Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-27 / 23. szám, szerda

6 m %w 1954. január 27. A z Állami Testnevelési és Sportbizottság labdarúgó-szakosztályának ez idei első teljes ülése Ady költöi pályafutása a 20. század első két évtizedére esik. A kapitalista fejlődés utolsó imperialista szakaszába lépett. A békésnek mondható fejlődés megszűnt, s az eddig megoldatlan kérdések megvalósítását elemi erővel vetette fel a nép. Alapjaiban rendült meg a 67es Magyarország épülete. Forradalmi tömegmegmozdulások és sztrájkok jelezték a fölébredt nép hatalmas erejét. Ezen a forradalmi talajon bontakozott ki Ady Endre költészete. Számára a költészet a valóság megismerésének és a világ megvág toztatásának ' egyik eszköze. Szükség volt rá, az ország tespedten aludt, — az irodalom ellaposodott, az epigon írók virágkora ez, akik már egy emberöltő óta bitorolták az irodalmat. Sehol nem volt egy szabad, egy új hang. Az epigonok dicsőítik az uralkodó osztályt, mint Ady írja: „cigány is kellett, nótázó diák, Dicsbe.üző aggodalmas gondnak, S a walesi bárdok kézbe csapatnak, S pihentető, szép éneket mondtak". Az uralkodó osztály válsága egyre mélyült, tudták, hogy tűzhányón táncolnak, s minden pillanatban jöhet a robbanás — Ady érezte, ezt a lázt, mely a magyar társadalmat égette, keze ott volt az élet ütőerén, s megértette, hogy ez nem mehet így soká. Jönnie kellet, mert várt rá egy tespedt alvó ország, melyet fel kellett rázni kábultságából és Ady jött büszkén, izmosan, duzzadva a mondanivalótól. Jött gondolatot ébreszteni 'új, merész forradalmi gondolatokat az ú'j időknek új dalaival. Jött a szűz ormok vándora, kaput döngetni, sírni a Kárpátok alatt. Ady költöi fejlődésére nagy hatással voltak a párizsi évek. Ott ismerkedett meg a kapitalizmus igazi világával, s ott látta meg azt a vad hajszát, amely jellemzi a kapitalizmust. Itt került kapcsolatba a francia szimöolistákkal is. De nem lehet az állítani, hogy Ady utánzója, másolója ezeknek. Az ő szimbolizmusa gyökeresen különbözik a dekadens szimbolizmustól. Ö megtalálja az utat visszafelé a valósághoz. Ady magánosságának és forradalmiságának ez a sajátos dialektikája, szabja meg és alakítja ki Ady verseinek belső művészi formáját. Ez a forma: a szimbolizmus. Ady kora egyszerre volt a forradalom érlelödésének és elmaradásának kora. Ez a kettősség magyarázza meg költészetének ellentmondásait. Verseinek egy része: forradalmi hitét tükrözi, másik csoportja az úgynevezett magyarság-versek, a nép sorsáért való önmarcangoló kétségbeesést, pesszimizmusát fejezi ki. Igaz hazaszeretete • érteti meg magyarság verseinek vádló, ostorozó hangját. Ott akarta látni nemzetét a haladásért küzdő népek első sorában, ezért ostorozta olyan keserűen, olyan fájdalmasan. Ady tiltakozott a kapitalizmus világa ellen. Ellentmondások között őrlődött, s néha céltalanság, a kilátástalanság érzése lett rajta úrrá. Kiábrándulásait tükrözik viszsza dekadens versei. Ha időnkint fel is lépnek a dekadens motívumok költészetében, azonban soha nem válnak uralkodóvá bennük. Nem a dekadencia, hanem a jövőt idéző nagy változásokat sejtető hang a lén vege Ady életmüvének. Fellépésétől kezdve a magyar társadalom feudális maradványainak szenvedélyes bírálója lett. Verseiben kíméletlen gúnyos szavakkal beszél az arisztokráciáról: „grófi senkik, nek, úri tatároknak, vad csordáknak" nevezte őket. Tudta, hogy Magyarország jövöjét, fejlődését csak a forradalom biztosíthatja. 