Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-27 / 23. szám, szerda

1954. január 27. UISZÖ 5 vr rr FEJLŐDŐ, VIRÁGZÓ SZOVETKEZETEKERT • • • A losonci járás EFSz-einek konfermciája A losonci járás szövetkezeteinek tagjai január 24-én tartották meg 11. járási konferenciájukat. Ezen a konferencián részt vettek a szövetkezetek vezetői, legjobb dolgozói és az állami gép- és traktorállomások képviselői. A konferencia ismertette mindazokat az eredményeket, melyeket a szövetkezetek az elmúlt járást konferencia ila elcr tek. A küldöttek azonban az eredmények mellett a hiányosságokkal is foglalkozóik. Kicserélték 'apasztalataikal, hogy a jövőben bátrabban haladhassanak előre azon az úton, amelyet megkezdte!,', melyet pártunk és kormányunk tűzött szövetkezeteink .Hé. Pártunk és kormányunk számtalan esetben bebizonyította dolgozó né pünknek, szövetkezeti tagjainknak hogy nálunk, a népi demokratikus Csehszlovákiában a legfontosabb íz emberről való gondoskodás. Az ember szükségleteinek maximális ki elégitéséért minden munkahelyen, minden kommunistának, minden be csírletes állampolgárnak fokozot tabb munkával kell harcolnia. Ezen a téren különösen földműve sémiinek, szövetkezeti tagjainknak kell még sokat tenni, hiszen mind annyian jól tudjuk, hogy mezőgazdasági termelésünk még messze el marad az ipari termeiés mögött. Hogy ezt az aránytalanságot minél előbb kiküszöbölhessük, szövetkeze tesemknek fokozottabb mértékben el kell sajátítaniok az agrotechnika legújabb vívmányait, fokozottabb harcot kell indítaniok a hektár hozamok növeléséért, az állatok hasznosságának fokozásáért. A szo-t vetkezeti tagoknak egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteniük a szövetkezeti alapszabályzatban fog lalt fontos irányelveket. Minden egyes szövetkezetnek úgy kell tekintenie a szövetkezeti aiapszabályza-t ra, mint törvényre, amit hosszú vira után a szövetkezetek I. Országos kongresszusán hagytak jóvá. A szövetkezeti alapszabályzat tör. vény, mely minden egye

s szövetke zetl tagra egyaránt vonatkozik. Mindazok ellenére azonban, hogy a losonci járás egyes szövetkezetei az elmúlt évben már meglehetősen szép eredményeket tudtak felmutatni, a konferencia egész menete, a felszó laiások egész sorozata arról tanús kodik, hogy a szövetkezetek túlnyomó részében még nem tartották be következetesen a szövetkezet alap szabályzatának irányelveit. A mintaalapszabályzat világosan írja, hogy a szövetkezeti tag, amikor bolép a szövetkezetbe, köteles át adni a közös gazdálkodásba a tulaj donában iévö élő és holt leltált, ki vételt csak azok az állatok képeznek, melyet az alapszabályzat szerint háztáji gazdálkodás címén a tag tulaj donábm maradhatnak Azonban ezt nem minden szövetkezetben tartják be. Vilkén, Lónyabányájn, Mytnán, Uderinán, Pilisben és a bojki szövet kezetben például heiytelenül jártai; el a szövetkezetbe való belépéskor. Az emiitett szövetkezetekben a helyi pártszervezet, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták nem har col tak aktívan azért, hogy a szövetkezeti alapszabályzat szilárd aiápul szolgáljon a szövetkezeti gazdálkodásnak. A vilkei szövetkezetben például a megengedettnél 50 darab bal több áliat van a szövetkezeti ta gok tulajdonában, ho'.ott a szövetkezetnek nincs meg a tervezet: állat állománya. Ez így van a fentebb említett községekben is. Ennek aztán az a vége, hogy a közös áilatálíö mány tönkremegy, mert ha meg is van a szükséges takarmánymennyiség, arawk nagyrésze nem a