Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-28 / 24. szám, csütörtök

8 UISZ0 1954. január 28. így beszél Dósa József 5.5 hektáros baíogfalai középparaszt a mezőgazdaság lejlesztésére hozott határozat után r Nem öreg ember. De ha leveszi sapkáját, elővillan kopaszodó üstö­ke. Tizennégy éve foglalkozik föld­műveléssel. 5.5 hektár földjét ap­jától örökölte, helyesebben mondva egy banktól vásárolta. A dolog úgy történt, hogy Dósa József édesapjának birtoka fölött megütötték a dobot. Hiába volt a kérvény, a könyörgés, nem volt ke­gyelem. Az 5.5 hektár földnek gaz­dát kellett cserélnie. Dósa József ekkor a korláti köbájnyába n dol­gozott. Hogy apja becsületét és a földet megmentse, köíasönökkel pó­tolta megtakarított pénzecskéjét ós megvásárolta a végrehajtó karmai közül a földet. Ez több minit tizennégy évvel ez­előtt történt. Azóta Dósa József földmüveléssel foglalkozik'. Dósa József egyénileg gazdálko­dó földműves. A mult év kivéte­lével még minden esztendőben tel­jesítette az állammal szembeni kö­telességét. Az 1953-as évben azon­ban a gabonaféléken kívül minden­ből adósa maradt az állaimnak. Szégyenli ezt Dósa József. De miért maradt le a beadásban? Nem azért, hogy hanyag volt. Igazságta lanul magasra szabták a. beadási kötelezettséget. Szétírásakor nem vették figyelembe a föld minőségét sem. Azt sem nézték, hogy a be­adás teljesítése után marad-e mag a kamrában. Ezek után Dósa Jó­zsef bizony többször elkeseredett. Hát miért van ez? Hisz népi de­mokráciánknak nincsenek olyan tör­vényei, melyek szerint olyan dol­gokat követeljenek a dolgozó pa­rasztságtól, ami lehetetlen. Hogy Dós a József helyesen gondolkodott, amikor töprengéseiben ilyen állás­pontra jutott, ennek bizonyítéka pártunknak é s kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozata. Ez világosan meghatá­rozza, hogy a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének nagy harcá­ban nem szabad megfeledkezni az egyénileg dolgozó parasztokról sem. — A párt és a kormány rám is gondolt akkor — mondja boldogan Dósa József — amikor helytelen­nek tartotta, hogy a beadásokat a föld minőségének figyelembevéte­le nélkül állapították meg. Mert így volt ez nálunk. A balogfalvai határt ugyanabban a minőségben sorolták, mint a feledit, noha sza­vamra mondom. a feledj határ sok­kal jobb. Jobb, acélosabb buza te-i rem a feledi földeken. Dósa Józsefnek igaza van. A be­adási kötelezettségek szétírása és teljesítése körüli hiányosságok egyik alapvető rákfenéje,' hogy egyes ke­rületekben és járásokban a beadási kötelezettséget a föld termelőké­pességének figyelembevétele nélküi egyenlő alapon állapították meg. A hektárhozamok növelése cél­jából fontos tényezőként szerepel az is, hogy úgy az egyénileg gazdál­kodó földművesek, mint a szövet­kezeti tagok, jómViöségű vetőma­got vessenek a földbe. Erre a cél­ra az állam nemesített vetőmagot utal ki a földművesek részére. Ezt Dósa József is helyesnek tartja, csak az a kifogása, hogy a vető­magot nem utalják ki idejében és bizony már előfordult, hogy a ne­mesített vetőmag, amelyet ősszel kellett voln a a földbe tenni, csak tavasszal jött meg. Ezeket Dósa József' konkrét ta­pasztalatok alapján mondja. Dósa József is tudta, hogy az állam sem fejős tehén és ha csak egy lehető­sége is volt, gondoskodott a meg­felelő vetőmagkészletről. , Hát mi­lyen paraszt az, aki annyit sem tud termelni, hogy vetőmagja lp­gyen. Búzából elég szép termést tudott betakarítani. A beadási kö­telezettség teljesítésén kívül a ve­tőmagszükséglet, a kenyérnekva­ló is biztosítva volt. Még terven felül is adhatott volna az állam­nak gabonát, amiért háromszoros árat kaphatott volna. Valami még­sem volt rendjén, mert árpából