0 ennek a forradalomnak volt a vihar, madara. Lírája forradalmi líra, cselekvésre késztő, mozgósító hatású harci riadó. így ír magáról: Talán vulkán-hegyekre lépek Vérvörös, büszke lobogóval És torlaszok fölött süvöltök Rombolni hívó bomba-szóval. Kétségbeesve kiált fel a vörös naphoz: ADY Kelj föl, óh, kelj föl, szent, vörös Nap, Reám ragyogva. Csupa gyászt és feketét látok. Amint halódva széttekintek: f jszakás, gonosz, részeg, balsors üz, kerget minket. Sokáig lesz, sokáig tart még A régi sors, a régi átok? Késlekedő, tunya, vörös Nap Hozzád kiáltok. Kelj föl, óh, kelj föl, szent, vörös Nap, Míg gyűlölök, vagyok és élek: Hatalmasabb, pusztítóbb lennél, Hogyha én nézlek. S ha te rám néznél, lángot küldnél, Amiként az meg vagyon írva, A gazokra. És én nyugodtan Dőlnék a sírba. Rombolni akar, szétrombolni az úri Magyarország vasigáját. Fel akaita szabadítani a büntengert, hogy hömpölyögjön végig a, földön, s tisztítsa meg azt jól. Tisztítsa meg, mint ahogy nevezte: „haláltő országát, s a lelkes bús temetőjét". Várja a szélvészt, mely „tespedt tavat fenékig zavar", s így folytatja: „Szélvész verte szép, nagy szivekre vár itt Egy sötét ország, melynek páriáit Nem mentheti más, csak szélvész roham". A legendás parasztvezérnek: Dózsa Györgynek alakja is megjelenik verseiben. -S magát büszkén Dózsa György unokájának nevezi. így fenyegeti meg az urakat: A Nyár heves s a kasza egyenes, Hé, magyarok: sok rossz, fehér iiköl. Mi lesz, hogyha Dózsa György kósza népe Rettenetes, nagy dühvel ózönöl. Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi lesz? Kabló váraitokból merre fut Hitvány hadatok? Ha ma jií csörömpöléssel Lecsukjuk a kaput? Dózsa György lakomáján című versében pedig így bíztatja a népet: Lesz böjtje a nagy lakomának. Lesz új vezér az új Dózsa. Sebő pajtás, ne köpködj: megvált Bennünket a Dózsa trónja. Ady felismerte a parasztság forradalmi erejét, de azt is tudta történelmi példákból, hogy a parasztság harca nem győzhet megfelelő vezetés nélkül. Ezért kereste azt az osztályt, mely a megvívásra váró demokratikus forradalom élére állhat. A, hazai polgárság erre a feladatra nem volt alkalmas. Ady egy cikkében ezt írja: „Nálunk egy gyenge, szétszórt, gerinctelen, urizáló hajlamú polgárság termett, amelynek se ereje, se tehetsége nem volt még annyi sem, hogy a sült galamb bekapására kitátsa a száját." Kereste a forradalom vezető erejét és így jutott el a munkásosztályhoz. Felismerte, hogy a demokratikus átalakulás csak a proletariátus vezetésével oldható meg. Ady volt az első irodalmunkban, aki a proletariátusban meglátta a történelemformáló erőt, s felismerte, a ma elnyomottaiban a jövő győzteseit. Ady bátran kiállt a munkásosztály mellé. S a közös har

c egybekötötte a forradalmár költőt és a fonradailmi osztályt. „Küldöm a frigyládát" című versében ezt írja; Szívem küldöm, ez ó frigy-ládát S kívánok harcos, jó napot. Véreim, ti dübörgő ezrek, Tagadjatok meg, mégis-mégis Én a tiétek vagyok. Az úri viharból a proletariátushoz menekül: „átok, átok, úri átok, Elmegyek én tihozzátok." A ma kiebrudaltjai című költeményében így ír: Homlokukon ábrája a Jövőnek, Sokszor íík maguk sem akarják S mégis csak összeverődnek. ősök ők a Jelenben, valahányan S majd valamikor lesznek élők T'Jjféle ember-fajtákban. Megérezte, hogy az „ágyú, gyilok, úri