Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-28 / 24. szám, csütörtök

1954. január 28. Az üzemi villamosművek fokozzák az áramszolgáltatást A szlovákiai cellulóze és papir gyárakban az üzemi energetikai munkások tavaly az üzemi villa, mosmüvek e két szektorában a fo­gyasztóknak 13%-kal több villany­áramot nyújtottak, mint az 1952. évben. Az idén a vi'lanyáramszol­gáltaíást újra bővítik. Az üzemi erőmüvek dolgozói az üzemvezető­ségekkel közösen a villanyáram szolgáltatását saját üzemük részére akként szabályozták, hogy a reggeli csúcsszolgá'tatást 15%-kai, az estit pedig 5%-kai leszállították. Azonban a nyilvános há'ózatnak nyújtott áramszolgáltatást nemcsak akként fokozzák, hogy szabályozták a csúcsszolgáltatási időben az áram nyújtást. Számos üzemben az egész évi termelési eljárást akképpen ren dezik, hogy az erőmüforrások ész szerű kihasználását a közérdek szempontjából szabályozzák. A vág. menti ce'lulózeüzemben, Zsolnán, megállapítják azt az időt, hogy mi­kor do gozik a hántológép, a főző­gép és a többi terme:és, úgyhogy a csúcsszolgáltatási időben ezentúl a terven felül 150—200 kwatt áramot fognak nyújthatni. Csehszlovákia—Magyarország 2:6 Szövődéinkben is megindult a minőség javításáért folyó verseny Kedden, január 26-án a chomútov, sportházban tartották meg a Csehszlo­vákia—Magyarország közti szabadstí­usú nemzetközi birkózómérkőzéít. A két csapat fe'vonulása után eljátszot­ták a csehsz'ovák a magyar és a szovjet himnuszt Ezután az Osti n/L kerület Testnevelési és Sportb ;zottság képviselője üdvözölte a vendégeket. A magyar válogatottak nevében Tóth B. mondott köszönetet. A tornacsar. nok, amelyben a mérkőzés körű l be! ü' 1Ó00 néző előtt folyt le. nem volt elég nagy a sok érdek'ődö' befogadására Chomutovból a magyar birkózók Bratislaván át utaznak haza és köz­i be n Bratislavában is mérkőznek Tatran Vranov vezet az eperjesi kerület jégkorongbajnokságban Az eperjesi kerületben folyó jég­korongbajnokségban ieg)s.keresebb a Tatran Vranov csapata amely az ed­dig tartott mérkőzéseken még egy­szer sem vesztett és a bajnoki ver­senyben 1.2 ponttal vezet. Hétfőn ujabb mérkőzést játszott le a Slavoj Sabi­novval, amelyet biztosan. 5:1 (4:0 0:1 1:0) arányban győzött le. A győztesek góljait Adamec 3 és Poljak 2, a ven­dégekét pedig Vargoncsik ütötte. A mérkőzést 300 néző előtt Maco és Tomko vezették. A bajnokság utolsó két mérkőzését a Tatran Vranov a Slavoj Bardejov és Szokol .Veľký Saris csapataival fogja játszani. Csehszlovákiába jönnek az NDK válogatott ifjúsági jégkorongozói A szovjet üzemek mintájára köny­nyü fém ás vegyiiparunk több üzemte közt verseny indult a kiváló minősé gü termények e'ôáľítására. A verseny lényege, hogy a minőséget alaposan ellenőrizzék, kezdve a- nyersanyag lege'.sö feldolgozásától, egészen a gyártmány végleges előkészítéséig. A szenicei Slovensky Hodváb, a vr­bovei Trikota, a trencsénj Merina és V. Široký ruházati üzem, a bosá­nyi bőripari üzem és a partizánskei Augusztus 29-i üzemek ú. n. „kivá­ló minőségi" szakokat állítottak fel. Még a mu't évben a rózsahegyi V. I. Lenin pamutüzem és a bratislavai cárnagyár dolgozói Kassán jártak a Nálepka ruházati üzemben és meg­tárgyalták, hogy hogyan lehetne ezt A petržalkai nyolcéves magyar középiskola igazgatósága közli az érdekelt szillökkel, hogy a jövő is. kolaévi első osztályba a beiratás 1954. január 31-én é s február 1-én 8—12 óráig lesz az iskola épületé­ben. Az 1948. szeptember l-e előtt A warnsdorfi „Elite" n. v. ügyes­kezű dolgozói évente sokszázezer pár nagyon finom