Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-28 / 24. szám, csütörtök

8 UISZ0 1954. január 28. így beszél Dósa József 5.5 hektáros baíogfalai középparaszt a mezőgazdaság lejlesztésére hozott határozat után r Nem öreg ember. De ha leveszi sapkáját, elővillan kopaszodó üstöke. Tizennégy éve foglalkozik földműveléssel. 5.5 hektár földjét apjától örökölte, helyesebben mondva egy banktól vásárolta. A dolog úgy történt, hogy Dósa József édesapjának birtoka fölött megütötték a dobot. Hiába volt a kérvény, a könyörgés, nem volt kegyelem. Az 5.5 hektár földnek gazdát kellett cserélnie. Dósa József ekkor a korláti köbájnyába

n dolgozott. Hogy apja becsületét és a földet megmentse, köíasönökkel pótolta megtakarított pénzecskéjét ós megvásárolta a végrehajtó karmai közül a földet. Ez több minit tizennégy évvel ezelőtt történt. Azóta Dósa József földmüveléssel foglalkozik'. Dósa József egyénileg gazdálkodó földműves. A mult év kivételével még minden esztendőben teljesítette az állammal szembeni kötelességét. Az 1953-as évben azonban a gabonaféléken kívül mindenből adósa maradt az állaimnak. Szégyenli ezt Dósa József. De miért maradt le a beadásban? Nem azért, hogy hanyag volt. Igazságta lanul magasra szabták a. beadási kötelezettséget. Szétírásakor nem vették figyelembe a föld minőségét sem. Azt sem nézték, hogy a beadás teljesítése után marad-e mag a kamrában. Ezek után Dósa József bizony többször elkeseredett. Hát miért van ez? Hisz népi demokráciánknak nincsenek olyan törvényei, melyek szerint olyan dolgokat követeljenek a dolgozó parasztságtól, ami lehetetlen. Hogy Dós

a József helyesen gondolkodott, amikor töprengéseiben ilyen álláspontra jutott, ennek bizonyítéka pártunknak é

s kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozata. Ez világosan meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy harcában nem szabad megfeledkezni az egyénileg dolgozó parasztokról sem. — A párt és a kormány rám is gondolt akkor — mondja boldogan Dósa József — amikor helytelennek tartotta, hogy a beadásokat a föld minőségének figyelembevétele nélkül állapították meg. Mert így volt ez nálunk. A balogfalvai határt ugyanabban a minőségben sorolták, mint a feledit, noha szavamra mondom. a feledj határ sokkal jobb. Jobb, acélosabb buza te-i rem a feledi földeken. Dósa Józsefnek igaza van. A beadási kötelezettségek szétírása és teljesítése körüli hiányosságok egyik alapvető rákfenéje,' hogy egyes kerületekben és járásokban a beadási kötelezettséget a föld termelőképességének figyelembevétele nélküi egyenlő alapon állapították meg. A hektárhozamok növelése céljából fontos tényezőként szerepel az is, hogy úgy az egyénileg gazdálkodó földművesek, mint a szövetkezeti tagok, jómViöségű vetőmagot vessenek a földbe. Erre a célra az állam nemesített vetőmagot utal ki a földművesek részére. Ezt Dósa József is helyesnek tartja, csak az a kifogása, hogy a vetőmagot nem utalják ki idejében és bizony már előfordult, hogy a nemesített vetőmag, amelyet ősszel kellett voln

a a földbe tenni, csak tavasszal jött meg. Ezeket Dósa József' konkrét tapasztalatok alapján mondja. Dósa József is tudta, hogy az állam sem fejős tehén és ha csak egy lehetősége is volt, gondoskodott a megfelelő vetőmagkészletről. , Hát milyen paraszt az, aki annyit sem tud termelni, hogy vetőmagja lpgyen. Búzából elég szép termést tudott betakarítani. A beadási kötelezettség teljesítésén kívül a vetőmagszükséglet, a kenyérnekvaló is biztosítva volt. Még terven felül is adhatott volna az államnak gabonát, amiért háromszoros árat kaphatott volna. Valami mégsem volt rendjén, mert árpából íSen gyenge terméshozamot ért el. A beadás pedig túl magas volt, annyira, hogyha beadási kötelezettségét teljesíti, nem marad vetőmagja. Hogy vetőmagja íslegyen, adó