bitangság" nem fog a proletariátuson, s megfenyegeti az urakat: Mi vagyunk: Jövő és Igazság, Engesztelés és nagy ítélet, És mi vagyunk, csa,k mi vagyunk jó Sors, ha kell s ha nem kell: Végzet. Minden mienk, csak a tűrés nem S nincs liatalom, amely megingat És hangosan, nagy-hangosan Idéz7/ük meg hóhérainkat. Itt van a nép, trónt ülni fog most Ezer évig férge a rögnek, ítél a nép, Ítélni fog S ezerszer jaj a bűnösöknek. A forradalmár Adyt meglepte a nem várt v ér zivatar, az imperialista háború véres zivatara. Nem tévesztették meg a hazug szólamok, tisztán látta az iszonyú öldöklés végső céljait. Gyűlölte a háborút, békére vágyott, de nem volt pacifista. Háború alatt írt verseiben kikel az imperialista háború ellen. A háború borzalmai nyitották ki szemét teljesen, s most látta meg az imperializmus borzalmait teljes egészükben. Ebből az érzésből született meg egyik nagy rapszódiája: „Ember az embertelenségben." Kétségbeesés, komor pesszimizmus jellemzi az e korban írott verseit. De nem csüggedt el teljesen, kétségbeesése mögött mindig feltűnnek az optimizmusnak, a népbe vetett szilárd hitének biztató fényei. Szilárd a hite abban, hogy az imperializmus" világa el fog pusztulni, s jönni fog utána „egy új emberü új világ". Ez a gondolat csendül ki ,.Mag a hó alatť' című verséből is. , Bízott, s amiért egész életén át küzdött, valóra vált. Betegen feküdt, amikor kitört a forradalom, végsíi erejét megfeszítve írta meg utolsó nagy versét: „Üdvözlet a győzőnek", melyben a forradalmat köszönti. A forradalom diadalmas akkordjainak zengései között húnyta le örökre bús barna szemét, Ady Endre, a nagy forradalmár poéta. Költészetét a reakció igyekezett meghamisítani, dekadensnek bélyegezték Ady művészetét. Csak az 1945 ös felszabadulás hozta meg végre mindazt, amiért Ady küzdött, s a marx-lenini irodalomtörténetírás értette meg először igazán, fejtette meg ellentmondásait s tette élővé népünk számára az igazi Adyt. Szabómihály András. URÁLI DALOK Az ének szükségességéről írt cikket B. Manzsora az »Urali dolgozók lapjá«-ban. Az ural zeneszerzők jelentős eredményeket értek el a dalszerzésben, fagyon népszerűek V. Laptyev, N. Chlopkov, J. Oleszov és B. Gbalin dalai. Ural népe azonban nemcsak hazája gazdagságát megéneklö ünnepélyes dalokat akar, hanem táncralobbantó vidám énekeket is, melyeket a népi együttes hangversenyein előadhatna, s amelyeket szűkebb körben kisebb ösz szejövetelek alkalmával elénekelhetnének Ezenkívül szüksége van karénekekre is. A cikk szerzője kifogásolja, hogy a zeneszerzők nem ismerik eléggé Ural lakosságának életét. Bizonyítja ezt az Urairól szőlő tömegdalok versenyének eredménye ls. A bíráló bizottság sem az első, sem a második díjat nem ítélhette oda a pályázóknak. A cikk szerzője szerint főleg a költök tehetnek arról, hogy az új dal szerzés terén nem kielégitőek az eredmények. Ural dolgozóinak változatos, egyszerű és világos formában megírt, szép szövegű é