közös istállóba, hanem egyének istállójába kerül. A konferencia részvevői nyiltan fe'-tárták azt is. hogy a járás terflle tén az egyes szövetkezetekben a mult évben még nem tudták keilően megszervezni a munkát. A szövetke. zetek megszilárdításáról és tovább, f e Vesztéséről szóló párt. és kor m ? myhatározat minden egyes szövetkezeti tag, vezető és kommunista előtt megvilágította azt, hof.y a szö vetkezeti termelés egyik legfontosabb tényezője a jól megszervezett munkacsoport. A szövetkezet keretén belül a munkát csoportok között kellett volna mégosztani és az is fontos lett volna, hogy a csopartok ?:ere;én belüi személyeket is megbízzanak az egyes kultúrák (cukor, répa. kukorica) egész évi megmüve lésével. Helytelen volna azonban, ha eze ket a hiányosságokat teljes egészében ráfognánk a losonci járág öszszes szövetkezeteire. Vannak a lo soncú járásban is olyan szövetkeze tek, melynek tagjai, vezetői ragasz kodnak a szövetkezeti alapszabály z&thoz. Megszervezték az állandó munkacsoportokat, bevezették a teljesítmény szerinti jutalmazási Ezek közé a szövetkezetek közé tartoznak a ra.ppl, jelsőci, podirecsányi, tamás falvi, vidorfalusi s az ipolynagyfalusi szövetkezetek. Ezekben a szövetke zetekben, — a szövetkezetek meg szilárdításáról és továbbfejlesztése rői szóló párt és kormányhatározat alapján megszervezték az állandó munkacsoportokat A szövetkezet földterületét egész évi megművelésre felosztottál? a munkacsoportok kö zött Szilárd munkanormá-kat vezet tek be. A szövetkezeti tagok elvég zett munkájuknak megfelelően ré szesültek jutalmazásban. Ezekben az EPSz ekben, ahol helyesen meg állapított normák szerint dolgoztak, a munkaegységeket nem „pofa" sze rint, vagy csak úgy hozzávetőleg ír ták szét a szövetkezeti tagokra ma a tagok elégedettek. Azokban a szövetkezetekben azonban, ahol ezt az alapvetően fontos intézkedést figyel men kívül hagyták, állandó viszálykodás uralkodik. Egymásra inuto. gatnak a tagok: „Te kevesebbet dolgoztál mint én, hogy lehet az, hogy te nagyobb jutalomban részesülsz?" Ilyein esetek a kalonctei szövetkezetben is előfordultak, ahol a munkaegységeket nem a végzett munkának megfelelően, hanem só gorság komaság alapján adta a szö vetkezet vezetősége. Erre Tóth Já nos, a kalondaí szövetkezet küldötte ls rávilágított. — A munka helytelen jutalmazása és a könyvelésben előforduló elégtelenségek voltak az előidézői főképpen annak, hogy a rapi szö vetkezettel folytatott versenyben alaposan lemaradtunk — mondta beszámolójában Tóth elvtárs A szövetkezeti alapszabályzat minden egyes szövetkezeti tagnak, vezetőnek tudtára adta, hogy a háztáji gazdálkodásra meghagyott földterület egyetlen egy szövetkezeti tagnál sem haladhatja meg a 0.5 hektárt. Az alapszabályzatnak ezt a pontját azonban a törincsí és a kismulyadi szövetkezetben hatályon kívül helyezték. A szövetkezet vezetősége tűrte, sőt támogatta, hogy az egyes szövetkezeti tagok a megengedettnél nagyob te rületet tartsanak meg a maguk részére háztáji gazdálkodás címén. A szövetkezet vezetősége helytelenül cselekedett akkor is, amikor megengedte, hogy azok a szövetkezeti tagok is megkapják a 0.5 hektárt, sőt több földet is, akik egyáltalán nem is dolgoznak a szövetkezetben. Ezek a helytelen, a szövetkezeti alapszabályzattal ellentétben álló jelenségek okozták aztán azt, hogy a túlméretezett ház táji gazdálkodás elvonta a szövetkezett tagokat a közös munkából. Ennek az lett a következménye, hogy a munkákat nem tudták kellő