s se maradjon, árpa helyet búzát adott. így szabadon nem adhatott el galponát. — Ezzei nem azt mondom, hogy pártunk és kormányunk nem törődik az egyénileg gazdálkodó párasatokkal. Vetőmagot vásárolhatunk, vagy cserélhetünk. Csali az a baj, hogy a bürokrácia útvesztőjében nehezen tudunk eligazodni. Sokszor hetekig keli a járáson kilincselnünk, míg valamit el tudunk intézni. Ha azonban gondoskodom arról, hogy saját terméseimből biz tosíthatom a vetőmagszükségletet, az az előnyöm megvan, hogy legalább idejében el tudom végezni a vetést. A nagyobb nehézségek az állati termékek beadása körül mutatkoztak. Szerinte ennek az az oka, hogy a takarmányfélékböl is annyi volt a beadás, hogy saját szükségükre alig maradt és így. nem tudott megfelelő állatállományt tartani. Szerinte meg kellene szüntetni a takarmánygabona, és a szén

a kötelező beadását. Meg ljell hogy mondjuk. Ebben az esetben Dósa Józseif nem a leghelyesebben gondolkodik. Ha tüzetesen és többször elolvasta volna a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatot, bizonyosan tisztában volna azzal, miért ssükségeg a takar m ányf élék bői is az országnak átadni a meghatározott mennyiséget. Krosnár elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi zottságának 1953. december 16—17-i ülésén rámutatott arra, hogy az államnak feltétlenül szüksége van bizonyos takarmány-mennyiségre, hogy azt rossz termés idejére tartalékolja, továbbá felhasználja az állami sertéshizlaldákban és a vágómarhák hízlalásáca. Krosnár elvtárs további beszédében hangsúlyozta azt is,, hogy az állattenyésztés még fokozottabb tá mogatása érdekében a kormány nyilatkozatában irányelvül tűzte ki. hogy mindenekelőtt felülvizsgáljuk a takarmánygabona, a széna és a szalma beadási normáit és csökken teni kell a takarmánygabona és a széna beadási kötelezettségét. Dósa József kissé szégyenkezve beszél arról, hogy a sertéshús beadásával nagyon lemaradt a mult évben. Ennek a takarmányhiány mellett az a legfőbb oka, hogy elhullottak a disznai. — Sokszor úgy gondoltam, hogy ellenséget látnak bennem, amiért a sertéshúsbeadási kötelezettségemet nem teljesítettem — mondja Dósa József. Pártunk és kormányunk gondoskodott arról is, hogy az ilyen esetekben i