s zeneileg kifejező dalokra van szüksége. Az Állami Testnevelési és Sportbizottság labdarúgó-szakosztályá nak ez évi első teljes ülésén nagyon fontos és felelősségteljes feladatokkal foglalkozott, amelyek ebben az évben várnak a csehszlovák sportra. Ezek a feladatok elsősorban az 1954. évi testnevelés és sportfejiesztési tervből folynak, továbbá a csehszlovák válogatott csapatnak a Svájcbain tartandó világbajnokságon valló részvéteiével függnek össze. Az ülésen vita folyt az utánpótlás éis a diák-labdarúgásről az ez évi versenyek alapelvei ről, amelyeket a mult évben hirdettek ki, a tagságról, vendégszereplésről, a fegyelmi eljárásról, továbbá a játékvezetőkre vonatkozó irányelvekről. Elsősorban azonban azt a kívánságot fejezték ki, hogy minél előbb ki kell adni az ez évi versenyekre vonatkozó irányelveket, úgyhogy az Állami Testnevelési és Sportbizottság labdarúgó-szakosztálya sportteohnikai bizottságának teljes ülésén, amelyen ki fogják sorA csehszlovák gyorskorcsolyázók szép eredményt értek el, amennyiben legjobbak voltak a férfi és női csapatversenyben. Az egyéni versenyben J. Doubek sportmester megbetegedése következtében első helyre a magyar Kónya került, második pedig a csehszlovák Jauris lett. A női versenyben első L. Hanzllková csehszlovák sportmesternö lett, utána a csehszlovák Borovská következett. A hármas nemzetközi viadal hétfőn, január 25-én fejeződött be a 4x500 és a 4x1500 méteres férfi stafétafutásokkal. Nöi staféta ^versenyt ne

m tartottak.) A 4x500 méteres gtafétaversenyben Csehszlovákia első lett, míg a 4x1500 méteres versenyben Magyarország mögött a második helyen végzett Mindkét stafétaversenyben Csehszlovákia részéről Hála, Opavský, Juris és Doubek rajtoltak. Kedden, január \ 26-án a csehszlovák gyorskorcsolyázók megtekintették Krakkót és Osvieoimet, az esti órákban pedig elindultak hazafelé, Prágába, ahová ma reggel érkeznek meg. A hétfői stafétaversenyek eredménye és a nemzetközi hármasviadal végeredménye a következő: 4x500 m: 1 Csehszlovákia (Hála, Opavský, Jauris, Daubek) 3:04 5 p. 2. Magyarország 3:09.8 p, 3. Lengyelország 3:10.2 p. 4x1500 m: 1. Magyarország (KóBudapesten hétfőn, január 27-én befejeződött a három népi demokratikus ország válogatott csapatának nemzetközi sakkversenye. A függőben maradt játékok elemzéséből kitűnt, hogy a csehszlovákok túlságosan nagy reményeket flztek a küzdelemhez. Csak Sajtárnak sikerült kemény küzdelem után Benkőt megverni és a Magyarország B esapatával szemben elért eredményt 3'/2:4%-re szépíteni. A magyar B. csapattal szemben a csehszlovák válogatottak egyike sem tudott győzm. Habár dr. Üjtelekinek és Kozmának egy gyalogossal többje volt, mind ketten kénytelenek voltak döntetlennel beérni. Ugyanúgy végzett Fachman Szilágyival szemben Végeredményként a magyar B esa pat Csehszlovákiát 4% ;3 V

2 arányban legyőzte. A lengyel csapat súlyos vereséget szenvedett a magyar „A" csapattól, amely a verseny végén melegedett bele á harcba. Két félbeszakított játszmában Szabó nagymester i'e győzte a lengyel Slivát és a magyar Szil y a lengyel Makarczykot. így ebben a csoportban a magyarok 6:1% arányra emelték győzelmüket. A verseny végleges győztese Ma -gyarország „A" csapata lett U ponttal (7 játszmát megnyert, 8 ban solni a köztársasági bajnokság, valamint az országos labdarúgó-verseny két csoportjának részvevőit, ezek az irányelvek már ismeretesek legyenek. Ezután ünnepélyesen kihirdették, hogy az 1953 évi Köztársasági Bajnokságot az UDA Prata nyerte el a labdarúgásban. Ezután Fr. Janda tábornok, az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnöke, N. Nováknak, az UDA csapatkapitányának és M. Musilnak, a csapat edzőjének átadta a bajnoki jeVvényeket, okiratokat és a serleget. Az Iskra Žilina és a Spartak Praha Stálingrád csapatai képviselőinek, amely csapatok