minőségű szilon­haxisnyát készítenek. Abban a tö­rekvésükben, hogy piacurkat újabb és még szebb áruval gazdagítsák, sikerrel kezdték meg női szilonha­a szakot nálunk is bevezetni. Rózsa­hegyről fonalat küldenek a vysokai, kuti és kuklovi szövűdékbe, ahol a fonalat „köpperré" dolgozzák fel. A „köppert" azután a szövődékből to­vábbi kidolgozás és festés végett Rózsahegyre és Kassára küldik, és a már kész szövetből munkaöltöze­teket varrnak. Minőség tekintetében különösen a szövőüzemeknek volt pótolni valójuk. Ma azonban bátran mondhatjuk, rogy már jő úton ha­ladnak. A szövödékben most alapo­san felkészülve indulnak neki a mi­nőség javításáért folyó versenynek. A rózsahegyi V I Lenin pamut­üzemből rövidesen kikerülnek az el ső küldemények, amelyeket a „ki. tűnő minőség" jelzésével láttak el. született iskolaköteleseken kívül a szülök kívánságára ideiglenesen be­irathatók az 1948. szeptember 1-től december 31-ig született gyermekek is. A beiratáshoz szükséges a gyermek születési bizonyítványa, a himlő és diftéria elleni oltási bizonyítványok. risnyák gyártását, fekete csíkkal és sarokkal. Szándékuk, hogy ebből a fajtából az idén kétszer annyit ké­szítenek, mint tavaly, legalább egy­millió párt. Jól sikerültek a kevésbbé felfutó fonalakból készülő haris­nyákkal végzett kísérletek is. Mint jelentik ma, csütörtökön Prá­gába érkeznek a német válogatott if­júsági jégkorongozók, akik hazánkban három nemzetközi mérkőzésre ál'anak ki. Ellenfeük a Munkaerőtartalékok •Önkéntes Sportszervezetének váloga­tottja 'esz. A német jégkorongozók csütörtökön autókárral Brnóba utaz­nak Pénteken dé'előtt a várost te­kintik meg, majd este a brnói mű­jégpályán játsszák e'ső mérkőzésüket O A magyar válogatott labdarúgók előkészülete egyiptomi utazásuk előtt eküzdhetet'en nehézségekbe ütközött amelyeket a rendkívül kedvezőtlen •dőjárás okozott. Budapesten á'iandóan keménv hideg időjárás uralkodik, úgyhogy az összes budapesti pályák annyira el vannak jegesedve és hóvá 1 befújva, hogv az edzés a játékosokat rendkívül kimeríti. Vasárnap a válo­gatott ,A" csapat a csepeli pályán edzőmérközést játszott a válogatott if­júság, játékosokká!. A fagyott és egye­netlen pá yán a játékosok csak rit­kán tudták terveiket végrehajtani A válogatottak 3:2 arányban győztek A visszavágó mérkőzésre január 31­én kerül sor Plzeňben, a harmadik mérkőzést ped.g február 2-án Cho­mutovban rendezik meg. Válogatott ifjúság; jégkorongozóink Silinán edzőtáborban készülnek a há­rom nemzetközi talá !kozóra. Az edző­táborban je'enles! 29 játékos van. Eb­ből a 17 legjobbat választják majd ki akik hazánk színeit fogják képvi­selni. Góljaikat Kocsis. Budai és Puskás lőt­ték. További edzőmérkőzés a válo­gatott keretből fe'ál'ított két kombi­nált csapat közt folyt le, döntetlen. 2:2 eredménnyel. ® A most befejeződött budapesti síbajnokságban Szendrődi—Köváry 3 címet szerzett meg a lesiklásban, a szlalomban és az összetett lesikló ver­senyben A férfi lesikló versenyben Mazány. a szlalomban és az összetett versenyben Zimmermann győzött, az észak' összetett versenyekben Katom. 425.4 ponttal, és az ugióve rsenyben Mezö 226.8 ponttal és 45' és 52.5 'meteres ugrásokkal. 