íSen gyenge terméshozamot ért el. A beadás pedig túl magas volt, annyira, hogyha beadási kötele­zettségét teljesíti, nem marad ve­tőmagja. Hogy vetőmagja íslegyen, adó s se maradjon, árpa helyet bú­zát adott. így szabadon nem adha­tott el galponát. — Ezzei nem azt mondom, hogy pártunk és kormányunk nem törő­dik az egyénileg gazdálkodó pá­rasatokkal. Vetőmagot vásárolha­tunk, vagy cserélhetünk. Csali az a baj, hogy a bürokrácia útvesz­tőjében nehezen tudunk eligazodni. Sokszor hetekig keli a járáson ki­lincselnünk, míg valamit el tudunk intézni. Ha azonban gondoskodom arról, hogy saját terméseimből biz tosíthatom a vetőmagszükségletet, az az előnyöm megvan, hogy leg­alább idejében el tudom végezni a vetést. A nagyobb nehézségek az állati termékek beadása körül mutatkoz­tak. Szerinte ennek az az oka, hogy a takarmányfélékböl is annyi volt a beadás, hogy saját szükségükre alig maradt és így. nem tudott megfelelő állatállományt tartani. Szerinte meg kellene szüntetni a takarmánygabona, és a szén a kö­telező beadását. Meg ljell hogy mondjuk. Ebben az esetben Dósa Józseif nem a leghelyesebben gon­dolkodik. Ha tüzetesen és többször elolvasta volna a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatot, bi­zonyosan tisztában volna azzal, miért ssükségeg a takar m ányf élék ­bői is az országnak átadni a meg­határozott mennyiséget. Krosnár elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi zottságának 1953. december 16—17-i ülésén rámutatott arra, hogy az államnak feltétlenül szüksége van bizonyos takarmány-mennyiségre, hogy azt rossz termés idejére tar­talékolja, továbbá felhasználja az állami sertéshizlaldákban és a vá­gómarhák hízlalásáca. Krosnár elvtárs további beszédé­ben hangsúlyozta azt is,, hogy az állattenyésztés még fokozottabb tá mogatása érdekében a kormány nyilatkozatában irányelvül tűzte ki. hogy mindenekelőtt felülvizsgáljuk a takarmánygabona, a széna és a szalma beadási normáit és csökken teni kell a takarmánygabona és a széna beadási kötelezettségét. Dósa József kissé szégyenkezve beszél arról, hogy a sertéshús be­adásával nagyon lemaradt a mult évben. Ennek a takarmányhiány mellett az a legfőbb oka, hogy el­hullottak a disznai. — Sokszor úgy gondoltam, hogy ellenséget látnak bennem, amiért a sertéshúsbeadási kötelezettsége­met nem teljesítettem — mondja Dósa József. Pártunk és kormányunk gondos­kodott arról is, hogy az ilyen ese­tekben i s segítséget kapjanak szö­vetkezeteink és egyénileg gazdál­kodó föld-műveseink. A Központi Bi­zottság elnöksége megvizsgálta a mult , évi beadási kötelezettségek teljesítését és úgy határozott, hogy az EFSz eknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is le­hetővé kell tenni, hogy az 1953-as évre be nem adott termékeket visz­szamenöleg beadhassák. EFSz-einkben és a magángazdál­kodó földműveseknél is nehézségek mutatkoznak a tejbeadási kötelezett­ség teljesítése körül. Vannak azon­ban becsületes földművesek, szövet­kezeti tagok, akik a legnehezebb kö­rülmények között is iparkodnak be­adási kötelezettségüket teljesíteni. Ezek közé tartozik Dósa'József is. A hiba azonban ott van, hogy a já­rási begyűjtési dolgozók nem világo­sítják fel a földművesekéit arról, hogy a terven felül beadott tejért jó­val magasabb összeget kapnak. Nem foglalkoznak azokkal a földmüvesek­kel, akik nem tlefjesítik rendesen, vagy egyáltalában nem teljesítik be. adási kötelezettségüket. Megtörtént, hogy amikor a balog­falai egyénileg gazdálkodó földművé, sek községi méretben már nagyon le­maradtak, a tejbeadási kötelezettség teljesítésével a felvásárlási szervek TÜSKE Hiányzik az alkatrész, hiányzik a szén azokat az egyénileg gazdálkodókat látogatják meg, akik aimúgyis