesség és egyebek. Súlyos hiányosság ez ipari árucikkek nem kielégítő része az összeladásban. Elvtársak, országos értekezletük szocialista kereskedelmünk egész munkáját lényegés javulásra ösztönözze, minden dolgozót a párt és a kormány által kitűzött feladatának következetes teljesítésére 'rányitson. Engedjék meg, hogy legalább a legfontosabb feladatokat megemlítsem. Az ŕ 'ami és szövetk'Heti kereskedelemnek mindenekelőtt biztosi tania kell s lakosság zavnrtalar ellátását kellő válasz*éKÚ es kiváló minőségű szükséges árufajtákkal. A kapital'zmusban az volt a jelszó: . Iievés pénzért kevés muzsikát." Ma más a jelszó: „Értékes pénzért jó áruit " Minden dolgozónknak joga van becsületesen keresett pénzéer; csak jóminőFégű árut kapra — akár ho lőszekrértyt, vagy gyermekjátékot, akár olcsó háztartási használati cikket vásárol. Ennek érdekében elsősorban fon tos. hogy kereskede'münk dolgozói lényegesen megjavítsák a fogyasztók keresletének szemmeltartását. így felelősségteljesen és kompromisszum nélkül megkövetelhetjük a terme'éstől kellő mennyiségű, bő választékú és jóminőségű szükségleti cikkek szállítását. Egyedül ezzel biztosíthatja a folyamatos áruszállítást. Fontos továbbá, hogy a kereskedelem és a termelés, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem kaperrlata és együttműködése megja vitása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket foganatosítsanak. A kereslet pontos ismerete, a különbözö kerületek, járások és helységek lakossága gazdasági vi. szonyai és összetétele részletes elem. zésének alapján sokkal pontosabban és gondosabban kell megszervezniük az áruk szétosztását a kerületekben és lényegesen meg keli javí tanŕik az áru szétszállíi'ását." Az el. áirust' óhelyek megszervezése is to vábbl nagy javulást Követel, hogy teljesen megfeleljenek va kiszjigálás gyorsaságával és minőségével szem ben támasztott fokozott igényeknek. AZ állami és szövetkezeti keres, fedelemnek mind az üzletekben, mind a közös é.kezé3i cJlokat szel. giió üzemekben ^okoznia kell a fogyasztókról vaió személyei gondosko'rtst. Fe'a'la' rw oly módon emel. ni h szocialista kereskedelem min. den dolgozójának színvonalát, hogy megfeleljen azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket társadalmunk fejlődése ma a szövetkezeti és állami kereskedelemnek kitűz. Üzleteink üj típusú dolgozója nagy szakképzettségű, öntudatos, gondos, figyelmes és udvarias. A fogyasztó összes szükségleteinak kielégítéséről való rendszeres és általános gondoskodás fokozásán kívül kereskedelmi dolgozóink felada. tainak másik részéről sem szabad megfeledkeznünk. A szocialista kereskedelmet a forgalmi költségek, az árunak a termelésből a fogyasztóhoz való eljuttatása költségeinek rendszeres csökkenése ls jellemzi. Ezt elsősorban köve t kezetea gazdaságossággal, a belső tartalékok feltárásával és kihasználásával érjük el. Meg kell szüntetnünk továbbá a rossz, vagy hosszú ideig tartó raktározás következtében keletkező áruveszteségekot, amelyek különösen néhány élelmiszerben fordulnak elő. Az áru szállításának és eladásának jobb megszervezésével is nagy meg. takarításokat érünk el. Elvtársak, kereskedelmünk még sohasem örvendett olyan tekintély, nek és sohasem volt olyan nagy kül. detése, mint ma. A tőkés rendszer-, ben a kereskedelmi dolgozók csu. pán a kapitalista vállalkozó, vagy kereskedő eszközei voltak a dolgozók megrablásában „Az üzlet — üzlet" — ez volt a kapitalista