s segítséget kapjanak szövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó föld-műveseink. A Központi Bizottság elnöksége megvizsgálta a mult , évi beadási kötelezettségek teljesítését és úgy határozott, hogy az EFSz eknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is lehetővé kell tenni, hogy az 1953-as évre be nem adott termékeket viszszamenöleg beadhassák. EFSz-einkben és a magángazdálkodó földműveseknél is nehézségek mutatkoznak a tejbeadási kötelezettség teljesítése körül. Vannak azonban becsületes földművesek, szövetkezeti tagok, akik a legnehezebb körülmények között is iparkodnak beadási kötelezettségüket teljesíteni. Ezek közé tartozik Dósa'József is. A hiba azonban ott van, hogy a járási begyűjtési dolgozók nem világosítják fel a földművesekéit arról, hogy a terven felül beadott tejért jóval magasabb összeget kapnak. Nem foglalkoznak azokkal a földmüvesekkel, akik nem tlefjesítik rendesen, vagy egyáltalában nem teljesítik be. adási kötelezettségüket. Megtörtént, hogy amikor a balogfalai egyénileg gazdálkodó földművé, sek községi méretben már nagyon lemaradtak, a tejbeadási kötelezettség teljesítésével a felvásárlási szervek TÜSKE Hiányzik az alkatrész, hiányzik a szén azokat az egyénileg gazdálkodókat látogatják meg, akik aimúgyis iparkodtak eiege.t tenni kötelességüknek, így történt meg az is, hogy a füleki járás begyűjtési apparátusának egyik dolgozója elsőnek Dósa Józsefet kereste fel. Arra serkentette, hogy iparkodjon még több tejet be adni, mert nagyon alacsony a községi átlag. De arról megfeledkezett, hogy azokat a földműveseket is fel. keresse, akik kevésbbé tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. Amikor Dósa József megkérdezte, miért nem beszéi azokkal is, aktk egyáltalában nem csinálnak magúiknak gondov abból, hogy nem tesznek eleget állam polgáaii kötelességüknek, az elvtárs azt felelte, hogy kíálr rájuk szót pazarolni. Ebből az tűnik ki, hogy Krošuár eivtárs helyesen világította meg a helyzetei amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja plenáris ülésén beszámolójában többek között ezeket mondotta: „Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a járási dolgozók elkövetik azt a hibát, hogy a termelési feltételeket nem ítélik meg tényezőként, mieiy meghatározza az egyes községek és EFSz-ek termelési lehetőségeit, hanem a normák felállító, sát a régi terv szerint végzik, amely szerint arrai aki jobban igyekszik, többet rónak ka!, — aninak pedig, aki nem használja ki a termelési feltébe, lék nyújtotta segítséget — könnyítést adnak." így történt ez Dósa Józsefnél is. Amikor látták, hogy iparkodik tejbeadási kötelezettségét teljesíteni, a nyakára jártok, hogy még többet adjon. Egyszóval mintaiiogy Dósa József te szokta mondani, a fúleki járásban „azt a lovat ütik, amelyik húz." Ezeknek a hibáknak kiküszöbölő sére pártunk és kormányunk határozatot hozott. Segítőkezet nyújt az egyénileg gazdálkodó földműveseknek, hogy növelhessék jövedelmüket. Krosnár elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szövetkeze. eknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is országos méretben csökkentik a beadási kötelezettségét. Ezzel lehetővé teszik, hogy nemcsak a szövetkezeti tagok, ha. nem az egyénileg gazdálkodók is fokozatosan növeljék földjük és állat állományuk hasznosságát. Ezáltal lényegesen növekedik a bevétel is, •mert a terven felül kitermelt mező gazdasági termékekért lényegesen magasabb árat fizet az állam. Hiba azonban, hogy az egyes községekben, mint például Balogfalán is, a helyi pártszervezet tagjai nem helyeznek kellő súlyt a népnevelésre. A fontos párt. és kormányhatározatokat nem ismertetik meg a dolgozó paraszitokkai. Nem világosítják fel őket amról, hogy a párt és kor mány milyen óriási segítséget nyújtott már eddiig is a mezőgazdasági dolgozóknak. Biztosak vagyunk ab. ban, hogy a kommunisták és a nem. zeti bizottság tagjai kellőképpen foglalkoztak volina a földmüvesekkel, meghallgatták volna panaszaikat és iparkodtak volna azokat orvosolni, ma a balogfalaiak is első helyen állnának a beadási kötelezettségek teljesítésében. Djtsa József sem látná pia olyan borúsnak az életet, nem azt javasolná, hogy a takarmánygabona és a szénabeadást kelljen eltörölni, hanem azon iparkodna, hogy minél