időben minőségileg is jól elvégezni. A losonci járás szövetkezetei gabonabeadási kötelezettségüket 117.87 százalékra teljesítették járási méretben. A beadási kötelezettségek túlteljesítésében nagyrészük volt azoknak a szövetkezeteknek, me lyekben alkalmazták a haladó agrotechnika vívmányait. Alkalmazták a kereszt- ég szüksoros vetési módszert, használtak szemcsés műtrágyát. A videfalusj szövetkezet,' mely járási méretben még ma is az első helyen áll. például 116 százalékra tudta teljesíteni a gabonabeadási kötelezettségét. így a jövedelmüket is lényegesen nö vélhették. Lemaradtak azonban a pilisi szövetkezetesek, mert nem használták fel helyesen a haladó agrotechnika legújabb vívmányait, megelégedtek a régi vetési módszer alkalmazásával. Ním is tudták elérni még a tervezett hektárhozamokat sem, mert a terv szerint hektáronként 20.5 q búzának kellett volna teremni, de csak 15 mázsa volt az eredmény. Lemaradás mutatkozik az állati termékek beadása körül is. A húsbeadást " járási méretben csak 67.64 százalékra teljesítették Ebből a sertéshús 58.85 százalék. A tejbeadási kötelezettséget 79.09 százalékra, a tojásbeadást pedig 31.32 százalékra teljesítették. A járás területén levő szövetkekezetek közül legrosszabbul teljesítette az állam iránti kötelezettségét a pilisi szövetkezet. Nemcsak gabonafélékből maradtak adósai az ál lamnak, hanem az állati termékek bői is szégyenletesen lemaradtak Egész évi marhahúsbeadási kötele zettségüket csupán 40 százalékra, sertéshúsbeadási kötelezettségüket 36 százalékra teljesítették. Tojásból csak 26 százalékra, tejből csak 31 százalékra tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. En nek az az' oka, hogy a pilisiek úgy irtóznak mindentől, ami új. mint az ördög a tömjénfüsttől. Nem tartják be a szövetkezeti alapszabályokat, -engedték, hogy a kulákok befurakodjanak a szövetkezetbe és ott megbontsák a munkafegyelmet, kerékkötőivé váljanak a közös gaz dálkodásnak Nem törődtek azzal, hogy a közös állatállomány részé~e megfelelő tákarmánymennyiséget biztosítsanak. A jövőben a pilisi szövetkezeteseknek minden erejüket össze kell szedni, hogy ne legyenek továbbra is sereghajtók. A mult évben a mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatok mind azt bizonyítják, hogy népi demokratikus államunk a lehető legmesszebbmenő segítséget nyújtja szövetkezeteseinknek. hogy növelhessék munkájuk hasznosságát és ezzel a szö vetkezetek gazdagabbá. a tagok pedig jómódúakká váljanak. A mult év szeptember 15-i párt- és kormányhatározat alapján a vilkei szövetkezet a kölcsönök után járó kamat csökkentésével és a kölcsönök évi 5 százalékos leírásával 1,048.520 koronát takarít meg. A tocsnlcei EFSz szintén a szeptember 15 l határozat alapján 859.630 korona megtakarítást ér el. A beszolgáltatási kötelezettségek csökkentésével újabb segítséget kaptak szöwitkezeteseink az államtól. A beadási kötelezettségek csökkentésével szövetkezeteseinknek lehetőségük nyílik arra, hogy terven fe lül több gabonát vagy állati terméket adhassanak az államnak, mint a mult évben. Ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy jövedelmüket többszörösen növelhessék, mivel a terven felül beadott mezőgazdasági termékekért az állam a hivatalos felvásárlási árakon felül prémiumot, jutalmat fizet. Az űj begyűjtési törvény alapján például a rapi szövetkezet beadási kötelezettsége a következőképpen csökken: az 1953-as évben egy hektár föld után 58 kg marhahúst kel lett beadniok. 