7 Csehszlovák műkorcsolyázók az Európa-bajnokságban Hé ti &n délelőtt elutaztak Olasz­országba a csehszlovák válogatott műkorcsolyázók, akik január 29-én é s 30 án részt vesznek Bolzanóban az 1954. évi műkorcsolyázó Európa­bajnokságban. A nyolctagú küldött­ség vözí'tője Jozef Racko, edzője és játékvezetője pedig V. Koudelka, az edző tanács elnöke. A küldött­ségben a következő válogatottak indultak: Divin, Csehszlovákia baj­noka, Z Fikar sportmester, Tumo­vá Csehszlovákia bajnoknője, D. Lerchová, továbbá a Balun-házas­pár. Birkózóink kétszer mérkőznek Magyarország csapatával A csehszlovák válogatottak a sza­badstílusú birkózásban ebben a hó­napban még két nemzetközi mér­kőzésttartanak Magyarországgal. Az első tegnap volt Chomutovban, a második pedig folyó hó 29-án lesz a bratislavai kiállítási csarnokban. Ezekre a mérkőzésekre Berounban Pozniöka edző vezetésével a leg­jobb húsz csehszlovák válogatott készül. A táborozásra meghívták a szabadstíluisú fiatal birkózókat is. Kitűnt, hogy ezek nagyon jól fog­ják pótolni öreg bevált verseny­zőinket. Legjobbak voltak Virágh és Boris, akiknél minden feltétel meg van arra, ho^y a szabadsti. iusú birkózásban kiképezzék magu­kat. Az előkészítő mérkőzésen az »A« csapat 7:0 arányban legyőzte a ,,B" csapatö*. A bratisiavai mér­közésen a csehszlovák csapat fel­állítása valószínűleg a következő le3z: Rykr, E. Odechnal. Sin. Ma­toušek, Virágh, Mézes, Splitek és Ružička. • Magyarország jégkorong bajnok­ságában a Postás 20:2 arányban le­győzte a Wilhelm Pieck-üzem Vasas csapatát. Most a Postások 10 ponttal, amelyet 5 mérkőzésen szereztek áll­nak a táb a élén A második helyen álló Vörös Meteor, ameiyhek 8 pont­ja van eddig szintén nem vesztett pontot. / Iskolai közlemény Magyarországi sporthírek Üjabb női harisnyafajták felizgatja Széchenyi István Hitelé­nek olvasása, • pedig a benne foglalt reformprogramm a nemesség kivált­ságos helyzetét érintetlenül hagyja. Arany János Toldiját nem úri származása, hanem rátermettsége, személyes teljesítményei viszik elő­re a boldogulás és érvényesülés út­ján. Petőfi János vitéze a falusi szegénység köréből vezet fel a me­sés érvényesülés magasságaiba. A 19. SZAZAD második negye­dét reformkornak nevezik. Mi jel­lemzi ezt a korszakot? Azokat a sórelmeket és fogyatékosságokat, amelyeket előzőleg csupán hangoz­tatnak, ekkor már orvosolni és ki­javítani akarják, mégpedig fokoza­tosan • megvalósítandó intézkedések­kel, harcolva az önkényuralom bü­rokráciája és a kiváltságokhoz ra­gaszkodó nemesi maradiság ellen. A reform fő célja az áttérés a feudális rendszerről a polgári társa­c'ah m rendjébe, a jobbágy munká vai dolgozó mezőgazdasági terme­lésről bérmunkások alkalmazására, a céhes kisipari termelésről ipari r 0yüzemekre. A főnemesség körében, bár el­i ij'oszo kis számumai, de akadnak tisztánlátó elmék, mint Széchenyi, akik felismerik, hogy az eddigi gaz­das'igi rendszer nem tartható fenn, azonban nagyon fontolgatva jelölik ki az előrehaladás menetirányát és ütemét. A vagyontalan vagy cse­k51y vagyonú középnemesség or­szággyűlési képviselete már a har­mincas években mint alsótáblai el­lenzék szervezkedik. Metternich gya­lázatos 'korlattal kísérli meg a negyvenes években az ellenzék mun­kájának lefékezését. A megyékben uralmon lévő kormánybérencekkpl a bocskorosoknak nevezett birtokta­lan Nemeseket azzal a jelszóval in­gerli a feudalizmus ellen síkra szálló eľemek erőszakos meg­támadására, hogy ezek a nemesség eltörlésének ''övetelésével őket ed­digi jogaiktól, legalább a személyük­ben élvezett nemesi kiváltságaik­tól megfosztják. Az irodalmi életet a reformkorban az is jellemzi, hogy maguk a köl­tők a reformtörekvések jegyeben induló politikai munkába részint közvetlenül bekapcsolódnak, részint együttműködnek vele. Kölcsey Fe­renc, a költő és kritikus, /Szatmár megye követeként összekapcsolja a haza és a szabadság, az önrendel­kezés és a demokratizálás