az országos labdarúgó-verseny csoportjainak győztesei lettek, szintén kristályserlegeket adtak át A teljes ülésen azután előadták az edzötanácsnak a Köztársasági Bajnokság csapatai, valamint az országos versenyek csapatai edzőivel tartott ülésről szóló jelentést, amelyen a válogatottaknak a világbajnoki verseny előkészületeit tárgyalták meg. nya, Kovács I., Kovács P., Merényi) 10:15.2 p, 2. Csehszlovákia 10:18.8 p, 3. Lengyelország 10:33.35 p. Férfi egyéni verseny: 1. Kónya (Magyarország) 209.323 pont, 2. Jauris (Csehszlovákia) 210.647 pont, 3. Lőrincz (Magyarország) 212.070 pont, 4. Magierowski (Lengyelország) 214.233 pont, 5. Hála (Csehszlovákia) 214.723 pont, 6. Kovács I. (Magyarország) 214.926 pont, 7. Merényi (Magyarország) 215.230 pont, 8. Opavský (Csehszlovákia) 216.401 pont, 9 Kovács A. (Magyarszág) 216.55c pont. Női egyéni verseny: 1. Hanzlíková sportmesternö (Csehszlovákia) 241.200 pont, 2. Borovská (Csehszlovákia) 241.550 pont, 3. Földváry-Boer (Magyarország) 243.743 pont, 4. Potapowiczová (Lengyelország) 244.633 pont, 5. Procházková (Csehszlovákia) 2*4.900 pont, -6. Morzycká (Lengyelország) 249.100 pont, 7. Niemczyková ÍLer.gyelország) 249.316 pont. 8. Majcherová (Lengyelország) 252.700 pont, 9. Róka (Magyarország) 254.233 pont. J. Doubek sportmester és .Telinková csehszlovák válogatottak betegségük miatt nem küzdhették végig az egyéni versenyt, i A nemzetközi hármasviadal győztese Csehszlovákia, összsen 2,879.324 ponttal, 2. Magyarország 2,895.465 ponttal, 3. Lengyelország 2,931.249 ponttal. döntetlent ért eV, és csiak egyet vesztett). Második helyre Csehszlovákia került 7% ponttal (2 játszmát megnyert, ll.ben döntetlenül végzett és 3-at elvesztett). Harmadik pedig Lengyelország 5V

2 ponttal. (1 játszmát megnyert, 9-ben döntetlen-jl játszott és 6-ot eivesztett.) A ma. gyar ,,B"-csapat, amely versenyen kívül játszott 13% pontot szerzett. Az egyes játékosok közül legjobb eredményt Kluger (Magyarország „A")/. Mészáros és Bilka (mindketten Magyarország ,,B") értek el: 2% pontot három játszmában. A cseh. szlovákok közül Pachman, dr. Filip, Zita, Šajtar é

s Fichtl egyenként pontot szereztek három játszmában, dr. Alster, dr. Üjte/ki és Opoőensky 1 pontot, Kozma pedig % pontot. A lengyelek közt legjobb Plater volt, aki 3 játszmában két pontot szer. zett. A legszebb három játszmát díjazták. Hétfőn délután a verseny részvevői megtekintették a budapesti Pionír-, pályát, este pedig filmelőadáson is vqltak. Kedden egyes csehsz«ovák sakkozik budapesti üzemekben szimultán játékot fognak bemutatni A csehszlovák sakkozók szerdán, január 27-én térnek haza. A csehszlovák gyorskorcsolyázók nagy sikere i Zakopanéban Hétfőn, január befejezték Zakopanéban, a Magas Tátra lengyel téli központjában a Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia közti gyorskorcsolyázók hármas nemzetközi viadalát. A budapesti nemzetközi sakkverseny „ÚJ SZÔ", kladjs a Szlovákia Kommunista Pártiának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság felelős Lőrincz úyui ösicerKesztö Szerkesztőség: Bratislava lesu.-kého S—10 teleion 347-16 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 274-74. Előfizetési di.i havonta Kč? 6.60 Az előfizetést és kézbesítést az 'illetékes postahivatal (postakézbesitö) intézi Ellenőrző postahivatal Bratislava Ž. Myomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. A 54523 ' \