ke. reskedelem jelszava, amellyel ragadozó, kizsákmányoló jellegét álcáz ta. Társadalmunkban fontos funk ciója van a kereskedelemnek. A szocialista kereskedelem öntudato san bekapcsolódik a harcba dolgozóink anyagi és kulturális biztosítá sának rendszeres fokozásáért. A. J. liogomolov elutazott Csehszlovákiából Január 16-án, kedden a délelőtti órákban elutazott Prágából Alekszander Jefremovics Bogomo'ov, a Szovjetunió rendkívül, és meghatalmazott nagykövete. A prágai főpályaudvar szalonjában A. J. Bogomolov nagykövetet Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes és közműve'ödésügyi miniszter, Antonín Novotný képviselő, a CsKP KB e'ső titkára Václav Dávid külügyminiszter, Lad.slav Stoll tanár, iskolaügy! miniszter, Jozef Tesla, a Központi Szakszervezeti Tanács eisö titkára, dr. Václav Vaoek, Prága város főpolgármestere, dr Ladtelav Novák, a köztársasági el. nők. iroda irodavezetője, R'lchard Hradec a kormányé'nökségi hivatal vezetője, O'eg Homola képviselő, a CsSzBSz központi titkára, Miloslav Vecker, a CsISz Központ. Bizottságának első titkára, a külügyminisztérium vezető dolgozó, és a kultúrálta és közélet képviselői búcsúztatták, A szovjet nagykövetség nevében N. P. Firjubin az újonnan kinevezett rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövet, P. G. Krekoten, N J. Tarakanov és G. Sz. Pascsenko, a szovjet nagykövetség tanácsosai, N. I. Guszev tábornok, a szovjet nagy-; követség katonai attaséja helyettese,-' vei Sz. I. Csernouszov ezredessel és A. I. Kuznyecov őrnaggyal, V. Vj Kuznyecov, a szovjet kereskedelmi képviselet vezetője és a prágai szov-. jet nagykövetség több diplomáciai tisztviseője búcsúztatta. A búcsúztatáson továbbá megjelentek a népi demokratikus és baráti államok nagy-, követei és követei, N. P. Firjubin, a Szovjetunió nagykövete látogatást tett Dávid külügyminiszternél Január 26-án, kedden Václav Dávid külügyminiszter fogadta N. P. Firjubint, a Szovjetunió újonnan kinevezett rendkívüli és meghata'mazott csehszlovákiai nagykövetét, megbízó'evelének Antonín Zápotocký közköztársasági elnöknek való átadása alka'mából. A látogatáson jelen volt Jozef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke, A Nálepka kapitányról elnevezett ruhaüzemek bővítik az árutajtát Az eperjes. Nálepka kapitányról elnevezett ruhaüzemek álandóan javítják a termékek minőségét és bővítik az árufajtát. A legújabb árufajták közé tartoznak a különböző fajtájú női „Olympik" jelzésű ünnepi és munka nadrágok és a külörfbözőfajtájú férfi kétrészes muinkaöltönyök. Üjdonsáyszámba mennek az impregnált molinoanyagból készü't férfi munkaköpenyek, melyeket a Duk'a-köpenyekhez hasonlóan készítenek. A fogyasztók részéről biztosan nagy lesz az érdeklődés a Dukia-anyagból, kordbársonyból és profi-' kordból készült különböző fajtájú gyermek sportöltönyök iránt és az új» fajtájú ünnepi gyei mekö'tönyök iránt is Ebben az évben a ruhaüzemben további gyermek- és férfinadrágfaj» tákat fognak gyártani manchesterbői és új hubertusfajtákat a Duklaköpenyek mintájára. Az eperjesi Nálepka kapitányról elnevezett ruhaüzemben ebben az évben összesen ötven különböző öltönyfajtával gyártanak többet, mint tavaly. A Csemadok lévai helyi szervezetének évzáró gyűléséről Többszáz fagja van a Csemadok lévai csoportjának. Nem tévedek, mert papíron láttam. Már pedig a leírott számnak a hitelessége na gyobb és maga a helyi szervezet titkára Tanci elvtárs ezt a számot írta az évzáró