ipar­kodtak eiege.t tenni kötelességüknek, így történt meg az is, hogy a füleki járás begyűjtési apparátusának egyik dolgozója elsőnek Dósa Józse­fet kereste fel. Arra serkentette, hogy iparkodjon még több tejet be adni, mert nagyon alacsony a köz­ségi átlag. De arról megfeledkezett, hogy azokat a földműveseket is fel. keresse, akik kevésbbé tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. Amikor Dósa József megkérdezte, miért nem beszéi azokkal is, aktk egyáltalában nem csinálnak magúiknak gondov ab­ból, hogy nem tesznek eleget állam polgáaii kötelességüknek, az elvtárs azt felelte, hogy kíálr rájuk szót pa­zarolni. Ebből az tűnik ki, hogy Krošuár eivtárs helyesen világította meg a helyzetei amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja plenáris ülésén beszámolójában többek között ezeket mondotta: „Az idei tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a járási dolgozók elköve­tik azt a hibát, hogy a termelési fel­tételeket nem ítélik meg tényező­ként, mieiy meghatározza az egyes községek és EFSz-ek termelési lehe­tőségeit, hanem a normák felállító, sát a régi terv szerint végzik, amely szerint arrai aki jobban igyekszik, többet rónak ka!, — aninak pedig, aki nem használja ki a termelési feltébe, lék nyújtotta segítséget — könnyí­tést adnak." így történt ez Dósa Józsefnél is. Amikor látták, hogy iparkodik tej­beadási kötelezettségét teljesíteni, a nyakára jártok, hogy még többet adjon. Egyszóval mintaiiogy Dósa József te szokta mondani, a fúleki járásban „azt a lovat ütik, amelyik húz." Ezeknek a hibáknak kiküszöbölő sére pártunk és kormányunk hatá­rozatot hozott. Segítőkezet nyújt az egyénileg gazdálkodó földművesek­nek, hogy növelhessék jövedelmüket. Krosnár elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szövetkeze. eknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is országos méret­ben csökkentik a beadási kötelezett­ségét. Ezzel lehetővé teszik, hogy nemcsak a szövetkezeti tagok, ha. nem az egyénileg gazdálkodók is fo­kozatosan növeljék földjük és állat állományuk hasznosságát. Ezáltal lé­nyegesen növekedik a bevétel is, •mert a terven felül kitermelt mező gazdasági termékekért lényegesen magasabb árat fizet az állam. Hiba azonban, hogy az egyes köz­ségekben, mint például Balogfalán is, a helyi pártszervezet tagjai nem helyeznek kellő súlyt a népnevelésre. A fontos párt. és kormányhatáro­zatokat nem ismertetik meg a dol­gozó paraszitokkai. Nem világosítják fel őket amról, hogy a párt és kor mány milyen óriási segítséget nyúj­tott már eddiig is a mezőgazdasági dolgozóknak. Biztosak vagyunk ab. ban, hogy a kommunisták és a nem. zeti bizottság tagjai kellőképpen fog­lalkoztak volina a földmüvesekkel, meghallgatták volna panaszaikat és iparkodtak volna azokat orvosolni, ma a balogfalaiak is első helyen áll­nának a beadási kötelezettségek tel­jesítésében. Djtsa József sem látná pia olyan borúsnak az életet, nem azt javasolná, hogy a takarmány­gabona és a szénabeadást kelljen el­törölni, hanem azon iparkodna, hogy minél magasabb hektárlhiozamot ér­jen el. Hogy a beadási kötelezettség teljeesités utáta. még saját áliatai ré­szére is maradjon takarmány. A jövőben a füleki járási szervek­re is nagy feladatok várnak. Meg keil teremtendők annak feltétedét, hogy az egyénileg gazdálkodók és a szövetkezeti tagok bizalommal for dúljanak hozzájuk ügyes-bajos dol gaikkal. Ne keJiljen a jövőben Dósa Józsefnek alttól félnie, hogy a vető­magot nem kapjíŕ meg idejében, nem tudja ezt kellő időben a főidbe terem", hiszen mindannyiunk érdeke, hogy biztosítva legyen dolgozó népünk egyre emelkedő igényeinek .iia;,imá lis kielégítése. Szarka István Mihály István', a füleki traktorál­lomás