magasabb hektárlhiozamot érjen el. Hogy a beadási kötelezettség teljeesités utáta. még saját áliatai részére is maradjon takarmány. A jövőben a füleki járási szervekre is nagy feladatok várnak. Meg keil teremtendők annak feltétedét, hogy az egyénileg gazdálkodók és a szövetkezeti tagok bizalommal for dúljanak hozzájuk ügyes-bajos dol gaikkal. Ne keJiljen a jövőben Dósa Józsefnek alttól félnie, hogy a vetőmagot nem kapjíŕ meg idejében, nem tudja ezt kellő időben a főidbe terem", hiszen mindannyiunk érdeke, hogy biztosítva legyen dolgozó népünk egyre emelkedő igényeinek .iia;,imá lis kielégítése. Szarka István Mihály István', a füleki traktorállomás dolgozója szerkesztőségünkbe küldött panaszlevelében a következőket írja: „Mint aratógépkezelő hetedmagammal dolgozom a füleki traktorállomáson. És mert a mai napig sincs a traktorállomásnak javítóhelyisége, így a gép javítási munkákat csak a brigádszékhelyen tudjuk elvégezni. Bizcmy ez kellemetlen dolog Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy a traktorállomás vezetősége nem gondoskodik a brigádszékhelyek tüzelőanyaggal való ellátásáról. A csornai brigádszékhelyeken például már a hetedik napja, hogy a dolgozók fűtetlen helyiségben munkálkodnak. A vezetőség nemcsak hogy a tüzelőanyagról nem , gondoskodik kellőképpen, de az aratógépek alkatrészeinek munkahelyekre való szállításával sem törődik. Pedig az alkatrészekre nagy szükségünk lenne Szeretnbik megmutatni, hogy az 1954-es év aratási szezonjában kifogástalanid működő gépekkel indulunk. Tudjuk, hogy dolgozó népünk mind többet, mind tökéletesebben működö gépeket kíván tőlünk. Dehát mit ér a mi lelkes tenniakarásunk, ha a traktorállomás vezetősége ügyet sem vet úrra, hogy az alkatrészek hozzákerüljenek, ha még arról sem gondoskodik, hogy tüzelőanyagban ne szenvendjünk hiányt." Mihály István jogos panaszleveléhez a szerkesztőségnek az a megjegyzése, nem hiszi, hogy a füleki traktorállomás vezetői csak az íróasztal mellett ülnének és semmi mást nem csinálnának Bizonyos, hogy a vezetők ismerik portájukat és mi/it gondos gazdák ügyelnek arra is, hogy munkaterületükön nagy rend és ne rendetlenség legyen De a panaszlevélben arról van šzó, hogy hiba van az aljtatrészeh helyszínre' való szállítása és a tüzelőanyag beszerzés körül. Vegye hát a füleki traktorállomás vezetősége jóinlulatúan Mihály István igen helyes észrevételeit és serkentse az illetékeseket arra, hogy munkaterületükön mindenről tudomást szerezzenek, még arról is, hogy a csornai brigádszékhelyen hiányoznak az alkatrészek és hiányzik a szén. Prémium fejéhen egy-egy hízósertést kapnak a nánai állami gazdaság élenjáró sertésgondozói A nánai állami gazdaságban az állatgondozó csoport is megkapta a termelési feladatokat. Szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 7.365 liter tejet fejnek. Az anyasertésgondozók a birtokhoz tartozó nánai és berki gazdaságban kettő, az obidi gazdaságban pedig egy malaccal többet választanak el minden anaysertéstöl. A vállalt kötelezettségek értéke 55.000 koronát tesz ki. Az anyasertésgon dozók részére jutalom fejében egyegy hízósertést adnak a mult évban elért szép eredményekért. Ez a jutalom ez évben még lelkesebb és kitartóbb munkára serkenti a sertésgondozókat. Az újmajon gazdaságban Barti Ferenc fejő dicséretet érdemel, aki január kezdetétől 13.5 literes fejés; átlagot ért el. Eozsnyák zooteohnikus, Nána /• A állattenyésztés fellendítéséért s -Í í, • • x*?.- .•>:••< : :' : v •'•:•:'ir'-í < S.>>V .

1 O-. ^ ^ÍV. wŕ-yv . V -. A--, o. i v > Sf^ . < s.. • - >. . x f s ŕŕ' A värkonyi állami gazdaságban a szovjet tapasztalatok alapján rideg nevelési módszerrel, egészséges, szellős istállókban nevelik a borjakat. A rideg borjúnevelésben elért sikerekben nagy része van Soki Lászlónak. A képen a borjak itatásánál látjuk. ,UJ SZÓ", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős Lörincz Gyula főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10, telefon 347-16, 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 274-74. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60. Az előfizetést és kézbesítést az illetékes, postahivatal (postakézbesítő) intézi Ellenőrző postahivatal Bratislava Z. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. A 54524 , • r v)