eszmé­nyét. Vörösmarty, Bajza és Toldy, mint a Magyar Tudós Társaság ve­zető hármasa Széchényihez állnak közel, aki az akadémia megalapítá­sának elindítója és a megalakult társaságnak alelnöke volt Vörösmar­ty és Bajza azonban idömultával el­távolodnak Széchényinek, Bécs irá­nyában felette óvatos és a dolgozó tömegek aktivizálásától félő politi­kájától s mikor elkövetkezik az ér­dekegyesítést hangoztató politika' folytatásának lehetetlensége, Vörös­marty és Bajza megértik a forra­dalom parancsszavát és politikai té­ren is szerepelnek. Vörösmarty Mi­hály az 1848 júniusában választott polgári országgyűlés tagja, majd a legfelsőbb forradalmi törvényszék bírája, Bajza József Kossuth Hír­lapját szerkeszti. Mindkettőjük lírá­ja a reformkorbeli kétségek és töp­rengések, a megtorpanásokkal vál­takozó nekilendülések, az aggódás­sal viaskodó reménykedés kifejezése helyett ekkor a minden áldozatra kész forradalmi harcot hirdeti. A költészet és a politika kapcsolatát testesíti meg a reformkorban Eöt­vös József írói és politikai pályája. Szerinte a költészet nem zsongító hangulatok terjesztője, nem öncélú szórakoztatás nyújtása a faladata, s ha ezt teszi, ha elszakad a kor nagy társadalmi törekvéseitől, merő já­tékká alacsonyul. Eötvös pályájá­nak azonban nincs emelkedő vonala a forradalmi évek alatt, 1848 őszén a forradalom védelmét megkövetelő fordulat idején visszahőkölt, a po­litikai munkát a megalkuvá'< nem ismerő demokrácia o]dal'án abba hagyja, külföldre ment. A század második negyedében olyan írók kerülnek az irodalom élére, akiknek a tollal végzett alko­tómunka hivatást, kenyéradó foglal­kozást jelentett. A gazdálkodó ne­mes, aki nóbile officiumként ír ver­seket s honorárium elfogadását tár­sadalmi rangjával nem tartja ösz­szeegyeztethetőnek, vagy akit köz­hivatali alkalmazás nem kot ie a nagybirtokos főurak állami és kor­mányzati rendszerének kiszolgálásá­ra. letűnő vagy perifériális irodalmi jelenséggé válik. Nyelv tekintetében a latin hasz­nálatát a/ 1 törvényhozásban és az ok­tatásban először csökkentik, azután kiküszöbölik. A nyelvújítás becses eredmériyei közkinccsé válnak, túl­zásait a népnyelv gazdag kútforrá­sáből történő merítéssel ellensúlyoz­zák. A negyvenes években Petőfi Sándor és Arany János már tudatá­ban vannak, hogy az ö népi gyöke­rű Ízlésük és müvészetük irodalmi síkon előfutára, útegyengetője annak a győzelmes érvényesülésnek, amely elkerülhetetlenül vár a plebejus ré­tegek politikai törekvéseire. A nép nyelvéhez, a népköltészet értékeihez való ragaszkodás, a nemzeti törté­nelem és kultúra haladó hagyomá­nyainak ébrentartása és a jelen számára való gyümölcsöztetése a reformkorbeli demokratikus szelle­miségű romantika és a népiességben megújhodó reaiizmug műve A XIX. század negyvenes évei­ben a társadalmi és politikai fejlő­dés meggyorsult, a bécsi kormány­zat — görögös kifejezéssel geron­tokráciának (vének uralmának) hívják — elöregedése nyilvánvaló­vá válik A rendőrködö hatalom eb­ben az időben nem merészkedik már nyíltan erőszakos és megnyirbáló fellépésre a toll embereivel' szemben, a kormányzsoldbaji dolgozó cenzo­rok tartózkodva és óvatosabban végzik munkájukat. \ korlátolt nyilvánoságú régebb folyóiratok megszűnnek, így a Tudományos Gyűjtemény 1840-ben. a Magyar Tudós Társaság által kiadott Tudo mánytár 1844 ben A Pesten megin dult irodalmi tartalmú divatlapok nak jelentékeny olvasótábora vaJi. A KORMÄNY BEAVATKOZÁSA következtében Kossuth 1844-en túl nem szerkesztheti már a Pesti Hír­lapot, de ott gyülekeznek Pesten demokratikus