dolgozója szerkesztőségünkbe küldött panaszlevelében a következő­ket írja: „Mint aratógépkezelő hetedmagam­mal dolgozom a füleki traktorállomá­son. És mert a mai napig sincs a traktorállomásnak javítóhelyisége, így a gép javítási munkákat csak a bri­gádszékhelyen tudjuk elvégezni. Bizcmy ez kellemetlen dolog Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy a trak­torállomás vezetősége nem gondosko­dik a brigádszékhelyek tüzelőanyag­gal való ellátásáról. A csornai brigádszékhelyeken pél­dául már a hetedik napja, hogy a dolgozók fűtetlen helyiségben mun­kálkodnak. A vezetőség nemcsak hogy a tüzelőanyagról nem , gondoskodik kellőképpen, de az aratógépek alkat­részeinek munkahelyekre való szállítá­sával sem törődik. Pedig az alkatré­szekre nagy szükségünk lenne Sze­retnbik megmutatni, hogy az 1954-es év aratási szezonjában kifogástalanid működő gépekkel indulunk. Tudjuk, hogy dolgozó népünk mind többet, mind tökéletesebben működö gépeket kíván tőlünk. Dehát mit ér a mi lelkes tenniakarásunk, ha a traktorál­lomás vezetősége ügyet sem vet úrra, hogy az alkatrészek hozzákerüljenek, ha még arról sem gondoskodik, hogy tüzelőanyagban ne szenvendjünk hiányt." Mihály István jogos panaszlevelé­hez a szerkesztőségnek az a megjegy­zése, nem hiszi, hogy a füleki trak­torállomás vezetői csak az íróasztal mellett ülnének és semmi mást nem csinálnának Bizonyos, hogy a veze­tők ismerik portájukat és mi/it gon­dos gazdák ügyelnek arra is, hogy munkaterületükön nagy rend és ne rendetlenség legyen De a panaszlevél­ben arról van šzó, hogy hiba van az aljtatrészeh helyszínre' való szállítása és a tüzelőanyag beszerzés körül. Ve­gye hát a füleki traktorállomás ve­zetősége jóinlulatúan Mihály István igen helyes észrevételeit és serkentse az illetékeseket arra, hogy munkate­rületükön mindenről tudomást sze­rezzenek, még arról is, hogy a cso­rnai brigádszékhelyen hiányoznak az alkatrészek és hiányzik a szén. Prémium fejéhen egy-egy hízósertést kapnak a nánai állami gazdaság élenjáró sertésgondozói A nánai állami gazdaságban az állatgondozó csoport is megkapta a termelési feladatokat. Szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy ter­ven felül 7.365 liter tejet fejnek. Az anyasertésgondozók a birtokhoz tartozó nánai és berki gazdaság­ban kettő, az obidi gazdaságban pedig egy malaccal többet válasz­tanak el minden anaysertéstöl. A vállalt kötelezettségek értéke 55.000 koronát tesz ki. Az anyasertésgon dozók részére jutalom fejében egy­egy hízósertést adnak a mult év­ban elért szép eredményekért. Ez a jutalom ez évben még lelkesebb és kitartóbb munkára serkenti a sertésgondozókat. Az újmajon gazdaságban Barti Ferenc fejő dicséretet érdemel, aki január kezdetétől 13.5 literes fe­jés; átlagot ért el. Eozsnyák zooteohnikus, Nána /• A állattenyésztés fellendítéséért s -Í í, • • x*?.- .•>:••< : ­:' : v •'•:•:'ir'-í < ­S.>>V . 1 O-. ^ ^ÍV. wŕ-yv . V -. A--, o. i v > Sf^ . < ­s.. • - >. . x f s ŕŕ' A värkonyi állami gazdaságban a szovjet tapasztalatok alapján rideg nevelési módszerrel, egészséges, szellős istállókban nevelik a borjakat. A rideg borjúnevelésben elért sikerekben nagy része van Soki Lászlónak. A képen a borjak itatásánál látjuk. ,UJ SZÓ", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős Lörincz Gyula főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10, telefon 347-16, 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 274-74. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60. Az előfizetést és kézbesítést az illetékes, postahivatal (postakézbesítő) intézi Ellenőrző postahivatal Bratislava Z. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. A 54524 , • r v)

Next

/
Thumbnails
Contents