1954-ben csak 33 kg esik egy hektárra. Sertéshúsból 1953-ban egy hektár föld után 30 kg-ot adtak be, 1954-ben csak 20 kg a megállapított norma. A tej beadás 173 literről 115 literre csökken. A burgonyabeadás 288 kg-ról 200 kg-ra, a szemestakarmány pedig 522 kg ról 305 kg-ra csökken. Ezekből a számokból láthatjuk, hogy a következő évben milyen lehetőségek állnak szövetkezeteseink rendelkezésére, hogy növelhessék jövedelmüket, gyarapíthassák állatállományukat. boldogan élhessenek Szarka István Az éwégi zárszámadás örömteli napja: Komárócon A KOMARÓCI SZÖVETKEZET gabonciraktára előtt mdamarcú emberek sürögnek-forogmik Gabunaval megrakott szekerek gördülnek ki az udvarról A szövetkezet tagjai izállítják haza munkájuk gyümölcsét Papp Bálint raktárnok, Balla János a szövetkezel einöke es Feren

t .tik lozsel EFSz-tag megelégedetten bűzéinek arról, hogy mennyivel jobb az életük azóta amióta közösen gazdálkodnak Azelőtt a munkás tél derekán nem szállított gabonát a kamrájába. hisz nagyon sok olyan család volt. akik már januárban kölcsőnkenyéren eltek Nagyon sokat nélkülöztek, éheztek a kisparasztok abban a .régi jó világban" gs vájjon miért? Talán nem dolgoztak becsületesen? Dolgoztak biz azok látástól-vakulásig, de mindent elemésztett az adó és a haszonbér. Esténként munka után barát^agos poharazgatás közben gyakran emlegetik a szövetkezet tagjai a keserű multat Összehasonlításokat tesznek régi és mai életük között Boldi yan mondogatják, hogy a közös gazdálkodás meghozta jólétüket Biztosítva van minden tagnak és családmkruik az egész évi kenyér A szövetkezet jó gazdálkodását bizonyítja, hogy a munkaegység után 8>r0 koronát tudnak fizetni Hadd soroljunk fel egy párat a komáróci szövetkezet tagjai közül akik ma boldog, megelégedett emberek itt van például Buzsukv Péter tiki a mult esztendőben 706 munkaegységet szerzett most 5 930 koronái 14 mázsa búzát 2 mázsa rozsot, 4 mázsa árpát és 4 mázsa zabot vitt haza családjának Vagy pedig L Büdös András - akinek 837 munkaew^éqe volt, jutalmul 7.(130 koronát. 165 mázsa búzát 8.5 mázsa rozsot b "inzsa árpát. 5 mázsa zabot kapott Büdös András mint brigádvezetfí dolgozott és egész éven át lelkiismeretesen eleget tett kötelességének A munkában mindig előljárt Vezetésével brigádja a legjobb eredményeket érte el VARGA JÁNOS az EfSz kovácsa és gépésze Neki is köszönhető, hogy 1953-ban a cséplés üzemzavar nélkül folyt le Hétszázötven munkaegy.-éget szerzett, amiért 6.358 korona, 15 mázsa búza, 7.5 mázsa rozs, 4.5 mázsa árpa és 4.5 mázsa zab jutalmai kapott A serteseket Zsiga Mihály gondozza Hatszáznegyven munkaegysége I után 5.376 koronát, 12.80 mázsa búzát. 6.5 mázsa rozsot. 3.80 mázsa árpát és ugyanannyi zabot kapott A sertések gondozásában Zsiga Mihálynak segítőtársa volt Huszár B András, aki nagyon meg van elégedve jelenlegi helyzetével, ö is, mint a többi. ek szép jutalomban részesült Vacsora után pipájából bodor füstkarikákat eregetve sokat mondogatja András bácsi, hogy szép a közös gazdálkodás. örül n sok sertésnek- és annak, hogy ez mind az övék. Budi Miháh) és idősebb Lackó Péter mim kocsisok dolgoznak a szövetkezetben Büdi Mihály 708 munkaegységet szerzett ami azt bizoni/ňm, hogy becsületesen kivette részei a munkából Ixtckó bácsi bár már nem fiatal ember lassan a 60 élet vébe lép. szintén dicséretet érdemel htartó munkájáért Fia ifj Lackó Péter a szövetkezel könyvelője Köteimsé0ét becsületesen teljesíti azét i szövetkezet tagjai szeretik és megmer sülik Gyakran >átm öt még este 9-10 órakor is a szövetkezet irodajaban munkája tőié hajolva A tagok pénzen és gabonaféléken kívül még minden munkaegység után 2 kg szénát, és kukoricát kavtak. Minden tag háztáji gazd-iságában sertést nevel Most folynak a víg disznótorok Boldogan újságolják egymásnak az ismerősök hogy ki hány mázsás disznót vágott. A szövetkezet tagjai telesleges terményeiket a -sédéi raktárszövetkezetbe szállítják be, ahol egy mázsa búzáért 300 koronát és 45 kg korpát kapnak jutányos iírnn NAGY REMÉNYEKKEL telve dol. gaznak uz ú] évben a tagok Tervezgetnek számolgatnak A most felépült modern sertésistálló mellett tervbe vették egy 120 szarvasmarhának való istálló leiépítéséi A jó idő beálltával azonnal hozzáfognak az építkezéshez, A tavaszi munkák menetét már megszervezték Elhatározták, hogy versenyre hívják ki a környékbeli F. F Székét a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésére Papp Árpád, Komáróc A felsőszeli szövetkezet kiváló tehenésze Szabó Béla a felsőszeli szövetkezetben mint etető és fejő dolgozik. Példásan gondozza a reábízott 12 tehenet. 1953-ba

n a terv szerint 24.600 liter tejet kellett volna ki-' fejnie, de Szabó Béla ezt jóval túlteljesítette, mert 6.000 literrel több tejet biztosított népgazdaságunk számára. Hogyan érte el ezt a szép eredményt? Ügy, hogy Malinyinova módszerét rendszeresen alkalmazta. Becsületes munkájáért a rendes keresetén kívül jutalmul egy szép öl. tönyre valót kapott. A 12 tehéntől 11 borját nevelt fel. Nyolcat a Stejman-féle rideg borjúneveléssel, hármat pedig szoptatással. Szabó Béla az 1953-as évben 1022 munkaegységet szerzett. Gazdag jutalmat kapott. Gabonafeleslegét, 5 mázsa búzát beadta a földműves raktárszövetkezetbe. Megélhetése családjával együtt az egész évre biztosítva van. Négy gyermekét szépen felöltöztette és mindene megvan, amire egy családnak szüksége van. Hegedűs József, Felsőszeli Érdemes az EFSz-ben egész éven át becsületesen dolgozni A llbereci kerületben Ružodolban a kis- és középparasztok 1950-ben H. típusú szövetkezetet alakítottak és már 1951 májusába

n áttértek a IV. típusra. A kezdeti nehézségekkel sikeresen megbirkóztak és ma a kerület legjobb EFSz-ei közé tartoznak. Példás munkacsoportokat ela. kítottak, amelyek egymásközt ver. senyeznek a növénytermelésben és állattenyésztésben. A mult évben a szocialista munkaverseny és a haladó munka-módszerek alkalmazása segítségével magasan túlteljesítették a beadást. Terven felül 26.718 liter tejet, 6000 tojást, több mint 50 mázsa marhahúst, 96 mázsa sertés- | húst, és összesen 250 mázsa gabonafélét adtak az országnak. A munkaegység értékét eredetileg 21.80 koronára tervezték A zárszámadás után azonban 32.20 koronát kaptak • egy munkaegységért a természetbeni járandóságon kívül. Évzáró gyűléseken a ružodoli szövetkezeti tagok egész évi munkájukért 163.510 korona jutalmat kaptak. Tizen közülük 43.210 koronát betétkönyvre helyeztek el a bankban Az állattenyésztésben dolgozó Nevelös Ferenc feleségével és 18 éves fiával a szarvasmarhákat gondozzák, de a növénytermelésben és az épít,"csoportban is segédkeztek. A család a mult évben 1130 munkaegységet szerzett. Nevelős Ferenc és családja az elszámoláskor 20.674 korona jutalmat és természetbeni járandóságot is kapott. A ružodoli szövetkezet tagjai jól élnek mostanában. Neve.ősék az új konyhabútoron, háló. és lakószobán, rádión és gramofonon kívül az idén még új ruházati cikkeket, függönyt, ágyneműt és szőnyeget is vesznek.