godolkodású, függet­len írók, ott él Petőfi és Jókai, akik­nek az írás egyedüli hivatásuk. Mi­kor 1844-ben az országgyűlés a magyar nyelvet teszi meg a köz­igazgatás és tanítás nyelvévé, a fia­tal írók már jó úton vannak, hogy az újságírás és a széppróza stílusát vonzóvá és érdekessé formálják. Pe­tőfinek nemcsak versei, hanem úti­jegyzetei, útilevelei és egyéb cikkei újszerű' könnyedségükkel, eleven öt­letességükkel korszakos jelentősé­gűek. A fiatal írók bátrak és eredetiek. Nem főúri körök támogatják, őket, mint a művelt, de nehézkes tollú Döbrentei Gábort, az újságírás nyel­vét bátran fejlesztő Helmeczy Mi­hályt, és a fényesnek ígérkező re­gényírói pályán elakadó Kuthy La­jost, nem gátolja, nem teszi óvatos­sá őket valamiféle állami alkalma­zás, mint Garay Jánost, vagy Nagy Ignácot, nem udvarolnak nemesi ud­varházak, vagy polgári szalonok finnyás és negédes olvasóközönsé­gének, mint a Bajza József költé­szetét példának vevő suttogószavú és kesergésre hajlamos lirikusok. A fiatal írók nincsenek akadémizmus­hoz kötve, amelynek köréből csak Vörösmartynak adatott meg kitör­nie, azonban az ö elragadó páthosza inkább kivételes alkalmakra, ünnep­napokra való volt. A negyvenes évek pedig kezdik a munka hétköznap­jainak költészetét szomjúhozni. Pe­tőfi és Arany fellépésével megszű­nik idegen irodalmak kozmopolita jellegű és túltengő befolyása E nagy úttörők, mint. költök, megtalál­ják a nemzeti formát, amely igazi népi forma volt s megtöltik azt élő, reális tartalommal. A líra — hogy úgy mondjuk — kollektív bátorságra kap. S há egyé­ni hangot üt meg. ez a hang népie­sen tipikus, amint arra példa Pető­fi költészete. A zeneművészet is együtt menetel az irodalommal. Attól a népi zené­től, amelynek ritmusa megszólal Erkel Ferenc szerzeményeiben, még a külföldi sikerek útján világhírre emelkedő Liszt Ferenc sem idegen. Az 1837-ben megnyílt pesti Slian­dő színház népszínmüveket és osz­tályellentétekben gyökerező kon­fliktusokat bemutató darabokat tűz műsorra. Kossuth Lajos, mint Pest megye követe került be 1847-ben a Po­zsonyban ülésező utolsó rendi or­szággyűlésre Mint az ellenzék ve­zérszónoka felszólalásával ha'.almas visszhangot kelt, azonban Petőfi Sán­dor baráti kőre Pesten, a Tizek Tár­sasága, másféle, lentről jövő ellen­zékiséget képvisel. Kossuth később a 48-as forradalmi fejlődés meneté­ben közeledik a plebejus pesti már­ciusi ifjúság forradalmi ideológiájá­hoz. de az 1847—48-as utolsó rendi országgyűlés idején még nem azo­nosult vele s annak hozzátartozóit, mint a megyei és az országos poli­tika keretén kívül esö tényezőket, nem veszi eléggé figyelembe. Még 1848 márciusában, amikor a pesti nép küldöttségét Pozsonyban fogad­ta, úgy beszél a forradalmi Pest fiataljaihoz, mint aki nem akarja magát a plebejus népmozgalmak ál­tal irányíttatni, hanem ö ad nekik tanácsot a rend fenntartásának és biztosításának elveiről... Pedig az 1848-as nagy átalakulás­nak igazi forradalmi lökést a pesti nép, élén a forradalmi gondolkodási írókkal adott. Nem kértek szék na­tósági hozzájárulást a cenzúra megszüntetéséhez és nem kopogtat­tak alázatosan a helytartótanács nagyhatalmú hivatalnok-urainak aj­taján, hogy bocsássák szabadon a politikai foglyokat, közöttük Tán­csics Mihályt, aki már 1846-ban a minden Ellenszolgáltatás nélküli job­bágyfelszabadítást követelte s a nemzeti önrendelkezés és szabadság igényét — úgy, amint azt Petőfi tette. — összekapcsolta a demokra­tikus jogkiterjesztés követelményé­vel. (Befejező közlemény következik.) (

Next

/
Thumbnails
Contents