gyűlésen tartott be számolójába, tetoáit ez így van. De miért nem jöttek el az évzáró gyűlésre mindazok, akik tagoknak vall ják magukat. Taián nehezükre esett ? Vagy talán csalódtak a Csemadokban? A lévai Csemadok elnöke beszámolójában kifejtette, hogy vannak egyesek, akik csalódtak, mert be. lépésükkor abban reménykedtek, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dol. gozók Kultúregyesülete nem a szo cl a lista kultúra hirdetőjévé, hanem a burzsoa-nacionalisták fészkévé válik A lévai Csemadok-csoport tagjainak nagy többsége más véleményen van, mer| felismerték a kultúregye. sülét igazi küldetését. Népi kultúráink hirdetői közt nagyon lelkiisme. retes és önfeláldozó dolgozókat ta. lállhiatumk Léván ls. Az évzáró gyű lésen megemlékeztek pl. Mé--,záros Teriiről, aki nemrégiben betegen, 38 gyógyulást kívánnak közkedvelt kulitúrtársuknak. A vezetőségbe is beválasztották. Mészáros elvtársnfit a lévaiak bátran vailják a szocialista kultúra élharcosának. Az elmúlt évben szép eredményt ért el a lévai Csemadok aratási kultúrbrigádjával A brigád tagjai fáradságot nem ismeive lelkesedésüket átvitték dolgozó paj-asateágunk soraiba. A kuitúrbrigád szervezésében oroszlánrésze van Raksányi elvtárs nak, akiről ugyancsak nagy szere tettel emlékeztek meg az évzáró gyűlésen megjelent kultúrmunkások. Fúrják Pali bácsiról is beszéltek. Léva régi múltjáról tartott előadásai népszerűek és közkedveltek. Nem. csak a Osemadiok-tagok, de áitalában a város lakói nagy sízámban látogatják ezeket az előadásokat, melyeken megismerkednek haladó hagyományainkkal. A napokban „Kurucok Léván" címmel emlékezik meg Fúrják Pali bácsi Léva dicső múltjáról. A lévai Csemadok.csoport az év. záró gyűlésen kimuitatta, hogy szép eredményeket ért el. Voltak ugyan hibák is, a helyi szervezet nem dolfokoa lázzal Játsaott egy színdarab. Z

ozr

,h tervszerűit é

s kevés gondot ban, mert tőle fügött, hogy a színi- i fordított arra, högy aktivizálja az gárda a kihirdeteitit időben fellép het e vagy sem. Orvoai segítségre voÍ£ szükség Mészáros Teri lázcsll lapító injekciót kapott és tovább szerepelt. Betegsége máig elhúzó diott. Kórházban fekszik. Az évzáró gyűlésről a megjelentek éiVtársl üd vözlettiket küldik neki és mielőbbi olyan tagokat, akik ez ideig csak papíron számítanak tagoknak. Sebők elvtárs, a C somiadok kerületi bízotts ágának kiküldötte záróbeszédébon részletesen foglalkozott a helyi saervezet munkájával és értékelte az <5v« záró gyűlésen felvetett problémákat. 1>. V. Egy kiváló újítója vaslat Kramár Géza, a Torna—Rozsnyó vasútvonal almási 4/a szakaszának gépészeti felügyelője értékes újító, javaslatot tett, melynek megvalósításával az alagút egyik oldalán 16 ezer kilowatt áramot takarítanak meg. Kramár elvtárs egy hosszabb idő óta kihasználatlanul heverő Diesel-motoros villanymozdonyt alaki, tott át villanyáramtermelésre. A villanyáram fejlesztésére átalakított Diesel-villanymotor, a villanyhálózat csúcsmegterhelése idején naponta 17 órától reggel 5 óráig működik. A nafta- és olajköltségeket 1e«8á mltva, Kramár elvtárs újltójavaslata évi 30.960 korona összmegtakaritást eredményez. As almási alagútépitők a kitermelt áramot az egyfázisú motorok, kézifúrógépek hajtására, az alagút munkatelepének megvi ágltására használják fel. Kramár elv. társ kezdeményező újítójavaslatát a hárskúti 4/b építkezési szakaszon is alkalmazzák, ahol a Diesel-villany, motoron hasonló átalakításokat végeztek. \